A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar Irodalomtudományi Intézet 1.4 Szakterület Nyelv és irodalom 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Magyar nyelv és irodalom 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Esztétika LLM5016 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Orbán Gyöngyi 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Serestély Zalán 2.4 Tanulmányi év MA+MM 2.5 Félév 5. 2.6. Az értékelés módja E 2.7 A tantárgy típusa V A III. 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 3 melyből: 3.2 előadás 2 3.3 szeminárium/labor 1 3.4 A tantervben szereplő össz-óraszám 7 melyből: 3.5 előadás 4 3.6 szeminárium/labor 1 A tanulmányi idő elosztása: óra A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása 25 Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás 10 Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portfóliók, referátumok, esszék kidolgozása 25 Konzultáció Vizsgák Más tevékenységek:... 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 28 3.8 A félév össz-óraszáma 98 3.9 Kreditszám 4 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli 5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei előadóterem szemináriumterem, vetítő, laptop, a szemináriumon való részvétel 6. Elsajátítandó kompetenciák
Szakmai kompetenciák Az esztétikai tapasztalat reflektált megközelítése; az esztétikai kérdések hagyománytörténete Művészetértelmezés mint esztétikai tapasztalat Az esztétikai tapasztalattal kapcsolatos aktuális kérdéseknek a hagyománytörténésbe való beillesztése: a klasszikus esztétika kérdéseinek posztmodern újrafogalmazása Általános kompetenciák Önálló esztétikai szemlélet kialakítása az esztétikai gondolkodás hagyományának ismeretében Igényes szövegek alkotása az esztétika témaköreiben (szóbeli és írásbeli műfajokban egyaránt) 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései Az esztétikai gondolkodás hagyományának, illetve e hagyomány jelentősebb alapszövegeinek olvasása, applikatív megértése Egy, az esztétikai tapasztalat fontosabb kérdéseit felvető, bevezető órasorozatot követően az előadások gondolatmenete az esztétika történetének klasszikus szövegei nyomán halad, Platóntól Gadamerig. Tulajdonképpen nem hagyományos értelemben vett esztétikatörténeti kurzusra kell itt gondolni, hiszen a klasszikus szövegek (újra)olvasása révén az esztétikai tapasztalattal kapcsolatos aktuális kérdéseknek a hagyománytörténésbe való beillesztését fogjuk megkísérelni. Más szavakkal: megpróbáljuk visszakeresni a szép aktualitásával kapcsolatos kérdéseink gyökereit az esztétikai gondolkodás hagyományában, illetve fordítva: megkíséreljük újra (és új módon) feltenni a régi esztétikai kérdéseket. 8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás Didaktikai módszerek 1. Az esztétikai diszciplína alapkérdései, korunk kultúrájában betöltött szerepe és ennek problematikussága 2. Esztétikai gondolkodás az antikvitásban: Platón (ideatan, szépségfelfogása, a művészet létrangjának kérdése) 3. Esztétikai gondolkodás az antikvitásban: Arisztotelész (a Megjegyzések
mimészisz, a tragédia és a katharszisz fogalmai mentén felvetődő kérdések) 4. A középkori keresztény filozófia szépségfelfogása 5. A művészet mint a szép vizsgálatának kitüntetett területe a reneszánsz korában 6. Az esztétikai diszciplína megalapozása: Alexander Baumgarten 7. A szép fogalmának szubjektivizálása: Immanuel Kant 8. A művészet mint az emberi szellem fejlődésének egyik állomása Hegel koncepciójában 9. Esztétikai aktus és esztétikai tárgy korrelatív viszonya a fenomenológiai esztétikában 10. Esztétikai hermeneutika: az esztétika destrukciója (Heidegger), az esztétikai tudat kritikája (Gadamer) 11. Heidegger posztmetafizikus művészetfelfogása (A műalkotás eredete) 12. Gadamer: Az esztétikai tapasztalat antropológiai alapja: a játék, a szimbólum és az ünnep (A szép aktualitása) 13. Szöveg és interpretáció viszonya 14. Hermeneutika és dekonstrukció Könyvészet Platón: A lakoma. In: Összes művei. Európa Könyvkiadó, Bp., 1984. Platón: Az állam, X. rész. In: Összes művei. Európa Könyvkiadó, Bp., 1984. Arisztotelész: Poétika. Pannonklett Kiadó, Bp., 1997. Szent Ágoston: Vallomások és más írások (részletek az Esztétikai olvasókönyv A szép aktualitása kérdéséhez
c. válogatásból) Leonardo Da Vinci: Tudomány és művészet (részletek az Esztétikai olvasókönyv válogatásból) I. Kant: Az ítélőerő kritikája (részletek az Esztétikai olvasókönyv válogatásból) Schiller: Levelek az ember esztétikai neveléséről (részletek az Esztétikai olvasókönyv válogatásból) Lessing: Laokoón (részletek az Esztétikai olvasókönyv válogatásból) Hegel: Esztétika (részletek az Esztétikai olvasókönyv válogatásból) M. Heidegger: A műalkotás eredete. Európa Könyvkiadó, Bp., 1988. H. G. Gadamer: A műalkotás ontológiája és ennek hermeneutikai jelentősége c. fejezet. In: Igazság és módszer: Egy filozófiai hermeneutika vázlata. Budapest, 1984. 8.2 Szeminárium / Labor Didaktikai módszerek 1. A harc az Úrral: Jákob és Jónás. Exegézis és esztétika. bevezető beszélgetés Megjegyzések 1. Teremtés könyve (Genezis) I, 32: 23-32 2. Jónás könyve 2. A szépség és a szentség. Pravoszláv hermeneutika és teológiai esztétika: Andrej Tarkovszkij (rend.), Andrej Rljubjov, 1969. (letölthető formátum). 3. A szépség mint transzcendentálé. Kitekinés a középkori esztétikai gondolkodásra. Babits Mihály (szerk.), Amor Sanctus, középkori himnuszok, Polis, Kolozsvár, 1996. 4. Aisztheszisz, dünamisz, erósz. 5. A tragikum szépsége Mozart: Don Juan (szövegkönyv + az opera bármely feldolgozása letölthető formátumban) Aiszkhülosz: Eumeniszek, in: Aiszkhülosz, Oreszteia 6. Technológia és esztétika
7. A popzene esztétikája Kanye West: Runaway Könyvészet 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. a. Andrei Pleu, Jákob harca az angyallal, In: Uő, Angyalok, Kolozsvár. Koinónia, 2006, 218-234 b. Hans Robert Jauss, Jónás könyve az idegenség hermeneutikájának egy paradigmája, In: Uő, Recepcióelmélet esztétikai tapasztalat irodalmi hermeneutika, Budapest, Osiris, 1997. a. Lepahin Valerij, Antinómia és ontológia az ikon-képben, In: Uő, Az óorosz kultúra ikonarcúsága, Szeged, 1994, 21-34. b. Pavel Florenszkij, Az ikonosztáz, Budapest, Typotex, 2005. a. Umberto Eco, Művészet és szépség a középkori esztétikában, Budapest, Európa, 2007. b. Eriugena, Hugo de Sancto Victore, Aquinói Tamás szövegek, In: Marosi Ernő (szerk.), A középkori művészet történetének olvasókönyve, Budapest, Balassi Kiadó, 1997, 19-23. Soren Kierkegaard, A közvetlen erotikus stádiumok avagy a zenei-erotikus, In: Uő, Vagy-vagy, Budapest, Osiris, 2001, 45-86. Friedrich Nietzsche, A tragédia születése avagy görögség és pesszimizmus, Bukarest/Kolozsvár, Kriterion/Polis, 1994. a. Paul Virilio, Az eltűnés esztétikája, Budapest, Balassi/Tartóshullám, 1992. b. J. W. T. Mitchell: A műalkotás a bio-kibernetikus reprodukció korszakában, in: http://magyarepitomuveszet.mm-art.hu/hu/vizkult.php?id=783 a. Batta Barnabás: A pop védelmében, in: Tófalvy Zoltán, Kacsuk Zoltán, Vályi Gábor (szerk.), Zenei hálózatok. Zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában, Budapest, L Harmattan, 2011, 308-321 b. Patakfalvi Czirják Ágnes, Sounds of Cluj, A kolozsvári elektronikus zenei szcéna tíz éve, in: Zenei hálózatok. Zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában, Budapest, L Harmattan, 2011, 159, 168. 9. A szakmai testületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. A tantárgy tartalmának kialakításában figyelembe vettük mind a tantárgy oktatásának intézetünkben gyakorolt hagyományát, mind pedig más hazai és főként magyarországi egyetemek mai gyakorlatát. 10. Értékelés
A tevékenység típusa 10.1 Értékelési kritériumok 10.2 Értékelési módszerek 10.3 Ennek aránya a végső jegyben 10.4 Előadás Az előadások anyagának kreatív alkalmazása, a felvetett kérdések beépülése a szemléletbe, gondolkodásba Írásbeli dolgozat, aktív részvétel a megbeszéléseken 1/3 10.5 Szeminárium / Labor A szakirodalom alapos ismerete, az összefüggések felismerése Aktív részvétel a szemináriumi munkában, a szakirodalom ismerete, önálló dolgozatok írása A szakirodalom számonkérése (a vizsgadolgozat részeként) Minden órára kötelező az adott témához tartozó kötelező olvasmányok ismerete, ami röpdolgozat írásával kerül ellenőrzésre. A félév végéig minden hallgatónak egy előzetes egyeztetés után közösen kiválasztott műről kell elemzést leadnia, amelyben a műnek feltehető kérdések között helyet kap az áttekintett szakirodalom intermediális kérdésfeltevéseinek valamelyike. Mivel csak 7 szemináriumi alkalom van, maximum 1 hiányzás megengedett A félév végén a kötelező olvasmányokban foglalt alapvető ismeretek elsajátítása teszt formájában kerül ellenőrzésre. A végső jegy a műelemzés (60%) és a teszt (40 %) eredményeiből áll össze. 1/3 1/3 10.6 Minimális követelmények