JEGYZŐKÖNYV mely készült a Győri Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsüléséről

JEGYZŐKÖNYV mely készült a Győri Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsüléséről Időpont: 2009. október 05. 09:00 óra Helyszín: Győri Többcélú Kistérségi Társulás tanácsterme (9024 Győr, Baross G. u. 61-63.) Megjelentek: 1. Szabó Zsolt Polgármester, Abda 2. Dr. Muraközi László Polgármester, Bőny 3. Rácz Róbert Polgármester, Börcs 4. Babos Attila Polgármester, Dunaszeg 5. Major Gábor Polgármester, Gönyű 6. Páternoszter Piroska Népjóléti Osztály, Osztályvezető, Győr 7. Tatai Zoltánné Polgármester, Győrladamér 8. Bognár József Polgármester, Győrújfalu 9. Gergó András Polgármester, Ikrény 10. Kamocsai Sándor Polgármester, Kisbajcs 11. Horváth Lóránt Polgármester, Koroncó 12. Varga József Jegyző, Kunsziget 13. Bogárdi Zoltán Polgármester, Mezörs 13. Unger Vilmos Polgármester, Nagyszentjánosl 14. Németh Dóra Jegyző, Öttevény 15. Komjáti János Jegyző, Pér 16. Jutasi Kálmán Polgármester, Rábapatona 17. Kövi Pál Polgármester, Rétalap

18. Réti Csaba Polgármester, Vámosszabadi 19. Sárkány Péter Győri TKT Munkaszervezet-vezető Alvinczi Péter Szeretetszolgálat Gál Beatrix Alvinczi Péter Szeretetszolgálat Keszei lajos NYDRÁH (FIMF) Dr. Fülöp-Tóth Eszter Görbe Ügyvédi Iroda Görbe László Megmentő KHT régi tulajdonos Zelenák Zoltán. Győri TKT Bakó Gizella Győri TKT Kocsis Ivett Napirendi pontok előzetesen küldött meghívó alapján: 1. Az Alvinczi Péter Szeretetszolgálat működésével kapcsolatosban felmerült problémák megvitatása Előadó: Borkai Zsolt, elnök Szakmai referens: Sárkány Péter, munkaszervezet-vezető 2. Szociális intézmény létrehozásának lehetőségei és finanszírozása Előadó: Borkai Zsolt, elnök Szakmai referens: Kocsis Ivett, humán referens 3. Egyebek Az ülést Gergó András Elnökhelyettes Úr nyitotta meg, megállapítva, hogy a Tanács a megjelent 18 fővel határozatképes. Gergó András felteszi a kérdést a Társulási Tanácsnak, hogy a napirendi pontokkal kapcsolatosan felvetés, kérdés, módosítási javaslat van-e. Ezt követően az Elnökhelyettes szavazásra bocsátotta a napirendi pontok elfogadását. Megállapította, hogy a Tanács a napirendi pontokat megismerte és elfogadta. A Tanács 18 igennel, 0 nem és 0 tartózkodás mellett a napirendi pontokat és sorrendjét egyhangúlag elfogadta.

52/2009 (X. 05.) Tanácshatározat A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa megismerte a Győri Többcélú Kistérségi Társulás 2009. október 05-ei Tanácsülés napirendi pontjait és ezt határozatával elfogadja. Felelős: Borkai Zsolt, elnök Határidő: azonnal 1. napirendi pont Kocsis Ivett tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a Társulás úgy döntött, hogy 2009-ben a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és a sima házi segítségnyújtást a Megmentő Kht-val kívánja elláttatni, illetve Győr közreműködésével még három települést. A szerződések létrejöttek, a feladatellátás megkezdődött. A Megmentő Kht május hónap végétől Alvinczi Péter Szeretetszolgálat néven működik, jogutóddal történt meg a tulajdonosváltás. Elmondja még, hogy körülbelül két hete felmerültek olyan, hogy a településeken dolgozók nem kapták meg bérüket illetve egyéb juttatásokat. Gál Beatrix az Alvinczi Péter Szeretetszolgálat ügyvezetője az elhangzottakra reagálva elmondja, hogy valóban igaz, hogy az elmúlt hónapban nem tudtak fizetést utalni a dolgozóknak, aminek az volt az oka, hogy május végén történt egy átalakulás, akkor lettek a Megmentő Kht-ból Alvinczi Péter Szeretetszolgálat. Elmondja, hogy minden dokumentumot elküldtek a Magyar Államkincstárnak, akinek elvileg 30 nap állt rendelkezésére arra, hogy a jogelőd cég finanszírozását megszüntesse és a jogutód cég finanszírozását megkezdje. A Magyar Államkincstárnak azonban négy hónapjába telt, mire ezt az ügyet teljes egészében le tudta rendezni, addig viszont hiánypótlást sem küldtek. Szeptember közepén született meg a jogerős határozat, a jogelődnél megszüntetni, a jogutódnál pedig megítéli a finanszírozást. Azonban eltelt négy hónap, egyetlen forinttámogatás nélkül. Elmondja, hogy 1000 főt foglalkoztatnak, akiknek semmilyen juttatást nem tudtak adni. A Magyar Államkincstártól azonban

azt az ígéretet kapták, hogy 2009. október 10-ig az elmaradt kifizetéseket visszamenőleg utalni fogják. Elmondja még, hogy a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal egy teljes körű ellenőrzést írt elő, a Társulás települései az elsők között szerepelt, ahol ellenőriztek, szakmailag nem találtak semmilyen problémát. Keszei Lajos az Alvinczi Péter Szeretetszolgálat területi igazgatója tájékoztatja a megjelenteket, hogy az Foglalkoztatási és Szociális Hivatal egy teljes körű, átfogó, adminisztrációs ellenőrzést hajtott végre náluk. Alapvető hiányosságot, problémát nem találtak, ami miatt a társulásukat elmarasztalták volna. Minden gondozót és gondozónőt a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal választott ki. Az ellenőrzések pozitívan végződtek- ez köszönhető a Társulás, polgármesterek, önkormányzatok segítségének - vagyis olyan munkatársi rendszert tudtak kialakítani, aminek eredményeképpen a csúcsfelügyeleti szerv kiváló minősítést adott. 9:20 órakor Bogárdi Zoltán, Mezőörs polgármestere megérkezik az ülésre. Major Gábor megkérdezi, hogy mi az oka, hogy a Megmentő Kht-t átalakult? Gál Beatrix a kérdésre válaszolva elmondja, hogy az a tulajdonosi kör, aki eddig felügyelte a közhasznú társaságot, alapvetően nem foglalkoztak közszférában ellátott feladatokkal, ezért mindenképpen olyan szervezetnek szerették volna átadni, akinek alapvetően ez a szociális tevékenység az alapfeladatai közé tartozik, így esett a választás az Alvinczi Péter Szeretetszolgálatra. Gergó András megkérdezi a jelenlévőktől, hogy az elhangzottakhoz kérdés, vélemény vane. Babos Attila hiányolja, hogy május végi átalakulástól a szolgálat nem kapott állami finanszírozást valamint a dolgozók tájékoztatták arról, hogy egy bizonyos idő óta nem kapják meg a bérüket. Elvárta volna az Alvinczi Péter Szeretetszolgáltatótól, hogy tájékoztathatták volna a Társulást, hogy milyen probléma lépett fel. Megkérdezi, hogy így a Szeretetszolgálat nagyobb állami támogatásra számíthat, mint az elődje.

Gál Beatrix elmondja ezzel kapcsolatban, hogy semmilyen hivatalos papírt nem kaptak. Az Államkincstár részéről olyan kétség merült fele, hogy valóban ennyi főt foglalkoztat-e a szolgálat, mint amennyi jegyezve van. Gál Beatrix azonban elismeri, hogy kellett volna tájékoztatni az önkormányzatokat a problémáról. Szabó Zsolt megkérdezi, hogy a Magyar Államkincstárnak melyik szervezetéhez tartozik az ügy. Gál Beatrix válasza, hogy Somogy megyéhez tartozik, mert a Szeretetszolgálat balatonlellei bejegyzésű. Keszei Lajos elmondja, hogy folyamatos kapcsolatban voltak a Magyar Államkincstárral, akik hónapról hónapra halasztották az ügyintézés határidejét. 2009. május 27-én az Alvinczi Péter Szeretetszolgálat beadta a normatívára vonatkozó igényét, amire azt az ígéretet kapták, hogy június 25-ére ez meg fog történni. 2009. június 24-én a lejárat előtt egy nappal a Magyar Államkincstártól megint egy átiratot kaptak, hogy egy hónappal meghosszabbítják a kifizetés határidejét. Majd július 25-én kaptak egy újabb meghosszabbításra vonatkozó átiratot. Azonban bíztak abban, hogy a jogos normatívájuk időben kifizetésére kerül, így ebből a dolgozók nem éreznek meg semmit, és nem akartak felesleges riadalmat kelteni, de is elismeri, hogy hibáztak, mivel nem tájékoztatták a Társulást és az önkormányzatokat az ügy menetéről. Dr. Görbe László a Győri Többcélú Kistérségi Társulás jogi képviselője az elhangzottakra reagálva elmondja, hogy ez nem egy átalakulás volt. Ha átalakulás lett volna és jogutódlásról van szó, akkor az engedélyt nem kell újra megkérni, hanem át kell írni a jogutódra. A kérése az, hogy az átalakulás szó helyett a fenntartóváltást használjuk. Zelenák Zoltán a Megmentő Kht korábbi tulajdonosa is elmondja, hogy nem átalakulásról van szó, hanem fenntartóváltásról, ami jogutódlással történt meg. Elmondja még, hogy a Magyar Államkincstár úgy írt elő egy újabb engedélyeztetési eljárást a fenntartóváltással kapcsolatban, hogy ezt az engedélyeztetési eljárást május 20-ával lezárta és ellenőrizte az

engedélyező. Ugyanaz történt az új engedélyezetési eljárásnál, mint a réginél. A Megmentő Kht-nek volt egy jogerős és érvényes engedélye. A dolgozók a szeptember 10-ei bérüket nem kapták meg, de remélhetőleg ez megoldódni látszik. A Megmentő Kht már nem tudta tovább finanszírozni az egész feladatellátást, ezért adta át. Gál Beatrix elmondja, hogy bárkinek szívesen megmutatja azokat a dokumentumokat, amiket a Minisztériumnak elküldtek. Ők mindent jogszabály szerint megtettek, hogy ez az ügy működhessen, sajnos ez nem volt megoldás pontosan a jogutódlás miatt, hogy az egyiket nem adjuk le, mert hogy az egyik megszűnésével lépett életbe a másik. 9:45 órakor Bognár József, Győrújfalu polgármestere megérkezik az ülésre. Gergó András megkérdezi a Társulati ülés tagjaitól, hogy a meghívott vendégekhez hozzászólás, kérdés lenne-e. Bogárdi Zoltán megkérdezi, mi történik akkor, ha a dolgozók mégsem kapják meg a bérüket, milyen pénzforrásból tudjuk őket megmenteni, átsegíteni. Gál Beatrix elmondja, hogy 2009. szeptember 10-e után született egy jogerős határozat ezzel kapcsolatban a Magyar Államkincstár részéről, vagyis október 10-e az az utolsó határidő, amikor az elmaradt juttatások kifizetésre kerülnek. 9:40 órakor az Alvinczi Péter Szeretetszolgálat képviselői távoztak a Tanácsülésről. Kocsis Ivett elmondja, hogy ez idáig a Társulás sem fizetett egyetlen forintot sem a Megmentő Kht-nak. Görbe László elmondja, hogy ennek taktikai okai is vannak. Azt tudni kell, hogy azt a szerződést, ami át lett kötve Alvinczi Péter Szeretetszolgálatra, az nagy valószínűséggel meg fog szűnni, mert a jövő évi költségvetésben ezen a jogcímen nem lesz leírható összeg. De ha ők jövőre valamilyen más jogcímen fognak szerepelni, akkor valószínű, hogy a normatívát meg fogják kapni.

Sárkány Péter elmondja, hogy a Társulás 2009. október 1-én elküldte a levelet az Alvinczi Péter Szeretetszolgálathoz, amiben az szerepelt, hogy felbontják velük a szerződést. Az eredetileg megkötött szerződés, ami még a Megmentő Kht-val történt, jogutódlás, mint olyan, vitte tovább ezt a szerződést, ami egyértelműen kimondta, hogy 3 hónap felmondási idő áll a Társulás rendelkezésére, ami 2009. december 31-ével telik le. Azonban 2010. január 1-ével a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás nem szerepel a normatívában. A Társulás a jelzőrendszert önmagában a továbbiakban nem tudja ellátni. Réti Csaba megkérdezi, hogy, mint szerződéses partner, kérhetünk-e az Alvinczi Péter Szeretetszolgálattól egy banki igazolást, október 10-ei időponttal, arról, hogy valóban átutalásra kerültek az elmaradt bérek a Magyar Államkincstártól. Görbe László a kérdésre válaszolva elmondja, hogy kérhetünk, de nem köteles adni banki kimutatást. Szabó Zsolt megkérdezi, hogy miért a szerződés miért lett felmondva. Görbe László válasza, hogy a szerződés azt mondja ki, hogy automatikusan megszűnik a szerződés, abban az esetben, ha nem lesz állami támogatás. Bogárdi Zoltán megkérdezi, hogy milyen tájékoztatást adjanak a dolgozóknak az elmaradt bérükkel kapcsolatban. Görbe László javaslata, hogy 2009. október 10-ét várják meg, amikor elvileg utalásra kerülnek az elmaradt juttatások. Gergó András megkérdezi a Tanácsülés tagjaitól, hogy az előbb elhangzottakról hozzászólás, kérdés van-e. A Tanács 20 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett egyhangúlag elfogadta..

53/2009 (X. 05.) Tanácshatározat A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa megismerte és elfogadta, hogy 2009. október 12-ei dátummal az Alvinczi Péter Szeretetszolgálat banki kimutatással igazolja azt, hogy a Magyar Államkincstártól az elmaradt kifizetések átutalásra kerültek. Felelős: Borkai Zsolt, elnök Határidő: 2009. október 12. 2. napirendi pont 10:55 órakor Görbe László elmegy a Tanácsülésről. Kocsis Ivett elmondja, hogy 2010-től az ellátási szerződéssel és a külön megállapodással biztosított feladat ellátás eddigi finanszírozása megszűnik, ez azt jelenti, hogy a házi segítségnyújtást és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladat után (a jelenlegi ellátási formába) nem igényelhetünk kiegészítő normatívát. Gyermekjóléti intézmény esetében pedig plusz hiányként fog jelentkezni, hogy Győr és az általa ellátott települések után nem igényelhető normatíva. Számokkal kifejezve annyit jelent, hogy a gyermekjóléti feladat kiadási oldala éves szinten kb. 34-35 millió Ft, bevételi oldala pedig eddig 35 millió Ft volt, az esetleges különbséget pedig másik feladatról való átcsoportosítással pótolta a Társulás. 2010-től a kiadási oldal várhatóan nem fog jelentősen változni, de a bevételi oldal kb. 26.000.000 Ft-ra csökken. Többféle lehetőség van arra, hogyan tudná a Társulás a 13 millió Ft-os mínuszt,,eltüntetni,

megszüntetni vagy kipótolni. Ilyen például megmaradó normatívákból való átcsoportosítás, a települések is kipótolhatják a hiányt lakosságarányosan vagy a 2009. évi pénzmaradványokból veszünk el, azonban ezek nem szerencsés megoldások, már csak azért sem, mert nem szeretnék egyik gyermekjóléti intézményt sem megszüntetni. Javaslata, hogy a szociális feladat ellátását át kellene egy kis mértékben strukturálni, mégpedig úgy, hogy több feladatot vállalunk saját fenntartásban. Elmondja, hogy elsőként a gyermekjóléti intézmény megtartása az alapvető cél, továbbá, hogy ebben a feladatban az összes település részt vesz. A 2000 fő feletti településeken kötelező feladat a családsegítés, így célszerű lenne a feladatot felvállalni, melynek finanszírozása is kedvezőbb. Ahhoz, hogy a családsegítő szolgálat után kiegészítő kistérségi normatívát igényelhessünk szükséges még legalább egy szociális alapszolgáltatási feladat ellátása. Mivel a házi segítségnyújtás a települések jó részén működik/működött szerencsés lenne azt választani. Véleménye szerint egy integrált intézmény létrehozása javasolt, így a jelenlegi mikro központokat meg kellene szüntetni, és a két intézményből egyet készíteni, egy központtal működtetni. Elmondja még, hogy a családsegítés és a gyermekjóléti feladatnál a bevételi és kiadási oldal nem bontható le külön-külön települési szintre, valamint a feladatellátás is szorosan összekapcsolódik és a szakember igény is hasonló, ennek következtében egy kimutatást készített, amik a következők: A jelenlegi 10 fő dolgozóval számolva, melyek közül egy fő intézményvezetőt kijelöltünk és egy egységvezetőt is - az éves bér jellegű kiadás várhatóan: 25.053.884 Ft Munkába járás és kiküldetés éves szinten kb: 1.119.000 Ft Ruházati költségtérítés: 475.000 Ft adható Étkezési hozzájárulás: 12.000 Ft értékben, járulékokkal éves szinten: 2.286.000 Ft adható (A járulék csökkenés következtében a kapcsolódó járulékok a 2009. évhez képest nem jelentenek plusz kiadást, sőt némi megtakarítás is jelentkezik) Dologi kiadások várhatóan éves szinten: 2.000.000 Ft Győri általi ellátás díja kb: 2.000.000 Ft Total kiadás: 32.933.884 Ft Várható bevételek: Igényelhető alap normatíva: 16.244.375 Ft

Igényelhető kiegészítő normatíva: 10.263.600 Ft Total bevétel: 26.507.975 Ft Különbség: - 6.425.909 Ft Családsegítő intézményegység létrehozása esetén 7 fő családgondozóval számolva, melyek közül egy intézményegység vezető lenne: Fontos megjegyezni, hogy a béreket csak körülbelül tudjuk megállapítani, hiszen nem tudjuk milyen végzettségű és besorolású szakembert sikerül találnunk. 7 fő bérjellegű kiadása várhatóan: 16.000.000 Ft Munkába járás és kiküldetés éves szinten kb: 1.000.000 Ft Ruházati költségtérítés kb: 350.000 Ft kötelező Étkezési hozzájárulás: 12.000 Ft értékben járulékokkal éves szinten: 1.600.200 Ft Dologi kiadások kb: 2.000.000 Ft Győr általi ellátás dija kb: 2.000.000 Ft Total kiadás: 22.950.200 Ft Várható bevételek: Igényelhető alap normatíva: 16.244.375 Ft Igényelhető kiegészítő normatíva: 13.160.000 Ft Total bevétel: 29.404.375 Ft Különbség: + 6.454.175 Ft Összesítve a két feladat kiadási és bevételi oldalát megállapíthatjuk, hogy a családsegítő feladaton fennmaradó összeggel ki lehet pótolni a gyermekjóléti intézmény hiányát. Nagyon fontosnak tartja azt, hogy a családsegítés feladatra kiegészítő normatívát igényeljen le a Társulás, továbbá egy szociális alapszolgáltatási feladat ellátása kötelező. Erre több lehetőség van, ilyen például a nappali ellátás, a házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés. A nappali ellátást azért nem tartja jó megoldásnak, mert a feladatellátásba Győr Városát be kellene venni, és hogyha bármilyen kiadási oldal jelentkezik, akkor azt a Társulásnak meg kellene finanszírozni a nem létező normatívából. Ezért mindenképpen a házi segítségnyújtás lenne a legcélszerűbb megoldás, több okból kifolyólag is, amik a következők: kötelező önkormányzati feladat mindenkinek valamint eddig is el volt látva, az,,ellátottak hozzászoktak

az ellátáshoz, ám az Alvinczi Péter Szeretetszolgálat működése a 2010-es évre nézve bizonytalan. Elmondja még, hogy egy fő szociális gondozó szükséges 6 ellátott után, (ami mutatószámot jelent, tehát kb 7-8 ellátott), 6 ellátott után igényelhető alap normatíva: 166.087. Ft x 6 = 996.522 Ft 6 fő ellátott után igényelhető kiegészítő normatíva: 60.000 Ft x 6 = 360.000 Ft Tehát bevétel: 1.356.522 Ft Kiadási oldal: Minimálbérrel számolva 1 fő éves bére járulékokkal kb: 1.089.660 Ft Ha helyi gondozót alkalmazunk munkába járás és kiküldetés nem merül fel. Dologi kiadás minimális, az a szociális intézmény dologi kiadásainál tervezve van. Ruházati költségtérítés: kötelező, de a fenntartó határozza meg a feltételeit. Illetve 2010-től a gondozási szükségletet megállapító bizottság díját is a fenntartónak kell megfizetni, ami vizsgálatonként 6000 Ft. 8 fő esetében ez 48.000 Ft-os összeget jelent. Kocsis Ivett elmondja még, hogy jelenleg Győr Városa látja el a házi segítségnyújtást Kisbajcs, Nagybajcs és Vének településeken. Ez az ellátási mód, mint már említette, 2010- től kiegészítő normatívával nem finanszírozható, viszont a jogszabály miatt kötelező Győrrel ellátási szerződést kötni és kötelező Győrnek legalább 2 települést még ellátni. Célszerű 2 olyan települést választani, ahol az ellátotti létszám minimális. Viszont e két település ellátása után keletkező kiadást a Társulásnak meg kellene térítenie Győrnek. Ez várhatóan 1-2 millió körül lehet. (Erre sajnos még nincs 2009. évi adat) de a belső ellenőrzésen megmaradó normatívából ezt ide át lehet csoportosítani. A szociális étkeztetést nem lehet ellátási szerződéssel biztosítani, ezért Győrt gyakorlatilag nem tudjuk bevenni a feladat ellátásba, így nem igényelhető kiegészítő normatíva. Páternoszter Piroska a Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti osztály osztályvezetője az elhangzottak alapján elmondja, hogy való igaz, hogy még nincsen elfogadott költségvetése 2010-es évre a Magyar Köztársaságnak, de azok az adatok, táblázatok, amiket látunk nagyon komoly realitása van. Az egész országban kiépítették a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, és rengeteg készülék van kint a településeken. Jó ötletnek tartja azt a gondolatot, hogy hozzanak létre egy kistérségi szociális intézményt, ami integrált legyen. Elmondja még, hogy ők a gyermekjólétnél továbbra is helyt állnak, azzal a minimum-

mal, amit a jogszabály előír, és amit a Társulás igényel, ezt meg tudják tenni, és ugyanezt be tudják vállalni a családsegítésnél is. Kérdése az, hogy miért minimálbérrel számol a Társulás a házi segítségnyújtásban, amikor a foglalkoztatottak közalkalmazottként fognak dolgozni. Kocsis Ivett elmondja, hogy a közalkalmazotti bértáblán van egy alapsor, ami a minimálbér összege. Gergó András tájékozatja a tagokat, hogy október 1-jén volt egy összevont elnökségi és pénzügyi ülés, ahol ezt az anyagot beterjesztésre alkalmasnak találták. Az ott megjelent tagok érvelésként elfogadták, hogy jelenleg tervről beszélünk és nem költségvetési rendeletet alkotunk. Rácz Róbert elmondja, hogyha sikerülne a Társulásnak összerakni ezt a szociális intézményt, ami formálódik; adott esetben azokkal a finanszírozási feltételekkel, amik formálódnak, esetleg kiegészítve a házi segítségnyújtásnál azt a hiányzó vagy nem hiányzó pénzt, ami matematikailag nagyon pontosan kiszámítható és mindenkinek adott lesz, hogy mekkora bevételre tehet szert, és milyen költséggel működetheti. Kérdése pedig az, hogy van-e esély arra, hogy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, ami nem a Társulásé, hanem az Alvinczi Péter Szeretetszolgálat működteti, esetleg átkerülhet-e Győr ellátásába. Páternoszter Piroska válasza, hogyha a pénzügyi és jogi feltételek megfelelőek lennének, ők ettől a dologtól nem zárkóznának el, de sajnos erről nekik sincs semmilyen információjuk. Babos Attila megkérdezi, mi lenne, ha az intézmény vezetését Győr látná el. Páternoszter Piroska a kérdésre válaszolva elmondja, hogy nem lehetséges, ugyanis nem az egész intézményrendszerüket viszik be a Kistérségbe, hanem csak bizonyos elemeket. Határozati javaslat: A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa megismerte a Győri Többcélú Kistérségi Társulás Szakmai Munkaszervezete által - a 2009. október 01-én ismeretes 2010-es költségve-

tési adatokkal számított-, elkészített egységes szociális intézmény létrehozására vonatkozó elképzeléseket, azt elfogadja. Egyben felkéri a Győri Többcélú Kistérségi Társulás Szakmai Munkaszervezetét az egységes szociális intézmény létrehozására vonatkozó előkészületek megtételére. Határidő: 2009. december 31. Felelős: Borkai Zsolt, elnök A Tanács 20 fő igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett egyhangúlag elfogadta. 54/2009 (X. 05.) Tanácshatározat A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa megismerte és elfogadta, a Győri Többcélú Kistérségi Társulás Szakmai Munkaszervezete által - a 2009. október 01-én ismeretes 2010-es költségvetési adatokkal számított-, elkészített egységes szociális intézmény létrehozására vonatkozó elképzeléseket, azt elfogadja. Egyben felkéri a Győri Többcélú Kistérségi Társulás Szakmai Munkaszervezetét az egységes szociális intézmény létrehozására vonatkozó előkészületek megtételére. Felelős: Borkai Zsolt, elnök Határidő: 2009. december 31. Kocsis Ivett elmondja a családi napközivel kapcsolatban, hogy annak létrehozásáról, tapasztalatairól személyi és tárgyi feltételeiről már az előző tanácsülésen volt szó, most a társulási fenntartás lehetőségéről és finanszírozásáról kell, hogy beszéljenek. Létezik egy kedvező, anyagilag megfinanszírozható megoldása ennek az ügynek - ha ebben Győr Város is

részt tudna venni- olyan módon, hogy a feladatot behozza a Társulásnak fenntartással, és ha minden település részt vesz ebben a feladatban, akkor nagyon kedvező, kiegészítő normatíva lenne igényelhető. Ha az összes település részt vesz a feladatban, az nem jelenti azt, hogy akkor mindegyiknél családi napközi lesz létrehozva, hanem csak azokon a településen, ahol igény lenne rá. Azok a gyerekek, akik ebbe a családi napköziben megjelennek, utánuk lehetne leigényelni az alapnormatívát. Az alap normatíva ellátott gyermekenként jár, ami családi napközi telephelyenként 5-7 fő lehet. A heti nyitvatartási időnek meg kell haladnia a 20 órát, hogy a teljes normatíva összeget leigényelhessük. Továbbá elmondjam hogy ez ellátottanként 268.200 Ft-ot jelent, ami egy 5 fős családi napközi esetében 1.341.000 Ft bevétel. Egy 5 fős családi napköziben - szintén alapesettel számolva - egy 8 általános végzettségű gondozó foglalkoztatása megfelelő, aki elvégzi a szükséges tanfolyamot. Minimálbérrel számolva 90.805 Ft x 12 hó = 1.089.660 Ft + a tanfolyam díja, ami kb. 50.000 Ft. Tehát a bér jellegű kiadásokat és tanfolyam díját ez esetben bőven fedezné az alap normatíva. A kiegészítő normatíva a feladatban résztvevő települések 0-17 éves korú lakosság száma után igényelhető. Tehát, ha Győrrel együtt minden település részt vesz a feladatban, akkor a leigényelhető kiegészítő normatíva: 38.307.600 Ft. (Győr után: 25.731 Ft) Ebből kellene még megfinanszírozni a telephelyek működési költségeit, viszont ha Győr nem nem vesz részt ebben a feladatban családfenntartással, akkor a kiegészítő normatíva csupán: 12.421.200 Ft-ot tenne ki. Győr Városnak a döntését nagyban befolyásolja egy szakmai kérdés, mert a családi napközi, mint feladat, a gyermekek napközbeni ellátásán belül van, mint bölcsőde, egyéb étkeztetés, alternatív gyermekellátás. Ezek a feladatok egymástól külön mozgathatók-e, még nem tudni, mivel ezzel kapcsolatban még hivatalos állásfoglalást nem kaptak. Természetesen önállóan bárki létrehozhat családi napközit és a finanszírozása is egész jó, bár a kiegészítő normatíva összege nagyon kedvező. Erre az egészre azért lenne szükség, mert 2009. október 9-éig le kell adni az Önkormányzati Minisztérium felé, hogy milyen feladatokat kívánunk ellátni azaz egy felmérési mutatószámot. Páternoszter Piroska az elhangzottakra reagálva elmondja, az ő álláspontjuk az, hogy erre a feladatra nem kívánnak társulni, mivel a családi napközi létrehozását szakmailag egy elhibázottnak feladatnak tartják. Nekik, mint nagyobb önkormányzatnak, bölcsődéket kötelesek

ellátni. Úgy gondolja, hogy olyan együttműködést alakítottak ki a 26 településsel, amivel biztosítják a térítésmentes lehetőséget. Jutasi Kálmán elmondja, hogy szükség van a településeken a 2-3 éves gyerekek ellátására. Nekik arra nincs keretük, hogy bölcsődét építhessenek, ők ezzel a családi napközi létrehozásával tudják megoldani a kicsi gyermekek felügyeletét. Rábapatonán másfél éve működik ez a családi napközi, és csak jó tapasztalatokról tud beszámolni. Bogárdi Zoltán elmondja, hogy ő személy szerint támogatja a családi napközi elindítását. Gergó András az elhangzottakkal kapcsolatban összefoglalva elmondja, hogy Győr Városa hajlandóságot mutat arra, ugyan nem a szervezeten belül, hanem azon kívül egy megállapodás keretében segítse elő azon településeknek a családi napközi kialakítását, akik ebben szeretnének részt venni. Gergó András megkérdezi, hogy szükséges-e erre vonatkozóan döntést hozni. Kocsis Ivett a kérdésre válaszolva elmondja, hogy mindenképpen szükség van rá, hogy a többi település részt kíván-e venni a feladat ellátásban, mert a számítások csakis így mű ködnek, ha mindenki részt vesz benne, valamint azok települések listájára is szükség van, akik ténylegesen szeretnének működtetni telephelyet. Sárkány Péter elmondja, hogy a családi napközik létrehozása gazdaságilag csak akkor éri meg, ha minden település részt vesz benne. Rácz Róbert megkérdezi, hogy létezik-e az a kategória, hogy a település a feladatban részt vesz, de telephelyet csak később tud működtetni. Sárkány Péter válasza, hogy a településnek lehetőséget kell arra biztosítania, hogy egy másik településről odavigyék az ellátandó gyermekeket. Gergó András megkérdezi a jelenlévőktől, hogy a családi napközi létrehozásával kapcsolat-

ban kérdés, vélemény van-e. Határozati javaslat: A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa megismerte a családi napközi szakfeladat ellátására vonatkozó Győr Város álláspontját, mely szerint külön megállapodással vesz részt a feladat ellátásban. Felelős: Borkai Zsolt, elnök Határidő: azonnal A Tanács 20 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett egyhangúlag elfogadta. 55/2009 (X. 05.) Tanácshatározat A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa megismerte és elfogadta a családi napközi ellátására vonatkozó Győr Megyei Jogú Város álláspontját, mely szerint Győr Megyei Jogú Városa külön megállapodás keretében vesz részt a feladat ellátásban. Felelős: Borkai Zsolt, elnök Határidő: azonnal 3. napirendi pont Réti Csaba elmondja, hogy Vámosszabadi területén a határátkelő közelében van egy háromszintes épület, ami nagyon jó állapotban van. Ez az épület a konyha felújításával és egy lift beépítésével alkalmas lehetne tartós, időskorú emberek bentlakására. Javasolja egy 6-8 fős bizottság létrehozását ennek a feladatnak a megvizsgálására.

Páternoszter Piroska elmondja, hogy nagyon jó ötletnek tarja ennek a bizottságnak a felállítását. A probléma nem az átalakításban van, hanem a fenntartásban, amit felül kell vizsgálni. Véleménye szerint 50 férőhely alatt nem érdemes egy ilyen bentlakásos intézményt elindítani, mert az gazdaságilag nem érné meg. Ha ez a bizottság megalakul, abban Győr Városa is részt kíván venni. Szabó Zsolt elmondja a közbiztonsági fórum megalakulásával kapcsolatban, hogy még mindig vannak olyan települések, akik nem küldték meg, hogy a részükről ki lenne ennek a bizottságnak a kapcsolattartója. 11:02 órakor Kamocsai Sándor elhagyta a tanácstermet. Kocsis Ivett elmondja, hogy Győr Megyei Jogú Város megkereste a Társulást, hogy konzorciumi partnerként vegyen részt a Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítésű nevű pályázatban. A pályázat 100%-os finanszírozású, önrész nem szükséges. A főpályázó Győr MJV, a Győri Többcélú Kistérségi Társulás, mint konzorciumi partner jelenne meg a pályázatban. A konstrukció általános célja a szakemberek szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ismereteinek, készségeinek, kompetenciáinak fejlesztése, valamint a szakmai támogató szolgáltatások és a gyakorlati munka igényeinek összehangolása. A támogatható tevékenységek köre: humánerőforrás-fejlesztés, képzési stratégiák kialakítása, menedzsment és adminisztrációs tevékenység, tapasztalatcserék, szakértők bevonása a fejlesztésbe, projektek előkészítése. A projektmenedzsment tevékenységet Győr vállalja, a szakmai hátteret, koordinációt az EESZI-n keresztülbiztosítja. A Munkaszervezet javaslata alapján a Győri Többcélú Kistérségi Társulás vegyen részt a pályázatban konzorciumi partnerként, amennyiben Főpályázónak előnyt jelent a pályázat elbírálásában a projekt kistérségi szintre való kiterjesztése, azonban ehhez semmilyen anyagi hozzájárulást nem tud vállalni, ugyanis még nincs arról információ, hogy milyen képzések lesznek azok, amiben a Társulás részt tud venni.

Határozati javaslat: A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa megismerte a Győri Többcélú Kistérségi Társulás Szakmai Munkaszervezete által a TÁMOP-5.4.4 pályázathoz kapcsolódó elképzeléseket, azt elfogadja. Egyben felkéri a Győri Többcélú Kistérségi Társulás Szakmai Munkaszervezetét, hogy a pályázatban konzorciumi tagként való részvételt a fentebb ismertetett feltételeket figyelembe véve készítse elő, és a pályázati anyagot ennek megfelelően nyújtsa be. Felelős: Borkai Zsolt, elnök Határidő: 2009. október 15. A Tanács 19 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett egyhangúlag elfogadta. 56/2009 (X. 05.) Tanácshatározat A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa megismerte és elfogadta a Győri Többcélú Kistérségi Társulás Szakmai Munkaszervezete által a TÁMOP-5.4.4 pályázathoz kapcsolódó elképzeléseket, azt elfogadja. Egyben felkéri a Győri Többcélú Kistérségi Társulás Szakmai Munkaszervezetét, hogy a pályázatban konzorciumi tagként való részvételt a fentebb ismertetett feltételeket figyelembe véve készítse elő. Felelős: Borkai Zsolt, elnök Határidő: 2009. október 15. Gergó András Elnökhelyettes-úr kérdés, vélemény hiányában az ülést lezárta.

K.m.f Készítette: Szigeti Rita Győr, 2009. október 08. Borkai Zsolt elnök Hitelesítette: Juhászné Árpási Irma (elnökhelyettes)