" NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatával egyetért és amellékelt Szolgáltatástervezési Koncepciót elfogadja. k.m.t. ei~. Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző A határozatot kapják: 1.1 A Közgyűlés tagjai 2./ A címzetes főjegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei nek vezetői 3./ Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezet vezetője Nyíregyháza, Tűzoltó u. 1.
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Szolgáltatástervezési Koncepció 2011.
Tartalomjegyzék Bevezetés...6 I. Általános helyzetkép...7 1.1. Demográfiai jellemzők...8 1.2. Foglalkoztatási helyzetkép...9 II. A szociális és gyermekjóléti ellátások és az ellátórendszer váitozása i 2008-tó 1....14 11.1. A pénzbeli és természetbeni ellátások változásai....14 11.2. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások (személyes gondoskodást nyújtó ellátások) rendszerében bekövetkező változások 2008-tól...17 11.3. Strukturális változások...18 III. Megvalósult intézkedések...18 111.1. Informatikai rendszer fejlesztése...18 111.2. Fiatalok, gyermekek jóllétének biztosítása érdekében kitűzött célok... 19 111.3. Projektek, programok támogatása...19 IV. A szociális és gyermekjóléti ellátásokat biztosító intézmények rendszere... 20 IV.1. Szociális szolgáltatások rendszere...20 IV.1.1. Önkormányzati fenntartású intézmények...21 IV.1.2. Társulás keretében (NYITÖT) fenntartott intézményeink...24 IV.1.3. Ellátási szerződés keretében biztosított ellátások...28 V. Finanszírozás...30 V.1. Pénzbeli és természetbeni ellátások finanszírozása...30 V.2. Szociális és gyermekjóléti intézményi ellátások finanszírozása...31 VI. Szolgáltatásfejlesztési elvek...33 V1.1. Fenntarthatóság, finanszírozási kérdések...33 V1.2. Szükségletalapú tervezés...37 V1.3. A meglevő szolgáltatások tartalmának fejlesztése...37 VI.3.1. Infrastrukturális fejlesztések...37 VI.3.2. Projektek, programok támogatása...38 Melléklet...39 2
Bevezetés A szolgáltatástervezési koncepció megalkotása jogszabályi kötelezettség. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) 92. (3) alapján a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat a településen élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót 1 készít. A szolgáltatástervezési koncepció tartaimát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. Az Szt. - ben e feladat tekintetében lényeges változások nem történtek (bár voltak törekvések a kötelezettség megszüntetésére), a kistérségek létrejötte kis mértékben módosította a kötelezettséget, abban a tekintetben, hogy a társulás részére is előírta a feladatot. Nem hagyható figyelmen kívül az önkormányzati törvény módosítása, amely a feladat ellátási kötelezettséget egyes települések esetében megszünteti, a megyei jogú városokban azonban változások nem történnek. A koncepció készítésekor figyelembe vettük az Szt. módosítására vonatkozó javaslatokat is, amelyeket a fejlesztésre vonatkozó fejezetben jelenítünk meg. A jogszabályi kötelezettségen túl a jelentős társadalmi, gazdasági változások teszik még inkább szükségessé a szociális és gyermekjóléti ellátórendszer alakítása, fejlesztése irányvonalainak meghatározását. Nyíregyháza, mint megyeszékhely és kistérségi központ folyamatosan fejlődő intézmény hálózattal rendelkezik, amelyek működtetése szakmai és gazdaságossági szempontokat alapul véve folyamatosan változik. Önkormányzatunk 2003-ban készítette el első alkalommal a koncepciót, a dokumentum felülvizsgálata 2005 és 2008 évben történt. A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás a 2005 ben elfogadott koncepcióját 201 O-ben vizsgálta felüt. A szolgáltatástervezési koncepció célja, hogy egységes dokumentumba foglaljuk a rászorulók részére biztosított szolgáltatási feladatokat, fejlesztési elképzeléseket. A törvény által meghatározott kötelező elemei a koncepciónak a) a lakosságszám alakulása, a korösszetétel, a szolgáltatások iránti igények, b} az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete, ütemterv a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatai, az esetleges együttműködés keretei, d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségessége. Fontos, hogy e dokumentumban meghatározott elvek, célkitűzések összhangban álljanak az Önkormányzat koncepcióival, fejlesztési programjaival, így többek között az Esélyegyenlőségi Programmal, az Idősügyi Programmal, az Integrált Városfejlesztési Stratégiával, a Gazdasági Programmal. Az Szt. rendelkezései alapján a települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat a koncepciót véleményezte és annak célkitűzéseivel egyetértett. A Szt. szabályai alapján a koncepciót véleményeztettük az intézményvezetőkkel, a kisebbségi önkormányzattal, továbbá megküldtük jogszabály szerint a Szociálpolitikai Tanács területi szerve részére. A kialakított véleményeket az önkormányzat figyelembe vette, azokat beépítette a koncepcióba. 1 Koncepció: fejlesztési elképzelések, lehetőségek megfogalmazása, amelyacélmeghatározás tekintetében érdekegyeztetési, koordinációs feladatokat tölt be. Az. elfogadott koncepció értékválasztást és közös fejlesztési szándékot fejez ki. 3
, Li Nyíregyháza Megyei Jogú Város Szolgáltatástervezési Koncepció 2011. I. Általános helyzetkép Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházai kistérség központja, lakónépessége alapján az ország hetedik legnagyobb városa. A városnak, mint megyeszékhelynek a Szabolcs-Szatmár-Bereg ben betöltött társadalmi és gazdasági jelentősége tükröződik a demográfiai arányszámokban is, melyek alapján a város térségen belüli súlya a fővárosnak az országon belüli szerepéhez hasonló volumenűnek tekinthető. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakosságának ugyanis kéttizede, foglalkoztatott jainak háromtizede, a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőinek több mint négy tizede koncentrálódik a városban. A statisztikai adatok szerint a lakások száma a városban 201 O-ben több mint 50 ezer. A 2008-2009-es évektől a lakásállomány növekedésének üteme vélhetően a gazdasági válság hatására - lelassult. 118.456 48.713 1,5% 767 118.580 49.515 1,6% 899 118.874 50.296 1,5% 781 119.179 50.784 1,01% 515 119.094 51.057 0,53% 273 Forrás: KSH, városadatok, 2005-2010. A város infrastrukturális ellátottsága: A lakások szinte teljes állománya közüzemi ivóvízvezeték hálózatból kapja a vizet. Közcsatorna hálózatba 86 %-a csatlakozik (KSH 2010.). A város területén az önkormányzati és állami fenntartású közutak együttes hossza 440 km, amelynek 76,6 %-a (337 km) szilárd burkolatú. Az önkormányzati alapellátási feladatokat az egészségügy területén 47 háziorvos és 27 gyermekorvos látja el. A gyermekjóléti alapellátás keretében nappali ellátás (bölcsődei ellátás) 706 férőhelyen biztosított. Az alapfokú nevelési-oktatási intézmények vonatkozásában 4 székhellyel és 15 tagintézménnyel4087 féröhelyen (4358 gyermek) működik óvodai ellátás. A körzethatárokat alapul véve, intézményi összevonások révén 4 székhellyel 10 tagintézményben 6247 általános iskolás gyermek tanul. Körzethatár figyelembe vétele nélkül további két speciális képzéssel rendelkező intézmény működik. Nyíregyházán 15 középiskola működik, melyek gazdasági szempontból (3 gazdasági egységbe) kerültek összevonásra. A város tizenöt középiskolájában magas szintű, és széles körű szakmai oktatást végeznek, mely iskolákban összesen 11.215 fő nem csak nyíregyházi diák, hanem a megye többi településeinek általános iskoláiból kikerülő gyermekek folytathatják tanulmányaikat. Ezen kívül működik a városban óvodai ellátás területén 3 egyházi és 1 nem állami fenntartású, az általános iskolai oktatás területén 2 gyakorló, 5 egyházi és 1 nem állami fenntartású intézmény, továbbá alapítványi és magániskolai oktatás a szakképzés területén. 4
1.1. Demográfiai jellemzők A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a lakónépesség 119.094 fő. A város lakónépességének alakulását egyrészt a születések és halálozások egyenlege, vagyis a természetes szaporodás vagy fogyás, valamint a vándormozgalmi folyamatok alakít ják. A korábbiaktól eltérően mindkét mérleg egyenlege veszteséget mutatott a 2000-es évek összességét tekintve. A várost az 1990-es évek végéig természetes szaporodás jellemezte, ami azonban egyre kisebb méretűvé vált, és a 2000-es években a mérleg kisebb fogyásba billent át (1. számú ábra). Az élve születések száma ugyanis a gyermekvállalási hajlandóság nagymértékű visszaesése miatt a városban is csökken, miközben a lakosság öregedése miatt a halálozások száma magas. A természetes fogyás azonban a városban, hasonlóan a megyéhez, az országosnál jóval később, közel két évtizednyi késéssel vette kezdetéf. (Országosan ugyanis már 1980-tól permanens a népesség természetes fogyása.) 1. számú ábra: Természetes szaporodás, fogyás Nyíregyházán 2000 1800, 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 o o N...,. ID co o N co co co co co CI) CI) CI) CI) CI) CI) CI) CI) CI),...,...,...,...,...,...,... A népesség korstruktúráját vizsgálva a 0-19 éves gyermekek aránya 2010-ben 20,65 %, amely folyamatosan csökkenő tendenciát mutat az összlakossághoz viszonyítva. Míg 1980 ban a város lakosságának 35,2 %-a gyermekkorú, 2010-re 14,55 százalékpontos csökkenés tapasztalható. A csökkenő.tendencia a megyei arányszámokat tekintve is kimutatható, bár a csökkenés mértéke kedvezőbb, összesen 9,4 százalékpont. A gyermekkorúak arányának csökkenése az idős lakosság (60+) számarányának növekedésével jár, amelynek mértéke a megyében az elmúlt 30 esztendőben meghaladta a 4,1 %-ot, a városban a 7,97 %-ot. 2 Malakucziné Póka Mária: Nyíregyháza lakosságának főbb demográfiai jellemzői (Háztartáspanel kutatás 2010.) 5
Akorszerkezet módosulásából adódóan módosul a felnőtt korú (15-64 éves) népességre háruló eltartási kötelezettség is (3. számú ábra), amí a gyermekkorú és az időskorú lakosság vonatkozásában áll fent. A teljes eltartottsági ráta a két korcsoportra vonatkozó ráta együttesen. 3. számú á~ra: Eltartottsági ráták A teljes eltartottsági ráta 1980 óta összességében csőkkent ugyan, ezen belül azonban emelkedett az időskorú népességé, miközben a gyermekkorúaké nagymértékben visszaesett. A nyíregyházi eltartottsági ráta a Szabolcs-Szatmár-Bereginél és az országosnál is alacsonyabb, mivel a megyeihez viszonyítva a gyermekkorú népesség eltartottsági rátája lényegesen alacsonyabb, az országoshoz viszonyítva pedig az időskorúaké mérsékeltebb szintű. A társadalom elöregedésének és a gazdasági problémáknak a következtében növekednek és várhatóan növekedni fognak a szükségletek az idősellátás szolgáltatásai iránt. A keresteti oldalon (a szükséglettel rendelkező lakosság) megjelenő igényekre a kínálati oldalon megfelelő színvonalú szolgáltatást, ellátást kell biztositani. E feladat több terület (szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális stb.) szakmai együttműködése, tevékenysége révén valósulhat meg. 1.2. Foglalkoztatási helyzetkép A foglalkoztatottság illetve a munkanélküliség helyzetét tekintve 2008-tól jelentős változás mutatható ki. A gazdasági válság hatására a foglalkoztatási problémák növekedtek. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal adatai szerint a relatív mutató (nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség százalékában) Nyíregyházán 2011. januárban 9,37 %, egy évvel korábban 8,48 %, 2009. januárban 6,36 %. Ez két év alatt 3,01 százalékpontos (5234 főről 7685 főre) növekedést jelent. A nyilvántartott álláskeresők, emelkedő tendenciát mutat. ezen belül a tartósan munka nélkül levők száma folyamatosan A 4. számú ábra adatai szerint 2008-ban a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma a legmagasabb, az azt kővető években a szakmunkás vagy középiskolai végzettséggel rendelkezők veszítették el nagyobb arányban a munkahelyüket, de 2008-hoz 3 al Száz 15-64 évesre jutó 0-14 éves. 4 bl Száz 15-64 évesre jutó 65-X éves. 5 CI Száz 15-64 évesre jutó 0-14 és 65-X éves. Forrás: Malakuczíné Póka Mária: Nyíregyháza lakosságának főbb demográfiai jellemzői (Háztartáspanel kutatás 2010.) 6
f?ifi!ll.~._-- Nyíregyháza Megyei Jogú Város Szolgáltatástervezési Koncepció 2011. képest a felsőfokú végzettségű álláskeresők száma is jelentősen emelkedett. A tartós munkanélküliek arányát tekintve 2008-ban a nyilvántartott álláskeresők 48,2 %-a tartósan (180 napon túl nyilvántartott) munkanélküli, ez az arányszám 2009-ben 54,7 %, 2010-ben 55,9%. A munkanélküliek számának alakulását az ellátások feltételei jelentősen befolyásolják. A Munkaügyi Központ által biztosított ellátás (álláskeresési járadék) időtartama folyamatosan szűkül Oelenleg 90 nap), melynek következménye, hogya munkanélküli személy hamarabb jelenik meg és igényel az önkormányzattól támogatásokat. 4. számú ábra: A nyilvántartott álláskeresők száma és iskolai végzettsége 2008-2010 között városunkban 1 6681 6974 2339 1701 1860 1462 2004 2314 -l 424 ----"B28 796 --~-~---~--+--------_._~_._-~--j 2324 3656 3899 Az önkormányzat statisztikai adatai is alátámaszt ják a fenti tendenciákat. A munkanélküli ellátást kimerítő személy bérpótló juttatásra (2011-ig rendelkezésre állási támogatás, jelenleg foglalkoztatást helyettesítő támogatás) jogosult, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított és kereső tevékenységet nem folytat. 7
5. számú ábra: Az aktív korúak ellátásában részesülők száma Nyíregyházán 'III Rendszeres, szociális segély i. Rendelkezésre állási! támogatás I io Bé rpótló juttatás I I 10 Fogla/k oztatás t I helyettesltö L~-"~atá~~ J Forrás: Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatal A munkanélküliség - különösen a tartós munkanélküliség - számos más problémát idéz elő. A jövedelem csökkenése majd hiánya alétfenntartást, lakásfenntartást, az egzisztenciális biztonság elvesztését, mellette a társadalmi hasznosság tudat és önértékelés csökkenését eredményezi. A munkanélküli vagy családja a rendszeres jövedelem csökkenése illetve hiánya következtében az önkormányzattól is segítséget, támogatást vár. Ezt a helyi szociológiai vizsgálat, aháztartáspanel kutatás 6 adatai is alátámaszt ják. 6 200B-ban indult a városi kutatás sorozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya és a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszéke közös együtt munkálkodása révén. Az alapgondolat: az Önkormányzat folyamatosan szembesült a városra vonatkozó és aktuális statisztikai adatok hiányával, amelyek a különbözö koncepciók készítéséhez, fejlesztési irányvonalak meghatározásához nélkülözhetetlenek. Egy-egy felmérés, kutatás korábban is készült, de azok a gyorsan változó társadalmi-gazdasági környezet miatt csak rövid ideig voltak használhatók. Közös gondolkodás eredményeként született meg az elhatározás, hogya nemzetközi és hazai mintákon alapuló, az ún. háztartáspanel módszertanát követő kutatás sorozat induljon a városban. Ennek lényege, hogy elsődlegesen a városi háztartásokrál gyűjt információkat, másodsorban a háztartástagok meghatározott jellemzőiről. 8
6. számú ábra: Szociális problémájának megoldásában kinek a segítségére számíthat - az igen válaszok aránya (%) 2008-2010 között a gazdasági válság egyik jól mérhető hatása, hogy több esetben növekvő értékek mutatkoznak. Kiemelendő, hogy nemcsak a természetes védőháló esetében (barátok) látható növekedés, hanem az önkormányzat (polgármesteri hivatal, illetve a szociális szolgáltatók) esetében is, mindkét esetben 4 százalékponttal nőtt a "bizalom", vagy legalábbis az a remény, hogya mesterséges védőháló szereplői is tudnak segíteni a problémák megoldásában. A jövedelmi helyzet változása egyfajta polarizálódást mutat 2008 és 2010 között. A jövedelmi polarizálódási folyamat azt jelenti, hogy a szélső társadalmi csoportok eltávolodnak a középtől és egyszerre nő a szegények és a gazdagok relatív részaránya a társadalomban. 7. számú ábra: Empirikus becslés az egyes jövedelmi kategóriák létszámára (az egy főre jutó jövedelem medián-értékének százalékában meghatározott csoportok, %) 2008-2010 Jómódúak Felső középréteg Középréteg Alsó középréteg Szegények 11'!I2008 1112010 I 9
A jövedelmi polarizálódás korántsem városi jelenség, hasonló folyamat mérhető országos szinten is. Az egy főre jutó jővedelmeket vizsgálva a veszteség elsősorban a fiatal generációt (18-29 évesek), a középfokú és felsőfokú végzettségűeket érte. A válság hatása, hogy nemcsak a szegények igényelnek támogatást, hanem a jobb jövedelmi helyzetben levők is (melynek okai lehetnek a munkahely elvesztése, hiteltörlesztés, betegség stb.) 8. számú ábra: A Szociális Osztályhoz segítségért folyamodók aránya az egyes jövedelmi decilisekben 7 (%) 10 decilis 9 decius 8decills 7decilis 6decllis 6decilis 4decills 3decilis 2decilis 1 deciils O 10 20 30 40 50 60 11112008.2010 I A munkanélküliség, jövedelemhiánya egyes társadalmi csoportokat mélyebben érint(ett), így különösen az alacsony iskolai végzettséggel vagy azzal sem rendelkező roma lakosságot. A hátrányos helyzetű roma lakosság életkörülményeinek, életfeltételeinek javítása prioritást kell, hogy élvezzen, hiszen az Európai Unió is kiemeit figyelmet fordít e célcsoport társadalmi, kulturális és szociális integrációjára. Különös hangsúlyt kell fektetni a telepszerű kőrülmények között élők helyzetének javítására, mivel a probléma koncentráltan jelenik meg. A négy legfontosabb terület a foglalkoztatás, lakáskörülmények és egészségügyi helyzet javítása, gyermekek megfelelő szocializációja, amelyen változás szükséges. Összefoglalóan elmondható, hogyarászorulók és szociális támogatást igénylők száma folyamatosan növekszik elsősorban a kedvezőtlen társadalmi és gazdasági változások miatt. Ez leképeződik egyrészt az Önkormányzat Szociális Osztályán, másrészt a szociális szolgáltatások (intézményrendszer) rendszerében, amelyeknek komoly költségvetési hatásai mutathatók ki önkormányzati szinten (részletesen a V. fejezet. Finanszírozás). Önkormányzati szinten az ügyintézőkre háruló teher folyamatosan növekszik. 2009-re vonatkozó statisztikai adatok alapján országosan az egy ügyintézőre jutó ügyiratforgalom 1450 db, regionálisan 1701 db, a megyében 1570 db, városi szinten 1703 db (ősszesen 66.433 ügyirat Nyíregyházán). 2010-re vonatkozóan csak városi adattal rendelkezünk. Az egy ügyintézőre jutó ügyiratforgalom az előző évihez hasonló mértékű, azzal, hogy az ügyiratszám kőzel 8000 darabbal meghaladta a 2009. évi forgalmat, de a szociális ügykörben dolgozók létszáma emelkedett. 7 Decilis= jövedelmi tized. A lakosság jövedelme szerinti besorolás 10 tizedbe, ahol az 1 decilis a legszegényebb társadalmi csoport, a 10 decilis a leggazdagabb társadalmi csoport 10
II. A szociális és gyermekjóléti ellátások és az ellátórendszer változásai 2008-tól 2008-tól a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben bekövetkezett változások az alábbiak szerint csoportosíthatók: pénzbeli és természetbeni ellátások változásai, a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások (személyes gondoskodást nyújtó ellátások) rendszerében bekövetkező változások, strukturális változások. 11.1. A pénzbeli és természetbeni ellátások változásai A szociális és gyermekjóléti ellátásokat szabályozó jogi háttér az elmúlt években is több ponton változott. A változtatásokat a pénzbeli és természetbeni ellátások vonatkozásában a társadalmi és gazdasági válság következményeként megjelenő szükségletek, problémák kielégítésére, megoldására történő törekvések indukálták. Jelentős változás az aktív korúak ellátásában és a lakásfenntartási támogatás szabályozásában történt, valamint bevezetésre került az óvodáztatási támogatás. 11.1.1. Az előző fejezetben vázoltak szerint a munkanélküliek száma folyamatosan emelkedik, az általuk igényelhető aktív korúak ellátása 8 és a munkát biztosító közfoglalkoztatás rendszere jelentős változáson ment keresztül. 2009. január 1-től a települési önkormányzatok feladata a tartósan munka nélkül lévők közfoglalkoztatásban történö foglalkoztatása. Az "Út a munkához" program célja a segélyezettek munkaerő-piaci pozíciójának javítása, a foglalkoztatás növelése, a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködésének erősítése volt a segélyezettek integrációja érdekében. A közfoglalkoztatás keretében közmunka, közcélú munka (az aktív korúak ellátásában részesülő személy foglalkoztatható) és közhasznú munka végzése történt. 9. számú ábra: Közfoglalkoztatásban részesülők 2008-2010. között 2010 571 1050 1256 234 967 1174 337 83 82 98 150 149 166 404 530 Forrás: Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatal, Nyíregyházi VárosOzemeltetö és Vagyongazdálkodási Kft. 8 Az aktív korúak ellátása elnevezésű támogatás keretében biztosított ellátás megnevezése több alkalommal változott. Előbb rendelkezésre állási támogatás (RÁT), majd bérpótló juttatás és jelenleg foglalkoztatást helyettesítő támogatás a neve a munkanélküli személy részére megállapítható pénzbeli ellátásnak. A jogosultsági feltételek vonatkozásában azonban jelentős változások nem történtek. 11
Közfoglalkoztatás 2011. évi változások 9 A korábbi közfoglalkoztatás rendszere 2011. évtől alapjaiban megváltozott. Mindez a foglalkoztatási és szociális tárgyú jogszabályok módosítása mellett a közfoglalkoztatási formák átalakulásával is együtt járt. Megszűnt az "Út a munkához" program, a közcélú, közhasznú, közmunka foglalkoztatás. 2011. évtől kezdően ezeket a Nemzeti Közfoglalkoztatás Program váltotta fel, a foglalkoztatottakat pedig egységese n kőzfoglalkoztatottnak nevezte el. Az új program legfőbb célja, hogy minél több munkára képes és kész aktív korú szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget. 2011. július 1-től elfogadott jogszabály módosításokkal a közfoglalkoztatás támogatási rendszere a második félévtől ismét alapvetően megváltozott: a korábbi programokhoz képest jelentős változás, hogy közfoglalkoztatás csak a Munkaügyi Központ közvetítésével lehetséges, minden álláskereső köteles az iskolai végzettségétől és szakképzettségétől függetlenül elfogadni minden felajánlott munkát, a munkaadó köteles a munkaügyi központ által közvetített bérpótló jutatásban részesülő, illetve szeptember 1-től foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult ájláskeresőt közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatni, amennyiben az álláskereső a foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton megfelelt, szeptember 1-től a munkavállalóval közfoglalkoztatási jogviszony létesíthető, melyre közfoglalkoztatási bér (57.000 FU8 óra közfoglalkoztatási minimálbér 78.000 FU8 óra közfoglalkoztatási garantált bér, napi 4 órában 39.000 Ft, valamint 34.546 Ft) fizethető. 2011. évi támogatás típusai Rövid időtartamú közfoglalkoztatás (napi 4 órás munkaidő): a helyi önkormányzatok közfeladat ellátását segítő támogatás Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás (napi 6-8 órás munkaidő): a helyi önkormányzatok közfeladat ellátását segítő támogatás Országos közfog/alkoztatási program 2011. évi létszám adatok 2011. október 31-ig támogatott foglalkoztatásban résztvevők száma: 1787 fő Ebből közfoglalkoztatott: 1675 fő (1302 fő/4 órában, 373 fő/8 órában) Egyéb programban résztvevő: 112 fő 11.1.2. Az önkormányzati statisztikai adatok alapján kimutatható alakásfenntartási támogatásban részesülők számának a nővekedése. A támogatás törvényi szintű szabályozása 2011. szeptembertől a jogosultsági feltételekkel részben kitágította a támogatásra jogosultak körét az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem határ meghatározásával, a fogyasztási egységgel történő számításnak azonban korlátozó hatása is van. Alakásfenntartási támogatásra fordított jelentős önkormányzati erő csökkentése érdekében már a törvényi szintű szabályozás előtt (2011. március) módosítások történtek a helyi szabályozás területén. A helyi szabályozás során figyelembe vettük a törvényi változásokat, először a helyi lakásfenntartási támogatás feltételeit a normatív 9 Forrás: Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyongazdálkodási Kft:. 12
szabályozáshoz közelítettük, majd a 2011. szeptember 1-i módosítás során olyan méltányossági szempontokat határoztunk meg, amelyek a veszélyeztetettebb társadalmi csoportok részére kiegészítő támogatást biztosít. Ezt indokolja, hogy a törvényi módosítás a fogyasztási egység bevezetésével a támogatás mértékének a meghatározásánál a jövedelmi helyzet és a lakásnagyságon kívül a háztartás szerkezetét is figyelembe veszi. Előzetes számításaink szerint elsősorban a kis alapterületű lakásban (50 m 2) az 50 ezer FUegység jövedelem alatt élő személyeket (ők sok esetben a nyugdjjasok) érinti kedvezőtlenül a szabályozás, a helyi rendeletben ezt kompenzáljuk. Az óvodáztatási támogatás 2009. január 01. napjával került bevezetésre a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben. A jogalkotó az új támogatási forma bevezetésével a korábban óvoda i ellátást igénybe nem vevő, de már óvodás korú gyermeket nevelő családokat kívánta ösztönözni az óvoda i ellátás igénybevételére, amely döntő fontosságú a korai szocializációban, a társas viselkedés formáinak kialakulásában, az iskolaérettség elérésében. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az óvodás korú 3-5 éves gyermekek körében - különösen a halmozottan hátrányos családok esetében - igen sokan nem éltek a szolgáltatás adta lehetőségekkel, a gyermeket gyakran csak az utolsó, kötelező óvoda i évben íratták be az intézményekbe, így az óvoda kevéssé tudta kompenzálni az esetleges szocializációs hátrányokat. Annak a rendszeres gyermekvédeimi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére állapítható meg az óvodáztatási támogatás, aki: a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítása szempontjából rendszeres óvodába járásnak minősül, ha a gyermek az óvodai nyitvatartási napokon naponta legalább hat órát az óvodában tartózkodik, és a szülő által igazolt és az igazolatlanul mulasztott napok száma együttesen nem haladja meg a munkanapokra eső óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, azzal, hogyamulasztásból tíz napot július - augusztus hónapokban a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogya gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Az óvodáztatási támogatást ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő igényelheti. Egy évben kétszer jár a támogatás: június és december hónapban, első alkalommal 20.000.- Ft, második és azt követő alkalmakkai10.000.- Ft kerül utalásra. 10. számú ábra: Óvodáztatási támogatásban részesült gyermekek száma 2009-201 O-ben :r:. ==== : d:. ~~.:=.:m:iu;:=e=r=====:ft-'==-=-~~-'-'---':1~=1~~i::;..~ő-'- --'.~--+I---"""'----=-~-~--"7-i:g-......_.-3 -.:-:- ~_=--c..:=--- 1 Forrás: Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatal 13
11.2. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások (személyes gondoskodást nyújtó ellátások) rendszerében bekövetkező változások 2008-tól 11.2.1. 2008-ban kezdődött el az a folyamat, amely egyes szolgáltatások működtetését a normatív állami támogatás helyett finanszírozási szerződés alapján teszi lehetővé. Az aránytalan területi lefedettség miatt a 191/2008. (V11.30.) Korm. rendelet alapján elsőként a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátás esetében írt ki pályázatot. Egy fenntartó azonos vagy részben azonos ellátási területen szolgáltatásonként egy szolgáltató támogatására nyújthatott be pályázatot. A finanszírozás alaptámogatásból és teljesítménytámogatásból áll. E jogszabályi változás következménye a támogató szolgálatok integrálása. Az Önkormányzatunk fenntartásában levő 3 támogató szolgálat (Mentálhigiénés Központ 2, Szociális Gondozási Központ 1) egyesült, s a Mentálhigiénés Központ szervezeti keretében műkődik jelenleg is. Az első finanszírozási időszak 2009. január 1-től 2011. december 31-ig teljesítmény finanszírozás alapján biztosítja a forrást a szolgáltatás nyújtásához. A pályázati úton történő finanszírozás 2010. január 1-től a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és az intézményen belüli szociális foglalkoztatás vonatkozásában is bevezetésre került. A következő év (2012.) január 1-től pedig az utcai szociális munka is finanszírozási szerződés útján támogatott ellátássá válik. A finanszírozási szerződés alapján történő működtetést azon szolgáltatások esetében vezették/vezeti be a jogszabály, amelyek nem kötelező önkormányzati feladatok. Természetesen ez nem kérdőjelezi meg a szolgáltatások létjogosultságát, szükségességét. 11.2.2. Az egyenlőtlen hozzáférés a szociális szolgáltatásokhoz - különösen az alapszolgáltatások köréhez - annak a következménye, hogy az elmúlt néhány évben számos egyházi és nem állami szervezet kezdte meg működését (városi és országos szinten egyaránt). A 2008. év elején elkészült szolgáltatástervezési koncepció mellékletében felsorolásra kerültek a Nyíregyháza területén szociális szolgáltatást végző fenntartók és intézményeik. Jelenleg csak a támogató szolgáltatást és házi segítségnyújtást végző szervezetek száma is meghaladja a 3 évvel korábbi szolgáltatók összességét. Az új szolgáltatók/intézmények létrejöttének pozitív és negatív hatásai egyaránt kimutathatók. A nem állami (civil) és egyházi szolgálatok által még színesebbé vált a szolgáltatási paletta, a korábbi célkitűzés - a civil szereplők bevonása a szociális szolgáltatások biztosításába tulajdonképpen teljesült. A szolgáltatók között kialakult verseny azonban nem hozta szükségszerűen magával a színvonal emelkedését, az ellátottak szükségleteinek minél magasabb színvonaion történő kielégítését. 11.2.3. A város területén működő szolgálatok tevékenységéről számos információval rendelkezett önkormányzatunk, hiszen a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások engedélyezése a Nyíregyházai kistérségben Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzőjének feladata volt 2011. június 30-ig. Ez időponttól kezdve valamennyi szolgáltatás engedélyezése és a szakmai munka ellenőrzése a kormányhivatalok feladatkörébe tartoznak. Ennek eredménye, hogy kevésbé van lehetőségünk nyomon követni a város területén szolgáltatást végzők tevékenységét, szakmai munkáját. 11.2.4. 2008. január 1-től egyes szociális szolgáltatások (idősotthoni ellátás és házi segítségnyújtás) igénybe vétele csak meghatározott gondozási szükséglet fennállása esetén lehetséges. Az Szt. alapján házi segítségnyújtás és idősotthoni ellátás igénybevételét megelőzően vizsgálni kellett a gondozási szükségletet. A vizsgálatot a jegyző által felállított 3 tagú bizottság végezte 2010. augusztusig. A vizsgálat kapcsán megnövekedett adminisztrációs terhek csökkentése érdekében ezt követően az intézményvezetők feladata a vizsgálat elvégzése. 14
11.2.5. Az intézmények adminisztratív terheit növelte az otthonközeli ellátás bevezetése. Ennek keretében 2010. január 1-től az étkeztetés, házi segitségnyújtás és a nappali ellátás finanszírozásának módja változott meg. A szolgáltatások önálló vagy együttes igénybevétele esetén eltérő összegű normatíva illette meg a fenntartót. Az otthonközeli ellátás 2010. decemberben megszűnt. 11.2.6. A 15/1998.(IV. 30.) NM rendelet, valamint a 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításával 2010. január 1-től egy bölcsődei csoportban legfeljebb 12 gyermek nevelhető, gondozható (10 gyermek helyett). Abban az esetben, ha a bölcsődei csoportban valamennyi gyermek betöltötte a második életévét legfeljebb 14 gyermek nevelhető, gondozható. Az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság igényfelmérése alapján a bölcsődék működési engedélyeinek módosítását követően a bölcsődei férőhelyek 706 -ra emelkedtek. 11.3. Strukturális változások A szolgáltatástervezési koncepcióban és felülvizsgálataiban mindig hangsúlyos szerepet kapott a szolgáltatások megfelelő tárgyi, elhelyezési feltételeiknek a biztosítása. A lakossági igényeknek és a jogszabályi feltételeknek megfelelően kerültek kialakításra az alapszolgáltatások nyitva álló helyiségei illetve a telephelyek. 2008-tól történő lényegesebb változások: a Szociális Gondozási Központ keretében működő Időskorúak Gondozóháza megszűnt, az intézmény telephelyén a nappali ellátás elhelyezési körülményei javultak, bölcsődei férőhelyfejlesztések kapcsán az idősek nappali ellátását nyújtó intézmények új helyszínekre költöztek (5. számú Idősek Klubja (megszűnt), 9. számú Idősek Klubja), a házi segítségnyújtó szolgálatok nyitva álló helyiségei önkormányzati tulajdonú ingatlanokban kerültek kialakításra (144/2011. (VII1.25.) számú határozat), a Mentálhigiénés Központ székhelye a Nyíregyháza, Sarkantyú u. 30-36. szám alatti ingatlanból szintén bölcsődei férőhelybővítés következtében a Nyíregyháza, Városmajor u. 2. szám alá költözött. A Közgyűlés 117/2011. (VI.30.) számú határozata alapján az intézmény új helyszínen a Nyíregyháza, Tiszavasvári u. 41/b szám alatt került elhelyezésre, Gyermekjóléti Központ székhelye a Nyíregyháza, Tokaji u. 3. szám alatt került kialakításra. III. Megvalósult intézkedések 111.1. Informatikai rendszer fejlesztése A Szolgáltatástervezési koncepció 2008-as felülvizsgálatakor cél ként fogalmazódott meg egy olyan informatikai hálózat és szoftver fejlesztés kiépítése, mely a pénzbeli és természetbeni ellátások (segélyezés) esetében a Gazdasági Osztály és a Szociális Osztály közötti ügymenet pontosságát, gyorsaságát és hatékonyabbá tételét teszi lehetővé. A korábbi számítógépes programok hiányosságai súlyos és napi szintű problémákat okoztak a munkafolyamatokban. 2008. év végén kezdődtek meg a tárgyalások a hálózat fejlesztése és az új szoftver vásárlása céljából, melyek eredményeként 2009. év elején bevezetésre került az új program, amely igazodik a Hivatal munkamenetéhez, igyekszik összhangba hozni a Gazdasági Osztály és a Szociális Osztály munkafolyamatait a helyi specialitások alkalmazása (szociális és pénzügyi modul) során. ls
111.2. Fiatalok, gyermekek jóllétének biztosítása érdekében kitűzött célok Megvalósítandó feladatként jelentkezett a megfelelő napközbeni ellátás biztosítása a gyermekek részére, biztositani valamennyi igénylő gyermek számára a bölcsődei ellátást. 2008-tól a növekvő igényekhez igazodva több bölcsődében történt férőhelybővítés. 2010. év végére a folyamatos férőhelybővités eredményeként 706 -ra emelkedett a férőhelyek száma (12. szám(j ábra). 111.3. Projektek, programok támogatása A szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése illetve különböző programok megvalósítását pályázati forrás igénybevételével kívántuk megvalósítani. A szociális és gyermekjóléti ellátások rendszerét érintő pályázatok (ahol az Önkormányzat a pályázó) az alábbiakban kerültek összefoglalásra. r---"'c 'A' pály~zata pályáz~t céua Aprpj.k0 --ilejjegyz.s A gyermekvédelmi szakellátás keretébe tartozó otthont nyújtó ellátás és az utógondozói ellátás biztosítása törvényi kötelezettsége 2009. január 1-től a megyei jog Ú városoknak. A feladatellátás teljesítése érdekébenért 2009-ben ellátási szerződést kötöttünk a Szabolcs Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal.... megnevezés..'. c.'..," ö~,szkölt$,ge.. ~OP- 4.1.3. A A Mentálhigiénés Összköltség: 2008-ban került Mentálhigiénés Központ működő és 189.108.329 Ft beadásra. Döntés Központ komplex újonnan bevezetendő nyertes pályázatról fejlesztése szolgáltatásai Támogatás mértéke: 2010-ben. megfelelő 103.838.351 Ft (54,9 %) Forráshiány miatt nem infrastrukturális valósult meg. körűlmények között történő működtetése. f-fl-o-p--3-.4-.2-.---- ----+-"A=Gyermekek Átmene--:t-:-it--:.rÖ-SS--Z-:-k'~ÖI::--tsé-9:------'-l -N-em-nye-rt-,-fo-rr"áshTány Bentlakásos Otthona és a Családias 120.757.568 Ft miatt elutasítva a intézmények Elhelyezést Nyújtó pályázat 2009-ben. korszerűsítése Idösek Otthona Támogatás mértéke: ~_---+-ckorszerűsítése 113.512.114 Ft (940/0) TAMOP-5.4.4=Ö9/2-A A projekt keretében a Összköltség: Megvalósítása "Hálószövő- konzorciumban 28.728.146 Ft folyamatban. Összefogás résztvevő Nyíregyháza és önkormányzat, Támogatás mértéke: térsége szociális szociális intézmények 28.728.146 Ft (100 %) munkájáért (5), szociális szakembereket képzö felsőoktatási intézmények (2) egyűttműködése valósul meg"-:c-::~-c:-+-rr- -c:-. -+- Kapacitásbövítés és Összköltség: - Megvalósult. modern bölcsődei 45.079.817 Ft környezete megteremtése a Támogatás mértéke: j'me9 nyíregyházi Katica 40.571.836 Ft (90 %) Bölcsődében EAOP-4.1.3.fB-09~ Aprajafalva Bölcs~ Összköítség: -- Megvalósult. 2009 fejlesztése és 43.604.974 Ft kapacitás bövítése. ~ '_~,_-J. T~_mogat~s~é~...:k_e:..;.:...L1. --' 16
léaop-4.fs. :09-2009 Családias Ellátást Összköltség: Nyújtó Idősek Otthona 20.852.219 Ft utólagos komplex akadálymentesítése Támogatás mértéke: 10.388.966 Fq49,8%~1 URBACT II. Nemzetközi Nyíregyháza projektrész Elszegényedett vag y ta paszta latcse re, jó összköltsége: 17466,53 elszegényedéssel gyakorlatok átadása, fenyegetett átvétele, kölcsönös Támogatás mértéke: városrészek integráit 13973,22 (80 %). fejlesztése ÉAOP-5.1.1.1B-09 Huszár~télep teruletlés IA projeid tervezett társadalmi összköltsége: reintegrációja 489 170 056 Ft 39244.478 Ft (90 %) I ~ Megvalósult. Megvalósult. Támogatott projekt -~ Támogatás mértéke: 415794547 Ft {85 %J!::AOP- 5.1.1.1B-09 Érkerti lakótelep A projekt tervezett nagyvárosias összköltsége: lakókörnyezetének 1 547661 614 Ft minöségi megújftása Támogatás mértéke: 1 236 864 444 Ft (79,2 I %} Forrás: Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatal ~---_._--!--Az Támogatott projekt IV. A szociális és gyermekjóléti ellátásokat biztosító intézmények rendszere Nyíregyháza, mint megyei jog Ú város saját területén köteles a szociális alapszolgáltatási és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül az idősellátás, továbbá előzetes igénytelmérésre alapozva - a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztositani. A feladat ellátási kötelezettség tekintetében a jövőben sem várható változás. A gyermekjóléti szolgáltatások tekintetében az alapszolgáltatás, a szakellátás keretébe tartozó otthont nyújtó ellátás és az utógondozói ellátás nyújtása kötelező. IV.1. Szociális szolgáltatások rendszere 10 Önkormányzatunk ellátási kötelezettségének intézmények fenntartásával (Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság, Mentálhigiénés Központ), intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel (Szociális Gondozási Központ, Gyermekjóléti Központ, 2011. szeptember 30-ig a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona), valamint szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött ellátási szerződés megkötésével (Magyarországi Evangélikus Egyház, Human-Net Alapítvány, Periféria Egyesület, Szocio East Egyesület, Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház, Talentum Európai Fejlődésért Kiemelten Közhasznú Alapítvány, Szent Kamill Életet az Életnek Közhasznú Alapítvány, Hétszínvirág '98 Gyermekjóléti Nonprofit Korlátolt IQ 2011. júniusban tárgyalt előterjesztés a szociális és gyermekjóléti ellátórendszer racionalizálásárél részletesen tárgyalta az intézmények működését, az akkor készült anyagok, kimutatások a koncepció készítését megalapozták, ezért azok itt is megjelennek. 17
Felelősségű Társaság, Kék Nefelejcs Alapítvány, Mozgáskorlátozottak Szabolcs Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete, ÉFOÉSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete, 2011. szeptember 30-tól Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség.)11 tesz eleget. IV.1.1. Önkormányzati fenntartású intézmények A Mentálhigiénés Központ integrált intézményként a szociális alapszolgáltatások közül közösségi ellátást, támogató szolgáltatást, fogyatékos személyek nappali ellátását biztosít, valamint szakosított ellátásként fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonát működtet. Feladatait a székhelyén kívül a Nyíregyháza, Újszőlő u. 21-23. szám alatti telephelyen biztosítja. 11. számú ábra: A Mentálhigiénés Központ szolgáltatásait igénybevevők száma 2008-2010 között ~8«o); 2010.(f~J ---t---~-------- 91 115 50 75 90 '---:6:-::2-----+-----62-~-t-----62-~- -1 31 31 +- -~32~-~-~~-- \ lakóotthonj~liátás 10 '-'1-- 1 O.~::...L.1~-=_~_ -~1_0-== ~~- Forrás: Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatal, Mentálhigiénés Központ Támogató szolgáltatás Az "Esély" Támogató Szolgálat 2008-tól három támogató szolgálat (11.2.1.) integrációját kővetően működik Nyíregyháza és Nyírpazony ellátási területen. A szolgálat munkatársai az önálló mozgásukban, tájékozódásukban akadályozott emberek, családjaik részére közszolgáltatások elérésében speciális személyi szállítást, otthoni önálló életvitelében személyre szabott személyi segítést nyújtanak, szociális-, mentálhigiénés tanácsadást biztosítanak. Támogató szolgáltatás nyújtására 117 megállapodás került megkötésre (regiszter adatai szerint), a szolgáltatások közül az ellátottak leginkább a személyszállítást veszik igénybe. Pszichiátriai betegek közösségi ellátása A közösségi ellátás lényege a lakókörnyezetben történő segítségnyújtás az önálló életvitel fenntartásában. Az ellátás preventív jellege nyilvánvaló, hiszen az ellátást igénybevevő pszichiátriai beteg nem szorul intézményes gondozásra, nem emelődik ki szociális környezetéből, megmarad számára a család, a lakókörnyezet. Ebben a környezetben hatékonyabban valósulhat meg a gondozott reszocializációja, rehabilitációja, ezáltal csökken 11 Nyíregyháza Megyeí Jogú Város Közgyűlése a 11712011. (VI.30.) számú határozatával öt fenntartó esetében az ellátási szerzödés felmondásár61 döntött. Az ellátási szerződések határozatlan időre szóltak, félév felmondási idővel, indokolási kötelezettség mellett. Fentiek alapján a Talentum Európai Fejlődésért Kiemelten Közhasznú Alapítvánnyal, a Nyíregyháza Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházközséggel, a Szent Kamill Életet az Életnek Közhasznú Alapítvánnyal, a Szocio East Egyesülettel, és a Hétszinvirág '98 Gyermekjóléti Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal 2011. december 31. napjával az ellátási szerződések felmondásra kerültek. 18
a kirekesztettség és a stigmatizáció veszélye. Bár a közösségi ellátás feladata a lakókörnyezetben, otthonukban történő segítségnyújtás, az intézményben naponta megjelenő ellátott 25-30 fő, amely a nappali ellátás iránti igényt támasztja alá. Komplex gondozás keretében (egyéni, családi, közösségi, rehabilitációs) átlagosan 90 fő részére nyújtanak segítséget. Intézményen belüli szociális foglalkoztatás Betegségük, fogyatékosság uk miatt a munkaerő-piacból kiszoruló emberek szamara rehabilitációs célú foglalkoztatást biztosít az intézmény. Szociális foglalkoztatás két telephelyen történt; 37 fő értelmi fogyatékos személy a Nyíregyháza, Őz u. 14-16. szám alatti telephelyen, 25 fő pszichiátriai beteg a Nyíregyháza, Városmajor u. 2. szám alatti székhelyen végezte tevékenység ét. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal ellenőrzése alapján a székhelyen végzett szociális foglalkoztatás engedélyét - nappali ellátási háttér hiányában indokolással - visszavonta. Értelmi fogyatékos személyek nappali intézménye Az intézmény feladata felnőtt korú értelmi fogyatékkal élő személyek napközbeni intézményi ellátása, szabadidő hasznos eltöltése, közösségi programok, egészségmegőrző-, illetve rehabilitációs fejlesztések biztosítása, családjaik számára életviteli, szociális, információs támogatás. Az intézmény 35 engedélyezett férőhelyen működik, átlagosan 33 fő veszi igénybe az ellátást. Többségük súlyos, középsúlyos értelmi fogyatékos, néhányan alapbetegség ük mellett pszichiátriai, ill. viselkedési zavarokkal küzdenek. Lakóotthoni ellátás (Kék Szirom Lakóotthon) A Kék Szirom Lakóotthon 2002. július 01-től kezdte meg működését a Szociális Gondozási Központ telephelyeként. 2003. augusztus 01.-től a Mentálhigiénés Központ szervezeti keretein belül működik. A tartós bentlakásos elhelyezés 10 fő önellátásra részben képes, fogyatékkal élő személy részére biztosított. A Mentálhigiénés Központ székhelyén és az Őz utcán lévő telephelyén lévő szolgáltatásai határozott időre szóló (2012. december 31-ig) működési engedéllyel rendelkeznek a teljes akadálymentesség hiánya, a nappali ellátás vonatkozásában az akadálymentesség hiányán túlmenően a foglalkoztatást szolgáló csoportszobák számának bővítése miatt. A racionálisabb működtetés érdekében szükséges volt az integrált intézmény új helyszínen történő kialakítása, ezért a Közgyűlés 117/2011. (VI.30.) számú határozata alapján a Mentálhigiénés Központ székhelye és az Őz utcai telephelye új helyszínen a Nyíregyháza, Tiszavasvári u. 41. szám alatt található Esély Centrumban kerül elhelyezésre. (A lakóotthoni ellátás továbbra is Nyíregyháza, Újszőlő u. 21-23. szám alatt működik.) Az Igazgatóság szociális, gyermekjóléti és egészségügyi alapellátásokat, szolgáltatásokat biztosít. Az egészségügyi alapellátási feladatok között a felnőtt és gyermek háziorvosi praxisokat, fogorvosi praxisokat, 38 területi, 25 iskola védő női szolgálatot, 4 főállású és 27 részmunkaidős iskola orvosi szolgálatot működtet az intézmény. Ide tartozik még a hajléktalan orvosi ellátás és a központi orvosi ügyelet megszervezése és ellátása is. Az ügyeleti tevékenység kiterjed a Nyíregyházai kistérségen túl Apagy és Nyírtét községekre is. A fogorvosi ügyelet hétvégén és ünnepnapokon Nyíregyháza lakosait látja el. Idősek Otthona Az idősek otthona a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, nyugdíjkorhatárt betöltött személyeket lát el. Székhelyen (Nyíregyháza, Pacsirta u. 29-35.) és telephelyén 19
(Nyíregyháza, Rozsnyai u. 8) összesen 63 férőhelyen látja el feladatát. Az intézmény által vezetett nyilvántartás szerint az elhelyezésre várakozók száma 30 fö (székhelyen és telephelyen együttesen). 2010. évben pályázati forrás felhasználásával a székhelyen a szobák és fürdőhelyiség akadálymentesítése történt. Bölcsődei ellátás Az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság keretében 9 bölcsőde működik. A gyermekek napközbeni ellátása iránti igény évek óta folyamatosan emelkedik, ami a féröhelyek növelését tették szükségessé. 2008 elött és azt követöen is több bölcsödében kerültek visszaállításra a férőhelyek, elsösorban pályázati források felhasználásával. Bölcsőde neve 12. számú ábra: Bölcsődei férőhelyek fejlesztése 2006-2010. között 2006. 01.01. férőhely 2006.évi változás 2007. évi változás 2008. évi változás 2010. évi változás 2010. évi dec. 31 2011. évi változás 5. Özike 60 +16 76 6. Napsugár 15 +5+4 24 7. Hóvirág 40-18 +18 40 8. Nefelejcs 50 + 10 +40 +20 120 9. Micimackó 40 + 10 50 10. Katica 50 + 10 +18 78 +26 12. Babaház 60 + 20 +26 106 14. Bóbita 60 +20 80 16. 60 +18 78 +28 Aprajafalva Változás +40-18 +40 + 155 Összes 435 475 457 497-652 706 létszám.. Forrás: Nylregyháza MJV Polgármesten Hivatal, EgészségOgYI, Szociális es Bölcsődel Igazgatoság A feladatellátáshoz szükséges személyi feltételek megteremtése érdekében (amely a működési engedélyeknek is elengedhetetlen feltétele) 2010. decemberben 11 fő gondozónő került felvételre. c) Az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek átmeneti otthona Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű tagintézmény, mint többcélú, közös igazgatású intézmény önálló szakmai egységeként működik a Gyermekek Átmeneti Otthona. 16 férőhelyen nyújt átmeneti elhelyezést olyan gyermekek számára, akikről átmenetileg a szülő nem tud gondoskodni. Az intézményben 201 O-ben 14 fő tartózkodott átlagosan, összesen 5255 napot töltöttek el, mely 90 %-os kihasználtságot eredményezett. A legtöbb esetben a bekerülés oka a szülők nem megfelelő életvitele, a lakáskörülmények megoldatlansága. Egyre gyakoribb, hogy a szülők saját egészségügyi problémájuk miatt kérik gyermekeik elhelyezését. Bekerülési okként szerepel még a nem megfelelő munkaidő beosztás, ami nem teszi lehetővé a gyermek folyamatos felügyeletét, illetve újabban a rendszeres iskolakerülés, csavargás. Gyakori az "ún." krízis-elhelyezés, amikor szülői felügyelet nélkül maradnak a 20
gyerekek. Addig, amíg rendeződik a gyermekek helyzete az átmeneti otthonban teljes körű ellátásuk biztosított. A gondozással párhuzamosan számos esetben védelembevételre is sor kerül, ezzel is ösztönözve a szülöuszülőket a helyzet mielőbbi rendezésére. Az eltölthető idő 12 hónap, amit még 6 hónappal meg lehet hosszabbítani. Ez az idő azonban sok esetben kevésnek bizonyul. Az a tapasztalat, hogy ennyi idő alatt nehéz lakásmegoldást, munkahelyet találni illetve váitoztatni, vagy a beidegződött rossz életviteit abbahagyni, helyette újat kezdeni. A gondozott gyermekek száma 45 fő volt 2010-ben, ebből sikeres gondozást követően 34 gyermek haza került a családjába, 1 fő átmeneti elhelyezésbe került. E mutató rendkívül fontos, hiszen a gyermekek átmeneti otthona egy nélkülözhetetlen lépcsőfok az alapellátás rendszerében, tevékenységük nélkül a családjukba visszakerült gyermekek vélhetően a szakellátás rendszerébe kerültek volna. IV.1.2. Társulás keretében (NYITŐT) fenntartott intézményeink a) Az integrált intézmény szolgáltatásainak célcsoport ja elsősorban a város idős lakossága, részükre házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és nappali ellátást, valamint 2011. szeptember 30. napjáig étkeztetést biztosít(ott) az intézmény. Ezenkívül gyógyászati segédeszköz kölcsönzőt működtet, 2005-től OEP finanszírozással otthonápolási szolgálatot és 201 O-től otthoni hospice ellátást biztosít, valamint a hivatásos gondnokok rendszerét működteti. Étkeztetés 2011. szeptember 30-ig az étkeztetés, mint kötelező önkormányzati feladat az intézmény keretében működött. Október 1-től ellátási szerződés keretében a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség szervezi és biztosítja az ellátást. A szolgáltatás kiszervezését gazdasági szempontok indokolták. A nappali ellátás keretében azonban továbbra is biztosított az étkeztetés. Házi segitségnyújtás A házi segítségnyújtást - amelynek keretében az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az ellátott és lakókörnyezete higiénés körűlményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében illetve azok elhárításában való közreműködést kell biztosítani - 13 házi gondozó; körzet összehangolt munkája révén biztosítják. A házi segítségnyújtás igénybevételének feltétele a gondozási 21