Rizoktónia www.kws.hu A narancs a KWS egyik védjegye. Velünk kezdõdik.
Tartalomjegyzék Szakkifejezések...4 Rhizoctonia solani...6 Származása, története, elterjedése, gazdasági jelentôsége...7 Tünetei...12 Összetéveszthetôsége és kimutatásának lehetôsége...15 A kórokozó biológiája és epidemiológiája...19 A betegség mértékének csökkentése...21 Rezisztenciára nemesítés...23 Összefoglalás...27 Rhizoctonia crocorum...29 2. javított kiadás Lektorálta: Dr. Fischl Géza 3
Szakkifejezések Anasztomózis: Hífaágak összeolvadása sajátos képzõdmény ( híd ) útján. Anasztomózis csoport: Különbözô izolátumok kompatibilis kapcsolata. Antagonista: Egy adott szervezetet valamilyen úton, vagy formában gátló másik szervezet. ELISA-Test: Szerológiai módszer, angol kifejezés, (Enzyme Linked Immuno-Sorbent Assay, azaz enzimhez kötött ellenanyag vizsgálat). Vírusok, baktériumok, gombák pontos azonosításának egyik laboratóriumi módszere. Epidemiológia: A betegség járványtanával (a betegség megjelenésével és elterjedésével) foglalkozó tudomány. Inokulum: A betegség kórokozójának fertõzõ egysége (pl. spóra, konídium, hífadarab, stb.) Izolátum: A környezetbõl elkülönített olyan élõ szervezet, amelybõl még részletes morfológiai, biológiai ismereteink nincsenek. Lenticella, vagy paraszemölcs: Amelyen keresztül a levegõcsere és a párologtatás végbemegy. PCR: angol kifejezés (Polymerase Chain Reaction, azaz polimeráz láncreakció), laboratóriumi eljárás, melynek során az örökítô anyag meghatározásánál a genetikai információkra támaszkodik. Rezisztencia: A növény ellenálló képessége a különbözõ betegséget okozó kórokozókkal szemben. 4
Rizoszféra: A gyökérrendszer környezetének mikróba együttese. Szaprofita potenciál: Az adott szervezet szervesanyagot kolonizáló, azon megtelepedõ és azon életképes formában való fennmaradása. Álszklerócium: A micéliumtömörülésnél (álszövetes felépítés) nem különül el a külsõ, sötét, többrétegû kéregrész (cortex), a belsõ, világosabb bélrésztõl (medulla), amely a valódi szkleróciumokra jellemzõ (pl. Sclerotinia sclerotiorum). Anamorf alak: A gomba ivartalan szaporodási formájának jelölése. Teleomorf alak: A gomba ivaros szaporodási alakjának neve. Tolerancia: Tûrõképesség, a fajta, hibrid azon tulajdonsága, hogy elviseli a kórokozó fertõzését anélkül, hogy termése jelentõsen csökkenne. 5
Bevezetés A Rhizoctonia gombanemzetségbe különféle fajok tartoznak. Ezekbôl a fajokból a Rhizoctonia solani és a Rhizoctonia crocorum képesek megfertôzni a cukorrépát. Ez a füzet fôleg Rhizoctonia solanival kapcsolatos tudnivalókat foglalja össze. A füzet végén a Rhizoctonia crocorum kártételérôl is lesz szó. A Rhizoctonia solani az egész világon elterjedt gomba, és mint talajlakó kórokozó, a répán kívül még számos kultúrnövény megfertôzésére képes. A cukorrépánál a különbözô származású Rhizoctonia solani gombák, többféle megbetegedést okozhatnak. Az eddigi ismereteink szerint a Rhizoctonia solani, mint kórokozó felelôs lehet a répa úgynevezett répa gyökérfekélyért (Gyökérüszkösödés), ami korai fertôzés esetén akár a cukorrépa teljes kipusztulásához is vezethet. Viszont okozhat egy sokkal jelentôsebb megbetegedést is, amit a répa nyári gyökérrothadás néven ismerünk. Ennek a füzetnek az a célja, hogy Önöknek minél több hasznos tanácsot adjon a nyári réparothadás nevû betegség elleni védekezésre és a betegség mértékének a csökkentésére. 6
Származása Története Elterjedése Gazdasági jelentôsége Julius Kühn Németországban a Mezôgazdasági Növénykórtan megalapítója, 1858-ban felfedezett egy gombát, amit rothadt burgonyagumóból izolált, ez a gomba a burgonya egyik súlyos betegségének, (burgonyahimlõ) okozója a Rhizoctonia solani nevet kapta. A Rhizoctonia solani nevû gomba az egész világon elterjedt és szinte minden talajtípusban elôfordul. Általában a rossz kultúrállapotú talajokban otthonos, de megtalálható a gomba a mezôgazdaságilag mûvelt és kertszerûen elmunkált talajokban is. A gombát nagy változékonysága miatt nehéz kimutatni és hosszú idôbe telik, amíg félreérthetetlenül kimutatható a gombafertôzés a gazdasági növényen. Idôközben sok kísérlet kimutatta, hogy a Rhizoctonia solani gombának különbözô formái léteznek, amelyek úgynevezett anasztomozis csoportokhoz (AG) tartoznak. Egy anasztomozis csoporthoz való tartozás azt jelenti, jelen esetben a Rhizoctonia solaninál, hogy különbözô gazdasági növényeket, (mint pl. a cukorrépa, burgonya, gabona, repce, kukorica, szója stb.) képes megfertôzni. A cukorrépánál két anasztomozis csoport okoz fertôzést. A répa nyári gyökérrothadásért kizárólagosan az AG 2 2 csoport kórokozója a felelôs. Az AG 4 csoport kórokozója viszont fontos szerepet játszik a répa gyökérfekély (Gyökérüszkösödés) kialakulásában. Ezen kívül ennek a csoportnak a kórokozója okozza az USA-ban és Japánban a cukorrépa levelek barnarothadását. 7
Azok után, hogy a gomba már sok évvel ezelôtt, mint jelentékeny gazdasági kórokozó, megjelent az USA-ban, Chilében, Japánban és Dél-Európában, Közép-Európában csak a 90-es évektôl okoz jelentôs károkat a cukorrépában. Az EU tagországaiban a répa nyári gyökérrothadást elôidézô gombával fertôzött területeket, ahol a betegség megjelenésével számolni is kell, mintegy 70.000 ha-ra becsülik. 8
A harminc vizsgálati helyen a nyári gyökérrothadás kórokozóinak elôfordulása 1. ábra: A Rhizoctonia solani és a Macrophomina phaseolina gombák kimutatása a vizsgált területen Magyarországon (2000-2001-2002) (Forrás: BÉTA-KUTATÓ Kft.) 9
A Rhizoctonia solani gyakran okoz erôs fertôzést az egyedülálló növényeken is. Egy táblának a betegség okozta termésvesztesége igen változó lehet, ami lényegében attól függ, hogy milyen idôpontban és mekkora területen történt meg a fertôzés. A fertôzés mértékétôl függôen, a termésveszteség a 2%-tól, akár az 50%-ot is elérheti. Kísérletek igazolják, hogy Rhizoctonia solani fertôzés esetén a cukortartalom akár 60%-kal is csökkenhet (2. ábra). A répa romló beltartalmi mutatói miatt, behatárolt nagyságú tárolókapacitás mellett, igen fontos a fertôzött répák gyors feldolgozása (3 5. ábra). 2. ábra: A répa nyári gyökérrothadás hatása a répa cukortartalmára (Büttner & Bürcky, 1999) 10
3. ábra: A répa nyári gyökérrothadás hatása a répa káliumtartalmára (Büttner & Bürcky 1999) 4. ábra: A répa nyári gyökérrothadás hatása a répa nátriumumtartalmára (Büttner & Bürcky 1999) 5. ábra: A répa nyári gyökérrothadás hatása a répa alfa-amino-nitrogén tartalmára (Büttner & Bürcky 1999) 11
Tünetek A répa nyári gyökérrothadás elsô tünetei csak a sorok záródása után észlelhetôek, de gyakran elôfordul, annak ellenére, hogy a tábla fertôzött, a tünetek csak nyár végén vagy ôsszel ismerhetôk fel. A fertôzés kicsi, leggyakrabban élesen lehatárolt foltokban figyelhetô meg, ahol elsôsorban lankadtak a levelek, vagy kívülrôl befelé haladva a folt közepére klorotikussá válnak a levelek, és ebben a foltban a fertôzött tövek növekedése igen gyakran visszamaradott a többi tôhöz viszonyítva. A répagyökér felsô harmadában viszont közvetlen a felsô talajréteg alatt a szürkésbarnától a fekete színûig, rothadt foltok vagy repedések láthatók, de ezek a rothadt foltok kezdetben csak a répa felsô részén észlelhetôk. A fertôzés elôrehaladott stádiumában a rothadás kiterjed a teljes gyökérzetre. A répatest keresztirányú átvágása igen gyakran határozottan mutatja, hogy meddig rothadt el a répa és hol kezdôdik az egészséges rész. A répa nyári gyökérrothadás elég gyorsan lehúzódik a talaj felsô rétegébôl mélyebbre és szétterjed a teljes répatestre. Az igen gyorsan elôrehaladt rothadáskor az elszáradt és lankadt répalevelek csillagformában fekszenek a földön, a répa viszont még új levelek képzésébe kezd mielôtt teljesen elhalna. Egy fertôzött folton belül gyakran egymás mellett a fertôzés összes stádiuma megtalálható. A fertôzés által megbetegített répán más gombák vagy baktériumok, mint másodlagos kórokozók telepednek meg, ami a répatest további száraz vagy nedves rothadásához vezethet. 12
6. ábra: A répa nyári gyökérrothadás miatt kipusztult fontos terület Forrás: Dr. M. Heupel, LWK Rheinland Planzenschutzamt, Bonn 7. ábra: Tipikus kép egy erôsen fertôzött répáról, a leszáradt levelek csillagformában fekszenek a földön. 13
8. ábra: A répa nyári gyökérrothadás kezdeti tünete a répatesten, a rothadás a test felsô harmadában kezdôdik. 10. ábra: A répa nyári gyökérrothadás végsô tünete. 9. ábra: Az egészséges és a beteg répatest összehasonlítása. Elôrehaladott elszínezôdés a répatesten, ami kívülrôl halad befelé. 14
Összetéveszthetôsége és kimutatásának lehetôsége Annak ellenére, hogy a répa nyári gyökérrothadása az elmúlt évektôl terjedôben van, nem törvényszerû, hogy az összes barna és fekete színû réparothadást, a Rhizoctonia solani idézte elô. A répa nyári gyökérrothadás gyakran összetéveszthetô a répatestet károsító más kórokozók kórképével. A Rhizoctonia crocorum fertôzése ami nagyon közeli rokongomba ellentétben a Rhizoctonia solani kórképével, ez a répagyökér alsó részét fertôzi meg. A megfertôzött részt a vöröstôl, a sötétviola árnyalatig terjedô micélium borítja be. További információt a Rhizoctonia crocorumról a füzet 29. oldalától találnak. A fómás-réparothadás (Phoma betae) száraz rothadást idéz elô a répatest felsô harmadában. A fertôzött részek színe a barnától a feketéig terjedhet, ezen kívül a répagyökér még be is repedezhet. Ezzel a fertôzéssel gyakran egyidejûleg észlelhetô a levelek fómás levélfoltossága. A fitoftórás nedvesrothadás (Phytophthora megasperma) esetében a gomba olyan rothadást idéz elô, ami ellentétben a Rizoctonia solani kórképével a gyökérvégen kezdôdik. A levélzet ennél a fertôzésnél is kivilágosodik, elsárgul és lankadttá válik, a növény teljes habitusa leromlott. A prizmarothadás nevû betegség, amit egy komplex kórokozó csoport, különféle gombák (mint pl. Fusarium spp., Penicillium spp., Aspergillus spp., Botrytis cinerea) okoznak. A vastag gombagyepet létrehozó kórokozók kórképei megtalálhatók a betakarított répán, ahol a kórképhez hozzátartozhatnak a legkülönfélébb elszínezôdések is. 15
A sugárgombás varasodás a répatest olyan területen lép fel, ahol a Rhizoctonia solani is elôfordul, ott, ahol a talajok kultúrállapota nem kielégítô, a talajok ph értéke túl alacsony, vagy nagyon magas. Nedves nyarakon a répatest varasodás elôfordulása általában gyakoribb. Ellentétben a Rhizoctonia solani okozta kórképpel, itt a répatesten egy körkörös varasodás alakul ki, ami barnára színezôdik. Ez általában a répagyökér felsô részén fordul elô, ahol a répa körkörösen befûzôdik, és dudoros kitüremkedésû formát vesz fel. Nem lép fel rothadás és a levélzet végig tünetmentes marad (11. ábra). A fonálféreg (Ditylenchus dipsaci) által elôidézett varasodás tünetei a répavarasodásához hasonlóak (12. ábra), de a gombák és a baktériumok másodlagos fertôzése folytán további rothadási folyamatok indulnak el, amelyek mélyen behatolnak a répagyökérbe. Bór és mangán hiánya (13. ábra) okozza a cukorrépa szív és szárazrothadását, de másképpen, mint ahogy az a répa nyári rothadásnál elkezdôdik. Itt a rothadás a szívlevelek területén kezdôdik, amelyek elôször elfeketednek, majd elhalnak. Az öregebb levelek felsô részén finom hasadások jelentkeznek, amelyek a levélnyélig tartanak mielôtt még a levél lelankadna, vagy esetleg elhalna. 16
11. ábra: A répavarasodás olyan betegség, ami a répagyökér fekete rothadásához vezethet. 12. ábra: Rothadás a répafej területén, amit a fonálféreg okozott. 13. ábra: A bór és mangán hiány okozta rothadás a szívleveleken kezdôdik és száraz jellegû korhadást idéz elõ a répafejen. 17
A különféle gombák, baktériumok és nematódák okozta másodlagos fertôzések miatt igen nehéz a betegség tényleges okát pontosítani. Amennyiben az korábban leírt levél és gyökértünetek kialakulnak, a Rhizoctonia solani általi fertõzés kimutatása a következõképpen történik: 1. A beteg növényi részrõl közvetlenül kaparékot készítünk. Mikroszkópi vizsgálat során, a viszonylag vastag, világosbarna és derékszögben elágazó micélium e kórokozó jelenlétére utal. 2. Amennyiben a gomba micéliumát egyértelmûen nem tudjuk azonosítani, akkor az egészséges és fertõzött rész határáról kimetszett kis szövetdarabkát táptalajra helyezünk és néhány nap elteltével a gyér micéliumszövedéket, majd késõbb a képzõdõ álszkleróciumot vizsgálhatjuk mikroszkóp segítségével. Új laboratóriumi meghatározási módszerek is terjedôben vannak, mint az (ELISA) test, vagy a molekuláris biológiai módszer (PCR). 18
A kórokozó biológiája és a betegség járványtana A Rhizoctonia solani Kühn a Deuteromycota törzsbe, a steril micéliumos gombákhoz tartozik, amelynek ivaros alakja (teleomorf alak) a Basidiomycota törzsbe besorolt Thanatephorus cucumeris (A. B. ) Frank) Donk. Meghatározásához számos módszer ismert. Ilyen ismert módszer, az úgynevezett összeférhetôséget vizsgáló teszt, ami arra szolgál, hogy meghatározza, képesek-e az összeolvadásra két izolált gomba fonalai. Az ilyen módon izolált gombák, az összekapcsolhatóságuk alapján kapnak besorolást a különbözô anasztomózis csoportokba. A fertôzési különbözôségek természetesen függnek a termesztett növények csoportjától, valamint az uralkodó hômérséklettôl és annak változásától. A kötött, rossz vízgazdálkodású és struktúrájú, pangó vizes talajok, valamint az ehhez járuló meleg tavasz és nyár (>25 C) kiváltja a fertôzést. Egyes országokban (pl. Hollandiában) homoktalajokon is fellép a fertôzés, amennyiben túl magas a talajvízszint. A Rhizoctonia solani a talajban lévô szerves anyagokon álszklerócium vagy micéliun formájában marad életképes, telel át. A gomba micéliumnak köszönhetôen, micélium formájában akár 3 évig életképes marad a talajban megfelelô szervesanyag maradványokon. 19
20 A talajhômérséklet emelkedésével (>15 C) a gomba aktivizálódik. A répagyökér kifejlôdésével a gyökér felsô része és a levélnyelek, ahogy közvetlen összeköttetésbe kerülnek a talaj felsô rétegével, a gombafonalak a sejtnedvben oldódó enzimek segítségével közvetlenül a gyökér szöveteibe jutnak. Kísérletek igazolták, hogy a Rhizoctonia solani AG 2 2 IIIB alcsoportja egyaránt képes megfertôzni a levélnyeleket, a répafejet és a gyökértörzset. A gomba számára a legalkalmasabb fertõzési kapuk a levélnyelek alsó része, és a répafejen lévô természetes repedések, valamint a fô és oldalgyökereken található lenticellák. A gyökér sejtjeibe jutott gomba már könnyûszerrel szétterjedhet a szövetekben. A gomba elterjedéséhez hozzájárul egyrészrôl az, hogy a talajmûvelô gépek milyen széles körben mozognak, másrészrôl az elterjedést lényegesen befolyásolhatja a víz (drénvizek, öntözôvizek) és a szélerózió. A betegség járványszerû fellépésérôl mivel a Rhizoctonia solani a talajok nagy részében megtalálható leginkább az feltételezhetô, hogy azt nagymértékben külsô tényezôk, (pl.: vetésforgó, idôjárás, a talajok túlzott tömörödése, magas talajvíz stb.) befolyásolják. Csak így magyarázható meg, hogy az elmúlt években, egy idôben, Franciaországban, Németországban, Hollandiában és más európai országokban észrevehetôen egyszerre nôtt a fertôzés mértéke.
A betegség mértékének csökkentése Mint a cukorrépát károsító más talajlakó betegség kórokozók esetében itt is, a fertôzés erôssége, a kártétel nagysága, függ a talaj fertôzöttség mértékétôl, valamint az idôjárástól és a termesztéstechnológiától. A Rhizoctonia solani okozta fertõzés megjelenésétôl és a fertôzés idôpontjától függôen, a termésveszteség akár az 50%-ot is elérheti. Az eddigi kísérleti eredmények igazolták, hogy a fertôzés emelkedésével a répa cukortartalma jelentõsen csökken, a kálium, nátrium és alfa-aminó-nitrogén tartalma pedig erôsen megnövekszik (2 5. ábra). Megfelelô termesztéstechnológiával a fertôzés mértéke csökkenthetô, ezáltal az okozott kár mérsékelhetô. Vetésforgó A vetésforgó kiszélesítésével az inokulum mennyisége csökkenthetô a talajban, a répa részaránya ne haladja meg a 33%-ot a vetésforgóban. A kukorica nem ajánlatos a vetésforgóban, mert a Rhizoctonia solani (AG 2 2) a kukorica szármaradványon képes fennmaradni. A kukorica másik veszélyforrása, hogy a kései kukorica betakarítás után a talaj elôkészítése már nem tökéletes, talajtömörödési problémák jelentkezhetnek. Ajánlatos egy megfelelô köztesnövényt (olajretek, mustár, mézontó-fû) beépíteni a vetésforgóba, amelyek jó talajállapotot hagynak hátra. 21
Talajelôkészítés Úgy kell elôkészíteni a talajt, hogy az szolgálja a talaj átlevegõztetését, segítse a megfelelõ ph kialakítását, biztosítsa a biológiai élet kialakulásának feltételeit. A talajtömörödést, amiket a helytelen talajmunkák vagy a nagy betakarítógépek okoztak, helyre kell hozni. Erôs fertôzés esetén a korai betakarítást kell alkalmazni. Növényvédelmi technológia Különféle gombaölôszerek hatóanyagai már a rendelkezésünkre állnak, amelyek alkalmazása a fertõzés csökkentésére irányul. Fejlesztés alatt vannak olyan technológiák, amelyek a gombaölõszereket és bizonyos antagonista gombákat együtt alkalmazzák a vetõmagkezelési eljárás során a Rhizoctonia solani fertõzésének csökkentésére. Fajta kiválasztása A legnagyobb jelentôsége a fajta helyes kiválasztásának van. Ma már új nemesítésû, a Rhizoctonia solanival szemben rezisztens, a fertôzött területen nagy termésbiztonságú cukorrépafajták állnak rendelkezésre. 22
Rezisztenciára nemesítés A rezisztenciára nemesítés fontos szerepet játszik a KWSnél. Számos esetben ugyanis nem lehetséges, vagy nem gazdaságos a betegség kórokozója ellen fungicideket alkalmazni. Ezért a KWS nagy erôfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a betegségre rezisztens és nagy termésbiztonsággal rendelkezô cukorrépafajtákat biztosítson az Önök speciális igényeinek a kielégítésére. Az elsô eredményekre 1999-ig kellett várni, Európában ebben az évben ismerték el az elsô Rhizoctonia solanival szemben rezisztens KWS cukorrépa fajtát. Rezisztencia forrás honnan származik a rizoktónia rezisztencia a cukorrépában? A Rhizoctonia solanival szemben rezisztens, államilag elismert cukorrépafajták és a kísérletbe állított fajtajelöltek mind amerikai nemesítési alapanyagokhoz nyúlnak vissza. Az eredeti amerikai rezisztens vonalak igen jó védelemmel rendelkeznek a répa nyári gyökérrothadással szemben, viszont alacsony a termésük, gyenge a minôségük, és hajlamosak a felmagzásra. A nemesítési munka legfontosabb célja, hogy az eredeti alapvonalakat visszakeresztezzék olyan elit vonalakkal, amelyeknek nagy a termésük, jó a minôségük és nem hajlamosak a felmagzásra. Ugyanakkor a vadrépában (Beta maritima) újabb rezisztens vonalakat keresnek a további nemesítési munkához. Ez a munka még nagyon a kezdeteknél tart, és még hosszú idõbe telik, amíg a vadrépából fajtatiszta alapanyagot sikerül elôállítani. 23
A rezisztenciára nemesítés minden lépésében meg kell szilárdítani, hogy a keresztezett új vonalakban ne csak a teljesítmény növekedjen, hanem a Rhizoctonia solanival szembeni rezisztencia is stabilan megmaradjon. A répa nyári gyökérrothadás elleni rezisztenciára nemesítés több mint egy gén egyszerû átörökítése. A visszakeresztezés során elôfordulhat, hogy a rezisztencia gyengül. Ilyen esetben az így létrehozott vonalak rezisztencia szintje behatárolt. Ezek a vonalak erôs fertôzés esetén csak csekély védelmet biztosítanak. Az ilyen esetek kiküszöbölésére, a nemesítési anyagban a magas rezisztencia szint megtartása érdekében, intenzív rezisztencia vizsgálatra van szükség. A KWS nagy hangsúlyt fektet a világ számos országában a rizoktónia megbetegedés elleni kutatásokra. Rezisztencia vizsgálat hogy ismerhetô fel a rezisztencia különbség? A fajták és nemesítési alapanyagok rezisztencia vizsgálata ez idáig nagyrészt a természetesen fertôzött, és a mesterségesen befertôzött talajokon folyik. A táblákon a répa nyári gyökérrothadás legtöbbször csak foltokban jelentkezik és a fertôzés erôssége az egyes években erôsen az idôjárási tényezôktôl függ. Mégis gyakran szükség van többéves kísérletekre, hogy a fajta legjobb összetevôit összehasonlíthassák. 24
A rezisztencia különbségek felvételezésére a fertôzött területek termésmennyiségének mérése mellett kerül sor a kipusztult tövek megszámolására, valamint a betakarított és megfelezett répák bonitálására (répatest rothadásmértékének megállapítása). Rezisztens fajták egy lépés a répa nyári gyökérrothadás elleni védelemben Európában, Németország után legkorábban, Franciaországban és Magyarországon kerültek elismerésre és köztermesztésbe a rizoktónia rezisztens fajták. Európa többi országában ezek a fajták bejelentés alatt, vagy elismerés elôtt állnak. Az elsô rizoktónia rezisztens fajtagenerációt ez idáig csak erôs fertôzés esetén volt ajánlatos termeszteni. Erôs fertôzés esetén ugyanis ezek a fajták igen jó védelmet nyújtanak a répa nyári gyökérrothadással szemben, viszont fertôzetlen területen termésmennyiségük nem tér el lényegesen a standard fajtákhoz viszonyítva. 25
26 A KWS célja a rizoktóniás réparothadás rezisztenciájának kiszélesítése, más betegségek elleni rezisztenciával való kombinálása. Magyarországon az utóbbi idôkben már államilag elismerésre kerültek a rizoktónia rezisztenciával és rizommánia toleranciával, valamint a rizoktónia, cerkospóra rezisztenciával és rizománia toleranciával rendelkezõ fajták. Az eddigi nemesítés során kapott rizoktónia rezisztens fajták sajnos csak a répa nyári gyökérrothadása ellen nyújtanak védelmet, a répagyökérfekély ellen nem biztosítják a védettséget. Ezért nagyon fontos, hogy a rizoktónia rezisztens fajták termesztése során nagy gondot fordítsunk a vetésforgóra, talajmûvelésre, az optimális vetésre és szántóföldi kelésre, hogy ezek segítségével is, az egész vegetációs periódusban megpróbáljunk védelmet nyújtani a répának a fertôzéssel szemben.
Összefoglalás A Rhizoctonia solani az egész világon elterjedt gomba, gyakorlatilag minden talajtípusban elôfordulhat. Az anasztomózis csoporthoz való tartozása miatt több növényfaj megfertôzésére képes, az AG 2 2 csoport a kései réparothadás okozója a cukorrépában. A gomba álszklerócium vagy micélium formájában, a talaj-ban lévô szerves anyagokon telel át. A meleg idôjárás és a magas talajnedvesség elôsegítik a Rhizoctonia solani gomba okozta fertôzéseket. A fertôzés nyártól ôszig jelentkezik kisebb foltokban, amelyekben a répák gyengén fejlettek és leveleik a folt közepe felé haladva kivilágosodnak és lankadtak. A répatestek felsô harmadában, kezdetben a barnától a fekete színárnyalatig terjedô rothadás jelei és repedések láthatók. Elôrehaladott fertôzés, rothadás esetén a leszáradt levelek csillagszerûen fekszenek a répa körül a földön. Gyakran összetéveszthetôk a réparothadást elôidézô különféle kórokozók tünetei. A répa nyári gyökérrothadást elôidézô kórokozó gomba meghatározásának legbiztosabb módja, a pontos laboratóriumi vizsgálat. Szántóföldi és növénytermesztési technológiákkal (pl.: a vetésforgó kiszélesítése, köztestermesztés, a gépek által okozott talajszerkezet romlás kiküszöbölése, helyes tápanyag szolgáltatás) egy bizonyos mértékig felvehetô a harc a fertôzés és a károk ellen. 27
Erôs fertôzés esetén a rezisztens fajták termesztésének van nagy jelentôsége. A rizoktónia rezisztens fajták Magyarországon már rendelkezésre állnak. A Rhizoctonia solani által okozott répa nyári gyökérrothadás nevû betegség az elmúlt 10 évben, Európában a termôterületeken terjedôben van. A kártétel bizonyos mértékig enyhíthetô a helyesen megválasztott növény és termesztés technológiákkal. A végsô megoldást jelentô rizoktónia rezisztens fajták termesztése egyes országokban, mint Magyarországon, már köztermesztésben vannak. 28
Rhizoctonia crocorum Származása Története Elterjedése A Rhizoctonia crocorumot (Pers.Fr.) DC. amelynek telemorf alakja a Helicobasidium brebissonii (Desmaz.) Donk. 1858-ban Julius Kühn írta le elõször a cukorrépában, Németországban. A gomba egész Európában megtalálható. Az európai országok közül Angliában, Spanyolországban és Franciaországban fertôzésével rendszeresen számolni kell. Németországban, csak szórványosan, Dél-Németországban jelenik meg. Amerika nyugati cukorrépatermô területeken okoz ijedelmet megjelenésével. Tünetei Ugyanúgy, mint a répa nyári gyökérrothadásnál, a vörös rothadás is eleinte kisebb foltokban jelentkezik a répatáblán. A fertôzés nagy összefüggô foltokban csak ritkán figyelhetô meg. A fertôzött répákon lankadtság tünetei láthatók, ami a talajvíz és a nitrogén gyenge felvételének a következménye. A répagyökeret a vöröstôl a lila színbe átmenô gombamicélium növi be. A vörös rothadás, ellentétben a répa nyári gyökérrothadással, a répatest csúcsi részén (azaz farokrészen) jelentkezik. A gombalepedék alatt, a répagyökéren a rothadás csak sekélyen fejlôdik ki. A betakarításkor észlelt erôteljes rothadás a másodlagos kórokozók fertôzésének az eredménye. A fertôzött répák földdel való szennyezettsége gyakran igen nagy. 29
A levélszáradást gyakran levélváltás követi. A répatestre telepedett gomba lepedék igen tipikus, mivel a vöröses lila micélium gyakran csak akkor válnak láthatóvá, amikor a répát a földtôl megtisztítottuk. Ez az eset kizárja a többi gombafertôzéssel való összetéveszthetôségét. 14. Rhizoctonia violacea. A répa vörös rothadása. A rothadás a répagyökér csúcsán kezdôdik, a rothadt foltokat egy vöröses-lila színû gombamicélium vonja be. 30
15. ábra. A betegség közepes erõsségû fertõzés tünetei a répetest különbözõ részein 16. ábra. A betegség súlyos elõrehaladott állapota 31
A kórokozó biológiája A Rhizoctonia crocorum gomba álszklerocium és micélium alakjában, a talajban lévô szerves anyagokon és fertôzött répagyökereken valamint gyomnövényeken telel át. A gombának van egy sor gazdanövénye a kultúr növények (burgonya, repce, sárgarépa, vöröshere, lucerna, spárga) és a gyomnövények (csalánfélék, libatop, tyúkhúr, pásztortáska) körében. A Rhizoctonia crocorum gomba 13 C talajhômérsékletnél kezd aktiválódni, a fertôzés szempontjából a 22 25 C-os hômérséklet számára a legmegfelelôbb. A gomba elterjedése jelenleg bármely talajtípusban lehetséges. A gyakorlatban az elterjedés behatárolt, mivel a fertôzés csak kisebb foltokban jelenik meg. Elôfordulhat a betegség homokos és mésztartalmú talajokon is (mint pl. Franciaországban, Champagne tartományban). A Rhizoctonia crocorum gomba okozta fertôzést elôsegítik a vizenyõs mély fekvésû területek. A kórokozó fertôzése iránt fogékony növények egymás után történô termesztése növeli a gomba felhalmozódását a talajban, ahonnan a fertôzés elindulhat. 32
A kártétel mértékének csökkentése elérhetô a helyesen megválasztott növénytermesztési technológiával. Melyek ezek: A jó talajmûvelés és a betakarítás idejének helyes megválasztása. A kultúr és gyom gazdanövények számának csökkentése a vetésforgóban, a fogékony kultúr-növények elhagyása az elôvetemények közül. Forgatásos talajmûvelés (szántás). A talajszerkezet javítása köztes növénytermesztéssel. 33
Jegyzetek 34
KWS szaktanácsadás Kérem keressék szaktanácsadóinkat és kérjék "Rizománia", valamint "Levélbetegségek" címû, a KWS által készített ismeretterjesztõ füzeteinket.
KWS Cukorrépa és kalászos agroszerviz az Ön szolgálatában! Steinmacher László Zsolt ügyvezető igazgató Mobil: + 36 20 344 6321 Email: laszlo.steinmacher@misafarm.hu Csánk L. Bertalan szaktanácsadó, növényvédelmi mérnök Mobil: +36 30 955 0723 Email: bertalan.csank@misafarm.hu BETAMAG-TRADE Vetőmag Kereskedelmi Kft. KWS cukorrépa és kalászos képviselet 5540 Szarvas, Kossuth Lajos u. 31-33. Tel./fax.: 66/313-226 www.kws.hu