Az EU számviteli rendszerének korszerűsítése A vezetők jobb tájékoztatása és nagyobb áttekinthetőség Útmutató az EU új beszámolókészítési rendszeréhez EURÓPAI BIZOTTSÁG
Az állami pénzeszközök jobb kezelése A megbízható pénzügyi információk alapvető fontosságúak a közösségi szektor hatékony irányításához. 2005-ös számviteli reformját követően az EU jó úton halad egy világszínvonalú beszámolókészítési rendszer kialakítása felé. A reform lényege a hagyományos pénzforgalmi szemléletű számvitelről a ponto sabb eredményszemléletű számvitelre való áttérés. Ez nem pusztán technikai változás, hanem a gazdálkodási kultúra alapvető változása, amely létfontosságú a kiadások hatékony ellenőrzésének biztosításához, a hibák kockázatának minimálisra csökkentéséhez és az EU-források napi kezelésének javításához. Határozottan hiszek abban, hogy ezek a változtatások érzékelhető, hosszú távú hatással lesznek az EU teljesítményére, és ennek következtében konkrét előnyöket jelentenek majd az EU állampolgárai számára is. Dalia Grybauskaitė pénzügyi tervezésért és költségvetésért felelős biztos Elszámoltathatóság és átláthatóság A Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardok (International Public Sector Accounting Standards, IPSAS) alkalmazása az Európai Bizottság új számviteli szabályainak kialakításánál jelentős lépést jelent a beszámolókészítési rendszer teljes áttekinthetőségéhez vezető pénzgazdálkodási reformban. A Könyvvizsgálók Európai Szövetsége (European Federation of Accountants) a kormányoknak és az állami szektor szerveinek az eredményszemléletű számvitel alkalmazását ajánlja, mivel ez fokozza a pénzügyi beszámolók elszámoltathatóságát és áttekinthetőségét, és jobb tájékoztatást biztosít a tervezési és az irányítási célok megvalósításához. Reméljük, hogy az EU és azon állami szervezetek vezetőinek példája, amelyek már bevezettek hasonló szabványokat, másokra is ösztönzőleg hat majd, s így egy áttekinthetőbb, világosabb és az összehasonlítást megkönnyítő beszámolókészítési rendszert eredményez az állami szektorban Európában és a világ más országaiban. David Devlin a Könyvvizsgálók Európai Szövetségének (European Federation of Accountants) elnöke
Az eredményszemléletű számvitel dióhéjban A pénzforgalmi szemléletű számviteltől az eredményszemléletű számvitelig Az eredményszemléletű számvitel legjobban úgy magyarázható el, ha összevetjük a hagyományosabb pénzforgalmi szemléletű számvitellel: A pénzforgalmi szemléletű számvitelben a számviteli műveletek csak akkor kerülnek nyilvántartásba, amikor a készpénzt megkapták, illetve kifizették. A pénzforgalmi szemléletű számvitel nem tesz különbséget egy eszköz vásárlása és egy költség kifizetése között (az eredményszemléletű számvitellel ellentétben), hanem mindkettőt egyszerűen kifizetésnek tekinti. Eredményszemléletű számvitel az állami szektorban a globális nézőpont OECD-országok, amelyek eredményszemléletű számvitelt alkalmaznak összevont pénzügyi kimutatásaikban ( 1 ): Ausztrália Kanada Finnország Franciaország Görögország Új-Zéland Svédország Svájc ( 2 ) ( 2 ) Az eredményszemléletű edménysz mléletű számvitelben a számviteli műveletek akkor kor kerülnek nyilvántartásba, amikor történnek: ha egy EU által finanszírozott projektről decem- beri számla érkezik, azt arra a hónapra jegyzik be akkor Egyesült Királyság Egyesült Államok Izland Olaszország is, ha kifizetése csak a következő évben történik meg. ( 1 ) Forrás: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECDT). ( 2 ) Eredményszemléletű számvitel néhány pénzforgalmi szemléletű elemmel. Az eredményszemléletű számvitel előnyei A vagyonmérleg teljes képe Többéves rálátás a pénzügyi kimutatásokban A számviteli tételek analitikus szemlélete Hatékonyabb gazdálkodás és döntéshozatal a jobb tájékoztatás következtében Hatékonyabb pénzügyi ellenőrzés a világos és egységes nyilvántartásoknak köszönhetően Szigorúbb politikai ellenőrzés a politikák hatásának jobb megértése eredményeként A hibalehetőségek kockázatának minimálisra csökkentése a kedvezményezetteknek nyújtott kifizetések esetében 1
Az EU számvitelének áttekintése EU-számvitel: Tudta? Költségvetési számlák Részletes képet adnak az éves költségvetés kiadásairól, ezért pénzforgalmi szemléleten alapulnak. Főkönyvi számlák A pénzügyi évre vonatkozó összes kiadást és bevételt mutatják (gazdasági eredmény), és azzal a céllal készülnek, hogy meghatározzák az intézmények pénzügyi helyzetét (mérleg). 2005 óta eredményszemléletű megközelítésen alapulnak. Az EU számviteli rendszere évente kb. 1,45 millió kifizetést vesz nyilvántartásba. Az Európai Unió számlái két fő célt szolgálnak. Először is képet adnak az EU költségvetési hatóságainak (vagyis az Európai Parlamentnek és az EU-tagországok kormányaiból álló Tanácsnak), valamint a nyilvánosságnak arról, hogy a megszavazott költségvetést hogyan hajtották végre az év folyamán (pénzforgalmi szemléletű költségvetési számlák). Másodsorban tartalmazzák az intézmények éves pénzügyi kimutatásait, beleértve a mérleget (eszközök és források), amely leírja az EU december 31-i pénzügyi helyzetét, valamennyi eszközével és forrásával együtt (eredményszemléletű költségvetési számlák). 2
Az ABAC-reform Az eredményszemléletű számvitel (ABAC Accrual Based Accounting) a Bizottság globális, az EU pénzügyi irányításának korszerűsítésére vonatkozó erőfeszítésének részét képezi. 2002 decemberében a Bizottság ambiciózus cselekvési tervet nyújtott be annak érdekében, hogy főkönyvi számláit 2005-től kezdődően, vagyis mindössze két éven belül eredményszemléletűvé alakítsa. Az új számviteli rendszer a tervnek megfelelően, 2005. januárban működőképessé vált, és egy új számviteli szabályzat lépett életbe. Nemzetközi standardok Ezek az új szabályok a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (International Public Sector Accounting Standards, IPSAS) épülnek, az IPSAS által még nem szabályozott számviteli műveletekkel kapcsolatban pedig a Nemzetközi Számviteli Standardok (International Accounting Standards) (IAS) és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (International Financial Reporting) (IFR) mérvadók. Információtechnológia Az IT-architektúrát, vagyis az EU elszámolási rendjét alaposan átalakították annak érdekében, hogy biztosítsák, hogy valamennyi számviteli esemény már a bekövetkezésekor teljes egészében könyvelésre kerülhessen, tehát nem csak akkor, amikor pénzmozgás történik. Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának 2005-ös találkozója az Európai Számvevőszék tagjaival, Luxembourg, 2005. május Az EU számviteli rendszere és a megbízhatósági nyilatkozat (DAS) A megbízhatósági nyilatkozatot, vagyis a DAS-t (a francia déclaration d assurance kifejezésből) minden évben az Európai Számvevőszék terjeszti elő. A DAS-ban a Számvevőszék két külön kérdésre vonatkozóan nyilvánít véleményt: 1) Megbízható-e az EU számviteli rendszere? 2) Az alapjául szolgáló valamennyi ügylet valóban jogszerű és szabályszerű volt-e (vagyis a kedvezményezett megkapta-e időben a megfelelő összeget)? A Számvevőszék már az első, 1994-es DAS óta következetesen megbízhatónak nyilvánítja az EU számvitelét ( 1 ) bizonyos fenntartásokkal, amelyek közül a legjelentősebb az előfinanszírozásra (azaz az EU-támogatások kedvezményezettjeinek fizetett előlegekre) vonatkozik, amit az EU-val szemben fennálló adósságként kell nyilvántartani mindaddig, amíg a projekt be nem fejeződik. Ezt a kérdést 2005-től kezdődően az eredményszemléletű számvitel bevezetésével oldották meg. ( 1 ) Másrészt, eddig egyik DAS esetében sem volt képes fenntartás nélküli pozitív véleményt adni egyes műveletek szabályszerűségére vonatkozóan (a második kérdés), amit gyakran helytelen módon, a számviteli rendszer egészére vonatkozó negatív véleményként értelmeznek. 3
A pénzügyi munkafolyamat IT-rendszerek biztonság és funkcionalitás Az IT-rendszerek alkotják k a számviteli információ továbbításának, ának, elemzésének és tárolásának artériáit. t. A meglévő IT-megoldások alapos átalakítása a reform rm egyik döntő fontosságú eleme. Adattárház beszámolási rendszer igazgatás Az egyeztetett adatok egyetlen adattárházba kerülnek Európai Parlament Nemzeti kormányok Európai polgárok Jobb, átfogóbb tájékoztatás az EU számviteli rendszeréről ABAC pénzügyi irányítási rendszerek szerződések a költségvetés munkafolyamata eredményszemléletű munkafolyamat (számlák, garanciák, előfinanszírozás) leltározási jegyzék hitelek és kölcsönök Eredményszemléletű (ABAC) számviteli rendszer (SAP ( 1 ) szoftverrel működtetve) Új funkciók: hatékonyabb és biztonságosabb adattárolás az adatok könnyebb kontrollálása/nyomon követése, amely lehetővé teszi az EU-források felhasználásának alaposabb ellenőrzését a jogi személyek új aktái integrált számviteli adatok az eszközökre vonatkozóan analitikus számvitel projektirányítási funkciók EREDMÉNY: TELJES MÉRTÉKBEN EREDMÉNYSZEMLÉLETŰ SZÁMVITEL A felhasználó bevezeti a pénzügyi műveleteket a webalapú, integrált rendszerbe ( 1 ) SAP vezető szoftverszolgáltató a vállalati és az állami számvitel területén, bejegyzett védjegy. ( 2 ) SWIFT a pénzügyi ágazat tulajdonában lévő szövetkezet, amely üzenetküldési szolgáltatásokat és interfészszoftvert biztosít 7800 pénzügyi intézmény (például bankok) részére, több mint 200 országban. A hibalehetőségek minimálisra csökkentése a kedvezményezettek részére történő kifizetések terén SWIFT ( 2 ) kifizetések bevételek beszedése 4
Eredményszemléletű számviteli rendszer (ABAC) megnövekedett kapacitás Az eredményszemléletű számvitelnek megfelelő főkönyv új elemekkel, mint pl: előfinanszírozás garanciák számlák Ez az új eszköz lehetővé teszi a költségek főigazgatóságok és politikai területek szerinti bontását. Többéves, a Közös Kutatóközpont (KKK) által használt projektirányítási eszköz. A Vállalati Pénzügyi Modul (CFM) (Corporate Financial Module) azokkal a hitelekkel és kölcsönökkel foglalkozik, amelyeket a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság biztosít a közösségi költségvetésen kívül. Az elfogadott költségvetéssel való gazdálkodáshoz és az ahhoz kapcsolódó műveletekhez, például a szabadon felhasználható források ellenőrzéséhez használják. Pénzügyi információ Költségelszámolás Projektrendszer A pénzeszközök Hitelek és kölcsönök kezelése Követelések/ tartozások elszámolása Eszközelszámolás ABACszámvitel Ez a modul tartalmazza a jogi személyek továbbfejlesztett aktáit, amelyekben rögzítik az összes harmadik felet, akivel a Bizottság pénzügyi kapcsolatban áll, csakúgy mint a kapcsolódó bankszámlákat. A jogi személyek aktái lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy pontosan meghatározza helyzetét partnerei, szerződő felei, adósai stb. vonatkozásában. Ez a rendszer összegyűjti az EU eszközeire vonatkozó számviteli információkat. Míg régebben minden igazgatási központ saját jelentési rendszerrel rendelkezett, jelenleg az adatok teljes mértékben integráltak. 5
Az éves elszámolás magyarázata A 2005-ös éves elszámolás volt az első, amely az eredményszemléletű számvitel elvei alapján készült. Íme néhány kulcsfontosságú táblázat és ábra. A költségvetés végrehajtási arányának javulása 100 % 1. Költségvetési eredmény Az éves költségvetési eredmény leírja, hogy hogyan hajtották végre a költségvetést. Mutatja a különbséget az adott év teljes bevétele és az összes kifizetés között az éves előirányzathoz képest, bizonyos kiigazításokkal. 95 % 90 % 85 % 80 % 75 % 2001 2002 2003 2004 2005 millió EUR A pénzügyi évre vonatkozó bevétel 107 091 Kifizetések a 2005-ös előirányzatokhoz képest (103 548) 2006-ra átvitt előirányzott kifizetések ( 1 ) (2 687) 2004-ről átvitt előirányzott EFTA-kifizetések (91) A 2004-ről átvitt felhasználatlan előirányzott 1 519 kifizetések törlése Az év átváltási különbségei 41 Költségvetési eredmény 2005 2 415 ( 1 ) Az adott év költségvetésében előirányzott forrásokat csak nagyon szigorú feltételekkel lehet átvinni a következő évre. A pénzügyi kimutatásokban a negatív érték (vagyis a kifizetés) zárójelben szerepel. 2005-ben a többlet a teljes költségvetésnek mindössze 2,3%-a volt. A végső szám két tényező eredményeként jött létre: az előre jelzettnél magasabb bevétel növelte a többletet; a megfelelő költségvetés megfelelő végrehajtása (99%-os rekord) csökkentette a többletet. Az EU-szerződések megkövetelik, hogy a költségvetés minden évben egyensúlyban legyen. Az éves többletet a következő évre vezetik be a költségvetésbe, így csökkentik a tagállamok által fizetett hozzájárulásokat. 6
2. A gazdasági eredménykimutatás Ez a pénzügyi kimutatás felsorakoztatja az év során felmerült valamennyi bevételt és kiadást, akkor is, ha az azokhoz kapcsolódó készpénzforgalom csak későbbi években zajlik le. millió EUR Üzleti bevétel 107 890 Saját forrásokból és hozzájárulásokból származó bevételek 103 964 Üzleti bevétel (beleértve a bírságokat, a költségek behajtását, az igazgatási tevékenységekből származó bevételeket) 3 926 Működési költségek 107 597 Igazgatási költségek 6 127 Működési költségek ( 1 ) 101 470 Működési tevékenységből származó többlet 293 Nem működési tevékenységből származó (8 014) (hiány) ( 2 ) Társak és vegyes vállalkozások részesedése a (91) nettó (hiányból) ( 3 ) Szokásos tevékenységekből származó (7 812) (hiány) Az év gazdasági eredménye (7 812) ( 1 ) Ez tartalmazza az összes jelentős EU-kiadást, mint például a kohéziós és strukturális alapokat, a kutatási támogatásokat stb. ( 2 ) Ez a sor tartalmazza a pénzügyi műveletek 30 millió eurós eredményét és az EU-tisztviselők nyugdíjjogosultságainak összértékváltozását (8044 millió euró), amelyet nyilván kell tartani az elszámolásban, annak ellenére, hogy az annak megfelelő bevétel csak későbbi költségvetésekben kerül elszámolásra, és itt nem tartják nyilván (l. Glosszárium: az óvatosság elve). ( 3 ) Az Európai Beruházási Alapba és az európai műholdas navigációs programba (Galileo) történő befektetések. Bevételi források 2005-ben: 66%: az EU országainak bruttó nemzeti jövedelmére (GNI) vonatkozóan alkalmazott egységes ráta; 15%: az összes EU-ország hozzáadottérték-adó (HÉA) -alapjához viszonyított egységes ráta; 13%: vámok, mezőgazdasági vámok és cukorilletékek; 6%: korábbi évekből származó el nem költött összegek, az EU-tisztviselők járulékai stb. Tudta? Az EU kiadások 76%-ának kezelését a tagállamok végzik az ún. közös irányítás értelmében. Közös irányítás: 76% A Bizottság központosított irányítása: 22% Harmadik országokra vagy nemzetközi szervezetekre átruházott decentralizált és közös irányítás: 2% Az év gazdasági eredménye az eredményszemlélet elveit tükrözi, amelyek szerint a kiadásokat (beleértve a hosszú távú becsléseket is) a bevételek előtt veszik nyilvántartásba. Az eredmény megfelel azoknak a kiadásoknak, amelyek kifizetésébe a tagállamok beleegyeztek, és amelyeket a következő évek során finanszírozni fognak. Ez nem összetévesztendő a nemzeti költségvetési hiánnyal (vagyis amikor egy adott évben több pénzt költenek el, mint amennyit beszednek); tulajdonképpen 2005-ben az EU- költségvetésben egy olyan többletet állapítottak meg, amelyet visszajuttattak a tagállamoknak (lásd 6. oldal). 7
3. A mérleg A mérleg az év végi vagyonmérleget mutatja be. Az eszközök likviditásuk szerint (vagyis potenciális készpénzre válthatóságuk szerint) szerepelnek benne; a kötelezettségek pedig esedékességük szerint. Példák a befektetett eszközökre: immateriális javak pl. számítástechnikai szoftver; tárgyi eszközök földterület, épületek, készülékek stb.; beruházások Garanciaalap, Európai Beruházási Alap, közös vállalkozások (pl. Galileo-program); hosszú távú előfinanszírozás pl. a strukturális alapokból a tagállamoknak kifizetett előlegek. Példák a forgóeszközökre: millió EUR Befektetett eszközök 31 415 Immateriális javak 27 Tárgyi eszközök 4 141 Beruházások 1 874 Kölcsönök 2 397 Hosszú lejáratú előfinanszírozás 22 732 Hosszú lejáratú követelések 244 Forgóeszközök 27 291 Készletek 126 Rövid távú beruházások 1 440 Rövid távú előfinanszírozás 6 633 Rövid távú követelések 7 238 Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek 11 854 Teljes eszközállomány 58 707 Hosszú lejáratú kötelezettségek 38 026 Munkavállalói juttatások 33 156 Kockázatokra és kötelezettségekre képzett céltartalékok 1 097 Pénzügyi kötelezettségek 1 920 Más hosszú lejáratú kötelezettségek 1 853 Rövid lejáratú kötelezettségek 82 825 Kockázatokra és kötelezettségekre képzett céltartalékok 275 Pénzügyi kötelezettségek 22 Fizetési kötelezettségek 82 528 Összes kötelezettség 120 851 Nettó eszközök (62 145) A nettó eszközök megjelenési formái: Készletek 2 808 A tagállamoktól lehívandó összegek, (64 953) mit például Személyzeti nyugdíjak (hosszú távú) (33 156) Egyéb összegek (31 797) készletek például a Közös Kutatóközpont (KKK) által használt tudományos berendezések és gyártási anyagok, a Kiadóhivatal kiadványai; rövid távú beruházások értékesíthető értékpapírok; rövid távú előfinanszírozás a kedvezményezetteknek kifizetendő fennálló előlegek; rövid távú követelések pl. a tagállamok által saját forrásból fizetendő összegek; pénzeszközök és azzal egyenértékű eszközök az összes forrás, amit a Bizottság a bankszámláin tart, beleértve a folyamatban lévő bírósági döntések miatt befagyasztott összegeket. Példák a hosszú lejáratú kötelezettségekre: az EU-tisztviselők jövőbeli nyugdíjjogosultságai (munkavállalói juttatások); nukleáris telephelyek lebontása (kockázatokra és kötelezettségekre képzett céltartalékok). A rövid lejáratú kötelezettségek tartalmazzák az EU- források kedvezményezettjeinél felmerülő támogatható kiadásokat (kötelezettségek). Az EU nettó eszközei tükrözik az eredményszemléletű elszámolás szabályainak alkalmazását egy olyan közszervezetre, amely tevékenységeit nem immateriális javak révén finanszírozza, hanem főleg a tagállamoktól származó bevételek beszedési joga által (saját források). Ily módon, a nettó eszközök olyan már felmerült kiadások, amelyeknek a bevételét később szedik be, mielőtt a tényleges kifizetés esedékes. Ezek a kiadások azért merülnek fel, mert a tagállamok megállapodtak a finanszírozásukban. 8
Glosszárium ABAC (Accrual Based Accounting) (eredményszemléletű számviteli rendszer): az Európai Bizottságnak a pénzforgalmi szemléletű számvitelről az eredményszemléletű számvitelre való áttérésre vonatkozó projektje, valamint az újonnan bevezetett számviteli rendszer nevének rövidítése (l. 3 5. old.). DAS (a francia déclaration d assurance kifejezésből): az Európai Számvevőszék által kibocsátott megbízhatósági nyilatkozat az EU számviteli rendszeréről és az alapjául szolgáló ügyletekről (l. 3. old.). Előfinanszírozás: olyan kifizetés, amellyel készpénzelőleget kívánnak biztosítani a kedvezményezettnek egy projekt kivitelezéséhez (pénzügyi alap); az eredményalapú elszámolásban eszközként regisztrálják, mivel nem számít végleges kiadásnak, amíg nem teljesülnek a megfelelő szerződési feltételek (l. 3., 8. old.). Előirányzatok: a költségvetés forrásai. A költségvetés előre jelzi mind a kötelezettségvállalásokat (jogos finanszírozási kötelezettségvállalás vagyis kötelezettségvállalási előirányzatok ), mind a kifizetéseket (a kedvezményezettek számára történő készpénz- vagy banki átutalások kifizetési előirányzatok ). A kötelezettségekre és a kifizetésekre vonatkozó előirányzatok gyakran eltérőek, mert a többéves programokat és projekteket általában abban az évben hajtják végre, amikor döntés születik róluk, kifizetésük pedig a program, illetve a projekt végrehajtásának évei során történik, amint azok előrehaladnak. Eredményszemléletű számvitel: olyan számviteli rendszer, amely inkább a kiváltó eseményeket ismeri el, mint a készpénzátutalásokat (l. 1. old.). Eszközök: egy szervezet által ellenőrzött források, amelyek olyan múltbeli események eredményeképpen jöttek létre, amelyekből a szervezet számára a jövőben várhatóan gazdasági előnyök, illetve szolgáltatásipotenciál-növekedés származhat. Készpénzalapú elszámolás: olyan elszámolási rend, amely csak a készpénzforgalmat követően veszi nyilvántartásba az ügyleteket (l. 1. old.). Kötelezettségek: a szervezet múltbeli eseményekből adódó jelenlegi kötelezettségei, amelyek teljesítése várhatóan a szervezet forrásaiból történő kiáramlást eredményez. Az óvatosság elve: könyvelési elv, amely szerint az eszközöket és a bevételeket nem szabad túlbecsülni, a kötelezettségeket és a kiadásokat pedig nem szabad alulbecsülni (l. 8. old.). Ez az oka annak, hogy az eredményszemléletű megközelítés már a bevétel előtt elismeri a kiadást. Saját források: automatikusan az Európai Unió költségvetése számára befizetett összegek, a szerződéseknek és a végrehajtási jogszabályoknak megfelelően, anélkül hogy a nemzeti hatóságok részéről bármilyen későbbi döntéshozatalra lenne szükség. Az új számviteli rendszer, különösképpen a pénzügyi munkafolyamat javulása és a hatékonyabb projektirányítás következtében, várhatóan megkönnyíti az EU-forrásokból származó kifizetések végrehajtását az EU kedvezményezettjei számára, és csökkenti a hibalehetőségek kockázatát
Az Europe Direct olyan szolgáltatás, amelynek segítségével választ kaphat az Európai Unióra vonatkozó kérdéseire. Díjmentes telefonszám (*): 00 800 6 7 8 9 10 11 (*) Egyes mobiltelefon-üzemeltetők nem engednek hozzáférést a 00800-as számokhoz, vagy ezeket a hívásokat számlázzák. KV-30-08-308-HU-C Fényképek: Digital Vision Ltd., 9. oldal; Getty lmages, borító; Európai Közösségek, 2., 3., 4., 5. oldalak Az Európai Unióra vonatkozó számos újabb információ hozzáférhető az Europa honlapon (http://europa.eu). Luxembourg: az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2008 ISBN 978-92-79-08687-8 Európai Közösségek, 2008 Másolat készítése a forrás megjelölésével engedélyezett. Printed in Belgium FEHÉR, KLÓRMENTES PAPÍRRA NYOMTATVA A tájékoztatóval kapcsolatos visszajelzések: budget@ec.europa.eu További információk az EU elszámolásairól, költségvetéséről, pénzügyi tervezéséről és könyveléséről: Az EU költségvetése: http://ec.europa.eu/budget/index.htm Dalia Grybauskaitė biztos: http://ec.europa.eu/commission_barroso/grybauskaite/index.htm Költségvetési Főigazgatóság: http://ec.europa.eu/dgs/budget/index.htm Könyvvizsgálók Európai Szövetsége (European Federation of Accountants): http://www.fee.be ISBN 978-92-79-08687-8