ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. január 30-i ülésére Tárgy: A helyi adókról szóló 30/2010. (XII.21.) önkormányzati rendelet módosítása Előadó: Horváth László képviselő, gazdasági tanácsnok Előterjesztés tartalma: rendelet-tervezet Szavazás módja: minősített többség Az előterjesztés készítésben részt vett: Pénzügyi Osztály, Önkormányzati Iroda, Sümegi Attila aljegyző, dr. Árpásy Tamás jegyző Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság Emberi Erőforrás Bizottság Láttam: dr. Árpásy Tamás jegyző
Tisztelt Képviselő-testület! Zirc város Önkormányzatának Képviselő-testülete, egy hónappal ezelőtt, a 2012. december 19-i ülésén döntött a helyi adókról szóló 30/2010. (XII.21.) önkormányzati rendelet módosításáról. Bár a Képviselő-testület a korábbi időszakban, meghivatkozva a lakosság teherbíró képességének felső határát, nem élt az adóemelés lehetőségével, most mégis olyan rendeletet fogadott el, amelyben közel 150%-ra emelte a korábbi építményadó összegét. (187,50,- Ft/m2/év-ről 280,- Ft/m 2 /év-re). Tette ezt annak ellenére, hogy az előterjesztéshez csatolt Hatásvizsgálat leírja, hogy Az önkormányzat illetékességi területére kiterjedő helyi adó rendeletünk módosítása, főleg az építmény tulajdonjogával vagy vagyoni értékű jogával rendelkező családokat és vállalkozásokat érinti, akiknek családi kasszájából, illetőleg vállalkozási bevételeiből a fizetendő jelenlegire emelt - építményadó mértéke az előző évhez viszonyítva többletkötelezettséget jelent az amúgy is emelkedő állami terhek mellett. A rendeletmódosítás indoklásában az előterjesztő a költségvetési koncepció szintjén jelentkező hiány, elsősorban a működési hiány csökkentését hivatkozta meg. A Képviselő testület tagjai, valamint Zirc város lakossága a döntést követően a megyei napilap tudósításából szembesülhetett azzal a ténnyel is, hogy a Zirchez hasonlóan nehéz helyzetben lévő települések, mint Ajka és Várpalota helyi önkormányzatai nehéz helyzetük ellenére sem emelték az építményadó mértékét. Ellentétben az említett városok jellemzőivel, Zirc alapvetően kertvárosi jellegű kisváros, ezért az építményadó tekintetében fokozottabban is érzékeny. Következik ez abból, ami köztudott tény, hogy az egyes lakóövezetek esetében az építés idején hatályban lévő jogszabályok megszabták az akkor épített lakóingatlanok paramétereit. A jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor a különböző egyéb szolgáltatások áremelkedésének a hatósági árbefagyasztás szab határt amelyről mindannyian tudjuk, hogy csak ideig-óráig tarthatóak fenn, hiszen a költségnövekedést mégiscsak meg kell fizetni -, továbbá az egyéb többlet terhek miatt, a másfélszeres mértékű adóemelés kontraproduktív hatásával számolni kell. Miközben a korábbi adópolitikának köszönhetően, amely a telekadó eszközével szorgalmazta az üres telkek beépítését, az épített lakások száma nőt, aközben a város lakónépességének száma folyamatosan csökken. Ez a csökkenés jelentkezik a normatív alapú támogatások esetében. Az építményadó ilyen mértékű emelése gyorsítja ezt a folyamatot, miközben a Zircen épült lakások árát még inkább leszorítja és bünteti azokat, akik új lakóházat szeretnének építeni. Zircen jelenleg is nagyon sok az eladó ingatlan. Miután a hatályos törvények módot adnak az adók csökkentésére, ezért javasolom az állandó lakás céljára szolgáló építmények, a magánszemélyek tulajdonában lévő gépjárműtároló adómértékét 210 Ft/m 2 /év összegre módosítani. Az emelés így is magasan az inflációs előrejelzések fölött van, meghaladja a 10%-ot, ezzel kissé kompenzálja a korábbi évek elmaradt, az inflációhoz sem igazított adóemelések hiányát.
Javaslatom a vállalkozói ingatlanokat nem érinti, így számottevő bevételkiesést nem jelent. Tapasztalatom szerint sajnos az adó mértéke előbb-utóbb egyébként is a fogyasztóknál jelenik meg. Az elfogadott rendelet valóban törekszik a kedvezményezettek körének bővítésére. Ugyanakkor a teljes adót kell megfizetnie annak az adózónak is, aki gépjármű tulajdonjogával vagy vagyoni értékű jogával rendelkezik ( 3. (5) bekezdés ac. alpont). Javasolom a tisztelt Képviselő-testületnek, hogy ezt a kitételt törölje a kedvezményezettséget megszüntető okok közül. A gépjármű ma már nem luxuscikk, hanem a mindennapi élet része, néhány ember számára a szükséges rossz. A gépjármű fenntartásának költségei az adókkal és az új baleseti adóval, az üzemeltetési költségei az üzemanyagárak növekedésével jelentősen növekednek. Nem indokolt, hogy ezek után még az építményadóba épített kedvezmény lehetőségétől is megfosszuk azokat a gépjármű tulajdonosokat, akik bár nem valamilyen fogyaték miatt a mobilitásuk biztosítása érdekében tartják autójukat. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy fontolják meg az előterjesztésben leírtakat, és szavazatukkal támogassák a rendelet módosítását! Zirc, 2012. január 19. Horváth László sk. tanácsnok
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének /2012. (..) önkormányzati rendelete a helyi adókról szóló 30/2010.(XII.21.) önkormányzati rendelet módosításáról Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében, az 5. -ában, a 6. -ában és a 43. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A helyi adókról szóló 30/2010. (XII.21.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 6. (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 6. (2) Az adó mértéke: a) 210,- Ft/m 2 /év az állandó lakás céljára szolgáló építmények, a magánszemélyek tulajdonában lévő gépjárműtároló (amennyiben a gépjárműtároló nem üzleti célt szolgál). 2. Hatályát veszti a Rendelet 3. (5) bekezdés a) pont ac) alpontja. 3. (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit 2012. január 1. napjától kell alkalmazni. (2) Jelen rendelet a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Z i r c, 2012.... Ottó Péter polgármester dr. Árpásy Tamás jegyző Záradék: A rendelet..napján lépett hatályba. Zirc, 2012.. dr. Árpásy Tamás jegyző
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő- testületének a helyi adókról szóló 30/2010. (XII.21.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelet -tervezetének előzetes hatásvizsgálata I. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban Jat.) 17. -a szerint: 17. (1) A jogszabály előkészítője a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről... önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. (2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket. II. A helyi adókról szóló 30/2010. (XII.21.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelet tervezetében (a továbbiakban Tervezet) foglaltak várható hatásai a Jat. 17. (2) bekezdésében foglalt elvárások tükrében az alábbiak szerint összegezhetők. 1. A tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása E körben a Jat. szerint különösen a következő kategóriákat kell vizsgálni. a) A jogszabály társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai A tervezet társadalmi hatása: A hatályos rendelet alapján a 2011.- i állapothoz képest a kedvezményezetti körből automatikusan kikerülnek azok a családok, akik önhibájukon kívül már ma is a létminimum alatt, vagy közelében élnek. A rendelet jelen tervezetben foglaltak szerinti módosítása esetén a kedvezményezettek körébe automatikusan visszakerülnek azok a családok, akik önhibájukon kívül már ma is a létminimum alatt, vagy közelében élnek, de a létfenntartáshoz elengedhetetlenül szükségük van a gépkocsijukra. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a családok gépjármű adót is fizetnek. Ha a magas építményadó kedvezményezettjei köréből kivesszük ezeket a családokat, akkor arra kényszerítjük, hogy autójukat - áron alul - értékesítsék, ezáltal a munkaerő piaci lehetőségük csökken, a város pedig elesik a gépjármű után fizetendő adótól.
A módosítás főleg az építmény tulajdonjogával vagy vagyoni értékű jogával rendelkező családokat érinti, akik egy részénél - a 2012. január 1-jétől hatályos építményadó mértékhez képest csökkentené az építményadót a javaslat, jóllehet az előző évhez viszonyítva viszont még így is többletkötelezettséget jelentene. A megállapításra kerülő kedvezmények és mentességek kompenzálhatják a nehéz gazdasági helyzetben lévők megnövekedett terheit. A tervezet további gazdasági költségvetési hatása, hogy a jelenlegi szabályozáshoz képest (a 33.800 e Ft adókedvezmények levonása nélküli várható többletbevételhez) 15.728 e Forint bevételcsökkenést okozna Önkormányzatunknak. Amennyiben a szociális kedvezményeknél szereplő gépjárművagyonra vonatkozó kitétel hatályon kívül kerül, akkor a javaslatban szereplő 210,- Ft/m2/év építményadó mérték 136,- Ft/m2/évre fog várhatóan csökkenni, hozzávetőlegesen adózóink felénél, mivel a gépjárműállományunk a 2011. december 31.-i állapot szerint 2.911 db, melyhez 2126 fő adózó tartozik (ha például ez utóbbiak különbözete, 518 gépjármű forgalomból történő kivonását vesszük alapul, ez az önkormányzat számára hozzávetőlegesen 9.250 e.-ft.- bevételkiesést okozna). Építményadó esetén ugyanezen állapot szerint 2644 fő magánszemély adózónk van. Az adóbevétel a tervezet elfogadásával nem érné el a 2011. évi szintet. b) A jogszabály környezeti és egészségi következményei A tervezetben foglaltaknak környezeti és egészségi következményei nincsenek. c) A jogszabály adminisztratív terheket befolyásoló hatásai A rendelet módosításának végrehajtásával kapcsolatos munka éves jelentős többlet feladatot jelent az adócsoport számára. 2. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei A rendeletmódosítás hatálybalépésével Zirc Városi Önkormányzatának 2012. évi Koncepciójában megjelenő költségvetési hiány növekedne. 3. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek A tervezet elfogadása esetén a feladat ellátásához a személyi és tárgyi feltételek adottak, az adóhatósági feladatokat ellátja 2 fő. A pénzügyi feltételek körében megjelenő kiadási oldal fedezete a költségvetésből biztosított, így új pénzügyi feltétel a tervezet elfogadását követően nem merül fel.
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a 37/2011.(XII.20.) önkormányzati rendelettel módosított 30/2010. (XII.21.) önkormányzati rendelete a helyi adókról
2 Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében, 5. pontjában, a 6. -ában, a 7. -ában, a 39/C. (1) bekezdésében, a 42. (7) bekezdésében, a 43. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. Törvény 44/A. (1) bekezdés d) pontjában meghatalmazott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed Zirc Város közigazgatási területére. (2) E rendelet határozatlan időtartamra szól. 2. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbi helyi adókat vezeti be: a) építményadó b) magánszemélyek kommunális adója c) telekadó d) helyi iparűzési adó e) idegenforgalmi adó Értelmező rendelkezések 1 2/A. 2 1. Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve 1 Beiktatta a 37/2011.(XII.20.) önkormányzati rendelet 1. -a, hatályos 2012. január 1. napjától 2 Beiktatta a 37/2011.(XII.20.) önkormányzati rendelet 1. -a, hatályos 2012. január 1. napjától
3 ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a szépkorúak jubileumi juttatását, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzés révén szerzett bevétel, továbbá a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (háztartási munka) a havi ellenértéke. A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. A havi jövedelem kiszámításakor - rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap, - nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni. 2. Közcélú közműberuházás: Útépítés, útfelújítás, alapvetően helyi lakossági érdekeket szolgáló járdák építése, felújítása. Út: Zirc város közigazgatási területén a Zirc Város Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban: HÉSZ), illetve az Országos Területrendezési és Építési Követelmények (továbbiakban: OTÉK) szabályozásával összhangban épülő szilárd (kő, beton, aszfalt) burkolatú közút a hozzá kapcsolódó felszíni, vagy felszín alatti csapadékvíz elvezető rendszerrel Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt része. Szociális adómentesség, adókedvezmény 3. 1 (1) Építményadó mentességet, kedvezményt kizárólag nem üzleti célt szolgáló építmény után lehet igényelni. (2) Szociális mentességre jogosult az építményadó vonatkozásában adóévre a) az a nyugdíjas házaspár, akinek l főre jutó havi jövedelme az adókötelezettség keletkezésének időpontjában az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 30 %-kal nem haladja meg. 1 Módosította a 37/2011.(XII.20.) önkormányzati rendelet 2. -a, hatályos 2012. január 1. napjától.
4 b) az egyedülálló nyugdíjas, akinek havi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 50 %-kal nem haladja meg. (3) A megállapított építményadó 50 %-át kell megfizetni a) annak a nyugdíjas házaspárnak, aki az (2) bekezdés a.) pontja szerinti mentességet nem kaphatja meg, de l főre jutó havi jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének másfélszeresét. b) az egyedülálló nyugdíjasnak, ha az (2) bekezdés b) pontjában foglalt mentességet nem kaphatja meg, de havi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 70 %-kal nem haladja meg. c) annak a nem nyugdíjas adóalanynak, akinek családjában az l főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg. (4) Az adózó az (2) és (3) bekezdésben meghatározott mentességre, kedvezményre akkor jogosult, ha csak egy ingatlan tulajdonjogával vagy vagyoni értékű jogával rendelkezik. (5) A megállapított építményadó 65 %-át kell megfizetni: a) annak az adózónak, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyike sem rendelkezik: aa) ingatlan tulajdonjogával vagy vagyoni értékű jogával (azon ingatlanon kívül, amelyre az építményadó kedvezményt kérik és amelyben életvitelszerűen laknak), vagy ab) lakóingatlan bérleti jogával, vagy ac) gépjármű tulajdonjogával vagy vagyoni értékű jogával (kivéve a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.). b) annak a lakáson - amelyre az építményadó kedvezményt kérik és amelyben életvitelszerűen laknak - fennálló, hitelintézet által az adó tárgyát képező lakás vásárlására, építésére nyújtott jelzáloghitellel rendelkező adózónak, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, továbbá az adóévben hitelintézet által igazolt havi törlesztőrészletének összege meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyike sem rendelkezik: ba) ingatlan tulajdonjogával vagy vagyoni értékű jogával (azon ingatlanon kívül, amelyre az építményadó kedvezményt kérik és amelyben életvitelszerűen laknak), vagy bb) lakóingatlan bérleti jogával. (6) A (5) bekezdésben foglalt kedvezményt kérelmező adózónak kérelméhez, jövedelemnyilatkozatát, annak igazolását, az építményadó kedvezményt érintő ingatlantulajdonára vonatkozó fenntartási költségeit igazoló dokumentumot mellékelni kell. Abban az esetben, ha a benyújtott, igazolt jövedelem és a fenntartási
5 költségek vizsgálata alapján vitatható a kérelmező kedvezményre való jogosultsága környezettanulmány lefolytatása szükséges. (7) Amennyiben a magánszemély közcélú közműberuházást hajt végre, vagy abban részt vesz, annak általa teljesített számviteli bizonylattal igazolt ellenértéke 50 %-át a kivetett éves építményadójának 35 %-a erejéig adókedvezményként érvényesítheti. Ha az adóévre kivetett építményadó 35 %-a kisebb, mint a közműberuházás számviteli bizonylattal igazolt ellenértékének 50 %-a, úgy az adókedvezmény a levonási jog megnyíltát követő legfeljebb 10 naptári évben esedékes építményadójával szemben érvényesíthető. (8) Az adóévre mentességre, kedvezményre jogosító körülmények igazolásának határideje minden adóév február 15. napja. (9) A határidő elmulasztása a vonatkozó adóévre jogvesztéssel jár. 3/A. 1 (1) Szociális mentességre jogosult a magánszemélyek kommunális adója és a telekadója vonatkozásában adóévre a) az a nyugdíjas házaspár, akinek l főre jutó havi jövedelme az adókötelezettség keletkezésének időpontjában az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 30 %-kal nem haladja meg. b) az egyedülálló nyugdíjas, akinek havi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 50 %-kal nem haladja meg. (2) A megállapított magánszemélyek kommunális adója és telekadója 50 %-át kell megfizetni a) annak a nyugdíjas házaspárnak, aki az (1) bekezdés a) pontja szerinti mentességet nem kaphatja meg, de l főre jutó havi jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének másfélszeresét. b) az egyedülálló nyugdíjasnak, ha az (1) bekezdés b) pontjában foglalt mentességet nem kaphatja meg, de havi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 70 %-kal nem haladja meg. c) annak a nem nyugdíjas adóalanynak, akinek családjában az l főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg. (3) Az adóévre mentességre, kedvezményre jogosító körülmények igazolásának határideje a magánszemélyek kommunális adó és telekadó esetén - minden adóév február 15. napja. (4) A határidő elmulasztása a vonatkozó adóévre jogvesztéssel jár. (5) Az adózó a 3/A. (1) és (2) bekezdésben meghatározott mentességre, kedvezményre akkor jogosult, 1 Beiktatta a 37/2011.(XII.20.) önkormányzati rendelet 3. -a, hatályos 2012. január 1. napjától
6 a) telekadó esetén, ha azon ingatlanon kívül, melyre a telekadó kedvezményt kéri, más ingatlan tulajdonjogával vagy ingatlan vagyoni értékű jogával nem rendelkezik, b) magánszemélyek kommunális adó esetén, ha azon lakásbérleten kívül, melyre a kedvezményt kéri, más ingatlan tulajdonjogával vagy ingatlan vagyoni értékű jogával nem rendelkezik. Építményadó 4. Az építményadó kötelezettség kiterjed az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló építményre (a továbbiakban együtt: építmény). 5. A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 13. -ában foglaltakon kívül mentes az adó alól: az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület, vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágya tároló), feltéve, hogy az épületet rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használják. Magánszemély adóalany esetében a mentesség akkor is fennáll, ha az építményt nem használja, illetőleg nem hasznosítja. 6. (1) Az építményadó alapja az építmény m 2 -ben számított hasznos alapterülete. (2) 1 Az adó mértéke: a) 280,- Ft/m 2 /év az állandó lakás céljára szolgáló építmények, a magánszemélyek tulajdonában lévő gépjárműtároló (amennyiben a gépjárműtároló nem üzleti célt szolgál). b) Az I. övezetben ba) 450,- Ft/m 2 /év a műhely, raktár, gazdasági és egyéb építmény esetében, bb) 900,- Ft/m 2 /év az üzlet, iroda esetében, bc) 900,- Ft/m 2 /év az a) pontba nem sorolható garázs esetében, bd) 550,- Ft/m 2 /év a szállásépület, a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, és a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség, esetében, c) A II. övezetben ca) 380,- Ft/m 2 /év a műhely, raktár, gazdasági és egyéb építmény, valamint a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, és a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség esetében, cb) 520,- Ft/m 2 /év az üzlet, iroda esetében cc) 520,- Ft/m 2 /év az a) pontba nem sorolható garázs esetében, d) 280,- Ft/m 2 /év az I. és II. övezetben 6 hónapot meghaladóan hasznosítás alatt nem álló üzleti célt szolgáló építmény esetében. (3) Az övezeti besorolást jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza. 1 Módosította a 37/2011.(XII.20.) önkormányzati rendelet 4. -a, hatályos 2012. január 1. napjától.
7 Telekadó 7. 1 Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek. 8. (1) 2 A Htv. 19. -ában foglaltakon kívül mentes az adó alól: a) magánszemély adóalany telkének az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész feletti területe, ha a tulajdonos az ugyanezen telken álló építmény után építményadót fizet b) magánszemély adóalany, amennyiben családi lakóház építését jogerős építési engedéllyel ténylegesen megkezdte, az építés megkezdését követő hónap 1. napjától a használatbavételi engedély kiadásáig. (2) Amennyiben a magánszemély az önkormányzat illetékességi területén kommunális beruházást hajt végre, ennek számlával igazolt ellenértékét a megállapított telekadójából levonhatja. (3) Ha az adó összege kisebb, mint a beruházási érték, a levonási jog a megnyíltát követő öt naptári évben esedékes telekadóval szemben érvényesíthető. Amennyiben a befizetés nem éri el a telekadó összegét, telekadóként csak a különbözetet kell megfizetni. 9. (1) A telekadó alapja: a telek korrigált forgalmi értéke. (2) 3 Az adó mértéke: a) beépített telek után: a korrigált forgalmi érték 0 %-a b) beépítetlennek minősülő telek után: korrigált forgalmi érték 3 %-a. Magánszemélyek kommunális adója 10. Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. 11. Mentes a kommunális adó alól a szükséglakás bérlője. 12. 4 Az adó mértéke lakásbérleti jogonként évi 10.500,-Ft. 1 Módosította a 37/2011.(XII.20.) önkormányzati rendelet 5. -a, hatályos 2012. január 1. napjától. 2 Módosította a 37/2011.(XII.20.) önkormányzati rendelet 6. -a, hatályos 2012. január 1. napjától. 3 Módosította a 37/2011.(XII.20.) önkormányzati rendelet 7. -a, hatályos 2012. január 1. napjától. 4 Módosította a 37/2011.(XII.20.) önkormányzati rendelet 8. -a, hatályos 2012. január 1. napjától.
8 Idegenforgalmi adó 13. Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. 14. (1) Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma. (2) 1 Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként: 450,- Ft. 15. (1) Az adó beszedésére kötelezett az általa beszedett adóról az adó alapjának és összegének megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet, és az adózónak bizonylatot ad. A szálláshelyeken a nyilvántartás céljára vendégkönyv, vagy avval egyenértékű analitikus nyilvántartás vezetése kötelező. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szálláshelyet igénybevevő nevét, lakcímét, születési helyét, idejét, útlevelének, vagy személy igazolványának számát, megérkezésének és távozásának idejét, a szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák számát, az adómentességre jogosító tartózkodás pontos megjelölését, valamint a beszedett idegenforgalmi adó összegét. (2) Adómentesség igénybevétele esetén annak feltételeit utólag ellenőrizhető módon igazolni kell. Munkavégzés miatt igénybevett adómentesség esetén a vendégnyilvántartás mellé csatolni kell a munkáltató cég igazolását, mely tartalmazza a Htv. szerinti adómentesség feltételeit, ennek hiányában az adót meg kell fizetni. Az igazolásokat 5 évig meg kell őrizni. Helyi iparűzési adó 16. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). 17. (1) Az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a. (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a Htv. 37. (2) bekezdése szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 5000 forint. Záró rendelkezések 18. Az adóhatóság készpénzfizetést nem fogadhat el, kivéve az ideiglenes iparűzési tevékenység esetén napi általányban fizetett adót a Htv. 42. (5) és (7) bekezdésének szabályaira tekintettel. 1 Módosította a 37/2011.(XII.20.) önkormányzati rendelet 9. -a, hatályos 2012. január 1. napjától.
9 19. (1) Ez a rendelet 2011. január 1. napján lép hatályba. (2) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 49/2003. (XII.09.) önkormányzati rendelete.
10 1. melléklet a 30/2010. (XII.21.) önkormányzati rendelethez Az építményadó megállapítása céljából a város az alábbi övezetekre oszlik: I. övezet A város II. övezeten kívüli területei és a városrészek II. övezet A mindenkori IPARI PARK területe.
ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. január 30-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben alkalmazandó intézményi térítési díjakról szóló rendelet felülvizsgálata Előadó: Sümegi Attila aljegyző Előterjesztés tartalma: rendelet-tervezet Szavazás módja: minősített többség Előterjesztés elkészítésében részt vett: dr. Árpásy Tamás jegyző Előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Emberi Erőforrás Bizottság, Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság Láttam: dr. Árpásy Tamás jegyző
Tisztelt Képviselő-testület! Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. december 19-én fogadta el a Zirc Városi Önkormányzat által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben alkalmazandó intézményi térítési díjakról szóló 23/2008.(XII.30.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosítását. Időközben azonban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 29. -a kiegészült az alábbi (3) bekezdéssel: (3) Ha önkormányzati társulás vagy többcélú kistérségi társulás gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást nyújt, akkor a társulási megállapodásban erre kijelölt települési önkormányzat - a társulási megállapodásban meghatározottak szerint - a nyújtott ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról rendeletet alkot. A Képviselő-testület 2012. január 30-i, a társult önkormányzatokkal együttes testületi ülésen tárgyalandó Zirc és Környéke Közoktatási Társulásokról szóló Társulási Megállapodások módosítása tárgyú előterjesztés a gesztor Zirc Városi Önkormányzat kijelölésének problémáját megnyugtatóan rendezi. Szükséges ugyanakkor a Rendelet ennek kapcsán történő megfelelő felülvizsgálata is az alábbiak miatt: A felhatalmazó rendelkezések között a Gyvt. fent idézett jogszabályhelyét meg kell jelölni. Pontosítást igényel a Rendelet 1. és 2. -ában leírt fenntartó önkormányzat kifejezés annak érdekében, hogy a Rendelet társult önkormányzatokat is érintő hatálya egyértelmű legyen. A fentiek - melyek a tervezet indokolását is jelentik - alapján kérem Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztésem megtárgyalására és a rendelet elfogadására. Zirc, 2012. január 27. Sümegi Attila aljegyző
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének /2012.(...) önkormányzati rendelete a nevelési és oktatási intézményekben alkalmazandó intézményi térítési díjakról Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 29. (3) bekezdésében, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 124. (21) bekezdés a./ pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya kiterjed az általa fenntartott, és társulásban részt vevő fenntartó önkormányzatok által ráruházott fenntartói feladat és hatáskörök gyakorlásával érintett valamennyi nevelési, oktatási intézményre. 2. (1) Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az általa fenntartott és társulásban részt vevő fenntartó önkormányzatok által ráruházott fenntartói feladat és hatáskörök gyakorlásával érintett nevelési, oktatási intézményekben alkalmazandó intézményi térítési díjakat az intézmény típustól függően differenciáltan állapítja meg. (2) Az intézményi térítési díjak általános forgalmi adót nem tartalmazó összegeit jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza. 3. Hatályát veszti a Zirc Városi Önkormányzat által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben alkalmazandó intézményi térítési díjakról szóló 23/2008.(XII.30.) önkormányzati rendelet. 4. Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Zirc, 2012 Ottó Péter polgármester dr. Árpásy Tamás jegyző A rendelet év... napján lép hatályba. Zirc,. dr. Árpásy Tamás jegyző
1. melléklet a.../2012. (...) önkormányzati rendelethez 1./ Bölcsődei ellátás 354,-Ft/nap 2./ Óvodai ellátás (háromszori étkezés) 291,-Ft/nap 3./ Óvodai tízórai 59,-Ft/nap 4./ Óvodai uzsonna 51,-Ft/nap 5./ Óvodai ebéd 181,-Ft/nap 6./ Általános iskolai ellátás (háromszori étkezés) 378,-Ft/nap 7./ Iskolai tízórai 79,-Ft/nap 8./ Iskolai uzsonna 71,-Ft/nap 9./ Iskolai ebéd 228.-Ft/nap A térítési díjak az ÁFA-t nem tartalmazzák.
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a nevelési és oktatási intézményekben alkalmazandó intézményi térítési díjakról szóló.../2012.(...) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelet- tervezete (továbbiakban: Tervezet) előzetes hatásvizsgálata I. A 2011. január 1-jétől hatályos, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. Törvény ( a továbbiakban: Jat.) 17. -a szerint: II. 17. (1) A jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről. önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. [.] (2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket. A Tervezetben foglaltak várható hatásai a Jat. 17. (2) bekezdésében foglalt elvárások tükrében az alábbiak szerint összegezhetők. 1. A tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása. E körben a Jat. szerint különösen a következő kategóriákat kell vizsgálni. a) A jogszabály társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai A Tervezet társadalmi hatása: A Tervezetnek társadalmi, gazdasági, illetőleg költségvetési hatása nincs. b) A jogszabály környezeti és egészségi következményei A Tervezetben foglaltaknak környezeti és egészségi következményei nincsenek. c) A jogszabály adminisztratív terheket befolyásoló hatásai A Tervezet újabb adminisztratív terhet nem jelent. 2. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei
A rendelet megalkotásának szükségességét a központi jogszabály (Gyvt.) változása indokolja. 3. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek A Tervezet elfogadása esetén a rendelet alkalmazása a jelenlegi szabályozáshoz képest többlet személyi, szervezeti és tárgyi feltételt nem igényel. A pénzügyi feltételek körében új pénzügyi feltétel a Tervezet elfogadását követően nem merül fel.
ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK a 48/2009.(XII.21.), a 29/2010.(XII.21.) és a 35/2011.(XII.20.) önkormányzati rendeletekkel módosított 23/2008.(XII.30.) önkormányzati rendelete Zirc Városi Önkormányzat által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben alkalmazandó intézményi térítési díjakról egységes szerkezetben
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 29. (1) bekezdésében, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény ( a továbbiakban : Közokt. tv.) 124. (21) bekezdés a./ pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelembe véve a Közokt. tv. 115. (3) bekezdésében foglaltakat is, a Zirc Városi Önkormányzat által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben alkalmazandó intézményi térítési díjakról az alábbi rendeletet alkotja: 1. A rendelet hatálya kiterjed a Zirc Városi Önkormányzat tulajdonában levő és az általa fenntartott valamennyi nevelési, oktatási intézményére. 2. (1) Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az általa fenntartott nevelési, oktatási intézményekben alkalmazandó intézményi térítési díjakat az intézmény típustól függően differenciáltan állapítja meg. (2) Az intézményi térítési díjak általános forgalmi adót nem tartalmazó összegeit jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. 3. (1) E rendelet 2009. január 1. napján lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 3/1995.(III.14.) ÖK. rendelet és az azt módosító 4/1997.(III.1.) ÖK. rendelet, 3/1998.(II.26.) ÖK. rendelet, 4/1999.(III.1.) ÖK. rendelet, 5/2000.(III.28.) ÖK. rendelet, 5/2001.(II.15.) ÖK. rendelet, 30/2001.(X.30.) ÖK. rendelet, 32/2002.(XII.31.) ÖK. rendelet, 35/2003.(IX.1.) ÖK. rendelet, 54/2003.(XII.29.) ÖK. rendelet, 43/2004.(XII.20.) rendelet, 37/2005.(XII.19.) rendelet, 33/2006.(XII.18.) rendelet, 31/2007.(XII.17.) rendelet, valamint a 2/1996.(III.14.) ÖK rendelet 3. (1) bekezdése és 5. számú melléklete hatályát veszti. (2) A kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
1. számú melléklet 1, 2, 3 a 23/2008. (XII.30.) önkormányzati rendelethez 1./ Bölcsődei ellátás 354,-Ft/nap 2./ Óvodai ellátás (háromszori étkezés) 291,-Ft/nap 3./ Óvodai tízórai 59,-Ft/nap 4./ Óvodai uzsonna 51,-Ft/nap 5./ Óvodai ebéd 181,-Ft/nap 6./ Általános iskolai ellátás (háromszori étkezés) 378,-Ft/nap 7./ Iskolai tízórai 79,-Ft/nap 8./ Iskolai uzsonna 71,-Ft/nap 9./ Iskolai ebéd 228.-Ft/nap A térítési díjak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák. 1 Módosította a 48/2009.(XII.21.) önkormányzati rendelete 1. -a, hatályos 2010. január 1. napjától. 2 Módosította a 29/2010.(XII.21.) önkormányzati rendelet 1. -a, hatályos 2011. január 1. napjától. 3 Módosította a 35/2011.(XII.20.) önkormányzati rendelet 1. -a, hatályos 2012. január 1. napjától
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. január 30-i ülésére Tárgy: A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 17/2004.(IV.26.) önkormányzati rendelet módosítása Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés tartalma: rendelet tervezet Szavazás módja: minősített többség Előterjesztés elkészítésében részt vett: Sümegi Attila aljegyző, Városüzemeltetési Osztály, dr. Árpásy Tamás jegyző Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság Láttam: dr. Árpásy Tamás jegyző
Tisztelt Képviselő-testület! Zirc Városi Önkormányzat Képviselő- testülete 2011. december 19- i ülésnapján A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 17/2004. (IV.26.) önkormányzati rendelet módosítása (2012. évi díjak) című napirend kapcsán elfogadta a 36/2011.(XII.20) önkormányzati rendeletét. Ezen hivatkozott rendeletmódosítás főbb elemei a következők voltak: a VKSZ Zrt. közszolgáltatóként való belépését rögzítette, a hulladékkezelés díjának 2012-től hatályos változásait átvezette, a gyűjtőedények űrtartalma a hatályos szabályozáshoz képest kiegészült a 60 literes edények igényelhetőségével, Hgt. 23. d) pontjai felhatalmazása alapján a közszolgáltatás igénybevételének jogszabályban nem rendezett feltételei meghatározásaként a tervezet a hatáskörnek az Emberi Erőforrás Bizottság részére történő átruházásával a rendeletet kiegészíti a 60 és a 80 literes hulladékgyűjtő edények térítésmentes használatát lehetővé tevő, egyszeri támogatás igénylésének szabályozásával, a lomtalanítás éves gyakorisága évi kettőről egyre változott. 2011. utolsó munkanapján jelent meg a Magyar Közlönyben a 2011. évi CCI. törvény, melynek 196. -ának (2) bekezdésével 2012. január 1-jei hatállyal módosította a Hgt. 57. - át, melynek (2) bekezdése az alábbiakat rögzíti: 57. (2) Ha az egységnyi díjtétel mértéke nem éri el a 2011. évre a települési önkormányzat képviselőtestülete által rendeletben megállapított közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét, a közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke a 2012. évben nem haladhatja meg a 2011. december 31-én alkalmazott díjakat. A központi jogszabály idézett, a jogértelmezés - és alkalmazás szempontjából nem ellentmondásmentes helyzetet eredményező változása kapcsán állásfoglalást kértünk a Veszprém Megyei Kormányhivataltól a abban a kérdésben, hogy melyik egységnyi díjtételt kell hatályosnak tekinteni és alkalmazni, illetve milyen esetleges jogalkotási kötelezettsége van önkormányzatunknak. A Kormányhivatal mind 2012. január 12-én kelt körlevelében, mind Önkormányzatunknak címzett, a mai nap kézhez vett válaszában egyértelműsítette, hogy az idézett jogszabályhely alapján önkormányzatunk a hulladékkezelési közszolgáltatás díja egységnyi díjtételeként ( a Rendelet 1. mellékletében) 2012. évben nem állapíthat meg a 2011. évi, Önkormányzatunk esetében 2,68 Ft/l/ürítés-nél magasabb egységnyi díjtételt. A tervezet lényege, hogy az egységnyi díjtételt a 2011-es szinten rögzíti a fent vázolt egyéb változások megtartása mellett. Emellett a közszolgáltatóval történt egyeztetésünkön elhangzottak alapján a tervezet az alábbi módosító javaslatokat tartalmazza: A gazdálkodó szervezetekre (közületekre) vonatkozó külön szabályok a vonatkozó hatályos veszprémi rendelet szabályozásához hasonlóan leegyszerűsödnek, tekintettel arra, hogy a Hgt. A közületek hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogait és kötelezettségeit jórészt szabályozza.
A szabályozásból kikerül a gyűjtőedények szolgáltató általi ingyenes biztosításának kötelezettsége. Az igénybe vehető szabványos gyűjtőedények közé bekerül a 120, 660 és 770 literes edény is. Rögzíti a tervezet, hogy a 110 literes, nem szabványos edény ugyan használható, de edény nem cserélhető 110 literesre. A 60 literes edényt, mint a használható legkisebb űrtartalmút határozza meg a tervezet. Az ingatlantulajdonost terheli a Rendelet 15. (1) bekezdésében meghatározott hulladékgyűjtési, ártalmatlanítási és hasznosítási kötelezettsége alóli, a 15. (3) bekezdésében szabályozott mentesülési feltételek bizonyítása. A Rendelet 18. -át a tervezet hatályon kívül helyezni javasolja, mivel a szolgáltató nem tud biztosítani olyan telephelyet, melyen az alkalmilag, a lomtalanításból keletkezett, vagy építésből származó hulladékot az ingatlantulajdonos díjmentesen elhelyezheti. Kérem Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megtárgyalni szíveskedjen. A fent vázoltak egyben a tervezet indokolását is jelentik. Zirc, 2012. január 25. Ottó Péter polgármester
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő- testületének /2012.(..) önkormányzati rendelete a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 17/2004. (IV.26.) önkormányzati rendelet módosításáról Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 23. -ában és 57. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el: 1. (1) A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 17/2004. (IV.26.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 12. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az ingatlantulajdonos által a települési szilárd hulladék kötelező gyűjtésére és elszállítására igénybe vehető gyűjtőedények típusai: a) 1100 literes szabványos gyűjtőedény, b) 770 literes szabványos gyűjtőedény, c) 660 literes szabványos gyűjtőedény, d) 120 literes szabványos gyűjtőedény, e) 110 literes nem szabványos gyűjtőedény, f) 80 literes szabványos gyűjtőedény, g) 60 literes szabványos gyűjtőedény és h)a szokásos mennyiségen felül keletkezett hulladék eseti összegyűjtésére a szolgáltató által a jelen rendelet 1. mellékletében leírt egységnyi díjtétel ellenében biztosított, emblémázott 60, 80, vagy 110 literes műanyag zsák. (2) A Rendelet 12. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott nem szabványos gyűjtőedényre meglévő gyűjtőedény nem cserélhető. (3) A Rendelet 12. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) Az ingatlantulajdonos által igénybe vehető legkisebb méretű az (1) bekezdés g) pontjában leírt gyűjtőedény. 2. A Rendelet 15. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Az ingatlantulajdonost terheli az (1) bekezdésében meghatározott hulladékgyűjtési, ártalmatlanítási és hasznosítási kötelezettsége alóli, a (3) bekezdésében szabályozott mentesülési feltételek bizonyítása.
3. A Rendelet 29. - a helyébe a következő rendelkezés lép: 29. Gazdálkodó szervezetek a közszolgáltatást kötelesek igénybe venni, kivéve, ha a hulladékgazdálkodási törvény rendelkezéseinek megfelelően a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett hulladék ártalmatlanítására alkalmas eljárás, berendezés, vagy létesítmény alkalmazásával a tevékenységük végzése közben keletkezett hulladék hasznosításáról, vagy ártalmatlanításáról gondoskodnak. Az ilyen eljárást alkalmazó, vagy hasznosító, ártalmatlanító berendezéssel, létesítménnyel rendelkező gazdálkodó szervezet is köteles igénybe venni a közszolgáltatást,ha a közszolgáltatás keretében nyújtott települési hulladékkezelés- a környezetvédelmi hatóság által igazolt módon - környezeti szempontból a gazdálkodó szervezet által alkalmazott hasznosítási, vagy ártalmatlanítási tevékenységnél lényegesen kedvezőbb megoldással történik. 4. A Rendelet 1. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép. 5. Hatályát veszti a Rendelet 18. - a. 6. (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) Jelen rendelet a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Zirc, 2012... Ottó Péter polgármester dr. Árpásy Tamás jegyző Záradék: A rendelet 2012. napján lépett hatályba. dr. Árpásy Tamás jegyző
1. melléklet a./2012.( ) önkormányzati rendelethez 1. melléklet a 17/2004. (IV.26.) önkormányzati rendelethez Zirc város közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező közszolgáltatást a VKSZ Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. (8201 Veszprém, Házgyári út 1.) végzi (továbbiakban: Szolgáltató). A 2012. évben a háztartási hulladék gyűjtésére rendszeresített edények ürítésének egységnyi díjtétele: 2,683,-Ft/liter/ürítés + ÁFA
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő- testületének a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 17/2004. (IV.26.) önkormányzati rendelet módosításának előzetes hatásvizsgálata I. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban Jat.) 17. -a szerint: 17. (1) A jogszabály előkészítője a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. (2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket. II. A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 17/2004. (IV.26.) Ök. rendelet módosításáról szóló rendelet tervezetében (a továbbiakban Tervezet) foglaltak várható hatásai a Jat. 17. (2) bekezdésében foglalt elvárások tükrében az alábbiak szerint összegezhetők. 1. A tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása E körben a Jat. szerint különösen a következő kategóriákat kell vizsgálni. A jogszabály társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai A tervezet társadalmi hatása a helyi lakosság által fizetendő hulladékkezelési díj csökkenésében és a kisebb űrtartalmű hulladékgyűjtő edények látványos elterjedésében összegezhető. Gazdasági és költségvetési hatása közvetlenül a közszolgáltatónak a kalulálhatóhoz képesti vesztesége. b) A jogszabály környezeti és egészségi következményei A tervezetben foglaltak megvalósulása a környezet megvédését és ezáltal az egészséges élettér biztosítását hivatott szolgálni. c) A jogszabály adminisztratív terheket befolyásoló hatásai A tervezet jelentős adminisztratív terheket a közszolgáltató számára keletkeztet.
2. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei A tervezet megalkotására központi jogszabály felhatalmazása alapján van szükség. A helyi rendeletben szabályozni kell a hulladékkezelési közszolgáltatás részletszabályait, továbbá szabályozni szükséges a hulladékkezelésért fizetendő díj mértékét. 3. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek Nem releváns, tekintettel arra, hogy a feladat elvégzéséhez szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket a hulladékkezelési közszolgáltatást végző közszolgáltató biztosítja.
ZIRC VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 24/2004.(VI.8.), a 32/2004.(IX.21.), a 38/2005.(XII.27.), 27/2006.(XII.18.), 34/2006.(XII.27.), 28/2007.(XII.17.), 19/2008.(XII.9.), 1/2009.(I.12.),36/2009.(X.1.) rendeletekkel, a 46/2009.(XII.21.) és a 27/2010.(XII.21.) önkormányzati rendeletekkel módosított 17/2004.(IV.26.) rendelete a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról egységes szerkezetben
Zirc Város Önkormányzat a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény (a továbbiakban: Hgt.) 20. (2); 23. ; 27. (1); 31. (2) ben, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. (1)-ben kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet alkalmazási köre 1. (1) A rendeletet Zirc Város közigazgatási területén kell alkalmazni. (2) A rendeletet alkalmazni kell valamennyi ingatlan tulajdonosára, birtokosára, használójára függetlenül attól, hogy a tulajdonos természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. (3) Nem alkalmazható a rendelet a veszélyes hulladékra, valamint a települési folyékony hulladékra és a velük összefüggő tevékenységre. Hulladékkezelési közszolgáltatás 2. (1) Zirc Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez és tart fenn. (2) 1 A közszolgáltatás kiterjed a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására, kezelésére és egyes összetevőinek szelektív gyűjtésére. (3) A település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett közszolgáltató, a képviselőtestület által kiírt nyilvános pályázat nyertese (a továbbiakban: szolgáltató). A szolgáltató nevét és székhelyét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Értelmező rendelkezések 3. E rendelet alkalmazásában: a./ Települési szilárd hulladék aa) háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező, ab) közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező, ac) háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező - külön jogszabályban meghatározott - veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék. 1 Módosította a 34/2006.(XII.27.) rendelet 1. -a, hatályos 2007. január 1-től.