Tisztelt Leendő Állampolgár!

1 Tisztelt Leendő Állampolgár! Könyvünkkel segítséget szeretnénk adni Önnek, hogy mielőbb otthon érezze magát új hazájában. Ismereteket nyerjen az ország régebbi és közelebbi múltjának legnevezetesebb eseményeiről, történelmének és kulturális életének nagyjairól, legszebb tájainkról, épületeinkről. Megismerje nemzeti jelképeinket, ünnepeinket, s nem utolsósorban az Alkotmány legfontosabb részeit: államunk alapvető intézményeit, közigazgatásunk felépítését, a magyar állampolgárok alapvető jogait, kötelezettségeit és mindazt, amit a magyar állampolgárságról tudni kell. E könyv egyben tankönyv, amelyből elsajátíthatja a vizsgához szükséges tananyagot. Az eredményes felkészüléshez a következőket tanácsoljuk: 1. Az egyes fejezetek elolvasása előtt tekintse át a fejezetekre vonatkozó vizsgatételeket. 2. A könyv szövegének olvasása közben néhány szavas vázlatban rögzítse, mit fog majd elmondani vagy leírni az adott tételről a vizsgán. 3. Vegye figyelembe, hogy kizárólag a könyvben vastag betűvel szedett anyagról kell számot adnia. A normál és apró betűs szöveg csupán az alapvető ismeretek jobb megértését szolgálja. 4. A nevezetes műemlékek vagy tájak meglátogatása nagy mértékben járulhat hozzá az eredményes felkészüléshez. Nem különben az, ha néhányat elolvas az ajánlott könyvek közül. Sikeres felkészülést és vizsgát kívánnak Önnek a szerzők

2 Hazánk Magyarország Képek: az Országház és jellegzetes alföldi meg dombvidéki tájak Magyarország a Kárpát-medencében helyezkedik el. Szomszédai: Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Jugoszlávia, Horvátország és Szlovénia. Területe 93 ezer négyzetkilométer. Lakóinak száma 10 millió. Fő folyói a Duna és a Tisza, déli határfolyója a Dráva. Legnagyobb természetes tavai a Balaton és a Velencei-tó. A Fertő-tó kis része is Magyarország területére esik. Nagy tájegységei: az Alföld és a Kisalföld, az Északi és a Dunántúli Középhegység, az Alpokalja és a Dunántúlidombság. Az Északi Középhegységben (a Mátrában) van az ország legmagasabb pontja: az 1014 méter magas Kékes. Hazánkban nincsenek égbe nyúló hegyek és végtelen sivatagok, a számunkra oly kedves otthoni táj mégis gazdag a természeti szépségekben. A Hortobágyon - Európa legnagyobb természetes eredetű legelőjén megcsodálhatjuk a csavart szarvú juhot, a magyar rackát, melyet már honfoglaló őseink is legeltettek és a híres szürkemarhákat meg a vízben hentergő házibivalyokat. Ősszel tízezrével lepik el a Nagyhalastót a darvak. A nádasokban kócsag és kanalasgém fészkel. A Hortobágy 1973 óta első, szigorúan védett "nemzeti parkunk". Egyben a "világörökség" része. Az UNESCO Világörökség Bizottsága bolygónk legféltettebb természeti és kulturális értékei közé sorolta az Aggteleki barlangokat; a csodálatosan szép kis hegyi falut - Hollókőt; a Pannonhalmi Bencés Főapátságot, ahol több mint ezer éve az első magyar iskola létesült és nem utolsósorban az ország szívét, Budapest ékességét a Duna két partját és a budai Várnegyedet. - Gyűjtse össze az alábbi térképről a nemzeti parkjainkat és a világörökségnek nyilvánított természeti és kulturális értékeket! - Keresse meg a tankönyvben az ezekről készült fényképeket! Térkép: a nemzeti parkok és a világörökség részei Forrás: Értékőrző Magyarország. Nemzeti parkok, világörökség. Főszerkesztő: Tardy János. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest 2000. 6-7. oldal A honi táj, az ismerős falvak, városok, bennük az ismerős emberek, a jó barátok mindmegannyi erős kapocs, mely szorosan köt a hazához minket. Ez az érzés hatja át a költő sorait:

3 Radnóti Miklós: Nem tudhatom... Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton, s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom. Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály; annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát, de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát; az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket, míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg, erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat, a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat, s mi föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem, az a bakterház s a bakter előtte áll s üzen, piros zászló kezében, körötte sok gyerek, s a gyárak udvarában komondor hempereg; és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma, a csókok íze számban hol méz, hol áfonya, s az iskolába menvén, a járda peremén, hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én, ím itt e kő, de föntről e kő se látható, nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható. Hisz bűnösök vagyunk, akár a többi nép, s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép, de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen, és csecsszopók, akikben megnő az értelem, világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva, míg jelt nem ír hazánkra ujból a béke ujja, s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek. Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg. (1944. január) Magyarország történetének fordulópontjai

4 Montázs: pl. Csodaszarvas, Szent István szobra, Mátyás visegrádi palotája, végvári vitéz, a Nemzeti Múzeum, gyárépület a két világháború között, a Corvin-köz vagy a Kilián laktanya stb. József Attila: A Dunánál A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszín, hallgat a mély. Mintha szívemből folyt volna tova, zavaros, bölcs és nagy volt a Duna. Mint az izmok, ha dolgozik az ember, reszel, kalapál, vályogot vet, ás, úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el minden hullám és minden mozdulás. S mint édesanyám, ringatott, mesélt a mosta a város minden szennyesét. És elkezdett az eső cseperészni, de mintha mindegy volna, el is állt. És mégis, mint aki barlangból nézi a hosszú esőt - néztem a határ: egykedvű, örök eső módra hullt, színtelenül, mi tarka volt, a múlt. A Duna csak folyt. És mint a termékeny, másra gondoló anyának ölén a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen és nevetgéltek a habok felém. Az idő árján úgy remegtek ők, mint sírköves, dülöngő temetők. Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve nézem, amit meglátok hirtelen. Egy pillanat s kész az idő egésze, mit száz ezer ős szemlélget velem. Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak, öltek, öleltek, tették, ami kell. S ők látják azt, az anyagba leszálltak, mit én nem látok, ha vallani kell.

5 Tudunk egymásról, mint öröm és bánat. Enyém a múlt és övék a jelen. Verset írunk - ők fogják ceruzámat s én érzem őket és emlékezem. Anyám kun volt, az apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az. Anyám szájából édes volt az étel, apám szájából szép volt az igaz. Mikor mozdulok, ők ölelik egymást. Elszomorodom néha emiatt - ez az elmúlás. Ebből vagyok. "Meglásd, ha majd nem leszünk!..." - megszólítanak. Megszólítanak, mert ők én vagyok már; gyenge létemre így vagyok erős, ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál, mert az őssejtig vagyok minden ős - az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik: apám- s anyámmá válok boldogon, s apám, anyám maga is ketté oszlik s én lelkes Eggyé így szaporodom! A világ vagyok - minden, ami volt, van: a sok nemzedék, mely egymásra tör. A honfoglalók győznek velem holtan s a meghódoltak kínja meggyötör. Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa - török, tatár, tót, román kavarog e szívben, mely a múltnak már adósa szelíd jövővel - mai magyarok!...én dolgozni akarok. Elegendő harc, hogy a múltat be kell vallani. A Dunának, mely múlt, jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai. A harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés. (1936. június) I. Magyarország helye Európában Kapcsolódásunk Európához

6 A kelet-közép-európai térségben lezajlott változások eredményeként kialakulóban van egy egységes európai-észak-atlanti tér (a Ráktérítőtől északra fekvő területek Európában és Észak-Amerikában.). E térség olyan alapvető emberi, politikai és gazdasági értékekre épül, mint az emberi jogok biztosítása, a többpárti demokrácia, a szociális piacgazdaság. Az európai-atlanti közösség formálódása Magyarország számára is döntő jelentőségű. Történelmi, kulturális, földrajzi okok, politikai és gazdasági érdekeink egyaránt e térség felé irányítják érdeklődésünket. Így váltunk már 1990-ben az Európa Tanács teljes jogú tagjává, majd 1999-ben az Észak-Atlanti Szövetség, azaz a NATO tagjává, ami hazánk biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Országunk érdekei azt is megkívánják, hogy a lehető legrövidebb időn belül kapcsolódjunk az európai integrációs folyamatokhoz. Ennek kulcskérdése az Európai Unióhoz való viszony. Az EU-tagság hazánk számára is az európai felzárkózás esélyét kínálja. Az Európai Közösséggel 1991-ben kötöttünk társulási szerződést. 1998 óta pedig csatlakozási tárgyalások folynak az Európai Unióval. Reményeink szerint rövid időn belül mi is az EU tagjai lehetünk. Az összeurópai együttműködés szerves része a hatékony regionális együttműködés. Erre törekszünk valamennyi szomszédunkkal. Ez szolgálja a határon túl élő magyarság érdekeit is. Az Európa Tanács Európa legnagyobb közös politikai szervezetének, az Európa Tanácsnak azok az európai országok lehetnek tagjai, amelyekben biztosítják az állampolgárok alapvető emberi jogait, és ahol demokratikus parlamenti rendszer működik. Az Európa Tanácsot 1949-ben tíz állam alapította. Székhelye: Strasbourg. Jelenleg 40 tagállama van, teljes népessége 760 millió. Átfogja Európa valamennyi régióját. Az Európa Tanács fő célkitűzései: a) munkálkodás az európai egység erősítéséért; b) az emberi jogok és a parlamenti demokratizmus elveinek a védelme; c) az életkörülmények javítása, az emberi értékek megóvása. Az Európa Tanács tagállamai számos nemzetközi egyezményt fogadtak el, a szociális, oktatási és kulturális együttműködés, a közigazgatás, a kisebbségi és emberi jogok, a nemzetközi büntetőjog, a környezetvédelem, a sport területén. E szervezet keretében épült ki az emberi jogok európai védelmi rendszere. Strasbourgban székel az Emberi Jogok Európai Bizottsága és Európai Bírósága. A Magyar Köztársaság egy-egy kiemelkedő jogtudóssal képviselteti magát ezekben a szervezetekben. Az Európa Tanács fő szervei: a Parlamenti Közgyűlés, a Miniszteri Bizottság és a Titkárság. A Közgyűlés a tagországok parlamenti képviselőiből áll. Magyarország hét képviselőt küldhet. A Miniszteri Bizottság a tagállamok külügyminisztereiből áll. Részint a tagállamok kormányainak szóló javaslatokat fogad el, részint egyezményeket, megállapodásokat köt. A Magyar Köztársaság 1990 óta az Európa Tanács teljes jogú tagja.

7 Az Európai Unió Az Európai Uniót az 1993-ban életbe lépett maastrichti szerződés hozta létre. Jelenlegi tagjai - a Tizenötök - Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Nagy-Britannia, Írország, Dánia, Spanyolország, Portugália, Görögország, Svédország, Finnország és Ausztria. Az Európai Unió tagjainak többsége fejlett ipari ország. Korszerű gazdasági szerkezettel, magas életszínvonallal, s a "jóléti állam" keretében magas színvonalú szociális ellátással rendelkezik. A nyugat-európai integráció fő célja egy közös piac megteremtése volt. A piac egységét mindenekelőtt az áruk, a szolgáltatások a tőke és a munkaerő tagországok közti szabad mozgása teremti meg. Az integráció átformálta az állampolgárok mindennapi életét is. A határok megnyitásával természetessé vált a szomszédos országok nyelvének, szokásainak ismerete. Nem csak az utazás akadályai tűntek el, hanem tanulni, munkát vállalni, és letelepedni is lehet az Unió más tagállamiban. Az integráció visszaszorította Nyugat-Európában a nemzeti gyűlölködést, a nacionalizmust. A tagállamok a gazdasági integráció elmélyítése érdekében elhatározták, hogy gazdasági és pénzügyi unióra lépnek. Végső célként a közös pénz bevezetését jelölték meg, amely a nemzetgazdaságok szoros összehangolását tette szükségessé. Az euró bankjegyek és pénzérmék 2002. január 1-jén kerülnek forgalomba, 2002. július 1-jétől az euro lesz az egyetlen törvényes fizetési eszköz az Európai Unió országaiban. A közösség Parlamentjének tagjait a tagállamok polgárai közvetlenül választják. Belső döntéshozó szervei: az Európai Tanács, a Miniszterek Tanácsa. Döntéselőkészítő szerve: az Európai Bizottság. További fontos intézményei: az Európai Bíróság és az Európai Fejlesztési Bank. 1994-ben az Európai Unio tizenkét államnak ígért tagságot attól függően, hogy teljesítik-e az integráció által támasztott magas követelményeket. 1998 óta öt középkelet-európai ország köztük Magyarország - és Ciprus folytat tárgyalásokat az Európai Unióval. Az Európai Bizottság évente országjelentésekben értékeli a társult országok uniós felkészülésének helyzetét. Ezek alapján hazánk élenjáró minősítést kapott, s a közép-kelet-európai országok csoportjában az EU-tagságra legesélyesebb országnak tekintik. Az EU-tagság egyenrangú európai státuszt jelent. EU-tagként Magyarország elfoglalhatná helyét a lendületesen fejlődő, demokratikus európai államok körében. Fontos érdekünk az integráció, mert gazdaságunk kicsi és kiszolgáltatott. A

8 gazdasági felzárkózásban és a modernizációban csak akkor reménykedhetünk, ha a tőke és a fejlett technika megbízható feltételekre számíthat, ha termékeinket nagy és biztos piacokon értékesíthetjük, és ha a magyar munkaerő számára is tág tér nyílik meg. Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatalmas változást fog hozni országunk életében. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) 1949-ben tíz európai állam, valamint az USA és Kanada aláírta az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) alapokmányát. A szervezet megalakulásával Nyugat- Európa és az USA közös biztonságpolitikai térséget alkotott. Bármelyikük elleni támadást valamennyiük elleni agressziónak tekintették. A szovjet fenyegetéssel a siker reményében egyedül az USA volt képes szembenézni. A NATO aláírásával az USA szerződéses kapcsolatba lépett Európa nyugati felével. A kelet-európai rendszerváltozások, a német egység létrejötte, a Varsói Szerződés és a Szovjetunió szétesése új helyzetet teremtett. Nyugat-Európa mellett Kelet- Európában is a NATO feladata a békesség és biztonság fenntartása. E biztonság alapja, hogy az európai országok a létező szocializmus összeomlása után közös értékekre építik politikájukat. Mivel Közép-Európában súlyos válságok is tapasztalhatók az egyes országok nemzeti biztonságpolitikájának és az összeurópai biztonság követelményeinek egyaránt érvényre kell jutniuk. Az összeurópai biztonsági rendszer megteremtésében fontos szerep hárul az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetre (EBESZ) és a NATO-ra. A NATO egyik alapfunkciója a tagországoknak nyújtott közös védelem. A NATO legfelsőbb testülete az Észak-atlanti Közgyűlés, operatív szerve az Állandó Tanács, hivatali szerve a Nemzetközi Titkárság, élén a főtitkárral. Magyarország NATO-tagságról 1997-ben népszavazás döntött. Hazánk 1998-tól a NATO teljes jogú tagja. Az ENSZ A Magyar Köztársaság külpolitikájában kitüntetett szerepe van az ENSZ-hez fűződő intézményes kapcsolatainknak. Az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) szervezete 1945-ben alakult meg. Alapokmányát 51 ország írta alá. Jelenleg több mint 180 tagállama van. Székhelye: New York. A második világháború borzalmai után az ENSZ Alapokmánya hitet tett az alapvető emberi jogok mellett, s célul tűzte ki a nemzetközi béke és biztonság fenntartását. Az ENSZ legfontosabb szervei: a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács, a Titkárság, a Nemzetközi Bíróság, a Gazdasági és Szociális Tanács, valamint a Gyámsági Tanács. A Közgyűlés a tagállamok képviselőiből áll. Minden tagállamnak egy szavazata van. A Közgyűlés határozatai ugyan nem kötelezőek a tagállamokra, súlyuk azonban rendkívül nagy. Magyarország 1955-től az ENSZ tagállama. Hazánk az ENSZ tagállamaként belső joggá tette az emberi jogokra vonatkozó legfőbb nemzetközi dokumentumokat.

9 VIZSGATÉTELEK: 1. Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezetekben dolgozik a Magyar Köztársaság! 2. Mi az Európai Unió célja? Miért érdekünk az EU-hoz történő csatlakozás?

10 MAGYARORSZÁG

11 2. fejezet Nemzeti jelképeink és ünnepeink Minden nemzetnek vannak törvényben rögzített jelképei, melyek az adott nemzeti közösség együvé tartozását fejezik ki. A Magyar Köztársaság Alkotmánya által szentesített hivatalos jelképek: A nemzeti címer Magyarország legfontosabb jelképe, amely a magyarság múltját idézi meg. Hegyes talpú, hasított pajzs, amelynek első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. A második vörös mezőben a zöld hármas halom aranykoronás, középső, kiemelkedő részén a legrégebbi alkotóelem, a 800 éves, ezüst talpas kettős kereszt áll. A pajzs felső szélén a magyar korona nyugszik. A nemzeti zászló Piros, fehér és zöld színű trikolor, amelynek használata az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején vált törvényessé. A vörös az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi. A Magyar Szent Korona A magyar szent korona a jogarral és az országalmával együtt a magyar államiságot jelképezik. Az első, az államszervező magyar királynak, Szent Istvánnak tulajdonított korona jelentése egyértelműen a szervezett állam és egyház magyarországi megteremtéséhez kötődik. A nemzeti himnusz Kölcsey Ferenc költőnknek az Erkel Ferenc zeneszerzőnk által megzenésített Himnusz c. verse 1903 óta nemzeti himnuszunk. Először 1844-ben mutatták be az akkori Nemzeti Színházban. 8 versszakából az elsőt éneklik ünnepségeken, hivatalos közösségi alkalmakkor. A Himnusszal kezdődő közéleti rendezvények záró darabját is himnuszának tekinti a magyarság. A nemzeti kultúra kiemelkedő időszakának számító reformkor másik kiváló költője, Vörösmarty Mihály írta a verset, amelyet Egressy Béni zenésített meg. 12 versszakából az első kettőt énekeljük.

12 Vörösmarty Mihály: Szózat Hazádnak rendületlenűl Légy híve, ó magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kívűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. A törvényes nemzeti jelképeken túl a magyar nemzet a történelemből vett más, nem formalizált jelképeket is használ a magyar nemzet képi megjelenítésére. Az egyik leggyakrabban használt szimbólum a magyar Országház épülete, a törvényhozás, a Magyar Országgyűlés otthona. Kölcsey Ferenc: Himnusz Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! A magyar mitológiából ismert jelképeink a magyarság eredetére utaló csodaszarvas és a turulmadár. A csodaszarvas vezette a mondabeli testvérpárt, a magyarok őseit e hazába. A turulmadár az Árpád-nemzetség szent madara. A jövendölés szerint az ősmagyaroknak addig kellett nyugat felé haladniuk, amíg látják a madarat.

13 Nemzeti ünnepeink A Magyar Köztársaság nemzeti ünnepei: március 15., augusztus 20. és október 23. A magyarság történelmének kiemelkedő fordulóit hivatottak emlékezetessé tenni. Március 15. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja. Jelképe a nemzeti színű kokárda, amelyet az ünneplők kabátjuk hajtókáján viselnek. Augusztus 20. Az államalapító Szent István ünnepe. Első uralkodónk legnagyobb történelmi érdeme a magyarság fennmaradását jelentő döntés: csatlakozás Európához. Október 23. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja. Jelképe a középen kivágott nemzeti színű zászló.

14 HIVATALOS ÜNNEPNAPOK RENDJE MAGYARORSZÁGON Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe (március15.) Húsvét A munka ünnepe (május 1.) A Magyar Hősök Emlékünnepe (május utolsó vasárnapja) Pünkösd Nemzeti emlékünnep (június 19.) A Magyar Szabadság Napja (június utolsó szombatja) Az államalapítás ünnepe (augusztus 20.) Az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe (október 23.) Karácsony Magyarországon a három nagy nemzeti ünnepnapon kívül a hazai és egyetemes történelmi emléknapokat és a kereszténység jeles napjait is megünnepeljük. Ezeken a napokon munkaszünet van.

15 Alkotmányos alapismeretek a magyar állampolgárság megszerzéséhez Magyarország történetének fordulópontjai 1. Népünk eredete, útja a Kárpát-medencéig Népünk legrégibb történetéről (őstörténelmünkről) csak kevés írásos forrás maradt ránk. A magyarok először a 9. században tűnnek fel az írott történelemben. Addigi életükről elsősorban a nyelvtudomány, a régészet, a néprajz, és az embertan segítségével tájékozódnak a kutatók. Mivel az adatok többféleképpen értelmezhetők, a magyarok eredetéről és vándorlásáról többféle nézet alakult ki. A leginkább elfogadott vélemény szerint Kr. e. a 4. évezredig a magyarok elődeit az uráli nyelveket beszélő ősnépek között találjuk az Ural keleti vagy nyugati oldalán. A 4. évezred közepén az itt élő népek közül a szamojédek ősei elvándoroltak, a finnugor népek viszont helyben maradtak. A finnugor népek a kőkorszaki emberek életét élték. Fő foglalkozásuk a halászat és a vadászat volt. Ismerték a szánt, a sítalpat, az íjat, a fazekasságot. Családokban, nemzetségekben éltek. Távol laktak egymástól, mert a gyűjtögető, halászó, vadászó életmód idején még nem tudott kis helyen sok ember megélni. Kr.e. 2000 táján a mai finnek elődei a Balti-tenger felé húzódtak. Az ugor népek köztük a magyarok ősei Szibériában maradtak, és kezdetben valószínűleg a finnugor őshaza déli peremét foglalták el. Itt megismerkedetek a fémek (a réz majd a bronz) használatával és a földművelés elemeivel, legfőképpen pedig a lótenyésztéssel. A Kr.e. 500 körüli években az ugor közösség felbomlott. Az ugorok egy része, a mai vogulok és osztjákok (ahogyan magukat nevezik: manysik és hantik) ősei az Ob folyó mellékére vándoroltak, ahol kénytelenek voltak visszatérni őseik halász-vadász életmódjára. Az ugorok másik része, népünk elődei, fokozatosan az Ural hegység keleti oldalára, az Ural és a Volga folyók közötti területre húzódtak. Állataiknak legelőt keresve innen indultak tovább a füves pusztaságokra. Fő foglalkozásukká a vándorló (nomád), legeltető állattenyésztés vált. A Kr.e. 1000 és 500 között kialakult ősmagyar közösségek már használták önmaguk megjelölésére a magyar (magy-er = beszélő ember) népnevet. A mi -tudat a magyar nyelvvel együtt napjainkig a nemzeti önazonosság egyik legfontosabb eleme. Az ugoroktól elvált és a nomád életmódra áttért magyarok a Kr.e. 1. évezred nagy részében az Urál-hegységtől délre tartózkodtak. A Kr.u. 6-7. században a legelfogadottabb feltételezések szerint a Volga-Káma vidékén, a mai Baskíriában, az egykori Magna Hungariában találjuk őket. Sztyeppei vándorlásunk további menetéről keveset tudunk. Feltételezik, hogy 700 körül a magyarság zöme délebbre húzódott a Volga-Don vidékére. A 9. század első

16 harmadában őseink már a Fekete-tengertől északra fekvő területen élhettek. Itteni két szállásterületünk nevét Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár munkájából ismerjük: Levédia és Etelköz. Konstantin császár műveiből tudjuk, hogy a levédiai magyarok a 9. század folyamán a kazárok fennhatósága alatt hét törzsben éltek. A császártól ismerjük a törzsek nevét is: Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő Kér és Keszi. A kazár fennhatóság alól kikerülve a magyarok Etelközbe nyomultak. Itt a törzsek törzsszövetségbe tömörültek, s a legerősebb törzs főnökét, Álmost a magyarok fejedelmévé választották. Anonymus krónikája szerint a Magor nemzetségből való nemes vezér, Ügyek felesége Emese álmot látott. Nem sokkal később fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azért nevezték Álmosnak, mert anyja Emese álmában turulmadár képében jelent meg látomás és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Látta, hogy utódaiból dicső királyok származnak, akik más földön sokasodnak el. Álmos felnőve hatalmasabb és bölcsebb lett az összes többi vezérnél. Ezért azok szabad akarattal és egyetértéssel fejedelmükké emelték. A mai naptól kezdve téged vezérünkké és parancsolónkká választunk mondták-, s ahova a szerencséd visz, oda követünk téged. A kutatók többsége szerint Álmos volt a magyarok első fejedelme. A későbbi korokban mégis Árpádot kezdték az első fejedelemnek tartani. Ennek oka az, hogy őseinket a Kárpát-medencébe, hazánk földjére már Álmos fia, Árpád vezette. Álmos még a honfoglalás előtt meghalt. A krónika szerint a magyarok Erdély országban megölték, miután a besenyőktől elszenvedett vereség után a Kárpátokon átkeltek. A krónikák azt is elbeszélik, hogy a magyar törzsfők Álmos fejedelemmé választásakor vérszereződést kötöttek. Abban is megállapodtak, hogy míg Álmos nemzetsége él, abból választják a fejedelmet. Így is történt több mint 400 esztendeig. Az uralkodócsaládot Árpád-háznak nevezték.

17 2. A honfoglalás Az etelközi magyarok kitűnő harcosok voltak. Ezért gyakran hívták őket segítségül az egymással viaskodó idegen fejedelmek. Elődeink busás fizetségért és gazdag zsákmányért szívesen vettek részt ezekben a harcokban. Portyázásaik során többször is megfordultak a Duna, Tisza tájékán, mai hazánk területén. Meggyőződhettek a Kárpát-medence előnyeiről Etelközzel szemben. Láthatták, hogy e helyet magas hegyek veszik körül, s így a hegyszorosok lezárásával könnyebben megvédelmezhető a támadásoktól, nem úgy mint a hatalmas etelközi síkság. Tapasztalhatták, hogy a Kárpát-medencében a legelők dúsak, a föld termékeny, erdei tele vannak a vadak mindenféle fajtájával, folyóiban bőséges mennyiségű hal él. Ezért eltervezték, hogy meghódítják ezt a gyönyörű vidéket. Erre a 894. év hadjáratai teremtettek lehetőséget. Ebben az évben Bölcs Leó bizánci császár kért segítséget a magyaroktól a Bizáncra támadó bolgárok ellen. A magyar csapatok győzelmet arattak a bolgárok fölött. Szintén 894-ben Szvatopluk morva fejedelemmel kötöttek szövetséget a magyarok, s feldúlták a frankok dunántúli területeit. Ezek a magyar csapatok nem tértek vissza Etelközbe, hanem a Felső- Tisza vidékén teleltek át. Itt kívánták bevárni a fejedelem által vezetett fősereget és az Etelközben hátrahagyott magyar lakosságot, valamint a hatalmas állatvagyont. 895 tavaszán meg is érkezett ide a magyar fősereg Árpád fejedelem vezetésével. A fősereg a Vereckei-hágón át nyomult be az Alföldre. A Szvatoplukkal kötött szövetség emléke lehet a fehér ló mondája. E monda szerint Árpád követe, Kund fia Kusid egy felszerszámozott fehér lóért cserébe földet, füvet és vizet kért Szvatopluktól. A morva fejedelem nagyon megörült, mert azt hitte, telepesek érkeznek, hogy a földet műveljék. Örömmel adott a követnek egy kulacsnyi vizet, egy csomó füvet és egy marék földet, amit Kusid Árpádhoz vitt. Csak utólag derült ki, hogy a föld, a fű és a víz az egész ország jelképe, tehát a morva fejedelem a fehér lóért egész országát adta oda Árpádnak. Árpád pedig harcosaival elfoglalta az egész földet, és elűzte Szvatopluk seregét. Az Etelközben maradt magyarok (főleg a nők és gyerekek) átköltözését azonban megzavarta és meneküléssé változtatta a bolgárok és a besenyők váratlan támadása. A bolgár cár ugyanis bosszúból szövetséget kötött a besenyőkkel, hogy megbosszulja őseink előző évi győzelmét. A támadásnak a fősereg távollétében az etelközi magyarok nem tudtak ellenállni. A nép zömének menekülnie kellett. A keletebbre lakó magyarok örülhettek, ha életüket megmenthették, állataik, egyéb vagyonuk azonban odaveszett. A Kárpátokhoz közelebbi szállások lakóinak viszont módjuk volt állataik elhajtására is. A menekülők az erdélyi szorosokon és hágókon át érkeztek meg az új hazába. 895-re az Alföldet és Erdélyt szállták meg honfoglalóink. Az egész Kárpátmedence 900 körül került birtokukba, miután elfoglalták a Dunántúlt, majd a Felvidéket.

18 A honfoglaló magyarok törzsenként telepedtek le. A fejedelmi törzs szálláshelye feltételezhetően a Duna-Tisza közén volt. A letelepedett magyarok gondosan védték szállásaikat. A törzsek között üres területeket hagytak. Ezek a területek az úgynevezett gyepűk, amelyeket mesterséges akadályokkal, torlaszokkal, kidöntött fákkal is megerősítettek, hogy nehezítsék az ellenség betörését. A honfoglalással népünk történetének új korszaka kezdődött. Véget ért a hosszú és küzdelmes vándorlás. Őseink most már véglegesen letelepedtek, ez a föld lett a hazájuk, a mi hazánk.

19 3. A kereszténység felvétele és az államalapítás A honfoglalástól Géza uralomra jutásáig terjedő időszakot a kalandozások koraként ismerjük. A korabeli írások tele vannak az Európát bekalandozó magyarok harcainak ismertetésével. Pusztításokról, városok, falvak, kolostorok kifosztásáról, kegyetlenkedésekről szólnak a krónikák. Mindez nem magyar sajátosság volt, hasonló rablóhadjáratokat vezettek ebben a korban más vándorló népek is a náluk gazdagabb és civilizáltabb, de gyengébb országok kifosztására. A nyugati vállalkozások azonban rövidesen véget értek. 955-ben Augsburg mellett I. Ottó német király egyesített serege megsemmisítő vereséget mért a Lehel (Lél) és Bulcsú által vezetet kalandozó hadra. Ezzel lezárultak a magyarok nyugati hadjáratai, majd Taksony fejedelem beszüntette a Bizánc ellen vezetett támadásokat is. A kalandozások kudarca után népünk válaszút elé került. Vagy felveszi a kereszténységet, és ezzel beilleszkedik az európai népek sorába, vagy menthetetlenül elpusztul. Első királyunk, Szent István Európát választotta. Művének végrehajtását azonban már apja, Géza fejedelem kemény kézzel megkezdte. Géza fejedelem (972-997) trónra lépte után kapcsolatba lépett a német császárral. Követeket küldött udvarába, és térítő papokat kért tőle. Ő maga is megkeresztelkedett, bár továbbra is hódolt ősei pogány szokásainak. Családját viszont keresztény hitben neveltette. Később a fia, Vajk részére megszerezte a német császár unokahúga, Gizella bajor hercegnő kezét. A fejedelem hatalmát lényegében az egész országban elismertette. Azokat az előkelőket, akik szembe szegültek vele, valószínűleg kiirtotta. Helyükbe nyugati keresztény lovagok kerültek. Halálakor (997) országa már sok mindenben hasonlított az európai államokhoz. Géza Vajkot jelölte ki örökösévé. Vajk megkeresztelése óta az István nevet viselte. Ezen a néven lett fejedelem 997-ben. Uralkodása kezdetén legyőzte Árpádházi rokonát, Koppányt, aki a régi szokások szerint magának követelte a trónt. A lázadó vezér holttestét felnégyeltette, s darabjait elriasztásul négy vár kapujára tűzette ki. A Koppány fölött aratott győzelem után nem sokkal megtörtént István uralkodásának legdöntőbb, hatásában legmaradandóbb lépése: a keresztény királyság megalapítása. Koronát kért és kapott II. Szilveszter pápától. 1001. január 1-jén fényes külsőségek között Esztergomban koronázták királlyá. Ezzel Magyarország hivatalosan is belépett a keresztény európai államok sorába. A koronázással István főpapi jogokat is szerzett. Jogot nyert, hogy püspökségeket alapítson. István nevéhez tíz püspökség alapítása fűződik, közülük kettő Esztergom és Kalocsa érseki méltóságra emelkedett. A felállított püspökségek egyházmegyéjük népeitől tizedet (dézsmát) szedhettek, ami a termés egytized részét jelentette. Az ország nyugati részében bencés apátságokat emelt, ő szentelte fel a már Géza által alapított pannonhalmi monostort, s nevéhez fűződik

20 sok más bencés apátság létrehozása. Első királyunk elrendelte, hogy minden 10 falu építsen egy templomot. Törvény mondta ki, hogy mindenki köteles templomba járni. Az egyház működését a kötelező tized mellett - hatalmas birtokadományokkal biztosította. Az egyházszervezés nagy munkáját többségében külföldről jött szerzetesek segítették. Közöttük volt Gellért püspök, aki később vértanúhalált halt. Szent Gellért (977-1046) Bencés szerzetes, író, hittérítő, püspök. Velencében született, 1015-ban került Magyarországra. I. István király fia, Imre herceg nevelésével bízta meg. A térítő munkában, a magyar katolikus egyház szervezésében, diplomáciai feladatokban szerzett érdemeket. Szent István Csanád püspökévé tette.1046-ban a pogányok elfogták és (a később Gellértről elnevezett hegyen) megölték. 1083-ban Szent László korában - István királlyal, Imre herceggel együtt avatták szentté. Az egyházszervezet kialakításával párhuzamosan folyt a vármegyék kiépítése. Honfoglaló őseink törzsenként zárt tömbökben telepedtek meg az új hazában. István feltehetően a régi törzsi szállásterületekből királyi vármegyéket szervezett. A törzsek tagjait széttelepítette, belőlük jött létre a királyi vármegyék harcos rétege. A vármegyék élén a király hűséges emberei, az ispánok álltak. A rájuk bízott területet a megye központjából, az ekkor még földből emelt várakból igazgatták. Ők szedték be a királynak járó jövedelmeket, bíráskodtak a vármegye népe felett, s szükség esetén hadba vezették a megye csapatait. Az ispánok közvetítésével terjedt ki a király hatalma az egész országra. Bár István rendkívül határozott és kemény kezű uralkodó volt, legfontosabb intézkedéseit egyeztette a legelőkelőbb egyházi és világi urakból álló királyi tanáccsal. Az államalapítás során az ország messze legnagyobb földesura az Árpádok királyi nemzetsége lett. A királyi birtokok népeit uradalmakba tömörítették, amelyek központjául egy-egy királyi udvarház épült. Bár voltak olyan várak (Székesfehérvár, Esztergom), ahol a király és udvara szívesebben időzött, István királynak még nem volt állandó székhelye. Kíséretével együtt udvarházról udvarházra haladt, így élte fel az udvarházakba összegyűjtött élelmet. Első királyunkat 40 éves uralkodása érdemessé tette arra, hogy történelmünk egyik legnagyobbjaként tiszteljük. Nevéhez fűződik a keresztény magyar királyság, a tulajdonképpeni Magyarország megalapítása, első törvényeink kibocsátása, és nem utolsósorban az egyházszervezet megteremtése. A Géza fejedelem által megkezdett úton haladva biztosította népünk fennmaradását, hazánkat az európai országok színvonalára emelte. Az általa alapított keresztény monarchia csaknem egy évezredig, 1918-ig fennmaradt. Európa udvaraiban a magyar király követeit nagy