A Ceglédi kistérség területfejlesztési koncepciója

A Ceglédi kistérség területfejlesztési koncepciója 2010.

Tartalom Bevezetés 1 I. Területi adottságok összefoglalása 2 1.1 Éghajlati adottságok 3 1.2 A mezőgazdasági területek talajminőségi jellemzői 3 1.3 Területgazdálkodás alakulása 3 1.3.1 Természetvédelmi területek 4 1.3.2 Felszíni és felszín alatti vizek 5 1.4 Környezeti terhelések 6 2. Infrastrukturális ellátottság 8 2.1 Lakásállomány 8 2.2 Közműellátás 9 2.3. A közlekedés helyzete 10 2.4. Intézményi ellátottság helyzete 12 2.4.1 Egészségügy 12 2.4.2 Oktatásügy 12 2.4.3. Kistérségi központú intézmények 13 3. Gazdaságszerkezeti sajátosságok 14 3.1. Kereskedelem 16 3.2 Turizmus a kistérségben 17 3.3. Az önkormányzatok gazdálkodása 18

3.2 A térségben élők jövedelmi helyzete 20 4. Erőforrás mérleg 21 4.1. SWOT analízis 21 5. Jövőkép 25 6. Célpiramis 26 1. Prioritás: Környezeti és ökológiai állapot fenntartható fejlesztése 29 2. Gazdasági szerkezet megújítása 31 3. PRIORITÁS: TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE 37 4. PRIORITÁS: HUMÁN ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE 43 5. PRIORITÁS: TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KOHÉZIÓ ERŐSÍTÉSE 47

BEVEZETÉS A földrajzilag, gazdaságilag és infrastrukturálisan összefüggő, és társadalmi hagyományaikat együtt ápoló önkormányzatok illetve területeiken működő gazdasági egységek fejlesztési elképzeléseit összehangolandó indokolt egy közös fejlesztési koncepció kialakítása. A fejlesztések összehangolásának legalacsonyabb, jogszabály által is előírt szintje a kistérség, így leginkább az ezen a szinten elkészített koncepciók adnak lehetőséget arra, hogy az egyes önkormányzatok elképzeléseiket közvetítsék a tervezés magasabb szintjei felé. Ugyanakkor jelen dokumentum nem részletes terv, csupán a kistérségi társulás tagönkormányzatainak nézőpontjából látható alapvető fejlesztési elképzeléseket, prioritásokat rögzíti. Annak érdekében, hogy a gyorsan változó gazdasági illetve jogi környezetnek megfelelő rugalmassággal tudjon a koncepció reagálni a rövid távon jelentkező kihívásokra a konkrét projektek függelék formájában kerültek a koncepcióba. A függelék pedig a dokumentum külön elfogadása nélkül is módosítható. Struktúráját tekintve az anyag helyzetelemzéssel indít, melyben külön kitér a területi, infrastrukturális és gazdasági sajátosságokra. Ennek alapján egy SWOT analízis megvonja az erőforrás mérleget, melynek segítségével kirajzolódik egy jövőkép. A koncepció szintéjének nem elhanyagolható hátránya, hogy a jövőkép és az annak tükrében kitűzött célok nem tudják pontosan visszaadni a települési szinten pontosan kirajzolódó problémákat, és a válaszok megfogalmazásában is általánosabb szinten kell megállnia. Ugyanakkor a prioritások kialakításakor olyan közös értékek és célok kerülnek kialakításra, melyek a későbbiekben nagyban segíthetik a konkrét fejlesztési döntések meghozatalát. A koncepció nem kíván önkényesen irányokat kijelölni, stratégiája inkább az alkalmazkodás és az alkalmazhatóság. A helyzetértékelésből eredő következtetések levonása után összefoglalja azokat a területfejlesztési irányokat és intézkedéseket, melyek az elkövetkezendő öt nyolc évben meghatározó törekvésként jelentkeznek a kistérségben. Nem zár ki egyetlen fontos társadalmi szinten jelentkező problémát sem, ugyanakkor a maga szintjén kellően konkrét ahhoz, hogy a szakemberek számára irányokat jelölhessen ki a döntéshozók számára pedig hivatkozási alapot teremtsen. 1

I. TERÜLETI ADOTTSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA A ceglédi statisztikai kistérség Pest megye déli részén található és 15 települést foglal magába, melyek a következők: Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Tápiószőlős, Törtel, Újszilvás A települések összes területe 123395 hektár, ami Pest megye területének 19,3 % a. Elhelyezkedését tekintve földrajzi értelemben a Duna Tisza közi síkvidékhez tartozik, azon belül két kistáj találkozásánál fekszik, melyek közül nagyobb része a Pilis Alpári homokhát, míg kisebb részt a Gerje Perje sík kistájhoz sorolható. 1. számú ábra: A Ceglédi kistérség települései 2

1.1 ÉGHAJLATI ADOTTSÁGOK A térség éghajlatára jellemző, hogy átmeneti terület a mérsékelten meleg és a meleg száraz típus között. Erős vízhiány jellemzi. Az évi napfénytartam 2040 2070 óra, míg az évi középhőmérséklet 10,2 10,5 o C, az abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34 34,3 o C és az abszolút hőmérsékleti minimumok átlaga 17 o C körül van. A csapadék évi összege 520 540 mm. Az uralkodó szélirány ÉNy i (K DK i ősszel) és az átlagsebessége 2,5 3 m/s. 1.2 A MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK TALAJMINŐSÉGI JELLEMZŐI A Dél Pest megye térség mezőgazdasági területeinek talajminősége talajvédelmi, környezetvédelmi szempontból a közepestől az igen gyenge kategóriáig sorolható be. Homok és homokos vályog talajai általában gyengébb szervesanyagtartalmúak (50 150 t/ha), lúgos kémhatásúak. Nagy heterogenitású buckás terület. Jelentős károsító tényező a defláció, a szikesség, a magas talajvíz vagy belvíz és a helyenként mészfelhalmozódás. 1.3 TERÜLETGAZDÁLKODÁS ALAKULÁSA Egy adott területen történő megélhetés, létfenntartás egyik alapfeltétele a megújítható természeti erőforrásokkal való gazdálkodás. Ezek közé tartoznak azok a biológiailag aktív mező és erdőgazdaságilag hasznosított felületek, amelyek a térség települései összterületének közel 89 % át alkotják. A biológiailag aktív felületek legnagyobb része elsősorban termelési célokat szolgáló mezőgazdasági terület és erdő, de ide tartoznak a növényzettel borított környezet és természetvédelmi valamint üdülési, pihenési, esztétikai célú zöldfelületek is. Az alföldi nagyüzemi mezőgazdaság által birtokba vett táj közelmúltban, s jórészt napjainkban is jellemző képét a szántóföldek határozták meg. Az intenzív, nagyüzemi művelésű szántó táblák nagysága a sík területeken a 100 hektárt is gyakran meghaladta, utat engedve a deflációnak, a természetes élővilág teljes eltűnésének. A rendszerváltás után kialakuló új termelési szerkezet sem tudja teljesen nélkülözni a nagyüzemileg kezelt táblákat elsősorban a gabonatermelésnél de a térségben egyes területein kialakult "agrársivatagok" széttagolódásának folyamata már megindult. Erdőterületek a térség 18,1% át borítják, amely megegyezik a 18 % os országos átlaggal, de elmarad Pest megye 23,5 % os átlagos erdősültsége mögött. Az erdők megoszlása egyenlőtlen, mint ahogy az Alföldi térség más területein is. Nagyobb, többé kevésbé összefüggő erdőtömbök váltakoznak a fátlan nagyüzemi mezőgazdasági táblákból álló térségekkel. Az erdők legnagyobb része a mezőgazdasági művelésre nem, vagy csak korlátozottan alkalmas úgynevezett "feltétlen erdészeti termőhelyeken" helyezkedik el. Az Alföld megkötött futóhomokjain maradtak meg illetve létesültek. Az erdő vonulatok a domborzati formákat követve északnyugat délkelet irányú sávokban helyezkednek el párhuzamosan az uralkodó széliránnyal. Az alföldfásítási program után a '60 as és '80 as évek között kisebb térségekre, így Nagykőrös környékére, valamint Cegléd zöldövezetére is készültek fásítási programok, melyek eredményeként a térség 8 érintett településén 10423 hektárral növekedett az erdőterület. 3

Az erdők egyik leglényegesebb jellemzője ökológiai szempontból az erdőállományok összetétele, a magas környezet és természetvédelmi teljesítményű természetszerű erdők aránya. A térség legnagyobb arányban előforduló fafajai a kultúrerdőket alkotó akác, nyár (a hazai és a nemesnyár együtt) és fenyő. 2. számú ábra: Magyarország erdősültségi fokának alakulása 2004-ben megyei bontásban (%) Forrás: KSH, Szerk.: Komarek L. 1.3.1 Természetvédelmi területek A biológiailag aktív felületek ökológiailag legértékesebb elemei azok a térség 0,3 % át kitevő védett területek, ahol a legtöbbet sikerült megőrizni táj élő és élettelen természeti elemeiből. A Ceglédi rét Természetvédelmi Terület hazánk legértékesebb orchideás területe, ahol az ősgyepen amelyet rendszeresen elöntött a Gerje vize ideális feltételek alakultak ki egyes orchidea fajok számára. Igen kis területű (17,4 ha) és a belterület határán fekszik, ezért számos veszély fenyegeti. Az Abonyi Kaszáló erdő helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület teljes kiterjedése: 195 hektár, melyből egy 9,5 ha os akácerdő Pest megye egyik legnagyobb kékvércse telepét rejti. A madarak legfontosabb táplálkozó területe az erdőt övező pusztagyep. A terület madárvilágából a szalakóta jelenléte emelhető ki. Az Albertirsai Hársas völgy helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület az Alföldet hajdan nagy kiterjedésben borító erdőssztyepp emlékét őrző, kissé hűvös mikroklímájú tájrészlet. A korábban jelentős területű hárs erdők maradványát képező idős hagyásfák, idős tölgyekből álló kisebb erdőrészek és a rohamosan fogyó szil termőhelyének fokozottabb védelmére létesült a Természetvédelmi Terület. A lágyszárú vegetációban ritka, védett fajok is 4

megtalálhatók, ezenkívül gazdag madárfaunája. Kiterjedése 221 hektár. (országos védelme indokolt) Az Albertirsai Dolina völgy helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület a Gödöllőidombvidék folytatásaként az Alföldre félszigetszerűen benyúló Monor Irsai halomvidék csaknem egyenletes felszínébe bevágódott eróziós völgyek egyik legértékesebbike. A hazánk területére hajdan jellemző erdős sztyepp flóra maradványterülete található itt. A meredek oldalak gazdálkodásra alkalmatlanok, így az ősi növényzetből sok ritka, veszélyeztetett faj maradhatott fenn. Területe 47 hektár. (országos védelme indokolt) A Ceglédi Szikes tavak helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület értéke a változatos, sok védett, nem gyakori növényfajt tartalmazó sziki és mocsári növényzet az ehhez kapcsolódó gazdag faunával. Kiterjedése: 40 hektár. A Gerje patak csemői szakasza helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület a síkláptőzeg bányászata során kialakult gazdag növény és állatvilággal rendelkező tavak egyetlen ilyen jellegzetes alföldi képviselője. Kiterjedése: 31 hektár A Nagykőrösi Strázsa domb helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület a tájra jellemző homokvilág természetes állapotban megmaradt része, a homokhoz kötődő jellegzetes élővilággal. A homoki vegetáció a hajdani alföldi tölgy kőris szil ligeterdők helyét foglalja el, ezek maradványait néhány mezei szil, kőris és évszázados korú tölgy idézi. A védett terület kiterjedése: 29 hektár. A Nyársapáti legelő helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület a térség homokterületén egy kis foltban megmaradt ősi mocsárrét, mely nagy egyedszámú orchidea állománnyal rendelkezik. Kiterjedése: 2 hektár. A térségben található természeti értékek közül további három területet terveztek országos védelem alá vonni, melyből az egyik a Ceglédi orchideás rét II., míg a másik a Jászkarajenői szikes puszták, valamint a Kőröstetétleni Sári gyöp a Jászkarajenői szikes pusztákhoz csatlakozóan. 1.3.2 Felszíni és felszín alatti vizek A Gerje Perje vízgyűjtője gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. A területet szabdaló homokhátak eróziós, deráziós formációkat is mutatnak, köszönhetően a gyenge növényzeti fedettségnek. A vízvezető laposak NyÉny KDk i irányúak. A térség vízvezető vízfolyásai a Tisza völgy felé tartanak. Főbb vízfolyások: Gerje csatorna Körös ér Csukás ér Gógány ér 5

Pejtsík csatorna Kürtilaposi csatorna Perje csatorna (26.0 km, 425 km2) Perje Felső csatorna (17.0 km, 138 km2). Sőregi csatorna Szőke réti csatorna Kutyatejes csatorna Cigányszéki csatorna Közös jellemzőjük, hogy viszonylag nagy vízgyűjtőkhöz igen kicsi vízhozam értékek tartoznak. Az okok a lassú lefolyásban (összegyülekezés) az igen erős szivárgásban, elpárolgásban kereshetők. Becslések szerint a Gerje Perje ritka árvizei meghaladják a 20 m3/s ot, máskor viszont alig vezetnek vizet. Árvizekre csak kora nyáron lehet számítani. A csatornákhoz kapcsolódó ártér belvizeit 400 km t meghaladó csatornahálózat vezeti le. A Gerje patak nagy vízhozama nem éri el a 15 l/s ot, a kisvízi érték (augusztus) nem mérhető, a közepes vízhozam 130 140 l/s. A többi vízfolyás hasonló paraméterei a Gerje értékeitől messze elmaradnak. A száraz jelleghez viszonyítva sok az állóvíz. A több mint száz természetes tófelszín azonban együtt is csak 49 ha. A két mesterséges halastava közül a Ceglédi 16 ha, a Jászkarajenői 85 ha. Négy kis tározó is van, ezek felszíne 29 ha. A Pejtsik csatorna mellett két tározó is van kb. 80 ha felszínnel. A térség szinte minden településére jellemző volt az ivóvíz kifogásolható minősége. Főként a vas, ammónia és a mangán tartalom okoz problémát, de ezen kívül előfordul a nitrites víz is. Ahol van vezetékes vízellátás ott a rossz vízminőség nem jelent veszélyt a lakosság számára, de ahol nincs vezetékes víz vagy ha elérhető is nem kötöttek rá, ez továbbra is problémát okoz. Igaz ez a tanyás térségek egészére is. Az elmúlt évtizedek csatornázatlanságából adódóan a települések szikkasztott szennyvize és a mezőgazdasági területek kemizálása tartós szennyezést okozott a térség adottságaiból fakadó a szennyezésre többnyire nagyon érzékeny területeken. A 10 évvel korábbi adatok szerint Cegléden az összes lakás mintegy 33 % a, Albertirsán 25 % a, míg Nagykőrösön a 27 % a volt közcsatornával ellátott. A többi településen nem volt csatornahálózat. Ez a helyzet mára már kedvezőbb, de a csatornázatlanságából eredő, a kis mélységben elhelyezkedő réteg, illetve talajvizeket érintő korábbi szennyezések nem múlnak el nyomtalanul. 1.4 KÖRNYEZETI TERHELÉSEK A térség két meghatározó települése Cegléd és Nagykőrös, amelyek jelentős iparral rendelkeznek. Vonzáskörzetük hagyományosan jóval nagyobb a kistérség településeinél, úgy az ipar, a szolgáltatás, mint az oktatás terén is. Az országos és nemzetközi szinten is meghatározó jelentőségű, többirányú közúti és vasúti átmenő forgalom jelentős zaj és légszennyezés terhelést okoz a településeken, különösen a gyűjtő elosztó szerepet is betöltő Nagykőrösön és Abonyban. A főforgalmi utak levegőszennyezésén és zajterhelésén kívül 6

jelentős környezetterhelést a nagyobb települések üzemeiben keletkező számottevő mennyiségű veszélyes hulladékok jelentenek. 7

2. INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁG 2.1 LAKÁSÁLLOMÁNY A legkedvezőtlenebb képet a lakásállomány építési évek szerinti összetétele, valamint, ezzel szoros összefüggésben, komfortfokozata mutatja. Az 1945 előtt épült lakások aránya 40,4% volt kistérségi szinten 1995 ben, tíz százalékkal magasabb, mint a Pest megyei átlag (38.7%). Nem véletlen, hogy a régi építésű lakások vonatkozásában térségünknél magasabb értéket csak az Ipoly mente aprófalvaiban találunk: az aprófalvakra és a tanyákra építési tilalom is vonatkozott a hetvenes években, azaz a lakásállomány összetétele itt nemcsak a lakosság építési szándékának, hanem a hatóság tiltó intézkedéseinek nyomait is hordozza. Nagykőrösön majdnem kétszerese az 1945 előtt épült lakások aránya (49.1%) a megye városi átlagának (28.6%). 1960 és 1980 között a kistérség városai valamelyest behozták lemaradásukat, bár a jelzett időhatárok között eltelt 20 év alatt épült lakások aránya is elmarad mind térségi szinten, mind a három érintett város vonatkozásában a megyei átlagtól (40,7%) 4 6% kal. Kirívó a tanyás községek lemaradása: a legkevesebb lakás, az 1995 ös lakásállománynak mindössze 13% a, Csemőn épült 1960 és 1980 között. Megdöbbentő pontossággal jelzi Nagykőrös nyolcvanas évekbeli válságát (ekkor veszítette el járási jogú város státusát), hogy az ebben az évtizedben épült lakások aránya alig több mint egyharmada (8,5%) a megye városi átlagának (22%). A tanyás szerkezet következtében a kistérség lakásállományának minősége is gyenge, bár nem a legrosszabb a megyében. A három és több szobás lakások aránya térségi szinten 6% kal, az összkomfortos lakások aránya 9% kal alacsonyabb, mint a megyei átlag, 38% ill. 27%. 3. számú ábra: 10.000 lakosra jutó épített lakás Pest megyében, kistérségi bontásban Forrás: KSH 8

2.2 KÖZMŰELLÁTÁS A lakások közműellátottsága az ezredforduló óta is folyamatosan javult, 2004 végén közüzemi ivóvízhálózattal valamennyi település rendelkezett. Jelentősebb lemaradás a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat kiépítésében mutatkozik, a 15 településből 4 ben még nem épült ki a közcsatorna hálózat. 4. számú ábra: Közüzemi víz- és szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakás Pest megyében, kistérségi bontásban - Forrás: KSH Az elmúlt időszak vonatkozó fejlesztési támogatásait kihasználva több településen közüzemi víz és szennyvízcsatorna hálózati fejlesztések valósultak meg (Abony, Albertirsa, Cegléd), illetve indulhat meg 2011 ben (Nagykőrös, Nyársapát). A kistérség több települése az elmúlt évek szélsőségesen csapadékos időjárása miatt belvízzel veszélyeztetett. 2010 ben Cegléden, Nagykőrösön és Kocséron valósult meg csapadékvíz elvezetés fejlesztése. Abonyban mára kritikussá vált, a majd egészévet jellemző, belvizes állapot. Jászkarajenő, Kőröstetétlen és Törtel esetében is folyamatos belvízveszélyeztetettségről beszélhetünk. Ezen települések külterületén kisebb nagyobb mezőgazdasági területek is egész évben belvíz alatt voltak. A veszélyeztetett településeken elengedhetetlen a bel és csapadékvíz elvezetés, gyűjtés fejlesztése. A térségi energiahálózat villamos, szénhidrogén kiépítettsége megfelelő, biztonságosan kiszolgálja a felhasználókat. A térségben a megújuló energiaforrások közül a geotermikus és a vízenergia hasznosítása az elsődleges. A térség termáladottságai kiválóak, mivel egy termálgerincen húzódik. 9

Az idegenforgalmi hasznosítás mellett a mezőgazdasági és a lakossági távhőszolgáltatás fokozottabb igénybevétele is perspektivikus. Potenciális lehetőségek és lezárt kutak majd minden településen rendelkezésre állnak. Az egyéb szóba jöhető energiaforrások közül a nap, szél és biomassza (energiafű, energiaerdő) kiaknázása az Alföld természeti adottságai alapján megalapozottnak tekinthető. 2.3. A KÖZLEKEDÉS HELYZETE Gyorsforgalmi hálózat A kistérségben jelenleg nincs gyorsforgalmi út, de az országos tervek jelentős javulást prognosztizálnak ebben a kérdésben. Ennek megfelelően a 4. sz. főút fejlesztésével, valamint a M8 gyorsforgalmi út megépítésével a kistérség közúti közlekedési kapcsolatai jelentősen javulnak. Főúthálózat A meglevő főúthálózat alapjaiban véve kialakultnak és véglegesnek tekinthető, csak a forgalom folyamatos növekedésével a városok átkelési szakaszait kell kiváltani. A 4. sz. út esetében ez már megtörtént. A térség É D i főútvonala a 311. 441. főutak által biztosított tengely, amely mind Cegléden, mind Nagykőrösön áthalad. A forgalom előbecslések alapján várható, hogy mintegy 10 15 éven belül ezek az átkelési szakaszok sem fogják tudni levezetni az útvonal forgalmát. Belső bővítés egyik városban sem lehetséges, így az elkerülő szakaszok megépítését napirenden kell tartani (mindkét város általános rendezési tervében szerepel). Alsórendű úthálózat A térség alsórendű úthálózatának fejlesztéséről szólva egy többlépcsős megoldás javasolható. Mivel minden település megközelíthető, ezért (a már elhatározott új fejlesztéseken túl, pl. Kocsér Szentkirály, Mikebuda Dánszentmiklós) első lépésben a meglevő hálózat minőségének javítására kellene a hangsúlyt helyezni. A felújítások után következő lépésként javasolható az olyan egymás mellett fekvő települések összekötése közúttal, amelyek kapcsolatai jelenleg hiányoznak. Ezek közül a Dánszentmiklós Mikebuda közötti út kiépítése szerepel az országos alsóbbrendű úthálózat fejlesztési tervében, de további útszakaszok építését is szorgalmazni kell: hiányzik Albertirsa északi irányú kapcsolata, Mikebuda Táborfalva közötti út. Nyársapát Törtel közvetlen kapcsolata. A továbbiakban az így kialakult állami úthálózat helyi érdekeltségű sűrítését kell elkezdeni. A forgalom ugyanis nem egyik útról a másik útra tart, hanem egyik területről a másikra. 10

Az út tehát csak közvetítő elem, így az állami úthálózat forgalmát az egyes területrészeken teríteni kell. Ezt az igényt egészíti ki a külterületi termelő és lakóhelyek, valamint a mezőgazdaság igénye. A nem is távoli jövőben komoly igényként fog jelentkezni a külterületeken télen nyáron biztonsággal járható úthálózat iránti igény. Ezeknél általában elegendő az egynyomú, egyszerűbb burkolatszerkezettel vagy javított földútként való kialakítás. Ezzel a valószínűleg önkormányzati hatáskörben levő hálózattal a kistérség teljes területén számolni kell, leghamarabb természetesen ott fog az igény felmerülni, ahol a községek közötti állami úthálózat elemei távol fekszenek egymástól (pl. a Nagykőrös Törtel Kőröstetélen Kocsér négyszögben vagy a Cegléd Nagykőrös Törtel által közrefogott területen, ahol Nyársapát és a tanyavilág külön is indukálja ezt az igényt). Vasúti fejlesztések A meglevő vasútvonalak a térség nagy részét feltárják, mind a Budapest Szolnok, mind a Cegléd Kecskemét vonal országos jelentőségű, tehát a terület megfelelően be van kapcsolva az ország vérkeringésébe. Az elmúlt esztendők gyakran megokolhatatlan vasúti költségcsökkentései egyedül Nyársapátot hozták nehéz helyzetbe. A szegedi vonal Cegléd Kecskemét közötti szakaszán a második vágány kiépítésénél a műszaki és helybiztosítási kérdések szempontjából probléma nincs. Tömegközlekedés A vasúti és közúti tömegközlekedés főbb vonalaiban megmarad, ezt kellene kiegészíteni az életminőség javítása által diktált igények szerint. A jelenlegi szervezeti rendszer és járműállomány az autóbusz közlekedés javítását nem teszi lehetővé. Az önkormányzati és egyéni (koncessziós) részvétel javíthat a helyzeten, ennek kimunkálása és működtetése a térség közös feladata lehet. A jelenlegi, viszonylag ritkább úthálózaton a rendelkezésre álló nagy befogadóképességű autóbuszokkal a lakosságot színvonalasabban kiszolgáló tömegközlekedés nem biztosítható, mert ez a Volán vállalat ráfizetését növelné. Ezért szükséges az érdekelt önkormányzatokkal összefogva új stratégia kidolgozása. Ennek legfontosabb eleme az utasforgalmi igényekhez alkalmazkodni képes kisebb befogadóképességű járművek beszerzése és üzemeltetése, amely esetleg az önkormányzatok pénzügyi támogatását is szükségessé teszi. Ezt a kérdést nem szabad csak erről az egy oldalról nézni (miszerint újabb fizetési kötelezettség keletkezik az önkormányzatnál), hanem figyelembe kell venni azt, hogy a színvonalas tömegközlekedés jobb életkörülményeket, tehát vonzerőt eredményez. Így a munkaképes lakosság letelepedése is várható, amely jobb és adófizetésre alkalmas népesség összetételt is eredményez. Kerékpáros közlekedés 11

A térség földrajzi viszonyai lehetővé teszik a kerékpáros közlekedés fejlesztését. A településekben nagy hagyománya van a napi utazások (munka, kereskedelem, ügyintézés) alkalmával a kerékpárnak, ez a továbbiakban is várhatóan így bonyolódik (ilyen rövid távolságokra nem célszerű gépkocsival közlekedni. Ez a kerékpáros forgalom azonban csak a települések belterületein, vagy a közvetlen környezetükben levő területek (tanyák, földek) megközelítésében játszik szerepet. 2009 2010. években Nagykőrös Kecskemét és Jászkarajenő Kőröstetétlen összekötő külterületei kerékpárutak kerültek megépítésre. A Nagykőrösi kerékpárútszakasz EuroVelo kapcsolattal rendelkezik. A kistérség rendelkezik térségi kerékpárút hálózat kialakítására vonatkozó tanulmánnyal, amelyhez az említett két fejlesztés illeszkedik. 2.4. INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁG HELYZETE 2.4.1 Egészségügy Az egészségügyi ellátás intézményeinél kezdve, a kórházellátás terén pillanatnyilag a túl sok és a túl kevés állapota egyszerre áll fenn. Cegléd számára a körzeti funkciókat betöltő kórház működtetése nem kis megterhelést jelent. Teljes szolgáltatást nyújtó szakrendelő csak Abonyban (2010 ben kezdi meg működését), Cegléden és Nagykőrösön, részleges szolgáltatást nyújtó Albertirsán van. Utóbbit az önkormányzat saját forrásból üzemelteti. A háziorvosok a települések többségén vállalkozóként működnek, akárcsak a patikák. A vállalkozó háziorvosok általában ingyen kapják a rendelőt az önkormányzatoktól, sőt, ezen felül is van, ahol kapnak plusz támogatás. Jászkarajenő és Kőröstetétlen együtt foglalkoztat háziorvosokat, akárcsak Dánszentmiklós és Nyáregyháza, ahol közösen alkalmaznak egy gyermekorvost. Jászkarajenőn (Kőröstetétlennel együtt), Mikebudán és Csemőn Ceglédről kijáró gyermekorvosokat foglalkoztatnak. Indokolt lehet a jövőben a háziorvosi ügyeletet közös közbeszerzésben kiírni a teljes kistérség területére, hiszen a jelenlegi szabályozottság mellett az egyesével megkötött szerződések igen nagy terhet rónak a kistelepülésekre. Bölcsőde a városokban nem elégséges a meglévő bölcsődei férőhely, Abonyban 2011 ben nyitja meg kapuit az új bölcsőde. 2.4.2 Oktatásügy Óvoda van minden településen, és éppen a bölcsődék hiánya miatt általában túlzsúfoltak. Általános iskola is van minden településen, a városokban és a nagyobb településeken természetesen több is. A kistelepülések mindegyike kulcskérdésnek tartja, hogy a nyolc osztályos iskolát megőrizze még akkor is, ha ez nagyon sokba kerül. Mikebudának a Ceglédi Kistérségi Társulás jelentett megoldást az iskolája megtartására, míg Kőröstetétlen általános iskolája a Ceglédi Református Általános iskola fenntartásába került. Érthető, hogy a 12

kistelepülések, s főként a tanyás községek nagyon ragaszkodnak iskoláikhoz, hiszen nap mint nap tapasztalják azt a nélkülözhetetlen, civilizatorikus szerepet, amit az iskola a térségben betölt. Itt kell említést tennünk a zeneiskolákról: mindhárom városban van zeneiskola kihelyezett tagozatokkal, de a legnagyobb hírnévnek az öt kihelyezett tagozattal rendelkező (Jászkarajenő, Törtel, Csemő, Kőröstetétlen, Újszilvás) abonyi zeneiskola örvend. Ahogyan Mikebuda és Kőröstetétlen a nyolc osztályos általános iskolára, úgy vigyáz Abony az egyetlen gimnáziumára: amikor alkalma lett volna rá, akkor sem adta le a megyének. Mind Nagykőrös, mind Cegléd iskolavárosnak tartja magát, joggal. Öt középiskola működik Cegléden (egy gimnázium, egy közgazdasági szakközépiskola, egy egészségügyi szakközépiskola és egy vendéglátóipari szak és szakközépiskola), közülük a gimnázium igen előkelő helyen áll a megye középiskoláinak továbbtanulási rangsorában. Nagykőrösön egy gimnáziumi osztállyal is rendelkező élelmiszeripari szakközépiskola, egy vállalkozási ismereteket is oktató szakmunkásképző, és egy gimnázium működik, utóbbi 1993 óta visszakerült a református egyház tulajdonába. Ellentétben Abonnyal, Cegléd és Nagykőrös nem tudta vállalni szakközépiskolája működtetését, ezért a tulajdoni jog megtartása mellett az üzemeltetést leadta a megyének (az egyházi gimnáziumot értelemszerűen a református egyház működteti). Felsőfokú tanintézettel egyelőre csak Nagykőrös rendelkezik: a református egyház ugyanis tanítóképző főiskoláját is visszakapta, amely jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem kihelyezett tagozataként működik a városban. 2.4.3. Kistérségi központú intézmények Az elmúlt időszak jogalkotása költségvetési eszközökkel a Többcélú Kistérségi Társulások szintjére emelte a szociális ellátórendszert. Albertirsán intézményfenntartó társulás jött létre Ceglédbercel, Dánszentmiklós és Mikebuda részvételével, még Cegléd és Abony székhellyel új kistérségi fenntartású intézmények alakultak. A költséghatékonyabb forma mellett a szakmai színvonal és az ellátottság is javult a kistérségi fenntartású intézmények ellátási területén, amely Ceglédet, Törtelt, Újszilvást, Tápiószőlőst, Csemőt, Nyársapátot és Kocsért, valamint Abonyt és Kőröstetétlent fedik le. A korfa alakja a Ceglédi Kistérségben is azonos az országos korfáéval. A fent, azaz a magasabb életkori adatoknál kiszélesedő értékek azt mutatják, hogy az idősek ellátása a jövőben komoly kihívások elé állítja majd az önkormányzatokat. Egyenlőre kistérségi szintre emelt szolgáltatások, melyek közül kiemelkedik a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás elegendőnek bizonyultak, de több település tervezi, hogy bentlakásos intézmény épít. 13

3. GAZDASÁGSZERKEZETI SAJÁTOSSÁGOK Az Ceglédi kistérség a Tápió völgyével együtt egy egységes, a különböző típusú vállalkozások alacsony számával jellemezhető mezo régiót, ú.n. 'belső perifériát' alkot. Ebben az egész mezo régióban egyedül Cegléden és Dánszentmiklóson átlagos a vállalkozások 10 000 lakosra vetített száma; Nagykátán és a Ceglédi kistérség észak nyugati csücskének néhány településén (Ceglédbercel, Albertirsa, Mikebuda) átlag alatti ugyan, de még elfogadható sűrűségű; a térség nagyobb részén azonban mélyen átlag alatti a mutató értéke. Ez mindenképpen azt mutatja, hogy nemcsak az egyéni vállalkozások száma nagyon alacsony a térségben, a közepes méretű társas vállalkozásokban is hiány mutatkozik, Abonyban és Nagykőrösön mindenképpen. A kis és középvállalkozások gyarapodásának előmozdítása tehát mindenképpen a prioritást élvező területfejlesztési feladatok közé kell tartozzon a régióban. 5. számú ábra:10.000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma Pest megyében, kistérségi bontásban Forrás: KSH Hogy egy kicsit szebb a térség gazdaságáról festhető összkép, mint amilyennek a vállalkozások sűrűsége alapján mutatkozik, az annak köszönhető, hogy néhány jelentős ipari nagyüzem működik, sőt, nagyarányú fejlesztések folytak az elmúlt években mind Nagykőrösön (főleg a külföldi tulajdonba került vállalati körben), mind Cegléden. Vállalkozási formát tekintve a társas vállalkozások aránya elmarad a megyei átlagtól, a kistérséget az egyéni vállalkozási forma jellemzi (vállalkozások mintegy kétharmada). 2005 ben a kistérségben regisztrált vállalkozások mintegy háromnegyede szolgáltatási jellegű gazdasági ágban tevékenykedett: ipari, építőipari vállalkozásként a vállalkozások majd 20% át, mezőgazdasági jellegűként több mint 7% ukat tartották nyilván. A nemzetgazdasági ág szerinti összetételt vizsgálva a kistérségre elmondható, hogy a vállalkozások döntő többsége a szolgáltatási jellegű nemzetgazdasági ágakban tevékenykedik. 14

6. számú ábra:a regisztrált vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Pest megyében, kistérségi bontásban Forrás: KSH A külföldi érdekeltségű vállalkozások nem csak számuk, de saját tőkéjük nagysága is alacsony a ceglédi kistérségben. 15

7. számú ábra:10.000 lakosra jutó külföldi érdekeltségű vállalkozások száma Pest megye kistérségeiben Forrás: KSH 3.1. KERESKEDELEM A kiskereskedelmi üzlethálózat kiépítettsége a megyei viszonylatban a legjobbak közé tartozik kistérségi szinten, hiszen 16 kiskereskedelmi üzlet jut 1000 lakosra. 8. számú ábra:1.000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma Pest megye kistérségeiben Forrás: KSH A kiskereskedelmi üzlethálózaton belül a nem élelmiszert árusító üzletek aránya a magasabb. A megyei átlaghoz hasonlatosan ezek között a ruházati üzletek száma kiemelkedő. 16

9. számú ábra: Kiskereskedelmi üzletek megoszlása üzlettípus szerint Pest megye kistérségeiben Forrás: KSH 3.2 TURIZMUS A KISTÉRSÉGBEN A turisztika, az idegenforgalom előtérbe kerülése a térség fejlesztésében érdekeltek gondolkodásában akkor is hasznosnak tekinthető, ha nyilvánvalóan nem ez az ágazat jelenti e térség fejlődésében a kitörési pontot. Hasznos, mert: ha kiegészítő jelleggel is, de hozzájárul a népesség egy részénél a megélhetés biztosításához, ezzel a kistérség népességmegtartó képessége növeléséhez; segít felkutatni, felismerni és tudatosítani a helyi értékeket, a helyi karaktert úgy a táji, természeti, mint az épített környezetben, a helyi kultúrában, ezzel növeli a helyi polgárok önbecsülését; a vendégváró törekvések erősítik a településeken és a portákon a környezet rendezésére irányuló törekvéseket. A térségben a turizmus fejlesztését négy fő bázisra lehet alapozni: A Budapesthez való viszonylagos közelség, (a legnagyobb hazai népességtömörülés, mint potenciális vendégsereg közelsége) A térség jó megközelíthetősége és viszonylag jó feltártsága (közúton M 5, 405, 4 es utak, a vasút, ahol kerékpárt is lehet szállítani.). 17

A térség sajátos táji, természeti, kulturális adottságai, a helyi karakter, a vidéki jelleg, a tanyasi életforma, amely többnyire szennyezéstől, környezeti ártalmaktól mentes, egészséges környezettel párosul (környezetváltozás, életmód és ökoturizmus, pihenés, sport, kerékpározás, rekreáció, lovaglás, vadászat, golf.) Minden településen van olyan természeti és kulturális érték (szikes puszta, orchideás, kun halmok, tájházak vagy csak egyszerűen szép, régies épületek), amelyért érdemes néhány órát, helyenként egy egy napot eltölteni. A Ceglédi kistérségbe a dabasi kistérségből átnyúló ÉNY DK irányú zöldfolyosó a Budapest Nagykőrös közötti (Felsőpakonytól kiépítetlen) történelmi út mentén, melyre felfűződő erdők és tisztások olyan ökoturizmusra alkalmas idegenforgalmi folyosó kialakításra van lehetőség, amely a Budapest környéki kerékpárút hálózathoz kapcsolódva Üllő, Dóra majortól Ócsa természetvédelmi területein, műemlékein keresztül összekapcsolja az Ország közepe emlékhelyen túl a már meglévő és kiépítendő turisztikai bázisokat (lovas és kerékpáros turizmus létesítményeitől a tervezett dánszentmiklósi golf és sportcentrumig) változatos hátteret és programválasztékot ad a távolabbi tanyasi turizmus vendégei számára Termál adottságok kihasználása rövid és középtávon még inkább a ma már meglévő bázisokra alapozva, hosszútávon elsősorban a ceglédi fejlesztés beindításával a turisztikai kínálatot meghatározó jelleggel. A termálvízi adottságok hatékony kihasználásának legfőbb akadálya jelenleg a fejlesztés magas tőkeigénye és az alacsony elsősorban hazai fizetőképes kereslet miatti lassú megtérülés. Ezért irreális gyors eredményre számítani ezen a területen. A tőke elsősorban oda áramlik, ahol a bázis már adott (megfelelő színvonalon kiépített infrastruktúra és a fürdő), ahol a szállásférőhely bővítéssel, a választéknöveléssel gyors megtérülés várható. Hosszútávon viszont éppúgy, mint az Alföld többi termálkinccsel rendelkező vidékén, a térségi idegenforgalom meghatározó elemeivé kell, hogy váljanak ezek az európai összehasonlításban is kiváló adottságok. (Addig is elvégezhető a potenciális fejlesztési területek tervszerű előkészítése, a rekreációs funkcióra alkalmassá tétele.) 3.3. AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSA Az önkormányzatok bevételeikhez több forrásból juthatnak. Feladataik ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremtik meg. Míg a dinamikusan fejlődő Pest megyei kistérségekről elmondható, hogy önkormányzataik bevételi forrásai között jelentős szerepet játszanak a saját forrásból származó bevételek, addig a keleti, délkeleti fejlődő, illetve felzárkózó típusú (Ceglédi) kistérségekben az átengedett bevételek és az állami hozzájárulások és támogatások magasabb részaránya figyelhető meg. Az egy lakosra jutó bevételeket vizsgálva a Budaörsi kistérség van a legkedvezőbb pozícióban: itt egy állandó lakosra 245 ezer forint bevétel jutott. Kiemelkedik még a Váci és a Dabasi kistérség is, melynek önkormányzatai egy lakosra több mint 200 ezer forint bevételt 18

könyvelhettek el. Legkisebb fajlagos bevétellel a Gyáli, a Nagykátai és az Aszódi kistérség önkormányzatai rendelkeztek, fele annyi összeggel, mint a rangsor elején lévők. 10. számú ábra:egy állandó lakosra jutó tárgyévi bevétel Pest megye kistérségeiben Forrás: KSH A Ceglédi kistérség településeinek helyi adóbevétele a megyei átlagtól elmarad, a megyei összehasonlításban a legalacsonyabb. 11. számú ábra:helyi adók aránya a saját bevételeken belül Pest megye kistérségeiben Forrás: KSH 19

3.2 A TÉRSÉGBEN ÉLŐK JÖVEDELMI HELYZETE A népesség jövedelmi helyzetét és annak területi különbségeit szemléletesen mutatják az adófizetők számára, valamint az adóköteles jövedelem nagyságára vonatkozó adatok. 2008 ban a Ceglédi kistérségben 1000 lakosból 407 fizetett személyi jövedelemadót. Az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem 639 ezer forint körül mozgott 2008 ban (Forrás: KSH). 12. számú ábra: Egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem Pest megye kistérségeiben Forrás: KSH 20

4. ERŐFORRÁS MÉRLEG A SWOT analízis a területfejlesztési koncepciót tartalmi követelmények szerint felépített szerkezetén belül a helyzetértékelést összekapcsolja a célok és prioritások rendszerével. Emellett súlyozza a helyzetelemzés megállapításait, így a Ceglédi kistérség leírásához komplex és összefoglalt vizsgálati szintézisként is szolgál. A ceglédi kistérség SWOT elemzésének eredményei amelyre a területfejlesztési koncepció célpiramisa épül a tervezők, a térség szereplőinek, illetve az egyeztetési eljárásban résztvevők összehangolt véleménye alapján a következő: 4.1. SWOT ANALÍZIS Erősségek előnyös földrajzi fekvés; nagy kiterjedésű (javarészt csak helyi) védett természeti területek (Duna Ipoly NP; Jászkarajenői Füves Puszták; NATURA 2000 területek; stb.); Természeti értékekben gazdag terület, az adottságok kedveznek a falusi, tanyai, kerékpár, horgász és vadász turizmusnak; kulturális örökségvédelmi területek és épített környezeti emlékek sokszínűsége; gazdag gyógy és termálvízkészlet; kedvező környezeti állapot; A kilencvenes években megvalósult beruházásoknak köszönhetően az alapvető közműves ellátás (áram, vezetékes víz, gáz, telefon) biztosított a településeken. fejlett funkciókkal rendelkező külső vonzásközpontok közelsége (Budapest, Kecskemét, Szolnok); Kialakult a helyi adottságokhoz, léptékekhez igazodó kis és középvállalkozások köre; vállalkozói övezet, ipari parkok léte; turisztikai intézmények; megújulási törekvések települési és térségi összefogásban; A községek közúton könnyen megközelíthetők, közvetlen közelben húzódik az M5 ös autópálya és a 4 es számú főút. 21

Gyengeségek régió és megyehatár menti fekvés, térkapcsolatok szempontjából megosztottság; kistérségi kapcsolatok szétszabdaltsága; térségi integrációs tevékenység elégtelensége; belső kapcsolatok hiányosságai (települési összekötő utak, tömegközlekedés); a térség településeinek kedvezőtlen gazdasági mutatói; külföldi tőkebefektetések alacsony részaránya, belső tőkehiány; vállalkozói övezet, ipari parkok, telephelyek gyenge kihasználtsága; kis és középvállalkozások térségi súlyának elégtelensége; foglalkoztatási lehetőségek szűkössége; diplomás fiatalok elvándorlása; magas munkanélküliség és öregségi mutató; alacsony jövedelmi színvonal; keletkező szennyvizek elégtelen tisztítási aránya, nem kellőképpen kiépített idegenforgalmi infrastruktúra; intézményrendszer felkészületlensége a problémák kezelésére; alacsony általános és speciális képzési szint; kiépítetlen kistérségi szervező információs háttér; a tanyák funkcióváltása a hagyományos tanyasi szolidaritás és kooperáció gyengülését eredményezi, a tanyavilágot mindinkább az atomizálódás jellemzi az intézmények a szolgáltatások a tanyán élőknek nem minden esetben elérhetők. Lehetőségek településrendezési tervek összehangolása pályázati lehetőségek bővülése pályázati aktivitás és hatékonyság növekedése táji adottságokhoz igazodó gazdasági technológiák elterjedése természet közeli turizmus iránti igények növekedése turisztikai szezon térbeli és időbeli meghosszabbodása 22

térségi együttműködés növekedése vállalkozói övezetben, ipari parkokban bővíthető foglalkoztatási lehetőség országos úthálózat bővülése, fejlődése szelektív hulladékgyűjtés, térségi hulladékgazdálkodás megoldása megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása infokommunikációs technológiák terjedése piacképes képzési struktúra kialakítása vidéki letelepedés vonzóvá válása szülőföldhöz való tartozás, identitás erősödése Veszélyek kiszámíthatatlan gazdasági környezet; előirányzott fejlesztések csúszása, esetleges elmaradása; infrastrukturális nagyberuházások elhúzódása; tőkehiány állandósulása; perifériális helyzet erősödése; csökkenő pályázati lehetőségek, költségvetési források; 23

szennyvízelvezetés és tisztítás megoldásának időbeni elhúzódása, elmaradása; talaj és vízminőség romlása; személygépkocsik számának növekedése, települések átmenő forgalmának növekedése; környezetvédelmi beruházások elmaradása; időjárási szélsőségek gyakori előfordulása; munkahelyteremtő beruházások elmaradása; kistelepülések elöregedésének, majdani elnéptelenedésének felgyorsulása; városi agglomerációk elszívó hatása; egészségügyi és oktatási szektor működőképességének romlása; fizetőképes kereslet alacsony szintje; belföldi turizmus visszaesése. 24

5. JÖVŐKÉP A Ceglédi kistérségnek jövőképe az, hogy hosszú távon a belső erőforrások erősítése mellett, versenyképes, fejlődő kistérséggé váljon A megvalósuló területfejlesztési koncepció alapján hosszú távon: A települések virágosak, por és szennyezés mentesek, tiszták és rendezettek. Az ipari parkok vonzzák a befektetőket, a kis és közepes vállalkozások stabilak. A lakosság szociális és egészségügyi szakellátása teljes körűen megoldott. Helyben maradási programok megvalósításával, szakképzett pályakezdők alkalmazásával, valamint felkészült szakemberek betelepedésével biztosított a közösségi, gazdasági fejlődés és a fiatalok szívesen vállalnak munkát szülőföldjükön. A családi gazdaságok jövedelmezőekké válnak. A lakosság és a vendégek kulturált környezetben, közösségi tereken, parkokban tölthetik szabad idejüket. A Ceglédi kistérség jövőképe megvalósításához mindenek előtt a fenntartható gazdasági fejlődést elindítani, amely biztosítja az önkormányzatok bevételeinek növekedését. Mindezzel a lakosságnak biztos megélhetést, vállalkozások számára pedig biztos alapokon nyugvó fejlődési lehetőséget kínál. Cél a jelenleg még viszonylag egysíkú gazdaság átalakítása, kiszélesítése és biztos alapokra való helyezése. Ehhez olyan kínálat szükséges, amely a térség erőforrásait integrálva egységesíti annak kínálatait. Ezek megvalósításán keresztül érhető el a hosszú távon biztos megélhetést és a lakosság helyben maradását szolgáló gazdaság megerősödése és kiszélesítése. A lakosság jövőbeni megélhetéséhez jelentős mértékben hozzájárulhat a kistérség változatos vonzerőire alapozott fenntartható turizmusfejlesztés is. A Ceglédi kistérségében hosszú távon a fejlesztés meghatározó területei a következők: A környezeti állapot javítása a vízkészlettel való ésszerű gazdálkodással, a vízminőség védelmével és fenntartható használatának megvalósításával. A kistérségi és települési infrastrukturális ellátó rendszerek megfelelő fejlesztése. A kistérség ökológiai rendszerhez igazodó, egyedi, versenyképes gazdasági és turisztikai struktúrák kialakítása. A térség népességének kitörési esélyeit javító külső és a belső közlekedési kapcsolatok javítása. A kistelepülések elnéptelenedésének megakadályozása az EU támogatási rendszerek kihasználása által. 25

6. CÉLPIRAMIS A koncepció az Európai Unióban alkalmazott, a hazai területfejlesztési politika gyakorlatának is megfelelő legfontosabb alapelveket követi. A célpiramis olyan keretjellegű programcsomagot vázol fel, amely lehetőséget kíván adni a területfejlesztésben közreműködő szereplők önálló mozgásterének (szubszidiaritás), feltételezi a hatáskörök decentralizációját, ösztönzi a közreműködő szervezetek partnerségi viszonyainak kialakítását, a tervezés és megvalósítás demokratizmusát, valamint követi a fenntartható fejlődés elvét. A célpiramis a területfejlesztési koncepció akcióterületére rendszerbe állítva tartalmazza a jövőképet, átfogó célokat, prioritásokat, speciális célokat, és az intézkedéseket. A jövőkép egy hosszú távú ideális állapotot vázol fel, amely teljesíthető elvárásként jelenik meg. A jövőkép elérése érdekében a Ceglédi kistérségében három átfogó cél megfogalmazására került sor. Az átfogó célok eléréséhez kerültek kialakításra a prioritások. A Ceglédi kistérségére megfogalmazott öt prioritás tovább bontható specifikus célokra, melyek megvalósításához intézkedések tartoznak. A tervezés további szakaszában (programozás) a prioritások és az intézkedések egységes tartalmi és formai követelmények szerint kerülnek majd kibontásra. Fenti rendszerben kidolgozva a Ceglédi kistérség hosszú távú területfejlesztési koncepciójának célpiramisa a következő: 26

Célpiramis Jövőkép Versenyképes kistérség Átfogó célok A kistérség adottságain alapuló fenntartható gazdaság kialakítása, turizmus fejlesztése Humán erőforrások fejlesztése Népességmegtartás és kohézió erősítése Prioritások 1. Környezeti és ökológiai állapot fenntartható fejlesztése 1.1 Természeti értékek megóvása, fejlesztése 1.2 Táji és települési környezet védelme, fejlesztése 1.1.1 Biodiverzitás megőrzése 1.1.2 Természeti értékek folyamatos felmérése és védelmének biztosítása 1.2.1 Kulturális örökségi, épített környezeti értékek megóvása, funkcionális fejlesztése 1.2.2 Vonzó táj és településkép kialakítása 2. Gazdasági szerkezet megújítása 2.1 Térségi adottságokra épülő ipari struktúra fejlesztése 2.2 Környezeti adottságoknak megfelelő tájgazdálkodás kialakítása 2.3 Természeti és környezeti adottságokhoz alkalmazkodó komplex turisztikai struktúra kialakítása, turisztikai termékcsomagok létrehozása 2.1.1 Vállalkozási övezet és ipari parkok fejlesztése 2.1.2 Helyi termékvertikumok kialakítása 2.1.3 Kis és középvállalkozások szerepének növelése 2.2.1 Területalkalmasságho z igazodó földhasználati struktúra kialakítása 3. Térségi és Települési infrastruktúra fejlesztése Specifikus célok 3.1 Belvízvédelmi létesítmények fejlesztése 3.2 Külső és belső közlekedési kapcsolatok fejlesztése 3.3 Közműrendszerek fejlesztése 3.4 Turisztikai alap és speciális infrastruktúra fejlesztése Intézkedések 3.1.1 Belvízelvezető rendszerek rekonstrukciójának fenntarthatóságának biztosítása és 3.2.1 A térség külső elérhetőségének javítása a nemzetközi közúti közlekedési folyosók, a kapcsolódó országos közúti főhálózat, valamint a vasúti fővonalak fejlesztésével 3.2.2 A térség belső kapcsolatainak javítása az alsórendű közúthálózat 4. Humánerőforrások fejlesztése 4.1 Alap és középfokú oktatás, valamint szakképzés térség specifikus fejlesztése 4.2 Szociális és egészségügyi ellátás fejlesztése 4.3 Civil szervezetek működésének elősegítése 4.4 Szabadidős szolgáltatások fejlesztése 4.1.1 Az alapképzés, átképzés, felnőttoktatás és a turisztikai szakmai képzés feltételeinek javítása 4.1.2 A fejlesztésekhez szükséges szellemi tőke biztosítása 4.1.3 Foglalkoztatást ösztönző programok kidolgozása és támogatása 4.2.1 Stabil egészségügyi alapellátás biztosítása 4.2.2 Idősek szakellátásának és gondozásának fejlesztése 4.2.3 Rekreációs és regenerációs lehetőségek feltételeinek fejlesztése 5. Térségi együttműködés és kohézió erősítése 5.1 Összehangolt turizmus és területfejlesztés feltételeinek megteremtése 5.2 Együttműködésen alapuló térség és településfejleszté s 5.1.1 Regionális és turizmusfejlesztés i önállóság, valamint döntési jogkör biztosítása 5.3.1 Vidékfejlesztési központ kialakítása 5.3.2 Mikrotérségi együttműködésen alapuló fejlesztések elősegítése 27

2.3.1 Ökoturizmus fejlesztése 2.3.2 A természeti, környezeti terhelhetőségnek megfelelő aktív turizmus fejlesztése 2.3.3 A falusi és agroturizmus kínálatának bővítése 2.3.4 Kulturális turizmus vonzóképességének növelése 2.3.5 Egészségturizmus fejlesztése fejlesztésével 3.2.3 Tömegközlekedési létesítmények és szolgáltatások színvonalának emelése 3.3.1 Szennyvízkezelés és szennyvízcsatornahálózat fejlesztése, korszerű egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmények alkalmazása, települési folyékony hulladékkezelő rendszerek kialakítása 3.3.2 Települések, településrészek, ivóvízellátottsági problémáinak kezelése 3.3.3 Infokommunikációs rendszerek kialakítása 3.4.1 A turizmust kiszolgáló létesítmények színvonalának és kapacitásának növelése 3.4.2 Turisztikai marketing fejlesztése, információs rendszer kialakítása 3.4.3 Turisztikai vonzerők és a települések elérhetőségének javítása a nemzetközi, országos, térségi és helyi kerékpáros nyomvonalak és létesítmények kiépítésével 4.3.1 Helyi társadalmi és szakmai szerveződések elősegítése 4.4.1 Kulturális létesítmények alap és kínálatbővítő fejlesztése 28

1. PRIORITÁS: KÖRNYEZETI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE A környezeti állapotok jó minősítése nem csak az itt élő emberek jólétének és a térség vonzerejének egyik meghatározó tényezője, hanem Uniós követelmény is, ezen túlmenően az Közép magyarországi Régió Operatív Programjában meghatározott fejlesztési cél is. Tekintettel a kistérség adottságaira azt az élhető kistérség szintjére kell emelni. Ennek egyik fontos feltétele a természet működőképes ökológiai állapotának fenntartása, a vonzó természetes táj kialakítása és megőrzése, valamint a környezeti elemek levegő, víz, talaj jó minőségének megőrzése és fenntartása. 1.1 Természeti értékek megóvása, fejlesztése A Ceglédi kistérség számos természeti értékkel rendelkezik, amelyek jobb esetben is csak helyi védettséget élveznek. Ezek a természeti értékek nemcsak Magyarországon, de Európában is egyedülálló értékeket képviselnek, aminek léte, megőrzése, bemutatása képezi a térség egyedi természeti adottságát, nemzetközi jelentőségű vonzerejét az alföldi puszták, szikesek gazdag élővilágának visszaidézésére. Az EU természeti értékek megőrzését szorgalmazó NATURA 2000 program területeit Magyarországon már kijelölték. A Ceglédi kistérségében kijelölt NATURA 2000 területeken az EU s támogatások és fenntartási programok az agrárkörnyezeti programokon keresztül szervesen kapcsolódnak az ágazati fejlesztési koncepciókhoz. 1.1.1 Biodiverzitás megőrzése A fenntartható tájhasználatot és az életközösségek fennmaradását elősegítő élőhely rehabilitáció megvalósítása az élhető kistérség egyik alappillére, ennek ellenére ez idáig nem kapott szerepének megfelelő hangsúlyt. A gazdálkodás alapját a fenntarthatóságnak (táji adottságok és feltételek, ökológiai folyamatok) kell képeznie. Ez elsősorban nem nagyüzemi méretekben, hanem körültekintően megszervezett családi gazdálkodás keretein belül képzelhető el. A táj fenntartása, működőképességének megőrzése a fejlesztés egyik legfontosabb, financiálisan pedig az egyik legnagyobb tételt igénylő feladata. Ide tartozik az élőhelyek rekonstrukciója és a tájsebek felszámolása. 1.1.2 Természeti értékek folyamatos felmérése és védelmének biztosítása Feladat elsősorban a védetté nyilvánítási eljárás felgyorsítása, a folyamatot akadályozó szervezetek hozzáállásának megváltoztatása és a NATURA 2000 területekre vonatkozó, helyrajzi számokat tartalmazó rendelet mielőbbi kihirdetése lenne. 1.2 Táji és települési környezet védelme, fejlesztése Egy térségről alkotott első benyomást, értékelést a látogató elé tárult tájkép határozza meg. Ezért törekedni kell a vonzó tájkép kialakítására és megőrzésére. Ennek érdekében meg kell 29