KNABEL VILMOS ÉLETMŰ-BIBUOGRÁHÁJA

KNABEL VILMOS ÉLETMŰ-BIBUOGRÁHÁJA SZEKSZÁRD 1989

KNÁBEL VILMOS ÉLETMŰ - BIBLIOGRÁFIÁJA Bonyhád kedves kis városkám - Te lettél második tanyám, gyújts egykor majd nyugvóhelyet, álmomban se felejtselek! SZEKSZÁRD 19B9

A bevezetőt írta és a bibliográfiát összeállította: G.Lengyel Éva Lektorálta: Schuth János Kiadja:a Magyarországi Németek Szövetsége é3 a Tolna Megyei Könyvtár Készült: a Megyei Könyvtár sokszorosítóján Megjelent: 400 példányban

KNÁBEL VILMOS, A NÉPTANÍTÓ Bevezető tanulmány Knábel Vilmos 1884.július 31-én Felsőlövőn - ma Qberschlitzen, Burgenland - született. Nagyapja 48-as honvéd, édesapja asztalosmester volt. Hárman voltak testvérek : Wilhelm, Julius és Cornelia, mindhárman a pedagóguspályát választották. Wilhelm, azaz Vilmos 6 éves korában kezdte az elemi iskolát.aminek 5. osztályát Vasnádasdon végezte. Apja kívánságára Felsőlövőn járt gimnáziumba.ezt követően a felsőlövői tanítóképző hallgatója, tanárai között volt Ebenspanger János, Móra Ferenc. 1904-ben, az oklevél megszerzése után, Tolna megyében Szárazdra, később Kölesdre, majd 1911-ben Bonyhádra került kántortanítónak. 1918-tól nyugdíjba vonulásáig a bonyhádi kétnyelvű alsófokú iskolában dolgozott (igazgató, tanító, majd címzetes igazgató). 1908-ban megnősül. Felesége Ruppert Anna, parasztlány. 3 gyermekük születik: Jolán, Valéria, Wilhelm, szintén a pedagóguspályát választják hivatásul. 1912-ben feleségével Franciaországba, Olaszországba és Ausztriába utazik. Hosszú útjáról sok élménnyel és tapasztalattal tér vissza. 1914 júliusától 1916-ig szolgál az I. világháboluuau.i7i^-ben lelkes támogatója a Tanácsköztársaságnak. A Tanácsköztársaság leverése után őt is bebörtönzik 8 hónapra. A börtönből egy barátja segítségével kiszabadul és egy ideig Ausztriában, majd Németországban él. Már 1911-ben a Szabadoktatás járási titkára, a Völgységi Járás Pedagógus Szabad Szakszervezete 48-as Bizottságának elnöke és 1926-tól az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság rendes tagja. írt meséket, verseket, elbeszéléseket, színműveket. Számtalan a közélettel foglalkozó írása jelent meg a korabeli újságokban és folyóiratokban. írásait magyarul, németül és hienc, illetve Bonyhád környéki német nyelvjárásban írta. Az amatőr régészként végzett ásatásai nyomán előkerült érméket a szekszárdi és pécsi múzeumban őrzik. Arany, gyémánt és vasdiplomás pedagógusként 1972. október 26-án hunyt el Bonyhádon. Sírja a bonyhádi evangélikus temetőben van. Körülbelül ennyit olvashatna az irodalom vagy a helytörténet után kutató egy 1945-után kiadott lexikonban vagy életrajzi bibliográfiában, ha Knábel Vilmosról keresne és találna adatokat. A "Korok és emberek": Tolna megyeiek életrajz-gyűjteményében valószínű azért nem találni Knábel nevét, mert az 1970-es években, a bibliográfia összeállításának évében még élt, és Oskar Metzler tíz évvel később íródott "Geschpräche mit ungarndeutschen Schriftstellern" című munkájából azért maradt ki, mert már nem volt az élő magyarországi német írók sorában. A Bene Lajos szerkesztésében megjelent Magyar Tanítók Lexikona a következőket hozza: "Knábel Vilmos 1884 bonyhádi ev. igazgató-tanító. M.: "Karácsonyfa alatt","az Isten segít", "Karácsonyi képek", "Karácsonyi Ígéret szebb jövője",

"Karácsonyi mesejáték", "Magyar gyermekek *<iracsonya" (karácsonyi játékok), "A múltból itt maradt árnyak" (elbeszélések), "Jairus leánya" (melodráma), "Megbukott női tűzoltóság" (bohózat), "A tanterem és a tanítás egészségügyi szempontból". A Keresztény Magyar közéleti Almanachban: "Knábel Vilmos igazgató-tanító,járási tűzrendészeti felügyelő, cserkészparancsnok szül: Felsőlövő, 1884.júl.31. ev. Atyja: néhai K.János, anyja: néhai Schranz Mária. Értékes irodalmi tevékenységet fejt ki.ismertebb művei: "A múltból itt maradt árnyak" c. novellák, "A karácsonyfa alatt" c.versek. Több népszínművet és vígjátékot írt. Régészettel is foglalkozik. Német nyelven is beszél. L.: Bonyhád,Gróf Tisza István utca 65." Aki ennél többet szeretne tudni arroi, hogy ki is volt Knábel Vilmos evangélikus néptanító -,ahogy ő saját magát nevezte - az egyetlen könyvet vehet kézbe: a Kerner Lőrinc összeállításában megjelent "Zur Heimat zieht der Brotgeruch" című gyűjteményt. A könyv két részre osztható, az első 34 oldalon Kerner tollából olvashatunk Knábel életéről és munkásságáról, másik és nagyobbik felében Kerner válogatást ad közre Knábel költeményeiből, elbeszéléseiből és helytörténeti írásaiból.a művek egy része ebben a kötetben jelenik meg először nyomtatásban Rudolf Helmut a könyv megjelenése után ezt írja a Neue Zeitung 1983-as 17. számában:"az az életérzés, amelyet ez az írói mű a maga sokoldalúságában kisugároz, erős hatást gyakorol az olvasóra és tudatosítja benne a magyarországi német irodalom hatását. Ha Knábel Vilmos alkotása a maga korán túl is érthető és értékelhető, akkor a magyarországi német irodalmi alkotás fejlődése szempontjából nem hagyható figyelmen kívül." (A bibliogr. összeállítójának fordításában.) Ezt a megállapítást még inkább igaznak érzi az,akinek módjában áll Knábel í- rásait olvasni, azokat is, amelyeket 1906-tól kezdve különféle újságokban és folyóiratokban publikált. Rudolf idézett cikke és a Kerner-féle gyűjtemény védőborítóján megjelent méltatás egyaránt azt állítja, hogy "Knábel Vilmos a II. világháború befejezése és a Magyarországi Németek Szövetsége Irodalmi Szekciójának megalakulása közötti időszak hazai német nemzetiségi irodalmának legjelentősebb képviselője." Anélkül,hogy ezt az állítást vitatnánk - hiszen ezt alátámasztják a gyűjteményben publikált, többségükben ebben az időszakban keletkezett művek -,rá kell mutatnunk, hogy Knábel műveinek többsége az első világháború előttől a második világháború utánig terjedő időszakban jött létre. Könyvtárunk abban a szerencsés helyzetben van, hogy a több mint 50-féle folyóiratot, amelyekben Knábel műveit publikálta, magáénak tudhatja, sőt feljegyzéseinek és kéziratainak nagy hányadát is. Knábel írásait olvasva rendkívül széles körű érdeklődéssel, nagy szorgalommal és igazi pedagógusi alkattal megáldott ember képe bontakozik ki előttünk, aki könnyedén ír magyarul.németül és "Mundartban" azaz nyelvjárásban. Nagyon nehéz eldöntenem, hogy most melyik Knábel Vilmost mutassam be: a költőt, az elbeszélések szerzőjét, a hely - Bonyhád és környéke - megszállott kutatóját, a napi politikát és gazdasági életet oly kritikus szemmel vizsgálgató újságírót, vagy a tanítót? A TANÍTÚT - csupa nagybetűvel, hiszen ő azon kevesek közé tartozott,aki tanítói munkásságának természetes részeként felvállalta a könyvtáros, a népművelő, ha kellett, a pap szerepét is. A szó igazi értelmében volt Ö néptanító. Persze az is igaz, hogy olyan tanárai voltak, akiknek egyénisége mély nyomot hagyott benne. Ilyen tanára volt mindenek előtt Móra Ferenc.

Knábel így ír szeretett iskolájáról, annak falujáról és tanárairól: "Ezt a határmenti iskola-községet a 48-as szabadságharc nagy papja, Wimmer Ágoston azért alapította, hogy az Őrség magyar és hienc-német szegény gyermekeinek lehetővé tegye a tanulást. Az iskola azt is céljának látta, hogy hazafiasan nevelt, becsületes és müveit evangélikus vezetőket: papokat, tanítókat bocsássanak ki az életbe... Olyan községbe került Móra, ahol a felekezetek példás e- gyetértésben éltek. Ennek bizonysága, hogy a három családból álló, kicsiny katolikus gyülekezetnek saját kápolnája volt Felsölövőn, amelyben mindannyiszor megszólalt a harang, valahányszor az evangélikus lelkész nyitott sír felett i- mádkozott. Nemcsak a felekezetek éltek békésen egymás mellett, hanem a nemzetiségek is... Az akkori tanári karban is észrevehető volt a különböző színek és irányzatok békés együttműködésének levegője. E téren aztán akadt a fiatal tanárnak (Móra Ferencnek) nemcsak csodálni,hanem tanulnivalója is bőven. Ebenspanger János, a tanítóképezdei főnök muzeális értékű ősnyomtatványokat és könyveket gyűjtött a tanári könyvtárnak,és soha nem mulasztotta el kincseit új kartársainak bemutatni. Elfoglaltsága mellett még arra is szakított időt,hogy az iskolai szünetekben diákjaival bebarangolja a környéket. A nyílt szemű és nyílt szívű környezet és az évszázados magyar múltat olyan színesen szemléltető vidék nem maradhatott hatás nélkül Móra Ferencre, 3 fiatal földrajz, természetrajz szakos tanárra sem... A felsőlövői iskolában és vidéken eltöltött idő hozzájárult ahhoz, hogy Móra Ferenc, az ifjú tanár kutatórégésszé és múzeumgyarapítóvá is váljék..." (Evangélikus Élet. 20 évf. 12.sz.) Az ifjúságnak szánt egy másik cikkében így ír Knábel Móráról:"...Jól emlékszem pl. Bukovináról tartott előadására. Fájó szívvel mesélte, mint vetkőzik ki lassan-lassan viseletre, szokásra, sőt nyelvre is Andrásfalva, Hadikfalva. Oly élénk színekkel ecsetelte a magyar faj ottani sorsát, küzdelmét,de pusztulását is, hogy bizony könnyeket csalt a szemünkbe. Végtelen fajszeretete és a szegény,földhözragadt néppel együttérzése egycsapásra hódította meg szívünket. Nem kellett könyvből leckét feladnia, mint elődjének, megtanultuk majdnem szószerint az ajkáról, méltóságos szomorúsággal áradó magyarázatát." (Ifjúság 5. évf. 7.sz.) Bizonyára sokat tanult, tapasztalt Móra Ferenc Felsőlövőn, de Knábel Vilmos is, aki nagyon sokat köszönhetett máig híres tanárainak. 88 éves korában is büszkén vállalja az alma matert, amikor Tüskés Tiborral Bonyhádon beszélget: "Régi újságíró vagyok én. Dolgoztam Pécsett, Bonyhádon meg Pesten. - Folyóiratok bekötött évfolyamait, megszámlálhatatlan sck cikkét teszi elém. - Tagja voltam a Gárdonyi Géza Irodalmi Társaságnak. S az egyetlen élő tanítványa vagyok Móra Ferencnek." (Dunántúli Napló 1972 jan. 13.) Valóban nagyon sok a hasonlóság a két ember - tanár és tanítvány - között: Knábelnek az amatőr régésznek szekrényei tele voltak urnákkal, római és kelta pénzérmékkel. Egy részük Szekszárdra, más részük a pécsi múzeumba került. Kéziratai között megtalálható levelezése a Művelődési. Minisztériummal, amelyben egy tájház létrehozását sürgeti, hogy a megszűnt vagy megszűnőiéiben lévő kézműiparágak mint fegyverkovács, kékfestő,kályhás,pipakészítő, stb. eszközeiből, mintasablonjaiból, továbbá régi háztartási eszközökből és edényekből,népviseleti ruhadarabokból,nyomtatványokból, szerződésekből, könyvekből, képekből álló több száz tárgyat számláló gyűjteményének helyet kapjon,mert félő volt,hogy a begyűjtött tárgyak egy nedves raktárban elrozsdásodnak és elpenészednek. A bonyhádi múzeum 27 évvel később, 1987-ben nyitotta meg kapuit. Azt hiszem, igen nehéz lenne válaszolni arra (és erre a múzeum munkatársai sajnos nem, vagy legalábbis feliratokból megítélhetően nem törekedtek),hogy mennyi a gyűj-

teményben a Knábel által már 1960-ig összegyűjtött tárgyi emlék. Mint ahogy arra is nehéz választ találni, hogy miért nem jelent meg hosszú éveken keresztül Knábel monográfiája Bonyhádról és környékéről. A kéziratok a- lapján megállapítható, hogy már 1948-ban készen állt Bonyhád község története az őskortól 1948-ig. 1948-ban előfizetési felhívást köröztetett a környéken erre a leendő kiadványra, de a kéziratból sem 48-ban sem később nem lett kiadvány Magyarországon,egészen a Kerner féle gyűjteményben történt publikálásáig. A Boros Béla,Kedves Henrik, Kékes Károly, Knábel Vilmos, Kolta László,Réther Vilmos szerzők közös munkájaként 1958-ban elkészült "A Völgység Földje és Népe" című monográfia is kéziratban maradt. Knábel 1970-ben egy helytörténeti pályázatra is benyújtotta a -"Bonyhád története az őskortól a felszabadulásig" című munkáját. Valószínű, hogy ez az e- gyetlen nyomdát járt változat, de ez sem Magyarországon, hanem Münchenben, 1972-ben, J. Herp nyomdájában látott napvilágot "Geschichte Bonyháds (Bonnhards) von der Urzeit bis 1945" címmel. Knábel Vilmosra, a tanítóra is igaz az a megállapítás, hogy alkotása a maga korán túl is értékelhető, értékelendő és nem hagyható figyelmen kívül. Hogyan vélekedett Knábel a pedagógusokról, mit tanácsolt kora oktatóinak és a sok évvel ezelőtt megrajzolt néptanítói emberkép vajon megállná-e helyét napjainkban? "...Vidéken, falun élő tanítónak a könyv az egyedüli, szellemileg vele e- gyenrangú jóbarát. Ha régente azt mondták: Mondd meg, ki a barátod és én megmondom ki vagy, akkor ma ezt így csinálhatnánk: Mondd meg hány könyved van és mit olvasol és én megmondom, ki vagy... Aki nem olvas, akinek szellemi táplálékra nincs szüksége, az csak testi életet él, mely falun igen könnyen az elparlagosodáshoz vezethet. Nem a külsőségek, teszem a jól vasalt nadrág vagy a divatos cipő emeli ki az embert a tucatember sorából, hanem belső tartalma,tudása. A tanítóképzőből hozott ismeretek nemcsak, hogy elhalványodnak idővel, de az életben kevésnek is bizonyulnak.mint sportembernek a mindennapi tréningre, úgy a tanítónak is mindennapi szellemi tornára van szüksége, hogy szerzett ismereteit felfrissítse és kibővítse. Ezt pedig folytonos olvasással érheti el..." (Evangélikus Népiskola. 39, évf. 9.sz.) Hosszan leírja, hogy mi mindent olvasson a tanító, sőt ismerve munkatársai anyagi helyzetét azt is javasolja, hogy jól teszi minden tanító,ha felkeresi a gazdaköröket és olvasóegyleteket, ahol mégis csak nagyobb a választék folyóiratokban és könyvekben. Majd az olvasás mikéntjéről is a mai napig megszívlelendő tanítást nyújt:... "Az olvasás tehát akkor válik önmíveléssé, ha az olvasott elvek és igazságok ítéletalkotásra késztetnek, ha ismeretté, szellemi kincsünkké válnak, melyeket folyó tőkeként kamatoztathatunk szükség vagy alkalom adtán... Végül nem mulaszhatom el felemlíteni, hogy a tanító önműveléséhez tartozik az is, hogy elsajátítsa a társadalmi érintkezés szabályait. Az ev. tanítónak részt kell vennie minden nemesebb társadalmi megmozdulásban, mert képzettségénél és rátermettségénél fogva hivatott az ezekben való közreműködésére. Az önművelés nemcsak, hogy szükséges, de sokszor csodás eredményekkel jár. Ki nem hallott volna még autodidakta szaktudósról, művészről? És hány ilyent rejt a falusi magány, hány került már ki éppen a tanítóság köréből..."(evangélikus Népiskola 39.évf. 9.sz.) Majd sorolja a tanítókból lett máig is ismert alkotók neveit: Gárdonyi,Móra, Czener. Ma egy hasonló megállapítás után sajnos sehol sem említené felsorolásunk Knábel Vilmos nevét,mint ahogy utcát sem neveztek el róla és iskolát sem. Vajon miért nem?

1918-ban a pedagógusok anyagi helyzetéről így ír (szegény,jobb, hogy már nem tudja, hogy ezt a cikket 70 évvel a megírása után is benyújthatná valamelyik mai folyóirat szerkesztőségébe, mert még mindig aktuális): "Szakítani kell e- lőször a múlttal és kivívnunk a rendes megélhetést valamint a bennünket megillető jogokat! A jövő tanítója nem maradhat meg a frázis szerinti napszámos, mert ha marad, akkor munkája is csak napszámosi, a bérnek megfelelő lesz. Megszűnik minden idealismus ott, ahol anyagi gondok lépnek előtérbe... Ma már fizetés tekintetében a napszámos alatt maradunk, s így nem is tarthatunk lépést a háborús konjukturával... A megélhetés biztosításán kívül a tanítóságnak úgy a társadalmi életben, mint az egyházban képzettségének megfelelő helyet kell biztositani.és itt nem lehet azt mondani, hogy tessék azt kiküzdeni és kiérdemelni,mert mindenfelől sorompók állnak az utunkban. Ami a kiérdemelést illeti, hát bátran mondhatjuk: úgy itthon mint a harctereken, minden viszonyok között a tanítóság vezérszerepet töltött be és fényesen felelt meg minden rája bízott munkának. De kérdem, hogy hol maradt a várt elismerés? Csak szóáradattal és írott malaszttal lettünk kielégítve mely positionkat semmivel sem emelte. Maradtunk, mik voltunk a lesajnált szegény tanítók." (Evangélikus Népiskola. 30.évf. 13-14.sz.) Knábel véleménye még sok mindenben változatlanul aktuális, többek között a nemzetiségekről vallott nézete és véleménye ma is tanulmányozásra méltó.az első világháborút megelőző, illetve közvetlenül követő években azért dolgozott, hogy az iskolájában tanuló és lakóterületén élő német kisebbséget megtanítsa a befogadó ország nyelvére, a magyarra. A második világháborút közvetlen megelőző években a kétnyelvűség fennmaradásáért kellett szót emelnie: "...Bonyhád a Mecsekhez csatlakozó északi dombnyúlványok szélén fekvő, iparosodó és szépen fejlődő városka egészen a legutóbbi időkig nem ismerte a nemzetiségi kérdést: magyar és német anyanyelvű lakosai jól megértették egymást. Már hány magyar nyelvű és származású polgártárs folyékonyan beszéli a sváb dialektust,és a németek közül is alig akad egy-két öregasszony, akit az itteni szóbeszéd szerint magyarul nem tudása miatt el lehetne adni a vásárban, örültek annak, hogy az 1870-ben Sárszentlőrincről ide áthelyezett gimnázium megkönnyítette a magyar nyelv elsajátítását és azt, aki nem járt gimnáziumba, hát továbbra is cserébe küldték Sárszentlőrincre.vagy a Sárközbe... Ezek előrebocsátásával lássuk már, miként felelt meg népiskolánk a két nyelv követelményeinek. Napjainkig az e vangélikus népiskola B típusú volt,tehát magyar-német nyelven folyt a tanítás. Kivételt csak a hitoktatás képezett, ezt ugyanis a tanulók vagy kizárólag magyarul, vagy németül tanulták. Úgy a magyar, mint a német anyanyelvű szülők soha kifogást nem emeltek, sőt örültek annák, hogy gyermekeiknek mindkét nyelv elsajátítására adatott lehetőség. Az új rendelet értelmében a szülőknek nyilatkozniuk kellett, hogy milyen nyelvű oktatásban részesüljenek gyermekeik a jövőben..." (Mivel a tanügyi hatóság külön magyar és külön német osztatlan iskolára akarta szétbontani a négytanerős iskolát. - az összeállító megj.) "...Felvetődik a kérdés, hogy miként alakul át iskolánk,ha a tanügyi hatóság mégis első határozatának keresztülvitelét követeli. Természetes következménye lesz az, hogy a magyar anyanyelvű szülők jogosan és tömegesen is a magyar tagozat felállítását fogják követelni.négytanerős iskolánk egy osztatlan magyar, egy osztatlan német és kéttanerős vegyes tagozattá esne szét. Ez nemcsak nevelés- és oktatásügyi szempontból volna a legszerencsétlenebb megoldás, hanem megzavarná az eddigi békét - egyetértő gyülekezeti és közösségi életet is. A- vagy kettéosztanák az iskolát magyar és német tagozatra, mely esetben németnyelvű tanítványaink kerülnének hátrányosabb helyzetbe, mert a magyar nyelvet minden bizonnyal nem sajátíthatnák el úgy, mint eddig. Ezt pedig nem akarják német szülőink, hisz a mindennapi élet és gyermekeink jövőbeni elhelyezkedése, kereseti lehetősége megkívánja a magyar nyelv tudását. Akárhogy nézzük is a kérdést, oda kell kilyukadnunk, hogy az eddigi megoldás: vegyes nyelvű tagozat

a leghelyesebb. Ha megmarad, úgy iskolánk a jövőben is híven ápolja a nemzeti együttműködést, ami nemcsak városunk fejlődését fogja előmozdítani,hanem közelebb fogja hozni német és magyar anyanyelvű polgárainkat a közös veszély s vele a haza védelmében, anélkül, hogy akármelyik nyelv használata háttérbe szorulna." (Evangélikus Népiskola 48.évf. 2.sz.) Knábel személyiségében a legvonzóbb, minden bizonnyal, a sokszínűség, az emberi teljesség. A régészről, helytörténészről, tanítóról, a nemzetisége ügyét felkaroló emberről, a vallásos-erkölcsi tanácsokat,gondolatokat publikáló íróról mondottak mellett ezt tükrözi szépirodalmi munkássága, versek, elbeszélések, karcolatok sokasága is. A bibliográfia összeállítója nem érzi magát feljogosítva arra, hogy e szépirodalmi munkásságot értékelje. Amyi azonban biztos,hogy ha Knábel szépírói életművének nagyobb része az irodalomtudomány szerint nem lenne jelentős, illetve kihullana az idők rostáján, ez a kétnyelvű szépirodalmi életmű minden bizonnyal akkor is jelentős marad nemzetisége, de munkásságának egész szűkebb pátriája, Tolna megye népe számára.

A BIBLIOGRÁFIA SZERKEZETE - HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ A bibliográfia három részből áll: 1. Knábel műveinek bibliográfiai adatai, (cím, forrás-folyóirat címe, évfolyam, füzetszám, a cikk oldalszáma, vagy önálló mű megjelenési, (keletkezési) adatai, terjedelme) műfajonként csoportosítva, és egy-egy csoporton belül időrendbe felsorolva. 2. Betűrendes mutató, a címek első értelmes szavának betűrendjében, hivatkozással az első rész tételszámaira. 3. Knábel Vilmosról szóló írások (cím és egyéb bibliográfiai adatok). A műfaji és időrendi elkülönítés célja az volt, hogy az érdeklődő számára megkönnyítsük a kutatást, ha összehasonlító munkát akar végezni. A betűrendes mutatóval az ismert művek adatainak gyors visszakeresését kívántuk lehetővé tenni. Ha egy mű ugyanabban az évben több folyóiratban (vagy más periodikában) is megjelent, akkor e mű adatait a bibliográfia első részében egy tételben, a folyóiratonkénti adatokat pontosvesszővel elválasztva szerepeltettük. Ha egy hosszabb lélegzetű mű folytatásokban jelent meg, akkor a forrásnak, azaz a folyóirat címének ás évfolyamának megadása után mindazon számait felsoroltuk, amelyekben az adott mű részletei megjelentek. A hosszabb folyóiratcímeket a rövidítések jegyzéke szerint rövidítettük. Ha ugyanaz a mű önálló műként és folyóiratban is megjelent,két vagy több tételként szerepel az első részben és két vagy több sorszámmal a betűrendes mutatóban. A betűrendes mutatóban hosszabb címek esetén nem írtuk le a teljes címet, csak kezdetét, és három ponttal jeleztük az elhagyott szöveget. A művek fő- és alcímei külön tételként szerepelnek a betűrendes mutatóban. Mind a főcímnél, mind az alcímnél természetesen ugyanaz a tételszám szerepel. A Knábel életmű-bibliográfia összeállításának alapjául elsősorban a Tolna Megyei Könyvtár tulajdonába került "Knábel-hagyaték": folyóiratok, könyvek és kéziratok szolgáltak. Knábel Vilmos precíz ember volt, megjelent cikkeit, verseit megjelölte, sokszor még korrigálta is a nyomdai hibákat. Ezzel sokat segített az utókornak, nert így név nélkül, vagy csak kezdőbetűivel jelölt írásai sem kerülték el figyelmünket. A "Zur Heimat zieht der Brotgeruch" c., Kerner Lőrinc által összeállított gyűjtemény volt a másik forrás. E gyűjtemény Knábel 29 művét közli. Ezek több mint háromnegyed része Kerner összeállításában jelent meg először. Minden művet, amit Kerner felvett a gyűjteménybe.szerepeltettünk a bibliográfiában, a Kerner által jelzett keletkezési időpont szerint besorolva. A címeket követően forrásként a gyűjtemény címét írtuk rövidítve: Zur Heimat zieht... Kivételt képez a Heimatforschung aus der Geschichte Bonnhards c.munka,amelyet a rendelkezésünkre álló források szerinti keletkezési idő (1970),illetve az NSZK-beli megjelenési idő (1972) szerint soroltunk be. Harmadik forrásként az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) katalógusait használtuk. Meglepetésünkre a vártnál több önálló műre leltünk,így az önálló művek száma 18-ra emelkedett. A 18 önálló műből a bibliográfiában a sorszámok melletti x-el jelölt 14 csak az OSZK állományában van meg, a többi könyvtárunkban megtalálható. Bibliográfiánkat külön figyelmébe ajánljuk a Tolna és Baranya helytörténetével foglalkozó kutatóinak, mert az 50 féle folyóiratból és egyéb periodikából> ami a bibliográfiában szerepel, 13 Tolnában, illetve 8aranyában jelent meg és ezek igen sok, érdekes információt nyújtanak a mögöttünk levő nyolcvan évről, mindkét megye társadalmi, gazdasági és politikai életéről.

Folyóiratok és más idézett periodikák rövidített címei B. és V. = Bonyhád és Vidéke Christi. Hausf. = Christlicher Hausfreund Ev. Élet Ev. Közérdek = Evangélikus Élet = Evangélikus Közérdek Ev. Népiskola = Evangélikus Népiskola FM. Néplap = Fejér Megyei Néplap NZ. = Neue Zeitung Orsz. Népi. = Országos Néplap Sz. Újság = Szekszárdi Újság TM. Hírlap = Tolnamegyei Hírlap TM. Közlöny = Tolnamegyei Közlöny TM. Tanügy = Tolnamegyei Tanügy TM. Újsáo = Tolnamegyei Újság TV. és Közérdek = Tv. Ip. Hírlap = Tolnavármegye és Közérdek Tolnavármegyei Iparos Hírlap W. und W. = Wehr und Waffe für das evangelische deutsche Volk in Ungarn

ÖNÁLLÓAN MEGJELENT MUNKÁK 1910 001. xoeln Volk sei raein Volk und dein Gott sei mein Gott! Eine Erzählung aus dem Leben der deutschen Ansiedler Bonyhads. Pécs, Dunántúl ny. 27 p. 002. xa karácsonyfa alatt. Karácsonyi versek és párbeszédek család és iskola használatára. Összegyűjtötte Knábel Vilmos. Szekszárd, Molnár ny. 44 p 1913 003. xa karácsonyfa alatt. Szerk. Knábel Vilmos, Wikkert Lajos. 2. bőv. és jav. kiad. Bonyhád, Raubitschek ny. 44 p. 004. xa tanterem és tanítás egészségügyi szempontból. Nevelési tényezők a családon és iskolán kívül. Bonyhád, Raubitschek ny. 44 p. 1917? 005. Herz und Hand fürs Vaterland! Soldatpnbegräbni31ieder im Weltkriege : 1914-1917. Bonyhád, Hírlapnyo-rda. 14 p. 1929 006. xdass Niemand zu weit greife, noch vervorteile seinen Bruder im Handel, denn der Herr ist Rächer über alles! Erzählung. Pécs, Dunántúl ny. 13(3)p. 007. xoas Glückskind. Erzählung. Pécs, Dunántúl ny. 14.p. 008. xkatekismus mit einfach, kurzen Erklärungen für den Volksschul und Konfirmanden Unterricht. Zusammengest. Wilhelm Knabel, Johann Bajor. 2. Aufl. Bonytiád, Raubitschek ny. 94(4) p. 009. xwir haben einen Gott, der da hilft, und einen Herrn, Herrn, der vom Tode errettet! Erzählung. Pécs, Dunántúl ny. 12(4)p. 1932 010. A Bonyhádi Önkéntes Tűzoltó Egyesület Története : 1874-1931-ig. Bonyhád, Pannónia Ny. 74 p. 011. xmegbukott a női tűzoltóság. Bohózat. Bonyhád, Raubitschek ny. 24 p. 1936 012. xkatekismus mit einfach, kurzen Erklärungen für den Volksschul und Konfirmanden Unterricht. Zusammengestelt Wilhelm Knabel, Johann Bajor. 3. Aufl. Bonyhád, Raubitschek ny. 94(4) p. 013. xmit adjunk elő? Színdarabok. Oradea (1936?), Kálvin ny. 75 p. 1937 014. xaz Isten megsegít. Énekes karácsonyi tündérjáték. Zenéjét szerzé Muhi Frigyes. 2. kiad. Bonyhád, Pannónia ny. 13(3) p. 1972 015. Geschichte Bonyháds (Bonnhards) von der Urzeit bis 1945. München, Druck Herp. 44 p.

1982 016. Zur Heimat zieht der Brotgeruch : Aus dem Lebenswerk. Ausgewählt und zusammengestellt von Lorenz Kerner. Bp. Lehrbuchverlag 37-216 p. Önállóan megjelent műfordítások '. xln der Plattenseeluft (Balaton) / Vath Johann. Pécs, Dunántúl ny. 35 p. i8. xdie Fischer von Galiläa. Biblische Erzählung / Vath Johann. Győr, Baross ny. 21 p. SZÉPIRODALOM Versek 1914 019. Alszik a lányom == Harangszó. - 5.évf. 4.sz. 29.p. 1915 020. Gyermekek esti imádsága == Harangszó. - 5.évf. 16.sz. 124.p. 021. Közvitézt temetnek == Harangszó. - 5.évf. 14.sz. 109.p. 1916 022. In heiliger Nacht == Bauernbund (Weinachts Beilage). - B.évf. 36.sz. 5.p. 1917 023. Das Festgeläute : Nach Longfellow == Bauernbund. - 9.évf. 44.sz. 6.p. 024. Feuilleton : Kriegsgebet == Bauernbund. - 9.évf. 4.sz. l.p. 025. Feuilleton : Soldatenbegräbni31ied == Bauernbund. - 9.évf. l.sz. l.p. 1923 026. Álmaim == Harangszó. - 14.évf. 45.sz. 331.p 1924 027. Édes anyánknál == Harangszó. - 16.évf. 33.sz. 250.p. 1926 028. Der Eltern Wunsch == Christi. Hausf. - 2.évf. 29-30.sz. 4.p. 029. Heimatslied == Christi. Hausf. - 2.évf. 19.sz. 5.p. 1927. 030. Drunten und droben == Christi. Hausf. - 4.évf. 14.sz. 2.p. 031. Es war einmal == Christi. Hausf. - 3.évf. 44.sz. 3-4.p. 032. Iairus Töchterlein == Christi. Hausf.- 3.évf.32.sz.2-3.p. 033. Mein Lied == Christi. Hausf.- 3.évf. 23.sz. 4-5.p. ; Der Ungarndeutsche. - 15.évf. 5.sz. 11.p. 1928 034. Bleib unverzagt! ==; Christi.Hausf. - 4.évf. 11.sz. 2.p. 035. Esti fohász Harangszó. - 19.évf. 32.sz. 244.p.

036. Der Hammerschlag == Christi.Haust. - 4.évf. 49.sz. 2.p. 037. Im Aufblick zum Kreuz == Christi. Hausf. - 4.évf. 16.sz. 2.p. 038. Das Lied vom Schleifersmann == Christi. Hausf. - 5.évf. 2.sz. 2.p. 039. Mein Herzenswunsch == Christl.Hausf. - 4.évf. 17.sz. 2.p. 040. Ostern == Christi. Hausf. - 4.évf. 20.sz. 2.p. 041. Sehnsucht nach ruhe == Christi. Hausf. - 4.évf. 42.sz. 2.p. 042. Unser Weihnachtsabend == Christi.Hausf. - 5.évf. 5.sz. 2.p. 1929 043. Am 15-ten März == Christi. Hausf. - 5.évf. 15.sz. 044. Schulbeginn == Christi. Hausf. - 5.évf. 39.sz. 6.p. 045. Sommerszeit == Christi. Hausf. - 5.évf. 30.sz. 2.p. 046. Vergelt's Gott! == Christi.Hausf. - 5 évf. 17.sz. 2.p. 047. Verge3t sie nicht == Christi. Hausf. - 5.évf. 24.sz. 2.p. 1930 048. Der beste Wunsch == Christi. Hausf. - 6.évf. 5.sz. 2.p. 049. In Gottes Namen == Christi. Hausf. - 6.évf. 29.sz. 2.p. 050. Die Weihnachtssterne == Christi. Hausf. - 6.évf. 4.sz. 2.p. 1931 051. An der Heldengedenktafel == Christi. Hausf. - 7.évf. 21.sz. 2.p. 052. Ludwig Schall == Christi.Hausf. - 7.évf. 16.sz. l.p. 053. Märzgedanken == Christi. Hausf. - 7.évf. 10.sz. 3.p. 1933 054. Am Heldendenkmal : Zum Volkstrauertag == Gotthold. - 13.évf. 10.sz. 15.p. 1935 055. A tűzoltó dicsérete == Áradat. - 1935. jan.6. 2.p. 1940 056. Die verlorene Heimat == Zur Heimat zieht... 37.p. 1941 057. Hazavágyom == Harangszó. - 32.évf. 35.sz. 288.p. 1964 058. 's Fä3che == Zur Heimat zieht... 41.p. 059. Katl Wäsche in dea Hosa == Zur Heimat zieht... 43.,,. 060. Dea stärkste Wein == Zur Heimat zieht... 45.p. 061. Was is' a Politik? == Zur Heimat zieht... 39.p. 1965 062. Der Braut grö3te Angst == Zur Heimat zieht... 47.p. 063. In Abenddämmerung == Zur Heimat zieht... 51.p. 064. Wie dea Peter zu an Weib kimmt == Zur Heimat zieht... 49.p.

1966 065. An Bonnhard == Zur Heimat zieht... 55.p. 066. Zur Heimat zieht der Brotgeruch == Zur Heimat zieht... 53.p. 1968 067. Diamanter Hochzeitstag == Zur Heimat zieht... 57.p. ; Deutscher Kalender 1982. 177.p. 1969 068. Hin zum Plattensee == Zur Heimat zieht... 60.p. ; Deutscher Kalender 1970. 134.p. 1971. 069. Für kleine Kinder Zum Vorsagen == Zur Heimat zieht... 61.p. 070. Dea Juri und die Nani == Zur Heimat zieht... 63 p. 071. Mein Lohn == Der Ungarndeutsche. - 15.évf. 5.sz. 9.p. 072. Die verkehrte Welt == Zur Heimat zieht... 65.p. 1972? 073. Still vergnügt == Neue Zeitung.- 26.évf. 26.sz. 5.p. Mesék 1930 074. Pipacskisasszony története == Meseország. - 4.évf. 4.sz. 62.p. 075. A vakmerő nyuszika végzete == Meseország. - 4.évf. 3.sz. 43.p. 1931 076. A hős Fakó == Meseország. - 4.évf. 15.sz. 236.p. 077. Miért nem szeretik a nyulak a szelet? == Tanulók Naptára. - Kiad. a "Meseország" az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság Gyermeklapja, 1931. - 46-48.p. 1934 078. A rászedett ördög : Nyugatmagyarországi cigánymese == Meseorszán. - 7.évf. 2.sz. 9-10.p. 079. A tücsök és a hangya == Meseország. - 7.évf. 2.sz. 26.p. 1935 HBG. Jancsikát megijeszti a gépember == Meseország. - 9.évf. 6.sz. ld.p Elbeszélések, elmélkedések, falu-, katonatörténetek, úti élmények 1909 081. Úti levelek == Szekszárdi Újság.- 2.évf. 29,31,34,35.sz. 5.p.

1911 082. A helytelen és mégis helyes címre : Karácsonyi történet == TM. Közlöny. - 39.évf. 52.sz. 1-3.p. 1912. 083. Siroccoban == TM. Közlöny. - 40.évf. 15.sz. l.p. 084. Vissza a férihez == Tm. Közlöny.- 40. évf. 5.sz. 3.p. 1913 085. Álom az ácsi csatamezókön == TM. Közlöny. - 41.évf. 11.sz. 1-3.p. 086. An die unrichtige und doch richtige Andresse == Gro3er Bauernbund Kalender für das Jahr 1913. 37-42.p. 087. Az apróhirdetés útján == Szekszárdi Újság. - 6.évf. 5.sz. 2-4.p. 088. A beteljesedett átok == Tm. Közlöny. - 41.évf. 44.sz. 1-2.p. 1914 089. Egy megfakult levél története == Tm. Közlöny. - 42. évf. 16.sz. 1-2.p. 090. Élményeim az orosz háborúban.== Bonyhádi Újság. - 2.évf. 41,42,43,44.sz. l.p. 1916 091. Der Glocken Abschied == Bauernbund. - 8.évf. 36.sz. l.p. 191R 092. Vergilbte Papiért. Erzählung aus dem Freiheitskampfe : 1848-49 == Bauernbund. - 10.évf. 13.sz. 5-6.p. 1920 093. Oer hienzische "Ausgeher" == Német olvasókönyv a német tannyelvű elemi népiskolák V. és VI. osztálya számára. - Bp. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Kiadv. 43-44.p. 1923 094. Das Geheiirnis der Knallhütte : Eine hienzische Dorfgeschichte == Oedenburger Zeitung. - 55.évf. 81,82,83,84,85.sz. 2p. 1924 095. Ein erlentes Wunder Christi. Hausf. - l.évf. 2.sz. 8.p. 096. Für unseie Kindel. Wie der Christbaum Brot ins Haus brachte == Christi. Hausf. - lévf. 4-5.sz. 8-9.p. 1925 097. Az árulc végzete == TM. Ip. Hírlap. - 2.évf. 4.sz. l.p. 098. Für unser? Kinder - Siehe dein Vater und ich haben dich mit Schmerzen gesucht 2hristl. Hausf. - l.évf. 9.sz. 7-8.p. 099. Hienzischf 'Sprichwörter in wahren Geschichten : Vergelt's Gott braucht man auch == Christi. Hausf. - 2.évf. 4-5.sz. 8.p.

1926 100. Dein Volk sei mein Volk und dein Gott sei mein Gott : Eine Erzählung aus dem Leben der deutschen Ansiedler Bonyhads == Christi. Hausf. - 2.évf. 20,21,22,23.sz. 2-5.p. 101. Ein Weihnachtswunder == Landpost. - 8.évf. 52.sz. 4.p. 102. Halte, was du hast!== Christi. Hausf. - 3.évf. 4.sz. 2-5.p. 103. Hienzische Sprichvörter in wahren Geschichten : Dienst bleibt Dienst, wenn er auch geschmolzen ist! == Christi. Hausf. - 2.évf. 11.sz. 4-5.p. 104. Hienzische Sprichwörter in wahren Geschichten : Viel Kinder, viel Stück Brot, aber auch viel Vaterunser in der Not! == Christi. Hausf. - 2.évf. 6.sz. 4-5.p. 105. Hier Wittenberg, dort Rom! == Christi. Hausf. - 2.évf. 19.sz. 3-4.p. 1927 106. Bleibt treu im Glauben : Aus der Geschichte der Evangelischen im Tolnauer Komitate == Christi. Hausf. - 4.évf. l,2.sz. 2-4.p. 107. Ein Glück, dass der Herr nicht jeden Wunsch erfüllt == Christi. Hausf. 4.évf. 8.sz. 3-4.p. 108. Es ist nicht so fein gesponnen, es kommt doch an die Sonnen == Christi. Hausf. - 4.évf. 16.sz. 5-6.p. 109. Die Liebe Berg und Tal erschwingt, von Herz zu Herze schnelle dringt =* Christi. Hausfreund. - 4.évf. 19.sz. 5-6.p. 110. Musste nicht solch alles geschehen : Eine Ostergeschichte == Landpost. - 9.évf. 16.sz. 5.p. 111. Wie man das Leben verachtet == Christi. Hausf. - 3.évf. 35.sz. 5.p. 1928 112. Gott kann alles zum besten wenden == Chirstl.Hausf.-4.évf. 32.sz. 2-4.p. 113. Wie ein Schulheft erweckte == Christi. Hausf. - 4.évf. 31.sz. 3-4.p. 1929 114. Ein patriotischer Kinderstreich ~ Christi. Hausf. - 5.évf. 45.sz. 8-9.p. 2-4.p. 115. Glückskind == Christi. Hausf. - 5.évf. 25.sz. 2-4.p. 116. Der Herr schaffet Gerichtigkeit und Gericht allen, die Unrecht leiden = = Christi. Hausf. - 5.évf. 20,21,22.sz. 2-4.p. 117. Da3 Niemand zu weit greife, noch vervorteile seinen Bruder im Handel, denn der Herr ist Rächer über alles! == Christi. Hausf. - 5.évf. 27,28.sz. 2-4.p. 118. A vadölö Jóska == Magyar Család. - 6.évf. 8.sz. 85.p. 119. Was uns die Altertümer erzählen == Christi. Hausf. - 5.évf. 8.sz. 2-4.p. 120. Wir haben einen Gott, der da hilft und einen Herrn, Herrn, der vom Tode errettet == Christi. Hausf. - 5.évf. 23, 24.sz. 2-4.p. 1930 121. Egy hazafias gyermekcsíny == Magyar Család. - 5.évf. l.sz. 4-5.p. 122. Ein vergessenes Grab == Christi. Hausf. - 6.évf. 16.sz. 1-2.p. 123. Das Geheimnis der Knallhütte : Eine hienzische Dorfgeschichte == Christi. Hausf. - 6.évf. 13,14,15.sz. 2-5.p. 124. Jesus und Barabas ~ Christ. Hausf. - 6.évf. 17,18,19.sz. 2-4.p. 125. Keine Liebe ohne Leid, doch das Beten hilft zur Zeit! == Christi. Hausf. - 6.évf. 30,31,32,33.sz. 2-4.p.

126. Not lehrt beten == Christi. Hausf. - 6.évf. 22,23.sz. 2-4.p. 127. Suche.t in der Schrift! == Christi. Hausf. - 6.évf. 24,25.sz. 2-4.p. 128. Vergeltet nicht Böses mit Bösem oder Scheltwort mit Scheltwort == Christi. Hausf. - 6.évf. 20,21.sz. 2-4.p. 1931 129. Die Blutkreuzer schreien um Rache zum Himmel auf == Gotthold. - 11.évf 4,5.sz. 26-27.p. ; 34-35.p. 130. A cseregyerek szomorú halála Meseország. - 5.évf. 5.sz. 75.p. 131. Ein Neujahrstelegramm als Hilfe in der Not == Christi. Hausf. - 7.évf. l.sz. 2-4.p. 132. Der Gerechte mu3 viel leiden, aber der Herr hilft ihm aus dem allen == Gotthold. - 11.évf. 12,13-sz. 90-92.p. ; 98-100.p. 133. Niemand hat grö3ere Liebe, denn die, da3 er sein Leben lä3t für seine Freunde == Christi. Hausf. - 7.évf. 21,22.sz. 2-3.p. 134. Siómenti történet egy régi bibliáról == Harangszó. - 22.évf. 24,25.sz. ' 194-195.p. : 202-203.p. 135. Vhöbe, die erste Diakonisse und ihre Freunde == Christi. Hausf. - 7.évf. 23.sz. 2-9.p. 136. Was der Sonntag erwirbt, schon der Montag verdirbt == Christi. Hausf. - 7.évf. 8.sz. 2-3.p. 137. Vier mich verleugnet vor den Menschen, den will ich auch verleugnen vor meinem himmlischen Vater == Gotthold : Evangelischer Volkskalender : 1931. - 69-74.p. 138. Wer mit seinem Bruder zürnet, der ist des Gerichts schuldig == Gotthold. - 11.évf. 7,8.sz. 50-51.p. ; 58-59.p. 1932 139. Falschheit rächt sich == Gotthold. - 12.évf. 9,10.sz. 66-69.p.; 74-76.p. 140. Gehe hin und tue desgleichen == Gotthold. - 12.évf. 20.sz. 147-149.p. 141. Irret euch nicht, Gott lä3t sich nicht spotten == Gotthold : Evangelischer Volkskalender für das Schaltjahr : 1932. - 55-60.p. 142. Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki az Ö életét adja az Ö barátaiért.- Harangszó. - 23.évf. 13.sz. 108-110.p. 143. Faschingszeit und Fastenzeit == Gotthold. - 13.évf. 8.sz. 63-65.p. 144. Kozák, a hű hadikutya == Meseország. - 7.évf. 4.sz. 57-58.p. 145. Vom Himmel doch da komm ich her == Gotthold. - 13.évf. 24.sz. 178-183.p. 146. Der Wein macht lose Leute Gotthold. - 13.évf. 2.sz. 14-17.p. 147. Wieder versöhnt == Gotthold : Evangelischer Volkskalender für das gemeine Jahr : 1933. - 49-54.p. 1934 148. Das Weib ist des Mannes Los: Eine Dorfgeschichte == Gotthold : tvangelischer Volkskalender : 1934. - 58-65.p. 1935 149. A jövő század regénye == Áradai. - 1935.jan.6. l.p. 1936 150. Wer Geld liebt, wird Geldes nimmersatt und wer Reichtum liebt, wird keinen Nutzen davon haben == Gotthold : Evangelischer Volkskalender : 1936. - 71-76.p.

1939 151 Wie der Kristbaum pli'"-klich macht == W. und. W. - l.évf. 4.sz. 29-31.p 1940 152 Bekenne einer dem anderen Süden und betet für einander, da3 ihr gesund werdet == W. und W. - 2.évf. 4.sz. 32-33.p. 1941 153 A két fuvaros János == Tm. Újság. -23.évf. 78.sz. 1-2.p. 1943 154 A kukacos Szekeres Estván esete == Tm. Újság. - 25.évf. 54.sz. l.p. 1956 155 Der schwäbische Stuhlrichter == Freies Leben. - 3.évf. 16.sz. 5.p. 1958 156 157 158 Doppelte Weihnachtsfreude == NZ. - 2.évf. 52.sz. 3.p.; 3.évf. l.sz. 4. Der Melonen Peter == NZ. - 2.évf. 6.sz. 2.p. Schwähicr-hpr Sautanz : Humor == NZ. - 2.évf. 5.sz. 6.p. 1965 159 160 161 162 163 164 Die Weibsleute von Ismin == Zur Heimat zieht... 69.p. ; NZ. 12.évf. 3.sz. 4.p. Was ein Floh verursachte == Zur Heimat zieht... 72.p. 1967 Bunte Geschichten aus der Archäologie == Zur Heimat zieht... 77.p. 1968 Was ein vergilbter Ehekontrakt erzählt == Zur Heimat zieht... 81.p. ; NZ. - 12.évf. 26.sz. 4-5.p. 1969 Vermächtnis eines schwäbischen Ansiedlers von anno 1810 == Deutscher Kalender : 1970. - 131-133.p. ; Zur Heimat zieht... 86.p. Was ein Teekochen verursachte == Zur Heimat zieht... 91.p. 1970 165 Wie die Kinder die Mutter zum Geburtstag überraschen == Zur Heimat zieht... 96,p. 1972 166 Drei Faschingskräpl'== Zur Heimat zieht... 106.p. ; NZ. - 26.évf. 4.sz 4.p.