A GLOBÁLIS MILITARIZÁCIÓS INDEX Mikor tekinthetjük egy ország társadalmát alapvetően militarizáltnak? Mely okok játszanak közre a világ egyes régióiban a militarizáció szintjének emelkedésében, csökkenésében? Milyen összefüggés áll fenn a militarizáció és az emberi fejlődés szintjei között? Fenti kérdésekre keresi a választ a bonni International Center for Conversion által készített Globális Militarizációs Index (GMI) legújabb 2015-ös kiadása. AZ INDEX A Globális Militarizációs Indexet (Global Militarisation Index GMI) évente adja ki a Bonn International Center for Conversion (BICC) és 1990-től egészen 2014-ig tartalmaz adatokat. A 2015-ös kiadásában összesen 152 ország szerepel, melyek rangsorát a legfrissebb 2014-es adatokra támaszkodva készítette el az intézet.[1] Az index éves szinten azt vizsgálja, hogy egy adott országban a társadalom egészéhez viszonyítva a katonai apparátus szerepe mennyire meghatározó. Mivel a militarizáltság pontos fogalma ma is vitatott, a GMI célja hogy az általánosítást elkerülve melynek értelmében a militarizáltság minden esetben a túlzott katonai erőhöz köthető, ez pedig károsan hat a biztonsági és társadalmi folyamatokra a társadalom és a haderő kapcsolatára is nagy figyelmet fordítson, többek között a GDP és az egészségügyi kiadások mérlegelésével. A 2015-ös kiadvány először veszi figyelembe a militarizáció és az emberi fejlődés kapcsolatát, alapul véve az emberi fejlődés indexét (Human Development Index - HDI). Az erősebb gazdaságoknál a magasabb GMI besorolást általában magasabb HDI kíséri (Szingapúr, Izrael), de arra is találunk példát, ahol a magasabb GMI-hez képest alacsony HDI társul, mint Csád és Mauritánia esetében, ahol aránytalanul sokat költenek a hadseregre az ország fejlettségi szintjéhez képest.
A 2014-es globális militarizációs index adatai a térképre vetítve[2] AZ INDEX ÁLTAL ALKALMAZOTT MÓDSZEREK Egy adott ország militarizáltságának szintjét többféle indikátor segítségével méri az index, melyek közül a legfontosabbak a következők: A katonai kiadások összevetése a GDP-vel és az egészségügyi ráfordításokkal. A katonai és félkatonai erők létszámának összehasonlítása az orvosok számával és a népességhez viszonyítva. A rendelkezésre álló nehézfegyverrendszerek aránya a teljes népességhez képest. Az évenként frissített jelentés elkészítése során a stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI), a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO), a Nemzetközi Stratégiai Intézet (IISS) és a BICC adatait vették figyelembe a kutatók. A pontos értékek meghatározásánál elkerülendő a torzításokat az indikátorokat 10- es alapú logaritmussal ábrázolják, majd az adatokat normalizálják és az egyes indikátorokat mérlegelik, a BICC kutatói által meghatározott szubjektív faktoroknak megfelelően, végül pedig összeadják az indikátorokat és egy 1-1000-ig terjedő skálán rögzítik az eredményeket.
Az indikátorok és faktorok[3] A LISTA ELSŐ 10 HELYEZETTJE A világban megtalálható konfliktusok egyértelműen a militarizáció felerősödése irányába hatnak, mivel az államok növelik a védelmi kiadásaikat és a fegyveres erők modernizációjára törekszenek. A militarizációs index élén a következő 10 országot találjuk: Izrael, Szingapúr, Örményország, Jordánia, Dél-Korea, Oroszország, Ciprus, Azerbajdzsán, Kuwait és Görögország. Közülük öt Európában, három a Közel-Keleten, kettő Ázsiában helyezkedik el. Az Egyesült Államok és Kína nem tartozik a lista alapján az élmezőnybe, mert annak ellenére, hogy a világon a legtöbbet költenek fegyverkezésre, a kiadások a GDP-hez és az 1000 főre jutó fegyverek számához viszonyítva nem annyira kimagaslóak. Az USA csupán 29. a sorban pedig 2014-ben a világ katonai kiadásainak 34%-a köthető hozzá. A haderő modernizálása, létszámcsökkentések és költségvetési korlátozások végett a közeljövőben sem várható, hogy előrébb lépjen a listán. Kevésbé meglepő, hogy a Közel-Kelet a legmilitarizáltabb régió, hiszen a jemeni és a szíriai polgárháború, az izraeli-palesztin konfliktus és az Iszlám Állam térnyerése ezt nagymértékben elősegítette.
Európa esetében az orosz-ukrán konfliktus, továbbá az örmény-azerbajdzsáni ellentét okozhatja a védelmi kiadások emelkedését, ill. újabb fegyverkezési verseny kibontakozását. A világ legmilitarizáltabb országai, top 10[4] A MILITARIZÁLTSÁG REGIONÁLIS JELLEMZŐI EURÓPA Európában két ország esetében magas a militarizáltság: Örményország (3. pozíció) és Azerbajdzsán (8.). A Nagorno-Karabakh konfliktus miatt mindkét ország erőteljesen fejleszti haderejét, csakúgy mint Görögország (10.) és Ciprus (7.), persze az ő esetükben elsősorban a török fenyegetés a meghatározó. A védelmi kiadások csökkentése ellenére Görögországban az 1000 lakosra jutó katonák száma 13,5 miközben az orvosoknál ez a szám csupán 4,3. Talán meglepő, de Európában Görögország rendelkezik a legtöbb harckocsival, szám szerint 1350-nel. Nyugat-Európában az elmúlt években folyamatosan csökkentették a védelmi
kiadásokat, de az ukrajnai események miatt a NATO tagállamok a jövőben a GDP 2%- át szeretnék védelmi célokra fordítani, ez pedig a militarizáltság szintjét is növelni fogja. Franciaország (59.), Hollandia (101.) és Németország (97.) mind elkötelezte magát a védelmi költségvetés növelése mellett az eljövendő évekre. Azonban Németország jelenleg csupán a GDP 1,2 %-át költi a védelemre, ezért aligha várható hogy jelentősen emelkedne a militarizáltsága a közeljövőben. A kelet-európai országok szintén elkötelezték magukat a katonai kiadások növelése mellett. Csehország (111.), Litvánia (63.), Románia (34.) és Bulgária (28.) egyaránt a GDP nagyobb hányadát szeretné a védelemre fordítani. Ugyanakkor, mivel a haderők létszáma a modernizációval párhuzamosan folyamatosan csökken, ez nem feltétlenül fogja javítani az érintett országok GMI helyezését.[5] Oroszország 2014-hez képest veszített egy pozíciót és idén a 6. helyet szerezte meg. Moszkva jelenleg a GDP 4,5%-át költi védelemre, emellett 1260000 aktív állományú katonája teljesít szolgálatot az egyes haderőnemek, vagy félkatonai alakulatok soraiban. A nagy létszámú haderő és a nehézfegyverrendszerek széleskörű jelenléte miatt az index előkelő helyezése érthető. 2008 után az orosz fegyveres erők megreformálására jelentős intézkedések történtek, ennek jegyében a kisebb, mobil és speciális alakulatok felállítása kapott prioritást, miközben a sorkatonaságot hivatásos állományúakkal kívánják pótolni és a modern fegyverrendszerek telepítése is előrehaladt. Mindezek okán a a létszámcsökkentés ellenére a katonaság társdalomban betöltött szerepe korántsem mérséklődött és ez a jövőben sem várható. Az ukrajnai és a szíriai harcok pedig csak tovább erősítik a militarizációt. Magyarországot az index idén a 65. helyre sorolta, vagyis nem tartozik az élmezőnybe, európai viszonylatban sem. Közvetlenül előtte található az Egyesült Királyság (64.) mögötte pedig Afganisztán (66.).
A 12 legmilitarizáltabb ország Európában[6] A Közel-Kelet A Közel-Keleten a legtöbb ország militarizáltsága kiemelkedő. Izrael globális szinten is vezeti a ragsort, hiszen a palesztinokkal évtizedek óta elhúzódó konfliktusban áll, az arab országok fegyverkezése pedig tovább erősíti a folyamatot. Izrael a GDP 5,2%-át költi az ország védelmére, ennek következtében erős hadsereggel rendelkezik, amely többek között a 3 éves sorkötelezettség miatt is jelentős szerepet tölt be a társadalomban. Amíg pl. Németországban az 1000 főre jutó katonák száma 2,3 Izraelben ez a szám 22,9. Jordánia 4. helyet foglalja el a listán, hiszen az országban 19,7 katona jut 1000 főre, miközben csupán 2,5 orvos. Az izraeli-palesztin konfliktus mellett a szíriai polgárháború, az Iszlám Állam megjelenése és az észak-afrikai forradalmak szolgálnak magyarázattal a militarizációra. Kuwaitban (9.) is hasonló a helyzet, itt az 1000 lakosra jutó katonák aránya 6,7. A térség komplex biztonsági kihívásai mellet a nagyfokú militarizációt segíti elő, hogy az olajexportnak köszönhetően a múltban számos ország hatalmas összegeket tudott hadseregfejlesztésre fordítani és a jelenlegi alacsony olajárak ellenére is fenntartja ezt
a szintet, a költségvetési források csökkentése pedig elkerüli a védelmi szektort. Ez a megállapítás különösen igaz Szaúd-Arábiára (17.) amely Jemenben és az Iszlám Állam ellen is aktív katonai műveleteket folytat. Az arab monarchia 2014-ben a GDP 10,4%-át fordította katonai célokra. Katar (57.), Bahrain (15.), Omán (13.) esetében ahol szintén az olajbevételek a meghatározóak szintén a relatíve magas militarizáltságnak vagyunk tanúi, a folyamat pedig a jövőben minden valószínűség szerint folytatódni fog. A 12 legmilitarizáltabb ország a Közel-Keleten[7] ÁZSIA Szingapúr 2. helyre került a GMI listáján, hiszen az ország területéhez képest túlméretezett hadsereggel rendelkezik és a GDP 3,3%-át költi védelemre. 1000 lakosra 27,3 katona jut, ezzel szemben csupán 1,6 orvos. A hadsereg társadalomban betöltött jelentős szerepét pedig a totális védelem stratégiája mindennél jobban bizonyítja.[8] Dél-Korea 5. a sorban, hiszen az északi kommunista rezsim állandó fenyegetést jelent
a térség biztonságára nézve. Védelmi kiadásai éves szinten meghaladják a 36 mrd dollárt ami a GDP 2,6%-a. Kína és Japán fegyverkezését Szöul szintén kihívásként értékeli, ennek következtében a militarizáció szintje tovább emelkedhet. Kína, Ázsia vezető katonai hatalma csupán 87. a rangsorban. Habár védelmi kiadásait (216 mrd dollár) csupán az USA múlja felül, gazdasági növekedésének köszönhetően ez az ország GDP-ének mindössze 2%-át teszi ki, miközben 3,1%-ot költ az egészségügyre. Az állam a tervek szerint 2017-re 300000-rel fogja csökkenti a hadereje létszámát (1900000-re), ugyanakkor a csúcstechnológia alkalmazásának és a modernizációnak egyre nagyobb szerepet tulajdonít és várhatóan még nagyobb költségvetési forrásokat jelöl ki különösen a haditengerészet és a légierő fejlesztésére. (Megbízható adatok hiányában Észak-Korea nem szerepel a listán, habár kétségtelenül nagyon magas a militarizáltsága.) A 10 legmilitarizáltabb ország Ázsiában[9]
AFRIKA Az index szerint a szubszaharai Afrikában a militarizáció szintje elég alacsony. Csupán néhány kivételt találunk: Angola (31.), Mauritánia (41.), Csád (42.) és Namíbia (44.). Angola hagyományosan nagy hadsereget tart fenn, amely a polgárháborút követően meghatározó szerepet tölt be a társadalomban és az olajbevételekre alapozva a kormány a hadsereg és a légierő fejlesztését is képes volt végrehajtani. Az ország a GDP 5,2%-át költi katonai célokra, miközben más szektorokból pl. egészségügy, vonja el a pénzt. Nyugat-Afrika katonailag legerősebb állama Nigéria, viszont csak 138. a listán, hiszen mindössze a GDP 0,4%-át fordítja az ország védelmére. Mivel a Boko Haram és a kalózkodás elleni küzdelem komoly terheket ró a hadseregre, így a militarizáció szintje a jövőben várhatóan emelkedni fog. MILITARIZÁCIÓ ÉS AZ EMBERI FEJLŐDÉS A GMI index megmutatja, hogy egy ország mennyit hajlandó költeni a haderejére. A nagy katonai budzsé nem szükségképpen okoz negatív gazdasági következményeket, hiszen gyakorta megfelelő stimulust jelent a gazdaságban, mivel növeli a vásárlóerőt egyúttal a munkanélküliségi rátát is csökkenti. Általánosságban nézve azonban a fegyveres erőkre költött összeget a társadalom érdekében előnyösebb módon is fel lehetne használni, pl. az egészségügy vagy az oktatás fejlesztésével. Az emberi fejlődés indexe (Human Development Index HDI) megkülönböztet nagyon magas, magas, közepes és alacsony emberi fejlettségi szintet az egyes országok viszonylatában. Ezen értékeknek a militarizációs szintekkel való összevetése következtében 4 csoportba sorolhatjuk az államokat: Magas militarizáltság és magas emberi fejlettség: Az erősen militarizált országokban általában az emberi fejlettség is magas szintű. Erre példa Izrael, Szingapúr és Dél-Korea. Alacsony militarizáltság és alacsony emberi fejlettség: Azok a harmadik világbeli országok tartoznak ebbe a csoportba, melyek többnyire valamilyen háborús konfliktust követően nem rendelkeznek megfelelő forrásokkal a biztonsági helyzet stabilizálásához sem. Pl: Libéria. Gambia, Sierra Leone. Magas militarizáltság és alacsony emberi fejlődés: Egyes országokban a csekély fejlettségi szintjükhöz képest aránytalanul sokat költenek a hadseregre, amely így az állam bevételeinek nagy részét felemészti. Angola, Csád és Mauritánia erre tökéletes példa. Alacsony militarizáltság és magas emberi fejlettség: Néhány állam példája bizonyítja, hogy a társadalom érdekében az emberi fejlődés előtérbe állítása és a katonai kiadások minimalizálása is járható út, elég ha csupán Izland (151.), Málta (143.) vagy Albánia ( 144.) példájára gondolunk.
A GMI és a HDI kapcsolata[10] [1] 1990-től összesen 161 ország helyzetét rögzítette az index. [2] The Global Militarisation Index Indicates That Turkey Has High Level of Militarisation. Turkey and the World, May 23, 2015 http://www.turkeyandtheworld.com/the-global-militarisation-index-indicates-tha t-turkey-has-high-level-of-militarization.html (2015.12.20.) [3] Global Militarisation Index 2015, ISN Articles, 7 December 2015 http://www.isn.ethz.ch/digital-library/articles/detail/?id=195134 (2015.12.17) [4] http://www.isn.ethz.ch/digital-library/articles/detail/?id=195134 (2015.12.17) [5] Litvánia viszont a következő 5 évre visszaállította a sorkötelezettséget, ami mindenképp befolyásolja majd a GMI pozícióját. [6] http://www.isn.ethz.ch/digital-library/articles/detail/?id=195134 (2015.12.17) [7] http://www.isn.ethz.ch/digital-library/articles/detail/?id=195134 (2015.12.17)
[8] A totális védelem stratégiája megköveteli az állampolgároktól, hogy a nemzet védelmét katonai, civil, gazdasági, társadalmi és pszichológiai szinten is biztosítsák. [9] http://www.isn.ethz.ch/digital-library/articles/detail/?id=195134 (2015.12.17) [10] http://www.isn.ethz.ch/digital-library/articles/detail/?id=195134 (2015.12.17) FELHASZNÁLT IRODALOM Global Militarisation Index 2015, ISN Articles, 7 December 2015 http://www.isn.ethz.ch/digital-library/articles/detail/?id=195134 (2015.12.17) Grebe, Jan Mutschler, Max M: Global Militarisation Index 2015. BICC, 27 November 2015 https://www.bicc.de/uploads/tx_bicctools/gmi_2015_en_2015.pdf (2015.12.17) http://gmi.bicc.de/ (2015.12.17) https://www.bicc.de/publications/publicationpage/publication/global-militarisatio n-index-2015-627/ (2015.12.17) https://en.wikipedia.org/wiki/list_of_countries_by_global_militarization_index (2015.12.18) The Global Militarisation Index Indicates That Turkey Has High Level of Militarisation. Turkey and the World, May 23, 2015 http://www.turkeyandtheworld.com/the-global-militarisation-index-indicates-that -turkey-has-high-level-of-militarization.html Uzun, Kutay: The Most Militarized Countries in the World. EcoTripSos, 1 August, 2014 http://www.ecotripsos.com/mostmilitarizedcountries/ (2015.12.21)