Integrált növényvédelem a védett termesztésben Bertáné Szabó Emese
Az IPM minden kertészeti kultúrában intenzív technológiát feltételez
A biológiailag kontrollált növényvédelem (IPM) Nem biológiai növényvédelem A nagy kertészeti múlttal rendelkező, sok kertészeti terméket exportáló országokban a biztonságos termelés és biztos értékesítés garanciája Nagy termelési értékű, intenzív kultúrákban terjedt el
IPM Hagyományos növényvédelem A kártevők, valamint a természetes ellenségeik életmódjának ismerete Intenzív termelés Fegyelmezett technológia Kizárólag okszerű növényvédelmi kezelések előrejelzésre alapozott időben végrehajtott szelektív Célunk, hogy a kártevő populációt a kártételi küszöbérték alá szorítsuk
A IPM mellett szóló érvek Fogyasztói bizalmatlanság a vegyszeres védelemmel szemben A védett zöldségtermesztésben a növényvédőszeres kezelések hátráltatják a zöldmunkát, és később a szedést (ÉVI) Rezisztencia Egyes kártevők esetében hatékonyabb Nincs fitotoxicitás Nincs szermaradék Általában kisebb az élőmunka-igénye
A fertőzés/kártétel megelőzése
A termesztőberendezés megválasztása, környezeti tényezők hatása
Fajtaválasztás A vírusok elleni védekezés: rezisztencianemesítés vírusvektorok betelepedésének, kártételének csökkentése Az IPM technológia sosem a kártevő populáció teljes felszámolására törekszik! Az elérhető legjobb genetika használata
Oltott dinnyepalánták
Vektorháló
Vektorháló
Előrejelzés Kórokozók (fertőzési nyomás) Kártevők rajzása, lárvakelés várható időpontja Eszközei: A meteorológiai állomások mérései Feromonos csapdázás Színcsapdák
Növényvédelmi beavatkozások Biológiai inszekticidek használata Biológiai fungicidek használata Kémiai védekezés
A biológiai növényvédelem A károsítók irtása, gyérítése egy másik élő szervezet segítségével, emberi közreműködéssel Általában a károsító populáció gazdasági kártételi szint alá való csökkentését célozza
Biológiai növényvédő szerek Makroorganizmusok Mikroorganizmusok növényvédelmi szempontból hasznos, a kártevőt, kórokozót fertőző mikroorganizmusok hasznos talaj-mikroorganizmusok Szemiokemikáliák Természetes eredetű növényvédő szerek
Makroszervezetek
biopeszticid-jellegű felhasználás Biológiai növényvédelmi stratégiák Konzerválási stratégia Klasszikus Szezonális inokulatív betelepítés Tömeges betelepítés
Konzerválási stratégia A helyi agroökoszisztémában előforduló természetes ellenségek megőrzése, hasznos tevékenységük elősegítése Eszközei: a természetes biodiverzitás biztosítása: természetes ökoszisztémák közelsége szelektív szerek használata
Biológiai növényvédelmi stratégiák II. Klasszikus biológiai növényvédelem: Behurcolt kártevők esetében a helyi agroökoszisztémában nincsenek jelen természetes ellenségek A károsító természetes ellenségét az eredeti előfordulási helyén gyűjtik, majd alacsony egyedsűrűségben a károsító által fertőzött új helyre telepítik - hosszútávú szabályozó tevékenység
Biológiai növényvédelmi stratégiák II. Klasszikus biológiai növényvédelem: vértetű (Eriosoma lanigerum) vértetű fürkész (Aphelinus mali) szelídgesztenye-gubacsdarázs (Doryocosmus kuriphilus) Torymus sinensis
Telepítési stratégiák Beoltó telepítés Banknövényes módszer Kártevőt először telepítő módszer Általános telepítés Céltelepítés Bekerítő telepítés
Orius laevigatus (Anthocoridae - virágpoloskák rendje - minute pirate bugs) A tripszek elleni védelemben használjuk, de egyéb kártevőket is fogyaszt (levéltetű, takácsatka, liszteske, moly tojások).
Macrolophus caliginosus és Nesidiocoris tenuis (Miridae - mezei poloskák) A molytetvek (Trialeurodes vaporarium és Bemisia tabaci) ellen használhatóak A liszteskét összes fejlődési fázisában pusztítják (tojás, lárva, pupárium, imágó) Polifág ragadozók (atkákat és Lepidoptera lárvák ellen is hatékony)
Adalia bipunctata (kétpettyes katicabogár; Coccinellidae) A növényházakban előforduló összes levéltetűfaj ellen használható Tojásgyümölcs, sárgadinnye, paprika, szamóca, uborka kultúrákban
Amblyseius swirskii (Phytoseiidae) Tripszeket (Frankliniella occidentalis, Thrips tabaci) és molytetveket (Trialeurodes vaporarium, Bemisia tabaci) fogyaszt.
Parazitoidok A parazitoid a gazdaszervezetet tartós élőhelyül, táplálékforrásként használja, és kifejlődése során annak pusztulását okozza (szemben a parazitákkal, melyek nem pusztítják el a gazdaszervezetet) Lehetnek endoparaziták és ektoparaziták A növényvédelemben használt hasznos parazitoidok túlnyomó részt a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe tartoznak
Aphidius colemani és Aphidius ervi ( levéltetűfürkészek /Aphididae/) A két faj több mint 40 levéltetűfajt parazitál Az Aphidius ervi a nagyobb testű levéltetűfajokat parazitálja (a testmérete is nagyobb)
Baktériumokkal szimbiózisban élő obligát parazita fonálférgek Szimbionta kapcsolatban élnek baktériumokkal, amelyek együtt fejlődnek a fonálféreggel és a megtámadott rovarok testüregébe kerülve felemésztik azok szervezetét Az infektív lárva a talajban mozogva keresi fel a gazdaállatot, és a testnyílásain keresztül jut be a szervezetébe Fennmaradásuk a talajnedvességtől függ
Steinernema feltiae: itthon is honos, nyugati virágtripsz és gombamuslicák (Mycetophilidae) ellen használható nematóda Steinernema carpocapsae: lótücsök, mocskospajor és lószunyog lárvák ellen Heterorhabdis bacteriophora: Barázdáshátú vincellérbogár ellen használják (kukoricabogár lárvákkal szemben is hatékony lehet)
Patogén mikroorganizmusok Beauveria bassiana Talajkezelésre (talajlakó kártevők) és permetezésre (molytetű és kétfoltos takácsatka) alkalmas készítmények is forgalomban vannak A spórák a kártevővel érintkezve csíráznak, átszövik a kutikulát, bejutnak a testébe, majd hamarosan megölik A gomba sűrű hifaszövedéket képez a test körül, amiben a fertőző spórák találhatóak
Patogén mikroorganizmusok Arthrobotrys oligospora: A hurokvető gombák közé tartozik Ezek a talajban élő, nematofág és szaprofita gombák, amelyek a fonalférgek elfogására alkalmas képlettel rendelkeznek Az érintkezés hatására a gomba behatol a kutikulába, majd ammónia kibocsátásával megöli az állatot
Talajkezelésre Szántóföld (kukoricabogár) Kertészet (talajlakó kártevők) Beauveria bassiana álatal megbetegített pajor
Iowa Talajfertőtlenítő kísérlet - Balatonszabadi 7 6 5 4 3 2 1 0
Talajfertőtlenítő kísérlet - Kenderes
Kórokozók elleni biológiai védekezés
Antagonista mikroorganizmusok Trichoderma fajok: Endémikus, talajlakó gombák Talajlakó gombák ellen és lombra permetezve is használható Közvetlenül és közvetve fejtik ki hatásukat: Növénykórokozókkal szembeni antagonista hatás antibiózis szaprofiton kompetíció (térparazita) mikoparazitizmus: a gombafonalakat beszövi, a sejtfalat feloldja Indukált növényi rezisztencia: a Trichodermák, annak ellenére, hogy nem növénykórokozók, aktiválhatják a növények védekező rendszerét
Szemiokemikáliák felhasználása Szemiokemikáliák Feromonok (fajon belüli) Szexferomonok Aggregációs feromonok Allelokemikáliák (fajok közötti) Kairomonok
Természetes eredetű növényvédőszerek Bacillus thuringiensis toxin: felhasználása világszerte elterjedt a lepkehernyók ellen Az almamoly granulovírus: egy szelektív biopeszticid, amely kizárólag az almamoly (Cydia pomonella) lárvákat pusztítja el Azadirachtin: Növényi kivonat, a Neem-fa magjából izolálták Aknázómolyok, üvegházi molytetű, levéltetű ellen
Növényvédőszeres beavatkozások
Technológiai elemek Terület kiválasztása, tereprendezés Védett termesztés (jégháló), támrendszer Fajtaválasztás (varasodás rezisztencia), alanyhasználat, koronaforma A hajtásnövekedés szabályozása Termésszabályozás Tápanyag-gazdálkodás Előrejelzés (meteorológiai adatok, csapdázás) Biológiai növényvédelmi eszközök
A telepítést kizáró talajtani paraméterek Termőréteg (cm) Talajvízszint (cm) Homok Vályog Agyag Leiszapolható rész (%) ph H2O Összes só (%) Szódalugosság (%) Karbonát tartalom (%) Humusz (%) <80 <120 <150 <180 <10 <4,7 >80 >8,7 >0,10 >0,05 >25 <0,5 A telepítést megelőzően meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a terület megfelel-e a 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet alapján ültetvény telepítésére Egy 1,5 m-es talajszelvényből genetikai szintenként talajmintát kell venni
Az intenzív gyümölcsösök esetében rendkívül fontos, hogy ne legyen a területen pangó víz, mert az fapusztuláshoz vezet A telepítést megelőzően tereprendezésre van szükség
Jégháló Az intenzív gyümölcsösök telepítésének része a támrendszer és a jégháló felépítése Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jégháló hatása nem csak mint a jégkár és napégés elleni védelem jelenik meg: Mikroklíma megváltozása növényvédelmi helyzet Elsodródás veszélye csökken Napégés az arra hajlamos fajtáknál csökken A méhek mozgását gátolhatja szükségessé válhat a poszméhek telepítése A rágcsálók természetes ellenségeit kizárja
Nyírtelek (3,5 ha) Nagykálló (20 ha) Vizsgálati helyszínek
Globál sugárzás (kj/m 2 ) Besugárzás A besugárzás értéke a vizsgált időszakban a jégháló hatására átlagosan 20%-al csökkent Ez az érzékeny fajtáknál (Golden Delicious) a napégést képes megakadályozni 30000 25000 20000 jégháló alatt jégháló nélkül 15000 10000 5000 0
Szélsebesség (m/s) Szélsebesség Az állomány és a jégháló jelentősen csökkenti a szélsebességet 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 jégháló alatt jégháló nélkül 0,5 0
Levélnedvesség (perc) Levélnedvesség Kórtani szempontból rendkívül fontos A levélnedvesség időtartamában jelentős különbség nem alakult ki a két állomás mérési adatai között, a vizsgált időszakban 1200 1000 800 jégháló alatt jégháló nélkül 600 400 200 0
Lombosfa fehérmoly (Leucoptera malifoliella/scitella)
Fogás (db) Lombosfa fehérmoly rajzása - Nagykálló 60 50 jégháló jégháló nélkül 40 30 20 10 0 19.ápr. 03.máj. 17.máj. 31.máj. 14.jún. 28.jún. 12.júl. 26.júl. 09.aug. 23.aug.
Fogás (db) Lombosfa fehérmoly rajzása - Nyírtelek 250 200 150 100 I. blokk II. blokk kontrol 50 0 02.júl. 09.júl. 16.júl. 23.júl. 30.júl. 06.aug. 13.aug. 20.aug. A jégháló alatt (I. és II. blokk) hamarabb tudott felszaporodni a molypopuláció, és a rajzás is elhúzódó
Almamoly (Cydia pomonella)
19.ápr. 26.ápr. 03.máj. 10.máj. 17.máj. 24.máj. 31.máj. 07.jún. 14.jún. 21.jún. 28.jún. 05.júl. 12.júl. 19.júl. 26.júl. 02.aug. 09.aug. 16.aug. 23.aug. 30.aug. Fogás (db) Almamoly rajzása - Nagykálló 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 jégháló jégháló nélkül
Fajtaválasztás Kórokozókkal szembeni rezisztencia csökkent vegyszerterhelés Varasodás (Venturia inaequalis) Étkezési rezisztens almafajták
Permetezési napló - Derecske 05.máj Montaflow, Mospilan 12.máj Cyflamid 06.jún Nimrod, Actara 28.jún Cyflamid, Karate Zeon, Cupra GL 24.júl Nimrod, Movento, Fosfit, KATON 12.szept Cyflamid lemosópermetezés
Dátum Készítmény 25.márc Montaflow (4 l/ha); Thiovit Jet (7,5 kg/ha); Wetcit (0,3%) 17.ápr Nimrod 25 EC (1,2 l/ha); Kasumin (4 l/ha); Wetcit (0,15%) 07.máj Cyflamid (0,45 l/ha); Movento (0,7 l/ha); Wetcit (0,15%) 14.máj Nimrod 25 EC (1,2 l/ha); Dellagro (3 l/ha); Wetcit (0,15%) 21.máj Cyflamid (0,45 l/ha); Movento (0,7 l/ha); Dellagro (3 l/ha); Wetcit (0,15%) 08.jún Fontelis (0,75 l/ha); Fosvit (3 l/ha); Cupra GL (4 l/ha); Wetcit (0,15%) 22.jún Fontelis (0,75 l/ha); Fosvit (3 l/ha); Wetcit (0,15%) 10.júl 14.aug Runner (0,5 l/ha); Score (0,25 l/ha); Dithane M45 (2 kg/ha); Fosvit (3 l/ha); Wetcit (0,15%) Coragen (0,2 l/ha)
A hajtásnövekedés szabályozása Célja: A vegetatív növekedés és a gyümölcsfejlődés egyensúlya Alternancia csökkentése Eszközei: Metszés Gyökérmetszés Kémiai módszerek, regulátorok Prohexadion (Regalis WG): szisztémikus, a tenyészőcsúcsokba áramlik az új hajtások ízközei rövidülnek
Kézi Termésritkítás Kicsi a hatékonysága Kisebb az átmérőre gyakorolt kedvező hatása Gépi (virágritkítás) Kémiai
Intenzív gyümölcsösök tápanyag-gazdálkodása Csepegtető vagy szórófejes öntözés Aktív gyökérzóna: 40-50 cm Törpe növekedésű alany Tápoldatozás szerepe megnő
Fenntartó trágyázás Mérlegelven alapul A terméssel, és hozzá tartozó növekménnyel kivont tápanyag mennyiségét pótoljuk Figyelembe vesszük a növényvizsgálatok (levélanalízis) eredményét és a talaj tápanyag-ellátottságát
A terméssel, és hozzá tartozó növekménnyel kivont tápanyag mennyisége Egy tonna termés és hozzá tartozó növekmény N P 2 O 5 K 2 O kg 1 t alma 0,65 0,28 1,82 140 kg fanövedék 0,42 0,12 0,23 140 kg levél 0,98 0,19 0,65 Teljes felvett mennyiség 2,05 0,59 2,7 Levelek nélkül 1,07 0,4 2,05
Levélanalízis Elem Nagyon alacsony Alacsony Kielégítő Magas Nagyon magas N % -1,7 1,8-2,0 2,0-2,6 2,6-2,8 2,8 - P % -0,10 0,10-0,16 0,16-0,25 0,25-0,30 0,30- K % -1,0 1,0-1,2 1,2-1,6 1,6-1,8 1,8- Ca % 1,00-1,20 1,20-1,8 1,8-2,2 Mg % -0,15 0,15-0,25 0,25-0,40 0,40-0,50 0,50- Fe ppm - 100 100-300 300- Mn ppm - 50 50-200 200-300 400- Zn ppm -15 15-25 25-50 50- Cu ppm -5 5-20 20- B ppm -20 20-25 25-50 50-
Előrejelzés Kórokozók (fertőzési nyomás), kártevők várható rajzása, lárvakelés várható időpontja A növényvédelmi kezelések hatékonysága nő Eszközei: A meteorológiai állomások mérései (hőmérséklet, páratartalom, levélnedvesség, csapadék) Szexferomonos csapdázás
Biológiai növényvédelem eszközei Hasznos élő szervezetek Aphelinus mali - vértetűfürkész Typhlodromus pyri - ragadozóatka Mikroorganizmusok (Beauveria - talajlakók) Szexferomonos légtértelítés (almamoly, almailonca, almafaszitkár) Természetes eredetű növényvédőszerek (almamoly granulovírus)
Feromonos légtérterítés Károsítók: Almamoly Almailonca Kihelyezés időpontja: április 15-30. Tesztelt termékek: ShinEtsu diszpenzerek (Biocont) Bevezetés előtt álló termék
Kísérleti helyszínek 2014 Nyírtelek 4 ha második év Derecske 0,6 ha
Diszpenzerek kihelyezése Kihelyezés rajzás előtt 0,5 m-re a fa csúcsa alatt A növényekre kell akasztani Dupla mennyiség a szélső sorokban és a sorok első fáin (keretezés)
Kémiai védekezések időzítése Kártétel ellenőrzése Hónap Kártételi küszöbérték károsított almák száma 1000 almából Június 3 Július 5 Augusztus 8
Hullott alma (10 m) Feromonos légtértelítés (Nyírtelek, 2013) A betakarítás előtt (08.24.) megvizsgáltuk a hullott almák számát (8 ismétlésben), és azon belül a károsított almák mennyiségét 8 7 6 5 4 3 2 1 0 feromonos légtértelítés kontroll molyos nem károsított
Károsított almák aránya (%) Feromonos légtértelítés (Nyírtelek, 2013) Kártétel betakarításkor 16 14 12 10 8 6 4 2 0 feromonos légtértelítés kontroll
Kártétel Nyírtelek (2014) Júniusi felvételezés: 0,4% Júliusi felvételezés: 0,6% Augusztusi felvételezés: 0,2%