LENGYEL GAZDASÁG. 1143 Budapest, Stefánia út 65. Tel.: 251-4677, Fax: 252-9289 e-mail: ambpl-weh@t-online.hu Új weboldalunk: www.budapest.trade.gov.

LENGYEL GAZDASÁG INFORMÁCIÓ 2009/2 2009. június Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály 1143 Budapest, Stefánia út 65. Tel.: 251-4677, Fax: 252-9289 e-mail: ambpl-weh@t-online.hu Új weboldalunk: www.budapest.trade.gov.pl 1. Makrogazdasági tájékoztató 6. A 2008. évi lengyel-magyar árucsere 8. Gazdasági jog 9. Autóbuszgyártás - új nemzeti iparág 14. Euro 2012 - az elôkészületek állapota 16. Az én sportpályám - Orlik 2012 program 18. Fellendülés az építôiparban 21. Nagy ökológiai beruházások varsóban 22. 186 új villamost rendelt meg Varsó 23. A POLAGRA-FOOD vásárok 23. Közúti beruházások Gdańsk-Varsó között

Construma Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás első napján, a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetségének Kereskedelemfejlesztési és Beruházás Ösztönzési Osztálya II. Konferenciát szervezett. A rendezvény szervezésére a Magyar Építőanyagipari Szövetségével (MÉASZ), Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht.-vel (ÉMI) és a Construma vásár szervezőjével, a HungExpo-val együttműködve került sor. A találkozón kb. 90 fő vett részt, közöttük a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövete, Joanna Stempińska asszony. A Konferencián az alábbi témák hangzottak el: a lengyel építőipar fejlődése, mint a gazdasági növekedés receptje a magyar építőipari piac általános helyzete és a lengyel-magyar együttműködés perspektívái az anyagok minőségvizsgálati rendszere, a Magyarországon alkalmazott tanúsítványok és építőipari szabványok a lengyel építőipari minőségi acél felhasználási lehetőségei és köre Lengyel ereszcsatorna rendszerek Magyarországon - GALECO Fokozottan energiatakarékos házak tervezése Lengyelországban - ARCHIPELAG Tervező Iroda a klinker világa - KORZILIUS - Német klinker lengyel kézből - TUBĄDZIN Management Group A Konferencia után az érdekelt cégek lehetőséget kaptak a szakmai tárgyalások további folytatásához, asztalok mellett. A konferencia vendégei között szétosztották a lengyel előadók promóciós anyagait és más, a Construmán kiállító cégek anyagait. A lengyel projektek, a design, valamint az építőanyagok minősége nagy elismerést és érdeklődést váltott ki.

Információ 2009/június 1 Makrogazdasági tájékoztató GDP 2009. I. negyedévében a belföldi kereslet reálérték változása +0,8% volt. A teljes fogyasztás reálérték módosulása 2009. I. negyedévében +1,3 % volt, ugyanakkor az egyéni fogyasztásé +1,2%. Az állóeszköz bruttó ráfordítások reális módosulása -0,9%. A nemzetgazdaságban számított bruttó hozzáadott érték 2009. I. negyedévében, a 2008. évi azonos időszakkal összehasonlítva, 1,2 %-kal emelkedett. A hozzáadott érték az iparban a 2008. év azonos időszakával összehasonlítva 5,9%-kal csökkent, ugyanakkor az építőiparban megfelelően, 3,4%-kal nőtt. A piaci szolgáltatások szektorában a bruttó hozzáadott érték 2009. I. negyedévében, a 2008. évi azonos időszakkal összehasonlítva, 3,1%-kal volt magasabb, ezen belül a kereskedelem és javítási szolgáltatások terén a bruttó hozzáadott érték 1,9 %-kal emelkedett, míg a szállításban, raktárgazdálkodásban és a távközlésben az emelkedés 0,3 % volt. Az előző negyedévvel összehasonlítva, 2009. I. negyedévében a szezonális ingadozásoktól mentes GDP reálisan 0,4%-ban nőtt. A nemzetgazdaságban a bruttó hozzáadott érték 2009. I. negyedévében reális módosulása +0,1%. Az iparban a bruttó hozzáadott érték 2009. I. negyedévében bekövetkezett reális módosulása -1,4%, az építőiparban pedig 2009. I. negyedévében +0,5%. A piaci szolgáltatások terén a bruttó hozzáadott érték 2009. I. negyedévében reálisan +1,1 %-ot változott. A belföldi kereslet 2009. I. negyedévében, a 2008. évi azonos időszakkal összehasonlítva, 1,0 %-kal csökkent, a PKB 0,8 %-os növekedése mellett. A teljes fogyasztás emelkedése 2009. I. negyedévében, a 2008. évi azonos időszakkal összehasonlítva, 3,9% volt, ezen belül az egyéni fogyasztás 3,3%-kal, a társadalmi fogyasztás 6,1%-kal nőtt. Az állóeszköz bruttó ráfordítások 2009. I. negyedévében 1,2%-kal voltak magasabbak a 2008. évi azonos időszakkal összehasonlítva. A befektetési ráta (a bruttó állóeszköz ráfordítások bruttó nemzeti termékhez viszonyított aránya folyó árakon számítva) 14,9%-ot tett ki, az előző évi 15,1%-kal szemben. Közvetlen külföldi befektetések beáramlása Az NBP előzetes adatai alapján, 2009 márciusában Lengyelországba 407 M EUR értékű külföldi beruházás áramlott be. Ez az FBI beáramlás háromszoros növekedését jelenti az előző hónaphoz képest, amikor a befektetések beáramlása 117 M EUR szinten alakult. Az FBI beáramlás azonban alacsonyabb, mint a 2007. és a 2008. év azonos időszakában volt (megfelelően 44% és 55%-kal). Infláció 2009 áprilisában az áruk és szolgáltatások fogyasztói árai 0,7%- kal nőttek, hasonlóan, mint az előző hónapban. Az egyes fogyasztói áru és szolgáltatás csoportokban eltérően alakult az árak dinamikája. A fogyasztói áruk és szolgáltatások indexére ebben az időszakban összességében az élelmiszerek és az alkoholmentes italok árainak növekedése fejtette ki hatását, (1,6%) valamint a szállítással összefüggő díjtételeké (1,4%), amelyek a mutatót megfelelően 0,41 és 0,12 százalékponttal emelték meg. A lakásokkal összefüggő áruk és szolgáltatások ez év áprilisában 0,2%-kal emelkedtek. Megdrágult a lakáshasználat (0,5%-kal). A díjtételek emeléséről helyi szinten meghozott döntések alapján tovább drágult a szennyvízelvezetési díj (1,2%-kal) és az ivóvíz ellátási díj (0,8%-kal). További növekedés következett be a szemételszállítási díjak terén (0,9%). Közvetlen külföldi befektetések beáramlása Lengyelországba a 2007., a 2008. és a 2009. évben I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007 1 373 1 785 1 054 1 354 1 010 418 1 585 1 453 1 322 2 873 1 241 1 181 2008 1 140 1 376 926 2 245 1 162 65 905 917 848 677 976-150 2009 1 401 117 407 Forrás: NBP; 2007: végleges adatok, 2008, 2009: előzetes adatok (M EUR)

2 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály Ez év áprilisában az energiahordozók árai átlagosan az előző hónapban jegyzett szinten maradtak. A fogyasztók az előző hónapinál kevesebbet fizettek a tüzelőanyagokért (0,4%-kal). Az idén márciusban bevezetett új elosztási szolgáltatási tarifák miatt az elektromos energiáért fizetett együttes díj alacsonyabb lett (0,2%-kal). Tovább drágult a hőenergia (0,6%-kal). A múlt havinál többet kellett fizetni a lakberendezési és a háztartás vezetésével összefüggő termékekért és szolgáltatásokért (0,3%-kal). Az élelmiszerárak áprilisban 1,7%-kal nőttek (az ez év márciusában jelentkező 2,0%-os növekedéssel szemben). Ez év áprilisa volt a következő hónap, amikor emelkedtek az egészséggel kapcsolatos kiadások (0,3%- kal). Az árak a szállítás terén 1,4%-kal voltak magasabbak, mint egy hónappal korábban. Legnagyobb mértékben a szállítási szolgáltatások díjai emelkedtek (2,2%-kal), ezen belül, az új szállítmányozási tarifák bevezetése következtében, a vasúti személyszállítás díjai 0,8%-kal. Az idei év kezdetétől észlelhető a személygépkocsik árának emelkedése, amelyek ez év áprilisában 1,8%-kal voltak drágábbak, mint az előző hónapban. Bekövetkezett az egyéni szállítóeszközök üzemanyagárainak emelkedése is (1,1%-kal), ezen belül a motorbenzineké 1,7%-kal. A kínálatnak a belső piaci keresletet meghaladó mértéke miatt viszont csökkent a cseppfolyós gáz ára (1,2%-kal). Termelés Az előzetes adatok szerint, az ipar értékesített termelése változatlan árakon (a 9 főnél többet foglalkoztató vállalatoknál) ez év áprilisában 12,4%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban és 7,1%-kal maradt el az idei év márciusától. A szezonális jellegű tényezők hatásának kiszűrése után az ipari termelés 8,0%-kal alacsonyabb szinten alakult, mint az elmúlt év azonos hónapjában és 0,9%-kal volt magasabb, mint ez év márciusában. Az elmúlt év áprilisához viszonyítva az értékesített termelés csökkenése következett be az ipar 26 ágazatában (34-ből), többek között a fémiparban 40,5%, a kőszén és barnaszén kitermelésben 29,9%, a gépjárművek, utánfutók és pótkocsik gyártásában 26,1%, a koksz és a kőolaj-finomítási termékek előállításában 23,0%, a gumi- és műanyagtermékekben 13,9%, a vegyszer- és vegyipari termékeknél 13,1%, a gépek és berendezések gyártásában 12,2%. Az elmúlt év áprilisához viszonyítva értékesített ipari termelés emelkedése következett be 8 iparágban, többek között a gyógyszeripari termékek gyártásában 6,5%, a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártásában 3,0%, az italok előállításában 1,2%. Munkanélküliség A munkaügyi hivatalokban nyilvántartásba vett munkanélküliek száma ez év április végén 1.719,9 ezer főt tett ki (ebből 893,8 ezer nő) és 38,9 ezer fővel (2,2%) volt kevesebb, mint egy hónappal korábban. Éves szintű összehasonlításban 114,2 ezerrel emelkedett (a 2008. évi azonos időszakban 96,5 ezer fővel, azaz 5,7%-kal csökkent). Ezt a csökkenést többek között a munkát, ezen belül szezonális munkát vállaló kijelentkező személyek számának növekedése Az infláció dinamikája (%) 2008. évben és 2009. első 4 hónapjában Év 2008 2009 Hónap I-XII XII I II III IV Összehasonlítva az előző év azonos hónapjával Összehasonlítva az előző hónappal Forrás: GUS 4,2 3,3 2,8 3,3 3,6 4,0 X -0,1 0,5 0,9 0,7 0,7 okozta. 2008 áprilisához viszonyítva a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta egyaránt nőtt. Alacsonyabb volt, mint egy hónappal ezelőtt az újonnan regisztrált munkanélküliek száma, de magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Az idei év márciusánál és 2008 áprilisánál magasabb volt a munkaadó üzemmel összefüggő okokból elbocsátott személyek száma. Az egy évvel ezelőttinél több, korábban munkát végző személy regisztráltatta magát munkanélküliként. A munkaügyi hivatalok kisebb számú munkahely ajánlattal rendelkeztek mint márciusban, és mint az elmúlt év azonos időszakában. A munkaügyi hivatalokban 2009. április végén nyilvántartásba vett munkanélküliek a szakmailag aktív népesség 11,0%-át képezték (ez év márciusában 11,2%, 2008 áprilisában 10,3%). A legmagasabb munkanélküliségi arány továbbra is a következő vajdaságokban volt észlelhető: warmińsko-mazurskie (18,6%), zachodniopomorskie (15,0%), kujawsko-pomorskie (14,9%) és a lubuskie (14,7%). A legalacsonyabb munkanélküliségi ráta jellemezte a következő vajdaságokat: wielkopolskie (8,1%), mazowieckie (8,2%), śląskie (8,5%) és małopolskie (9,0%). 2009 márciusához képest a munkanélküliek száma mindenütt csökkent, de a legnagyobb mértékben az alábbi vajdaságokban volt észlelhető: świętokrzyskie (4,8%), nyugat-tengermelléki (zachodniopomorskie) (4,0%), lubelskie (3,9%), warmińsko-mazurskie (3,7%) Ugyanakkor a 2008. évhez viszonyítva a munkanélküliség 15 vajdaságban növekedett, a legjelentősebb növekedés az alábbi vajdaságokban volt észlelhető: lubuskie (18,8%), wielkopolskie (18,4%), podlaskie (15,7%), dolnośląskie (14,2%) és małopolskie és opolskie (mindkettőben 12,6%).

Információ 2009/június Regisztrált munkanélküliségi ráta az utolsó 7 hónapban Év 2008 2009 Hónap X XI XII I II III IV Munkanélküliségi ráta 8,8 9,1 9,5 10,5 10,9 11,2 11,0 Forrás: GUS 1. ábra: Munkanélküliségi ráta 2008 és 2009 évben. Forrás: GUS Regisztrált munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta vajdaságonként 2009. április végi állapot szerint VAJDASÁGOK Regisztrált munkanélküliek ezer fő Munkanélküliségi ráta (a szakmailag aktív népességhez viszonyítva) % Lengyelország 1.719,9 11,0 DOLNOSLĄSKIE VAJDASÁG 137,2 12,1 KUJAWSKO POMORSKIE VAJDASÁG 124,7 14,9 LUBELSKIE VAJDASÁG 112,4 12,4 LUBUSKIE VAJDASÁG 56,2 14,7 ŁÓDZKIE VAJDASÁG 117,7 10,7 MAŁOPOLSKIE VAJDASÁG 117,1 9,0 MAZOWIECKIE VAJDASÁG 202,5 8,2 OPOLSKIE VAJDASÁG 42,6 11,6 PODKARPACKIE VAJDASÁG 128,9 14,4 PODLASKIE VAJDASÁG 53,0 11,2 POMORSKIE VAJDASÁG 84,0 10,3 ŚLĄSKIE VAJDASÁG 153,2 8,5 ŚWIĘTOKRZYSKIE VAJDASÁG 80,8 14,4 WARMIŃSKO -MAZURSKIE VAJDASÁG 98,6 18,6 WIELKOPOLSKIE VAJDASÁG 117,7 8,1 Forrás: GUS Átlagos havi bruttó kereset a vállalati szférában az utolsó 7 hónapban Év 2008 2009 Hónap X XI XII I II III IV Átlagos kereset összesen (bruttó, PLN) Forrás: GUS 3 320,90 3 320,94 3 419,82 3 215,75 3 195,56 3 332,65 3294,76 3 Egyedül a mazowieckie vajdaságban következett be a munkanélküliség csökkenése, 1,3 %-kal. Átlagos kereset Az átlagos havi kereset a vállalati szektorban, 2009 áprilisában 3294,76 zlotyt tett ki, a nyereségrészesedés nélkül számítva pedig 3292,66 zlotyt. Az átlagos kereset 2009. április hónapjában, a vállalati szektorban 1,2%-kal volt alacsonyabb az előző havinál. A vállalati szektorban a foglalkoztatás 2009 áprilisában 5308,8 ezer fő szinten alakult. Külkereskedelmi forgalom Az euróban kifejezett export 22,7 Mrd EUR, az import 24,6 Mrd EUR volt, a negatív egyenleg 1,9 Mrd EUR volt, egy évvel korábban mínusz 5,2 Mrd EUR (az export csökkenése 20,3%, az importé 27,0%). Negatív egyenlegek alakultak ki a fejlődő országokkal: mínusz 16,7 Mrd PLN (mínusz 5,1 Mrd USD, mínusz 3,8 Mrd EUR); Közép-Kelet Európa országaival: mínusz 4,2 Mrd PLN (mínusz 1,4 Mrd USD, mínusz 1,0 Mrd EUR), pozitív egyenleget értek el a fejlett országokkal: 12,7 Mrd PLN (3,9 Mrd USD, 2,9 Mrd EUR), ezen belül az EU országokkal elért egyenleg 15,7 Mrd PLN (4,8 Mrd USD, 3,6 Mrd EUR) szinten alakult. A fejlett országok részesedése a teljes exportban 85,8% volt (ezen belül az EU 80,3%), az importban 67,4% (ezen belül EU 59,6%). Németország részesedése az exportban 1,1 ponttal magasabb volt, mint az elmúlt év azonos időszakában és 26,6%-ot tett ki, az importban alacsonyabb volt 1,9 ponttal és 21,6%-ot tett ki. A pozitív egyenleg értéke 3,2 Mrd PLN (1,0 Mrd USD, 0,7 Mrd EUR), az elmúlt év azonos időszakában az egyenleg mínusz 2,4 Mrd PLN (mínusz 1,0 Mrd USD, mínusz 0,7 Mrd EUR) volt. Lengyelország főbb kereskedelmi partnerei közül a dinamika növekedése az Olaszországba, Franciaországba, Hollandiába, Nagy-Britanniába és Németországba irányuló

4 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály exportban, illetve a Kínából, az Egyesült Államokból és a Koreai Köztársaságból érkező importban volt megfigyelhető. Az tíz legnagyobb kereskedelmi partnerünkkel bonyolított forgalom részesedése az exportban 68,9%, (az elmúlt év azonos időszakában 67,6%) a teljes importban pedig 68,0% (megfelelően 66,4%) volt. Áprilisban a zloty megerősödött a dollárhoz és az euróhoz viszonyítva. Az átváltási árfolyam a hónap végére megfelelően: 3,28 PLN 1 dollárért és 4,38 PLN 1 euróért. Az USD átlagárfolyama áprilisban 3,34 PLN, az EUR átlagárfolyama pedig 4,41 PLN volt. Kamatlábak Továbbra is a 2009. március 26-án bevezetett kamatlábak vannak érvényben. Ez azt jelenti, hogy a Pénzpolitika Tanács január óta először nem hozott döntést a kamatlábak módosításáról. Nem változott a kötelező tartalékráta mértéke sem. A gazdasági konjunktúra A konjunktúra általános légköre májusban negatívan értékelhető, habár kedvezőbben, mint áprilisban (mínusz 5 a mínusz 8-cal szemben). Külkereskedelmi forgalom 2009. január-március I III 2009 2008 2009 Megnevezés I III 2008 = 100 I III M PLN M USD M EUR PLN USD EUR összetétel % Export 99371,7 30148,9 22704,5 96,7 72,5 79,7 100,0 100,0 Import 107588,0 32744,5 24628,5 88,4 66,5 73,0 100,0 100,0 Egyenleg -8216,3-2595,6-1924,0 X X X X X Forrás: GUS Külkereskedelmi forgalom a fontosabb országok szerint I III 2009 2008 2009 Megnevezés I III 2008 = 100 I III M PLN M USD M EUR PLN USD EUR összetétel % EXPORT 1. Németország 26430,5 8073,6 6063,2 100,9 76,3 83,5 25,5 26,6 2. Franciaország 7120,5 2179,2 1635,3 105,4 79,9 87,4 6,6 7,2 3. Olaszország 6984,7 2126,9 1599,8 107,4 81,0 88,7 6,3 7,0 4. Nagy-Britannia 6094,6 1873,5 1404,7 102,3 77,9 85,1 5,8 6,1 5. Cseh Köztársaság 5569,7 1709,4 1281,5 98,4 74,9 81,8 5,5 5,6 6. Hollandia 4360,8 1339,5 1004,8 103,3 78,6 85,9 4,1 4,4 7. Oroszország 3761,6 1099,9 841,8 77,5 55,7 62,6 4,7 3,8 8. Svédország 2856,7 875,0 656,6 83,5 63,4 69,3 3,3 2,9 9. Belgium 2682,4 819,0 615,0 92,9 70,2 76,9 2,8 2,7 10. Spanyolország 2581,1 786,5 591,0 83,9 63,4 69,4 3,0 2,6 IMPORT 1. Németország 23203,6 7096,1 5327,0 81,1 61,4 67,2 23,5 21,6 2. Kína 10932,3 3310,3 2494,2 119,2 89,2 98,1 7,5 10,2 3. Oroszország 10355,7 3195,2 2394,2 87,9 67,1 73,4 9,7 9,6 4. Olaszország 7056,8 2147,8 1616,6 87,8 66,1 72,6 6,6 6,6 5. Franciaország 4798,7 1469,3 1102,8 75,4 57,2 62,5 5,2 4,5 6. Cseh Köztársaság 3722,0 1129,4 850,5 89,2 67,0 73,5 3,4 3,5 7. Hollandia 3589,2 1094,3 822,2 88,6 66,9 73,2 3,3 3,3 8. Koreai Köztársaság 3304,8 984,1 745,8 114,2 83,9 93,1 2,4 3,1 9. Nagy-Britannia 3146,0 963,2 722,8 91,0 69,0 75,5 2,8 2,9 10. Egyesült Államok 2882,1 868,2 656,1 119,1 88,4 97,8 2,0 2,7 Forrás: GUS Valutaárfolyamok Átlagos havi valutaárfolyamok az utolsó 7 hónapban Év 2008 2009 Hónap X XI XII I II III IV 1 USD 2,698 2,9209 2,9715 3.1717 3,6314 3,5412 3,348 1 EUR 3,5855 3,7207 4,0177 4,2181 4,6442 4,6237 4,4193 Forrás: NBP

Információ 2009/június A konjunktúra javulását jelzi a vizsgált vállalatok 18%-a, annak romlását pedig a vizsgált vállalatok 23%-a (egy hónappal korábban megfelelően 17% és 25%). A többi vállalat úgy véli, hogy a helyzete nem változik. A konjunktúra általános légkörének értékelése az építőiparban, májusban rosszabb, mint az elmúlt utolsó tíz év azonos hónapjaiban, de kevésbé pesszimista, mint áprilisban volt. Ennek oka a jelenlegi és a jövőben Az NBP alapvető kamatlábai várható megrendelés-állomány, az építés-szerelési tevékenység valamint a vizsgált vállalatok pénzügyi helyzete értékelésének romlásában kereshető. A konjunktúra általános légkörének értékelése a kereskedelemben különböző. Az általános konjunktúra pozitív értékelése volt észlelhető a háztartási eszközök ágazatában plusz 11 (áprilisban plusz 7) és a fonal, ruházat, lábbeli ágazatban Kamatlábak kamatszint életbelépése Referencia kamatláb *) 3,75 2009.03.26. Lombard kamatláb 5,25 2009.03.26 Letéti kamatláb 2,25 2009.03.26 Váltó leszámítolási kamatláb 4,00 2009.03.26 Kötelező tartalékráta A Pénz Politika Tanács 2009. május 26-27-i ülésén határozatot hozott a kötelező tartalékráta 0,5 százalékponttal történő lecsökkentéséről, 3,5%-ról 3%-ra. A határozat a 2009. június 30-ig fenntartandó kötelező tartalékokra vonatkozik. - a látra szóló zloty betétek után 3,50 2003.10.31. - a határidős zloty betétek után 3,50 2003.10.31. - a látra szóló külföldi valuta betétek után 3,50 2003.10.31. - a határidős külföldi valuta betétek után 3,50 2003.10.31. *) 7 napos pénzletétek minimális jövedelmezősége Forrás: NBP 5 plusz 2 (az elmúlt hónapban mínusz 2). A többi ágazatban hasonló negatív értékelési eredmények voltak: mínusz 2 az élelmiszerek ágazatában (egy hónappal korábban mínusz 6) és a gépjármú ágazatban (áprilisban mínusz 5). Májusban a vizsgált szolgáltató vállalatcsoportok többségében a konjunktúra értékelése jobb, mint az elmúlt hónapban volt. Az általános konjunkturális légkör legoptimistább értékelését a pénzügyi és a biztosítási tevékenységi szektor cégei fogalmazzák meg, habár ezek is sokkal kedvezőtlenebbek az elmúlt év májusában tett nyilatkozatoknál. A legnegatívabb vélemények, amelyek szintén rosszabbak az egy évvel ezelőtti azonos hónapokban elhangozottaknál, habár jobbak az ez év áprilisiaknál, a szállítás és a raktárgazdálkodás szektorban tevékenykedő egységektől származnak. A PAIZ anyaga alapján 2009.05.29-i állapot.

6 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály A 2008. évi lengyel-magyar árucsere 2008-ban Magyarország Lengyelország 7. kereskedelmi partnere volt, Németország, Ausztria, Olaszország, Franciaország, Oroszország és Szlovákia után 3,9%-os részesedéssel, úgy az exportban, mint az importban. A lengyel adatok szerint (a GUS előzetes adatai), a Magyarországra irányuló lengyel export értéke 3.183,0 M euró volt, és 7,5%-kal haladta meg a 2007. évi eredményt. A Magyarországról érkező import ebben az időben 2.467,4 M eurót tett ki és 2,7%-kal volt kisebb, mint a 2007. évi érték. A lengyel adatok szerint a Lengyelország számára pozitív egyenleg 715,6 M eurót tett ki. A magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint a 2008. évi magyar-lengyel forgalom értéke 5.766,4 M euró volt, ami 2,6%-kal több mint 2007. évben. A KSH szerint a lengyel export értéke 2.889,2 M euró volt, azaz 5,4%- kal több, a Magyarországról érkező import pedig 2.877,2, azaz 0,1%-kal kevesebb volt, mint 2007-ben. Az egyenleg Lengyelország számára pozitív volt és 12,0 M eurót tett ki. Az export szerkezete A Magyarországra irányuló export fő árucsoportjai 2008. évben az alábbiak voltak: A válság hatása a lengyel exportra 2008. év végén A világgazdasági válság hatása, amely Magyarországot különösen 2004 2005 2006 2007 Dinamika 2006=100 2008 Dinamika 2007=100 Export 1.532,7 2.035,1 2.672,1 2.960,0 110,8 3.183,0 107,5 Import 1.346,4 1.466,6 2.164,3 2.536,4 117,2 2.467,4 97,3 Forgalom 2.879,2 3.501,7 4.836,4 5.496,4 113,6 5.650,4 102,8 Egyenleg +186,3 +568,5 +507,8 +423,6 * +715,6 * Forrás: GUS előzetes adatok, M euróban Csoportok megnevezése 2008. évi export értéke 2007. évi export értéke 2008.évi részesedés 2007. évi részesedés 2008. évi szállítási dinamika Szállítási dinamika 2008. X. hónap után Gépek és berendezések 880,7 876,9 27,7 29,6 100,4 106,9 Járművek és alkatrészeik 558,2 519,8 17,5 17,5 107,4 120,7 Mezőgazdaságiélelmiszeripari 460,0 381,3 14,5 12,9 120,6 123,7 termékek Fémtermékek és fémek 345,4 311,0 10,8 10,5 111,1 114,5 Műanyagok 204,2 171,4 6,4 5,8 119,2 122,0 Vegyipari termékek 202,2 197,2 6,4 6,7 102,6 104,2 Bútorok (különféle termékek) 154,8 137,2 4,9 4,6 112,8 116,6 Papír 107,0 108,5 3,4 3,7 98,7 105,8 Ásványi termékek 75,6 59,4 2,4 2,0 127,4 135,0 Textilipari termékek 60,8 49,4 1,9 1,7 123,1 128,4 Kerámia termékek 58,7 68,6 1,8 2,3 85,6 84,9 GUS előzetes adatok, M euróban

Információ 2009/június mélyen érintette, látható az ebbe az országba irányuló lengyel szállítások csökkenő dinamikáját bemutató adatokban is. Az egyes árucsoportokat (szekciókat) azonban különböző mértékben érintette a válság. Kivételt csak a kerámiatermékek és a cipők képeznek, amelyek szállításai az elmúlt év utolsó két hónapjában emelkedtek. Ezek azonban jelentéktelen, a forgalom egészét nem befolyásoló csoportok. A szállítások dinamikája legerősebben a két legnagyobb árucsoportban, a gépek és berendezések valamint a járművek és alkatrészeik csoportjában csökkent. Novemberben és decemberben, az elsőben a szállítások kb. 35%-kal, a másodikban kb. 45%-kal voltak alacsonyabbak. Az export ilyen jelentős csökkenésére egyértelműen a magyar ipar helyzete hatott, amely decemberben gyakorlatilag abbahagyta a termelést. Egyéb fontos árucsoportokban is alacsonyabb szállítási dinamika volt észlelhető, de a szállítások beszűkülése lényegesen kisebb mértékű volt (élelmiszeripari termékek, ruházat, ásványi termékek, műanyagok). Mindenesetre, igazolódik az a feltételezés, hogy 2009. évben jelentős csökkenést lehet várni azon termékek szállításai esetén, amelyek a magyar ipar által tovább feldolgozásra kerülnek, majd ezt követően exportálják azokat az európai piacokra. A közvetlenül a magyar fogyasztókhoz kerülő termékekben a csökkenés nem lesz nagymértékű, vagy kisebb emelkedés is várható. Az import szerkezete A Magyarországról érkező importban erősen dominál a gépek és berendezések szekciója, amely az import közel 36,6%-át adja (902,2 M euró). Jelentős import szekciót képeznek a műanyagok (11,1% részaránnyal és 274,9 M euró értékkel) valamint a vegyipari termékek (10,8% részarány és 267,7 M euró). A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek a Lengyelországba irányuló magyar szállítások 9,5%-át képviselik és 235,1 M euró értéket értek el. Az árucserében komoly pozíciót foglalnak el a fémtermékek (259,9 M euró és 10,5% részarány). A Magyarországról érkező import csökkenését elsősorban a járművek és alkatrészeik szállításainak 46%-os visszaesése váltotta ki (209,0 M euró, 8,5% részarány), azzal, hogy ezen a téren a szállításokban komoly csökkenések jelentkeztek már 2008. év elején is. A Lengyelországba irányuló magyar szállítások visszaesése észrevehető volt számos szekcióban, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ez minden esetben már az év első felében megkezdődött. A Lengyelországba megvalósított alacsonyabb szállítások oka tehát nem a világválság, hanem a magyar export egészén belül a versenyképesség romlása volt. A szállítások csökkenése az alábbi szekciók esetén volt észlelhető: Járművek és alkatrészeik 43,7% Fa 19,4% Műanyagok 19,3% Élő állatok és állati eredetű termékek 18,0% Papír 16,9% Kerámia termékek 16,6% Bútorok 9,1% Cipők 8,2% Összefoglalás és prognózis Amennyiben a 2008. év első 10 hónapjára vonatkozó adatokban 7 még nem voltak láthatók a válság kifejezett jelei, úgy a novemberi és decemberi adatok megmutatták, hol várhatóak (legalábbis a 2009. év első felében) a legdrasztikusabb szállítás visszaesések. Komoly veszélybe kerültek a komponens beszállítások a magyar járműipari de nem csak ezen ágazat számára. A magyar ipari termelés több mint fele kerül exportra (főleg az EU országokba), így a Magyarországról származó import jelentős lecsökkentésére vonatkozóan megjelenő prognózisok a komponensekre irányuló kereslet komoly gyengülését váltják ki, a Lengyelországból jövő komponensek esetében is. Ugyanakkor a magyar végfelhasználónak/fogyasztóknak szánt fogyasztói javak exportjának helyzete várhatóan nem fog változni. Már a harmadik éve tart az erőteljes gazdasági lassulás, harmadik éve tart a reálbérek és a kiskereskedelmi értékesítés csökkenése. Ennek ellenére, a Lengyelországból jövő termékek (élelmiszer, ruházat, bútor) egyre jobban értékesíthetők és egyre nagyobb részesedést érnek el a piacon, kiszorítva onnan a konkurenciát, a jó minőségnek és az elérhető áraknak köszönhetően. A jelenlegi helyzet nem biztos, hogy veszélyt jelent az ilyen jellegű lengyel export számára. Néhány esetben a válság időszaka még kedvező hatást is hordozhat, mert a vevők az olcsóbb, de magas minőségű termékeket fogják majd keresni. Készítette. M. Sowa, WPHI Budapest A GUS és a KSH előzetes adatai alapján

8 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály GAZDASÁGI JOG Megszületett végre a gazdasági tevékenység nyilvántartásba vételére vonatkozó új kérelem tervezet. Ötödannyi nyomtatványra lesz szükség. Céget alapíthatunk az internet segítségével is. Az új nyomtatvány, amelynek segítségével céget lehet alapítani, csupán két oldalas. Ma még azok is hosszabbak, amelyeket külön a ZUS társadalombiztosítási illetve az adóhivatali irodában történő bejelentéskor kell beadni. A vállalkozó ötödannyi nyomtatványt fog beadni, mint eddig. A kérelmet a helyi önkormányzati hivatal gazdasági tevékenység nyilvántartó irodájában kell beadni, onnan küldik meg a többi hivatalnak. A formalitásokat a községi önkormányzat intézi. A kérelem elektronikus formában is hozzáférhető lesz. Anélkül, hogy kilépne a házból azonban, csak azok tudják vállalkozásukat bejegyeztetni, akik elektronikus aláírással rendelkeznek. A többiek csak akkor kerülnek bejegyzésre, ha veszik a fáradságot és elmennek a községi hivatalba. A nyomtatvány beadásától számított 3 napon belül kiértesítést kapnak a községi hivataltól a beadvány aláírásának időpontjáról és helyszínéről. Az előírások lehetővé teszik a dokumentumok levélben történő beadását is, ehhez azonban szükség van az aláírás közjegyző általi hitesítésére. A községi hivatal a céget alapító személy helyett elintézi a gazdasági alanyok országos hivatalos nyilvántartásával (REGON), az adóazonosító szám (NIP) megszerzésével és aktualizálásával, valamint a járulékfizetőnek a társadalombiztosítási rendszerben való nyilvántartásba vételével kapcsolatos formaságokat. Nem kell többet önállóan futkosni az adóazonosító számért, sem járulék fizetőként bejelentkezni a ZUS vagy a KRUS rendszerbe, az azokra vonatkozó szabályozás értelmében. Ugyanazon nyomtatvány szolgál a tevékenység felfüggesztésére vonatkozó kérelem beadására is. Több nyomtatványt csak azoknak kell kitölteniük, akik nagyobb céget alapítanak, pl. néhány üzletet vagy szolgáltató üzemet mindegyik telephely címét külön mellékletben kell megadniuk. Szintén különálló nyomtatvány vonatkozik a végzett gazdasági tevékenység különböző fajtáira (ha valaki tíznél többet ad meg), illetve nagyobb számú bankszámla megnyitására is. A tevékenység a bejegyzés napjától kezdhető meg. Kivételt képez az az eset, amikor a tevékenység megkezdése koncesszió vagy engedély megszerzését követeli meg. Néhány nyilvántartott adat (pl. az internetcím és telefon) nyilvános lesz. A nyomtatványon ezeket más színnel jelölik. A nyilvántartásba vétel és az abban szereplő adatok módosítása illetékmentes. A leírt könnyítések a községi önkormányzatnál bejegyzésre kerülő tevékenységekre vonatkoznak. Az Országos Cégbírósági Nyilvántartásba (KRS) való felvételüket kérő alanyoknak (elsősorban a társaságoknak) nehezebb dolguk lesz. Ugyan ők is egy helyen adják be a dokumentumokat, de nyomtatványból sokkal több kell. A cég továbbra is bejegyzésének napjától kezdve működhet, nem pedig a kérelem beadásának napjától. A bejegyzésre ugyanis a cégbejegyzésről szóló (KRS) törvény előírásai szerint kerül sor.

Információ 2009/június 9 AUTÓBUSZGYÁRTÁS ÚJ NEMZETI IPARÁG A legnagyobb autóbuszgyártó konszernek beruházásainak, de egyben a hazai gyártók fejlődésének is köszönhetően Lengyelországban az autóbuszgyártás dolgozók ezreinek munkát adó és egyre növekvő exportbevételeket biztosító, fontos iparággá vált. Lengyelország a 2008. évben, Európában a harmadik legnagyobb autóbuszgyártó volt. Tekintsük át az ágazat fejlődését az utolsó két évben. 2007 2007-ben az autóbuszgyártás Lengyelországban elérte a 3.617 db szintet, ami 241 darabbal (+7,13%) több mint a 2006. évben, amikor összesen 3.376 autóbuszt állítottak elő. A gyártás meghajtó motorja az egész időszakban a növekvő export volt, ami az elmúlt évben elérte a 2599 autóbusz szintjét 219 darabbal többet, mint 2006. évben (+ 9,20%). Az export erejét a lengyel autóbusziparban a gyártási rangsorban Az autóbuszgyártás Lengyelországban 2007. évben MÁRKA Gyártás - darab kialakult rend bizonyítja. A legmagasabb helyezést a legnagyobb autóbusz exportőrök érték el, vagyis: a MAN, a Volvo, a Solaris és a Scania. Ez annak eredménye, hogy a gyártóüzemi beruházásaik helyszínéül hazánkat választották az iparág legnagyobb európai versenyzői. Ezek diktálják az autóbuszgyártás ütemét az országban. A városi autóbuszok szintén dinamikusan növekvő értékesítése is hozzájárult ebben az évben Lengyelországban a gyártás jelentős növekedéséhez. A hazai értékesítés élén álló Solaris Bus &Coach cég éppen a lengyel vevőknek köszönheti a gyártók versenyében elért ez évi jó eredményét. A második legnagyobb hazai autóbuszgyártó, az Autosan is itt javította meg az elmúlt évi eredményét. Általánosan elmondható, hogy a 2007. jó év volt a lengyel gyárak részére. 2007 2006 Rész arány Gyártás - darab Rész arány 1. MAN Star Trucks &Buses 956 26,43% 890 26,36% 2 VOLVO Polska 794 21,95% 739 21,89% 3 SOLARIS Solaris Bus &Coach 667 18,44% 529 15,67% 4 SCANIA Production Słupsk 455 12,58% 398 11,79% 5 AUTOSAN Polskie Autobusy 321 8,87% 310 9,18% 6 KAPENA S.A. 154 4,26% 140 4,15% 7 JELCZ Polskie Autobusy 135 3,73% 168 4,98% 8 SOLBUS Autóbusz Gyár 106 2,93% 139 4,12% 9 AMZ AMZ Kutno 29 0,80% 63 1,87% Összesen 3.617 100,00% 3.376 100,00% Forrás: JMK piacelemzés 2007-ben a legtöbbet a városi autóbuszokból gyártottak Lengyelországban 2.599 darab autóbuszt, ami 316-tal több, mint egy éve (+13,84%). Kicsit rosszabb eredményt értek el a tavalyinál a távolsági autóbuszok szegmensében, ahol összesen 819 példányt gyártottak 70 darabbal kevesebbet, mint 2006-ban (-7.87%). A gyártási szint kismértékű csökkenése volt észlelhető a turista autóbuszok szegmensében. 2007-ben, Lengyelországban 199 turista busz készült, 5 db-bal kevesebb, mint egy éve (-2,45%). Figyelembe véve a lengyel autóbuszexportban több éve fennálló növekedési tendenciát, feltételezhető, hogy az autóbuszgyártás Lengyelországban továbbra is emelkedni fog. Érdemes aláhúzni, hogy az egész időszakban a gyártás alapját az export jelenti, nem pedig a hazai piacra történő termelés, ahol a helyzet továbbra sem túl stabil, és függ időszakos eseményektől, mint például az önkormányzati választásoktól. Ugyanakkor, megfigyelve a külföldi konszernek által Lengyelországban rendszeresen növekvő termelést, biztosak lehetünk abban, hogy az olyan óriások helyzete, mint a MAN, a Scania vagy a Volvo egyre erősebbé válik hazánkban. Íme, néhány tény: 2007-ben a MAN Starachowicében jelentős beruházásokat hajtott végre a kataforézis kádrendszerben, a szerkezeti vázak felületének jobb védelme érdekében, a múlt év közepén pedig eldöntötték, hogy abbahagyják az autóbuszgyártást Saltzgitterben és

10 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály átteszik azt a Sady-ben lévő lengyel üzemekbe. A változás eredményeképpen ismét átszervezésre kerül a starachowice-i gyártási rendszer. A Scania 2007-ben állította elő az első emeletes és etanollal üzemeltetett buszokat, és egyre gyakrabban esik szó egy teljesen újonnan felépítendő gyárról, Słupsk mellett. A Volvo új luxuskivitelű turista autóbusz a Volvo 9900 gyártását akarja beindítani, amelyet korábban a németországi Heilbronnban állítottak elő. A Solaris a Dubajba szállítandó 250 autóbusz gyártására vonatkozó szerződésnek köszönhetően minden bizonnyal jelentősen megnöveli termelési szintjét. 2008 Ez az év az autóbuszgyártók számára még jobb volt. Az autóbuszgyártás Lengyelországban elérte a 4.516 db szintet, ami 899 darabbal (+ 24,85%) több mint a tavalyi évben. Ez a növekvő exportnak köszönhető, de egyben a kedvező hazai, városi konjunktúrának is. Buszgyártás Lengyelországban MÁRKA A gyártók rangsorában az első helyet továbbra is a legnagyobb autóbusz exportőrök foglalják el: a MAN, a Volvo, a Scania és a Solaris. Azonban a hazai piacon elért 2008. évi ugyancsak rekord eredmények egyre nagyobb befolyással vannak a gyártói rangsor felállítására. Ezeknek köszönhetően a Solaris a történelmi jelentőségű második helyet foglalta el, megelőzve a Volvót és a Scaniát. Ezzel első ízben lépte át lengyel gyártó a mágikus 1.000 darabos határt az egy évben legyártott autóbuszok terén. Ez már belépőt jelent az európai extra ligába. Gyártás - darab 2008 2007 Rész arány Gyártás - darab Rész arány 1. MAN Star Trucks &Buses 1.353 29,96% 956 26,43% 2 SOLARIS Bus &Coach 1.021 22,61% 667 18,44% 3 VOLVO Polska 737 16,32% 794 21,95% 4 SCANIA Production Słupsk 619 13,71% 455 12,58% 5 AUTOSAN Polskie Autobusy 333 7,37% 321 8,87% 6 KAPENA S.A. 235 5,20% 154 4,26% 7 Egyéb gyártók 218 4,83% 270 7,47% Együtt 4.516 100,00% 3617 100,00% Forrás: JMK piacelemzés Buszgyártás Európában Ország 2007 2008 változás 2008-ban Németország 9.085 10.038 +10,5% Svédország 8.806 9.260 +5,2% Lengyelország 3.554 4.500 +26,6% Franciaország 4.336 4.126-4,8% Csehország 3.182 3.496 +9,9% Hollandia 2.007 1.945-3,1% Nagy-Britannia 1.355 1.774 +30,9% Spanyolország 1.546 1.384-10,5% Olaszország 1.449 1.344-7,2% Belgium 1.213 1.174-3,2% Magyarország 479 629 +31,3% Összesen EU27 37.022 39.681 +7,2% Forrás: ACEA 2008-ban a lengyel üzemek 3.254 városi autóbuszt gyártottak le. Ez 655 darabbal több, mint egy évvel korábban (+25,2%). A növekedést az ilyen jellegű konstrukciók emelkedő exportjának köszönhetjük, de egyben a lengyel városok autóbusz állományának korszerűsítésére fordított jelentős beruházásoknak is. Ezen a téren egyértelműen vezető helyen áll a MAN, az 1.353 darab legyártott városi autóbuszával. Őt követi a Solaris, 1.017 városi autóbuszt jelentő kiváló eredményével. 2008-ban szintén jól alakult a városok közötti autóbuszok szegmensének gyártása is, ahol összesen 927 darabot gyártottak 108 darabbal többet, mint egy évvel korábban (+13,18%). Ezt többek között az ilyen jellegű konstrukciók gyártásának Volvo általi növelése váltotta ki, amely átvette a városközi 8700 modell gyártását a Tamperében lévő finn gyárból. Hozzájárult ehhez a növekedéshez a Scania, amely ebben az évben indította be a városközi autóbusz modell, az OmniLine gyártását, illetve a Kapena, amely 2008-ban a városközi elsősorban a hazai piacra szánt autóbuszok gyártásában rekorderedményt ért el. Kedvező helyzet uralkodik a turistabuszok szegmensében is, ahol 2008-ban összesen 335 autóbuszt állítottak elő ami 136 darabbal (+ 68,34%) több mint egy éve. Ezt a szintet gyakorlatilag egy gyár érte el a Volvo Wrocławban, amely jelenleg az összes európai piacra szállítható öt turista autóbusz modellt gyárt. 2008- ban ebben a szegmensben további gyártók jelentek meg, mint a Solbus vagy az Autosan, azonban az általuk gyártott turistabuszok mennyisége még jelentéktelen. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a Kapena megkezdte a Proxys turistabuszok gyártását az Irisbus konszern részére. Ez reális esélyt jelent a svéd gyártó számára itteni konkurencia megteremtésére. Az autóbuszgyártásban, Lengyelországban elért 2008. évi rekord eredmények hazánknak jobb helyezést biztosítottak az ACEA rangsorban. Lengyelország vált a harmadik legnagyobb autóbuszgyártóvá Európában. Lengyel bus export Az elmúlt évben a lengyel gyárak összesen 3.321 darab autóbuszt exportáltak, azaz 28%-kal többet, mint egy évvel korábban derül ki a JMK Autóbusz Piac Elemző cég. A

Információ 2009/június 11 lengyel autóbusz exportban megszakítás nélkül hat év óta egyre jobb eredmények mutatkoznak. 2001- ben Lengyelországból 373 autóbusz került exportálásra; 2002-ben ezek száma már 677; 2003-ben - 949; 2004- ben - 1 903; 2005-ben - 1 616; 2006- ban - 2 390; 2007-ben pedig 2.599 volt ezen járművek száma. Németország EAE Nagy Britannia Franciaország Svédország Norvégia Németország Franciaország Norvégia Nagy Britannia Olaszország Svájc Németország Svédország Svájc Olaszország Csehország Nagy Britannia Magyarország Forrás GUS, 2008 előzetes adatok A lengyel busz export fő irányai 2008-ban 203 mln euro 118 mln euro 73,8 mln euro 60,5 mn euro 53,6 mln euro 43,1 mln euro A lengyel busz export fő irányai 2007-ben 166 mln euro 40,6 mn euro 38,3 mln euro 36,5 mln euro 34,5 mln euro 33,5 mln euro A lengyel busz export fő irányai 2006-ban 137,3 mln euro 65,4 mln euro 35,8 mln euro 25,9 mln euro 27,8 mln euro 21,9 mln euro 21,8 mln euro 2008-ban a lengyel gyárak exportja első ízben lépte át a 3 ezer darabot: összességében a külföldi piacokra került 3.321 autóbusz. Jelenleg a legfontosabb export relációt Németország képezi, ahol 2008-ben Lengyelország 895 ilyen járművet értékesített. A második helyen szezonális export piacát az Egyesült Arab Emirátusok állnak, ahol 449 darab lengyel autóbuszt adtak el. A harmadik helyet Nagy Britannia foglalta el, 309 db, a negyediket pedig - Svédország, 266 db autóbusszal. Az elmúlt évben elért eredmény három városi autóbuszokat gyártó cég megnövekedett rendelésállományának teljesítése eredményeként jött létre, ezek: a MAN, a Scania és a Solaris. Közülük az első már három éve megszakítás nélkül vezető szerepet játszik a lengyel exportban. 2008-ban a MAN külföldi partnereihez, elsősorban a német piacra, 1.347 autóbuszt szállított ki. Ez 440 darabbal több, mint egy évvel korábban, ami 48,51%-os növekedést jelent. A MAN cég második értékesítési piacát az Egyesült Arab Emirátusok képezik, amelyek 24 Neoplan Centroliner autóbuszt vásároltak, a harmadik helyen pedig Svédország áll. A MAN nem csak komplett járműveket exportál, hanem autóbusz felépítmény vázakat is Németországban és Törökországban lévő üzemekbe, továbbá komplett alvázakat is. 2008-ban az export volument tekintve a második helyet a Volvo foglalta el, amely a korábbi évhez hasonló eredményt ért el, 725 kiszállított autóbusszal, főként Németországba, Finnországba, Hollandiába és Norvégiába. Az export versenyben a harmadik hely a Scania céget illeti, amely jelentős növekedést mutatott fel az elmúlt évhez képest. 2008- ban 559 autóbusz exportját valósította meg, azaz 40,5%-kal többet, mint 2007. évben. Az export fő irányai Nagy Britannia, Svédország és Franciaország. A cég słupski gyára megkezdte az alvázak és felépítmények exportját is, többek között az orosz piacra. Jelenleg ez az egyetlen autóbusz gyár, amely termékeit ebben az irányban exportálja. A negyedik helyet a lengyel autóbuszgyártó, a Solaris Bus & Coach foglalta el, amely 2008-ban 544 autóbuszt adott el külföldre, azaz 48%-kal többet, mint egy évvel korábban.

12 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály Buszimport Magyarországra Export Magyarországra A lengyel gyárak számos városba és sok közlekedési cégnek szállítottak autóbuszokat. Az elmúlt években az autóbusz szállítások Magyarországra a következőképpen alakultak: Az egyes években megfigyelhető jelentős különbségek a megrendelések nagymértékű szezonalitásából következnek. A jó minőségnek, a kifejezetten a rosszabb utakra tervezett felfüggesztésnek és a versenyképes áraknak köszönhetően a lengyel gyárakból származó autóbuszok állandóan jelen lesznek a magyar utakon. Az autóbuszok gyártása és exportja 2009. első negyedévében 2009. I. negyedévében az autóbuszok gyártása Lengyelországban elérte a 1148 darabot, azaz 284 darabbal (+ 32,87%) többet, mint az előző év azonos időszakában. Ezt a jó eredményt a hazai piacon jelentkező gyenge konjunktúra melletti növekvő exportnak köszönhetjük. Az export erejéről tanúskodik a lengyel autóbuszgyártásban a gyártói rangsorban kialakult szerkezet. Az idei első negyedév után a legmagasabb pozíciókat az autóbuszok legfőbb exportőrei foglalják el, azaz: a MAN, a Solaris, a Scania és a Volvo elért pozitív gyártási mérlege is alapvetően az exportnak köszönhető, amely ez év I. negyedévében elérte az 1.004 autóbuszt jelentő szintet. M euró 2003 2004 2005 2006 Összesen 46,5 Összesen 55,4 Összesen 57,4 Összesen 77,4 Németország 11,6 Svédország 12,5 Lengyelország 18,5 Németország 25,6 Lengyelország 7,4 Lengyelország 11,7 Németország 13,8 Lengyelország 25,2 Spanyolország 3,0 Németország 10,0 Csehország 2,0 Forrás - KSH 2007 2008 Összesen 38,3 Összesen 47,2 Németország 16,7 Németország 8,5 Lengyelország 10,5 Svédország 7,3 Lengyelország 5,7 Forrás KSH M euró Ez azt jelenti, hogy az ország területén található gyárakban legyártott autóbuszok közül csupán 144 darabot vettek meg lengyel szállítmányozók. 2008-ban a Lengyelország területén lévő autóbuszgyárakban együttesen 4.516 autóbuszt állítottak elő, ezen belül 3254 városi autóbuszt. A szegmensben látható fejlődés egész idő alatt folytatódik és az idei év első negyedévében legyártásra került 938 városi autóbusz, azaz 309 darabbal több, mint egy éve (+ 49,12%). Ezt a pozitív trendet a konstrukció növekvő exportjának köszönhetjük, mert a hazai piacon egyértelműen beszűkült a konjunktúra ebben a kategóriában. Az idei év I. negyedéve után itt a vezető szerepet a MAN foglalja el, a 435 legyártott városi autóbuszával. Őt követi a Solaris 237 városi autóbuszt jelentő, kiváló eredménnyel. Az idei év I. negyedévében vonal alá került a városközi autóbuszok szegmense, ahol együttesen 141 darabot gyártottak, 48 darabbal kevesebbet, mint egy évvel korábban (-25,39%). Ez többek között az ilyen jellegű autóbuszokra a hazai szállítmányozók részéről jelentkező gyenge keresletnek tulajdonítható, és az év elején a Volvo 8700 városközi autóbusz modell gyártásának alacsony szinten tartása miatt következett be, amely ezen szegmens exportjának alapját képezi. Az idei év I. negyedéve után a városközi autóbuszok gyártásában vezető a Kapena, az Irisbus Proway modellel. Pozitív helyzet alakult ki a turistabuszok szegmensében, ahol az idei év I. negyedévében összesen 68 turistabusz legyártására került sor ami 22 darabbal több, mint egy éve (+ 47,82%). Ezt a szintet gyakorlatilag egyetlen gyár állította be, a Volvo Wrocławban, amely jelenleg hat különböző típusú turistabuszt gyárt, az összes európai piacra megfelelő kivitelezésben. 2008-ban ebben a szegmensben a Solbus valamint a Kapena jelent meg, az Irisbus konszern részére gyártott Proxys modellel. A szegmens vezetője azonban vitathatatlanul a Volvo, amely ebben a kategóriában egyre jobb eredményeket mutat fel. Az idei év I. negyedéve során a lengyel gyárak összesen 1.004 autóbuszt exportáltak, a 3,5 tonna feletti megengedett összsúllyal rendelkező kategóriában. Ez 315 darabbal több, mint egy éve (+ 53,75%). Az ez évi exporteredmények igazolják a lengyel autóbuszexport erejét és potenciálját, amely 6 éve megszakítás nélkül egyre jobb eredményeket mutat fel, és 2008-ban 3.321 autóbuszt jelentő rekorderedményt ért el. Az idei év I. negyedévében a lengyel gyárak összesen 1.004 autóbuszt exportáltak. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez nagymértékben a tavalyi évben beérkezett megrendelések folytatását jelenti. Vajon ebben az évben is hasonlóan alakul az export? Jelenleg nehéz erre a kérdésre egyértelmű választ adni a globális válság réme visszatükröződik a konszernek világpiacon elért eredményeiben is, és ez a dekonjunktúra eljut a lengyel gyárakhoz is. Még a mértékét is nehéz most megjósolni. A válság esetleges következményeit csupán az év második felében érezzük majd meg, amikor kimerülnek a tavalyi év megrendelései és az ez éviek megvalósítására kerül sor. Akkor fogunk tudni

Információ 2009/június többet mondani a globális válságnak az ágazatban kiváltott következményeiről. Jelenleg a lengyel autóbusz exportban jó légkör uralkodik, az I. negyedév után elért eredmények pedig reményt adnak az előző évi szint megismétlésére. Jelenlegi legfontosabb exportirányunk Németország: 2009. I. negyedévében 200 autóbuszt szállítottunk ki nyugati szomszédunkhoz. A második helyen áll Görögország (167 db), a Solaris által az athéni szállítmányozóval, az E.THE.L céggel aláírt szerződés teljesítésének köszönhetően. A harmadik helyet Nagy-Britannia foglalja el (130 db), a negyediket Svédország (115 db). Ha a rangsorban nem jelent volna meg Görögország, a nagy hármas teljesen a 2008. év végi helyzetet ismételte volna meg. Autóbusz export 2009. I. negyedéve során A 2009. I. negyedévében elért jó eredmény a három városi autóbuszt gyártó cég: a MAN, a Scania és a Solaris által kapott nagyszámú megrendelések teljesítéséből adódott. Közülük az első már három éve foglal el vezető helyet a lengyel exportban. 2008-ban a MAN külföldi partnereihez kiszállított Lengyelországból 1.347 autóbuszt, az idei év első negyedévében pedig 424 darabot, azaz 80 darabbal (+ 23,25%) többet, mint tavaly. Döntő mértékben ezek a gyártó hazai piacára, azaz Németországba kerültek. A második helyet az Egyesült Arab Emirátusok foglalták el, ahol a MAN egy újabb hatalmas szerződést szerzett meg. Az Abu Dhabi részére megvalósított szerződések többek között tartalmaznak 250 alacsony padlójú autóbuszt, amelyeket Lengyelországban gyártanak le. Ezen kívül a Közel-Keletre kerül 150, városközi, kéttengelyes MAN Lion s Regio autóbusz, amelyek hossza 13 méter, és amelyeket a konszern török üzemeiben készítenek. Érdekes az is, hogy a MAN export térképén a harmadik helyet Horvátország foglalja el. Érdemes megjegyezni, hogy a MAN nemcsak kész járművek exportőre, hanem autóbusz vázakat és komplett alvázakat is szállít. 2009. I. negyedévében az exportban a második helyre a Scania került, amely itt sokkal jobb eredményt ért el, mint a 2008. év elején. Külföldi partnerei a svéd gyártótól átvettek összesen 222 autóbuszt, ami 139 darabbal több, mint tavaly (+167,46%). Ezek főként Nagy-Britanniába, Svédországba és Észtországba kerültek. Érdemes hozzátenni, hogy a słupski gyár ezen kívül alvázak és kocsiszekrények exportjával is foglalkozik, ipari szerelési célokra (CKD), ezen belül többek között az orosz piacra. Jelenleg ez az egyetlen autóbuszgyártó, amely erre a piacra szállítja termékeit. Az exportrangsorban a harmadik helyet lengyel gyártó foglalja el, a Solaris Bus & Coach, amely 2009. első három hónapjában 185 autóbuszt szállított ki külföldre, azaz 136 darabbal többet, mint tavaly (+ 277,55%). A Bolechow-i gyártó történetében ez a legjobb évkezdet. Az elért rekorderedmény elsősorban az athéni E.THE.L szállítmányozói céggel együttesen 320 autóbuszra aláírt szerződés teljesítésének köszönhető. A másik fontos export iránya Németország, konkrétan Berlin. sorszám Márka 2009. I-III. % 2008. I-III. % 1 MAN 424 42,23% 344 52,68% 2 SCANIA 222 22,11% 83 12,71% 3 SOLARIS 185 18,43% 49 7,50% 4 VOLVO 119 11,85% 154 23,58% 5 egyéb 54 5,38% 23 3,52% Együttesen 1004 100,00% 653 100,00% Forrás: JMK szállítási piacelemzés 13 A negyedik helyet 2009. I. negyedévében a Volvo foglalja el, amelynél kismértékű exportcsökkenés tapasztalható, a 119 darab szintjére, azaz 35 autóbusszal szállított kevesebbet. Meg kell jegyezni, hogy a wrocławi gyár kapuit egyre több hibrid jármű hagyja el, amelyek az alacsony padlójú V7700 modellre épülnek. A legfőbb export iránya Németország, Magyarország (szerződés Debrecen részére) és Norvégia. Az exportőrök listáját az I. negyedévben a Kapena és az Autosan zárja. Érdemes hangsúlyozni, hogy a Słupskban lévő gyár növeli a Proxys/ Proway modellek gyártását az olasz Irisbus konszern számára, ami pozitívan hatott a gyár termelési eredményeire. Az év ígéretesen indult a lengyel autóbuszgyárak számára, de most ezt az ágazatot is fenyegeti a válság réme. A válság esetleges hatásait az ágazat majd csak a második félévben érzi meg, amikorra elfogynak az előző évben leadott megrendelések és megindul az ez évi rendelések megvalósítása. A lengyel piacról már érkeznek az első nyugtalanító jelek. Az első negyedévben a hazai szállítmányozók csupán 167 autóbuszt vásároltak, azaz több mint a felével kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ez volt a legrosszabb eredmény az utóbbi nyolc évben. Az önkormányzatok és a közigazgatási szervek szorosabbra húzzák a nadrágszíjukat, megszorításokat tesznek, és az új autóbuszok megvásárlásán takarékoskodnak. Ezek értékesítése Lengyelországban, ebben az évben 1,05-1,1 ezer darabra esik vissza a 2008. évben elért majdnem 1,8 ezer darabról. Készült JMK szállítási piacelemzés alpján Marcin Sowa tanácsos

14 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály EURO 2012 AZ ELŐKÉSZÜLETEK ÁLLAPOTA Aláírták a szerződést a Nemzeti Stadion építéséről Varsóban Az Alpine-PBG SA (Rt.) - Hydrobudowa Polska SA (Rt.) Konzorcium kötelezettséget vállalt a Nemzeti Stadion használatba történő átadására a munkák megkezdésétől számított 24 hónap alatt. A szerződés értéke 1,252 Mrd PLN. A szerződés feltételeinek megfelelően a stadion, amely az Euro 2012 Labdarúgó Európa Kupa fő arénája lesz, egy évvel a bajnokság megkezdése előtt, azaz 2011 májusában lesz kész. A Nemzeti Stadion, amely a régi stadion helyén jön létre Varsóban. Drzewiecki miniszter közölte, hogy a 250 oldalon megírt szerződés a határidők be nem tartása esetére büntetőkamatot ír elő, de hozzátette, hogy a konzorcium elemeit képező cégek kapacitását ismerve, meg sem fordul a fejében, hogy késedelemre kerülhetne sor. A Nemzeti Sport Központ elnöke, Rafał Kapler emlékeztetett, hogy az ár mellett a döntő feltételt, vagyis az építkezés második szakaszának 24 hónap alatt történő befejezését, a versenytárgyalásban részt vevő mind a hat konzorcium vállalta. Az Euro 2012 előkészületeivel kapcsolatos, de különösen a stadionok építésével összefüggő munkák az előzetes ütemterveknek megfelelően haladnak. A stadion építése Varsóban két éven keresztül kb. 1200 személy részére biztosít munkát. Együttesen az összes stadion építésén kb. 4,5 ezer fő talál munkát. A Nemzeti Stadion az Euro 2012 legnagyobb létesítménye lesz. Varsóban, az új stadionban tervezik többek között a bajnokságot megnyitó meccs, egy negyeddöntős és egy elődöntős meccs megrendezését. A tribün két gyűrűjén az alsón és a felsőn - 55 ezer ülőhely kerül kialakításra. A tribünökön kívül számos kereskedelmi felület jön létre (éttermek, kiállító és konferenciatermek, irodák többek között a sportszervezetek részére VIP és szurkolói klubok, a Sport Múzeuma, üzletek a szurkolók számára, fitnesz club, rehabilitációs központ stb.). A létesítmény nyolc különböző magasságú szintből áll. A legmagasabb pontja eléri a 41 métert, a tető acélkonstrukciójának legmagasabb pontja pedig a 70 métert. A tető nem csak a tribünt fedi be, hanem magát a pályát is. A Nemzeti Stadion épületének homlokzata a lengyel nemzeti színeket idézi, a lobogó fehér-piros zászlóra emlékeztetve. Megkezdődött a Baltic Arena építése Gdańskban 521 millió zlotyt követelt a Hydrobudowa és az Alpine Bau cégek konzorciuma a gdański Baltic Arena stadion megépítéséért az Euro 2012 labdarúgó-bajnokságra. Ez 70 millió zlotyval kevesebb, mint amit a város a beruházásra betervezett. Meglepetést jelentett a legdrágább ajánlat is több mint 630 millió zlotyt követelt egy kínai konzorcium, akiktől a legalacsonyabb árat várták. Mindkét cég rendelkezik tapasztalatokkal stadion építés terén: a Hydrobudowa végzi a poznań-i Lech stadion kibővítését, az Alpine Bau pedig a müncheni Allianz Arena kivitelezőjeként ismert. Tavasszal folytak Gdańskban a földmunkák, amelyeket 102 M PLN összegért végzett el a Wakoz cég. Májustól kezdődően az építési területet fokozatosan a stadion konstrukcióját kivitelező cég veszi át. A Baltic Arena a tervek szerint 2010 decemberében lesz készen. Az Euro 2012 alatt a csoportmérkőzéseken kívül itt játsszák majd az egyik negyeddöntős meccset is. Poznań előkészületei az Európabajnokságra Poznań az Euro 2012 labdarúgóbajnokságra 2,8 milliárd zlotyt akar kiadni, de ez az összeg még emelkedni fog. A város vezetői az UEFA által megkövetelt listát számos beruházással kívánják kibővíteni. Maga a stadion 612 M PLN költséget jelent. Az UEFA által összeállított úgynevezett Master Plan csupán egy része annak, amit a város meg akar valósítani. Együttesen 25 jelentős beruházás vár kivitelezésre. Az ezekre szánt pénzeszközök több éves tervben kerültek biztosításra. Egy részük európai alapokból származik, másik