Fiatalok Vas megyében

Fiatalok Vas megyében HÁTTÉRTANULMÁNY A MEGYEI IFJÚSÁGI CSELEKVÉSPROGRAMHOZ Készítette az Információs Társadalom- és Trendkutató Kft. (ITTK Kft.) kutatócsoportja: Gyenes Fruzsina, kutatási asszisztens Kollányi Bence, kutató Kurucz Erika, kutató Székely Levente, kutatásvezető Budapest, 2007. február-március

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 5 Bevezetés... 7 1. A kutatás céljairól, háttéréről...7 2. Rövid módszertani kitekintő...7 3. Néhány alapstatisztika a megye fiataljairól...8 Helyzetkép...10 1. Ifjúsági információs szolgáltatás, tanácsadás... 10 2. Gyermek és ifjúsági jogok érvényesítése... 15 3. A közterületi ifjúsági szolgáltatások... 21 4. Közösségi terek, programok... 27 5. Táborozás... 31 Összefoglalás...36 1. Kívánságok a mesebeli aranyhaltól... 36 2. Ajánlások az Ifjúsági Cselekvésprogram megvalósításához... 37 Bibliográfia...39 Mellékletek...40 Ifjúság2004 másodelemzés...41 1. A Vas megyei fiatalok társadalmi és gazdasági helyzete... 41 2. Oktatási helyzetkép... 53 3. Kultúra... 56 4. Információhoz jutás információs társadalom... 58 5. Sportolási lehetőségek... 60 Egyéb ábrák...62 Fókuszcsoport kivonatok...74 1. csoport: Kőszeg Csepreg Bük Répcelak... 74 2. csoport: Vasvár Körmend Szentgotthárd Őriszentpéter... 82 Háttértanulmány A Megyei Ifjúsági Cselekvésprogramhoz 3

3. csoport: Szombathely kistérség...89 4. csoport: Celldömölk Sárvár...95 Interjú kivonatok... 99 Információk az interjúalanyokról:...99 1. Interjú...100 2. Interjú...105 3. Interjú...110 4. Interjú...114 5. Interjú...119 6. Interjú...125 7. Interjú...129 8. Interjú...134 9. Interjú...138 10. Interjú...142 4 Fiatalok Vas megyében

Vezetői összefoglaló Vas Megyei Önkormányzat megbízásából készült kutatásban a megyei ifjúság helyzetét tekintette át az Információs Társadalom- és Trendkutató Kft. (ITTK Kft.) kutatócsoportja. A munka során egy széleskörű kérdőíves felmérés (Ifjúság2004) adatai kerültek másodelemzésre, valamint primer adatfelvételként szakértői mélyinterjúk készültek a területtel foglalkozó legfontosabb megyei szakértőkkel, illetve a megyei ifjúság tagjaival fókuszcsoportos vizsgálat készült. Az Ifjúság2004 adatbázis másodelemzése alapján elmondható, hogy a Vas megyei fiatalok helyzete a legtöbb esetben, érdemben nem különbözik az országos adatoktól. Ahol különbségeket találunk, azok egyértelműen előnyösek a megye számára. Kedvező adatokat találunk a 15-29 éves fiatalok munkaerőpiaci helyzetének szempontjából, ahol nem pusztán az országos, de a régiós átlagot is meghaladja az aktívak aránya a vizsgált korcsoportban. Ezzel összefüggésben a megye abból a szempontból is szerencsés helyzetben van, hogy az átlaghoz képest a fiatalok kisebb arányban munkanélküliek. Az elemzés során kiderült, hogy a Szombathely nélküli vasi adatok és a teljes megyére vonatkozók nagyban hasonlítanak egymásra, szinte alig van közöttük különbség. Eredeti elképzelésünknek megfelelően a fókuszcsoportokat kistérségenként szerveztük, arra számítva, hogy kistérségekre jellemző eltérő vonásokat is meg tudunk állapítani. A fókuszbeszélgetések eredményeiben azonban nem jelentkeznek a kistérségekre jellemző eltérő sajátosságok, különbségek. Azt tapasztaltuk, hogy a fiatalok gondolkodásában egyáltalán nem jelennek meg a kistérségek, sokkal erősebb az iskola-munkahely lakóhely településeinek, valamint a megyeszékhely alapján történő szegmentáció. Általában jellemző, hogy keveset tudnak az ezeken kívüli településeken zajló életről (programokról, terekről, szervezetekről, lehetőségekről). A fiatalok nem egyformán érzik tájékozottnak magukat, általában az idősebbek kritikusabbak magukkal szemben, illetve a csoportok résztvevői szerint a fiatalok általában rosszul tájékozottak, csak az őket érdeklő dolgokban mélyednek el igazán. A fiatalok számára az elsődleges információforrás az internet és az elsődleges interperszonális kapcsolatok (barátok, család), ha ionformációra van szükségük előbbihez, ha tanácsra utóbbiakhoz fordulnak, a civil szervezetek sokkal kevésbé merülnek fel tanácsadó forrásként. A kvalitatív vizsgálatból kiderült, hogy nem mindenhol megfelelő az információáramlás. Az ifjúsági információk esetenként nem jutnak el a célcsoporthoz. Esetenként már az ifjúsági referensek sem rendelkeznek megfelelő információkkal. Az ifjúsággal foglalkozó programok és intézmények ismertsége épp ezért vegyesnek mondható. Legismertebb, a legtöbbször megjelenő szervezet a LOGO és a VAGYIFÓ. Általánosan jellemző, hogy a diákok nincsenek tisztában a jogaikkal, csak azok, akik valamilyen pozíciót töltenek be diákönkormányzatoknál, azonban még ők is nehezen tudják érvényesíteni az érdekeket, ha erre az iskola nem elég nyitott. A jogok megismertetése jelenleg az iskola és a diákönkormányzat feladata, a civil szervezetek ezzel kapcsolatos tevékenysége csak elszórtan van jelen a megyében. Vas megyében rendkívül színes és mozgalmas szolgáltatásokat, sokszínű, változatos programokat nyújtanak a civil szervezetek a fiatalságnak. Elméletileg minden korosztály megtalálhatja a neki fontos és hasznos programot. A fiatalok részvétele, aktivitása a közösségi programokban alacsony, a szervezetek állandó programjaikkal rendszerint csak egy szűk kört érnek el. Ez részben társadalmi probléma (fiatalok passzivitása, a szabadidő hasznos eltöltésének nincs megfelelő kultúrája), részben a bevonás módszerei és eszközei nem megfelelőek. Háttértanulmány A Megyei Ifjúsági Cselekvésprogramhoz 5

A fiatalok önszerveződésén alapuló programok sem túl gyakoriak. Az önkéntes munka nem eléggé elterjedt és népszerű (országos probléma), ez is egyik oka a fiatalok alacsony részvételének a helyi kisebb, közösségi programokban. A Vas megyei közösségi terek hiányára a fókuszcsoportokon résztvevő vidéki fiatalok és a megyeszerte megkérdezett fiatalokkal foglalkozó szakemberek egyaránt felhívták a figyelmet. A közösségi terek a fiatalok életminőségének kiemelt dimenzióját testesítik meg. Legnagyobb hiány a minőségi programoknak otthont adó, több funkciót egyaránt ellátó intézmények iránt mutatkozott. Ennek a fiatalok megyei szinten érzik hiányát, míg a kistelepüléseken fokozott mértékben elzárt az ifjúság a lehetőségektől. Jól látható tehát, hogy a települési lejtő ezen a területen is érezteti hatását. Számos program megyei szinten sem érhető el, a nevesebb könnyűzenei előadók, vagy egy fontosabb színházi bemutató kapcsán a fiatalok egy része a fővárosba, vagy akár a környező országokba is ellátogat. Szombathely a megye átlagos városaihoz képest jól ellátott a fiatal közösség számára nyitott terekkel, több művelődési ház, mozi, klub és szórakozó hely működik a megyeszékhelyen. A kistelepüléseken azonban még a megyei városokhoz képest is csak nagyon korlátozott mértékben áll rendelkezésre helyszín és program a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Egyes az ifjúsággal foglalkozó szakemberek borúsan látták a helyi fiatalok helyzetét, jellemzően alulmotivált, passzív csoportként állították be őket. Ugyanakkor a fiatalok bevonása kihívást is jelent számukra, mivel véleményük szerint megváltozott a programokhoz és a szabadidő eltöltéséhez fűződő viszonyuk, így a korábbi módszerekhez képest eltérő módon kell felkelteni a figyelmüket. Ezzel a fiatalok többsége is egyetértett, a közösség iránti nyitottságot és a kezdeményezőkészség hiányát emlegetve saját korcsoportjukkal kapcsolatban. A sportolási lehetőségek kapcsán ismét a kistelepüléseken tapasztaltunk jelentős hiányosságokat. Ennek ellenére a statisztika szerint az életkor a településtípusnál is fontosabb tényező a sportoláshoz való viszony meghatározásában. Az Ifjúság2004 megyei adatai szerint mindent összevetve a fiatalok harmada végez rendszeresen testmozgást az iskolai tornaórákon kívül. A táborokon való részvétel sok esetben anyagi kérdés. A megyében vannak olcsó a megyei önkormányzat, vagy iskolák szervezésében megvalósuló táborok és önállóan vagy valamilyen szervezet keretében megvalósuló, általában drága, vagy egyenesen luxus táborok. A fiatalok eltérő igényeket sorakoztatnak fel, ahhoz képest, amilyen lehetőségeik vannak. Mást kapnak, illetve másra van lehetőségük, mint amire vágynának. A táborok résztvevői és a kimaradók az anyagiakon kívül a kor szerint is szegmentálhatóak, de hogy pontosan hol az életkori határ a kimaradók, és a résztvevők között arról megoszlik a szakértők, és a fiatalok véleménye. A kimaradás oka nem egyértelmű, lehet anyagi kérdés, valamint a színvonalas táborok hiánya, vagy csak egyszerűen a passzivitás és az érdeklődés hiánya. A fiatalok legjelentősebb problémának amellyel kapcsolatban akár aranyhal szolgálatait is igénybe vennék az ifjúság általános passzivitását és a bevonódás lehetőségeinek (közösségi terek, konstruktívfiatalos városvezetés, elhivatott-aktív szakemberek) hiányát látják. A fókuszcsoport és a szakértői mélyinterjúk szervezésében nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak a Vas Megyei Önkormányzat munkatársai. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a segítségért! 6 Fiatalok Vas megyében

Bevezetés 1. A kutatás céljairól, háttéréről Az Információs Társadalom- és Trendkutató Kft. (ITTK Kft.) kutatócsoportja a Vas Megyei Önkormányzat felkérésére átfogó kutatást készített megalapozandó a megye ifjúsági cselekvésprogramját. A kutatás során másodelemzést végeztünk az Ifjúság2004 adatbázisán, emellett szakértői mélyinterjúkat készítettünk a megye ifjúsággal foglalkozó kiemelt szakembereivel, valamint fókuszcsoportos vizsgálatot készítettünk Vas megyei fiatalok részvételével. Jelen háttértanulmány a kutatás tapasztalatait foglalja össze azzal a céllal, hogy az önkormányzatot segítse a döntéshozatalban. 2. Rövid módszertani kitekintő A kutatás központjában a Vas megyei fiatalok állnak. A korosztály kiválasztása nem a mai magyar jogi értelmezés szerint történt (mely szerint a fiatal: önálló felelősségvállalásra korlátozottan alkalmas 14-18 éves személy), hanem társadalomtudományi megközelítést alkalmaztunk, amely szerint fiatalnak tekintettünk mindenkit, aki a 14-29 éves korosztályba tartozik (az Európai Uniós jog például szintén ezt a kormeghatározást használja a fiatalokra). A kutatás részei és a hozzájuk tartozó módszertani megfontolások a következők voltak: Másodelemzés A magyarországi fiatalok gazdasági és társadalmi helyzetének megrajzolásához elsősorban az Ifjúság2004 kutatás adatbázisát használtuk, amely egy 8000 fős reprezentatív mintán felvett kérdőív segítségével állt össze. A kutatás a megkérdezett fiatalok (15-29 évesek) anyagi és kulturális erőforrásait, életmódját és értékrendszerét vizsgálta. A Mobilitás Ifjúságkutatási Iroda szervezésében megvalósuló Ifjúság2004 1 az Ifjúság2000 kutatás folytatása, amely az ifjúság (15-29 éves korosztály) helyzetét kívánja bemutatni. A 2004-es adatfelvételt az elmúlt években az ifjúság életében bekövetkező strukturális változásokkal indokolják a kutatás vezetői. A kutatás céljai között szerepelt, hogy a magyarországi fiatalok anyagi és kulturális erőforrásairól, életmódjáról és értékrendszeréről átfogó képet rajzoljon, valamint hogy regionális és nemzetközi összehasonlításokban alkalmazható adatokkal szolgáljon. Az Ifjúság2004 adatbázisából leválasztottuk Vas megye adatait és azokat vizsgáltuk meg mélyebben. Ilyen speciális leválasztások esetében mindig felmerül a reprezentativitás kérdése, ne feledjük az elemzések nagy részét korlátozott (Szombathellyel 216 fős; Szombathely nélkül 151 fős) mintán végeztük. Bár az Ifjúság2004 adatfelvételénél ügyeltek arra, hogy az adatok megyei szinten is elemezhetőek legyenek, az elemzés mélysége szükségképpen korlátozott a csekély elemszám miatt, ami azt is jelenti, hogy az eredményeket a szokásos konfidenciaintervallumhoz képest tágabban szükséges értelmeznünk. Ez azt jelenti, hogy az eredmények a szokásos statisztikai elemzésekhez képest pontatlanabbak lehetnek. A másodelemzés az alábbi területekre terjed ki: társadalmi és gazdasági helyzet; oktatás, szakképzés; foglalkoztatás; lakáshoz jutás; művelődés, kultúra sport; információhoz jutás; információs társadalom. 1 A kutatást az Ifjúsági, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, illetve a Miniszterelnöki Hivatal finanszírozta. Háttértanulmány A Megyei Ifjúsági Cselekvésprogramhoz 7

Fókuszcsoport A fókuszcsoportos technika lényege: a célcsoport megfelelően szelektált tagjai közös beszélgetésen vesznek részt. A módszer egyik előnye abban áll, hogy a résztvevők egymással folytatott interakciója, a megfelelő szűrőfolyamat miatt életszerű csoporthelyzetben zajlik. A másik előnye, hogy a csoport belső kontroll-működése miatt a résztvevők nem beszélnek közhelyekben, és nem választanak sztereotípiákat, hanem jól megindokolják választásukat, javaslataikat. A csoportok módszertani okokból 7-8 főből álltak, illetve ugyancsak módszertani okokból kénytelenek voltunk korcsoportok alapján is szegmentálni az egyes csoportokat. Félő volt, hogy egy 14-29 éves széles skálán mozgó csoport kevésbé alkalmas arra 2, hogy valódi fókuszcsoportként funkcionáljon. Összesen 4 darab fókuszcsoportot alakítottunk ki a 14-29 éves Vas megyei fiatalok körében. A fókuszcsoportokat kistérségenként szerveztük a csoportok az alábbiak voltak: Szombathely Kőszeg Csepreg Bük Répcelak Celldömölk Sárvár Vasvár Körmend Szentgotthárd Őriszentpéter Kiemelten vizsgálandó területek voltak: a gyermek és ifjúsági jogok érvényesítése, az ifjúsági, közösségi terek használata, az ifjúsági információs, tanácsadó tevékenység, a közterületi ifjúsági szolgáltatások és a táborozás vizsgálata. Telefonos szakértői mélyinterjú Ezzel a vizsgálati módszerrel a fókuszcsoportnál említett témákban de a másik oldalról a szervezetek szakemberek felől közelítettünk. Olyan kiemelt ifjúsági szakértőket, vezetőket kerestünk meg, akik a megyei ifjúságügy különböző területein, különböző munkakörökben tevékenykednek, amivel szélesebb, átfogóbb képet kaphatunk. A kiemelt területek akár a fókuszcsoportok esetében a következők voltak: a gyermek és ifjúsági jogok érvényesítése, a civil ifjúsági szervezetek bemutatása, az ifjúsági, közösségi terekre, ifjúsági információs, tanácsadó vonatkozó tevékenység, illetve a közterületi ifjúsági szolgáltatások, és a táborozás vizsgálata. 3. Néhány alapstatisztika a megye fiataljairól A Nyugat-dunántúli régióban minden negyedik fiatal Vas megyei, ami a Központi Statisztikai Hivatal (1326 fős mintából becsült) adatai szerint összesen 62641 főt jelent, amelynek 52,5% (32881 fő) férfi és 47,5% (29760 fő) nő. A kor szerinti megoszlásuk szerint a legfiatalabb 14-18 éves korcsoportba tartozik negyedük (15660 fő), 19-24 éves a Vas megyei fiatalok harmada (21298 fő), míg a legidősebb 25-29 éves korcsoportba kétötödük (25683 fő) tartozik. Vas megye településszerkezetében meghatározó az aprófalvas jelleg, a kilenc kistérségben összesen 216 település található. Az országos átlaghoz képest, ahol a fiatalok valamivel több mint harmada (35%) lakik községekben, a Szombathellyel együtt vett Vas megyében a fiatalok több mint kétötöde (43%) községlakó. A fiatalok közel háromnegyede (72-74%) még mindig együtt él a szüleivel, túlnyomó részük egyedülálló. A többiek önálló háztartásban élnek és fele-fel arányban találunk köztük egyedülállókat és házasságban élőket. 2 14-29 éves fiatalok merőben más élethelyzetekben lehetnek ezért egy csoportba kerülve, hacsak nem éppen a konfliktus előidézése a cél, kedvezőtlenül alakítják a kutatás eredményeinek bőségét és megbízhatóságát. Pl. fiatalkorban ilyen nagy korkülönbség esetén fennáll a veszélye, hogy a csoport nem minden tagja szólal meg, tehát helytelen következtetésekre juthatunk. 8 Fiatalok Vas megyében

Különbség nincs a Szombathellyel együtt vizsgált megye és a jogi szempontból értelmezett megye adatai között. Vas megye a 15-29 éves fiatalok munkaerőpiaci aktivitása szempontjából kifejezetten előnyös helyzetben van, hiszen nem pusztán az országos, de a régiós átlagot is meghaladja az aktívak aránya a vizsgált korcsoportban. Legmagasabb az aktívak aránya a Szombathely nélküli Vas megyében, ahol minden második fiatal dolgozik, ehhez képest az országos átlag nem éri el a kétötödöt. A megye abból a szempontból is szerencsés helyzetben van, hogy az átlaghoz képest kevesebben vallották magukat munkanélkülinek, mindössze a kérdezettek három százaléka, míg országosan a fiatalok hét százaléka volt munkanélküli. A megvizsgált adatok szerint a fiatalok legmagasabb iskolai végzettségét jelentős mértékben a szülők iskolai végzettsége határozza meg. A szakmunkás és különösen a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekeinek Vas megyében is elenyésző arányban adatik meg a diplomaszerzés esélye. Az Ifjúság2004 adatai szerint a fiatalok nagyjából tizede (11-12%) kénytelen hónapról-hónapra anyagi problémákkal küszködni, a kérdezettek mintegy fele (45-55%) éppen kijön a jövedelméből. A többiek beosztással jól kijönnek vagy egyenesen anyagi gondok nélkül élnek. Az Ifjúság2004 vizsgálta azt, hogy a fiatalok elköltöznének-e arról a településről ahol élnek. A többség (58%) maradna, negyedük (25%) elköltözne 16 százalék bizonytalan, és néhányan költöznének, ha lenne rá lehetőségük, mindez független attól, hogy mely településtípuson élnek. A fiatalok többségükben elégedettek azokkal a körülményekkel, ahogyan laknak, mindössze minden tizedik fiatal elégedetlen lakáskörülményeivel. Azok közül a fiatalok közül, akik nem tartják megfelelőnek lakáskörülményeiket minden harmadik maradna csak a jelenlegi településén, a többiek megfontolnák, vagy el is költöznének. Vas megyében a fiatalok alapvető kultúrafogyasztási jellemzőik alapján az országos átlaghoz hasonlóan viselkednek, viszont kisebb mértékben látogatnak országos fesztiválokat. Jellemzően a legfiatalabb korcsoport, a 14 és 18 év közötti fiatalok járnak el több-kevesebb rendszerességgel országos fesztiválokra. Körükben az augusztus végén a budapesti Hajógyári Szigeten megrendezett Sziget Fesztivál a legnépszerűbb. Összességében a Vas megyei fiatalok többsége (60-61%) elégedett azzal, ahogyan él, mindössze 6-8 százalék inkább elégedetlen a körülményeivel. A kérdezettek kétharmada (67-69%) a saját jövőjét pozitívan látja, negyede (26%) vegyesen és mindössze 5-7 százalék látja borúsnak saját jövőjét. Háttértanulmány A Megyei Ifjúsági Cselekvésprogramhoz 9

Helyzetkép 1. Ifjúsági információs szolgáltatás, tanácsadás Tájékozottság hiányterületek A fókuszcsoporton résztvevő fiatalok tényleges tájékozottságát, műveltségét nem mértük, az eredmények csupán szubjektív véleményüket, saját benyomásukat tükrözik. Önbevallás, illetve a korosztályra kivetített képre voltunk kíváncsiak: azaz a fiatalok saját maguk szerint mennyire tájékozottak, illetve a korosztályuk tájékozottságáról mi a véleményük. A fiatalabbak (14-18 évesek) szignifikánsan magasabbnak értékelték a maguk és korosztályuk tájékozottsági szintjét, mint az idősebbek, amely valószínűleg összefügg azzal is, hogy a 19-29 éves korosztály tagjai már kritikusabbak magukat illetően, több önismerettel rendelkeznek, nagyobb kitekintésük van az őket körülvevő világra és ezen belül jobban ismerik a határaikat is. A fiatalabb korcsoportra az is jellemző, hogy saját informáltságukat magasabbra értékelik mint a korosztályukba tartozókét általában. Arra kértük a csoportokat, hogy határozzák meg egy tízfokozatú skálán ahol az 1-es érték jelenti, hogy egyáltalán nem tájékozott és a 10-es, hogy teljes mértékben tájékozott általában a világ dolgairól önmaguk és korosztályuk tájékozottsági szintjét. A 14-18 évesek általában 6-9-es értékeket adtak maguknak, a 19-29 éves korosztály már csak 4-6-ra értékelte a tájékozottságának szintjét. Az idősebbek amellett, hogy a tájékozottságukat alacsonyabbra értékelték, kifejtették azt is, hogy ez egyénenként nagymértékben különbözik, nagyon specifikus az érdeklődés, mindenki az érdeklődési körének megfelelően tájékozódik. A tájékozottság függ attól is, hogy ki milyen körökben mozog. A huszonéves csoport a kor szerinti különbségekre is reflektál. Eszerint egy 25-30 közötti fiatal jobban informált a világ dolgairól, mint a fiatalabbak. Olyan huszonévesen szakad az ember nyakába minden, főiskola munkakeresés állította egyikük. A fókuszcsoportokból jól látszik, hogy az informáltság egyrészt érdeklődési kör, illetve az egyén aktuális élethelyzete szerint változik. A fiatalok általánosságban informáltnak tekintik korosztályukat a szórakozás világában (zene, filmek, kultúra, hova menjünk bulizni ). Az információdús területeknél jóval több információhiányos területet neveznek meg, ezek közül a leggyakoribb amely mind a négy csoportnál előjött a politika világa, amihez nem értenek, másrészt érdektelenség is jellemzi őket, elsősorban a fiatalabb korosztályokat (a fiatalok apolitikus voltát más vizsgálatok is megerősítik). Amiről saját megítélésük szerint fontos lenne tudniuk, de kevés információ jut el hozzájuk, az a fiatalabb korosztály számára elsősorban az oktatási rendszerhez kapcsolódik (pl. felvételi rendszer, felsőoktatás képzési rendszere, Bolognai folyamat által meghatározott képzési típusok). Az idősebb korosztály a politika közélet mellett a magasabb kultúra (színház, kortárs művészet) területén érez információhiányt, vagy egyikük megfogalmazása szerint a műveltségükben ez a leginkább hiányos terület. A szakértői interjúk alapján változatos kép alakítható ki a fiatalok informáltságáról, a többség szerint közepesen tájékozottak, de van olyan, aki szerint nagyon és van olyan, aki szerint nem igazán tájékozottak a fiatalok. A tájékozottság egyénenként más és más, tájékozottabbak azok, akik a diákönkormányzatban (DÖK) pozíciót vállalnak. Szükség is van olyan vezetőre, akit kitermelnek maguk közül a fiatalok, vagy egy jó ifjúsági referensre, aki a tájékoztatja őket, például a fiatalokat érintő programokról. Jelenleg az iskoláknak van nagyon nagy szerepe a tájékoztatásban. Emellett a LOGO-nak (LOGO Ifjúsági Szolgálat), valamint az infor- 10 Fiatalok Vas megyében

mációs pontoknak, illetve az internetnek van kiemelt szerepe. Ahogy egyik interjúalanyunk megfogalmazta manapság interneten már mindent el lehet érni, és erre itt (Körmenden) ingyen van lehetőségük. A tájékozottság továbbá függ az adott témától is ami érdekli őket, arról tájékozottak. A szakértők szerint a fiatalokat két kiemelt terület érdekli: tanulás-munka, szabadidő eltöltése. Szinte minden meginterjúvolt szakértő szerint leginkább a pályaválasztással kapcsolatos információkra kíváncsiak a fiatalok. Jellemzően a milyen iskolába érdemes menni kérdés érdekli őket, ahhoz kapcsolódva, hogy melyek a jól jövedelmező munkák, milyen karrierlehetőségek vannak. A munkalehetőségekről általában, ezen belül a külföldi munkalehetőségek iránt is nagyobb érdeklődést tanúsítanak. A másik fontos terület a szabadidő eltöltésének lehetősége, hol lesznek jó programok filmek, sportolási, kulturális lehetőségek. Informálódási szokások Számos más kutatás is megállapítja, hogy a fiatalok általában jellemezhetők azzal, hogy elsőként képesek elsajátítani az új technikai eszközök (számítógép, mobiltelefon, internet) használatát, az ilyen ismeretek elsajátítása nem pusztán kevésbé megterhelő, hanem spontán és természetes módon történik. Ez a mindennapos használat nagymértékben befolyásolja az információszerzési információfogyasztási, kommunikációs és médiafogyasztási szokásokat, amelyek egyre inkább eltérnek az idősebbek szokásaitól. A fiatal generációk megváltozó médiafogyasztásával hazai és nemzetközi tanulmányok, szakcikkek egyaránt foglalkoznak, közös bennük a televízió visszaszorulásának, illetve az internet előretörésének megállapítása. A TÁRKI-ITTK-ITHAKA közös kutatása World Internet Project adataiból kiolvasható, hogy a fiatalok számára egyre fontosabb az internet mint információ, illetve mint szórakozási forrás (Székely, 2007). A fókuszcsoportok tapasztalatai is azt mutatják, hogy a fiatalok információszerzésében elsődleges szerepe van az internetnek, a fókuszok többségében ezt említik először, illetve ezt tartják egyben az egyik legfontosabbnak, ezen kívül jelentős szerepe van a televíziónak, azonban ezt jellemzően kivetítik a korcsoportjuk többi tagjára. A résztvevők egy része azt állítja, hogy a korosztály többsége a televízióból tájékozódik, míg ők személy szerint inkább interneteznek. Az internet mellett a másik legfontosabb információforrás a kortárscsoport, tágabban a személyes kapcsolatok így a család Szüleimhez fordulok, élő-mozgó fogalomtárként funkcionálnak állította az egyik résztvevő. A barátok, ismerősök, amennyiben valamilyen fontos információról van szó, illetve ha az oktatás világáról van szó amely a fiatalok számára kiemelt területként jelentkezett a tanárok, továbbtanulási tájékoztató, egyetemek, főiskolák nyílt napjai. Természetesen ebben az esetben is komoly szerepük van az internetes forrásoknak, mint a Felvi.hu és az Oktatási Minisztérium honlapja. Fontos információforrásként szolgálnak kifejezetten a fiatalok ügyeivel foglalkozó fórumok (a csoportokban jelentős számban voltak diákönkormányzati képviselők): megyei szintű diákönkormányzati gyűlések, információs kurzusok, gyűlések, klubok (szervezetten, különböző témákban), helyi művelődési ház. Kétségtelen, hogy a médiát illetően megkérdőjelezhetetlen az internet elsődlegessége, ugyanakkor emellett a nyomtatott sajtót is nyomon követi a többség, elsősorban a helyi újságok (Vas Népe; SzombathelyiEst) híreit, hirdetéseit olvassa rendszeresen. A nyomtatott formája mellett követik az elektronikus verziót is a Vasnepe.hu szerepe hasonlóan fontos, mint a különböző programajánló oldalaké (Nyugat.hu, Infosavaria.hu). Az internet fontosságát abban látják a résztvevők, hogy rengeteg hasznos információ érhető el, bár a megbízhatóságuk olykor megkérdőjelezhető lehet. Az Ifjúság2004 adatai is megerősítik ezt a képet, jól látszik ez a hozzáférési mutatókban. A megye fiataljainak több mint fele (55-58%) rendelkezik otthonában számítógéppel, emellett mintegy harmaduknak (32-36%) van otthoni internethozzáférése. A vasi fiatalok kétharmada (65-66%) használ számítógépet, a számítógépet használó fiatalok háromnegyede (75-79%) egyben internethasználó is. Háttértanulmány A Megyei Ifjúsági Cselekvésprogramhoz 11

Vas megyei fiatalok az információs társadalomban 90% 80% 79% 75% 70% 60% 58% 55% 65% 66% 50% 40% 30% 36% 32% 20% 10% 0% Van számítógépe (N = 216/151) Van internete (N = 125/90) Használ számítógépet (N = 214/149) Használ internetet (N = 138/98) Vas Megye Vas Megye, Szombathely nélkül 1. Ábra, Forrás: Ifjúság2004 A fiatalok internethasználata elsődlegesen az iskola 3 keretein belül valósul meg (mintegy harmaduk leginkább az iskolában internetezik), valamivel kisebb mértékben az otthon szerepel (az otthoni internethozzáféréssel rendelkező fiatalok számára az otthoni internethasználat az elsődleges). A Vas megyei fiatalok számára a legfontosabb internetes tevékenység az országos átlaghoz hasonlóan az e-mailezés (negyedük naponta e-mailezik), a tájékozódás, az információgyűjtés iskolai, munkahelyi feladatokhoz és szórakozási céllal. 3 Ez az utóbbi 2-3 évben valószínűleg jelentős mértékben megváltozott, a 2004-es állapothoz képest, ahol a háztartások 14%-a rendelkezett internetes kapcsolattal a 2006-os WIP mérés 21%-os arányt mutatott, ami egyben az otthont tette az internethasználat legfontosabb helyszínévé. 12 Fiatalok Vas megyében

Internetes tevékenységek gyakorisága On-line vásárlás 0% 16% 84% Letöltés 3% 55% 42% Chat 4% 55% 41% Információgyűjtés (szórakozás) 17% 69% 13% Információgyűjtés (iskola, munka) 15% 72% 12% Tájékozódás 20% 55% 25% E-mail 24% 60% 15% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Naponta, naponta többször Legfeljebb hetente Soha 2. Ábra, Forrás: Ifjúság2004 Láthatóan az internetező vasi fiatalok 10-15 százaléka nem e-mailezik, illetve nem használja az internetet információkeresésre, a többség számára ezek a legfontosabb internetes tevékenységek. Az egyéb online tevékenységek, mint a chatelés letöltés, vagy az online vásárlás kevésbé népszerű. A kérdezett fiatalok jelentős arányban (41-42-84%) egyáltalán nem használják ezekre az internetet. A teljes megyében a fiatalok csupán valamivel több mint negyede (27%) nem olvas egyáltalán folyóiratokat, heti megjelenésű újságokat. Szombathelyen ez az arány alacsonyabb, így ha a megyeszékhelyet nem számítjuk, akkor néhány százalékkal magasabb értéket kapunk. A megyei fiatalok fele azonban rendszeresen, hetente legalább egy alkalommal kezébe veszi valamely hetilapot, folyóiratot. A Vas megyei fiatalok átlagosan az országos adatokhoz hasonlóan heti 15 órát néznek televíziót. A televízió előtt eltöltött idő ilyen szűk mintán nem mutat összefüggést a kérdezettek nemével, és korával, sem a településtípussal. A legnépszerűbb csatornák ebben az esetben is az RTL Klub és a TV2. A nézett műsor jellegében sem találunk meglepetéseket a többség néz híradót, kedveltek még a vetélkedők, a természetfilmek és a sportműsorok. Tanácsadás A fiatalok a számukra hasznos információkat elsősorban az internetről, emellett a személyes kapcsolatok köréből (család, barátok) szerzik. Amennyiben nem csak információra, hanem konkrét tanácsra van szükségük, egyértelműen a legfontosabb szerepe a személyes kapcsolatoknak van. Mindenképpen barátokhoz, tapasztaltabb, idősebb ismerősökhöz és a családhoz (ahonnan valódi segítségre lehet számítani) fordulnak. Civil szervezetet azonban általában nem keresnének meg problémájukkal a bizalom hiánya miatt, amely minden korosztályra és csoportra nézve jellemző. A civil szervezetek, ifjúsági irodák meg sem jelentek, rákérdezésre inkább tagadó válaszokat adnak. Meglátásuk szerint amennyiben személyes ügyben való tanácskérésről van szó, elengedhetetlen a személyes kapcsolat, ismerniük kell azt, akitől a tanácsot kérik. Személyes prob- Háttértanulmány A Megyei Ifjúsági Cselekvésprogramhoz 13

lémával kapcsolatban ismerősöktől kérek, de ha például valamilyen pályázathoz kell segítség, akkor olyan helyre mennék, ahol már csináltak olyat állította egyikük. Természetesen a tanács témájától függ, hogy kit keresnének meg. Oktatási kérdésekben (továbbtanulás) tanárokat (jellemzően egy-egy kiemelt pedagógusról beszélnek, akiről tudják, hogy már sokszor segített társaiknak, akiben megbíznak) keresnének meg. Volt olyan iskola, ahol a nagyszámú diák miatt a tanár-diák közvetlen kapcsolat nem volt jellemző, ez a munka világával kapcsolatban az ismerősök (gyenge kötések) szerepe elsődleges. A kutatás tapasztalata szerint főleg a 14-18 éves fiatalok keresik ritkán problémáikkal kapcsolatban közvetlenül az ifjúsági szervezeteket. A civil szervezetekkel való kapcsolatfelvétel rendszerint az iskolán keresztül történik előadások, ismeretterjesztő napok, ünnepekhez kapcsolódó programok (pl. Mikulás ünnepség, Farsang), kulturális rendezvények (pl. koncertek, kiállítások) keretében. Az idősebb, 19-29 éves korosztály már közvetlenül is, de leginkább személyes kapcsolatokon keresztül (barátok, ismerősök útján) keresi a kapcsolatot az ifjúsági szervezetekkel. Annak okát, hogy fiatalok nagyon ritkán keresik meg ezeket a szervezeteket a bizalmi kérdés mellett kommunikációs problémaként is le lehet írni. A csoportok szerint a fiatalok általában nem nagyon tudnak ezekről a lehetőségekről, másrészt nem igazán érdeklődnek irántuk. (Volt olyan csoport, ahol konkrétan rákérdeztünk, hogy milyen lehetőségeket ismernek, ott a csoport résztvevői közül mindenki tudott ilyen lehetőségről, egyvalaki próbálkozott ilyesmivel, és egyvalaki ismer olyat, aki már megkeresett szervezetet.) Az egyik szakértő szerint nem biztos, hogy a fiatalok meg tudják fogalmazni a kérdéseiket, igényeiket. Gyakran csak azt látják nincsen semmi és csak kritizálni tudnak épp ezért nem keresik a kapcsolatot a civil szervezetekkel, nem kérnek tanácsot, mert nem tudják elmondani mit akarnak. Ifjúsági irodák szerepe az információáramlásban A szakértői mélyinterjúkból kiderült, hogy a megyében nem minden téren működik rendben az információáramlás. Az ifjúsági információk esetenként nem jutnak el a célcsoporthoz. Sok esetben bár az ifjúsági referensek megadnák a kellő tájékoztatást, azonban nekik sincsenek meg mindig a megfelelő információik. Az egyik szakértő szerint bár a VAGYIFÓ (Vasi Gyermek és Ifjúsági Fórum) nagyon jól működő dolog csak sajnos, ami a gyűléseiken elhangzik, az utána nem kerül továbbadásra, mikor mindenki szétszéled a megyébe. Sokszor nem jut el az érintettekhez az információ. Viszont sokszor meg pont rájuk lehet támaszkodni pl:. egy 24 órás vetélkedő szervezésénél, ilyenkor eljut az információ. Ezt le tudjuk mérni, mert ez alapján jelentkeznek a csapatok. A szervezetek információs gyakorlata csak kevés szakértő által tekinthető igazán jónak. Akik annak találták, erényként emelték ki a LOGO-t ahova éjszaka is bemennek a fiatalok. Másrészt sokszor előny, hogy nem az iskolán keresztül jön az információ, a diákok jobban szeretik, ha kívülről jön a felhívás, mint az iskolától. A szakértők egy része nem az információ eljuttatásának nehézségeiben, hanem az ifjúság inaktivitásában látta a fő problémát. Egyikük megállapítása szerint aki érdeklődik, az úgy is megtalálja a plakátokon, meg az interneten. Aki meg akarja keresni, az meg is találja, aki meg nem, az átsiklik felette. Szóval szerintem, eljut ahhoz, aki egyébként érdeklődő, aki olyan beállítottságú. Az ifjúsági szervezetek nagyon sokféle módon nyújtanak információt, ilyenek: a plakátok, szórólapok, személyes megkeresés. Emellett minden ifjúsági szervezetnek van saját honlapja, bár talán még mindig nem érik el annyian a portálokat, mint az kívánatos lenne. Az egyik szakértő szerint a fiatalok a megyei ifjúsági szervezeteket elég jól ismerik, tudják, hogy melyik megyei programot ki szervezi p. az ADI vagy a LOGO stb. Fontos szerepe van a médiának: Rádió Szombathely, meg a Nyugat Rádió, SzombathelyEst, Hírmondó. A jelentősebb programok megjelennek a megyei és helyi újságban, meg a különböző szervezetekhez kiküldik a 14 Fiatalok Vas megyében

programokról a tájékoztatót, valamint az iskolai plakátokon is megjelennek, illetve van ahol képújságon. Amíg volt megyei ifjúsági referens, addig voltak gyűlések is a szervezeteknek. Ugyanakkor a személyre szóló meghívások (rendezvényre, vagy programra) mindig jobban működnek, ilyen meghívás esetén többen elmennek. A személyes meghívás előnye a fókuszcsoportokon is megjelent és a résztvevők szerint ez a legfontosabb eszköze az ifjúsági részvétel biztosításának. A szakértői interjúk esetében is megjelenik, hogy a fiatalok elsősorban nem ifjúsági szervezetektől szerzik meg a szükséges információkat, hanem saját maguk keresik meg ezeket. Az internet az elsődleges forrás, de barátoktól, ismerősöktől is hamarabb szerzik meg az információkat, mintsem ifjúsági szervezethez fordulnának. Az egyik megkérdezett szakértő elmondta, hogy Vas megyében 22 ifjúsági szervezet van, ami nagyon kevés. Általában egy-egy specifikus tevékenységre jöttek létre, átfogóan egyik sem foglalkozik a fiatalokkal, a tájékoztatás egyiküknél sem fő szempont, inkább programokat szerveznek a fiatalok számára. Az ifjúságügy szakértői különböző véleményen vannak abban a kérdésben, hogy az ifjúsági szervezetek a célcsoport mekkora hányadát érik el. Többek véleménye szerint nagyon keveset, ráadásul egy állandó kört, pedig rengeteg fiatal van (több mint 62000 KSH, 2006). Kiemelik, hogy új tagokat nehéz bevonni, az egyik interjúalany állítása szerint a résztvevők 80%-át visszatérők alkotják. A fókuszcsoportoknál is előkerül, hogy a szervezett programok gyakran keveseknek szólnak, mert kialakult egy szűk kör, amelyik látogatja ezeket. Egy szentgotthárdi lány szerint azért vesznek részt kevesen ezeken a programokon (történetesen a LOGO-t említi), mert nagyon minimális reklámjuk van. Ugyanakkor vannak olyan szervezetek, amelyek az iskolához kötődnek ebből adódóan a gyerekek nagy részét elérik. Az iskolás korosztályban mindenkit el tudunk érni Körmenden. De aki már nem itt tanul, azt nagyon nehéz mondja az egyik szakértő, vagy egy másik tipikus vélemény szerint az iskolából kikerültek közül csak minden ötödiket érik el, mert érdektelenség van. Megemlítik, hogy az iskoláskorúakat könynyebb bevonni, mert ott még lehet hatni a gyerekekre, rá lehet venni, hogy ott legyenek. Vannak, akik ezzel alapjaiban nem értenek egyet, szerintük az iskolából érkező információ és felhívás már eleve gyanús, a fiatalok számára. A fókuszcsoporton szereplő fiatalok többször is hangot adtak annak a benyomásuknak, hogy az ifjúsági szervezetek tájékoztatási gyakorlata nem mindig megfelelő. Részben ennek köszönhető a kisszámú ifjúsági részvétel. Volt olyan lány, aki azt állította, hogy nem is hallott még arról, hogy a megyében az ifjúsággal foglalkozók bármilyen módon is megpróbálnák szolgáltatásaikat eljuttatni a fiatalokhoz. Az idősebb korcsoportba tartozók megjegyzik, hogy amennyiben van is tájékoztatási gyakorlat, akkor az túl hivatalos, ami elrettenti a fiatalokat, hiszen a középiskola, 18 éves kor után bezárul nincsenek megfelelő tájékoztatási csatornák. A hatékonyabb kommunikáció eszközének egyrészt az internetet látják lehetne internetes hírlevél, weboldal. A résztvevők tudják ugyan, hogy a LOGO-nak van ilyen oldala, ugyanakkor véleményük szerint ezt nem látogatják a fiatalok, sőt maguk sem még nem néztem mondja egyikük. Említenek egy weblapot, amit az egyik ifjúsági klub készített, de aztán meghalt az is. Az internet mellett említik a plakátok, szórólapok fontosságát. 2. Gyermek és ifjúsági jogok érvényesítése Jogismeret, jogérvényesülés, jogsérelem A fókuszcsoportos vizsgálat tapasztalatai szerint a résztvevő diákok közül leginkább csak azok ismerik az iskolával kapcsolatos jogaikat, akik valamilyen pozíciót vállalnak a DÖK-ben, azonban még ők is nehezen érvényesíthetőnek vélik ezeket. Ezt támasztották alá nagyjából az ifjúsági szakértőkkel készített interjúk Háttértanulmány A Megyei Ifjúsági Cselekvésprogramhoz 15

is. Egyik interjúalany szerint vannak akik nagyon tisztában vannak a jogaikkal, vannak, akik egyáltalán nem, a köztes réteg csak pár százalék. Az interjúalany meglátása szerint az iskolában eltöltött évek nagyobb befolyással vannak a jogtudatos magatartásra, mint a szociális helyzet ( minél magasabb osztályba jár valaki, annál jobban ismeri a jogait, de a jogtudatosságát a szociális helyzete nem befolyásolja ). A fiatalok nehezményezik, hogy jogsérülés esetén sem veszik őket elég komolyan, úgy érzik gyakran nincsen beleszólásuk az eseményekbe. Egyik résztvevő diák elmondta, hogy a szabályok szerint elviekben tilos testi fenyítést alkalmazni az oktatási intézményekben, azonban gyakorlatban előfordul, hogy egy tanár megüt egy gyereket, és ennek nincsen megfelelő szankciója. Az adott napon íratható témazárók száma is korlátozott a házirend szerint, azonban a tanárok erre nem mindig vannak tekintettel, ami jelentős mentális megterhelést jelent a gyerekeknek. Az egyik DÖK képviselő a jogérvényesítés egy másik aspektusára is felhívta a figyelmet. Szerinte a diákok oldaláról is csak akkor jelentkezik érdeklődés a jogaik iránt, ha ezt személyes érdekük megkívánja, pl. rosszul sikerül egy vizsgájuk ( Ha haszna van belőle, akkor felkeres valakit, aki ebben jártas és a segítségét kéri ). A diákok egyetértettek abban, hogy a jogok érvényesülése leginkább iskola- és tanárfüggő. Az interjúalanyok véleménye némileg megoszlott a szerint, hogy milyen közeli és milyen minőségű kapcsolatban vannak a célcsoporttal, a diáksággal. Az interjúalanyoknak azon része, akik közvetlenül dolgoznak együtt a célcsoporttal (pl. művelődésházak vezetői, civil szervezeteknél dolgozó ifjúsági munkások) úgy érezték, hogy a mai fiatalok nincsenek igazán tisztába a jogaikkal, és ezért gyakran hátrányt szenvedhetnek. Véleményük szerint az iskolának és a diákönkormányzatoknak lenne elsődlegesen a szerepe, hogy a fiatalokat megismertessék a jogaikkal, azonban ezt egyik sem vállalja fel igazán. Az interjúalanyoknak a másik része, akik nem közvetlenül a célcsoporttal tevékenykednek (pl. ifjúsági referensek), vagy formális velük a kapcsolatuk (pl. tanárok), de mindenképpen érintettek a velük való munkában, elmondták, hogy véleményük szerint az ifjúság túlságosan jól ismeri a jogait, ellenben a kötelességeivel nincsen tisztában. Az iskolával némileg érdekütközés is tapasztalható, hiszen az a diák, aki folyamatosan a jogait hangoztatja problémát, nehézséget jelenthet az iskola számára. Az iskola részben kezelhetetlennek érzi őket, részben fenntartásai, félelmei lehetnek vele szemben, hogy megsérti az érdekeit. Ezért előfordul, hogy az a diákok nem kapják meg a megfelelő felvilágosítást, így nincsenek is tisztában vele, amikor egy oktatási intézményben sérülnek a jogaik. Ezek a jogsérülések a kisebb, helyi (csak az adott iskolára vonatkozó, speciálisan szabályozott) előírásoktól való eltéréstől kezdve (pl. több témazáró dolgozat íratása egy napon) a közepes (pl. szóbeli sértés, vélemények semmibevétele), illetve nagyfokú jogsérelmek (pl. testi fenyítés, szexuális zaklatás) elszenvedését is jelentheti. A fókuszcsoport 19-29 éves korosztálya beszámolt arról, hogy a felsőfokú oktatási intézményekben is különböző jogsérelmeket szenvednek el a fiatalok, amelyek ellen nincsen kialakult védekezési vagy jogorvoslati eszközük. Az egyik lány egy olyan történetet mesélt el, amelyben a szenvedő fél a véleménynyilvánítási szabadságát érezte sértve, amikor hátrányos megkülönböztetés érte a főiskolán azért, mert jobboldali szervezetek tevékenységéről írta szakdolgozatát. Ugyanaz a lány egy szexuális zaklatásról is beszámolt (javítási lehetőséget ajánlott ismerősének egy tanár szexuális ellenszolgáltatásért cserébe). A középiskolás korosztály tagjai az iskolai dohányzás problémáját említik ( Elvileg nem lehetne kijelölt dohányzóhely az iskola területén, de aki betöltötte a tizennyolcat, annak nem tilthatják meg, hogy rágyújtson. ), amely rendszerint nem szabályozott formálisan, így kompromisszumos megoldások születnek, amelyek nem feltétlenül vannak összhangban az iskolai házirend szabályaival. A 19-29 éves korosztály a munkahelyi visszaéléseket emeli ki. Gyakran tapasztalják, hogy a munkáltatók kihasználják a pályakezdő fiatalokat, és a szerződésben foglalt munkaidőn túl külön díjazás nélkül túlórázniuk 16 Fiatalok Vas megyében

kell. A fiatal munkavállalók nem ismerik azokat a hivatalos szerveket, amelyekhez ilyen jellegű problémáikkal fordulhatnának, ezért gyakran kiszolgáltatottnak érzik magukat. Jogi képzések szerepe A gyermek és ifjúsági jogok érvényesítésére a magyar jogrendszerben több törvény illetve rendelet is szolgál, azonban ezek inkoherens módon, csak részben tartalmazzák az ifjúsággal kapcsolatos feladatokat, így teljesülésük sem követhető. Az Alkotmány által előírt alapjogok biztosítják 4, hogy a magyar állam különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására, nevelésére, valamint védi az ifjúság érdekeit. Annak tükrében, hogy a gyermekek gyakran csak sérelmeiket tudják megfogalmazni, és jogaikat nem, pár éve elindult egy kezdeményezés a gyermeki és ifjúsági jogok országgyűlési biztosa intézményének felállítására 5, amely a gyermeki jogokkal kapcsolatos visszásságokat vizsgálta volna ki, azonban ez végül nem jött létre. A Vas megyei szakértőkkel folytatott interjúk is alátámasztották, hogy a gyermekek és fiatalok a rájuk vonatkozó jogi szabályok ismeretének hiányában, valamint az ezzel kapcsolatos érdekérvényesítő képesség hiányában gyakran nem képesek artikulálni problémáikat, jogsérelmeiket a megfelelő módon, amely kezelhető lenne az iskolának, illetve környezetük számára. Az alapjogok biztosítása mellett a hatósági és jogalkotó szerveken, valamint a szociális védelem köz- és magánintézményeinek a magyar törvények szerint vállalniuk kell, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe 6. Kutatásunk nem terjedt ki a szociális ellátó rendszerben tapasztalható jogsértésekre, ennek oka, hogy a diákokkal készített fókuszcsoportos vizsgálat és a szakértői interjúk alapján csupán az oktatási rendszerrel kapcsolatos problémák, visszaélések és jogsértések kerültek elő, így ezekről kapunk részletesebb képet. Minden iskolának van házirendje, amely a diákok jogait és kötelességeit tartalmazza, és amit általában egyik fél sem tart be maradéktalanul. A házirend részleteit a szakértők szerint csak kevesen ismerik, és az ő tudásuk is gyakran csak felületes. Ha a diákok javaslatot tesznek a változásra, akkor gyakran nem tartják őket partnernek. A képzések elsődleges szerepe, hogy a diákok tolmácsolni tudják a véleményüket a helyi iskolának. A gyermekeknek joguk van ismerni az őket érintő jogszabályokat, ezért kiemelkedő fontosságúak azok az ifjúsági jogi képzések, amelyek a viszonylag száraz, nehezen érthető jogszabályokat a gyermekek és a fiatalok számára is élvezhető, érdekes, követhető formában és az ezzel kapcsolatos tudást szemléletes, az ő életükben is előforduló példák sorozatával mutatják be. Szintén fontos, hogy a képzések alkalmával a fiatalok olyan jogi kérdésekben járatos ifjúsági szakemberekkel ismerkedhetnek meg, akikhez később bizalommal fordulhatnak, és akiket diáktársaiknak is ajánlhatnak. A jogi képzésnek és szimulációs gyakorlatoknak nem csak az iskolai jogok érvényesítésében lehet szerepe, hanem nagy segítséget nyújt a diákoknak abban is, hogy: gyarapodjanak jogi ismereteik, fejlődjön kommunikációs készségük, tudatosabban szemléljék viszonyukat az intézményekhez, képessé váljanak megfelelő módón megfogalmazni jogaikat és érdekeiket, 4 A Magyar Köztársaság Alkotmánya 1949. évi XX. Törvény 5 Dr. Bíró Endre: A gyerekek jogairól. Budapest, Iskolapolgár Alapítvány 1993 6 Egyezmény a gyermekek jogairól, ENSZ Gyermekalap Magyar Nemzeti Bizottsága, Bp. 1992 Háttértanulmány A Megyei Ifjúsági Cselekvésprogramhoz 17

fejlődjön az érdekérvényesítő képességük az élet minden területén. A képzéseknél nagyon fontos a megfelelő előkészítés. A diákokat már a szervezés korai szakaszába be lehet vonni, érdemes kortárssegítőket (vagy képzettebb DÖK képviselőket) is meghívni a rendezvényre, akik hitelesen tudják a jogi ismereteket átadni a diákoknak. Fontos előtte felmérni a diákok szükségleteit is, hogy elsősorban milyen típusú kérdésekre kíváncsiak, és természetesen alkalmat kell teremteni arra is, hogy ezeket megvitathassák, és végül minden kérdésükre választ kapjanak. Egyik egyesület képviselője elmondta, hogy ők már próbáltak szervezni jogi témájú, érdekvédelemmel foglalkozó előadást, de nem érdeklődtek a diákok kellő létszámban, így végül nem tartották meg. Ennek okát az interjúalany elsősorban a mai diákok tanulmányi leterheltségében látta, a túl sok kötelezettség és feladat mellett sok fiatalnak nem marad ideje olyan dolgokra, amely nem kapcsolódnak közvetlenül tanulmányaihoz, illetve az iskola nem kötelezi az ezeken való részvételre, habár hasznosak lennének. Tanuláshoz, továbbtanuláshoz való jog A közoktatási törvény 7, valamint a szakképzésről szóló törvény 8 szintén fontos jogszabályokat fogalmaz meg a gyermekekre és az ifjúságra vonatkozóan, elsősorban az oktatási intézmények számára. Fontos szempont, hogy ezekben már a fiatalok jogai és kötelezettségei is konkrétan megjelennek. A magyar oktatási rendszer jelentős változásokon ment át az elmúlt évtizedben. Ennek egyik eredménye volt az 1993. évi közoktatási törvény és a szakképzésről szóló törvény létrehozása majd többszöri módosításuk, amelyekkel egy integrált, decentralizált és liberalizált oktatási rendszer létrehozását célozták meg a törvényhozók. A gyermekek védelmével 9 és a gyámügyi igazgatással 10 külön rendelet foglalkozik. A gyermek és ifjúsági feladatok részletes tartalmát egyik törvény sem szabályozza koherens és részletes módon, erre a problémára várhatóan a készülő új ifjúsági törvény jelent majd megoldást. A fiatalok jogaival kapcsolatban fontos még megemlíteni a kulturális javak védelméről és könyvtári ellátásról 11 szóló törvényt, valamint a sportról szóló törvényt 12 is. Ezen kívül minden önkormányzat rendszerint helyi rendeletekkel is szabályozza a jogokat és kötelességeket. Az Ifjúság2004 tanulsága szerint a továbbtanuláson gondolkozó fiataloknak több mint fele (56%) kívánja tanulmányait egyetemen vagy főiskolán folytatni. Magyarországon a rendszerváltás óta folyamatosan növekedett a felsőfokú oktatási intézményekben tanulók száma. Az országos növekedési ütem figyelhető meg a Nyugat-dunántúli régióban élő egyetemisták és főiskolások számának vizsgálatakor is. Vas megyében az elmúlt 15 évben közel háromszorosára nőtt a felsőfokú képzésben tanuló nappali tagozatos diákok száma. Pályaválasztáskor általában az iskola és a DÖK is segít, valamint a Pályaválasztási tanácsadó, esetleg civil szervezetek segítségét is kérheti a diák. Sokan (a fókuszcsoportos vizsgálat szerint) interneten tájékozódnak a továbbtanulási lehetőségeikről. Oktatási intézményeknél viszonylag ritka az, hogy eltanácsolnak egy diákot az intézetből, azonban a DÖK ilyenkor is felléphet, és védheti a tanuló érdekeit, ha az iskola szándékával nem ért egyet. Egyik interjúalanyunk elmondta, hogy egyik hetedikes tanulót az iskola eltanácsolta, mert olyan részeg volt, hogy összehányta magát. A DÖK és a gyerekek ebben a konkrét esetben nem tiltakoztak, mert jogosnak érezték az iskola reakcióját erre a problémára. 7 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és végrehajtási rendeletei, ld. még módosításai 8 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről, és végrehajtási rendeletei, ld. még módosításai 9 Különösen a veszélyeztetett gyermekek esetében fontos ez a törvény. 10 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, és végrehajtási rendeletei 11 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális javak védelméről, a nyilvános könyvtári ellátásról 12 2000. évi CXLV. törvény a sportról 18 Fiatalok Vas megyében

A diákönkormányzatok szerepe A fiatalok az oktatással kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket elviekben a helyi diákönkormányzaton keresztül, a tanáraiktól és iskolatársaiktól, valamint az iskola házi rendjéből ismerhetik meg. Jogaikat a DÖK segítségével, illetve egyénileg is érvényesíthetik. Ezen ismeretek hiányában csak vélt vagy valós sérelmeiket tudják megfogalmazni, azonban a jogaik érvényre juttatását, illetve jogsérelmeik orvoslásának módját már nem ismerik, így kezelni sem tudják. Az osztályképviselők feladata, hogy biztosítsák a megfelelő információáramlást a tanárok és a diákok, illetve a tanári kar és a képviselt osztály között, valamint felmerülő problémák esetén kommunikálják és segítsék a diákok érdekképviseletét az iskola felé. A 14-18 éves korosztály elmondása szerint a diákönkormányzatok sokkal jobban működnek a nagyobb városokban, és ott tudatosabbak is a diákok, mint a kisebb településeken 13, ahol sokkal kisebb a hatáskörük és érdekérvényesítő képességük. Egyik interjúalany elmondta, hogy vannak olyan kiragadott jogok, amelyeket a média írott és elektronikus is jobban hangoztat, és azokat megjegyzik. Egyik interjúalanyunk pozitív példaként és eredményként említette, hogy az egyik iskolai diákönkormányzat fellépett annak érdekében, hogy legyen büfé az iskolában (már régóta tervezte az iskola vezetése, de valamiért az ezzel kapcsolatos feladatok mindig háttérbe szorultak). A hatásos fellépés eredményeképpen ma már a diákok és a tanárok számára is büfé biztosítja a napközbeni étkezés lehetőségét. Ifjúsági referensek szerepe Általános feladatokat az önkormányzati törvény 14 is definiál az ifjúsággal kapcsolatban, kifejezetten a települési önkormányzatok számára. A helyi közszolgáltatások körében az önkormányzat feladata a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás. A törvény azonban nem részletezi és nem is magyarázza meg ezeket a feladatokat, így az önkormányzat meglehetősen szabad kezet kap a feladatok végrehajtásának módját és eszközeit tekintve. Ma már majdnem minden önkormányzatnál van ifjúsági referens státusz, és van ahol külön albizottság, szekció foglalkozik azzal, hogy a fiatalok jogait és érdekeit minden programnál és rendeletnél meszszemenőkig figyelembe vegyék. A megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy az ifjúság témaköre egész Vas megyében meglehetősen hangsúlyos, és ez a civil szervezetek munkássága mellett a megyei önkormányzat elkötelezett, lelkes munkatársainak is köszönhető. Egyetértettek még továbbá abban, hogy a megye jól és helyén kezeli az ifjúsággal kapcsolatos problémaköröket. Az ifjúsággal való közösségi munka az egyik legjobban megtérülő társadalmi befektetés, hiszen a prevenciós szolgáltatások, az egyének felfelé való társadalmi mobilitásának elősegítése, a helyi közösségek felelősségtudatának erősítése mind aktívan hozzájárulnak az esetlegesen megjelenő társadalmi problémák kezeléséhez és a helyi társadalmi feszültségek csökkentéséhez. Mivel a gyermek jogai érvényesítésére nem képes, ezért a jogszabályokban meg kell hogy jelenjen a felnőtti kötelezettségvállalás, amely a jogok érvényesülését biztosítja. A jogok érvényesülését részben a DÖK, részben az ifjúsági referensek, és az ifjúsággal foglalkozó szakember tudják helyi szinten biztosítani. Ezért elhivatott, pozitív, bizalmat sugárzó személyük és rátermettségük különösen fontos. Az interjúalanyok különösen a nagyobb településeken egyetértettek abban, hogy az ifjúsági referensek rendkívül fontos közvetítő feladatokat látnak el. Az egyik interjúalany szerint azonban nincsen minden településen ifjúsági referens, és nincsen megfelelő számban olyan arra alkalmas szakember, aki érdemben tudna a fiatalokkal foglalkozni, és szükség esetén segítséget nyújtani számukra jogaik képviseletében. Vas megyében városi szinten is több helyi rendelet, szabályozás vonatkozik az ifjúságra. Például a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer helyi szabályozása, közoktatási törvénnyel kap- 13 Általában szétszórt, kisebb települések jellemzik Vas megyét. 14 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, módosítva az 1994. évi LXIII. törvénnyel Háttértanulmány A Megyei Ifjúsági Cselekvésprogramhoz 19

csolatos hatáskörök átruházása, az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekben igénybevett tanügyi szolgáltatásokért fizetendő térítési díjak és tandíjak megállapításának szabályairól szóló szabályozás. Ezeket még megtárgyalás előtt egyeztetik rendszerint az ifjúsági szervezetek képviselőivel, így velük összhangban készülnek el a rendeletek és szabályok. A civil szervezetek szerepe Az interjúalanyok véleménye szerint kevés olyan civil szervezet van, amelyik az érdekvédelemmel és jogi ismeretekkel kapcsolatos képzésekkel segíti a fiatalokat tájékozódni a jog világában. Ennek egyik oka a megkérdezett interjúalanyok szerint, hogy a civil szervezetek gyakran egy helyi iskolához kötődve jönnek létre, néhány tanár vagy szülő kezdeményezésére. Az ilyen szervezet legfőbb célja, hogy az iskolát segítse működésével, esetleg szórakoztató programokat szervezzen a diákoknak. Nincsenek hosszú távú terveik, az életben való jobb érdekérvényesítő képesség megalapozásában, így nem fordítanak kellő hangsúlyt a diákok jogérvényesítő képességének fejlesztésére. Az egyik megkérdezett interjúalany szerint az önkormányzatnak rendelet szintjén kellene foglalkozni ezzel a kérdéskörrel, a képzésekkel kapcsolatos támogatásokra vonatkozóan is meg kellene fogalmazni irányelveket. Nagyon fontos lenne, hogy ne csak szabadidős tevékenységek szervezésével, a kultúra népszerűsítésével, hanem jogi és szociális kérdésekkel is foglalkozzanak az ifjúság számára utat mutató szervezetek. Kifejezetten jogvédelemmel foglalkozó, erre szakosodott szervezet nincsen a megyében, habár több olyan civil szervezet is van, amelynek alapszabályában közvetlenül formálisan megjelenik a jogvédelem vagy informálisan, közvetve megjelenik ez a feladat az ifjúságvédelmi munkájában. Emellett számos képzés is van, ahol az ifjúság tagjainak, illetve a velük foglalkozó szakembereknek lehetőségük van megvitatni a jogvédelemmel kapcsolatos információkat, dilemmákat. Az egyik civil szolgáltató központ vezetője beszámolt egy rendkívül eredményes és hatékony civil kezdeményezésről, ahol a diákok, DÖK tagok, tanári kar képviselői és ifjúsági területen dolgozó szakemberek közös vitán és szekcióüléseken vitathatták meg a következő, valószínűleg több településen és iskolában is felmerülő kérdéseket: Mi tartozik a diákönkormányzatok hatáskörébe, és mi az, ami túllép rajta? Meddig terjed a diákönkormányzatok képviseleti joga egy-egy konkrét eset képviseleténél? Van-e joga beleszólni a diákoknak és a diákönkormányzatoknak az iskola életébe? Tehet-e egy diák közvetlenül (jogi) lépéseket, vagy csak a diákönkormányzaton keresztül? Milyen lépéseket tehet a diákönkormányzat, ha sérülnek egy diák jogai? Kitől és milyen segítséget kaphatnak a diákok? A Szentgotthárdi Ifjúsági Fórum (SZIF) alapszabályában szerepel, hogy segítik az ifjúsági jogok érvényesülését. Továbbképzésekre is azért mennek el mondta el a szervezetet képviselő interjúalany, hogy az információkat tovább tudják adni a fiataloknak, pl. egy Vöröskeresztes ülés keretében. A VAGYIFÓ amely egy ifjúsági szervezeteket összefogó érdekvédelmi szervezet ülésein is vitatéma, hogy hogyan lehetne az ifjúsági jogokat jobban és hatékonyabban érvényesíteni. Arra jutottak, hogy a DÖK-ön keresztül kéne megismertetni a fiatalokkal, mert ez elég jól működik. Bármilyen probléma felmerül, a VAGYIFÓ együttműködik és képviseli a megye ifjúságát az önkormányzattal való egyeztetések folyamán. Pozitívum, hogy a megye vezetősége is elfogadja ezt a szervezetet. Vannak pályázati lehetőségek is ezzel kapcsolatban a VAGYIFÓ helyi DÖK vezetők számára kíván jogi képzéseket szervezni, hogy megismerjék milyen lehetőségeik vannak arra, hogy jogaikat, érdekeiket érvényesítsék. 20 Fiatalok Vas megyében