A FÜZESABONYI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSÁNAK CSELEKVÉSI TERVE. Készítette: Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. Eger, 2007. szeptember
Tartalom Bevezetés 3 A füzesabonyi kistérség általános leírása 3 A füzesabonyi kistérség helyzetelemezése 7 A füzesabonyi kistérség jövőképe 10 Problématérkép 16 Célpiramis 18 Kistérségi fejlesztési irányok, várható hatások 20 A kistérség kiemelt projektjei 22 Felhasznált források 24 Mellékletek 25 2
Bevezetés A Füzesabonyi Kistérség Többcélú Társulása megbízása alapján a Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. az Új Magyarország Tervhez kapcsolódva, tekintettel a regionális és ágazati operatív programokra elkészítette a kistérségi cselekvési tervet (2007-2008), illetve összeállította a projektlistát. A lista alapját a korábban széles körben megvitatott és a tagönkormányzatok által elfogadott A Füzesabonyi Kistérség Komplex Terület- és i Koncepciója (2005) jelentette. A koncepcióban megfogalmazásra került a kistérség jövőképe, legfőbb elérendő célja: A sokszínű, heterogén, három érzékelhetően is egységet alkotó mikrotérséget összefogó Füzesabonyi Kistérség jövőképe egy olyan társadalmi-gazdasági térszerkezet lehet, amely biztosítja a térségben élők jobb életkörülményeit, biztosítja a helyben maradást, az élhetőbb környezetet és életminőséget, munkalehetőséget nyújt, vagy a munkába járás infrastrukturális feltételeit garantálja. A most elkészített anyag épít a mintegy egyéves kistérségi előkészítő munkára, valamint a megbízást követő időszakban a települési önkormányzatoknál adatlap kitöltése, személyes interjú készítése során gyűjtött adatokra, információkra. A füzesabonyi kistérség általános leírása Elhelyezkedés A füzesabonyi kistérség Heves megye középső és dél-keleti részén, az alábbi kistájak területén helyezkedik el: Gyöngyösi-sík: Aldebrő, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Tófalu; Hevesi-ártér: Poroszló; Hevesi-sík: Besenyőtelek, Dormánd, Füzesabony, Mezőtárkány, Sarud, Újlőrincfalva; Borsodi-Mezőség: Egerfarmos, Mezőszemere, Szihalom; Tarna-völgy: Feldebrő, Tarnaszentmária, Verpelét A kistérség központi és egyben egyetlen városi rangú települése Füzesabony, melynek lakónépessége 8259 fő. A kistérség lakosságszáma 38 040 fő, népsűrűsége 57 fő/km 2. Míg a lakónépesség Magyarországon, az Észak-Magyarországi régióban és Heves megyében is az utóbbi 10 évben folyamatosan csökken, addig a füzesabonyi kistérségben növekedés tapasztalható. 3
A kistérség gazdasága A kistérség társadalmi, gazdasági és vidékfejlesztési szempontból hátrányos helyzetű kistérségnek tekinthető. Természeti adottságai a mezőgazdasági termelésnek kedveznek. Ez azt jelenti, hogy a térségben működő gazdasági szerkezet meghatározó eleme a mezőgazdaság. A mezőgazdaság meghatározó szerepét a Füzesabonyban jelenlevő ipar sem ellensúlyozza. Az ipari szolgáltatás így nem alakult ki számottevően a térségben, és az élelmiszergazdasági vertikum sem épült ki egészében. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szétesésével a melléküzemági termelés is leépült a térségben. A kistérségben ezért jelentős az eljáró, más kistérségben munkát vállalók aránya. Elsősorban az egri és a gyöngyösi kistérségbe járnak dolgozni, de a környező nagyobb városokon túl is ingáznak az emberek. A Heves Megyei Munkaügyi Központ 2005. év szeptemberi adatai alapján a kistérség munkanélküliségi rátája megelőzte a megyei értéket (7,1%): 8,9%; a kistérségben volt a legmagasabb a munkanélküliség. A tartósan 180 napon túli munkanélküliek aránya az állandó népességhez szintén meghaladta a megyei átlagot, 4,2%. 2004-ben az 1000 lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem 368 999 Ft, az 1000 lakosra jutó személyi jövedelemadót fizetők száma 355 fő, a megyei érték 405 fő. A kistérségben 2004. évben 2 390 regisztrált vállalkozás működött, ez 555 vállalkozással több, mint 2002. évben. Az egyéni vállalkozások száma 1 786 db, a társas vállalkozások száma 604 db. A vállalkozások körülbelül 26%-a Füzesabonyban található, melyek súlya a becsült árbevétel alapján tovább növekszik. A térség népességi és gazdasági szempontból második települése Verpelét, majd Poroszló, Kál és Besenyőtelek következik. A kistérségben 2004-ben 1893 db vállalkozás működött, összehasonlítva az 1999. évhez ez 14%-os növekedést jelent. A legtöbb vállalkozás (481 db) a kereskedelem, javítás területen működik, a legkevesebb pedig (96 db) a szállítás, raktározás, posta és távközlés ágazatban. Ipar A kistérség számottevő élelmiszeripari kapacitással nem rendelkezik. Említést érdemel a füzesabonyi Kállai pékség, 20 fős alkalmazotti létszámával. A sütőipar területén Füzesabonyban működik a Heves Megyei Sütő és Élelmiszeripari Vállalat kihelyezett üzeme, az A-Z Topker Kft. sütőüzeme, amely a kistérségben a COOP üzletlánc élelmiszerboltjait látja el, az Indiánker Kft. cukrászüzeme és boltja. 10 főt foglalkoztat a Mezőszemerén működő Hirsch Kft. péküzeme. 4
Verpeléten, Feldebrőn, Kálban szeszipari tevékenységet végeznek, szeszfőzdét üzemeltetnek vállalkozásban. Verpeléten és Aldebrőn borpalackozó működik, Kálban hűtőházi tevékenységet, hűtést, fagyasztást, csomagolást végeznek. Újlőrincfalván egy nagy kapacitású hűtőház és egy zöldség-gyümölcs feldolgozó üzemel. A füzesabonyi kistérségben az ipar szerepe nem jelentős, a terület ásványkincsekben, ipari feldolgozásra alkalmas nyersanyagokban szegény. Ennek ellenére az iparszerkezeten belül nyersanyagokat feldolgozó ipar Picopack Rt., Duropack R., Fenstherm Kft. a domináns. A Picopack Rt. fémből készült csomagolószerek (acél- és fémdobozok, tubusok, koronazárak stb.) gyártásával foglalkozik. Termékeit belföldön és külföldön egyaránt forgalmazzák. Alkalmazotti létszáma 650 fő, ezzel a környék legjelentősebb foglalkoztatója. 300 fő dolgozót foglalkoztat a Fenstherm Kft., mely műanyag nyílászárók előállításával foglalkozik. A folyamatos termelést a raktárkészleten lévő több száz darab ajtópanel biztosítja. 2003-ban az automata ablak-gyártósorok mellett, egy komplett üveggyártógépsorral is bővült a gépi állomány. A saját üveggyártó gépsor lehetővé teszi, hogy növelje a foglalkoztatottak számát. A Duropack Rt. profilja a kartondobozok gyártása, 150 főt foglalkoztat. Füzesabonyban 2000-ben kezdte meg működését a Duropack magyarországi leányvállalata, a Starpack Csomagolóeszköz Gyártó és Feldolgozó Kft., amely díszdobozok és élelmiszercsomagoló termékek gyártásával foglalkozik. Füzesabonyon kívül Kálban honosodott meg az ipari tevékenység. Kápolnán a Medina Bútor és az Andreas Bútor Kft. működik, ahol a foglalkoztatott létszám 150-200 fő, a Tarnamenti Ipari Szövetkezet 65-70 főt foglalkoztat. Füzesabony földrajzi elhelyezkedése igen kedvező gazdasági szempontból. A térség és Füzesabony gazdasági fejlődését kedvezően befolyásolja az M3-as autópálya füzesabonyi megépülése. A Füzesabonyban található vasúti csomóponton keresztül és közúton egyaránt, az ország minden irányában és külföldre hatalmas forgalom bonyolítható le, amely nagy jelentőséggel bír a kistérség és Heves megye szempontjából. A kistérség 2007-2013. közötti időszak fejlesztési tervei között szerepel többek között a füzesabonyi logisztikai és ipari park megépítése. Mezőgazdaság A mezőgazdaság helyzete a kistérséget érzékenyen érinti. A földterületek adottak, a gazdálkodási hagyományok kiválóak. Jellemző a növénytermesztés és a szőlő és gyümölcstermesztés. Észlelhető ugyan a tagosítás, táblásítás, a centralizáció, az új gépek 5
vásárlása is, de még a mezőgazdaságban tevékenykedők válsághelyzete így sem szűnt meg. A belvíz és más esztendőkben az aszálykár iszonyú terheit, kölcsöneit, még sok szövetkezet, nagyobb vállalkozó a mai napig szenvedi. Az utófinanszírozás miatt a vállalkozók a gépesítésben el vannak maradva. Nincs elég tárolókapacitás a kistérségben, így a mezőgazdasági termelők még jobban kiszolgáltatottak a felvásárlókkal szemben. Kevés a mezőgazdaságra alapozó feldolgozóipar, csomagolóipar. Nincs igazán menedzselés, nincs piackutatás, idősek a gazdák, a termelés pedig az időjárás függvénye. Nincs szaktanácsadói hálózat, de a talajvizsgálatok EU szintű elvégzésére sincs a kistérségben lehetőség. Visszalépés tapasztalható a vetőmagvak szaporító foka esetében is. A Kompolti Kutatóintézet szakmailag jó háttérnek bizonyul, sok jó fajtát tud a termelőknek ajánlani. A vetőmagtisztításban a Kutatóintézet elsősorban az apró magvaknál még sincs kistérségi szinten kellően kihasználva, pedig a kutatási eredményekkel és tapasztalatokkal, a kutatásfejlesztéssel, a kiváló humántőkével sokat tudnának a gazdáknak és a kistérségnek segíteni. A mezőgazdasági utak legtöbb helyen kezeletlenek, nincsenek kellően karbantartva. Szilárd burkolatú, aszfaltos határi út karbantartott árokrendszerrel pedig alig van a kistérségben. Az állattenyésztés nem csak országosan és megyei szinten, de kistérségi szinten is visszaesett. Van ugyan még szarvasmarha, sertés, ló és baromfitenyésztés, de koránt sem éri el a szükséges, és a mezőgazdaság szempontjából (lucerna, gyep, takarmánygabona-termesztés) kívánatos mértéket. Minimális létszámú szarvasmarhatelep üzemel Kálban, Besenyőtelken és Tófaluban, baromfitartás Kápolnán és Verpeléten van jelen. A füzesabonyi kistérségben sokan foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel, nagyon sok a regisztrált őstermelő, de valójában az embereknek csak kiegészítő jövedelmet biztosít, és kevesen élnek meg belőle. A mezőgazdaságon belül a szántóföldi növénytermesztésnek, a szőlő- és a gyümölcs-, valamint a dinnyetermesztésnek van jelentősége. A szőlő és borágazat Verpelétet, Feldebrőt, Aldebrőt, Tófalut és Tarnaszentmáriát érintik elsősorban. Említésre méltó még a dohány- és a vetőmagtermesztés. Idegenforgalom A kistérség dél-keleti részén található Tisza-tó számos sportolási és szórakozási lehetőséget nyújt az érdeklődők számára: horgászat, vízisport, fürdőzés, strandolás, vadászat, vízitúrázás, ökotúrázás. A Hortobágyi Nemzeti Park területén, a Tiszavalki-öbölben található madárrezervátum szigorúan védett természeti érték, amely 2500 ha nagyságú 6
természetvédelmi terület. A madárrezervátumot felvették a nemzetközileg elismert vízimadárélőhelyek sorába. 2005. év nyarán került átadásra az 1500 m hosszú, pallóutas poroszlói ökoturisztikai tanösvény. A tanösvény két madárvárta és egy 8 m magas torony környezetében nyújt feledhetetlen élményt az idelátogatók számára. A település fejlesztési tervei között szerepel 2010-ig az Öko-centrum megépítése, ahol 4 m mély akvárium mutatja be a Tisza-tó élővilágát, továbbá erdei iskolát, kézműves-műhelyt és egy 3 dimenziós mozit terveznek. Páratlan szépségű, csodálatos természeti értékkel rendelkezik a Füzesabonytól néhány km-re megtalálható Tepélypuszta. A tepélypusztai Hotel Fauna 30,000 ha-os vadászterülete igazi ritkaság a vadászok körében. Kitűnő lehetőség adódik a Magyarországon megtalálható apróvadak mindegyikének vadászatára. Az idegenforgalom területén bővíteni szükséges a kerékpárutak hálózatát: Füzesabony és Szihalom, Eger és Füzesabony között, és a Mátra lábától egészen a Tisza-tóig, továbbá hatékony idegenforgalmi marketing tevékenységre van szükség. A füzesabonyi kistérség helyzetelemezése Helyzetelemzés A kistérségi helyzetelemzés során a közelmúltban elkészült dokumentumban rögzítettek mellett fontosnak tartottuk, hogy a települési önkormányzatok az általunk szerkesztett adatlapon bemutassák, illetve értékeljék a település főbb mutatóit, egyes területek jellemzőit a mai valós helyzet alapján (lásd 1. számú melléklet). Figyelmet érdemelnek az alábbi megállapítások: A füzesabonyi kistérség 19 települési önkormányzatának nehéz anyagi helyzetét jelzi, hogy 2006-2007. években összesen 13 település önkormányzata részesült ÖNHIKI támogatásban, közülük 7 olyan település van, amelyik mindkét évben érintett. A Heves megyében 42 önkormányzat részére megítélt 2006. évi ÖNHIKI támogatás együttes összege 580 246 e Ft volt, ebből 206 196 e Ft-ot a füzesabonyi kistérség önkormányzatai nyertek el (35,5 %). A 2007. évi összes megyei támogatás összege 374 217 e Ft a 32 önkormányzat részére, ebből a 8 kistérségi önkormányzat 101 037 e Ft-ot (27,0 %) kapott. Az önkormányzatok nehéz anyagi helyzete komoly gondot okoz az operatív programokra benyújtandó pályázatok előírt önerő biztosításánál. A személyes interjú során csak kisebb számban nyilatkoztak úgy az önkormányzatok, hogy megpróbálják takarékoskodással és a még meglévő, értékesíthető tulajdonukban lévő ingatlanból 7
előteremteni a saját erőt. A településeken működő vállalkozások bevonását ugyanakkor elkerülhetetlennek tartják a k megvalósításában több önkormányzatnál is. A települések nagy többsége nélkülözhetetlennek ítéli meg a kormányzat segítségnyújtását az önerő kiegészítésében a korábban működött BM önerő kiegészítési alaphoz hasonlóan központi forrásból. A hiányzó önerő pótlásánál hitel igénybevételében is gondolkodik az önkormányzatok egy része, hozzátéve, hogy csak a legszükségesebb mértékben, és átgondoltan. Több önkormányzat észrevételezte, hogy jó lenne, ha a pályázati rendszerekben lehetőség lenne támogatás elnyerése esetén a megvalósítás kezdésekor előleg felvételére, illetve az utófinanszírozás során a rugalmasabb, gyorsabb elszámolásra és a támogatás utalására. A megyében a munkanélküliségi ráta 2007. augusztus hónapban 7,46 %-os volt, míg a kistérségben ennél magasabb, 9 %-os. Ezek a mutatók rosszabbak a 2005. szeptemberieknél. Kistérségen belül különösen igaz Sarudon és Újlőrincfalván (17,41%, 17,58%), de 10 %-ot meghaladó Besenyőtelek, Dormánd, Kápolna, Mezőszemere, Mezőtárkány és Poroszló településeken is. A lakosság növekvő arányát képviselik a nyugdíjas korúak, ez a kistérségen belül különösen magas Nagyúton (43,3 %), Tarnaszentmárián (38,6 %), Sarudon (36,4 %), Mezőszemerén (35,9 %), Egerfarmoson (33,9 %) és Kálban (28,5 %). A lakosság 19 települése közül 8 településen körjegyzőség működik Mezőszemere - Egerfarmos, Poroszló - Újlőrincfalva, Verpelét - Tarnaszentmária, Aldebrő Tófalu párosításban. Előkészítés alatt van a Kompolt-Nagyút körjegyzőség kialakítása. Kisebbségi önkormányzat 11 településen működik jelenleg. Érdekesség, hogy Aldebrőn német kisebbségi önkormányzat, míg Kompolton német és cigány önkormányzat egyidejűleg dolgozik, további 9 településen működik cigány kisebbségi önkormányzat. Vizsgáltuk azt is, hogy a 19 település a település jellege szerint hogyan ítéli meg önmagát. Eszerint alvó településnek minősül Dormánd, Nagyút és Tarnaszentmária. Arra a kérdésre, hogy a település a tevékenysége jellege szerint elsősorban mezőgazdasági, ipari vagy szolgáltató-e, 16 település a mezőgazdasági dominanciáját jelölte meg. Érdekesség, hogy közülük 4 település 100 %-osan a mezőgazdasági tevékenység folytatását jelezte. Szolgáltató jellegűnek minősítette magát Dormánd és az ipari jellegű tevékenység dominál Kál és Kápolna településeken. 8
Fejlesztés szempontjából a leszakadók közé sorolta magát Sarud, stagnáló kategóriába helyezte magát Füzesabony, Aldebrő, Szihalom és Mezőtárkány, az elöregedő települések között szerepel Egerfarmos, Feldebrő, Nagyút, Tófalu, Újlőrincfalva és Tarnaszentmária, míg a többi település felzárkózónak tekinti magát. A belterületi utak állapotára utal, hogy a portalanított utak aránya igen nagy szóródást mutat a települések között. Az utak 100 %-a portalanított Aldebrőn, Tófalun, Kálban, ugyanakkor ez a mutató csak 23,9 %-os Szihalmon, 33,3 %-os Nagyúton, 33,7 %-os Mezőszemerén és 42 %-os Feldebrőn. A kistérségben csak Füzesabonyban és Besenyőtelken működik bölcsőde (47 és 15 férőhellyel), nincs óvodai szolgáltatás Újlőrincfalván és Tarnaszentmárián. Általános iskolai oktatás közösen működik: Egerfarmos Mezőtárkánnyal (1-4. oszt.), Egerfarmos Mezőszemerével (5-8. oszt), Tófalu Aldebrővel, Újlőrincfalva Poroszlóval és Tarnaszentmária Verpeléttel. Középfokú oktatási intézmény csak Füzesabonyban működik 321 tanulóval, míg Kálban a Balassi Bálint Gimnázium tagintézményeként levelező tagozaton 101 fővel. Az egészségügyi ellátás keretében körzeti orvos működik minden településen, de Tófalun Aldebrővel, Poroszlón Újlőrincfalvával és Verpeléten Tarnaszentmáriával közös. A fogorvosi ellátás nincs megoldva Mezőszemerén, Sarudon, illetve több településen közösen szervezték meg. Nincs gyermekorvosi rendelés Mezőszemerén, Poroszlón, Sarudon, Tófalun és Újlőrincfalván, illetve havi egy alkalommal van Feldebrőn és Kápolnán. Nincs gyógyszertár Dormándon, Egerfarmoson, Nagyúton, Tófalun és Tarnaszentmárián, illetve kézi gyógyszertár van 5 településen. A kistérség több települése is jelezte az elöregedési folyamatot, de a nyugdíjasok növekvő aránya is fontossá teszi az időskorúak ellátásának szükségességét, az intézményhálózat bővítését és szolgáltatások színvonalának emelését. Ennek ismeretében igen szerény az a kapacitás, amely bentlakásos otthont biztosít jelenleg az idősek számára: Kálban, Mezőszemerén, Poroszlón és Verpeléten van összesen 78 férőhely kialakítva. Idősek napközi otthonos ellátása van megszervezve 10 településen és általában jellemző szolgáltatás a szociális gondozás és étkeztetés, kivétel Füzesabony és Dormánd e tekintetben. A szabadidő hasznos eltöltését biztosítja a települések jelentős részén a művelődési ház, a könyvtár szolgáltatás (4 településen mozgó könyvtár működik), több településen 9
a faluház, illetve a teleház. Érdekesség, mozi csak Szihalmon működik. Tájház van Besenyőtelken, Feldebrőn, Kápolnán, Poroszlón és Szihalmon. Nagy a szóródás az elsősorban az utóbbi években megalakult civil szervezetek számában. Nincs még jelenleg civil szervezet Tarnaszentmárián, 1-1 van Besenyőtelken, Kompolton, Mezőszemerén, Nagyúton és 10-nél több működik Füzesabonyban, Kálban, Verpeléten, Szihalmon. Az idegenforgalom fogadási feltételei között meghatározóak a szálláshely lehetőségek. A kistérség 6 településén van jelenleg kereskedelmi szálláshely és 12 településen falusi turizmus keretében biztosított a szálláshely. Kemping 2 településen (Poroszlón és Sarudon) üzemel. A kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatóhelyek számában is nagy a szóródás. Míg kereskedelmi üzletek minden településen találhatóak, addig vendéglátóhely nincs Aldebrőn, Egerfarmoson, Feldebrőn, Mezőtárkányban, Nagyúton, Szihalmon, Tófalun és Tarnaszentmárián. A tűzoltóság tekintetében is változatos a helyzetkép. Hivatásos állami tűzoltóság Füzesabonyban működik, míg 7 településen van önkéntes tűzoltó egység, a többi településen nincs ilyen jellegű szerveződés. A füzesabonyi kistérség jövőképe A kistérség jövőképe egy olyan társadalmi-gazdasági térszerkezet, amely biztosítja a térségben élők jobb életkörülményeit, a helyben maradást, az élhető környezetet és életminőséget, valamint munkalehetőséget nyújt, illetve a munkába járás infrastrukturális feltételeit garantálja. A kistérségben hangsúlyt kell kapnia a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésének, amibe bele értendő a szőlő, bor, gyümölcs, zöldség és vetőmagtermesztés is. A biztonságos és eredményes termeléshez rendelkezni kell hűtő, tároló, csomagoló kapacitással, de külön ki kell emelni a gabonafélékhez szükséges szemestermény tárolók szükségességét, amelyből jelenleg nincs megfelelő tároló kapacitás. A mezőgazdaság szerepe a kistérségből nem fog eltűnni, legfeljebb a hagyományos termelési funkciók szorulnak majd egy-egy mikrokörzetben háttérbe, de az ökológiai gazdálkodás a nem árujellegű közszolgáltatások előtérbe fognak kerülni. A Tisza-tó jövőképe az idegenforgalomra, a falusi és vízi turizmusra alapozható, ahol cél az, hogy a mikrotérség kiemelt üdülőkörzet legyen, ezáltal kiszámítható, népességmegtartó fejlődési feltételeket és jóléti életszínvonalat nyújtó körzetté váljon. 10
Füzesabony város és vonzáskörzetében a cél olyan komplex programok megvalósítása, amelyek egyszerre dinamizálják a várost, de nem okoznak a vonzáskörzetükhöz tartozó falvakban belső feszültséget és a környezeti fenntarthatóságot sem veszélyeztetik. A térségközpontban elengedhetetlen az aktív befektetés ösztönzési tevékenység, amely a vállalkozók technológiai, logisztikai, menedzsment rendszerének megújítására irányulhat. Füzesabonynak továbbra is törekedni kell a kertvárosi jellegű, a városközpont zártsorú beépítésére, a városkép jellegzetesebb kialakítására, amelyet jól szolgálhat, hogy vasúti és közúti csomópontban helyezkedik el úgy, hogy a teherforgalom nem sújtja a várost negatív hatásaival. A Tarna menti települések elsősorban a szőlőkultúrára alapozhatják jövőképüket. A községeknek karakteres, önálló jelleggel kell bírnia (Tarna Menti Szüreti Napok, eredet védett borok, vírusmentes szőlőoltványok előállítása, borversenyek, szőlészeti és borászati kutatások, borút megálló a műemlék pincéknél stb.). A műszaki infrastruktúrán belül a csatornahálózat és a közlekedési hálózatok, megújítása kerülhet előtérbe, amely feltétele annak is, hogy a kistérség környezeti terhelése javuljon. Szükséges a vasút szerepének újragondolása, a megszüntetések elkerülése, a kisterenyei vonalon a személyszállítás visszaállítása. Azok a települések, amelyek az oktatás helyben tartását vállalják, ott a tárgyi és a személyi feltételek javítása, az oktatás bővítése, az oktatandók élethosszig történő képzését célszerű megcélozni. A folyók és patakok által egymáshoz kötődő településeknél haladéktalanul megoldandó a szükségleteknek megfelelően a záportározók beiktatása, a medermélyítés, csapadékvíz elvezetés. A kisebb településeken cél lehet egy olyan jövőkép, amely az alap szolgáltatások helyben biztosítása mellett, szép, tiszta, virágos, csendes falusias környezetben, nyugodt és biztonságos életet nyújtson a falun élőknek és a munkaidő után, a településre hazautazó embereknek. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, a tömegközlekedési eszközök beleértve a vasutat is - járatainak, csatlakozásainak bővítése, a munkahelyeket biztosító városokba, üzemekbe vezető közutak állapotának felújítása, kezelése, hogy a munkába járás feltételei folyamatosan biztosítva legyenek. Az önkormányzatoknak, az érdekképviseleteknek, a civilszervezeteknek törekedni kell a közigazgatás megreformálására, hogy ahol véghezvihető és megoldható, ne a lakosság utazzon a körzetközpontokba, hanem az ügyintézők jöjjenek helybe. A szélessávú internet 11
minden településen elérhető legyen, meg kell valósítani az e-önkormányzatokat, az e- közigazgatást, az információs pontokat, a menedzserirodákat. Személyes interjú keretében a kistérséghez tartozó valamennyi település polgármestere megfogalmazta az általa irányított város, nagyközség, község jövőképét. Azt gondoljuk, tanulságosak és egyben felemelők azok az elképzelések, célok, amelyek megvalósítása alapvetően formálja az adott település jövőképét. Füzesabony város legfontosabb célkitűzése a pénzügyi egyensúly megteremtése, így lesz önerő a tervezett k megvalósításához. Az intézmények működésében a leghatékonyabb formát valósítják meg. Cél az olcsóbb önkormányzati feladatellátás, úgy, hogy a városi intézményekben a szakmai munka színvonala emelkedjen. El szeretnék érni, hogy Füzesabony város a kistérség központja legyen az oktatás-nevelés területén. Jó a város földrajzi fekvése, megközelíthetősége vasúton, közúton. Ipari park létesítése elengedhetetlen, az ehhez szükséges megfelelő nagyságú, egybefüggő önkormányzati terület kialakítása folyamatban van. Vállalkozások letelepítése, új munkahelyek létesítése pozitív hatást gyakorolna a város fejlődésére és megállítaná az elvándorlást. Fontos feladat az időskorúak szociális ellátásának javítása, ezért többek között bentlakásos otthont létesítenek lakóparkszerűen elhelyezve. Fejlesztik a városi sportot, az ifjúsági sportot, nagy hangsúlyt helyeznek az utánpótlás nevelésre, a közösségformálás egy lehetőségét látják ebben. Aldebrő községben vannak jó tervek, elképzelések és ezek megvalósításához jó partnerek a vállalkozók, akik tőkével is segítenek és a civil szervezetek, akik segítőkészek és aktívak. Ugyanakkor félelem van a beharangozott korszerűsítések, reformok miatt pl. az oktatás területén, ugyanis a kistelepülések elsorvadhatnak. Fontos, hogy legyen gazdája a településeknek, ehhez az kell, hogy a jövőben is legyen pénze, amivel gazdálkodhat. Szeretnék megoldani a csapadékvíz elvezetését a belterületen és jobb együttműködéssel a külterületi övárok rendszernek meg kell valósulnia. Besenyőtelek községben a legfontosabb a lakosság megtartása szempontjából a munkahelyteremtés. Van az önkormányzatnak 15 ha területe, amely ipari területnek van kijelölve a benzinkút környékén. Oda szeretnék le-, illetve kitelepíteni a vállalkozókat. Jelenleg ott már 2 vállalkozás működik. A rendezési terv alapján házhelyeket jelölnek ki a fiatalok számára. A Leader program lehetőséget ad a hevesi és füzesabonyi kistérség kapcsolatának szorosabbá tételére. Dormánd község legfontosabb célkitűzése az teljessé tétele. Ez ugyanis elősegíti vállalkozók letelepedését, hisz az M3-as autópálya közelsége, az itt elhaladó 31-es és 12
33-as főút adhat lendületet a fejlődéshez. Munkahelyteremtés, az utak felújítása és a csapadékvízelvezető rendszer kiépítése az élhetőbb falu fontos feltételei. Egerfarmos községben nőtt a munkanélküliség, az elöregedés tapasztalható, a közbiztonság és a szociális helyzet nagymértékben romlott. Fontos feladat a szennyvízhálózat kiépítése, a felszín alatti ivó- és vízbázisok védelme. A vasútállomás környékén ipari területet kívánnak kijelölni, ahova vállalkozók letelepítésével és a munkanélküliség oldását szeretnék elérni. Rendezett faluközpontot alakítanak ki, az idősellátást kívánják színvonalasabbá tenni. Javítanak az utak állapotán, fejlesztik a falusi turizmus fogadási feltételeit, kezelni kívánják a lakosság kedvezőtlen összetételéből származó feszültséget. Feldebrő község célul tűzte ki a munkahelyteremtést, a lakosság megtartása érdekében. Elkészül a faluközpont rekonstrukciója, az egészségügyi központ, óvoda épül, haditechnikai park kerül kialakításra, javulnak a vendégfogadás feltételei, iskola és óvoda társulást hoznak létre Verpeléttel. Kál nagyközségben legfontosabb a szennyvízhálózat megvalósítása, ugyanis ezzel a minőségi változással válik reálissá az ipari park kialakítása, melynek ki van jelölve a területe. Ez lehetővé teszi vállalkozók letelepítését, munkahelyek létesítését, a lakosság jobb foglalkoztatottságát, a megélhetés feltételének javítását. Jó lenne, ha Kál-Kompolt-Kápolna települések egyesülnének, és távlatilag kapcsolódna Tófalu és Aldebrő község is. Kápolna község a 3-as főút és a Tarna-völgyi út metszéspontjában helyezkedik el. Szeretnék, ha összekötőkapocs lehetne a szomszédos települések között. A népesség megtartás fontos cél, ezért ipari terület kialakításával, kihasználva a vasút és a főút közelségét, vonzóvá szeretnék tenni a települést a vállalkozók számára, fiatalok számára építési telkeket alakítanak ki. Az életminőség javításával (közintézmények, önkormányzati épületek felújításával, korszerűsítésével, a szolgáltatások színvonalának emelésével) élhetővé teszik a települést polgáraik számára. Kompolt községet az elmúlt években a dinamikus fejlődés jellemezte, ezt kívánják töretlenül folytatni. A kitörési pontokat keresték: kiépült az teljeskörűen, szilárd burkolatú minden útjuk, megépült az új, korszerű falucentrum új faluházzal, benne a modern községháza. Főállású fogorvos, gyerekorvos praktizál, fizikoterápia működik. Emelkedett a közszolgáltatások színvonala, orvosi rendelő, új áruház létesült, az idősek otthona felújításra, bővítésre került. Új óvoda épül, munkahelyek létesülnek az infrastruktúrával ellátott ipari területen letelepedő vállalkozásokban. A fiatalok helyben tartása kiemelt cél: építési telkek kialakításával, az oktatás színvonalassá tételével. Az idősek teljeskörűbb gondozása érdekében kiépül a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszer. 13
Mezőszemere községben a legfontosabb feladat a szennyvízhálózat kiépítése a szomszédos településekkel közösen. Ez segíti a vállalkozások letelepedését, új munkahelyeket teremt, oldja a nagyfokú munkanélküliséget. Kitörési pont a falusi turizmus, a vendégfogadási feltételek javítása és kiterjesztése az egész településre. Kiemelt feladat a belterületi utak felújítása, építése, ezzel egyidejűleg a még meglévő földutak felszámolása. Ezek eredményeként mérhető lesz a település felemelkedése. Mezőtárkány községben is a szennyvízhálózat megvalósulása a záloga a vállalkozások betelepülésének, a munkanélküliség oldásának. Ipari terület kialakítása van folyamatban. Érezhető javulást kívánnak elérni a hátrányos helyzetű nagycsaládok életkörülményeiben. Igényes faluközpont épül (új piactér, parkolók, útjelzőtáblák, díszkivilágítás), javítják és bővítik a szolgáltatások színvonalát, megtörténik az úthálózat felújítása. Legfontosabb feladat az óvoda bővítése, a bölcsődei ellátás megteremtése, a színvonalas oktatás biztosítása. Ezekkel a fejlesztési lépésekkel a fiatalokat szeretnék megtartani. Az idősek házi gondozását, a jelzőrendszert teljes körűen kialakítják. Nagyút község az elérhető támogatások függvényében tervezett fejlesztési lépésekkel egy élhetőbb településsé válhat. Elöregedési folyamat tapasztalható, de a szolgáltatások színvonalának emelésével, munkahelyteremtéssel, az kiépítésével javulni fog a település népesség megtartó ereje. Poroszló község célja, hogy belátható időn belül várossá váljon, meghatározó település legyen a mikrotérségben. Ezt a célt szolgálja az ÖKO Centrum megépítése és a természet turizmus magas szintre emelése, amelyért érdemes lesz Nyugat-Európából is idelátogatni. Kiemelt cél az általános iskolai oktatás térségi szintűvé emelése, a Károly Róbert Főiskola kihelyezett oktatási központjának létrehozása, erdei iskola kialakítása. Kerékpárút építésével kapcsolódni Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez, és lehetőséget nyitni B.-A.-Z. megye felé. Belterületi utak, járdák felújítása, a szolgáltatások színvonalának javítása. Sarud község jövőképét a tervezett k határozzák meg. A legnagyobb problémát a munkahelyek hiánya jelenti ma, ezért ezek oldása érdekében a munkahelyteremtő programokat helyezik előtérbe. A település a Tisza-tó gyöngyszeme, kiutat az idegenforgalom növelése, a vendégfogadási feltételek javítása, a komplex turisztikai programok kiajánlása és lebonyolítása jelenthet. Kiemelt feladatnak tekintik az önkormányzati épületek teljes körű felújítását. Szihalom község logisztikailag jó helyen van: Budapest és Miskolc között. Az M3-as autópálya és a vasút között van kijelölve az ipari terület cégek fogadására. A szennyvízhálózat megvalósulásával a vállalkozók betelepülése megindulhat, ez a munkanélküliség kezelését 14
jelentené. Ehhez igazítva indítanának humánképzést. Kitörési pont lehet a turizmus, a jelenleg lefojtott 95 fokos hőforrásra alapozva befektetők közreműködésével cél gyógyfürdő és gyógyszálló létesítése. A portalanított belterületi utak aránya itt a legrosszabb a kistérségben, ezért fontos feladat felújításuk, korszerűsítésük. Az intézményhálózat szolgáltatási színvonalának emelése eredményeként is élhetőbb településsé válik Szihalom. Tarnaszentmária községben a népességfogyás megállítása ennek érdekében a fiatalok otthontartása a legfontosabb cél. Ezért ifjúsági klubot létesítettek, internet szolgáltatást indítottak, mozgó könyvtári szolgáltatást biztosítanak. A laktanya megszűnése, a vasúti közlekedés szüneteltetése kedvezőtlenül hat a foglalkoztatásra. A települést mint egy vállalkozást kívánják működtetni. Korszerűsítik a faluközpontot, színvonalas településszintű rendezvényeket terveznek, erősítik az idegenforgalom érdeklődését felkeltő elemeket. Tófalu község meg kívánja teremteni a lehetőséget arra, hogy a település kellemes lakókörnyezet legyen a jövőben is. Az infrastrukturális ellátottság (ivóvízhálózat, villany- és gázhálózat, telefonhálózat, kábeltelevízió kiépítettsége) jó. A szennyvízhálózat megvalósításával kedvező feltételek várják a letelepülni szándékozó vállalkozásokat. Ez feltételezhetően új munkahelyeket teremt, javítja a foglalkoztatást és segíthet abban, hogy ne fogyatkozzon tovább a lakosság és megálljon az évek óta tartó elöregedési folyamat is. A feladatok ellátásában a társulási forma az egyetlen járható út a település számára. Újlőrincfalva község a társulásokban látja biztosítva a jövőjét. A legégetőbb feladatok megoldására közös (több település együtt, illetve kistérségi szinten) pályázat készítésével és benyújtásával lát lehetőséget. Elöregedő település, a fiatalok elvándorolnak és nagy a munkanélküliség. A kedvezőtlen folyamatok megállítása a legfontosabb, ezért munkahelyteremtéssel, a vendégfogadás növelésével, a fogadási feltételek javításával, a szabadidő eltöltését szolgáló színvonalas programok biztosításával pezsgőbb, élhetőbb települést szeretnének teremteni az itt élők számára. Verpelét nagyközség a mikrotérségi központ szerepkört szeretné erősíteni, ehhez keresik a megfelelő eszközöket, lehetőségeket. Ennek egyik eszköze pl. a városi cím elnyerése, amivel alkalmassá válhatnak a környező, kisebb települések gazdasági, szociális és hatósági kiszolgálására. Minél több területen szeretnének szolgáltatni, pl. egészségügyben, oktatásban. Társulási formában biztosítják a színvonalas általános iskolai képzést Tarnaszentmáriával és Feldebrővel közösen. Az általános iskola épületét új tetővel borítják és beépítik a tetőteret. Beindult a két tannyelvű oktatás a kastélyban, ahol nyílászárócserével, fűtéskorszerűsítéssel javítják a feltételeket. Befektetők, vállalkozók közreműködésével 15
hasznosítani kívánják a laktanya épületeit, a meglévő turisztikai lehetőségeket színvonalasan és jobban szeretnék hasznosítani. Mindezek eredményeként javulni fog a foglalkoztatottság. Problématérkép Műszaki infrastrukturális problémák Nem eléggé kiépített és alkalmazott a környezeti, a települések egy részén nincs kiépítve a szennyvízhálózat, megoldatlan a tisztítás. A vízfolyások szélsőséges vízjárásból adódó árvízi kockázat. Az aszály és belvízkárok terhei ismétlődően sújtják a gazdálkodókat. A vízfolyások elvezető képessége elégtelen a csapadékos időszakokban, illetve felhőszakadások idején. Sérülékeny felszín alatti vízkészletek. Az információs hálózat, az informatika, a térinformatika alkalmazása még szűk körű. Az informatikai rendszer és korszerű hálózat lassan épül. Az egészségügyi és szociális ellátórendszer hiányos és fejletlen, kevés a szociális otthon férőhely. A települések többségénél nem megoldott a szelektív hulladékgyűjtés és szállítás, az állati hullák kezelése, a szennyvízelhelyezés; illegális, vagy nem megfelelően kialakított hulladéklerakó helyek találhatóak a kistérség területén. A kistérség több településéről tömegközlekedési eszközökkel csak nagyon nehezen lehet eljutni Füzesabonyba, a térségközpontba. Kevés a vendégéjszakák száma különösen a külföldieké. Nincs kihasználva a bor, a vízi, a vadász, a horgász, és a műemlékturizmus. Alacsony a vendégek tartózkodási ideje. Kevés a kerékpárút, a bányatavak nincsenek kihasználva. A szolgáltatási szektor hiányos. Helyenként nem megfelelő a falukép, a közterületek nem rendezettek. A kistérség két pólusa közötti nagy térbeli távolság. A három mikrotérség eltérő környezeti, társadalmi-gazdasági körülmények között működik. A települések többségében rossz minőségű a belső úthálózat és a kül- és belterületen egyaránt nincs kiépítve, illetve karbantartva a csapadékvíz-elvezető hálózat, valamint az övárok rendszer. A mezőgazdasági utak állapota általánosságban véve nem megfelelő. Humán infrastrukturális problémák 16
Kevés a dinamikus fejlődéshez szükséges képzett munkaerő, nincs megfelelő szakképzés. Nincsenek magas jövedelmet biztosító munkahelyek, kevés a munkahelykínálat. A kistérségben a munkanélküliségi ráta 2007. augusztusában 9 %-os volt. A térségi összefogás, a térségben való gondolkodás nem eléggé erős. Az idegenforgalom és turisztika menedzselése még nem elég eredményes. A térségi marketing nem elég erős és hatékony. Az iskolahálózat, az esti tagozatú gimnáziumi, szakmunkás és nyelvképzés nem eléggé rugalmas és megoldott. A lakosság korösszetételére jellemző az elöregedés. A cigány lakosság népességarányának növekedéséből eredő kulturális és életmódbeli feszültségek fokozottan érezhetők, amely az általános iskolai oktatásban is érezteti hatását. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatásának megoldatlansága. Kevés a térségi összefogáson alapuló, a térségi feladatokat jól megoldó pályázat. Sok a szakma nélküli, az alacsonyan iskolázott egyén. Nincsenek megfelelően kiépítve és működtetve az információs pontok, teleházak, tanácsadói és pályázatírói irodák. Veszélyben vannak a helyi posták. Nincs elég ATM elfogadó hely a településeken, üzletekben, szolgáltató helyeken. Nincs elég rendőr, kevés a rendőri jelenlét. Az emberek közbiztonság érzete romlik. A civil szervezetek erőtlenek, gyenge az érdekképviselet. A népi hagyományok ápolásának lanyhulása, a fiatalok érdeklődésének csökkenése. Gazdasági problémák A térség gazdasági szerkezete egyoldalú, nagyobb részt a mezőgazdaságra alapozott. A tőkevonzó képesség alacsony. A gazdaság nem fejlődik dinamikusan. Hiányosak a vállalkozási ismeretek. Kevés a mobilizálható kvalifikált munkaerő. A kistérségben nincs meghatározó ipari tevékenység, az egykori laktanyák kihasználatlanul állnak, amelyek potenciális ipari területek lehetnek. A mezőgazdaság jövedelmezősége alacsony. A primer termékek feldolgozás nélküli értékesítése. Hiányzik az integrált termelés és értékesítés. A kistérség a turisztikai lehetőségeit nem használja ki megfelelően. A mezőgazdaságban a birtokszerkezet elaprózódott, elhasználódott a géppark, idősek a gazdák, nincs hatékony menedzselés. 17
A térségközpont - Füzesabony - problémái A javuló képzési és szakképzési lehetőség hiánya, amely a munkavállalók elhelyezkedését segítené. A színvonalas egészségügyi szakellátás hiánya, amely a városban, térségben élők életminőségét javítaná. Széleskörű szociális ellátás hiánya, amely a magára maradt időseknek életmód alternatívát nyújtana. Javuló rekreációs lehetőség, valamint a színvonalasabb és teljes körű szolgáltatások hiánya. Célpiramis Az előző részekben összegyűjtött és összerendezett problémahalmaz egyúttal kijelölte azokat az utakat, amely felé a kistérségnek haladnia kell. Stratégiai cél A kistérségben élők életkörülményeinek, életminőségének javítása, az élhető és fenntartható települések megalapozása. Általános célok Népességmegtartó képesség erősítése. Foglalkoztatottság növelése, munkahelyteremtés, hiszen a fiatalok helyben tartása szempontjából kulcsfontosságú az elhelyezkedés. A környezet állapot javítása, környezet fenntarthatóság biztosítása, egészséges életmód. Jövedelmek fokozása, növelése, a versenyképesség erősítése. Kultúra és hagyományok ápolása, az egybetartozás és a fejlesztési feladatok közös megvalósítása, családok, kisközösségek erősítése. Prioritások A vállalkozók versenyképességének erősítése, iparfejlesztés, szolgáltatások bővítése. Agrárvállalkozások, termelői és feldolgozói csoportok erősítése, koncentrálása különösen a szőlő, bor, gyümölcs, zöldségtermesztés és magtermesztés kategóriában. 18
Idegenforgalmi k a falusi turizmus, borturizmus és vízi turizmus területén, a fenntartható turizmus szempontjait figyelembe véve. A táji és környezeti értékek rendszerekbe való integrálása környezeti állapot javítása. Humánerőforrás és képzések. Infrastrukturális k (pl. közlekedés, szennyvíz) A táji és környezeti értékek megóvása, környezeti állapot javítása. Együttműködések szorgalmazása, fejlesztési feladatok közös megvalósítása, összetartozás erősítése. Intézkedések Füzesabonyban ipari park, valamint Kápolna, Kompolt, Kál térségében ipari terület kialakítása, üzemek, ipari cégek letelepedésének ösztönzése. Egykori laktanyák rehabilitációja (Verpelét, Tarnaszentmária, Feldebrő), barnamezős beruházásokkal vállalkozások betelepítése. A mezőgazdasági birtokok-tulajdonosok új típusú társulásának, együttműködésének létrehozása a termelés és feldolgozás hatékonyabbá tétele érdekében. A mezőgazdasági termékek primer foknál magasabb szintű, a kistérségen belül való feldolgozása és értékesítése. Turisztikai desztináció menedzsmentek kialakítása az idegenforgalom szempontjából meghatározó két mikrotérségre (Tarna mente, Tisza-tó) fókuszálva, a falusi turizmus. A kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása (kerékpárutak, kölcsönzők, szállítás, eligazító táblák). A vendégfogadási feltételek (szállás, étkezés, egyéb szolgáltatások) minőségi. Piaci igényekre alapozott (szak)képzések indítása, az ehhez kapcsolódó oktatási feltételek megteremtése (iskolafejlesztés). Vállalkozók szakmai továbbképzése az érdekképviseleti szerveken (pl. kamarák) keresztül. Idősek bentlakásos otthonainak férőhely bővítése, a szociális gondozásban és étkeztetésben ellátottak számának növelése. Szennyvíz-hálózat kiépítése az alábbi településeken: Feldebrő, Aldebrő, Tófalu, Kápolna, Kompolt, Kál, Nagyút, Szihalom, Mezőszemere, Mezőtárkány, Egerfarmos. Települési belterületi utak felújítása, építése, mezőgazdasági utak. 19
Társadalmi összefogás a (kerékpáros)turizmus szempontjából is fontos vasúti szárnyvonalak (Kál-Káplna Tarnaszentmária, Füzesabony Poroszló) fennmaradása érdekében. Kistérségen belüli tömegközlekedés javítása, elsősorban Füzesabony elérhetőségének szempontjából (pl. Verpelét Füzesabony viszonylat). Hulladék-lerakóhelyek rekultivációja, illegális telepek felszámolása, a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése a településeken. Csapadékvíz-elvezető rendszerek felújítása, belvízkárok megelőzése. Vízkészlet és minőség javítás. A települések környezeti állapotának javítása, településkép, zöldfelületek. Társadalmi együttműködések (pl. testvérkapcsolatok, Leader programban való részvétel, civil szerveződések) létrehozása, ápolása. Elektronikus információs hálózatok üzemeltetése (teleházak, e-magyaroszág pontok). Kistérségi fejlesztési irányok, várható hatások A személyes interjúk során a települések úgy vélekedtek, hogy a foglalkoztatás javítása mellett az élhetőbb környezet biztosításával állíthatók meg, illetve fordíthatók meg a kedvezőtlen tendenciák (elöregedés, elvándorlás, stb.). Ezek a gondok jelen vannak a kistérség településeinek többségénél. Mindezeket figyelembe véve az önkormányzati projekt elképzeléseket tartalmazó táblázatból jól látható, hogy a kistérségi társulás egyrészről az infrastrukturális, illetve a környezetvédelmi lemaradások felszámolását tűzte ki célul. Ennek az lehet az oka, hogy ezeken a területeken vannak a legnagyobb lemaradások a településeken. Másrészről kiemelt feladatnak tekintik az önkormányzatok a szociális és egészségügyi ellátórendszerek és az oktatási alap fenntartását, illetve a települések elérhetőségének a biztosítását. A kistérségben összegyűjtött projektek száma a 2007-2013-as időszakra összesen 159 db, az általuk képviselt, becsült fejlesztési érték meghaladja a 25 milliárd Ft-ot. Ezek 58,6 %- a a., 25,1 %-a a 2009-1020., 16,3 %-a a 2011-2013. időszakban kerül a tervek szerint megvalósításra (2. számú melléklet). A kistérségi koncepcióban megfogalmazott feladatok között, de a személyes interjúk során elhangzottak szerint is kitüntetett figyelmet kapott a versenyképesség javítása, az iparfejlesztés, a vállalkozások letelepedésének segítése (ipari park Füzesabonyban, ipari 20
területek kijelölése több településen). Ezzel szemben az eddig megismert projekt elképzelések ezeket a célokat nem tartalmazzák. Említést érdemel, hogy a vállalkozások lehetséges i (munkahelyteremtés, -megtartás) alig érzékelhetően jelennek meg a projektek között, azok szinte kivétel nélkül önkormányzati indíttatásúak és tartalmúak. A beruházások közel 80 %-át a kistérségből az ÉMOP pályázataira tervezik benyújtani és mindössze alig több mint 20 %-át ágazati operatív programokra. Az összegyűjtött projektek hat csoportba rendezhetőek, amelyek várható hatásaikkal a következők: Közlekedési k Ebbe a csoportba tartoznak a települések belterületi útjainak, gyalogjárdáinak felújítása, kerékpárutak, parkolók, hidak építése, parkolók kialakítása, mezőgazdasági utak és az egyes településeket összekötő (térségi) utak felújítása. A beruházások megvalósulásával javul a települések elérhetősége, a belterületi közlekedés minősége, biztonsága. A jobb elérhetőség befektetőket, vállalkozásokat vonzhat a kistérségbe. A megvalósult kerékpárutakkal a térségbe látogatók száma növekedhet (kerékpáros turizmus). Vízrendezéssel kapcsolatos beruházások A vízrendezés témakörébe a térség településeinek fekvéséből adódó belvízrendezési, bel- és külterületi csapadékvíz elvezetési beruházások (beleértve a záportározókat is), valamint a jóléti tavak kialakítása tartoznak. A tervezett kkel megoldódik az érintett települések biztonságos csapadékvíz elvezetése, a vízkárok csökkentése, ezáltal a települési környezet, valamint a lakosság életkörülménye javul. Idegenforgalmi k A kistérség turisztikai fejlesztését az idegenforgalmi látványosságokhoz illeszkedő beruházások (pl. ÖKO-centrum), valamint a szálláshelyek megfelelő szintű kialakítása jelenti. A térségben a Tisza-tóhoz, illetve a falusi turizmushoz kapcsolódó projektek a meghatározóak. Megvalósításukkal nőhet a térségbe látogató vendégek száma, az itt tartózkodásuk idejének növekedésével pedig a turizmusból származó jövedelem emlekedhet. Önkormányzati intézményfejlesztés Az önkormányzatok kötelező feladataiból adódóan ez kiemelt fontosságú terület, amelybe a települések közigazgatási, oktatási, művelődési, sport, valamint szociális 21
intézményeinek fejlesztési tartoznak. A projektek hozzájárulnak az életkörülmények javulásához, a települési szolgáltatások színvonalának emelkedéséhez, az esélyegyenlőség biztosításához (lásd akadálymentes épületek). Települési környezet rendezése Az ebbe a csoportba sorolható projekt elképzelések faluközpont rendezése, játszótér kialakítása, zöldfelületi k elősegítik az egységes települési arculat kialakítását, az egészségesebb környezet jobb életkörülményeket biztosítását teszi lehetővé. Az ilyen jellegű beruházások erősíthetik a település népességmegtartó képességét is. Közműberuházások és hulladék-elhelyezés A mellékletben felsorolt ivóvízhálózat rekonstrukciók, szennyvízberuházások, hulladék-elhelyezési projektek megvalósulása egészségesebb környezetet, jobb életkörülményeket teremtenek, a közműberuházásokkal kialakított építési és ipari területek hozzájárulnak a település lakosságának megtartásához, vállalkozások letelepedéséhez. A kistérség kiemelt projektjei Kistérségi szempontból kiemelt projektként kezeljük a településcsoportokat érintő szennyvíz-beruházásokat (hiszen jelenleg a kistérség 11 településén az összes település 60 %-án nincs a szennyvízhálózat kiépítve), valamint a kistérség központjában megvalósuló közterület fejlesztést. A kiválasztott három beruházás a -as időszakban a kistérségi szinten tervezett fejlesztési összeg több mint 60 %-át képviseli. A kiemelt projektek az alábbiak: Szennyvízhálózat kiépítése, becsült költség: 4 200 000 e Ft gesztor: Kompolt Község társult települések: Feldebrő, Aldebrő, Tófalu, Kápolna, Kál megjegyzés: Nagyút csatlakozásának lehetősége Szihalom és 3 társult település szennyvízelvezetése, becsült költség: 2 600 000 e Ft gesztor: Szihalom Község társult települések: Egerfarmos, Mezőszemere, Mezőtárkány 22
Rákóczi út felújítása, esztétikai kialakítása és a hozzá kapcsolódó ifjúsági park és játszótér kialakítása, bekerülési költség: 2 250 000 e Ft pályázó: Füzesabony Község Elsősorban az érintett települések szempontjából kiemelt fontosságúak az alábbi projektek: Aldebrő Óvoda energiatakarékosságot biztosító korszerűsítése 15 000 eft Besenyőtelek ÁMK energiatakarékos felújítása 230 000 eft Dormánd Belterületi csapadékvíz-elvezetés 80 000 eft Egerfarmos Komplex idősellátás gondozási központ II. ütem 40 000 eft Feldebrő Új óvoda építése 50 000 eft Füzesabony Közintézmények felújítása 500 000 eft Kál Általános iskola 8 tantermesre történő bővítése 100 000 eft Kompolt Új lakóterületen szilárd burkolatú út építése 150 000 eft Mezőszemere Általános iskola felújítása 150 000 eft Mezőtárkány Óvodabővítés és a régi iskolaépület felújítása 270 000 eft Nagyút Faluközpont kialakítása 15 000 eft Poroszló Általános iskola korszerűsítése 220 000 eft Sarud Nevelési-oktatási intézmények épületeinek felújítása 100 000 eft Szihalom Általános iskola felújítás és bővítés 125 000 eft Újlőrincfalva Informatikai központ létesítése 14 000 eft Verpelét Belterületi utak felújítása 30 000 eft A fenti kiemelt projektek kiválasztásán túlmenően a. időszakra elkészítettük projekt-csoportosítási javaslatunkat, amelyet a 3. számú melléklet tartalmaz. Az alapelv az volt, hogy a kistérségben a szomszédos települések azonos vagy hasonló tárgyú fejlesztési elképzeléseiket gesztor önkormányzat meghatározása mellett közös projektként készítsék el az érintettek és nyújtsák be a megfelelő operatív programhoz kapcsolódóan. Természetesen ez változhat, illetve más projekt csoport is képződhet a leírtakon kívül, amennyiben a települések felvállalják a közös pályázatot és annak megvalósítását. 23
Felhasznált források A Füzesabonyi Kistérség Komplex Terület- és i Koncepciója, 2005. Készítették: Kelemen József, Mann Roland, Márkus János András vidékfejlesztési menedzserek Füzesabony kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programja, 2004. Készült: Füzesabonyi Kistérség Társadalmi fórum közreműködésével 10 éves a területfejlesztés Heves megyében c. kiadvány, 2006. Készítette: Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. Önkormányzatok által kitöltött adatlapok, személyes interjúk a települések polgármestereivel, 2007. augusztus; forrás: Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. 24
MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Felmérési adatlapok összesítő táblázata 2. számú melléklet Önkormányzati projekt elképzelések (2007-2013) 3. számú melléklet Projekt csoportosítási javaslatok (.) 25
1. számú melléklet: Felmérési adatlapok összesítő táblázata a 2007. 08. 31-i állapotnak megfelelően lakosság (fő) nyugdíjasok aránya (%) munkanélküliségi ráta (%) ÖNHIKI (év) körjegyzőség kisebbségi önkormányzat település jelleg tevékenység jelleg fejlesztés szempontjából Aldebrő 749 24,8 7,39 2006-2007 + német nem alvó mezőgazdasági stagnáló Besenyőtelek 2933 25,2 10,26 2006 - cigány nem alvó mezőgazdasági felzárkózó Dormánd 1065 15 10,76 2006 - - alvó szolgáltató felzárkózó Egerfarmos 737 33,9 7,5 - + - nem alvó mezőgazdasági elöregedő Feldebrő 1182 26,1 6,26 2006-2007 - cigány nem alvó mezőgazdasági elöregedő Füzesabony 8325 17 6,06 2006 - cigány nem alvó mezőgazdasági stagnáló Kál 3775 28,5 9,73 - - cigány nem alvó ipari felzárkózó Kápolna 1609 26,8 11,58 2006 - cigány nem alvó ipari felzárkózó Kompolt 2213 25,6 9,56 2006-2007 - német, cigány nem alvó mezőgazdasági felzárkózó Mezőszemere 1389 35,9 13,94 - + - nem alvó mezőgazdasági felzárkózó Mezőtárkány 1758 22,8 10,92 2006-2007 - cigány nem alvó mezőgazdasági stagnáló Nagyút 786 43,3 3,76 2006-2007 - - alvó mezőgazdasági elöregedő Poroszló 3076 26 10,96 2006-2007 + cigány nem alvó mezőgazdasági felzárkózó Sarud 1320 36,4 17,41 2006-2007 - cigány nem alvó mezőgazdasági leszakadó Szihalom 2140 21,8 6,28 2006 - - nem alvó mezőgazdasági stagnáló Tófalu 642 23,4 7 2007 + - nem alvó mezőgazdasági elöregedő Újlőrincfalva 294 22,8 17,58 - + - nem alvó mezőgazdasági elöregedő Tarnaszentmária 272 38,6 4,96 - + - alvó mezőgazdasági elöregedő Verpelét 4200 20,5 9,65 - + cigány nem alvó mezőgazdasági felzárkózó Készítette: Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. 1/20 2007.10.31