JÁRMŰVEK JAVÍTÁSA Javítási technológiák
Javítás A javítás feladata az üzemképesség, az előírt megbízhatósági szint helyreállítása. javításkor részleges vagy teljes szétszerelés és alapos tisztítása után elvégzik azok ellenőrzését és hibafelvételét. A meghibásodott alkatrészeket javítják, felújítják vagy kicserélik. Az összeszerelést követő beállításokat, beszabályozásokat, ellenőrzéseket - az ún. funkciópróbákat - gyakran próbapadokon, futáspróbákon végzik. 2
Javítási fajták váratlanul bekövetkező meghibásodás miatti javítás, az ún. szükségszerinti javítás, amelyet meghibásodáskor azonnal elvégeznek és csak a meghibásodott rész helyreállítására vonatkozik. az általános javítás, mint tervszerű javítás a gép, jármű üzemképességének, ill. megbízhatóságának az eredetihez hasonló szintű visszaállítását jelenti. a felújításkor teljes rekonstrukciót végeznek, amely eredményeként az új gép, jármű műszaki színvonalát igyekeznek elérni. A felújítás keretében gyakran korszerűsítést is végeznek. 3
A MEGHIBÁSODÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA Szerkezet szerint szerelt egységek meghibásodása alkatrészek, szerkezeti elemek meghibásodása Megjelenési forma szerint üzemeltetési jellemzők változása méretváltozás, illesztési hiba alakhiba felületi hiba alakváltozás (görbeség, elcsavarodás) repedés törés felületi réteg tulajdonságának változása anyagösszetétel vagy szövetszerkezet megváltozása A hiba oka szerint konstrukciós hiba gyártási hiba anyaghiba A hatás jellege szerint üzemi alkalmasság részleges csökkenése (hibás működés) működésképtelenség Az elhasználódás mechanizmusa szerint súrlódás, kopás abrázió, erózió kavitáció anyagfáradás korrózió öregedés hő okozta változás helytelen üzemeltetés fenntartási hiányosság természetes elhasználódás 4
Járművek általános szerkezeti felépítése Jármű Fődarabok, főegységek futómű fékszerkezet járműváz (alváz és felépítmény, ill. önhordó vázszerkezet) motor és erőátvitel villamos ill. elektromos, elektronikus rendszer utaskényelmi és biztonsági berendezések Alkatrészek 5
A járműjavítás technológiai folyamata 6
Alkatrészek csoportosítása alakjuk szerint Tengelyek (sima, lépcsős, alakos, stb.) Csapszegek, csapok (sima. Fejes, furatos) Tárcsák Hüvelyek, perselyek Többtengelyű alkatrészek (excenterek, excentrikus tengelyek - forgattyús tengelyek) Keresztdarabok (pl.: dugattyú) Karok, rudak (pl.: hajtókar) Összetett nagy alkatrészek (gépágyak, gépállványok, hengertömbök, sebességváltó házak Alakos, nem forgásfelületek 7
Hibamegállapítás sokrétű, összetett feladat: különböző szintű ellenőrzések előírása, minőségi jellemzők meghatározása, az ellenőrzés műszaki előírásainak meghatározása, információképzés, -áramlás és - feldolgozás megtervezése és megszervezése, a szolgáltatott információk elemzése. 8
Hibamegállapítás módjai Ellenőrzés üzemeltetés közben: szemrevételezéssel, diagnosztikai eljárásokkal Hibafelvétel Szemrevételezés Mérés Repedésvizsgálat Geometriai mérések 9
Hibafelvétel Feladata a szétszerelt gépegységek alkatrészeinek vizsgálata és minősítése Döntési változatok: javítás nélkül visszaépíthető előírt javítási technológia szerint felújítható selejtezendő 10
tartalmaznia kell: Hibafelvételi utasítás az alkatrész azonosítási adatait, főbb jellemzőit (megnevezés, típus, anyag, stb.) az alkatrész vázlatos rajzát, megjelölve rajta az ellenőrizendő felületeket a meghibásodás lehetséges leírását a használandó műszert méreteket - névleges, jav. előtt és után a javítás módját - hivatkozva a techn. utasításra 11
Alkatrészek javítása és felújítása A hibafelvétel eredményétől függően az alkatrészeket megmunkálás nélkül, vagy javítás, felújítás után építik be, a selejtezett alkatrészek helyett újakat szerelnek be. A javítási, felújítási technológia kiválasztásakor figyelembe kell venni: az elhasználódás mértékét, az új alkatrész technológiai jellemzőit (anyag, hőkezelés, tűrések), funkcionális szerepét. A javított, felújított alkatrész élettartama lehetőleg közelítse meg az új alkatrész élettartamát, Egyes javítási, felújítási technológiákkal az új alkatrészhez képest hosszabb élettartam is biztosítható. 12
Technológiai eljárások Javítás anyagleválasztással Felületszilárdítás Felújítás képlékeny alakváltoztatással Felújítás anyaghozzáadással Perselyezés, hüvelyezés Termikus szórás Galvanikus fémbevonás Krómozás Vasazás Helyi galvanizálás Műanyagbevonás Felrakóhegesztés Alakváltozás javítása Egyengetés, lemezfeszítés Anyagfolytonossági hibák javítása Kötőhegesztés Acélalkatrészek hegesztése Öntöttvasak hegesztése Alumínium, alumínium ötvözetek hegesztése Ragasztás Javítás foltozással, toldással 13
Alkatrészek javítása anyagleválasztással
Alkatrészek javítása anyagleválasztással Anyagleválasztással való javítás feladata: az előírt alakhelyesség és felületi minőség helyreállítása Anyagleválasztással való javítás jellemzője: A megmunkált alkatrész mérete megváltozik Párosításkor az ellendarab túlméretes -re készül Párosításkor az illesztés lehet: egyedi illesztés, vagy méretlépcső szerinti illesztés. 15
A technológia kiválasztáskor figyelembe kell venni: Az alkatrész szerkezeti kialakítását Az alkatrész anyagát (ha nincs dokumentáció, akkor anyagvizsgálat szükséges) A meghibásodás jellegét (mechanizmusát), okát, mértékét Az eredeti gyártási technológiát, hőkezelést Az előírt pontossági jellemzőket (méretpontosság, alakhelyesség, felületi minőség) A szükséges felületi hordképességet (hőállóság, kopásállóság, korrózióállóság, stb.) 16
Különféle felületkezelésű alkatrész keménység-változása 17
Megmunkálási eljárások Nagyoló, simító forgácsolás: esztergálás, gyalulás, marás, Köszörülés Finomfelületi megmunkálások Felületszilárdítás 18
Köszörülés A köszörülés sokélű szerszámmal végzett megmunkálás. A szerszám a köszörűkorong kötőanyagba ágyazott természetes vagy mesterséges kemény szemcsékből (gyémánt, korund, kvarc, illetve elektrokorund, szilíciumkarbid, köbös bórkarbid) áll. Simítóköszörüléssel IT5 IT7, félsimító köszörüléssel IT7 IT9 méretpontosság érhető el. Finom köszörüléssel IT3 IT4 pontosság és R a =0,05 0,4 m felületi érdesség érhető el. 19
Köszörüléskor a felületi minőséget (felületi érdesség, felületréteg tulajdonság) meghatározza: Köszörűkorong jellemzői (szemcseméret, kötéskeménység), Technológiai jellemzők (előtolás, forgácsolási sebesség), A köszörüléskor keletkező hőmérséklet. 20
Köszörüléskor keletkező hő hatása a munkadarabra Felületen fellépő pillanatnyi hőmérséklet. A felület igen gyors felmelegedése, majd lehűlése a szövetszerkezeti változásokon kívül repedés okozója is lehet 21
A köszörüléskor keletkező hőmérséklet hatása Köszörülés utáni maradó feszültség eloszlása edződő acél felületi rétegében Köszörülés utáni maradó feszültség eloszlása nem edződő acél felületi rétegében 22
Forgattyús tengely köszörülése Csaphibák Kimérés 23
Főtengely befogása forgattyúcsapok köszörülésekor 24
Forgattyútengely-köszörű 25
Forgattyús tengely felfogása 26
Forgattyútengely-köszörű 27
Csapköszörülési sorrend 28
A tükörsimítás kisamplitúdójú rezgőmozgást végző köszörűrudakkal végrehajtott forgácsolás, miközben a munkadarab forgómozgást, hosszabb munkadarabnál a szerszám tengelyirányú mozgást végez. Tükörsimítás 29
A tükrösítés olyan finomfelületi megmunkálás, amelyet a tükrösítendő tárgy felületéhez illeszkedő szerszámmal végeznek a közéjük vitt csiszolópor segítségével. Tükrösítés 30
A hántolás kéziszerszámmal végzett megmunkálás, az alakhűség helyreállítására. A hántolást megelőzően láthatóvá kell tenni azokat a felületrészeket, ahol a hántolandó tárgy eltér a geometriailag kívánt felülettől. Hántolás 31
Az eltérések megállapítására és meghatározására egyengetőlapot, jelzővonalzót, jelzőhengert, jelzőcsapot stb. használnak. A jelölésre olajat vagy festéket használnak, A festék vagy olaj az érintkezési pontokon vékony rétegen nyomot hagy. A hántolószerszámmal ezeket a kiemelkedő, vékony festékréteggel jelzett részeket kell lemunkálni. 32
Furatok javítása Furatbővítés csigafúróval Dörzsárazás Furatesztergálás furatkéssel Furatesztergálás fúrórúddal Mélyfuratok megmunkálása Furatköszörülés Honolás 33
Motorhengerek, hengerhüvelyek javítása Hosszmetszetben megközelítőleg hordóalak (hűtés, por, olajhiány..) Keresztmetszetében kissé asszimetrikusan ovális (hajtórúd mozgási síkjában nagyobb, max. azon az old.-n amely égési ütemben támasztja a dugattyút) 34
Hengerfúrógép 35
Hengerfúró -maró 36
Síkköszörű 37
Belső hengeres felületek javítása 1 38
Belső hengeres felületek javítása 2. Finomfúrás 39
Belső hengeres felületek felület-kikészítő megmunkálása Honolás 40
Henger honoló 41
SUNNEN honlószerszámok 42
Honoló szerszám 43
Függőleges honoló 44
Felületszilárdítás Cél: Felületi minőség (felületi érdesség) javítása Felületi réteg tulajdonságának javítása, felületszilárdítás (keménység és kifáradási szilárdság növelés) 45
Felületszilárdítási eljárások Statikus felületszilárdítás Külső hengeres felületek felületszilárdítása Görgőzés, felülethengerlés Gyémántvasalás Belső hengeres felületek felületszilárdítása Furathengerlés, görgőzés Belső hengeres felületek vasalása Dinamikus felületszilárdítás Sörétezés Ütőtestes felületszilárdítás 46
Görgőzés, felülethengerlés Szerszáma: Különféle kialakítású görgő Acélgolyó A görgők mérete: D g =20...200 mm r g =0,5...200 mm A görgők anyaga: szerszám vagy golyóscsapágy acél. A felületi érdességet és a felületi réteg tulajdonságát a munkadarab anyagának tulajdonsága (széntartalom, övözők, hőkezelési állapot) és a technológiai jellemzők (görgők alakja, az előtolás és a görgőző erő nagysága) határozzák meg. 47
Jellegzetes felülethengerlési eljárások 48
Gyémántvasalás Cél a viszonylag kis termelékenységű és költséges megmunkálások esetenkénti helyettesítése. A gyémántvasaló szerszám lehet: természetes- vagy mesterséges gyémánt A gyémánt vasalófejben kis olvadáspontú fémmel rögzítik a vasalógyémántot, amelyet szférikusra, vagy hengeresre csiszolnak. Vasalás céljából 1-2 karát nagyságú gyémántot alkalmaznak (21. ábra). A gyémánt befogásakor figyelembe kell venni, hogy kopásállósága különböző irányban eltérő. 49
A gyémántvasalás vázlata Külső hengeres felületek vasalását esztergákon végzik. A gyémánt vasalófejet hordozó szerszámbefogót a késtartóba fogják be A gyémántszerszám alkalmazásának előnyei: súrlódási tényezője fémfelületekkel való súrlódáskor igen csekély kemény, így a felület kis érdességűvé csiszolható 50
Furathengerlés, görgőzés A görgők száma célszerűen páratlan Átmérőjük: 6...18 mm. A görgők hossza: l = (2...3)D A túlfedés: 0.08...0.10 mm (túlgörgőzés veszélye!) A görgőzési sebesség : v = f (D 1,n munkadarab,n k ), ahol D 1 : a munkadarab furatátmérője n k : a görgőtartó kosár fordulatszám (90...100 m/min) 51
Belső hengeres felületek vasalása Cél: a pontosság növelése az érdesség csökkentése a kopásállóság növelése a kifáradási határ növelése A belső hengeres felületek vasalásakor végbemenő alakváltozás szerint megkülönböztetünk:simító és alakító vasalást. 52
Sörétezés Pneumatikus Lapátkerekes Gravitációs 53
Ütőtestes felületszilárdítás 54
Furatok szabályozása kombinált szerszámmal 55
Jellegzetes megmunkáló gépek Függőleges marógép homlokmaróval Függőleges tengelyű síkköszörű 56
Jellegzetes megmunkáló gépek 57
Jellegzetes megmunkáló gépek 58
Jellegzetes megmunkáló gépek, hajtókar-fúró 59
Jellegzetes megmunkáló gépek, hengerfúró 60
Motorblokk vonalfúró 61