Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Magyarország pénzforgalmának gyorsulása és várható következményei Készítette Barta Balázs 2013 0
Tartalomjegyzék 1.Bevezetés 2 2. Történeti áttekintés pénzforgalmat figyelő illetve szabályozó rendszerekről Magyarországon 3 2.1. Az első elszámolásforgalmi vállalat megjelenése és fejlődése. 3 2.2. A 1949-1988 között működő elszámolásforgalom 4 3. Nemzetközi kitekintés az Egyesült Királyság elszámolásforgalmi rendszereire 6 3.1 Az Egyesült Királyság Giro rendszere 6 3.2 CHAPS rendszer 7 4. A jelenlegi Magyar elszámolásforgalmi rendszerek 11 4.1. A KELER csoport feladatainak bemutatása 11 4.2. A Giro rendszer a magyar gazdaságban 13 4.2.1. A GIRO Zrt fejlődése 2011-el bezárólag 13 4.2.2. A GIRO jelenleg működő szolgáltatásai 13 4.3. A VIBER rendszer Magyarországon 15 5. Az Egyesült Királyság és Magyarország elszámolás forgalmi rendszereinek összehasonlítása 17 6. A jelenlegi elszámolás forgalmi helyzet elemzése 18 6.1 A magyar pénzforgalom rövid jellemzése és összehasonlítása más európai országokéval 18 6.2. A SEPA Magyarországon 21 6.3. Target 23 6.3.1 A Target Története 24 6.4.A VIBER rövidtávú forgalmi elemzése 31 6.5 A VIBER és TARGET2 kapcsolata 33 6.6 A Magyar SEPA Társaság fejlesztései 34 6.7 Az Intergiro2 36 6.7.1 Rövid távú elemzés Intergiro2 rendszer életbelépése óta történt változásokról 39 6.8 Kockázat kezelés az elszámolás forgalmi rendszerekben 45 6.9 A magyar elszámolás forgalmi rendszerek által viselt kockázat 46 7. Tervek, fejlesztések a pénzforgalmi rendszerek hatékonyabbá tételére 49 Összefoglalás 52 Summary 53 Felhasznált Irodalom 55 1
1.Bevezetés A rendszerváltást követően a Magyarország számtalan lehetőség közül választhatott a gazdaság fellendítésére. Rövidtávon a külföldi befektetések támogatása tűnt a legjobb megoldásnak, ami hosszútávon az országot nyitott gazdasággá tette. Ekkoriban jelent meg az igazi igény a nagy kereskedelmi bankok iránt, akik pénzügyi értelemben a kapcsolattartók lettek az anya és leányvállalatok között. Az elmúlt évek alatt a szolgáltatások formája, mértéke, elérhetősége rengeteget változott külföldön és belföldön egyaránt. Megjelent az internetes számlakezelés, a bank és hitelkártya, csökkent csekkek, a készpénz használata, sőt akár hangfelismerő szoftvereket használva utalhatunk pénzt a számlánkról. Ezek után azt gondolhatnánk, hogy minden lehetőséget kimerített a piac, mégis a pénzintézetek rengeteg pénzt költenek a szolgáltatások fejlesztésére. Az információ korában az egyik legkiszámíthatatlanabb hely a pénzügyi piac és ez az, amiért folyamatosan nő az igény a tranzakciók, a pénzforgalom gyors lebonyolítására, hisz egy nap alatt akár milliókat is bukhat egy befektető az üzleten. Magyarország bekapcsolódása az európai életbe megkövetelte a szolgáltatás fejlődését, ami viszonylag gyorsan, közel a nulláról indult. Az elmúlt 20 év alatt sajátos életpályát futott be, de összességében mivel jól működő rendszereket vettünk át sikertörténetnek tekinthetjük a fejlődést. A technológiai fejlesztéseket sokszor nem is igazán a kereslet vezérelte. Ez eredeztethető a piac nagyságából, és a piac sajátosságaiból. Sajnos itt muszáj megemlíteni a lassú alkalmazkodást és a berögzült módszerek használatát, mi több nem elhanyagolható a szürke, feketegazdaság szerepe sem. Mindezek ellenére évről évre növekszik az elszámoló házak által feldolgozott adat mennyiség, ami összekapcsolható a költségek csökkenésével és a gazdaság növekedésével. Magyarországon a leginkább preferáltabb fizetési forma a készpénz és a csekk, ha ezeket visszatudnánk szorítani milliókat spórolhatnánk, mivel nem kellene állandóan készpénzzel ellátni a bankokat. A trendek mégis azt mutatják, hogy egyre nagyobb a kereslet a gyors, napon belüli átutalásokat végző rendszerek iránt, mára már minden fejlett országban alapelvárásként támasztják ezt az igényt a bankok felé. 2
2. Történeti áttekintés pénzforgalmat figyelő illetve szabályozó rendszerekről Magyarországon Magyarországon az elszámolás forgalom szempontjából három korszakot különíthetünk el. Az első 1893-tól 1948-ig tartott, a kiegyezés felgyorsította a pénzintézmények fejlődését, ekkor született meg a Budapesti Giro és Pénztáregylet Rt.. A második korszak 1948-tól 1994-ig tartott, államosították a BGP Rt.-t és az MNB vette át az adatkezelést, amit manuálisan végeztek. A harmadik korszak 1994-től kezdődik, habár már 1988-ban megalapították a GIRO Zrt.-t az áttörést még is a teljesen automatizált feldolgozás jelentette. 2.1. Az első elszámolás forgalmi vállalat megjelenése és fejlődése. A kiegyezést követően a kialakult pénzintézetek sajátosan fedték le a piacot, ennek ellenére a két világháború között is jól működtek. A Budapesti Érték és Árutőzsde ekkor már régóta működött, de egy hatalmas tőzsdekrízis következett, ami után megváltoztak az ügyletek lebonyolításának igényei, mi több jelentős lett a feldolgozandó tranzakciók száma. A Budapesti Giro és Pénztáregylet Részvénytársaság 1893. december 10-én alakult meg az akkori nagy kereskedelmi bankok segítségével. A szolgáltatás megteremtésével kikötötték, hogy egy non profit vállalatnak kell ellátnia ezt a vállalat, és minden résztvevő számára ugyanolyan feltételeket és lehetőségeket kell kínálnia. A BGP Rt. feladata az érték és árutőzsdei feladatok, számlavezetés, tranzakciók kezelés és kedvezményes hitelnyújtás. A klíring elszámolás használata segítette a kölcsönös elszámolást, így csökkentve a készpénzforgalmat. A Giro Rt garanciát nyújtott a tőzsdét kihasználók ellen. 1923-ban kötelezővé tették a brókerek számára a giroszámla nyitását, ezzel megszüntetve a készpénzforgalmat a tőzsdéken. Az első világháború egy meggyötört gazdaságot hagyott maga után. Az infláció szárnyalt, a pénzpiac romokban hevert, a pénzintézetek nehéz helyzetben voltak, ezért az angol mintát követve centralizálták a pénzpiacot, ekkor alakult meg a Magyar Nemzeti Bank Rt.. 1931 nyarán megkezdődött a Közép-európai pénzügyi krízis, júniusban már az összeomlás fenyegette a piacot. A Giro Rt. is kárt szenvedett, de Wekerle Sándor pénzügyminiszter kártalanítást ígért, amit végül nem kapott meg a cég, mi több a tőzsde kényszerű szünnapokat vezetett be, ami miatt tovább nőttek a Giro költségei. 1936-ban az alapító bankok kölcsönt nyújtottak, de amikor látszott, hogy a helyzet nem fog huzamosabba időn belül változni, elengedték a kölcsönt. A BGP Rt. megpróbált a 3
Pénzintézeti Központ tagjai közé kerülni, hogy elkerülje a később csődök lehetőségét. 1940-ben a Zsidótörvények miatt átrendeződött a vezetői kör. A világháború alatt sikerült nyereséget realizálni, amelyet hiteltörlesztésre használt, de már nem generált költséget a működés. A szövetséges bombázás elpusztította az iratok és az épület nagy részét, az új vezetés az államosítás mellett döntött. A pénzintézeteket alaptőke emelésre kényszerítették, végül a tőzsde zsugorodása és megszűnése ellehetetlenítette a működést, egyedül a fogyasztói hitelek folyósítását látta el a Giro. Az ügyfeleknek, alkalmazottaknak versenyképes hiteleket nyújtott és ebből nagy bevételt generált, de a költségek miatt minimális nyereséggel zárt évről évre. 1948-ban a revizori vizsgálat kimutatta, hogy a vállalat fenntarthatatlan, végül 1949-ben meg szűnt a Giro Rt.. 2.2. A 1949-1988 között működő elszámolásforgalom A Giro megszűnése után a bankok szerepe is átértékelődött. A magánszámlák létrehozása nagyon nehézzé vált, ehelyett a pénzmegtakarítás eszköze a takarékkönyv lett. A hatvanas évek alapvetően megváltoztatta a rendszert, megnőtt a bankszámlák száma, kialakult a verseny a kereskedelmi bankok között. A hetvenes években létrejött az Országos Takarékpénztár, ekkor vált elérhetővé a számlaterhelése, melynek következtében tartós hitelek keletkeztek. Mivel az OTP vezető pénzintézetnek számított a fejlesztések segítségével elérhetővé tette a központi elektronikus adatfeldolgozást. 1997-ben már 521 ATM és közel 1 millió ügyfél használt kártyát. A Giro megszüntetése után a bankszövetség nyújtott lehetőséget számlanyitásra. A 60-as években az MNB a számítógép fejlődését kihasználva saját klíringhelyeket hozott létre, melyek a fővároson kívül is üzemeltek és önálló elszámolást végeztek. Az MNB így átvette a Giro helyét, de alig bírt a megnövekvő forgalommal, így 1985-ben kiemelkedő rendszerfejlesztésre kényszerült. 1987-ben a pénzintézetek az OTP és az MNB rendszereit használták. Az MNB posta segítségével tartotta a kapcsolatot a klíringhelyekkel, ezért a tranzakciók három, négy napot is igénybe vehettek. A hosszú átfutási idők el lehetetlenítették a megfelelő működést. A bankreform következtében az MNB még több számla kezelésére kényszerült, így elkerülhetetlenné vált a rendszerfejlesztés. A főkönyvi műveleteket az MNB vette át a kereskedelmi bankokba, így naponta készített Bankközi klíringforgalmi jelentést, de ehhez nagy mennyiségű adattárolót kellett naponta mozgatni. A legnagyobb problémát az okozta, hogy csak utólag kapták meg a saját elemzéseiket a 4
pénzintézetek. Az kereslet növekedése miatt a klíringhelyek és a pénzforgalom is egyre gyorsabban nőtt. (Kovács Levente, Az európai pénz és elszámolás forgalom jövője, 18. Függelék: A magyarországi elszámolás forgalom története alapján) A rendszer legnagyobb veszélyét a lassú reagálás, a likviditással való tervezhetetlenség jelentette. Az által, hogy az elemzéseket csak utólag kapták készhez a pénzintézetek komoly financiális veszélyt jelentettek a rendszere egészére, és hatalmas indokolatlan pénzmozgást eredményezett, amely komoly terhet jelentett mind a bankokra mind az MNB elszámolást végző dolgozókra. Ugyanakkor a korszerű banktechnikai eszközök alkalmazása terén a hiányokat nem sikerült felszámolniuk. A gazdaság teljesítményének a csökkenése, a hitelkihelyezések (az örökölt hitelek) hiányosságai, a téves kormányzati döntések (pl. csődtörvény) következtében a bankok egy részének helyzete 1992 1993-ban megrendült. Megtörtént az első bankcsőd is az Ybl Bank esetében. (Hitelintézetek a második világháború után) 1 Az OTP és az MNB által végzett klíring folyamata 1. ábra Az OTP és az MNB által végzett klíring folyamata 1949-1988 között Forrás: Saját szerkesztés 1 Hitelintézetek a második világháború után (http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/385.html) 5
3. Nemzetközi kitekintés az Egyesült Királyság elszámolásforgalmi rendszereire 3.1 Az Egyesült Királyság Giro rendszere Az Egyesült Királyságban létrejött Giro rendszer különlegessége, hogy a General Post Office, vagyis a brit posta részét képezi. Az alapvető célja, hogy biztosítsa a pénzügyi transzferek lehetőségét, ami következtében csökkenti a készpénz kezelésének szükségét. Ez egy olcsó és gyors megoldás azoknak, akik nem szoktak hozzá a bankoláshoz, vagy még sosem bankoltak. Ez az ideális rendszer a középtávú tranzakciókra, mint a bérlet, jelzálog, csekkek és az ehhez hasonló befizetésekre. (Post Office Giro System weboldal alapján, saját fordítás) A brit Giro úgy működik, mint egy postafiók. A tagsághoz egy bizonyos összeggel elő kell fizetni a szolgáltatásra. A posta ad egy fiókszámot, amit feltölthetünk készpénzzel. Az utalásokhoz egy űrlapot kell kitölteni hasonlóan, mint a csekkönyvben, ami kvázi blokk ként szolgál a tranzakciókról, azért ezt a sémát választották, mivel ebben az országban amúgy is elterjedt volt a csekkhasználat, így könnyebb volt hozzá szokni. A brit Girobank vagy National Giro 1968-ban alakult meg és úgy került a köztudatba, mint the people s bank, azaz az emberek bankja. A hangzatos név ellenére az első pár évben alul múlták a becsült fióknyitók számát, így a rendszer és az alacsony árak nagy költségeket jelentett a cég számára. A verseny és az a felhalmozott adósság ellenére a cég olyan megszorításokat vezetett be a kínált szolgáltatások terén, amivel racionalizálta a költségeket, viszont a versenyképességéből mit sem veszített ez által. Az aznapi utalás helyett a most általános másnapi, azaz t+1 rendszert vezette be, amely akkoriban nagyon korszerűnek számított. Létrehozott egy aranykártyás rendszert az vállalatoknak, így csábítva magához a nagy vállalatokat. A strukturális változás az árakat és az alkalmazottak számát is érintette, de mivel a Girobank a posta néhány feladatát is átvette, így tovább növelhette az általa nyújtott szolgáltatások skáláját. 1990-re már Anglia hatodik legnagyobb bankja címet tudhatta magáénak, amikor végül eladták az Alliancenak és Leicester Building Societynek. Összességében a Giro rendszer egy hatalmas előrelépés volt egyszerűsége, átláthatósága és a kis költsége miatt, de a technológiai rohamos fejlődése lecsökkentette a versenytársakkal szemben tanúsított előnyeit. Akár azt is mondhatjuk, hogy a mai kereskedelmi bankok is 6
hasonló képességű rendszerekkel rendelkeznek. Mindenestre a Giro által képviselt szolgáltatáskör nagyrésze mára már egy-egy kereskedelmi bank nélkülözhetetlen szolgáltatásai közé tartozik 3.2 CHAPS rendszer A CHAPS, vagy tükörfordításban az Automatikus Elszámolóház Fizetési Rendszer 1984 óta verseny társa a Giro rendszernek, ami rövid idő alatt piacvezetővé nőtte ki magát a szigetországban. A CHAPS egy font sterling alapú fizetési eljárás, ami a beérkező tranzakció kérelmeket fontosság és sürgősség szerint rendezve végzi el, melyet a CHAPS Klíring vállalat irányít. (A CHAPS vállalat weboldala alapján saját fordítás) A CHAPS egy valós idejű tranzakciókat végző rendszer, mely segítségével garantáltan egy nap alatt történik az átutalás, ami tulajdonképpen a feldolgozásból és a virtuális pénzmozgásból áll. A különbség a Giro és a Chaps között, hogy itt nincs szükség semmilyen papír alapú nyomtatvány kitöltésre, mivel a rendszer elektronikus. További előnyei még, ellenben a csekkes átutalással, hogy azonnali visszajelzést kapunk a megérkezett összegről és a legfontosabb, hogy kockázatmentes, mivel a küldő és címzett bank között nem áll meg az összeg, így sokkal kisebb a hiba veszélye. Nincsenek anyagi megkötések a továbbítást illetően, így akár potom vagy hatalmas összegeket is továbbíthatunk, azonban a tranzakció díja állandó és relatíve magas. Egyetlen utalás költsége banktól, az utalás módjától függően általában 10 és 25 font között van, persze ezt többnyire cégek, vállalatok használják, így ez az összeg elhanyagolható. A felhasználók mérlegelhetik, hogy van az átutalás vagy a késedelmi kamat kerül többe. Ha komolyabb képet akarunk kapni a vállat gazdasági súlyáról szemügyre kell vennünk a 2012-es összesített elvégzett pénzfeldolgozási adatát.. A CHAPS 2012-ben hetvenegy trillió fontra rúgott az összforgalma, amíg az Egyesült Királyság éves GDP-je másfél trillió font volt. A vállalat 2011.július 25ével bezáróan az elképzelhetetlen egy quadrillió fontnyi összeget kezelt. Fontos megjegyezni, hogy verseny előnyét az RTGS rendszer korai bevezetése (1996) tette piacvezetővé. A technológiai fejlődés szinte generálta az újabbnál újabb szolgáltatások iránti igényeket. Sokat fordít a kutatás és fejlesztésre, jelenleg is három tervezettel foglalkozik. A Liquidity Saving Mechanism, ami a felhasználók likviditáshatékonyságát fokozná, várhatóan 2013-ban már be is vezetik a rendszert. Market Infrastructure Resiliency System. Feladata, hogy biztosítsa a pénzáramot, ha az elsődleges és a tartalék rendszerek is meghibásodnak, így a tagokat nem érheti nagyobb kár a Bank of 7
England szerveri leállása esetén sem. Ezeken felül sokat tesz az ügyfelek megtartásáért és toborzásáért, melyek száma jelenleg 18. A CHAPS rendszer néhány problémával is küzd, mint a kevés érdeklődő, melyet a szigorú tagsági követelményrendszer és a magas költségek okoznak. Előbb utóbb viszont a megnövekvő transzferek száma leszorítja a költségeket ebben a szektorban is, hogy végül mindenki számára elérhetővé váljon a szolgáltatás. Ennek leginkább kis vállalkozások és a magán személyek örülnek majd, hisz nekik is lehetőségük nyílik a rendszer teljes körű és olcsó használatára. Sajnos pontos előrejelzést nem lehet adni a cég árszabását illetően, de az egyértelműen elmondható, hogy az általános szolgáltatások árai csökkennek, ellenben a kelet európai példával. Itt muszáj megemlíteni, hogy a fizetéskultúra teljesen eltér és a bankszámla tulajdonosok igényei mindig elsőbbséget élveznek. Azt is meg kell említeni, hogy a kártyás, online bankos fizetés fénykorát éli, emiatt egyértelmű a további stabil növekedés az átutalások terén. Ezen állítást az alábbi rövid távú, hat éves időszak szemléltet. 2. ábra, A BACS és a CHAPS forgalmának évenkénti összehasonlítása 2007 és 2012 között Forrás: a Brit Fizetési Tanács adatai alapján saját szerkesztés 8
Az ábrán jól látszik, hogy az évek folyamán lassan áttolódik a forgalom a CHAPS rendszerre és a BACS forgalma drámaian visszaesik. Ez legjobban az átutalások számán látszik, ami drámai csökkenést mutat a válság óta, míg az így áttolódott forgalom csak az érték tekintetében vehető észre a CHAPS-nál. A kereslet az átutalásokra folyamatosan nő a vizsgált időszakban, a válság okozta visszaesés ellenére is. Ha ez ilyen ütemben halad tovább néhány hónapon belül alapvető követelménnyé teszi minden brit banknak, hogy ezt a rendszert használják, ez pedig lehet, hogy sok kisebb bank versenyképességét veszélyezteti majd, amely további nyugtalanságra adhat okot. Ez esetben a kormánynak kell megfelelő lépéseket tennie a versenyhelyzet fenntartása érdekében, melynek eleget is tesz, hisz új jogszabályok életbeléptetésével biztosítja a fejlődést. A CHAPS és a Bank of England együttműködésével kialakított projektek a felhasználók igényeit és pénzük biztonságát hivatottak felügyelni. Kiemelkedőnek számít a MIRS, ami tulajdonképpen az elsődleges és másodlagos rendszer hibájakor lép életbe és biztosítja az átutalásokat, amíg a fent említett rendszerek újra fel nem állnak. Talán többet használják majd a gyakorlatban a felhasználóváltáshoz kapcsolódó projektet, amelyet ez év Szeptemberében mutatnak be. Lényegében a minden felhasználónak lehetősége nyílik akár 7 munkanapon belül új bankszámlát nyitni a konkurens banknál, melyre megszakítás nélkül érkezhetnek a pénzösszegek. A bankok továbbá biztosítják, hogy a rossz helyre érkezett utalásokat automatikusan tovább küldik az új bankszámlára. A bankváltás pontos dátumát a felhasználó és a bank együtt határozzák meg, így az adott dátumtól a bankszámla tulajdonosának már csak egy bankszámla után kell kezelési költséget fizetnie. 9
1. Táblázat: Az Egyesült Királyság Klíringjének alakulásáról (becsült adatok) Egyesült Királyság Összes elszámolás (1000db) Az elszámolások értéke (millió ) Klíring típusok 2012 2013 % 2012 2013 % BACS 5 679 753 5 647 920-1% 4 284 614 4 115 862-4% CHAPS 34 565 34 152-1% 69 498 757 71 294 760 3% Gyorsabb Átutalások 686 374 906 729 32% 458 814 709 851 55% Csekk, Hitel ( ) és Egyéb Deviza 686 309 594 942-15% 667 950 576 560-14% Összes 7 087 036 7 183 771 1% 74 910 575 76 697 385 2% Forrás: saját szerkesztés a Payment Council 2013-as előrejelzései alapján. A fenti táblázat a 2012-13-as elszámolási formákat mutatja be, ami alapján egyértelműen levonható az a következtetés, hogy a Szigetországban évről évre nő az igény az azonnali és a napon belüli klíring iránt, míg a régi T+1-es és papír alapú fizetések iránti kereslet csökken. Továbbá az is megállapítható a külföldi devizában történő klíring ugyancsak csökkenő tendenciát mutat. Ezek alapján egyértelművé válhat, hogy a napon belüli és azonnali átutalásoknak létezik és kiemelkedően gyorsan növekvő piaca van. Természetesen a fizetési kultúra minden országban más, így nem lehet általánosítani más országokra. 10
4. A jelenlegi Magyar elszámolásforgalmi rendszerek 4.1. A KELER csoport feladatainak bemutatása A Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.-t Budapesten hozták létre 1993-ban azzal a céllal, hogy megteremtse az infrastruktúrát a magyar tőkepiac szereplőinek. A KELER-t a Magyar Nemzeti Bank, a Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde hozta létre közösen. Az elszámoló házat igénybevevők az alapító cégek ügyfélköréből kerülnek ki, így nagy többségben ezeken a piacokon érdekelt befektetőknek, hitelezőknek kedvez a vállalat. A KELER jelenleg a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt), valamint a Hitelintézetekől és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt) alapján működő elszámolóház. Az elszámolóház a piaci szereplők által megkötött tranzakciók kockázatmentesen, gyors és hatékony elszámolását végzi. (Kovács Levente) Feladatait három csoportba lehet sorolni az alapító vállalatok szükségleteihez mérten. Elszámolóház ként foglalkozik a dematerizált értékpapírok megfelelő előállításával, nyilvántartásával, törlésével és minden egyéb tőzsdei ügylettel, így vezeti a tőzsdék forgalmának elszámolását. A KELER bocsájtja ki az értékpapírok ISIN, nemzetközi értékpapírkódját, ami egy tizenkét karakterből álló jelsor, lehetővé teszi az egyedi beazonosítást. Az értékpapírok alap dokumentumának tekinthető, mely tartalmazza a kiadás módját (nyomdai, dematerizált), névértékét, devizanemét és a tulajdonosi jogokat pontosan sorozatra lebontva. Az ISIN kódokból kialakítja a magyar központi értékpapír nyilvántartást, melyet naponta frissít, ezzel pontos információkat ad a befektetőknek. A KELER értéktárként is működik, így lehetőséget kínál letétek létesítésére, őrzésére, kezelésére. 2004-ben a vállalat bővítette szolgáltatási körét, így a fent említett Tpt és Hpt törvények alapján hitelnyújtást egyéb pénzforgalmi szolgáltatásokat is végez. A KELER csoportba tartozik még a KELER Központi Szerződő Fél Kft, melyet 2008-ban alapítottak és 2009. január elseje óta tevékenykedik. Alapítói a KELER Zrt, a Budapesti Értéktőzsde és a Magyar Nemzeti Bank. Tevékenységét tekintve a piaci szereplők tőzsdei ügyleteinek kockázatmentes intézésért felel, mint központi szerződő fél, ezért közvetlen kapcsolata van hitelintézetekkel, a befektetési vállalkozásokkal. A KELER KSZF Kft 50 millió saját tőkével alapították és gazdasági szerepét remekül mutatja, hogy csak a 2010-es évben több mint 174 millió Ft volt a mérleg szerinti eredménye. 11
3. ábra, A KELER Zrt. szolgáltató és pénzügyi tevékenységének eredményei milliárd Ft-ban 2007-2011 között Forrás: A KELER Zrt. 2011. évi eredményére vonatkozó diagramja A diagram jól példázza, hogy milyen hatással van a válság egy azt nehezen kezelő országra, hisz az eredményének nagy részét a forgalom után realizálja a vállalat, viszont az nem csak a válság után közvetlenül, hanem azóta is folyamatosan csökken. Mindez betudható a megszorításoknak és a racionalizálásoknak, a befektetői bizalom ingadozásának, a piac negatív megítélésének, azonban fontos kiemelni, hogy habár az utóbbi időben a befektetői bizalom helyre állt a válság komoly nyomot hagyott az értékpapír piacon. A 2012-13-as évben várhatóan további csökkenést mutat, mind a pénzügyi mind a szolgáltatói tevékenység eredménye a kormány megszorító intézkedései miatt. 12
4.2. A Giro rendszer a magyar gazdaságban 4.2.1. A GIRO Zrt fejlődése 2011-el bezárólag A magyar GIRO Zrt. 1988-ban jött létre tizenkét alapító pénzintézet közreműködésével. 1994 novemberében már lehetőség nyílt a Bankközi GIRO használatára, amely segítségével közvetlenül a bankból lehet kezdeményezni az átutalásokat. 1997-ben új szolgáltatás jelent meg az UGIRO, ami csoportos fizetés elszámolását tette lehetővé, így csökkentve a költségeket, javítva a tranzakciók átláthatóságát. Mivel a vállalat profilja a biztonság, 2003-ban bevezették a GIRinfO Adatfeldolgozási Szolgáltatást. A GIRinfO-n keresztül lekérdezhető néhány tag adata, mely fontos adatellenőrzés és hitelkockázat kezelés szempontjából, ezt később kibővítettek Magyar Országos Közjegyzô Kamara ingó jelzálog nyilvántartásával és az Opten Informatikai Kft. céginformációs adatbázisával.2003 májusában egyedüli tulajdonosa lett a Bankközi Informatikai Szolgáltató Zrt.-nek, amely a Központi Hitelinformációs Rendszert, régen BAR működteti. Kiemelt szolgáltatásnak számít, a Magyar Nemzeti Bankkal közösen megvalósított HUNSTEP2, ami lehetőséget biztosít az Európai Unión belüli bankba történő kisösszegű euro átutalás gyors és költségtakarékos feldolgozása, 2011. december 5-én kivezetésre került. A kockázat kezelés fejlesztése érdekében létrehoztak HUNOR néven egy anonim információ megosztó rendszert, ami a működési kockázatokra vonatkozó veszteségi adatokat dolgozza fel a GIROnet segítségével. 2007. május 2-tól zárt rendszerben van lehetőség ezen adatok kinyerésére. 4.2.2. A GIRO jelenleg működő szolgáltatásai A GIROháló egy előfizethető szolgáltatás a védettség biztosítja egy zárt ügyfélkörön belül, ehhez zárt hálózatot használ. A rendszer két szinten is védekezik a külső támadások, adatlopások ellen, mivel nem csak a hozzáférést, hanem a jogosultságot is ellenőrzi, így csak védett terminálról elérhető. A GIRO lehetőséget kínál az otthonról történő hálózatba kapcsolódásra, de kisebb felelősséget vállal, tekintve, hogy ez sokkal sebezhetőbb hálózat. A GIRO elérhetővé tesz egy GIROLock nevű hitelesítési opciót, amihez egy GIROLock kártya szükséges, ez tartalmazza a digitalizált aláírását az ügyfélnek. A GIROLock-ot használó ügyfeleknek viszont biztonsági okokból a többi szolgáltatást is csak egy tanúsítvány segítségével vehetik igénybe, mely lehet egy kártya vagy egy alkalmazás 13
azonosító fájl vagy történhet egy biztosított SSL kapcsolaton keresztül. A tanúsítványok évente megújulnak, hogy ezzel is csökkentsék a visszaélések lehetőségét. Alapvetően a Magyar államkincstár számlavezetett ügyfeleinek nyílik lehetősége arra, hogy a GIRODirecten keresztül közvetlenül elérjék a GIRO Zrt., és így intézzenek átutalásokat, lekérdezéseket, azt amire éppen szüksége van az ügyfélnek. A társaság rendelkezik telefonos ügyfélszolgálattal is, mely szintén biztonságos számlaelérést tesz lehetővé. A GIRO teljes körű nemzetközi szinten is versenyképes szolgáltatást nyújt a tagjai részére. A fent is említett GIRinfO rendszer a befektetőknek és a magánszemélyeknek kínál széleskörű információt és ehhez elég egyetlen szerződés a tranzakció. Bárki lekérdezheti, hogy honnan illetve hova ment a pénze, így a pénzlopások száma is csökken. Az előnye még, hogy egységes díjat számol fel minden esetben és cég információs, arcképes és aláírás lekérdezésére is van lehetőség, ez azért fontos, mert a GIRO küzd a pénzmosás és egyéb visszaélések ellen. 4.Ábra: A GIRinfó 2005-2012 közötti éves adatszolgáltatási forgalma Forrás: a GIRO Zrt. 2012-es Statisztikai Kiadványa alapján Saját szerkesztés A vállalat sikereit jól mutatja, hogy a GIRinfó kiegészítő szolgáltatás a vállság ellenére is meghatározó résztvevővé nőtte ki magát, és tavaly már a piac negyedét szolgálta ki megbízható, pontos információkkal. A fenti diagrammon szembetűnő a válság okozta visszaesés, azóta majd nem minden szektorban szektor a csökkenés és stagnálás jeleit mutatja, mégis egyetlen szektor, a telekommunikációs szektor, fellendülése képes volt újra növekvő pályára állítani a szolgáltatást. 14
4.3. A VIBER rendszer Magyarországon 1990. szeptember 3-án létrejött a GIRO rendszerrel párhuzamosan működő Valósidejű Bruttó Elszámolási Rendszer, röviden a VIBER. Az MNB a saját rendszeréből fejlesztette ki, előnye, hogy teljesen automatizált és nagy összegű átutalásokat lehet végezni róla. A GIROval ellentétben ez a rendszer az azonnali átutalásokra épít, így a szolgáltatás ára is magasabb és a felhasználói is többnyire nagy vállalkozások, befektetői vállalkozások. A VIBER tételesen dolgozik, így minden egyes átutalást külön, perceken belül végrehajt a számlák között, míg a GIRO tételesen összegyűjti a számlaforgalmat és ezek után terheli meg a számlákat. A valósidejű elszámolás minden bankszámlával rendelkező személy számára elérhető, de Magyarországon csak korlátozott időpontban reggel 8 és 12 óra között. A tranzakciókat a VIBER csak 10 óráig dolgozza fel a két órán belüli jóváírás miatt. A bankok nem támogatják a VIBERt, mivel napi tekintetben nagy likviditási nehézségeket szülhet egy-egy nagyobb átutalás. A szolgáltatás jutaléka is magasabb, 0,5%- a az utalásnak, de legalább 10000 Ft és legfeljebb 100000 Ft nagyságú. A GIROval szemben itt a bankok elesnek az átutalt összegek kamatától, mivel azt nem t+1-es rendszernek megfelelően végzik, nem beszélve a hétvégi három technikai napról. A Viber lehetőséget nyújt devizaszámlára történő megbízásra, de mivel csak forintot tud kezelni, ezért spot értéknapnak megfelelően (t+2), azaz utalás előtt két nappal át kell váltani. 5.ábra: A GIRO és VIBER forgalmának éves megoszlása 2004-2012 között Forrás: A KELER Zrt. Forgalmi Statisztikái alapján saját szerkesztés 15
A BKR forgalmát tekintve az elmúlt év is stabil növekedést hozott, mely nem csak éves, havi, de napi rekordot is döntött a forgalom, köszönhetően ez az Intergiro 2 projekt elindulásának. A jelenlegi legnagyobb forgalmat bonyolító napon közel 4,5 millió tranzakciót végzett el fennakadás nélkül, és még ez a forgalom se volt képes lelassítani a klíring folyamatokat, így aznap is megfelelően működtek a rendszerek. Az Intergiro 2 projekt elindulása biztosan tovább mélyíti a Giro és a Viber forgalmában elinduló trendeket. A trendvonalak felvétele nélkül is jól látszik, hogy a kisösszegű átutalásokat bonyolító Giro részaránya növekszik, amely nem azt jelenti, hogy nincs szükség a nagy összegű átutalásokra, hanem azt, hogy az eddigi átutalásokat sűrűbben, több kisebb összegben végzik el. Ez a folyamat mind a gazdaság, mind a méretgazdaságosság malmára hajtja a vizet, hisz az átutalások olcsóbbak lesznek, növekszik a hajlandóság a gyors fizetések iránt, ami tovább gerjeszti a trendet. Mindezek mellett a kifizetések felgyorsulása további pénzforgalmat generál, amely csökkenti a likviditási problémákat, gyorsítja a virtuális pénzforgási idejét. Megfigyelhető egy másik trend is a VIBER-rel kapcsolatban, ami azt mutatja, hogy az átutalások átlagos értékének nagysága folyamatosan növekszik, melyet a későbbiekben egyértelműen megcáfolhatunk, mivel a reprezentatívabb havi bontású diagram már másról árulkodik. Ezen felül komoly forgalmat generál a nemrég bevezetett Intergiro2 rendszer is, amely a VIBER rendszert használva végzi a bankok közötti elszámolást. Már ebben a kontextusban is feltűnik, hogy mennyivel változtatja meg a pénzforgalmat egy ilyen jellegű fejlesztés bevezetése. A havi, vagy kéthavi bontásban taglalt ábrában jobban elkülöníthető, hogyan is változott az elmúlt több mint egy évben a két rendszer forgalma és komolyabb képet kaphatunk arról, hogy milyen igényei vannak a felhasználóknak. Azzal kapcsolatban pedig, hogy miért nem zajlik le minden elektronikus átutalás aznapi, intraday rendszerekben egyszerű a magyarázat, nincs rá igény vagy maguk a résztvevők nem akarnak ezen változtatni. Jó példa erre a tőzsde helyzete, ahol még mindig nem vezették be a napon belüli elszámolást, kivéve a CLS (Egyesült Államok) rendszerben, mind ez a bevett szokások miatt van. Talán idővel itthon is megjelenik az igény erre a szolgáltatásra, de addig is elmondhatjuk, hogy a magyar elszámolás forgalom az elmúlt évben egy újabb mérföldkövéhez érkezett. A komoly elvárások ellenére is jól teljesít a rendszer és remélhetőleg a jövőben sikeresen integrálódik majd a TARGET közösségbe, így egy lépéssel közelebb kerül majd Magyarország az euro bevezetéséhez. 16
5. Az Egyesült Királyság és Magyarország elszámolásforgalmi rendszereinek összehasonlítása A két ország elszámolás forgalmi rendszereinek összehasonlítása komoly feladat mivel a piacok sajátosságai miatt teljesen más fejlődési pályát jártak be az évek alatt. A magyarországi elszámolásforgalom erős hátrányból indul, amit a Szovjetunióbeli tagság és ezen belül a nem megfelelő, lassú, vontatott ügyintézés okozott. Az Egyesült Királyságban a kapitalista rendszer sem segítette olyan nagymértékben az elszámolásforgalom felfutását, mivel ott a National Giro és a Chaps is magas profit elérésére is törekedett, így a kialakult verseny lelassította a fejlődés ütemét. Díjszabás szempontjából talán azt mondhatjuk, hogy Magyarországon olcsóbbak az átutalások, azonban ha a nettó bérekhez viszonyítunk, azonnal szembetűnik a méretgazdaságossági előnye az Egyesült Királyságnak. Ezzel nem fogunk tudni versenyezni, de ez nem is cél. A díjakat figyelembe azt is észrevehetjük, hogy a briteknek sokkal nagyobb financiális lehetőségeik vannak a technológiai fejlesztésekre, amit a hatalmas bevételeknek és a kialakult vásárlói társadalom okoz. Ebből az is következik, hogy míg Angliában könnyen el tudja magát látni a rendszer, addig Magyarországon egy nagyobb beruházáshoz hitel felvétel, vagy sok éves megtakarítás szükséges. Maga az RTGS szolgáltatás közel azonos színvonalú a legnagyobb különbséget a kínált szolgáltatások minősége jelenti, azonban ezen a területen várhatók további fejlesztések a későbbiekben. A Giro rendszer esetében nincs komolyabb különbség, ugyanaz azt az elérhetőséget, ügyintézési lehetőségeket kínálják, azonban maga az ügyintézés menete lassabb. Akár azt is mondhatjuk, hogy ezen a területen az ügyfelek ugyanolyan igényekkel bírnak. Azonban nem elhanyagolható az a tény se, hogy a brit klíringházak rendszerei többszörösen biztosítottak, és lényegesebben biztonságosabbak, mint a magyaroké, habár a magyar rendszerek általában kisebb fenyegetésnek vannak kitéve. Éppen ezért nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a szigetország bankjai nagyobb pénzmennyiséget kezelnek és ez nagyobb érdeklődést kelt a hackerekben, mint egy magyar viszonylatban nagy összegű számla, vagy átutalás. Összességében azt mondhatjuk, hogy habár az Egyesült Királyság elszámolásforgalmi kínálata fejlettebb és biztonságosabb, az összehasonlítás alanyai hasonlóképp kiszolgálják a piacot és hasonlóan elégedettek az ügyfelek a szolgáltatással. 17
6. A jelenlegi elszámolás forgalmi helyzet elemzése 6.1 A magyar pénzforgalom rövid jellemzése és összehasonlítása más európai országokéval Az utóbbi néhány évben rengeteg helyen folytat kampányt a Magyar Nemzeti Bank a készpénzforgalom visszaszorításáról, amellyel segíthetnénk a gazdaság fellendülését a válság okozta visszaesés után. Minden értekezés kitér arra a tényre, hogy Magyarországon nagyon nagy értéket képviselő papírpénz és érme van forgalomban, míg a gyors és egyszerű bankkártyát használók száma lassan növekszik az évek folyamán. A készpénzforgalom továbbá nehezen nyomon követhető és komoly visszaélésekre adhat lehetőséget az adó elkerülés terén, ami így komoly külkereskedelmi deficitet produkálhat anélkül, hogy az emberek tudomást szereznének erről. A mindennapi élet folyamán is találkozhatunk erre jó példákkal, elég csak egy piacra ellátogatni, mivel az ott árusított termékek tekintélyes része valószínűleg külföldről származik, mi több vám fizetése nélkül kerül az országba. Minden értekezés kitér arra, hogy mi történne, ha az egyik napról a másikra mindenki átállna az elektronikus fizetési eszközökre, azonban senki nem teszi hozzá, hogy ehhez a változáshoz a jelen helyzetben valószínűleg gazdasági visszaesés társulna, hiába takarítanánk meg sokat készpénzforgalomba hozatalán. Sok összetevője van ennek a problémának, melyet Nemzeti Bank nagyon jól ismer és tesz is a változásért, azonban a válság sok negatívumot hozott magával, ami már-már ellehetetleníti e cél elérését. Az utóbbi néhány évben országszerte nőtt az ATM-ek száma, programok indulnak a kiskereskedelemben történő kártyás vásárlásért, a kereskedelmi bankok új, egyszerűbb rendszereket léptetnek életbe, mint a paypass bankkártya, vagy karóra, mégis a várva várt ugrásszerű növekedés elmaradt. Ha az okokat keressük elég csak magunkba néznünk és rájövünk, hogy senki se akar minden kis pénzösszegért kártyát használni, egyszerűbb készpénzt használni. Sajnálatos módon a bankok megadóztatása óta ez a helyzet tovább romlott. A Bankráció.hu banki termékek összehasonlítására specializálódott weboldal szerint jelenleg nem lehet ingyenes kártyahasználattal számlát nyitni, csak a havi 2 millió forint forgalmat lebonyolító számlatulajdonosoknak, így tehát az átlag embereket érinti leginkább az adó. Tovább nehezíti a helyzetüket, hogy az eddig ingyenes készpénzfelvételt is korlátozzák a bankok vagy fizetőssé teszik. Az átutalási díjak adóztatása óta a bankoláshoz mint fogalom, negatív érzéseket társít a köztudat, amit az újonnan bevezetett 18
adók csak tovább fokoztak. Ezeket figyelembe véve nem feltétlenül célra vezető előadást tartani a készpénzforgalom visszaszorításáról. Mindazon által az MNB továbbra is folyatja a szélmalomharcnak tűnő kampányait, több-kevesebb sikerrel. Ahhoz azonban, hogy megértsük, hogy mennyire elterjed nálunk a készpénzhasználat, csak össze kell hasonlítanunk a jelenlegi helyzetet más országok helyzetével. 2. Táblázat A forgalomban lévő érmék és bankjegyek értéke a GDP-hez viszonyítva %-ban kifejezve 2012-ben 2012 Forgalomban lévő készpénz a GDP arányában Magyarország 9,62% Ausztrália 3,61% Egyesült Államok 6,72% Egyesült Királyság 3,55% Európai Unió 9,14% Kanada 3,39% Brazília 3,41% Oroszország 10,27% Svájc 9,62% Forrás: saját szerkesztés a BIS 2012-es kiadványa alapján A fenti táblázat jól mutatja, hogy jelenleg elég közkedvelt nálunk a készpénzforgalom és megállapíthatjuk, hogy a legtöbb fejlett országgal összehasonlítva, túlságosan magas ez az arány. Azonban az átlag felhasználó nem gondol a készpénz társadalmi költségeire, ami az előállítási költséget takarja. A jegybank évente 40-50 tonnányi megrongálódott bankjegyet von ki a forgalomból, amelynek előállítási költsége 3-6 milliárd forint. Ez azonban nem a teljes összeg, amit a készpénzforgalomban tartására költünk, hisz ott van még a készpénz elszállítása költsége is. Az MNB által készített Semmi sincs ingyen 2 című tanulmány szerint a készpénzforgalomból kivezetése esetén a csökkenő társadalmi költség, mintegy 2 http://www.mnb.hu/root/dokumentumtar/mnb/kiadvanyok/mnbhu_mnbtanulmanyok/mt93.pdf 19
103 milliárd forinttal egyenértékű lenne. A változáshoz leginkább az emberek hozzáállását kellene megváltoztatni, hiszen a túl sok forgalomban lévő készpénz egyértelműen árt a gazdaságnak és lassítja a pénzforgalmat. Az Irving Fisher által megalkotott pénzforgási sebességét mérő képlet alapján a GDP-t a forgalomban lévő készpénz összegével elosztva megkapjuk, hogy hányszor kell megfordulni a gazdaságban, hogy realizálja a GDP-t. Ez alapján Magyarország esetében 125,5-öt osztjuk 12,07-el megkapjuk, hogy 2012-ben ez a szám 10,4 volt. Ez a társadalom számára szükséges pénztömeg sokkal lassabban forog, mint az elektronikus pénz. A legtöbb fent említett országgal szemben is elmaradottak vagyunk e mutató tekintetében. A társadalom által birtokolni vágyott pénztömeget megfelelően kiszolgálja a Jegybank, azonban hosszútávon nem ez a túlzott pénztömeg a legmegfelelőbb a társadalom számára. Pozitív változásként értékelhető, hogy az elmúlt pár hónapban csökkent a felvett és befizetett készpénz, így a túlzott pénztömeg okozta inflációs hatás csökkent. 20
6.2. A SEPA Magyarországon A SEPA, azaz a Single Euro Payments Area, magyarul Egységes Euro Fizetési Övezet felelős azért, hogy felgyorsítsa a fizetési forgalmat a tagországok pénzintézetei között. A Magyar Sepa 2008-ban jött létre és átvette az addig működő Nemzeti Eszköztár feladatát. A Sepa konvergálja a pénzügyi forgalom lebonyolításának módját a tagországok között, melyhez terveket készít, elősegíti az infrastruktúra kiépítését és menedzseli a tervek megvalósítását. Nemzeti és regionális szinten is működik, kapcsolatot tart az Európai Fizetési Tanács és az Európai Bizottság, és szervei között. Az unió által megfogalmazott szubszidiaritás elvén jár el. A Magyar Sepa szolgáltatásainak köre nagy, de a legfontosabbak közé tartozik a forgalomi rendszerek fejlesztése, a fő irányvonalak kijelölése, javaslatok, igények továbbítása az EPC-hez, és angol dokumentáció készítése a fizetési módokról, tapasztalatokról. Az Európai Unió szervezeteként fontosnak tartják, hogy a szabályozásban, irányvonalak meghatározásában minél több hazai közgazdász és jogász vegyen részt, így kevesebb váratlan eseménnyel találkoznak, amit a sajátos fizetési szokások okoznak. A Magyar Sepa felépítését tekintve hasonlít az Európai Unió többi bizottságához. Fő szerve a plenáris ülés, ahol minden alapító és csatlakozó tag 2-2 meghatalmazottat delegál, a támogató tagok is lehetőséget kapnak az ülésen való részvételre. A Tanács teljes döntési jogkörrel rendelkezik, feladatkörébe tartozik a Tanács tagjainak és az EPC Plenáris Ülésén résztvevő képviselő kiválasztása. Az ülésen választanak elnököt és két alelnököt maguk közül, akik egy évig végzik feladatukat. A szervezet működését a Titkárság segíti, mely állandó jelleggel látja el az adminisztratív, a szervezési és az EPC tervek koordinálási feladatait. Fontos szerepet töltenek be továbbá a bizottságok és munkacsoportok, ezek a szervek végzik el a döntés előkészítő, véleményező feladatokat, így mondhatni nagyban rajtuk áll a program sikere. 2001-ben az Európai Bizottság felkérésére megvizsgálták 40 személy unión belüli átutalásait, és arra a következtetésre jutottak, hogy habár az átutalások zöme 3 napon belül teljesült, akadtak kiugró példák melyek hetekig, hónapokig utaztak a rendszerben. Ez az időtartam az országokon belüli egy napos elszámolási idővel összevetve, kirívónak és elfogadhatatlannak tűnt, így megvizsgálták, hogy mi okozhatta a problémát. Ekkor született meg a SEPA, az egységes euro fizetési övezet jövőképe, ahol az egységes keretrendszerre, díjszabásra és a hatékonyságra helyeződött a hangsúly. Az Európai Parlament és a Tanács rendelete alakította ki az egységes szabályrendszert és 21
határozta meg a csatlakozási időpontot, miszerint euro övezeten belül 2014. február 1-jéig, euro övezeten kívül 2016. október 31-ig át kell állni az új rendszerre. Magyarország esetében a SEPA Credit Transfer (SCT) és a SEPA Direct Debit(SDD) rendszerek átültetését a Magyar SEPA társaság végzi. Kiemelendő a HCT, Hungarian Credit Transfer kialakítása, mely már 2010-ben hozott rendelet óta bevezetésre került. Ez a rendszer az új napon belüli elszámolást végző Intergiro 2 projekt alapja. Sajnálatos módon a HDD, Hungarian Direct Debit bevezetése 2015-öt előtt nem fog megtörténni, mivel jelenleg túl nagy erőfeszítést igényelne mind a bankok mind a szolgáltatók részéről. A SEPA céljainak elérésére azonban szükséges még egy kiemelt projekt megvalósítása, ami a SECA, azaz az Egységes Euro Fizetési Övezet nevet kapta. Megalkották a Nemzeti Készpénztervet, ami a készpénz szükséglet feltérképezésével és készpénzforgalmi szolgáltatások fejlesztésével foglalkozik. 2008-ban megalapítottak egy Készpénz fórum nevű szervezetet, ahol minden évben különböző szempontok alapján megvitatják, hogy milyen pontokon kell tovább fejleszteni a szolgáltatást, így összehangolják a jegybank és a kereskedelmi bankok munkáját. A megoldandó feladatok közé tartozik a készpénzellátási ciklusidő rövidítése, a költségek csökkentése és a T+1 napi készpénz szükséglet miatti terhelés leredukálása. (Magyarország Nemzeti SEPA Terve alapján) Bankközi készpénzpiac Hitelintézetek Posta Vállalatok és nagykereskedők MNB Készpénz feldolgozók Háztartások Értékszállító cégek Kiskereskedelem 6.ábra A mai magyar készpénz modell sematikus ábrázolása Forrás: saját szerkesztés A Magyarország Nemzeti SEPA terve alapján 3 3 http://www.sepahungary.hu/uploads/mnst_3_0_hu.pdf 22
6.3. Target A Target 2 egy az EPC által indított kezdeményezés, mely a TARGET tovább fejlesztett rendszerét használja. A Target szó, a Transzeurópai Automatikus Valós Idejű Elszámolási Rendszert takarja, melynek feladata az egységes euro alapú RTGS szolgáltatók hálózatának összekapcsolása, amit az SSP, azaz egy közös platform használata segít elő. Az Európai Bankszövetség igényeinek megfelelően készül, melyek között a magas megbízhatóság, korszerű likviditásmenedzselés, és standard interfészek felállítása tekinthető elsődlegesnek. A tagországok csatlakozásával megnövekedett a piac, nőtt a szükség a költséghatékony kis és nagy értékű nemzetek közötti fizetési rendszer iránt, ezért volt szükség a közvetlen bankok közötti kapcsolatok kiépítése. Alapvető kikötés a verseny kizárása a pénzintézetek között, így kisebb lehetősége van a nagyobb bankoknak a piac elfoglalására. Bevezették az egységes díjszabást, így határon belül és kívül is azonos költséget jelent az RTGS szolgáltatás használata, ezzel bátorítva a határon túli kapcsolatok és a határ menti együttműködések létrejöttét. A Target a decentralizáltság elve miatt nem rendelkezik egységes nagy pénzintézettel, ezt a szerepet a központi bankok együtt töltik be, mégis a rendszerműködtetést a három fő bank végzi, így az ügyletek lebonyolítása is nagyrészt e bankok rendszerein át történik. Feladatkörüket tekintve leginkább a résztvevőket támogatják és a közös AS rendszer működésének zökkenőmentességért felelnek. A Target a következő négy ranggal rangsorolja a tagintézeteket. Közvetlen tagnak számít a közös platformmal és ICM hozzáféréssel rendelkezik, rajta keresztül bonyolódik le a többi bank tranzakciója. Közvetett tag, ahol csak felügyeletet lát el a Target2 nincs közvetlen tranzakció kapcsolat. Létezik egy több címről közvetlen hozzáféréssel rendelkező csoport, amely úgy keletkezik, hogy a közvetlen tagok felhatalmazzák fiókjaikat a rendszerük alkalmazására, így ezek a kiemelt pénzintézetek saját maguk bonyolíthatják a forgalmat. Minden olyan intézményt, aki egy közvetlen tag ügyfele mindenféle megkülönböztetés nélkül címezhető intézménynek, angolul BIC-nek számít, így közvetten végezheti a fizetési forgalmat a rendszerben. Lényegében az országok több szintű bankrendszerének összekapcsolt hálózatát értjük a TARGET 2 alatt ami, mint egy vasúti hálózat átfonja Európát. A fontosabb gócpontok egyértelműen a nemzeti bankok és treasuryk, ahonnan akár a vonaton át lehet szállni egy másik vonatra. 23
6.3.1 A Target Története A TARGET (Trans-European Automated Real-time Gross Settlement Express Transfer) rendszer szükségessége még a 90-es évek közepén merült fel, hogy felgyorsítsa az országok közötti klíring rendszerek működését. Kialakulása a monetáris politikák összehangolását és a pénzügyi unió elmélyülését segítette. Az országok többsége már rendelkezett RTGS rendszerrel, melyeket összekapcsoltak, mivel ez volt a legegyszerűbb és gyorsabb megoldás. A Target rendszert 1999. Január 4-én indították el ezzel is segítve az euro piac kialakulását. A következő nyolc év alatt 1072 bankkal közvetlenül 9322 közvetetten épített ki kapcsolatot, amihez hozzáadva a címezhető intézményeket összesen 52716 tartott kapcsolatot világszerte. Azonban amikor a TARGET bejelentette a fejlesztéseket, a Bank of England úgy érezte, hogy számára előnyösebb a Chaps használata, így elhagyta a TARGET-et és a hozzá tartozó kisebb kereskedelmi bankok is vele tartottak. A szigetország függetlenedési törekvései az unióval szemben nem új keletűek. Az angolok viszont nyitva hagytak egy kaput azáltal, hogy a Chaps rendszerben euro alapú utalásokat is lehet indítani a font alapúak mellett. Ezáltal a szigetország rendszerein keresztül is elérhetőek a vele kapcsolatban lévő bankok, de az utalás költségét kétszer kell állnia az átutalónak. A másik fontos érv a saját RTGS rendszer mellett, hogy a díjszabást saját maguk határozzák meg. A két rendszer díjszabása között alapvető különbség, hogy míg a CHAPSnál minden utalásért külön kell fizetni, addig a TARGET2- ben fix havidíj van, persze ez használat arányosan nő. Ezek alapján és azt számba véve, hogy a briteknek nem kellett fizetni az új rendszerre való áttérésért, egyértelmű, hogy az angolok egyelőre jól jártak a függetlenedéssel. (Az ECB éves TARGET jelentései alapján) 4 A TARGET 2 rendszer 2007. November 19-én lépett működésbe, mellyel egy magasabb szintű szolgáltatást nyújtson, amire a TARGET eddig nem volt képes. Összehangolta a szolgáltatás minőségét és árát a bankok között, ezzel több nyereséges bank nem értett egyet, mivel így kisebb profitjuk keletkezett az utalásokon. Az egységes szolgáltatás, az egyenlő lehetőségek megteremtése, az unió alap elvei közé tartozik, így mindenki ugyanolyan eséllyel indul versenybe. A rendszert úgy alakították ki, hogy költséghatékonyan működjön, és könnyen fejleszthető legyen, amit ki is használnak, mivel csak nem minden évben fejlesztenek valamit a szolgáltatás minőségén. A fejlesztéseket 4 http://www.ecb.europa.eu/pub/pub/paym/html/index.en.html?skey=target%20annual%20report 24
tekintve az egyik legfontosabb újdonság az XML üzenetek használata, ami egységessé teszi a pénzügyek kezelését, így az utalások átláthatóbbá és könnyebben nyomon követhetővé vállnak. Az XML fájl mellé opcionálisan küldhetnek egy FIN-t és erről egy másolatot is kapunk, ez az utalás céljának megjelelősére használ. Ezeket visszanézve rendszerezhetjük magunknak az utalásokat. 80 kiegészítő rendszer tartozik a TARGET2 alá, amik többnyire az utalásokat teszik egyszerűbbé. A 2007-es indulás óta folyamatosan nő a számuk, ehhez kapcsolódóan könnyebbé vált a klíringházak munkája, az átutalások zöme 1 perc alatt feldolgozásra kerül és tervezhetőbb lett a likviditás. Minden egyes fejlesztést hosszú tesztelés előz meg, így a rendszer beindítását is hónapokig menedzselték, mielőtt átültették volna a gyakorlatba. Az elsők között váltott át a Nemzeti Központi Bankok és a TARGET-et sűrűn használó országok, Ausztria, Ciprus, Németország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta és Szlovénia. Az átállás zökkenőmentes volt így a többi ország is belépett 2008 végéig. 2012 elejére már 18 az eurót használó ország központi bankja és 6 az euro övezeten kívüli ország is tagja már. Az unió három központi bankja is tagja a TARGET-nek, de a rendszer irányítását az ECB, vagyis az Európai Központi Bank egyedül látja el. Gazdasági súlyát az is mutatja, hogy a Target 2011-ben 976 bankkal tartott közvetlen kapcsolatot, és a levelezőbankok által Európa nagy részét lefedte. Sajnos sok kritikát is kapott a válság következtében, mivel a napon belüli utalás komoly likviditási problémákat jelent néhány banknak, amit a jegybankra hárítanak át. Használata középtávon komoly stabilitási problémákat vet fel, így a nagy likviditású bankoknak előnye, míg a kisebb kapacitásokkal rendelkező bankoknak hátránya származik, amit csak az üzletmenet változtatásával lehet csökkenteni. Az ECB foglalkozik a fizetési nehézségek menedzselésével, de ennek ellenére is lehetőség van arra, hogy néhány Központi Bank veszélybe kerüljön. Azonban mindenképp meg kell jegyezni, hogy a válság ellenére sem volt nagyobb probléma a rendszerrel. Az átlagos napi forgalom sem esett vissza, amint azt az alábbi ábra is mutatja. (Az ECB 2011. évi TARGET jelentése alapján) 5 A díjszabását tekintve két degresszív opció közül választhatunk forgalomnak megfelelően. Az A lehetőség kisebb fix havidíjat és fix tranzakciós díjat, míg a B opció a nagyobb fix havidíjat és erősebben degresszív tranzakciós díjat kínál. 5 http://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/other/targetar2011en.pdf 25