Tompa város szennyvíztisztításának és szennyvízcsatornázásának kiépítése RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KEOP 7.1.2.0-2008-0229 Pályázó: Tompa Város Önkormányzata 6422 Tompa, Szabadság tér 3. 2010 FEBRUÁR
TARTALOMJEGYZÉK 1 ÖSSZEFOGLALÁS...5 2 A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA...18 3 HÁTTÉR, KÖRNYEZET...22 3.1 ÉRINTETT FÖLDRAJZI TERÜLET BEMUTATÁSA... 22 3.1.1 terület közigazgatási lehatárolása... 22 3.1.2 A terület természeti környezete... 23 3.1.3 Jellemző településszerkezet... 27 3.2 GAZDASÁGI-TÁRSADALMI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA... 30 3.2.1 Demográfiai helyzet, tendenciák... 30 3.2.2 Gazdasági-társadalmi jellemzők, tendenciák... 37 MEGNEVEZÉS...43 4 A FEJLESZTÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGÉNEK ISMERTETÉSE...51 4.1 A PROBLÉMA ÉS A FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGHATÁROZÁSA... 51 4.1.1 Helyzetértékelés... 51 4.1.2 Keresleti igények jellemzése... 68 4.1.3 Fejlesztési Igények... 75 4.2 CÉLKITŰZÉSEK... 79 4.2.1 A célkitűzések meghatározása... 79 4.2.2 Indikátorok... 82 5 VÁLTOZATELEMZÉS...83 5.1 ELEMZÉSEK A VÉGSŐ VÁLTOZATOK MEGHATÁROZÁSA ÉRDEKÉBEN... 83 5.1.1 A már elvégzett változatelemzések bemutatása... 83 5.1.2 Koncepcionális változatok összehasonlítása... 89 5.1.3 A végső változatelemzés változatai... 105 5.2 A VÉGSŐ VÁLTOZATELEMZÉS MÓDSZERE... 107 5.3 A PROJEKT NÉLKÜLI ESET LEÍRÁSA... 108 5.3.1 Műszaki leírás... 108 5.3.2 Költségek, bevételek és hasznok becslése... 110 5.3.3 Egyéb releváns szempontok... 117 5.4 A PROJEKTVÁLTOZAT... 120 5.4.1 A változat leírása, műszaki ismertetés... 120 5.4.2 Költségek becslése... 146 5.4.3 További értékelési szempontok szerinti becslés, leírás... 164 2
5.5 B PROJEKTVÁLTOZAT... 165 5.5.1 B változat leírása, műszaki ismertetése... 165 5.5.2 Költségek becslése... 179 5.5.3 További értékelési szempontok szerinti becslés, leírás... 193 5.6 A VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT MEGHATÁROZÁSA... 195 6 A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT RÉSZLETES ISMERTETÉSE...198 6.1 RÉSZLETES MŰSZAKI ISMERTETÉS... 198 6.1.1 Műszaki leírás... 198 6.1.2 Output indikátorok... 220 6.2 INTÉZMÉNYI, MŰKÖDTETÉSI, ÜZEMELTETÉSI ELEMZÉS... 222 6.2.1 A beruházás tulajdonjogi kérdései... 222 6.2.2 Működtetés, üzemeltetés... 223 6.3 A PROJEKT HATÁSAI... 224 6.3.1 A projekt jelentős hatásai... 224 6.3.2 A projekt környezeti fenntarthatósága... 228 6.3.3 Az esélyegyenlőségre tett vállalások... 231 7 A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT PÉNZÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE...233 7.1 A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEZÉSEI... 233 7.2 PÉNZÜGYI ELEMZÉS... 235 7.2.1 Pénzügyi költségek becslése... 235 7.2.2 Pénzügyi bevételek becslése... 241 7.2.3 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói... 253 7.2.4 A megítélhető támogatási összeg meghatározása... 255 7.2.5 Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata... 256 7.3 KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS... 260 7.3.1 A projekt közgazdasági költségeinek becslése... 260 7.3.2 A projekt hasznainak becslése... 261 7.3.3 Közgazdasági teljesítménymutatók... 264 7.4 ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT ÉS KOCKÁZATELEMZÉS... 265 7.4.1 Érzékenységvizsgálat... 265 7.4.2 Kockázatelemzés... 270 8 CSELEKVÉSI TERV A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁRA...282 8.1 A PROJEKT IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA... 282 8.1.1 A projektmenedzsment szervezeti felépítése... 282 8.1.2 A projektmenedzsment működése... 286 8.2 ELŐKÉSZÍTETTSÉG ÉS INTÉZKEDÉSI TERV... 289 3
44. TÁBLÁZAT: TERVEK, ENGEDÉLYEK... 290 8.2.1 Ingatlanszerzés, tulajdonjog... 292 8.2.2 Egyéb feladatok... 292 8.2.3 Kommunikációs terv... 292 8.3 KOCKÁZATKEZELÉS STRATÉGIA... 297 8.4 KÖZBESZERZÉSEK/BESZERZÉSEK... 301 8.5 ÜTEMTERVEK... 303 8.5.1 Műszaki/végrehajtás lebonyolítási terv... 303 8.5.2 Kifizetési ütemterv... 311 8.6 FAJLAGOS BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA... 313 9 RÖVIDÍTÉSEK...316 10 A TANULMÁNY MELLÉKLETEI...316 1. SZÁMÚ. MELLÉKLET: A PROJEKTGAZDA SZERVEZET ÁBRÁJA... 316 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: A PROJEKTMENEDZSMENT SZERVEZET SZERVEZETI ÁBRÁJA... 316 3. SZÁMÚ MELLÉKLET: MEGVALOSULAS TERVEZETT FOLDRAJZI HELYET BEMUTATO TERKEPVAZLATOK... 316 4. SZÁMÚ MELLÉKLET: KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS RÉSZLETES HÁTTÉR TÁBLÁZATAI (CD-N MELLÉKELVE)... 316 5. SZÁMÚ MELLÉKLET: CBA HÁTTÉRSZÁMÍTÁSI TÁBLAZATOK (CD-N MELLÉKELVE)... 316 4
1 Összefoglalás 1.sz. táblázat: Főbb adatok A projekt címe: Tompa város szennyvíztisztításának és szennyvízcsatornázásának kiépítése Projektgazda neve: Tompa Város Önkormányzata Projektgazda székhelye: 6422 Tompa, Szabadság tér 3. ÁFA visszaigényelhető-e (igen/nem) nem Érintett települések száma (db) egy Érintett lakosság (ezer fő) 3,314 A 2. fordulós pályázat benyújtásának tervezett időpontja (év, hó) 2010. július A projekt megvalósítás befejezésének tervezett időpontja (év, hó) 2012. december Összes beruházási költség (Ft) 1.490.000.000 Elszámolható beruházási költség 1.490.000 000 Nem elszámolható beruházási költség --- A projekt előkészítés kezdete (év,hó) 2009. május A projekt előkészítés tervezett befejezése (év,hó) 2010. november A megoldandó probléma rövid leírása A településen jelenleg kettő megoldást alkalmaznak a keletkező lakossági szennyvíz kezelésére: o egyedi, helyi szennyvíztisztítás és elhelyezés házi szikkasztó medencével, a szennyvíz talajba történő elszivárgásával 5
o szennyvízelvezetés zárt házi szennyvíztároló medencében, szippantás és tengelyen történő szállítás az Önkormányzat által kijelölt ideiglenes leürítő helyre ill. illegális leürítő helyekre. Általánosságban azonban rögzíthetjük, hasonlóan az országos gyakorlathoz, hogy a szikkasztómedencék több év után eliszapolódnak, a karbantartásra azonban senki nem fordít figyelmet, így a tisztítási hatásfok nagymértékben lecsökken, fokozott talajterhelést okozva. A több éve, évtizede épített ma már korszerűtlen elvileg zárt és szigetelt tárolómedencék valójában nyitottak és ezáltal a keletkező szennyvíz a talajba illetve a talajvízbe szivárog. Mivel a település szennyvízgyűjtő aknái legnagyobbrészt nem vízzáró kivitelűek, ezért megállapítható, hogy a keletkező lakossági szennyvíz közelítőleg 80-85 %-a a talajba szivárog. A város szippantott szennyvíz leürítő helye 2007-ben megszűnt. A leürítőhely a város külterületén, lakott területtől kb. 1,5 km-re, a határátkelőhely környékén működött, környezetvédelmi engedéllyel, melyet a hatóság nem hosszabbított meg. Azóta az Önkormányzati intézmények szennyvizeit az Önkor-mányzat által kijelölt területre szállítják, ami környezetvédelmi engedély nélkül működik, megtűrt állapotnak tekinthető. A lakossági eredetű szippantott szennyvizeket elviekben a kiskunhalasi szennyvíztisztító telepre kellene beszállítani, de a jelentős távolságból adódó 3000 Ft/m 3 szállítási díj miatt valójában nem történik a kiskunhalasi szennyvíztisztító telepre beszállítás. Így igen jelentős a szippantott szennyvíz illegális leürítése és elhelyezése. Az Önkormányzatnak tehát mindenképpen meg kell oldani a keletkező szennyvizek hatósági előírásoknak megfelelő elvezetését és tisztítását. Ugyanakkor a lakosság részéről is jelentős az igény a komfortosabb, tisztább, egészségesebb környezet iránt. A csatorna megépülte után ugyanis 6
az ingatlan értéke felértékelődik, a fürdőszoba komfortosabbá tehető és megszűnik a szippantás, ami a lakó részéről állandó odafigyelést igényelt, a kellő időben történő elszállítás megszervezésével kapcsolatban. A lakossági tájékoztatás és igény-felmérés eredményeként megállapítható, hogy a lakosság támogatja és várja a projekt megvalósulását. Jelen projekt fejlesztendő tevékenysége tehát a belterületi szennyvízcsatorna hálózat, valamint a szennyvíztisztító telep megépítése. Megoldási javaslatok és a változatelemzés eredményei, a változatok fajlagos beruházási és üzemköltségei Megoldási javaslatok és a változatelemzés eredményei A változatelemzést alapvetően két lépésben végezzük koncepcionális változatok összehasonlítása végső változatok részletes összehasonlítása Az EMT változatelemzése alapjában véve teljesíti az 5.1. pontban leírt koncepcionális elemzés elvárásait, jelen elemzés során azonban kiegészítjük, részletesebben kifejtjük a változásokat. Az EMT elkészülte óta nem merült fel sem a kidolgozók, sem az 1. fordulós pályázat Bíráló Bizottsága részéről olyan újabb változat, amely szükségessé tenné újabb változatok elemzését. Elemzések a végső változatok meghatároérdekében Az elemzést két változatelemzési szakaszban végeztük. Az első változatelemzési szakaszban általánosságban vizsgáljuk a településen keletkező szennyvizek elhelyezési lehetőségét, a fejlesztés különböző koncepcionális változatait, a csatornázás nem csatornázás kérdés alapján. A második változatelemzési szakaszban pedig a csatornahálózaton történő szennyvíz összegyűjtés és elvezetés, valamint a szennyvíztisztítás különböző műszaki megoldását vizsgáltuk. A két változatelemzési szakasz eredményeként rendelkezésre áll úgy szennyvízelvezetés, mint a szennyvíztisztítás vonatkozásában az a két-két változat, mely a végső változatelemzés alapját képezi. 7
A V É G SŐ V Á L T O Z A T E L E M Z É S V Á L T O Z A T A I 1.1.1 Csatornahálózat A változat Gravitációs szennyvízelvezetés a fejlesztési terület teljes területén B változat Gravitációs és nyomott csatornákból álló, ún. vegyes rendszer. 1.1.2 Szennyvíztisztítás A változat Totáloxidációs, eleveniszapos OMS tisztítási technológia B változat 8
Totáloxidációs, eleveniszapos SBR tisztítási technológia Projektváltozat alatt a szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás eges módozatainak együttes vizsgálatát értjük. A köztes RMT véleményezése kapcsán a Fejlesztési Igazgatóság javasolta a projektváltozatok kiegészítését az egyes szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási változatok vegyes vizsgálatával is. alábbiak: Ennek megfelelően a végső változatelemzés projekt változatai az A projektváltozat: szennyvízelvezetés : gravitációs szennyvízelvezetés a fejlesztési terület teljes terü-letén B projektváltozat: szennyvíztisztítás : totáloxidációs, eleveniszapos OMS tisztítási technológia szennyvízelvezetés : gravitációs és nyomott csator-nákból álló, ún. vegyes rendszer szennyvíztisztítás : totáloxidációs, eleveniszapos SBR tisztítási technológia C projektváltozat: szennyvízelvezetés : gravitációs szennyvízelvezetés a fejlesztési terület teljes terü-letén 9
szennyvíztisztítás : totáloxidációs, eleveniszapos SBR tisztítási technológia D projektváltozat: szennyvízelvezetés : gravitációs és nyomott csator-nákból álló, ún. vegyes rendszer szennyvíztisztítás : totáloxidációs, eleveniszapos OMS tisztítási technológia A jobb áttekinthetőség érdekében az egyes változatokat egymást követő (5.4.; 5.5.; 5.6. és 5.7.) fejezetekben ismertetjük. 10
A változatok fajlagos beruházási és üzemköltségei Fajlagos beruházási költség A változat B változat szennyvízelvezetés 1.002.000.000 Ft = 42.309 Ft/m 3 23.683 fm 1.006.930.000 Ft = 40.927 Ft/m 3 24.603 fm szennyvíztisztítás komposztálással 300.000.000 Ft = 789.473 Ft/m 3 380 m 3 334.500.000 Ft = 880.263 Ft/m 3 380 m 3 C változat D változat szennyvízelvezetés 1.002.000.000 Ft = 42.309 Ft/m 3 23.683 fm 1.006.930.000 Ft = 40.927 Ft/m 3 24.603 fm szennyvíztisztítás komposztálással 334.500.000 Ft = 880.263 Ft/m 3 380 m 3 300.000.000 Ft = 789.473 Ft/m 3 380 m 3 Fajlagos üzemköltség KIDOLGOZÁS ALATT 11
Kidolgozásra javasolt változat műszaki szempontból történő bemutatása és kritikus intézményi kérdések Javasolt műszaki változat A javasolt műszaki változat mind a szennyvízelvezetés, mind a szennyvíztisztítás esetében az A változat Szennyvízelvezetés Elválasztott rendszerű, gravitációs szennyvízelvezetés a település teljes belterületi fejlesztési területén, a műszaki szükségességnek megfelelő darabszámú szennyvízátemelővel A szennyvízátemelők biofilterrel, központi irányítástechnikai rendszerrel ellátottak. A város belterületét érintő I. ütemi szennyvízelvezetés kialakítása úgy történt, hogy a távlati külterületi II. ütem műszakilag csatlakoztatható legyen jelen fejlesztési ütem létesítményeihez. A csatlakozás csatornaátmérő növekedést nem eredményez. Szennyvíztisztítás Totáloxidációs, eleveniszapos tisztítási technológia, a keletkezett iszap stabilizációjával, nitrifikációval, denitrifikációval, részleges biológiai foszfortalanítással, a telepen történő szippantott szennyvíz foga-dásával. A szennyvízmennyiségek alakulásának vizsgálatakor ill. a tisztító telep kapacitásának meghatározásakor figyelembe vettük a külterületről belterületre történő lakosság áttelepülést, valamint az Önkormányzat azon szándékát, hogy néhány jelenleg külterületi utcát belterületbe kíván vonni. A szennyvíztisztító kapacitás a szennyvízelvezetés ütemezésének megfelelően került meghatározásra. A belterületi I. ütemi szennyvízelvezetéshez kapcsolódó tisztítókapacitás ami jelen fejlesztés keretében megvalósul 380 m 3 /d, amelyből 355 m 3 /d a csatornán összegyűjtött és elvezetett, 25 m 3 /d pedig a tengelyen beszállított. A távlati, külterületi II. ütem szennyvízmennyisége 110 m 3 /d tisztítókapacitás bővítést eredményez. A kapacitásbővítés tulajdonképpen a biológiai tisztítókapacitás bővítését jelenti, mivel a mechanikai tisztítási fokozat (gépi rács, uszadék-homokfogó) és az iszapkezelés (iszapsiló) létesítményei a bővítés után is megfelelnek. 12
A stabilizált fölösiszap víztelenítés utáni hasznosításának megoldására az Önkormányzatnak két elképzelése van. rövid távon: a víztelenített szennyvíziszap Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Kht Szegedi Regionális Hulladékkezelő Telepére történő közúti beszállítást követően, komposztálásra kerül. közép- ill. hosszútávon: az Önkormányzat a Kiskunmajsai Ipari Parkban megvalósuló térségbeli bioenergia program megvalósulása keretében kívánja megoldani az iszap-hasznosítást. A tisztított szennyvíz befogadója a Tompai-főcsatorna. 13
2. táblázat: A projektben megvalósítani tervezett létesítmények, eszközök létesítmény, eszköz mennyisé mennyiség kapacitás kapacitás település g mérték- mérték- helyszíne egysége egysége szennyvízelvezetés gravitációs csatorna fm 21.383 mm D 200 Tompa házi bekötő csatorna fm 10.648 mm D 160 Tompa nyomóvezetékek fm 2.300 mm D 160 Tompa D 90 szennyvízátemelők, irányítástechnikával db 11 m 3 /d 12-355 Tompa szennyvíztisztítás szippantott db 1 m 3 0,7 Tompa szennyvíz fogadó szippantott db 1 m 3 50 Tompa szennyvíz tároló uszadékfogó db 1 m 3 17,6 Tompa gépi rács épülete db 1 m 2 2x45,5 Tompa biológiai tisztító- db 1 m 3 /d 380 Tompa műtárgy technológiai épület db 1 m 2 98,0 Tompa tisztított szennyvíz db 1 m 3 /d 380 Tompa átemelő tisztított szennyvíz fm 1975 mm D 160 Tompa nyomóvezeték iszapsiló db 1 m 3 154 Tompa fedett iszaptározó db 1 m 2 200 Tompa 14
Kritikus intézmény kérdések A tervezett települési csatornahálózat közterületre került előirányzásra, a szennyvíztisztító telep területe az önkormányzat tulajdonában van. A projektberuházás során létrehozott vagyontárgyak a projekt kedvezményezettje, Tompa Város Önkormányzatának tulajdonába kerülnek, melyeket a beruházást követő öt éven belül elidegeníteni tilos, továbbá a projekt által nyújtott szolgáltatást öt évig fenn kell tartani! A rendszer üzemeltetője közbeszerzési eljáráson kerül kiválasztásra. Az eljárás úgy kerül időben ütemezésre, hogy a beruházás megkezdése előtt ismert legyen az üzemeltető személye. Ebben az esetben ugyanis az üzemeltető is végig tudja kísérni a beruházás folyamatát, biztosítva azt a feltételt, hogy a kivitelezés az üzemeltetői elvárásokkal összhangban kerüljön megvalósításra. Valószínűsíthető, hogy az ivóvízhálózatot üzemeltető HALASVÍZ Kft nagy eséllyel indul majd az üzemeltetésre kiírt pályázaton, mert az ivóvíz- és a szennyvízhálózat együttes üzemeltetése több előnnyel is jár, műszaki- gazdasági szempontból is. A költség-haszon elemzés eredményeinek összefoglalása KIDOLGOZÁS ALATT A projekt lebonyolításának javasolt üzem- és intézkedési terve 15
3.sz. táblázat: A megvalósítás ütemezése tevékenység elszámolható költség [Ft] ingatlan és ingatlanhoz kapcso-lódó vagyoni értékű - jog meg-szerzése terület előkészítés 8.400.000 közbeszerzés 12.000.000 tájékoztatás, nyilvánosság 6.200.000 projektmenedzsment 32.000.000 könyvvizsgálat 7.000.000 mérnök felügyelet 46.400.000 építés 1.119.200.000 eszköz beszerzés 197.800.000 tartalék 61.000.000 összesen 1.490.000.000 kezdete vége Az EMT és a köztes RMT közötti eltérések leírása Az EMT és az RMT tematikáját követve eltérés alapvetően a továbbá az EMT 7. ill. az RMT 8. pontjai között lehet. 4. és 5. pontok, A 4. fejezetben a fajlagos vízfogyasztás, szennyvízmennyiségek, vízdíjak, szippantás költsége értékei kiegészültek, pontosodtak a 2008-as ill. 2009-es adatokkal. Az eredményindikátorok tekintetében a bekötési arány módosult, a megvalósítást követő ötödik évre, 2017-re vonatkoztatva. 85 %-ról 92 %-ra A megadott ütemezéstől való eltérések oka, megindoklása, következtetések 16
o Az EMT-ben tervezett ütemezéstől való eltérés alapvető oka, hogy az 1. fordulós pályázat elbírálása később történt az előirányzottnál, így a projekt indítása is később kezdődhetett. o o o o o A pályázati dokumentáció 2. fordulóra való benyújtására 2010. májusa helyett 2010. júliusában kerül sor. 2. fordulós projektindítás 2010. augusztusa helyett 2010. decemberében fog történni. A műszaki átadásra 2012. októbere helyett 2012. novemberében kerül sor. A 2. fordulós zárójelentés pedig 2012. november helyett 2012. decemberében készült el. A 2. fordulós zárójelentés elfogadására ill. a támogatási szerződés lezárására pedig 2012. decembere helyett 2013. januárjában kerül sor. Összességében rögzíthetjük, hogy az 1. fordulós későbbi projektindítás ellenére a projekt 2013. januárjában befejezhető, ami a kivitelezési munkák az EMT-ben vázoltakhoz képest kb. fél éves lerövidítésével elérhető. 17
2 A projektgazda bemutatása A pályázó neve: Tompa Város Önkormányzata Megye: Bács-Kiskun Település: Tompa Irányítószám: 6422 Közterület: Szabadság tér 3 Honlap: www.tompa.hu A pályázó hivatalos képviselőjének adatai Név: Belágyi Mihály Beosztás: polgármester Telefon: 77-551-518 Fax: 77-551-510 Kapcsolattartó adatai Név: Szrenkó József Beosztás: műszaki előadó Telefon: 77-551-521 Fax: 77-551-510 E-mail: tompaonk@tompa.hu Tompa Város Önkormányzat képviselő-testületének munkaszervezete a Polgármesteri Hivatal, amely az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntés előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására jött létre. A hivatal teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A Hivatal Irányítása A hivatalt a polgármester, a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja. A polgármester irányítói jogkörében: Meghatározza, a jegyző javaslatainak figyelembevételével a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. Előterjesztést nyújt be a jegyző javaslatára a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására. 18
Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. A Hivatal vezetése: A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. A jegyző vezetői jogkörében: Gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői tekintetében. Gondoskodik a hivatal munkájának megszervezéséről. Meghatározza a feladatok végrehajtásának idejét, módját, ütemét. Ellenjegyzi a polgármester által vállalt valamennyi kötelezettséget. Gondoskodik a hivatal állományának feltöltéséről, a köztisztviselői állomány továbbképzéséről. Javaslatot tesz a polgármesternek a hivatal belső szervezeti tagozódására, a hivatal munkarendjére, az ügyfélfogadás rendjére. A hivatal egységes működésére tekintettel, a hivatali feladatok hatékonyabb ellátása érdekében végleges, vagy ideiglenes átcsoportosítást hajthat végre a belső szervezeti egységek között, s ennek során a hivatal köztisztviselői számára a munkaköri leírásukban nem szereplő feladatot is megállapíthat. A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti, aki a jegyző által meghatározott feladatokat látja el. A polgármesteri hivatalon belül az alábbi szervezeti egységek működnek: titkárság, népesség nyilvántartás, szociális ügyek, gazdálkodással kapcsolatos ügyek, adóügyek, műszaki ügyek, pénzügyek. A különböző szakterületekért előadók a felelősek, önálló osztályok nem működnek a hivatalon belül. Általános forgalmi adó és jogszabályi háttér Az általános forgalmi adó elszámolhatóságával kapcsolatban elmondható, hogy Tompa Város Önkormányzata ÁFA visszaigénylésre nem jogosult az 1992. évi LXXIV. Tv. 4. Alapján. Törvényi kötelezettség szerint az 1990.évi LXV. Törvény 8. (1) bekezdése szerint települési önkormányzat feladatai közé tartozik a csatornázás megoldása. A Projekt oka, hogy Tompa városában jelenleg nincs kiépített szennyvízelvezető és tisztító rendszer. A város területén jelenleg is működő szikkasztó aknák megléte nem egyeztethető össze az Európai Unió és Magyarország hatályos környezeti politikájával. Esélyegyenlőségi és fenntartható fejlődési politika Jelen projektben a projektgazda, mind a projekt tervezési, mind a lebonyolítás időszakában az elfogadott horizontális elvárásoknak legjobb tudása szerint próbál megfelelni. A projekt teljes társadalmi elfogadottságot élvez, a fenntarthatóságot pedig az önkormányzat szervezete képes biztosítani. A pályázó mind a környezeti fenntarthatóság, mind a fenntartható fejlődés, mind az esélyegyenlőség elveit figyelembe véve és szigorúan betartva és betartatva fog eljárni a beruházás kezdeti időszakától, a megvalósulást követő üzemeltetés időszakában is. 19
Tompa Város Önkormányzata rendelkezik, a képviselő-testület által elfogadott esélyegyenlőségi tervvel, amelynek fő célkitűzései jelen projekt során is figyelembe veszi. Ezek szerint, az esélyegyenlőség a társadalom minden tagja számára fontos érték. Biztosítékul szolgál annak a célnak az elérésében, hogy mindenkinek - bárminemű megkülönböztetés nélkül - legyen esélye a munkavállalásra, a szociális és egészségügyi ellátásra, lakhatási, oktatási és képzési ellátásra, szolgáltatások elérésére, igénybevételére. Legyenek ezek elérhetőek függetlenül attól, hogy milyen a neme, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása hovatartozása, fogyatékossága, vallási vagy világnézeti meggyőződése, nemi identitása, életkora, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonya, stb. A projekttel kapcsolatban Tompa Város önkormányzata vállalja, hogy Fenntarthatósági tervet készít, melynek határideje a második fordulós pályázat Támogatási szerződésének megkötése. A terv megrendelését képviselőtestületi határozattal megerősítve a polgármester felelőssége végrehajtani. Emellett a továbbiakban bemutatott civil szervezetekkel, városi társulásokkal kapcsolaterősítő lépéseket tervezünk. Eddig felkutattuk a városunkban fellelhető szervezeteket, illetve felvettük a kapcsolatot velük, hogy a véleményüket kérjük a szennyvízberuházás kapcsán a megkeresésünkre pozitív visszajelzést kaptunk, miszerint a szennyvízcsatorna és tisztító beruházást minden szervezet támogatja. Az esélyegyenlőségi tervünknek megfelelően esélyegyenlőségi munkatársat alkalmazunk (Jenovainé Horváth Hajnalka, vezető főtanácsos), akinek felelőssége, hogy a városi rendezvényeken az esélyegyenlőség fontosságát és lehetőségeit ismertesse, illetve az önkormányzat és intézményei munkatársai közt érvényesítse. Az intézkedések részletes kifejtése a 6.3.2 és a 6.3.3 fejezetekben kerül kifejtésre. Döntési mechanizmusok A szennyvízprojekt kapcsán a polgármester döntéseket készít elő, melyeket a gazdasági és műszaki előadóval és a jegyzővel (szennyvíz beruházó elnökség) szükség szerint konzultál. A megfelelően előkészített döntéseket képviselőtestületi határozattal, és jegyzői ellenjegyzéssel léptetik érvénybe. A döntések végrehajtásáért a polgármester a felelős. 20
1. táblázat: Együttműködésre vonatkozó adatok Önkormányzati társulás Tagok neve: Pénzügyi hozzájárulás mértéke Lakosságszám Területi érintettség Tulajdonjogot szerez ezer Ft % fő igen/nem igen/nem Társulásban részt vevő önkormányzatok Gesztor 1 / Projektben résztvevő önkormányzatok 2. 3. 4. 5. Összesen: 1 db. 1. Projekten kívüli tagok 2. Összesen: db. Konzorcium Tagok neve: Konzorcium vezető Konzorciumi tagok 1. 2. Összesen: db. Pénzügyi hozzájárulás Tulajdonjogot Lakosságszám Területi érintettség mértéke szerez ezer Ft % fő igen/nem igen/nem 1 Jogi személyiség nélküli társulás esetén. 21
3 Háttér, környezet 3.1 Érintett földrajzi terület bemutatása 3.1.1 terület közigazgatási lehatárolása 5.sz. táblázat : A projekt által érintett szennyvízelvezetési agglomeráció települései érintett KÖTEVIFE település projekten régió megye kistérség szerepel (igen/nem) Tompa igen Délalföldi Bács- Kiskunhalasi Kiskun Alsó- Tiszavidéki lakosságszám 4714 A város közigazgatási területe o belterület 304 ha o külterület 7.853 ha o összesen 8.157 ha A város közigazgatási területe a mellékelt 1:20000 méretarányú Átnézetes helyszínrajzon látható. A helyszínrajzon feltüntetésre került a közigazgatási határral azonos külterületi határ, valamint a jelenlegi belterületi határ. A lakosszám megoszlása bel- és külterület között o belterület 3.314 fő o külterület 1.400 fő o összesen 4.714 fő 22
A településszerkezet bemutatásait a 3.1.3.; a lakosszám megoszlását pedig a 3.1.2. sz. fejezet ismerteti. 3.1.2 A terület természeti környezete Általános jellemzés Tompa város közel ötezer lelket számláló, nagyforgalmú nemzetközi közúti határátkelővel rendelkező település, a Duna-Tisza közén, Bács-Kiskun megye déli részén. Északról Kisszállás, nyugatról Csikéria és Mélykút, keletről Kelebia községek, délről pedig a vajdasági Szabadka határolja. A város Baja-Szeged vonalában, a két várostól egyenlő, 60-60 km távolságban fekszik. Az 53. sz. közút (Solt-Tompa) a várost NY-ról kerüli meg, az 55. sz. (Baja- Szeged) a várostól É-ra, 1 km-re halad el. A Budapest-Belgrád vasútvonal a várost annak K-i oldalán hagyja el. Kiskunhalas a kistérségi rendszer központja, a várostól É-ra, 28 km-re terül el. Tompa város 1922. április 22-én lett önálló település, Bács-Bodrog vármegye bácsalmási járásához csatolták. Korábban Szabadka városához tartozott, Tompa-puszta néven. 1970. augusztus 1-jén nagyközség lett. 1978-ban határátkelő nyílt a településen. 2004. július 1-jén a település városi rangot kapott. Földtani, vízföldtani jellemzés Tompa város talajviszonyainak alakulását a földtörténeti viszonyok befolyásolták, melyek ismerete hozzásegít a talajképző folyamatok megismeréséhez. Az Alföld szerkezetileg töréses peremű, katlansüllyedésekre tagozódó negyedkori medence, melynek feltöltődését tengeri, tavi, folyóvízi üledékképződés eredményezte. Mai felszínének kialakulását az eolikus és 23
fellációs anyagmozgás és áthalmozódás alakította ki. Az érintett területegység a Duna pleisztocénkori nagy hordalékkúpjának maradványa. A hordalékkúp nagyobb részét folyami homok, homokos iszap és agyag építi fel, az eolikus üledéket pedig átalakult lösz kőzetek és futóhomok jellemzi. Ez a viszony a földtörténeti jelen korban a szél hatására megváltozott, a folyóvízi hordalékot a deflációs hatások jelentős mértékben elmozgatták a területről, így a jelenlegi alapkőzetnek a felszínhez közel álló rétege laza törmelékes kőzet, azaz a homok. A felszínt 0,5 0,7 m vastagságban humuszos iszapos homokliszt, mint termőtalaj borítja, ami a déli oldalon 2,5 3,0 m-es vastagságot is eléri. Ennek kora holocén. Vízáteresztő képessége k = 10-4 cm/s értékben adható meg. Szikkasztásra ideális. Ez alatt 4,0 6,0 m vastag homogén szerkezetű finom homokliszt rakódott le, mely a pleisztocén korban került a mostani helyére. Vízáteresztő képessége k = 10-3 cm/s. Mindkét réteg eolikus eredetű. A talajvízszintek 123,0 125,0 m közötti szinten észlelhetők, melyek mozgása jelenleg hosszú idő távlatában, süllyedő tendenciájú. A horizontális értelmű mozgása rendkívül enyhe ÉNY DK irányú áramlás. A felszínközeli pleisztocén üledéksor vastagsága kb. 200 m. Ez alatt aránylag vékony levantei és pannóniai takaró helyezkedik el. Az alaphegységet 600 650 m közötti mélységben érték el a feltárások. A pleisztocén rétegeket vékony agyagos sávok választják el egymástól, ezért egységes víztartóként viselkednek. A mélységi ivóvíz beszerzés erre a szinttájra támaszkodik. A térszín morfológiai viszonyaiban a löszhátra jellemző sík területek a meghatározók. Alárendelten előfordulnak kisebb homokhalmok és mélyfekvésű szikes tavak nyomai, vízállások is. A domborzat a város területén sík, teljes mértékben megjelenik rajta az ember tájformáló hatásának kézjegye. A külterületi részeken az eredeti enyhén hullámos területek az emberi beavatkozás, a mezőgazdaság hatására mára szinte teljesen eltűntek. 24
A térség Balti tengerszint feletti magassága 130,0 133,0 m között alakult ki, de szélső értékben előfordul a 127,0 139,0 m magasság is. Meteorológiai jellemzés A terület éghajlata földrajzi helyzetéből adódóan kontinentális. Az évi középhőmérséklet 10-11 o C körül alakul. A napsütéses órák száma a nyári időszakban elérheti a havi 280-300 órát is, átlagosan azonban a nyári évnegyedre 820-840 napsütéses óra, a téli évnegyedre pedig 200-210 napsütéses óra jellemző. Az éves csapadékmennyiség 530 mm körül alakul. Ez a csapadékmennyiség azonban nem egyenletesen jelentkezik, hanem gyakran az éves mennyiség 10-15 %-a rövid időn belül (akár pár óra) lehullik. A légnedvesség a változatos időjáráson belül szabványos napi és éves ingást mutat. Jellemző az átlagos vízhiány, vízfölösleg azonban az időjárási anomáliáktól eltekintve nem alakul ki. A területre jellemző szélirányok gyakoriságát tekintve a leggyakoribb irány az É, ÉNY-i. Évi átlagban a szélcsendes időszak 7,5-8,0 %-ra tehető. A terület vízrendezésének következtében a talajvízszint ingadozás és ennek periodikus változása a terület vízgazdálkodását nem befolyásolja. A tervezett projektterület o nem érinti a Natura 2000 területet, mert a település kül- és belterületére nincs Natura terület bejegyezve; A NATURA 2000 területek a 275/2004.(I.8.) Korm.rendeletben kerültek kihirdetésre, melyeket rendszeresen felülvizsgálnak. o nem minősül magas talajvízállású területnek, a 174/2003.(X.28.) Korm.rendeletben ismertetett fogal-mak szerint, mert a talajvíz nincs a terepszinthez viszonyítva 2,0 m-en belül 25
o nem érint ill. nem határos Vásárhelyi-terv keretében tervezett árvízi tározókkal; o a VKI szerint a Tisza rész-vízgyűjtőjéhez kap-csolódik; o érint befogadókat, ugyanis a tisztított szennyvíz a Kiskunmajsai Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő Tompai-főcsatorna, mely időszakos vízfolyás és a Körös-éri főcsatornába csatlakozik. A tisztított szennyvíz befogadóba történő bevezetési helye, a jelenleg már nem hatályos 33/2000. (III.17.) Kormányrendelet szerinti elővizsgálat eredményeként került meghatározásra, a vízfolyás 3+008 meder-szelvényében. Ebben a szelvényben sem a furatban, sem a talajvízben nem találtak B szennyezettségi határértéket megha-ladó szennyezőanyag nehézfémek, TPH, szervetlen vegyületek koncentrációt. A bevezetés helyén a vízfolyás fenékszélessége 1,0 m, fenékszintje 124,82 m.b.f., maximális vízállása 450 l/s. A 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2.sz. melléklete szerint a befogadó időszakos vízfolyásnak minősül. o a 219/2004.(VII.21.)Korm.rendelet 2.sz. melléklete szerint érzékeny, de nem sérülékeny terület; o a 123/1997. Korm.rendeletben megfogalmazott ivóvíz-bázist nem érint és nem veszélyeztet a projekt nélküli állapot sem. o építés szempontjából releváns földtani viszonyok a területen A város területét a bácskai löszös síkságra jellemző löszös-iszaposhomoklisztes jelleg mellett, a homokos-futóhomokos talajtípusok is jellemzik. Finomszemcsés összletek és homoktalajok alkotják a talajrétegeket. A szennyvíztisztító telep területén a felső 2-2,0 m réteg világosszürke homokliszt, majd az alatta lévő, kb. 2,0 m-es réteg sárgásszürke homoklisztes közepes homok. 26
3.1.3 Jellemző településszerkezet A településszerkezet jellemzően kisvárosias, családiházas, kiskertes jellegű, széles utcákkal tagolva. A város közigazgatási területe: 8.157 ha belterület 304 ha külterület 7.853 ha A település népsűrűsége: a teljes közigazgatási terület: 57,8 fő/km 2 belterület 1090 fő/km 2 külterület 17,8 fő/km 2 A belterület durván trapéz alakú. Utcái hálós elrendezésűek. A lakótelkek előkertes vagy utcafrontos beépítésűek, a lakóházak döntően oldalsó telekhatáron állóak. A belterülethez 2-3 km hosszúságú, csápszerű, általában kétoldalú beépítettségű utcák csatlakoznak. (Attila utca külterületi szakasza, Hunyadi, Damjanich, Körösoldal-Újföld, Vörösmarty, Felsősáskalapos, Alsósáskalapos, Szabadföld, Örökföld, Külsőújsor, Belsőújsor, Béke utca). E nyúlványok, csápszerű utcák kialakulásának az a magya-rázata, hogy a település É-i és D-i határában egy-egy nagyobb uradalom volt. Az uradalmi majorok köré és a hozzájuk vezető út mentén épültek fel az akkori cselédházak. Szétszórt, ún. szórványtanyák a Katonaföldön, Körösoldalon, Újföldön és Alsósáskalaposon találhatók. 1983-tól a Zrínyi, Kis, Arany J. és Móra utcákban mintegy 50 db kisvárosi jellegű, földszint+padlástér beépítéses kertes ház épült fel. A település központja a Szentháromság tér, Táncsics, Kossuth, Deák, Bem utca által közbezárt terület. 27
Itt helyezkednek el a település igazgatási, oktatási, műve-lődési intézményei, a templom, a piactér, három játszótér, a sportpálya és a központi park. Tompa város a 240/2006.(XI.30.) Korm.rendeletben nem szerepel, mint társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település. A 25/2002.(II.27.) Korm.rendelet 2.sz. melléklet 5.sz. táblázata Agglomerációk 2000-10000 LE közötti szennyvíz-terheléssel, normál területen szerint, Tompa 4751 LE-el, mint önálló település szerepel az agglomerációs listán. Tekintettel a szomszédos településektől való adottságként tekinthető nagyobb távolságokra, az agglomeráció további településekkel való kibővülése nem lehetséges. Megjegyezni kívánjuk, hogy 2002-ben megvizsgálásra került Tompa és Kelebia települések közös szennyvízelvezetési agglomerációjának kialakítása. A 26/2002.(II.27.) Korm. rendelet szerint elvégzett felül-vizsgálat nem támasztotta alá a közös szennyvízelvezetési agglomeráció kialakítását, így a két település külön-külön szennyvízelvezetési agglomerációt alkotva valósítja meg a fejlesztést. A fejlesztési terület legtávolabbi DK-i részének a tervezett szennyvíztisztító teleptől való távolsága kb. 5,0 km. A projektterület egészét bemutató, 1:20.000-es méretarányú áttekintő helyszínrajzot melléklejük. A helyszínrajzon a jobb áttekinthetőség érdekében feltün-tettük: a csatornázandó terület határát a jelen fejlesztés tárgyát képező belterület határát a külterület határát 28
a rendelkezési tervben távlatban előirányzott csator-názandó terület határát A településszerkezet csatornázási-szennyvíztisztítási jellemzői: A tervezett projektterület lefedi Tompa város jelenlegi belterületét, mint szennyvízcsatorna hálózattal ellátandó településrészt, valamint a tervezett szennyvíztisztító telepet, a telepre továbbító nyers szennyvíznyomó vezeték, továbbá a telepről a tisztított szennyvizet elvezető nyomóvezeték nyomvonalait. A város belterülete szabályos szerkezetű, utcánként egyenletes beépítettséggel. A belterületet vízfolyás, vasútvonal vagy egyéb jelentős domborzati tényező nem tagolja, közel vízszintes domborzatú. A terület délről észak felé egyenletesen lejt, kb. 2-3 m-es szintkülönbséggel. A tervezett szennyvíztisztító telep külterületen, az 53.sz. főközlekedési út és a Tompai-főcsatorna közötti, 021/6 hrsz-ú ingatlanon került előirányzásra. Az OTEK előírásoknak megfelelő védőtávolság biztosítható. A tervezett befogadó a Tompai-főcsatorna, folyás-iránya és a szennyvíztelep elhelyezkedése biztosítja, hogy a tisztított szennyvíz elvezetés ne a település irányába történjen. A település belterületének, a fejlesztési területnek a népsűrűsége 3314 fő = 1090 fő/ km 2 3,04 km 2 meghaladja a 26/2002.(II.27.) Korm.rendeletben előírt küszöbértékeket, ami alatt az egyedi szennyvízelhelyezési lehetőségeket külön vizsgálni kell. 29
3.2 Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása 3.2.1 Demográfiai helyzet, tendenciák A demográfiai helyzetet az Önkormányzattól kapott adatszolgáltatás alapján és azok statisztikai adatokkal történő kiegészítése szerint mutatjuk be. A statisztikai adatok nem teljesek, így minden adat esetében nem biztosítható a min. 20 évre visszamenőleg történő áttekintés. megnevezés 1980 1990 2000 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. lakosszám [fő] foglalkoztatottak száma [fő] munkanélküliek [fő] aktív keresők [db] eltartottak [fő] népsűrűség [fő/km 2 ] - külterület - belterület állandó népesség korösszetétele [fő] 0-17 év 18-59 év 60 év fölött születések száma [fő] halálozások száma [fő] 18-59 évesek aránya [%] lakások száma [db] egyéb lakóegységek száma [db] 5112 4658 4899 4888 4865 4852 4809 4765-2200 2420 - - - - 2400-280 220 - - - - 250-2880 2680 - - - - 2650-1340 1180 - - - - 1200 21,9 1093 1205 2839 1068 20,3 1009 971 2790 897 15,3 1250 913 2957 1029 20,4 1080,9 980 3371 537 20,1 1081,6 968 3361 536 20,4 1071,4 951 3363 538 18,8 1097,4 949 3327 533 18,5 1090,1 940 3290 535 51 45 37 43 41 38 46 45 120 103 91 89 81 88 94 80 55,5 59,9 60,0 68,9 69,0 69,3 69,2 69,0 - - - 1882 1882 1882 1962 1962 - - - 144 144 144 144 144 A fenti megosztásban az Önkormányzatnál 2003 óta állnak rendelkezésre adatok, az ezt megelőző időszakok adatai a területi statisztikai kimutatásokból valók. 30
A népesség változásának statikai adatforrása Önkormányzati. Mivel a településszerkezet előzőekben vázolt speciális jellege miatt igen jelentős a külterület nagysága a város teljes területéhez viszonyítva, a lakosszám és népsűrűség adatokat kül- és belterület megbontásban is bemutatjuk. Megn. M. 1980 1990 2001 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. Teljes terület km 2 81,57 81,57 81, 57 81,57 81,57 81,57 81,57 81,57 belterület km 2 3,04 3,04 3,04 3,04 3,04 3,04 3,04 3,04 külterület km 2 78,53 78,53 78,53 78,53 78,53 78,53 78,53 78,53 Lakosszám fő 5112 4658 4892 4888 4865 48,52 4809 4765 belterület fő 3324 3067 3642 3286 3288 3275 3336 3314 külterület fő 1788 1591 1250 1602 1577 1577 1473 1451 Népsűrűség fő/km 2 62,7 57,8 60 59,9 59,6 59,5 58,9 58,4 belterület fő/km 2 1093 1009 1250 1080,9 1081,6 1071,4 1097,4 1090,1 külterület fő/km 2 21,9 20,3 15,3 20,4 20,1 20,4 18,8 18,5 2. táblázat: A demográfiai helyzet alapadatai település neve központi egyéb külte- összesen belterületen belterületen rületen lakosszám (fő) 3314-1400 4714 lakások száma (db) 1332-630 1962 vízbekötések 1331-628 1959 száma (db) egyéb lakóegységek száma (db) 144 - - 144 Kiegészítő információk a fenti táblázathoz. Az egyéb lakóegységek fogalma alatt szükséglakások értendők, ahol bejelentett lakó nincs. A lakosok száma azért haladja meg a vízbekötések számát, mert a városközpontban néhány emeletes épület esetén egy vízbekötéshez több lakás is tartozik. A lakások komfort jellege szerinti megoszlása A belterületen külterület összesen összkomfortos 635-635 komfortos 659-659 félkomfortos 38 85 123 komfort nélküli - 545 545 összesen 1332 630 1962 31
külterületen lévő lakások kivétel nélkül komfort nélküliek ill. félkomfortosak. Lakások, építési telkek, tanyák megoszlása belterületen külterület összesen lakások 1332 630 1962 üres telek, 80 200 280 tanya összesen 1412 830 2242 A feldolgozott adatokból levonható következtetések, megállapítható tendenciák: A település alföldi kisváros, melyre jellemző a hazánk más településein is tapasztalható lakosszám csökkenés. A település lakossága a 80-as évek végén 5 év alatt 4,7 %-kal csökkent. Az akkori prognózis szerint a lakónépesség az ezredfordulóra 4500 fő lett volna. Szerencsére ez a folyamat lelassult illetve megállt, majd lassan emelkedett, a jelenlegi 4.714 főre. Az összlakosszám csökkenésen belül igen jelentős a külterületről a belterületre történő átköltözés, ami a külterületi, tanyasi életforma nehéz megélhetést biztosító feladását is jelenti egyidejűleg. Ezt támassza alá a 2003-2009. időszakban a külterületi laksűrűség 20,4 értékről 18,0 fő/km2 értékre csökkenése, ill a belterületi laksűrűség egyidejűleg 1080,9 értékről 1090 fő/m2 értékre történő növekedése Hasonló tendenciát mutatnak a születési és halálozási adatok is. Vidéki viszonylatban a sok évre visszatekintő 9 %-os munkanélküliségi mutató is elfogadhatónak mondható. A legfrissebb adatok szerint a munkaképes lakosságból 213 fő a regisztrált munkanélküli. 32
A város lakosszámának és népsűrűségének alakulását grafikusan is szemléltetjük. A grafikonon feltüntettük a város egészére és a belterületre vonatkozó adatokat is A feldolgozott adatokból levonható következtetések, megállapítható tendenciák: A település alföldi kisváros, melyre jellemző a hazánk más településein is tapasztalható lakosszám csökkenés. A település lakossága a 80-as évek végén 5 év alatt 4,7 %-kal csökkent. Az akkori prognózis szerint a lakónépesség az ezredfordulóra 4500 fő lett volna. Szerencsére ez a folyamat lelassult illetve megállt, majd lassan emelkedett, a jelenlegi 4.765 főre. Az összlakosszám csökkenésen belül igen jelentős a külterületről a belterületre történő átköltözés, ami a külterületi, tanyasi életforma nehéz megélhetést biztosító feladását is jelenti egyidejűleg. Ezt támassza alá a 2003-2007. időszakban a külterületi laksűrűség 20,4 értékről 18,0 fő/km2 értékre csökkenése, ill a belterületi laksűrűség egyidejűleg 1080,9 értékről 1090 fő/m2 értékre történő növekedése Hasonló tendenciát mutatnak a születési és halálozási adatok is. Vidéki viszonylatban a sok évre visszatekintő 9 %-os munkanélküliségi mutató is elfogadhatónak mondható. A legfrissebb adatok szerint a munkaképes lakosságból 213 fő a regisztrált munkanélküli. A város lakosszámának és népsűrűségének alakulását grafikusan is szemléltetjük. A grafikonon feltüntettük a város egészére és a belterületre vonatkozó adatokat is. 33
34
35
36 Lakosszám alakulása a vizsgált 30 éves időszakra Tompa város lakosszáma a jelenlegi adatok szerint 4714 fő. Ebből belterületen 3314 fő, külterületen pedig 1400 fő él. A város speciális településszerkezetéből adódóan igen jelentős a külterület nagysága. A vázolt demográfiai helyzet, tendenciák szerint a lakosszám valóban nem növekszik, hanem inkább stagnál, de ez a tendencia a város összlakosszámára vonatkozik. A belterületi lakosszám aránya viszont növekvő tendenciát mutat, amit a bemutatott táblázatok adatai is szemléltetnek. Ennek oka, hogy a városba érkező új beköltözők a belterületen telepednek le, valamint jelentős a külterületről a belterületre átköltözők száma. Továbbá bizonyos jelenleg külterületen lévő utcák belterületbe vonása meg fog történni. Mivel a pályázat csak a belterület fejlesztésére vonatkozik, az összlakosszára vonatkozó tendenciával szemben a belterületi lakosszám növekedése várható. A vizsgált 30 éves időszakon ez maximum 200 fő összlétszám-növekedést eredményezhet, ami 2020 és 2025 közötti időszakban realizálódhat, a 3500 fő elérésével. 36
37 3.2.2 Gazdasági-társadalmi jellemzők, tendenciák Gazdasági jellemzők A gazdasági jellemzők számszerű adatai Tompa város vonatkozásában csak minimálisan állnak rendelkezésre. A népesség gazdasági aktivitásáról viszont átfogó képet a Halasi Kistérség Humán Szolgáltató Intézményének 2007. tanulmánya, mely elemzi többek között a Kiskunhalasi Kistérség munkanélküliségi adatait, nyilvántartott álláskeresők számát, regisztrált vállalkozások helyzetét. Mivel a kistérségnek része Tompa város is, így egyrészt a térségre leírtak a városra is jellemzőek, másrészt jelentős az a lakosszám, aki a földrajzi közelség miatt Kiskunhalason dolgozik. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a Kiskunhalasi Kistérség vonatkozó jellemző adatait. Foglalkoztatás, munkanélküliség 37
38 A kiskunhalasi kistérségben a foglalkoztatottak 61,8%-a a szolgáltató szektorban dolgozik, ez megfelel az országos átlagnak. Bács-Kiskun megyében ennél alacsonyabb a tercier szektorban foglalkoztatottak aránya. A térség foglalkoztatásában az ipar és építőipar jelentősége elmarad az országostól, ezzel szemben a mezőgazdaság súlya jóval meghaladja azt, de nem éri el a megyei szintet. A Kiskunhalasi kistérség munkanélküliségi adatai a kilencvenes évek második felében nagyon kedvezően alakultak és 2000-ben 5%-ra csökkentek. Ezt követően azonban az országos tendenciákkal párhuzamosan a munkanélküliségi ráta a kistérségen belüli is folyamatosan emelkedik. Míg a 8 általános iskolai osztályt el nem végzettek aránya nem változott jelentősen a Kiskunhalasi kistérségben regisztrált munkanélküliek körében, addig a szakmun-kásképzőt végzett munkanélküliek aránya, a szakközépiskolát végzettek és a gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya emelkedett. A munkanélküliségi probléma megoldását tovább nehezíti, hogy a térség egyik sajátossága (ez főleg Kiskunhalasra jellemző) a roma népesség magas száma. A térségben a munkanélküliség évszaktól és a mezőgazdasági idénymunkáktól függően 8-10% között mozog. A munkanélküliek szinte csak a képzetlen aktívakból kerülnek ki, jelentős hányaduk roma származású. A munkaerő településről történő elvándorlása nem jellemző Kiskunhalason. Aki nem talál szakmájának megfelelő állást, megpróbál és jellemzően sikerrel a szolgáltatói szférában elhelyezkedni. 2007. márciusi KSH adatok alapján: % Bács-Kiskun megyei munkanélküliségi ráta 9,5 Bács-Kiskun megyei foglalkoztatási ráta 48,2 Országos munkanélküliségi ráta 7,5 Országos foglalkoztatási ráta 51,2 38
39 Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya a kistérségben (2007.02.20-i állapot, BKM Munkaügyi Központ közlése) Település Nyilván- Nyilván- Járadék Segély tip. Rendsze-res Munkavál-laló Relatív Arány-szám tartott > 365 tipusú ellátás szoc. segély korú népes. mutató* tartott Bp- összes (fő) nap ellátás (fő) (fő) (fő) (fő) nélkül** Balotaszállás 46 8 16 2 3 1074 4.28 0.55 Harkakötöny 40 9 4 1 10 633 6.32 0.81 Kelebia 126 34 22 11 47 1844 6.83 0.87 Kiskunhalas 1386 425 301 93 551 20161 6.87 0.88 Kisszállás 127 19 20 15 32 1808 7.02 0.90 Kunfehértó 91 18 24 15 26 1527 5.96 0.76 Pirtó 47 6 12 4 10 714 6.58 0.84 Tompa 195 57 51 20 55 3178 6.14 0.78 Zsana 21 8 6 1 6 547 3.84 0.49 ÖSSZESEN 2079 584 456 162 740 31486 6.60 0.84 *Relatív mutató - nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában ** Arányszám - a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya Budapesttel és nélküle 39
Gazdasági tevékenységek, szolgáltatás A gazdaság területéről Kiskunhalas térségében három jellegzetesség vázolható fel: a széleskörű mezőgazdasági tevékenység; a főleg Kiskunhalason található különböző feldolgozóipari üzemek és a térség tranzit szerepéből, a határmentiségből adódó helyzet. A térségben több mint 3500 vállalkozás működik. Nagyon fontos a térségben a feldolgozóipar és sokan foglalkoznak ingatlanügyekkel és gazdasági szolgál-tatásokkal, valamint szállítmányozással, ami szintén a tranzitszereppel és a határ közelségével 40
függ össze. Jelentős számban vannak építőipari vállalkozások, emellett az idegenforgalom is többeknek nyújt munkalehetőséget. A térség adottságaihoz igazodóan az élelmiszeripar igen jelentősnek számít, foglalkoznak bor-, vetőmag-, hibrid-kukorica feldolgozással, gyógy-tápszer előállítással és a baromfikészítmények külföldre is eljutnak. A kistérségben tízezer fő a foglalkoztatott. A legnagyobb foglalkoztatók a kereskedelem, szolgáltatás és az élelmiszer-ital gyártása ágakban vannak. A régi ipartelepítések hagyományaira alapozva a térségben a gépipar és a könnyűipar továbbra is megmaradt, konfekcionált ruházati termékek közül a munkaruházat és a farmerruha készítés emelhető ki, folytatódik a hagyományos halasi csipkevarrás, több kisüzem bérmunkát vállal. A kistérségben gyártanak autóvillamossági cikkeket, kompresszorokat, áramfejlesztőket. Vannak műanyag-feldolgozó, konténereket előállító, faipari árukat, papír csomagolóanyagokat gyártó vállalkozások is. Kisebb-nagyobb vállalkozások foglalkoznak építőipari tervezéssel, magas- és mélyépítéssel, építőanyag-előállítással. Mezőgazdaság A kistérségben a mezőgazdaság jelentős megélhetési forrás a lakosság számára. Jellemző a tanyás településszerkezet, az elöregedő lakosság. A foglalkoztatottak ~1440 fő dolgozik legálisan - a mezőgazdaságban, ám becslések szerint 7-9 ezer fő lehet valójában, akik jellemzően a 1-5 41
hektáron, eszközök nélkül, szolgáltatások igénybe vételével gazdálkodnak, alapvetően félig önellátó gazdaságokat működtetve. A kisméretű gazdaságok kiszolgáltatottságát az integráló szervezetek hiánya fokozza. A tárolótér és tőkehiány miatt a gazdák értékesítési kényszer hatására sokszor áron alul kénytelenek értékesíteni terményeiket. A kistérség teljes területe, Tompa kivételével érzékeny természeti területi besorolású, Kiskunhalas és Tompa települések pedig a nitrátérzékeny területek közé tartoznak. A gyenge termőhelyi adottságok következtében a termőterület összetételét az erdő és gyep túlsúlya jellemzi. A kistérségi áttekintés után Tompa Város területén működő vállalkozásokat mutatjuk be ipari-, mező-gazdasági-, kereskedelmi és vendéglátói csoportosításban. A település gazdasági életére és helyzetére a legjobb mutatószám, az ott működő vállalkozások száma és profilja, mint a megélhetés egyik forrása. A vállalkozások zöme a belterületen helyezkedik el, de jelentős létesítmények főleg mezőgazdaság jellegűen a külterületen telepedtek meg. A településen működő vállalkozások Az 50 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások, intézmények: 42
megnevezés helyi dolgozók száma ingázók száma összes en BM Határőrség Tompa Határforgalmi 48 71 119 Kirendeltség Fővárosi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek 82 32 114 Otthona Vámhivatal 25 63 88 Kel-Feder Kft. 31 54 85 Elegant Kft. 37 15 52 Összesen 223 235 458 A felsorolt vállalkozások közül csupán az Elegant Kft és a Kel-Feder Kft irodája található belterületen. A többi vállalkozás külterületen található. A település gazdaságában kiemelkedő a mezőgazdasági tevékenység és a hozzákapcsolódó háztáji és kisüzemi állattartás. Ez az Észak-Bácskaipannóniai hátság peremén elhelyezkedő jó minőségű földeknek, áthalmozott lösz takarónak köszönhető. E mellett meghatározó a közúti határátkelő, mely fontos kapu Európa és a Balkán között. A határátkelőn dolgozók jelentős része helyi lakos. Ipar Kisipari termelőszövetkezet (ktsz) 1951-ben alakult Kelebia Tompa községek iparosaiból (asztalos, cipész, fodrász) Kelebia székhellyel. Az 1953-as évben fúzió történt, Tompa, Kelebia és Kisszállás iparosai (cipész, szabó, kovács, bognár) egyesültek Tompa székhellyel. Jelentős fejlődés volt 1962-63-ban, amikor beindult a faipari termelés, ekkor már belföldre és külföldre is ládákat készítettek. A létszám is jelentősen növekedett, két műszakban dolgoztak. Ekkor már 4 részleg működött: famegmunkálók, asztalos üzem, lakatosüzem, textilüzem. Ebből jelenleg két egység, a Tompai Faipari Kft. és az Andrea Kft. működik. 43