Tanulmány A M EZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK JÖ V ED ELM EZŐ SÉG E AZ EU RÓ PA I UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON KOVÁCS GÁBOR - UDOVECZ GÁBOR dr. ÖSSZEFOGLALÁS A mezőgazdasági jövedelmek egyik összefoglaló jellegű megállapítása az, hogy a magyar mezőgazdaság legnagyobb szektorában, a GOFR-szektorban (gabona-olajos-fehérjerost növények) m ár 2004-ben, a későbbi években pedig még inkább javul a jövedelmezőség, tehát szilárdulnak az önfinanszírozás alapjai. A KAP támogatásokkal nem érintett ágazatokban (sertés-, baromfitenyésztésben, a zöldség- és gyümölcstermelés zömében) azonban az egységes európai piac biztosan csak élesebb versenyt hoz, annak minden lehetőségével és kockázatával együtt. Ezen ágazatok sorsa és persze jövedelemtermelő képessége is egyrészt külső tényezőn - a m agyar költségvetés támogató lehetőségén - másrészt, pedig az egyéni és a társas vállalkozások versenyképességén múlik. A versenyképesség számottevő javításához pedig mindenekelőtt hatékonyság-növelő és piacrajutási beruházásokra, valam int ütőképes termelői szervezetekre, összefogásra van szükség. Nem hallgatható el, hogy a m agyar mezőgazdaság ez utóbbi ágazataiban a jövedelmezőség növelése különösen feltételezi a régóta halogatott struktúraváltást is. Brutálisabban fogalmazva: a legkevésbé szervezett, a legkevésbé hatékony gazdaságoknak fel kell hagyniuk jelenlegi tevékenységükkel, s piacukat, termelési tényezőiket át kell engedniük a náluknál eredményesebb gazdaságoknak. Ez az a struktúraváltás, amely többlet-jövedelmekhez vezethet! Ha ez a folyamat kellően irányított és kellően gyors lesz, akkor a KAP kedvezményezett és a versenynek hatványozottan kitett ágazatok jövedelme m ár 2004-2005-ben nagyobb lesz, m int a csatlakozás előtti években volt. Az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt újra és újra célszerű szembesülni a magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzetével, s várható versenyesélyeivel. Erre azért tekinthető alkalmas információs bázisnak az ún. tesztüzemi rendszer (FADN), mert középpontjában a jövedelem áll. Másrészt, a jövőben, EU tagságunk idején is ez lesz az az európai adatbázis, amelynek alapján minősíthető lesz a Közös Agrárpolitika érvényesülése: eredményei és feszültségpontjai egyaránt. A jövedelmezőségnek, az elérhető jövedelem nagyságának pedig nyilvánvalóan kitüntetett szerepe van és lesz. Ez a kategória beszél egy elmúlt időszak hatékonyságáról, de a jövőbeni versenyképesség esélyéről is! 1. A KÖZÖS NEVEZŐ : A TESZTÜZEMI INFORMÁCIÓS RENDSZER (FADN) Az Európai Bizottság a mezőgazdasági üzemek jövedelem-alakulásának és gazdái-
2 KOVÁCS - UDOVECZ: Jövedelmezőség az EU-ban és Magyarországon kodásának elemzésére, s ezáltal a Közös Agrárpolitika támogatására 1965-ben egy reprezentatív információs rendszert hozott létre. A rendszer elnevezése: Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózat (angolul: Farm Accountancy Data Network, rövidítve: FADN). A tagországok számára kötelező az egységes brüsszeli adatbázis kialakításában való közreműködés. A Földművelésügyi Minisztérium 1995- ben megbízást adott az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) számára az EU-konform FADN-hálózat magyarországi kiépítésének megkezdésére. A későbbiekben a hálózat létrehozását a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény is előirányozta, megteremtve ezzel a rendszer jogi alapját. Az adatszolgáltatói hálózat több lépcsőben 2001-re épült ki országosan, a felmérésben résztvevő mintegy 2000 gazdasággal. Elnevezéseként - német mintára - a tesztüzemi hálózat" fogalom teijedt el. Az uniós előírásoknak megfelelően a magyar adatszolgáltatói hálózatban is csak a nagyobb méretű, kifejezetten piacra termelő gazdaságok képviselői jelennek meg. A mintát alkotó 2000 gazdaság hozzávetőlegesen 91 000 mezőgazdasági vállalkozást reprezentál. 2. AZ ÜZEMI STRUKTÚRA ÉS A JÖVE DELMEZŐSÉGI MUTATÓK ÖSSZEHA SONLÍTÁSA Az üzemi struktúra jellemzői A magyar tesztüzemi rendszer jelenleg már lehetővé teszi, hogy azonos rendszerben, azonos mutatók alapján történjen a mezőgazdasági üzemek összehasonlítása Magyarország és az EU tagállamai között. A magyar adatok egyrészt az Unió átlagával, másrészt - a termelési színvonalban és termelési szerkezetben leginkább hasonlítható - francia, olasz, osztrák, illetve portugál adatokkal kerülnek összevetésre. Az adatok Magyarországon 2001-re, az EU-tagországok esetében 2000-re vonatkoznak.1 A megfigyelt magyar üzemkör mezőgazdasági területe átlagosan 45,4 ha, szemben az EU 32,4 hektáros átlagával. A vizsgált országok közül legnagyobb területüek a francia gazdaságok: 65 hektáros átlagméretük több mint kétszerese az EU átlagnak és csaknem másfélszerese a magyarnak. Ausztria gazdaságai átlagosan 25,5 ha mezőgazdasági területtel rendelkeznek, s így 20%-kal kisebbek a közösségi átlagméretnél, míg Olaszország és Portugália esetében egyaránt 12 hektár körüli az átlagos méret (1. ábra). A A magyar gazdaságok mérete2 csak feleakkora (13,7 EUME), mint az EU átlag (26,0 EUME). A magyarországi adat akkora, mint az olasz és csaknem kétszerese a portugálénak de az egy üzemre jutó átlagos földterület lényegesen kisebb a magyarországinál. A mezőgazdasági területtel, illetve az SFHval kifejezett üzemméret viszonya adott ország esetében az 1 hektárra jutó átlagos SFH értéktől függ. Utóbbit alapvetően a termelés jövedelmezősége és a tevékenységi struktúra (a földhasználat intenzitása, az állatsűrűség és állomány-összetétel) befolyásolja. Magyarországon a termelés alacsony jövedelmezősége, illetve mérsékelt intenzitása egyaránt közrejátszik abban, hogy a szóbanforgó mutató az EU átlag 40 százalékát sem éri el (2. ábra). 1 Magyarországra vonatkozóan nincs korábbi adat, ezért meg kell elégednünk az egy év adataira épülő összehasonlítással. A másik probléma abból adódik, hogy három EU-tagország (Németország, Hollandia és Görögország) 2000. évi adatai a tanulmány készítésekor még nem szerepeltek a2 adatbázisban, ezért az EU-átlag megnevezés alatt csak 12 ország átlagos adatai jelennek meg. 2 Az ökonómiai Üzemméretet az ún, európai méretegységgel (EUME) fejezik ki. Egy EUME egyenlő az euróbán kifejezett standard fedezeti hozzájárulás (SFH) 1200 eurójával. Maga az SFH egy hozzáadott érték jellegű kategória: a bruttó termelési érték és a közvetlen változó költségek különbözeié (ágazati vagy üzemi szinten). Számításához normatív módon (egy adott régió üzemeinek többéves átlagaként) meghatározásra kerül a különböző tevékenységek egységnyi méretére vonatkozó érték.
GAZDÁLKODÁS, XLVII. évfolyam 3. sz. 3 Az átlagos üzemméret főbb jellemzői 1. ábra Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó SFH 2. ábra
4 KOVÁCS - UDOVECZ: Jövedelmezőség az EU-ban és Magyarországon Az Európai Unióban erős a gazdaságok specializálódása-, a gazdaságok mintegy 80%-a valamely termék vagy termékcsoport előállítására szakosodott (vagyis az SFH-juk több mint 2/3-a ebből adódik), és csak 20% folytat vegyes tevékenységet (l. táblázat). Magyarországon ezzel szemben csak az üzemek 64%-a szakosodott valamely irányban. '''---^O rszágok Tévékenységi irányok Az üzem szám megoszlása tevékenységi irányok szerint ^ 1. táblázat (M.e.: %) szántóföldi növénytermesztő 24,1 30,7 12,8 12,5 23,8.,* 3 5,1 Szakosodott gazdaságok zöldségtermesztő 2,8 3,1 3,4 3,5 4,2 ültetvényes 15,3 39,2 8,0 28,1 28,6 7,7 tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartása 37,8 7,9 49,1 13,0 23,3 8,9 abrakfogyasztó állatok tartása 1,6 0,4 6,2 0,7 1,5 8,1 Vegyes gazdaságok növénytermesztő1 3,9 13,1 4,8 22,4 9,5 12,3 állattenyésztő2 3,2 1,1 7,0 8,3 2,3 10,1 Franciaország Olaszország Ausztria Portugália EUátlag Magyarország növénytermesztőállattenyésztő 11,5 4,7 12,2 11,7 7,5 13,7 Összesen 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,0 Forrás: saját kalkulációk az FADN Public Database (http://euroda.eu.int/comm/agriculture/rical. illetve a magyar tesztüzemi adatbázis felhasználásával 1 Szántóföldi növénytermesztés, zöldség- és virágtermesztés valamint szölö-gyümölcs-termesztés különféle kombinációi állnak előtérben. 1 Tömegtakarmány-, illetve abrakfogyasztó állatok tartása dominál különböző kombinációkban. Az Unió üzemi struktúrájában (csak a megfigyelt - mérethatár fölötti - üzemkörre vonatkoztatva) az ültetvényes (szőlő, gyümölcs, déligyümölcs, olíva) gazdaságok vannak legnagyobb számban képviselve (arányuk 28,6%), őket követik a szántóföldi növénytermesztésre szakosodott (23,8%), valamint a szarvasmarha és juhtartó vállalkozások (23,3%). Magyarországon a megfigyelés alá vont, 2 EUME méretet meghaladó mintegy 91 000 gazdaság közül messze kiemelkedik a szántóföldi növénytermesztést folytatók részaránya (35,1%). Ezt a csoportot a vegyes növénytermesztő-állattenyésztő (13,7), valamint a vegyes növénytermesztő gazdaságok (12,3%) követik. A 2. és 3. táblázat a gazdaságszám és az SFH előállítás megoszlását mutatja a méretcsoportok szerint. Három, egyaránt széttagolt üzemi szerkezettel jellemezhető ország tűnik föl: Portugália, Olaszország és Magyarország. Közülük is kétségtelenül Magyarország mutatja a legsajátosabb képet: a gazdaságok túlnyomó többsége (több mint 80 százaléka) a két legkisebb méretcsoportban található, csekély gazdasági szereppel (12%-os SFH részesedés). A középső méretkategóriákban kevés az üzemszám kicsi gazdasági jelentőséggel. A
GAZDÁLKODÁS, XLVII. évfolyam 3. sz. 5 másik végletet pedig az jelenti, hogy a legnagyobb méretkategóriában a gazdasá- gok kevesebb mint 2 százaléka az összes SFH 53 százalékát állítja elő. "'"' n. Országok M é re U "\. csoportok 2. táblázat Az üzem szám megoszlása m éretcsoportok szerint (M.e.: %) Franciaország Olaszország Ausztria P o rtu gália EU-átlag 0 - <4 EUME 32,2 64,02 23,6 55,1 ' 4 _ <8 EUME 28,0 18,91 19,6 25,9 8 - < 1 6 EUME 15,6 19,0 44,1 9,73 19,4 10,8 1 6 - < 4 0 EUME 43,3 14,3 44,8 5,34 21,2 4,7 4 0 -< 1 0 0 EUME 32,8 5,3 10,9 1,64 12,5 1.7 > = 100 EUME 8,3 1,3 0,3 0,36 3,8 1,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: saját kalkulációk az FADN Public Database (httn://eurona.eu.int/comm/aericulture/rical- illetve a magyar tesztüzemi adatbázis felhasználásával 3. táblázat Az SFH megoszlása m éretcsoportok szerint (M.e.: %) O rszágok M é re N 's'\ ^ _ csoportok M agyarország Franciaország Olaszország A usztria P ortugália EU -átlag M agyarország 0 - < 4 EUME 7,46 24,77 3,01 11,3 4 - < 8 EUME 11,75 16,04 4,67 10,6 8 - < 1 6 EUME 4,18 15,67 22,54 16,21 9,31 8,8 1 6 - < 4 0 EUME 25,68 26,05 50,22 19,39 23,16 8,5 4 0 - < 1 0 0 EUME 42,80 22,69 25,76 13,84 31,62 7,5 > = 1 0 0 EUME 27,34 16,38 1,48 9,74 28,22 53,4 Összesen 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,0 Forrás: saját kalkulációk az FADN Public Database (http://europa.eii.int/comm/agriculture/ricaj. illetve a magyar tesztüzemi adatbázis felhasználásával A jövedelmezőség alakulása Magyarországon az egy hektárra jutó bruttó termelési érték kétharmada az EU átlagának, de 15%-kal nagyobb a portugál értéknél (4. táblázat). Ugyanakkor a folyó termelő felhasználás egy hektárra jutó összege - a kényszerű takarékosság mellett is - közelít Európához: m ár meghaladja a Közösség átlagának 90 százalékát, és több mint 70 százalékkal múlja felül a portugál üzemek adatát. Míg az EU átlagában egy euró folyó termelő felhasználásra 1,85 euró termelési érték esik, addig Magyarországon ez az arány csak 1,35. Ebben megnyilvánul az agrárolló hatása és a ráfordítások alacsony hatékonysága.
6 KOVÁCS - UDOVECZ: Jövedelmezőség az EU-ban és Magyarországon A z eredm ény levezetése 4. táblázat Országok Mutatók ^ Francia -ország Olaszország Ausztria Portugália EUátlag Magyarország Bruttó termelési érték, EUR/ha 1730,2 2388,8 2134,2 926,1 1571,5 1062,7 - Folyó termelő felhasználás, EUR/ha 1002,9 997,0 1071,1 461,0 850,7 787,4 - Értékcsökkenés, EUR/ha 278,3 375,7 495,6 159,3 229,5 69,6 + Folyó támogatások és -adók egyenlege, EUR/ha 267,4 340,1 615,3 154,3 274,9 45,9 = Nettó hozzáadott érték, EUR/ha 716,4 1356,2 1182,8 460,1 766,3 251,6 - Idegen erőforrások költségei', EUR/ha 305,7 221,3 166,9 114,7 245,9 197,8 ebből: bérek, EUR/ha 121,2 149,9 46,0 86,0 120,1, * 139,4 m + Beruházási támogatások és -adók egyenlege, EUR/ha 15,5 8,9-46,2 33,5 5,9 8,6 = Üzemi jövedelem'1, EUR/ha 426,3 1143,8 969,7 378,9 526,3 62,4 Üzemi bruttó jövedelem3, EUR/ha 547,4 1293,8 1015,7 464,9 646,5 201,8 Forrás: saját kalkulációk az FADN Public Database (httpy/europa.eu.int/comm/agriculture/rica). illetve a magyar tesztüzemi adatbázis felhasználásával 1Az idegen munkaerő bér- és társadalombiztosítási költsége, föld-, épület bérleti díja, fizetett kamatok. 2 Mivel a költségek között nem kerül levonásra a családi munkaidő-felhasználás bérköltsége, sem a családi tulajdonban levő föld és tőke költsége, ezért a mutató csak fenntartásokkal alkalmas családi és társas vállalkozások egymással való összehasonlítására, vagy együttes vizsgálatára. 3 Az előző mutató hibáinak részbeni korrigálására itt az alkalmazotti bér- és társadalombiztosítási költségek nincsenek levonva (az EU-FADN-ben nem használatos mutató). A bruttó termelési értékből levonva a folyó termelő felhasználást és az értékcsökkenési leírást (ez utóbbi - egy hektárra vetítve - Magyarországon csak 30%-a az EU-átlagnak), valamint a folyó támogatások és adók egyenlegét, a nettó hozzáadott értéket kapjuk. Ez Magyarországon 252 euró/ha, szemben az Unió 766 eurós hektáronkénti átlagával. A nettó hozzáadott értékben mutatkozó különbségeket nem utolsó sorban az adókkal csökkentett támogatások eltérő mértéke okozza. Utóbbiak Magyarországon hektáronként mindössze 17%-át teszik ki az unióbeli átlagnak. Amennyiben a hektáronkénti nettó termelési támogatások Magyarországon elérték volna az EU átlagot, akkor a magyar nettó hozzáadott érték 4%- kal meghaladta volna a portugált. Az üzemi jövedelem mutatója a tulajdon- és munkajogi eltérések miatt nem alkalmas Magyarország és az EU tagországok közötti összehasonlításra. Ez kitűnik abból is, hogy a mutató a valóságosnál nagyobb lemaradást jelez: az EU átlag több mint nyolcszorosa a magyar értéknek. A realitásokat jobban tükrözi az üzemi bruttó jövedelem egy hektárra jutó értéke, amely csak bő háromszoros eltérést mutat az EU javára. Az egységnyi mezőgazdasági területre jutó jövedelmezőségi mutatók ugyan fontos összehasonlítási lehetőséget kínálnak, de mégsem adnak teljes képet a vállalkozások jövedelmezőségi helyzetéről. A jobb megítélés érdekében célszerű megvizsgálni más erőforrások felhasználásának hatékonyságát is (5. táblázat). Magyarország szempontjából különösen előnyös képet kaphatunk, ha a lekötött állóeszköz-, vagy összes eszköz állományhoz képest vizsgáljuk a jövedelemalakulást. Magyarországon a
GAZDÁLKODÁS, XLVII. évfolyam 3. sz. 7 lekötött összes eszköz egy hektárra vetített értéke csupán töredéke az uniós átlagnak. Ebben szerepe van a viszonylag alacsony hazai földáraknak, illetve annak a körülménynek, hogy a bérlet aránya nálunk magasabb mint az EU átlag (a bérelt földterületek értéke nem jelenik meg a nyilvántartásokban). Abban viszont, hogy az épület-, tenyészállat-, gép- és forgóeszközállomány értéke is lényegesen elmarad az unióbeli átlagtól, a magyarországi gazdálkodók ténylegesen is rosszabb felszereltsége, eszközeik korszerűtlensége, elhasználódottsága nyilvánul meg? Mindenesetre az egységnyi eszközértékre ju tó bruttó jö ve delem mind az Unió átlagához, mind a vizsgált tagországokhoz képest Magyarországon a legmagasabb. A munkaerő egységére4 jutó jövedelem nagyságát illetően ismét a földterületre történt vetítésnél tapasztalt helyzet köszön vissza: a magyar érték alig lépi túl az EU átlag egyharmadát! A gazdasági méretnövekedéssel együtt általában a gazdálkodás hatékonyság is javul. Ez a jelenség olyan előnyökkel magyarázható, mint a nagyobb méretek mellett lehetővé váló teljesebb foglalkoztatás, jobb kapacitás-kihasználás, a járulékos beruházásoknál elérhető fajlagos megtakarítások stb. Ami a területegységre jutó termelést, jövedelmet illeti, ezek a hatások nem szükségszerűen kell, hogy megjelenjenek, hiszen éppen kisebb méretek mellett lehetőség nyílik intenzív területhasznositás- 3 Szerepet játszhat még a tárgyi eszközök eltérő értékelése is, amennyiben az Unió FADN rendszerében pótlási értéken tartják nyilván ezeket az eszközöket, míg a magyar tesztüzemi hálózatban az (időnként újraértékelt) tényleges beszerzési ár a nyilvántartás alapja. Azonos értékelési szisztéma mellett valamelyest mérséklődne Magyarország lemaradása a hektáronkénti tárgyi eszközök értékét tekintve. 4 A munkateljesítmény mértékegysége az éves munkaerőegység (EME). 1 ÉME egyenlő egy teljes munkaidőben foglalkoztatott, koránál és egészségi állapotánál fogva teljes értékű munkavégzésre alkalmas dolgozó éves munkateljesítményével. (Ez utóbbi a magyarországi kalkulációk során 2200 munkaórával lett figyelembe véve.) ra, de a munkaerő, vagy az eszközök egységére vetített mutatók javulása rendszerint megfigyelhető. Az üzemi méretek szerint csoportosított adatok igazolják a skála-hozadék meglétét. Az EU tagok mutatói - kisebb hullámzásoktól eltekintve - előnyösnek hozzák ki a nagyobb méreteket (1. melléklet, illetve 3. ábra). Ez igaz Magyarországra is, de nálunk lényegesen kisebbek a különbségek. Különösen szembetűnő, hogy a nagyobb gazdaságok Magyarországon egyelőre nem tudják produkálni az élőmunka hatékonyságának azt a hatalmas javulását, amit nyugat-európai társaik elérnek (ott az egy munkaerőegységre jutó üzemi bruttó jövedelem csaknem tízszeres eltérést mutat a két szélső méretkategóriában, míg Magyarországon kevesebb, mint kétszeres különbséget találunk). A különböző tevékenységek (ágazatok) természete miatt a legalapvetőbb termelési tényező, a föld hasznosításának a hatékonysága nehezen hasonlítható össze a tevékenységi irány szerinti üzemtípusokban. Egyértelmű ugyanis a zöldség-, valamint a szőlő- és gyümölcstermesztés, továbbá a vásárolt takarmányokkal (s ezáltal akár minimális saját területen) is sikerrel folytatható sertés- és baromfitartás pontosabban az ezekre specializálódott gazdaságok - fölénye (6. táblázat). Az EU tagországok összességét tekintve az egységnyi eszközértékre jutó bruttó jövedelem mutatója a zöldségtermelésre szakosodott gazdaságokban a legkedvezőbb, míg a munkaerő-hatékonyság terén az abrakfogyasztó állatokat tartó üzemek vezetik a sort. Vagyis elmondható, hogy az Unióban alapvetően nem a közvetlen jövedelemtámogatások szabják meg az ágazatok versenypozícióit. A leginkább támogatott két üzemkategória (szántóföldi növénytermesztés, tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartása) a középmezőnyben van a munkaerőhatékonyság, s a sereghajtók között az eszközhatékonyság szempontjából.
8 KOVÁCS - UDOVECZ: Jövedelmezőség az EU-ban és Magyarországon A eszköz- és a munkaerő-állomány jövedelmezőségével kapcsolatos adatok 5. táblázat Mutálok Országok Franciaország Olaszország Ausztria Portugália EUátlag Magyarország Összes eszközérték, EUR/ha 4174,0 24305,2 11183,1 4042,0 8354,0 1189,9 ebből: föld és ültetvény, EUR/ha 787,7 18486,5 2821,1 2266,8 4853,5 203,2 épületek, EUR/ha 613,0 2301,3 4898,0 479,4 1033,2 250,5 gépek, EUR/ha 726,6 1698,4 1872,6 607,7 759,9 283,6 tenyészállatok, EUR/ha 424,5 354,5 278,7 172,5 341,1 92,7 forgóeszközök, EUR/ha 1622,3 1464,5 1312,8 515,6 1366,4 359,97 Munkaerő-felhasználás, ÉME/100 ha 2,8 9,4 7,2 10,3 4,3 4,3 Üzemi bruttó jövedelem, EUR/l 00 EUR összes eszközérték 13,1 5,3 9,1 11,5 7,7 17,0 Üzemi bruttó jövedelem, EUR/ÉME 19610,4 13760,9 14076,1 4500,0 15177,5 4679,7 Forrás: saját kalkulációk az FADN Public Database íhttp://europa.eu.int/comm/agriculture/rica'). illetve a magyar tesztüzemi adatbázis felhasználásával Az egy hektárra jutó üzemi bruttó jövedelem méretkategóriánként 3. ábra A magyarországi helyzet vizsgálata hasonló eredményre vezet: minden jövedelmezőségi mutatót vizsgálva a zöldségtermelő gazdaságok állnak az élen és 2001- ben viszonylag kedvező helyzetben voltak az abrakfogyasztó állatokat tartó üzemek is. A sort a szarvasmarha- és juhtartássai foglalkozó, valamint az ültetvényes gazdaságok zárják.
GAZDÁLKODÁS, XLVII. évfolyam 3. sz. 9 6. táblázat A tesztüzemek eredményei méretkategóriánként ".^M éretcsoportok/m utatók Országok ------ 0 - < 4 EUME 4 - < 8 EUME 8 - < 1 6 EUME 16 - <40 EUME 4 0 - <100 EUME > =100 EUME Franciaország - Bruttó termelési érték, EUR/ha - - 1223,9 1433,9 1702,9 2199,6 - Nettó hozzáadott érték, EUR/ha - - 521,5 588,7 681,2 958,8 - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/ha - - 469,4 476,5 507,0 715,9 - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/100 EUR összes eszközérték 11,8 11,5 12,5 16,1 - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/ÉME - - 9571,1 14295,8 21030,7 28045,2 Olaszország - Bruttó termelési érték, EUR/ha 1776,0 1946,2 1838,2 2368,2 2941,1 3744,1 - Nettó hozzáadott érték, EUR/ha 982,9 1045,0 1047,6 1251,5 1567,3 2592,0 - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/ha 939,3 1020,3 1009,4 1193,3 1473,6 2452,4 - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/100 EUR összes eszközérték 3,7 4,0 4,8 5,4 6,0 8,0 - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/ÉME 5479,2 7240,9 10883,5 16369,9 25886,9 53555,8 Ausztria - Bruttó termelési érték, EUR/ha - - 2121,2 2109,6 2223,2 1653,4 - Nettó hozzáadott érték, EUR/ha - - 1192,0 1183,5 1187,6 834,6 - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/ha - - 1034,9 1040,6 964,2 581,2 - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/100 EUR összes eszközérték 7,7 9,4 10,8 9,4 - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/ÉME - - 10348,7 14888,2 21089,4 21654,9 Portugália - Bruttó termelési érték, EUR/ha 764,3 1031,4 944,2 1067,3 929,9 971,5 - Nettó hozzáadott érték, EUR/ha 417,1 488,3 466,1 490,1 415,1 566,3 - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/ha 480,0 477,7 454,3 475,6 390,3 527,4 -Ü zem i bruttó jövedelem, EUR/100 EUR összes eszközérték 8,4 3,6 13,1 15,1 17,6 21,3 - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/ÉME 2729,4 2976,2 5088,7 8292,7 12641,8 23853,0 EU-átlag - Bruttó termelési érték, EUR/ha 1286,2 1436,4 1198,2 1314,2 1568,3 2186,5 - Nettó hozzáadott érték, EUR/ha 747,6 860,9 650,7 661,3 705,3 1026,7 - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/ha 744,6 336,4 598,2 579,9 564,8 806,3 - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/100 EUR összes eszközérték 5,1 5,4 6,1 7,7 8,7 9,7 - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/ÉME 4706,9 7399,0 10183,5 15437,8 22360,7 32312,0 Magyarország - Bruttó termelési érték, EUR/ha 901,6 842,9 825,9 1031,1 1050,8 1229,3 - Nettó hozzáadott érték, EUR/ha 263,4 187,4 150,1 198,6 185,1 309,5 - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/ha 239,7 167,4 126,8 160,4 140,5 235,1 - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/100 EUR összes eszközérték 14,1 11,7 9,6 10,0 13,6 26,3 - Üzemi bruttó jövedelem, EUR/ÉME 3292,9 3161,2 3468,9 5173,5 5000,1 6162,2
10 KOVÁCS - UDOVECZ: Jövedelmezőség az EU-ban és Magyarországon 7. táblázat Az EU tagság előtt (2003) várható term elői árak M agyarországon és az EU-ban (eu ró /l00 kg) Term ékek M agyar á r EU 15 súlyozott á r M agyar/eu ár, % 2003 2003 2003 Vágómarha 84 105 80 Vágósertés 105 105 100 Vágócsirke 72 75 96 Pecsenyebárány 200 200 100 Tehéntej, 3,6% 27,2 29,0 94 Tojás 5,2 5,8 90, Búza 10,5 11,2 9 4 í Árpa 10,2 11,0 93 Kukorica 930 11,8 76 Rizs 29 28,6 101 Burgonya 12 13 92 Cukorrépa, tonna 25 41 61 Napraforgómag 19 19,5 97 Vöröshagyma 1405 23,0 63 Paradicsom 37 62 60 Uborka 43 43 100 Alma 23 35 66 Körte 19 45 42 Forrás: Orbánná Nagy Mária: A magyar élelmiszergazdaság termelői és fogyasztói árai az Európai Unió árainak tükrében, AKII 2002. 1. szám és a Gazdálkodás 2002. 4. sz. 10-21. pp. 3. A JÖVEDELMEK VÁLTOZÁSA AZ EU- CSATLAKOZÁS UTÁN A mezőgazdaságban lekötött tőke megtérülését és a folyó ráfordítások hasznosulását az EU csatlakozás után is alapvetően a közgazdasági feltételek, illetve a versenyképesség alakulása dönti el. Izgalmas kérdésről van szó, mert mindkét területen számottevő változásokra lehet számítani. Folytatódik az input- és outputárak felzárkózása; az intézményi árak és az intervenciós rendszer révén csillapodik az árak hullámzása; markánsan változik a támogatási rendszer, s nyilvánvalóan éleződik minden termékpályán a piaci verseny. A jövedelmek, az önfinanszírozó képesség alakulása mindezen tényezők szintézisétől, végeredményben azonban a termelői szféra alkalmazkodásától függ. Az áraktól rem élt jövedelm ek Orbánná Nagy Mária szerint Az Európai Unió és Magyarország mezőgazdasági termelői árai között jelentős közeledés ment végbe a kilencvenes évtizedben, különösen az évtized második felében. A termelői árak igen differenciált - de jellemzően 25-30%-os mértékű - közeledését részben az uniós árak visszaesése, másrészt a magyarországi árak emelkedése idézte elő. Már a 2000. évi árarányok vegyes érzelmeket - reményeket és aggodal-
GAZDÁLKODÁS, XLVII. évfolyam 3. sz. 11 mat - kelthetnek a hazai termelőkben várható árversenyképességüket illetően. Jóval az EU csatlakozás előtt (2000-ben!) árelőnyeik elolvadtak, sőt egy-egy termék esetében versenyhátrány alakult ki. Határozott versenyelőnyük (ár-lemaradásuk) a vágómarha, a cukorrépa, s a zöldség- és gyümölcsfélék többségénél mutatható ki 2000- ben. Ugyanekkor már éves átlagban is minimális előnyük volt a vágósertés, vágócsirke, pecsenyebárány, burgonya, tojás és a napraforgó esetében. E termékeknél a 90- es évek végén - az év egy-egy periódusában - a magyar árak már meg is haladták a piacvezető országok összevethető árait. A többi termék termelői ára az EU 15 ország átlaga körül (inkább alatta, mint fölötte) ingadozott. E viszonylag gyors árilleszkedés (vagyis a mögöttes költségnyomás) nem torpant meg a 2000. év után sem, sőt folytatódik az EU csatlakozás tervezett időpontjáig, s azon túl is. A nagy agrárprognosztizáló műhelyek (FAPRI, OECD, EU, FAO) előrejelzései, illetve a magyar becslések5 szerint 2003-ban, az EU csatlakozás küszöbén érdemi árelőnyünk már csak egy-egy zöldségféleségnél, gyümölcsnél, a vágómarhánál, a kukoricánál és a cukorrépánál remélhető. A piaci árak növekedéséből - a gyors közeledés ellenére is - elvileg származhatnak többlet-jövedelmek közvetlenül az EU csatlakozás után, ennek hatásaként. Talán mindez részben realitás is lesz. Számolni kell azonban azzal is, hogy az outputárnövekmény döntő hányadát elviszik a szintén az EU csatlakozással összefüggő többletköltségek. Sajnos, az EU-ban is ismert jelenség az agrárolló. Belépésünk idején (és utána) - a gázolaj kivételével - szinte minden input ára még emelkedni fog. A takarmánytápok, a műtrágya, az 5 Orbánná Nagy Mária: A magyar élelmiszergazdaság termelői és fogyasztói árai az Európai Unió árainak tükrében, AKII 2002. 1. szám és a Gazdálkodás. alkatrészek, az állatgyógyszerek stb. drágulni fognak, tehát az ún. reálárak kevés többlet-jövedelmet csurgatnak az erre áhítozó termelőknek. Pedig ezen túlmenően még belépnek új vagy régi, de intenzívebben ható költségnövelő tényezők is. Elsősorban az élőmunka költségeire, a földárra, illetve a bérleti díjakra, a piacrajutással, a környezetvédelemmel, az állatjóléti előírások betartásával összefüggő beruházások költségeire kell gondolni. Vagyis az EU csatlakozással összefüggő piaci ármechanizmusoktól összességében csak kis mértékben remélhető a jelenlegi jövedelemhiány enyhülése. A tám ogatások várható hatása a jövedelm ekre Az EU-ban és a jelenlegi magyar gyakorlatban is az állami támogatások - egy-egy konkrét szakmai célon túlmenően - végeredményben a más nemzetgazdasági ágakban jellemző jövedelmekhez való közelítést szolgálják, nem sok sikerrel. Az ezekhez való hozzájutás nélkül a jelenlegi piaci viszonyok mellett - ott is, itt is - tömeges csődhelyzet alakulna ki. Ezért állítható, hogy az önfinanszírozó képesség megteremtése a mezőgazdaságban, s főleg annak fontosabb ágazataiban nem tartozik a reális célok közé! A jövedelmezőség, s maga a jövedelemtermelő képesség alakulása is egyelőre erőteljesen állami támogatásfüggő. A magyar mezőgazdaság támogatottsága a versenytársakéhoz képest mindig is alacsony volt, ami a rendszerváltást követő években radikálisan csökkent is. Az eredményeket látva később a támogatások nominális összege egyre emelkedett, de - az agrárolló és a romló hatékonyság túlereje miatt - ez sem volt elegendő a vállalati és a személyi jövedelmek arányos növeléséhez, a jövedelemhiány enyhítéséhez. Az agrártámogatások alakulása az alábbi:
12 KOVÁCS - UDOVECZ: Jövedelmezőség az EU-ban és Magyarországon - 1994-1997. évek átlaga 81,9 Mrd Ft - 1998 110.6 Mrd Ft - 1999 137,1 Mrd Ft -2000 137.6 Mrd Ft -2001 191.8 Mrd Ft - 2002 (várható) 210,5 Mrd Ft - 2003 (tervezett 234.9 Mrd Ft Az biztosnak látszik, hogy a 2002. és a 2003. évi támogatási lehetőségek nem kínálnak áttörési esélyt a szolid jövedelmek emelésére. Nagyobb baj, hogy a rövid távú problémák kezelése mellett a versenyképesség hosszú távú javulásának a feltételei sem adottak, így szinte beprogramozott a jövőbeni jövedelemhiány is. Hacsak az EU csatlakozás, s az ezzel kapcsolatos támogatottsági változások nem hoznak gyökeres fordulatot!? De vajon hoznak-e? Mai ismereteink szerint erre - 2005 után - egyre jobbak a kilátások, de a csatlakozás első éveiben, különösen 2004-ben még sok a bizonytalanság. A tám ogatások lehetséges értéke 2004-2005-ben 8. táblázat 2004-ben 2005-ben Megnevezés EU nemzeti kiegészítészítés együtt EU nemzeti kiegé együtt 1. Piaci intézkedések 25-25 25-25 2. Közvetlen kifizetések 70 85 155 85 85 170 Ebből: növénytermelés 65 79 144 78 78 156 állattenyésztés 5 6 11 7 7 14 3. Vidékfejlesztés1 60 16 76 67 19 86 Ebből: kísérő intézkedések 40 6 46 43 7 50 strukturális alapok 20 10 30 24 12 36 4. Összesen 155 101 256 177 104 281 5. Nemzeti támogatások - - 6. Mindösszesen 155 177 Forrás: saját számítás 1A tényleges igénybevétel reális aránya 40-60% közé tehető. A hatályos agrártörvény szerint 2004- ben a magyar mezőgazdaságot - a gazdasági növekedéstől és az infláció mértékétől függően - mintegy 260 M rd Ft állami támogatás illeti meg. Ez az összeg az EU normatív piacszabályozása és az ún. közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztés révén, valamint a tárgyalások során bejelentett, ezekhez kapcsolódó nemzeti kiegészítésekből nagy valószínűséggel rendelkezésre fog állni. Támogatottsági szempontból ez - leegyszerűsítve - azt jelenti, hogy a helyzet ahhoz hasonló, mintha nem is csatlakoztunk volna! Nyilvánvaló, hogy ekkor a jövedelmi helyzet is hasonló lehet. Tehát ettől az összegtől minőségi ugrás nem várható! Két szempontból azonban jelentős különbség is lehet. Egyrészt, a 260 md Ft körüli támogatás a nemzeti hatáskörben adható támogatásokkal még növelhető, ami már egyértelműen javítaná a mezőgazdaság jövedelemszaldóját a csatlakozás előtti állapothoz képest. Másrészt, gyökeresen módosul a támogatások szerke
GAZDÁLKODÁS, XLVII. évfolyam 3. sz. 13 zete, s az elköltésük mechanizmusa is. Nő a termékekhez (ágazatokhoz) közvetlenül kapcsolódó támogatások aránya. Ugyanakkor e támogatások erősen koncentrálódnak a gabona, az olajos és fehérje növényekre, valamint a húsmarha szektorra. Az egyik következmény könnyen megjósolható: az előbbi ágazatokra szakosodott, viszonylag jó adottságokkal rendelkező gazdaságok jövedelemhelyzete és önfinanszírozó képessége bizonyára javul! A másik pozitív következményben is bízni lehet: a támogatási szerkezet módosulása, a támogatások felhasználásának szigorúbb ellenőrzöttsége - többlet-jövedelmekben is megnyilvánuló - kedvezőbb jóléti hatásokat vált ki! A jövedelmek oldaláról is kockázatot, bizonytalanságot jelent azonban a jelenleg támogatott, de az EU-ban nem támogatott, hatékonysági problémákkal terhes ágazatok (pl. a sertés és baromfi) jövőbeni sorsa. Ezen ágazatok jövedelemhelyzetén érdemben az nem segít, hogy 2005-től a mezőgazdaság egészének jövedelem-pozíciója - a támogatások oldaláról - tovább javul. A mezőgazdasági term elés összes jövedelm e Az országban megtermelt összes mezőgazdasági termékkel realizálható jövedelem nagysága, reálisabban annak változása megbecsülhető az egységes EU-módszerrel készülő Mezőgazdasági Számlák Rendszerében (MSzR). A 2004. évi előrejelzés készítéséhez a 2001. évre vonatkozó, a KSH által összeállított, végleges MSzR adatokat tekintettük bázisnak, Számításainkhoz az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetben működtetett HUSIM6 és OPAL7 modelleket használtuk fel. A modelleredmények alapján az jelezhető előre, hogy amennyiben a piaci sze 6 HUSIM: Magyar Szimulációs Modell. 7 OPAL: Operatív politikai elemző rendszer, a Mezőgazdasági Számlarendszer számítógépes modellje. replők jól reagálnak a változásokra, de kiegészítő hazai támogatások nélkül kényszerülnénk versenyre kelni a régi tagokkal, akkor a kritikus ágazatok kényszerű szelekciója következtében a bruttó és a nettó hozzáadott érték 2-3%-kal mérséklődne, a nettó vállalkozási jövedelmek pedig 15%- kal esnének vissza! Más helyzet vetíthető előre amennyiben figyelembe vesszük az ágazatokhoz közvetlenül kapcsolódó, már megígért kiegészítő nemzeti támogatásokat is. Ebben a már biztosnak vélhető esetben - a támogatások ágazatokhoz közvetlenül kötődő és nem kötődő összetételének megváltozása miatt - mind a hozzáadott érték, mind pedig a vállalkozói jövedelmek kedvező irányba módosulnak: A mérsékelt árnövekedés, a hatékonyságjavulás és a 25%-os közvetlen kifizetések mintegy 85 Mrd Ft-tal való nemzeti megfej elése (top up) azzal a következménnyel jár az MSzR számításokban, hogy mind a bruttó és nettó hozzáadott érték, mind pedig a (magángazdaságokban béreket is tartalmazó, tehát vegyes tartalmú) vállalkozói jövedelmek 7-9%-kal növekedhetnek 2004-ben a 2001. évi értékekhez képest! Sőt, e kedvező változás még nagyobb is lehet, amennyiben a közösségi és a kiegészítő nemzeti támogatások még további nemzeti hatáskörben adható címeken is bővülnek. Meg kell persze jegyezni, hogy ez főleg olyan kimutatott jövedelem, olyan elvi lehetőség, amit a támogatási szerkezet módosulása - az MSzR-ben figyelembe vett terméktámogatások növekedése a figyelembe nem vett, más célokra szétterülő támogatások rovására - idéz elő. Tényleges jövedelembővülés csak akkor következik be, ha a korábbi (magyar) támogatási rendszer valóban pazarló volt, s a pénz nem hiányzik ott, ahonnan elveszik!? Egyébként a kedvező változás csak módszertani játék marad, mert az egyik, zsebben valóban több lesz a jövedelem, a másikban viszont kevesebb.
14 KOVÁCS - UDOVECZ: Jövedelmezőség az EU-ban és Magyarországon N 44 A tesztüzemek eredményei tevékenységi irányonként
GAZDÁLKODÁS, XLVII. évfolyam 3. sz. 15 9. táblázat folytatása!
16 KOVÁCS - UDOVECZ: Jövedelmezőség az EU-ban és Magyarországon A mezőgazdasági jövedelmekről éppen ez az egyik összefoglaló jellegű megállapítás: a magyar mezőgazdaság legnagyobb szektorában, a GOFR-szektorban (gabona-olajosfehérje-rost növények) már 2004-ben, a későbbi években pedig még inkább javul a jövedelmezőség, tehát szilárdulnak az önfinanszírozás alapjai. A КАР-támogatásokkal nem érintett ágazatokban (sertés-, baromfitenyésztésben, a zöldség- és gyümölcstermelés zömében) azonban az egységes európai piac biztosan csak élesebb versenyt hoz, annak minden lehetőségével és kockázatával együtt. Ezen ágazatok sorsa és persze jövedelemtermelő képessége is egyrészt külső tényezőn - a magyar költségvetés támogató lehetőségén - másrészt, pedig az egyéni és a társas vállalkozások versenyképességén múlik. A versenyképesség számottevő javításához pedig mindenekelőtt hatékonyság-növelő és piacrajutási beruházásokra, valamint ütőképes termelői szervezetekre, összefogásra van szükség. Nem hallgatható el, hogy a magyar mezőgazdaság ez utóbbi ágazataiban a jövedelmezőség növelése különösen feltételezi a régóta halogatott struktúraváltást is. Brutálisabban fogalmazva: a legkevésbé szervezett, a legkevésbé hatékony gazdaságoknak fel kell hagyniuk jelenlegi tevékenységükkel, s piacukat, termelési tényezőikét át kell engedniük a náluknál eredményesebb gazdaságoknak. Ez az a struktúra-váltás, amely többlet-jövedelmekhez vezethet! Ha ez a folyamat kellően irányított és kellően gyors lesz, akkor a КАР-kedvezményezett és a versenynek hatványozottan kitett ágazatok jövedelme már 2004-05-ben nagyobb lesz, mint a csatlakozás előtti években volt. FORRÁSM UNKÁK JEG Y ZÉK E (1) FADN Public Database (http://europa.eu.int/comm/agriculture/rica~) - (2) Kapronczai István - Udovecz Gábor: A jövedelemképződés tényei és esélyei a mezőgazdaságban. Kézirat, 2003. - (3) Keszthelyi Szilárd - Kovács Gábor: A tesztüzemek 2001. évi gazdálkodásának eredményei. ÁKII, Agrárgazdasági Információk, 2002. 2. szám. - (4) Kovács Gábor: Adatszolgáltató mezőgazdasági üzemek az EU információs rendszerében (FADN). Gazdálkodás, 2001, 6. szám - (5) Orbánné Nagy Mária: A magyar élelmiszergazdaság termelői és fogyasztói árai az Európai Unió árainak tükrében, AKII 2002. 1. szám (6) Orbánné Nagy Mária: Csökkenő különbségek a magyar és az uniós termelői árak között. Gazdálkodás, 2002. 4. sz. 10-21. pp. -(7) Udovecz Gábor: A magyar agrárgazdaság versenyesélyei az Európai Unióban. Magyar Tudomány, 2002. szeptember - (8) Udovecz Gábor: Kilátások a főbb növényi termékek világpiacán. VI. Nemzetközi Agrárpiaci Kilátások Konferencia, 2003. február 10. - (9) Vidal, Claude: Ever larger holdings, but different economic situations. Statistics in focus. Agriculture and Fisheries. EUROSTAT, Luxembourg, 2000.
92 FA RM PRO FITA B ILITY IN EU AND HUNGARY By: Kovács, Gábor - Udovecz, Gábor A comprehensive statement of farm income is that in the biggest sector o f Hungarian agriculture, which includes grain, oil, protein and fibre crops, profitability will increase already in 2004, and later even more, i. e. the fundamentals of self-financing will become firmer. However, in sectors not affected by CAP subsidies (such as: pig and poultry breeding, as well as the greatest part o f vegetable and fruit growing) the uniform European market will certainly result in a sharper competition, along with all its chances and hazards. The future of these sectors (and, needless to say, also their income producing ability) depends on the support they can obtain from the Hungarian budget, i. e. an external factor, and' on the competitiveness o f both individual and collective farms. As for a considerable improvement of competitiveness, it needs above all investments increasing their efficiency and forwarding their products on the market, as well as efficient farmers organisations and co-operation. It must be asserted also that in the latter sectors of Hungarian agriculture the increase in profitability especially requires also a change in their structure, which permits of no further delay. In other, more brutal words, worst organised and least efficient farms must give up their present activities, abandoning their markets and productive factors to farms that are more efficient than they are. This is the change of structure that may result in surplus income. If this process will be well managed and rapid enough, sectors that are favoured by CAP and most subject to competition will draw already in 2004/2005 higher profits than in years before the entry o f Hungary into the European Union.