Megváltozott munkaképesség komplex rehabilitáció Egészségkárosodás esetén igényelhető ellátások Dr. Székely Ildikó NRSZH 2016
Történeti áttekintés 1908-ban hozták létre az Állami Munkás Biztosítási Hivatal Orvosi Tanácsot mint orvosszakértői szervezetet 1960-ban a Munkaképesség-csökkenést Véleményező Orvosi Bizottságok Országos Igazgatóságát budapesti székhellyel. Szeged, Debrecen, Pécs, Győr II. fokú bizottságok is. 1971-től Országos Orvosszakértői Intézet 2007 július Rehabilitációs törvény Kormányrendelet Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértő Intézet Regionális Igazgatóságok: Budapest, Szeged, Debrecen, Pécs, Miskolc, Székesfehérvár,Győr. december: Kormányrendelet a komplex rehabilitációról vizsgálatok helye: I. fok területi kirendeltségen II. fok regionális igazgatóságon 2011-től Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól
Jelenleg I. fok Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Rehabilitációs Főosztály Szakértői bizottságai II. fok NRSZH Szakértői bizottsága Bírósági felülvizsgálat: Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 24 jogcím: komplex minősítés és szakkérdések vizsgálata
Szakértői bizottság összetétel Komplex minősítés során minimum 4 fő 2 orvos szakértő, 1 foglalkozási rehabilitációs szakértő, 1 szociális rehabilitációs szakértő Szakkérdés vizsgálata során 2 fő orvos szakértő
Fogalom meghatározás Fogalom Betegség Rendellenesség Fogyatékosság Rokkantság Értelmezés Jogi Orvosi Szociális Köznyelvi értelmezés Szakemberek és állampolgárok közötti kommunikációs zavar
Egészségi állapot: Szervezet morfológiai alkotóelemeinek és azok funkciójának az állapota, a szervezet működésének meghatározott szintje, mely az egyén közérzetét, képességeit, tevékenységét, társadalmi részvételét befolyásolja. Képesség: feladatok, cselekvések végrehajtására való alkalmasság. Teljesítmény: képesség aktuális helyzetben.
Károsodás: A szervezet alkotóelemeinek, fiziológiai funkcióinak a normális populációs standardoktól eltérő volta: hiánya, csökkenése vagy torzulása. Fogyatékosság: Az egyén tevékenységének korlátozottsága, az a nehézség, amellyel az egyén a tevékenység végrehajtása során szembesül. Fogyatékosság lehet átmeneti vagy tartós. Akadályozott tevékenység szerint: látás, hallás, mozgás stb. fogyatékosság mennyiségi és minőségi szempontok alapján: enyhe, mérsékelt, közepes, súlyos fogyatékosság.
Rokkantság: A fogyatékos egyén részvételének korlátozottsága. károsodás fogyatékosság rokkantság Kontextuális tényezők: Az egyén életének, összefüggésrendszerét alkotó személyes és környezeti tényezők. Személyes tényezők: életkor, nem, képzettség, élet és munkatapasztalat, társadalmi helyzet. Környezeti tényezők: természetes és mesterséges környezet, társadalmi viszonyok, körülmények, szolgáltatások, szabályozások, attitűdök.
A károsodás kritériumai és értékelése Károsodásra utal a tevékenység akadályozottsága, a részvétel korlátozottsága. Értékelés alapja: egészségügyi dokumentumok A károsodás mértékének százalékos meghatározásai nem abszolút, hanem összehasonlítási értéket képviselnek. A jogszabályok az ellátás differenciálása céljától igénylik a károsodás arányszámokkal jellemezhető kategorizált sorolását.
Rokkantság fokozatai 2011. december 31-ig 1) Nem rokkant 2) III. csoportú rokkant: aki nem teljesen munkaképtelen 3) II. csoportú rokkant: aki teljesen munkaképtelen, de önellátásra képes 4) I. csoportú rokkant: aki teljesen munkaképtelen és önellátásra sem képes A besorolás függ: az egészségi állapottól a megrokkanás időpontjában életkorától szolgálati időtől
Legnagyobb probléma a rokkantságra a fogyatékosságra vonatkozó régi szemlélet továbbélése. Stephen Hawking A fogyatékkal élők számára azt tanácsolom, hogy olyan elfoglaltságot keressenek maguknak, amelyeket a betegség nem befolyásol. Ne éljetek fogyatékkal a lelketekben és az elmétekben.
Minősítési kategóriák 2012.Január 1-től EÁ > 60% - rehabilitáció nélkül foglalkoztatható EÁ 51-60 % B EÁ 31-50 % C EÁ < 30% - önkiszolgálási képességvizsgálata önkiszolgálási képessége orvosi szempontból megtartott - D kategória önkiszolgálási képessége hiányzik - E kategória
7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról
Mikor kell alkalmazni? Valamennyi jogcím esetén, amikor az egészségi állapot vagy össz-szervezeti egészségkárosodás mértékéről kell nyilatkozni. - I. fokú eljárás során - jogorvoslati eljárás (II. f.) során - bírósági felülvizsgálat során
Komplex minősítés során az egészségi állapot vizsgálata keretében a rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak szerint kell eljárni.
Egészségi állapot meghatározásának módszere: - Az egészségkárosodás értékelése szervrendszerenként, illetve betegségcsoportonként történik. - Az értékelés alapján a különböző egészségügyi dokumentumok és szakértői vizsgálat során észlelt aktuális állapot képezik. - Alapvető feladat az adatok hitelességének esetleges ellentmondásainak a megállapítása. - Az egészségkárosodás értékelése akkor megbízható, ha a kérelmező kivizsgálása, gyógykezelése, orvosi rehabilitációja teljes körűen megtörtént. - Az értékelő táblázatok az FNO elvei figyelembe vételével készült.
A skála 0%-os értékét a károsodásmentesség, a 100%-os értéket a teljes károsodás jelenti Nincs számottevő egészségkárosodás 0-4% EK csekély mértékű 5-9% EK kismértékű 10-24% EK közepes mértékű 25-49% EK nagymértékű 50-69% EK közel teljes mértékű 70-99%
A táblázatok szervrendszer vagy betegség specifikusak. A táblázatokban a vízszintes sorok tartalmazzák az adott szervrendszerre vagy betegségcsoportra vonatkozó súlyossági fokozatot. A függőleges oszlopok az értékelési, diagnosztikai kritériumokból állnak.
Az EK meghatározása során ALAPELV: A súlyossági fokozaton belül meghatározott értéktartományon belül a középértékről kiindulva kell az értékelést elvégezni. Több kritérium megléte esetén az értéktartományon belül a középérték felett, míg kevesebb kritérium esetén a középérték alatt kell meghatározni.
FONTOS! Több szervrendszert érintő veleszületett vagy szerzett krónikus lefolyású kedvezőtlen prognózisú betegséget az FNO elvei alapján, a napi tevékenység korlátozottsága és a betegség jellemző korlefolyását figyelembe véve kell elbírálni.
A 0-4% közötti károsodást az összszervezeti egészségkárosodásnak a kiszámítása és az egészségi állapot meghatározásakor nem lehet figyelembe venni.
Többszörös károsodás együttes értékelése: REK(n-1) REK(n) (degresszív százalék számítás elve)
A rehabilitálhatóság minősítésének foglalkozási szempontjai
Foglalkoztatási előzmények Képzettségi, tanulmányi előzmények Személyes érdeklődésének összhangja a foglalkoztatási lehetőségekkel Életpálya karaktere, munkára szocializáltsága, életútja Életkora Mobilitási képessége, lehetősége, lakóhely-munkahely Speciális foglalkoztatási feltételek szükségessége Munkahelyi terhelhetősége Egyéb hátrányos helyzetű csoporthoz tartozás Életmód Egyéb akadályozó korlátozó tényezők Meglévő, felajánlható foglalkozás munkaerőpiaci pozíciója Foglalkoztatási lehetőségek, munkáltatók Térség foglalkoztatási helyzete, perspektívák Foglalkoztatása esetén igénybe vehető kedvezmények, támogatások
Szociális szempontok a foglalkozási rehabilitálhatóság minősítéséhez
Önellátás, önkiszolgálás szociális háttere Napi feladatok ellátása Kommunikáció Motiváció, attitűdök Életvezetés, önálló életvitel Probléma megoldási képesség, alkalmazkodás a változáshoz Mobilitás Érzelmi kapcsolatok Családi kapcsolatok, közösségi kapcsolatok Családtagok ellátása
Egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások Társadalombiztosítási ellátások: Táppénz Baleseti táppénz Rokkantsági és rehabilitációs ellátás Baleseti járadék Baleseti hozzátartozói nyugellátás Hozzátartozói nyugellátások: özvegyi, szülői nyugdíj, árvaellátás
Egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások Szociális járadékok, járadékszerű ellátások: Rokkantsági járadék Aktív korúak ellátása Ápolási díj
Egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások Fogyatékossághoz kapcsolódó egyéb ellátások: Fogyatékossági támogatás Vakok járadéka Emelt összegű családi pótlék 18 év felett Hadigondozottak ellátásai: Közlekedési kedvezmények, támogatások
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!