Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált városfejlesztési program előkészítése Szegeden című projekthez Pályázati azonosító: DAOP-5.1.1/B-13-2013-0005 2014 Készítette: RVI Magyarország Kft. Verziószám: Szeged_TFK_v27 1

Tartalom Bevezetés...5 1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KULCS MEGÁLLAPÍTÁSAI ÉS A VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS...6 1.1. Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata a város egészét érintő kulcs megállapításai...6 1.2. Városrészi szintű helyzetelemzések...14 Belváros...14 A városrész története...14 A városrész demográfiai és szociális jellemzői...17 A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői...19 A városrész gazdasági adottságai...21 Alsóváros...23 A városrész története...23 A városrész demográfiai és szociális jellemzői...24 A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői...26 A városrész gazdasági adottságai...28 Móraváros...29 A városrész története...29 A városrész demográfiai és szociális jellemzői...30 A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői...33 A városrész gazdasági adottságai...35 Rókus és lakótelepek...37 A városrész története...37 A városrész demográfiai és szociális jellemzői...38 A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői...40 A városrész gazdasági adottságai...42 Felsőváros és lakótelepek...44 A városrész története...44 A városrész demográfiai és szociális jellemzői...45 A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői...47 A városrész gazdasági adottságai...50 Újszeged Szőreg kertváros...52 2

A városrész története...52 A városrész demográfiai és szociális jellemzői...53 A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői...56 A városrész gazdasági adottságai...58 Déli kertváros és Gyála...60 A városrész története...60 A városrész demográfiai és szociális jellemzői...61 A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői...63 A városrész gazdasági adottságai...66 Északi kertváros és Tápé...67 A városrész története...67 A városrész demográfiai és szociális jellemzői...68 A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői...70 A városrész gazdasági adottságai...72 Nyugati iparváros és Kiskundorozsma...74 A városrész története...74 A városrész demográfiai és szociális jellemzői...75 A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői...78 A városrész gazdasági adottságai...79 Tisza-Maros hullámtere...81 A városrész története...81 A városrész jellemzői...81 2. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS JÖVŐKÉPE...82 2.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan...83 2.2. A város jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan...83 2.3. A településfejlesztési elvek rögzítése...85 3. A CÉLOK BEMUTATÁSA...86 3.1. A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása...87 3.2. Specifikus célok meghatározása...89 3.3. A prioritások kapcsolódása a célrendszerhez, és az EU2020 tematikus céljaihoz, valamint beruházási prioritásaihoz...95 3.4. Részcélok és a beavatkozások területi egységeinek meghatározása...126 3.4.1. A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó- és a részcélok kapcsolata 127 3.4.2. A fejlesztési célok és prioritások értelmezése az egyes településrészekre...133 3.5. A horizontális célok...135 3.6. Szeged Megyei Jogú Város hosszú távú célrendszerének összefoglaló ábrája...137 3

3.7. Csongrád Megye Területfejlesztési Programja, a fejlesztés kereteit biztosító eszköz...140 3.8. A célrendszer nyomon követésére szolgáló mutatószám rendszer...141 4. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ...144 4.1. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása...144 4.2. A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére, a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra...150 4.3. Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére...154 Felhasznált szakirodalom...158 4

Bevezetés 2014 és 2020 között a megyei jogú városok önálló forráskerettel gazdálkodhatnak Magyarországon. A rendelkezésre álló támogatás hatékony felhasználása érdekében hosszú távú, a városi fejlesztési programokat megalapozó stratégiai dokumentumok elkészítése szükséges. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2013 decemberében elfogadta a Javaslati anyag Szeged Megyei Jogú Város funkcionális várostérségének lehatárolására című dokumentumot, míg 2014 februárjában ugyancsak a közgyűlés által jóváhagyásra került a Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata című szakmai anyag is. A fentiek mellett a DAOP-5.1.1/B-13-2013-0005 azonosítóval ellátott, Fenntartható integrált városfejlesztési program előkészítése Szegeden című projekt keretében, külső szakértői közreműködéssel ugyancsak elkészül a város hosszú távú településfejlesztési koncepciója. A megalapozó vizsgálat megállapításaira épülő dokumentum rögzíti Szeged jövőképét, 2030-ig terjedő átfogó célkitűzéseit, valamint középtávú specifikus céljait. A célrendszerhez kapcsolódva definiálásra kerülnek a város fejlesztési prioritásai is. A célhierarchia és a prioritási struktúra tervezése során természetesen nem csupán az Európai Uniós forrásokból megvalósítható projekt javaslatok, de a hazai finanszírozással lebonyolítható beruházások fejlesztési keretrendszerét is meg kívántuk teremteni. Ezzel együtt természetesen külön figyelmet fordítottunk arra, hogy biztosítsuk a városi szintű célok Európai Uniós tematikus célokhoz, valamint a hazai tervezési környezet meghatározó megyei- és országos szintű dokumentumaihoz való illeszkedését. A megalapozó vizsgálat elemzéseire épülő indikátorokkal számszerűsíthető célrendszert definiálva, a településfejlesztési koncepció ily módon megalapozza a Szeged Megyei Jogú Város integrált településfejlesztési stratégiájában bemutatandó városrészi szintű beavatkozásokat és konkrét fejlesztési elképzeléseket is, valamint az egymáshoz területileg integrált módon kapcsolódó integrált területi beruházási programcsomagokat. 5

1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KULCS MEGÁLLAPÍTÁSAI ÉS A VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS 1.1. Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata a város egészét érintő kulcs megállapításai Gazdaság- és vállalkozásfejlesztési aspektusból Szeged helyzete meglehetősen ellentmondásosnak mondható. Noha földrajzi adottságai kedvezőek, a hármas határ közelségéből adódó lehetőségeket továbbra sem tudta a város maximálisan kihasználni. A közeljövő fontos kérdése, hogy a szegedi cégek, illetve a város tud e profitálni Szerbia felgyorsuló Uniós integrációjából, létrejönnek-e tényleges együttműködések a határmenti térség vállalkozói között. A város hagyományos feldolgozóipari cégei végrehajtanak ugyan komoly fejlesztéseket, ám igazán jelentős, országos szinten is kiemelkedőnek mondható munkahelyteremtő beruházások mindeddig elkerülték a várost. Az elemzésben bemutatott forrás abszorpciós mutatók alapján kijelenthetjük, hogy a Szegeden működő vállalkozások egy része sikeresen fért hozzá az Európai Uniós fejlesztési forrásokhoz, a városban számos jelentős beruházás valósult meg. Noha a szegedi vállalkozások finanszírozási helyzete is romlott az elmúlt években, a városban többek között Újszegeden, illetve a Kossuth Lajos sugárúton több inkubátorház létesült, ugyanakkor ezek betelepítettség szempontjából vegyes képet mutatnak. A város ipari parkjai így például a Délép Ipari Park komoly fejlesztéseket hajtottak végre, ugyanakkor a Nyugati iparvárosban található barnamezős fejlesztési területek Budalakk Bajai úti volt telephelye, volt téglagyár területe, BIOPOLISZ fejlesztési terület stb. helyzete továbbra is rendezetlen, a környezeti kockázat igen magas e területek esetében. Komoly gondot jelent, hogy Szeged Megyei Jogú Város korlátozott mértékben diszponál ipari-gazdasági területek felett, így minden potenciális beruházás időigényes tulajdonviszony rendezést követően indulhat csak meg a városban. 6

Az infrastrukturális fejlesztések mellett az elmúlt években jelentős forrásokat fordítottak a vállalkozások az együttműködések, klaszterek megerősítésére. A differenciált vállalkozásfejlesztésre alkalmas városi szintű eszközrendszer és intézményi háttér kiépítése a 2014-2020-as fejlesztési periódus sikerének egyik kulcseleme lehet. A vállalati hálózatok esetében a nemzetközi kapcsolódás és a helyi, térségi szintű kooperáció további erősítése ugyancsak indokolt. Ez különösen igaz azokra az ágazatokra, melyek az elmúlt évek strukturális átalakulásának pl. élelmiszeripar, ezen belül különösen zöldség-gyümölcs feldolgozás vesztesei lettek. E szektorokban határozottan támaszkodni kell a hármashatár nyújtotta stratégiai előnyökre. Szeged egyértelmű erőssége a térben koncentrált tudástőke, valamint a korábban említett markáns klaszteresedési folyamat eredményeként a vállalkozói szféra és a kutatóműhelyek közötti konkrét együttműködési tapasztalatok széles spektruma (biotechnológia, gyógyszeripar, szoftveripar, környezetipar stb.). A felsőoktatási partnerekkel kiemelten a Szegedi Tudományegyetemmel, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával tovább erősítendő az együttműködés, javítandó a szegedi technológiai transzfer ökoszisztéma globális versenyképessége. E tekintetben is kiváló lehetőséget nyújt a város számára az éppen az egyik jelentős barnamezős fejlesztési területre tervezett ELI-ALPS beruházás. Turisztika területén jelentős változások zajlottak Szegeden az elmúlt években. Míg a 2007-2013-as Európai Uniós fejlesztési időszak elején a város egyik legkomolyabb problémáját a magasabb kategóriájú kereskedelmi szálláshelyek hiánya jelentette, addig mára több négycsillagos besorolású szálloda, illetve színvonalas panzió is várja a vendégeket. Noha megépült a Napfényfürdő Aquapolis, a térség kiváló természeti adottságai pl. gyógy- és termálvízkincs stb. ellenére sem tudta növelni attraktivitását, az itt töltött vendégéjszakák száma egy főre és átlagosan kalkulálva továbbra is alacsonynak mondható. A következő évek számos feladatot tartogatnak a turisztikai szektor szereplői számára, hiszen a Tisza pozicionálása, méltó bekapcsolása a város vérkeringésébe a közeljövő megoldandó kérdése, de a vallási turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása is várat még magára. Hasonló módon erősíteni szükséges az egészségipari szolgáltatók, valamint a kereskedelmi szálláshelyek működtetői közötti együttműködést. 7

A hagyományosan színes városi kulturális élet önmagában nem emeli ki Szegedet a magyar városok turisztikai kínálatából, helyi szintű együttműködések hiányában továbbra is szigetszerű fejlesztések zajlanak, ami csökkenti a város versenyképességét. Noha Szegedhez számos ismert, közkedvelt márka illetve brand is köthető (szegedi szalámi, szegedi fűszerpaprika, illetve a szőregi rózsa), a város gasztronómiai értelemben nem tudott felkerülni az országos térképre. Foglalkoztatási szempontból ki kell emelni Szeged város szerepét a szűkebb és tágabb térségét tekintve egyaránt. A kistérségben regisztrált vállalkozások 79%-a, míg a működő vállalkozások közel 86%-a Szegeden van bejegyezve. Emellett számos üzleti és közszolgáltatás, az egészségügyi, oktatási és szociális intézményrendszer jelentős része jelen van a városban foglalkoztatóként, jelentős mértékben ingázásra ösztönözve ezzel a térség lakosságát. A foglalkoztatási szerep súlya együtt jár az adott esetben jelentkező problémák koncentráltabb megjelenésével is. Bár Szeged országos és megyei összevetésben kedvezőbb helyzetben van a munkanélküliség veszélyeinek vonatkozásában, a gazdasági válság itt is igen erősen éreztette hatását, így még 2013-ban sem sikerült az álláskeresők számát a 2008-as szintre visszaszorítani. Külön ki kell emelni azt a tényt, hogy magas a fiatalok, pályakezdők és az alacsony képzettségűek aránya a munkanélkülieken belül. Szeged munkaadói, foglalkoztatói az iskolázottsági szempontból kiemelkedő lakosságnak nem tudnak elegendő munkahelyet biztosítani. A foglalkoztatási helyzet országos szinten is kiemelten kezelt kérdése szempontjából a jövőben a hagyományos területek mellett a szolgáltatói (tercier), valamint a kvaterner szektor lehetőségeit is figyelembe kell venni a tervezés során, különösen a magasabban kvalifikált munkaerő vonatkozásában. Az oktatás terén komoly erőssége Szegednek, hogy a felsőfokú végzettségű lakosok aránya meghaladja az országos átlagot, illetve mind alap-, mind közép- és felsőfokú oktatás terén megfelelő infrastrukturális háttérrel rendelkezik. Általános problémát jelent ugyanakkor, hogy a frissen végzettek gyakorlati tudása egyre kevésbé felel meg a piaci elvárásoknak. Az oktatás képzés terén is komoly potenciál rejlik a vállalkozói szektor és a felsőoktatási szereplők közötti együttműködések erősítésében, ehhez a BIOPOLISZ Park és az ELI Science Park fejlesztés kiváló alapot teremthet. 8

A demográfiai adatok az elmúlt évek során folyamatosan a lakónépesség emelkedését jelezték, majd a népszámlálás során ez újraértékelődött. Azt kellett látnunk, hogy összességében a 2000 és 2011 közötti időszakban csökkent Szeged népessége, ahogyan más nagyvárosoké is, melyben nagy valószínűséggel szerepet játszott a nemzetközi migráció is. A népesség csökkenésének egyik okozója valamennyi területi szinten a csökkenő gyermekszám. Míg a halálozási mutatók nem változnak drasztikusan, az egyre csökkenő gyermekszám elősegíti a társadalom öregedését és vitalitási indexének romlását. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok számos területre komoly hatással lehetnek. A gyermekek száma befolyásolja a kapcsolódó szociális és oktatási intézményi kapacitás igényeket, a munkaképes korú lakosság száma közvetlenül befolyásolhatja a gazdasági teljesítő képességet, míg az idősek számának és arányának emelkedése az egészségügyi és nyugdíjellátás problematikáját hangsúlyozza. Súlyos és Szeged esetében kiemelt problémaként kell kezelni a népesség és különösen a legmagasabban kvalifikált munkaerő és a kiváló eredménnyel végző diplomások elvándorlásának kérdését. Megtartásuk mikéntje jelentős feladatokat ró az előttünk álló időszak döntéshozóira. A város gazdasági társadalmi erejét és egyben színességét, élhetőségét és vonzerejét is gyarapítják a kulturális, sport és művészeti élet hagyományai. Az egyes versenysportokban kiemelkedő teljesítményeket mutatnak sportolóink, a városban azonban továbbra sem áll rendelkezésre elegendő hely és létesítmény a lakosság számára a szabadidős és tömegsport gyakorlására. A kulturált és rendszeres testmozgás hozzájárulhat a kapcsolatok és a társasági élet kiteljesedéséhez és nem utolsó sorban a lakosság egészségügyi állapotának javulásához. Az évről évre megrendezésre kerülő kulturális események hozzájárulnak Szeged hírnevének és ismertségének gyarapításához, közvetlenül hatva a turisztikai szektorra is, emelve a látogatók számát és gyarapítva a település bevételeit. A helyi közösségek megerősítése, a helyi identitás alapjainak megszilárdítása több, 2014-2020-ban forrást biztosító operatív programban is megjelenik célkitűzés gyanánt. Mindez azt vetíti előre, hogy a következő Európai Uniós pénzügyi időszakban a civil szervezetekre, a lokális érdekeket képviselő nem kormányzati szereplőkre jóval nagyobb figyelem irányul a korábbinál. A civil kezdeményezések jelenleg rendkívül nehéz pénzügyi körülmények között végzik feladataikat, alapvető működési forrás biztosítása is 9

problémát jelent számukra. E tekintetben mindenképpen kedvezőbb működési feltételeket szükséges részükre teremteni. A városi infrastruktúra erősségeként talán első helyen említendő az 1879-es árvizet követő újjáépítés során kialakult modern, sugaras-gyűrűs városszerkezet, mely az idők próbáját is kiállta. A város bővülése, új, korábban beépítetlen területek beépítése is ezen szerkezet mentén történt és történik napjainkban is. Ebbe a szerkezeti rendszerbe illesztették bele a Tiszán átívelő hidakat és a következő déli Tisza-híd is e szerkezet mentén tervezett. A Szegedet átszelő folyó, mint Szeged főutcája, nem csak látványban gazdagítja a városképet, de egyedi városszerkezet-képző elem is. A városi közszolgáltatások köre jól kiépített. Bővítésre általában a későbbi fejlesztési területek vonatkozásában van szükség. Az elektromos közösségi közlekedés fejlesztése kapcsán európai uniós forrásból nem csak a közlekedési infrastruktúra, de ezzel összefüggésben a felújított útszakaszok, pályák alatt a közműrendszer is felújításra került, több szakaszon faltól-falig utcarekonstrukció készült. Új járművek kerültek forgalomba, megújult az utasforgalmi rendszer. Északi irányból az M5-ös autópálya szolgálja ki a tranzitforgalmat, gyors elérhetőséget biztosítva északon a főváros, délen az országhatár felé. A város északi peremén a közelmúltban elkészült az M43-as autópálya Szeged-Makó közötti szakasza. Az autópálya amellett, hogy a város megközelíthetőségét javítja, Szeged elkerülő útjaként is szolgál. A várost épített értékei is vonzóvá teszik. Az árvíz utáni újjáépítésnek, a huszadik század eleji millenniumi nagyszabású építkezéseknek köszönhetően lett Szeged a palotás város. Egyedülállóan egységes, eklektikus városképe ekkor alakult ki. Paradox módon a város gyengeségeinek egy része ugyanazon adottságaiból adódik, mint erősségei. Folyója kettészeli a várost, és a két híd, amely a közlekedést kiszolgálja, már hosszú ideje kevésnek bizonyul, gátolja a város harmonikus fejlődését. A Belvárosi híd forgalma évtizedek óta telített, a folyón átívelő forgalom nagyobb részét a városközpontba koncentrálja. Az északi Bertalan híd nem képes tehermentesítő szerepét betölteni, hiszen a forgalmi igények tengelye a Belvárosi híd vonalánál is délebbre húzódik (az újszegedi lakóterületek súlyvonala, Szőreg és az agglomeráció, másrészről a belvárosi intézmény-terület, egyetemi városrész súlyvonala között). A déli Tisza-híd hiányában a Belvárosi híd és vele a városközpont nem tehermentesíthető a jelentős átmenő forgalomtól, a szűk híd és belvárosi utcahálózat a dinamikus városi 10

közlekedést akadályozza, csúcsforgalomban megbénul a város, a belváros élhetősége romlik. A déli Tisza-híd hiánya településszerkezeti hiányt is okoz, hiszen központi fekvésű, értékes fejlesztési területet, a városközpont déli körnegyedét blokkolja. A második világháborúban felrobbantott vasúti híd hiánya pedig vasúti közlekedési zsákutcává alakította Szegedet. A Tisza két oldalán megállnak a szerelvények, vasúti összeköttetés a folyón át nincs. A Tiszai hajózás legfőbb akadálya a vízszintek szélsőséges határok közti ingadozása. A törökbecsei duzzasztó az alsó szakaszon ugyan megoldja ezt a problémát, de Csongrád és Kisköre között komoly beavatkozások szükségesek. A nemzetközi hajóúttá nyilvánítása többek között ezért késik. A tiszai védművek a jelenleg érvényes mértékadó árvízi szintekhez viszonyítva megfelelőek, azonban lassan levonuló, hosszan elnyúló árvíz az árvízi biztonságot veszélyeztetheti. A tervezett M9 autópálya építése késik, ennek hiányában a város megközelíthetősége nyugat felől rossz. A bérlakások elidegenítése, számos patinás épület funkcióvesztése miatt a belvárosi épületállomány egy része folyamatosan romlik. A belterületi felszíni vízelvezetés infrastruktúrája hiányos. A város gyengeségei között említendők szlömös területei, főként a nyugati iparváros jelenleg barnamezős, felhagyott ingatlanai. A rendszerváltás után tönkrement nagy iparvállalatok telephelyein ma jobb esetben néhány kis- vagy középvállalkozás működik, de sok helyen használaton kívüli, romló ipari ingatlanokat lehet találni. Kis számban ugyan, de szegregátumokat is találunk a városban. Ilyen a városba ékelődött Cserepes sori telep, valamint a kiskundorozsmai város széli, Búza és Árpa utcák által határolt alapvetően az Árpa utcát érintő telep. A legrégebbi lakótelepeink: Odessza és Tarján. Az utóbbi lakótelep egy része még a 2007. előtti uniós ciklusban városrehabilitációs projekt keretében megújult. A rehabilitációval nem érintett résznek és Odesszának azonban közterületei eléggé lehangolóak, elöregedettek. Mindkét lakótelep lakosságának szociális mutatói kritikusak. Néhány olyan létesítmény hiányzik a városban, amelyek egy régióközpont esetében elvárhatók lennének: A sportlétesítmények mind a tömeg- mind a versenysport területén erősen hiányosak. Szegednek csak sátortetővel fedett uszodája van, de az uszodai kapacitás összességében így is messze alulmarad az igényeknek. Nincs nemzetközi mérkőzések tartására alkalmas stadion, a műjégpálya mérete nem szabványos. A mindennapos iskolai 11

testnevelés kiszolgálására nincs meg az infrastrukturális ellátottság. Nincs a városban megfelelő méretű és akusztikájú hangversenyterem. A szociális intézményrendszer infrastruktúrája felújításra, átalakításra szorul. A hármashatár közelsége, a közlekedési folyosók találkozása illetve összekötésük lehetősége nemzetközi kapuvárossá, logisztikai központtá teheti Szegedet. A közlekedési módok közötti átjárhatóság, az intermodalitás minden feltétele megteremthető, bár költséges. A vasúti összeköttetés, a tiszai hajózás, a repülőtér alkalmassá tétele nagyobb gépek fogadására mind ilyen feltételek, egyben lehetőségek. Ha forrás, vagy nemzeti szándék híján a fenti közlekedési infrastruktúrafejlesztések elmaradnak, Szeged kieshet a nemzetközi forgalomból, a befektetők elkerülik, versenyképessége alulmarad a hasonló méretű és adottságú európai városokénak. A szociálisan rászoruló városrészek és szegregátumok állapotába történő beavatkozás elmaradása további elszegényedéshez, a környezet lepusztulásához vezet. Mind energetikailag, mind környezetvédelmi szempontból pozitívumként értékelhető, hogy az alternatív energiahordozók használata egyre gyakoribb a városban. A környező területek mezőgazdasági művelésű területeinek, a napsütéses órák magas számának, a jó geotermikus adottságnak köszönhetően sok körülmény elősegíti ezt a folyamatot. Ilyen példa a napkollektorok és napelemek terjedése, a geotermikus energia hasznosítása. A város élhetőségéhez sokban hozzájárul és a levegő szennyezettségi értékein is javít, hogy az egyéni gépjárműhasználat relatíve alacsony (22%), a közösségi közlekedés fejlett, jelentős részben környezetbarát üzemű, és sokan használják (47%). Síkvidéki városként Szegeden kedvezőek a kerékpározás feltételei, egyre többen járnak kerékpárral (9%), sőt, a kerékpározás terén további jelentős fejlődés lenne elérhető. (2009-es háztartásfelvétel adatai alapján.) A nagyobb vízfelületek, főként a várost átszelő folyó és a nagyobb összefüggő zöldfelületek, mint pl. az újszegedi liget szintén javítják a levegő minőségét és a klimatikus viszonyokat. Negatívumként említendő ugyanakkor, hogy Szeged mérete, lakosainak száma, domborzata kedvez a városi hősziget jelenségnek. Illegális hulladéklerakók szennyezik a környezetet, melynek hosszú távon káros hatása van a felszíni és felszín alatti vízbázisokra is. 12

A domborzati jellemzőkből alacsony tengerszint feletti magasság, kiemelkedések nélküli sík terep - adódóan, valamint a földrajzi Kárpát medencei elhelyezkedés miatt a levegő szennyezettsége időnként meghaladja a megengedett értékeket. Bár elindult egy folyamat a lakó- és középületek energetikai korszerűsítése terén, azonban még mindig sok az alacsony energiahatékonyságú épületek száma. Ez jellemző az iparosított technológiával épült lakótelepi épületek esetében, de a hagyományos, régi építésű épületek esetében is, akár lakóépületről, akár középületről van szó. A fenntartók gazdálkodása szempontjából rendkívül jelentős megtakarítás lenne, a működési költségeket jelentősen csökkentené, ha a középületeik teljes köre és a közvilágítási rendszer energetikai korszerűsítésen esne át: a határoló szerkezetek hőszigetelése, az épületgépészeti rendszerek hatékonyabbá tétele lenne kívánatos. Pénzügyileg, de a környezeti hatásait tekintve is megtérülő lehetőség azoknak az adottságoknak a további, szélesebb körű kihasználása, amelyek az alternatív energiák vonatkozásában rendelkezésre állnak a városban. További lehetőségeket rejt a keletkező hulladékok szélesebb körű felhasználása. A levegőszennyezettség mértéke mint a korábbiakban írtuk gyakran magas a városban. A helyzetfeltáró munkarészben kimutattuk, hogy a zajterhelés is kritikus méreteket ölt a város egyes pontjain. A közlekedésből eredő terheléseket jelentősen lehetne csökkenteni átszervezésekkel, például a belváros autóforgalmának csökkentésével, a B+R és P+R rendszerek bővítésével. Környezeti konfliktusokat okozhatnak az olyan kezeletlen problémák, mint a barnamezős területek sokszor nem is ismert talajszennyezése, amely a vizek szennyezésének is egyik forrása lehet. A folyók áldásos hatásaik mellett veszélyeket is hordoznak a városra nézve. A Maroson érkező szennyező anyagok hatalmas károkat okozhatnak a folyóvizek és a környezet élővilágában, gondoljunk csak a tiszai ciánszennyezésre. A folyók a hozott szemetet gyakran a parton vagy az útjukba kerülő műtárgyaknál rakják le, ami nem csak látványra csúnya, de fertőzés okozója is lehet. A szemet gyönyörködtető, városi klímát javító zöldfelületek egy része elöregedett, megérett a felújításra. Példák erre a Széchenyi tér vagy az Újszegedi Erzsébet-liget fái. Nem csak élet- és balesetveszélyt jelentenek, de kipusztulásukkal környezeti kár érné a várost. 13

1.2. Városrészi szintű helyzetelemzések A városrészi szintű helyzetelemzések során kísérletet teszünk az egyes városrészek egyedi arculatának beazonosítására, a terület specifikus sajátosságok bemutatására. Célunk ezzel a jövőbeni fejlesztési irányok beazonosítása, a konkrét fejlesztési elképzelések projekt javaslatok megalapozása. Az elemzések keretében röviden áttekintjük az egyes városrészek múltját, történeti hátterét, majd a Központi Statisztikai Hivatal és az önkormányzati adatszolgáltatás alapján kialakított háttér adatbázis segítségével a fontosabb társadalmi-gazdasági folyamatokat is bemutatjuk. Belváros A városrészt határoló utcák és objektumok (Bécsi krt. Moszkvai krt. Londoni krt. Rigó u. Boross J. u. Kossuth L. sgt. Párizsi krt. Berlini krt.- Brüsszeli krt. Római krt. Bertalan híd Felső kikötő sor Közép fasor Szőregi út Temesvári krt. folytatása a tervezett déli Tisza-hídra Tisza Máglya sor Bem u. Boldogasszony sgt.) A városrész története A mai Belváros jelentős része az egykori Vár és a Palánk területén helyezkedik el. Magas fekvése miatt is ez Szeged ősmagja, a sókereskedelem központja és hosszú időn keresztül Csongrád megye székhelye. Szeged legrégebbi ma is álló emléke a Dömötör templom román stílusú tornya, egyedül ez maradt meg a 4 középkori templom, az alsóvárosi Szent Péter, a fölsővárosi Szent György, és a várban állt Szent Erzsébet templomok közül. A gótikus Szent Erzsébet templom alapfalainak feltárása napjainkban is folyik. Az 1879 évi árvízig a Palánk Belváros az egykori várárkon belüli területre terjedt ki: délen a mai Tisza L. krt. vonaláig, nyugaton a Jósika u. Rákóczi tér, északon a Szent István tér Sóhordó utca határolta. A Tisza áradása az erre vonatkozó, 1689-ből származó első feljegyzések óta folyamatosan veszélyeztette a várost, így az Al- és Felszegednél magasabban fekvő Palánkot is. Az 1700-as években hét, az 1800-as években 13 esetben került komolyabb veszélybe, majd 1879. márc. 12-én egy minden korábbinál nagyobb áradás elpusztította Szegedet és környékét, a Palánk jelentős részét 14

is. Néhány nap alatt a város 5723 házából mindössze 265 db maradt meg, nagyobb részt a Palánkban. Napjainkban alig néhány épület áll ezekből. Az árvíz utáni új körgyűrűs sugaras útrendszer a történelem során kialakult városrész-határokat kissé módosította: a Belvárost délen és nyugaton a Nagykörút, északon a Kossuth L. sgt. és a Tisza L. krt. határolta. Az árvíz utáni újjáépítés során alakult a Belváros mai képe, a palotás város. Itt épültek meg az igazgatási, pénzügyi intézmények székházai, többségében egységes eklektikus stílusban. A városközpontban, a Tisza L. krt. környékén a magánpaloták többlakásos bérházak stílusban és méreteikben is követték az intézményeket. A XIX XX. sz. fordulójának nagyarányú fejlődését az I. világháború, majd a trianoni határok erősen visszafogták. Az 1921-ben Szegedre települt a Kolozsvári Egyetem, az 1922-ben Temesvárról áttelepült Csanádi püspökség meglévő, a délvidéki területek elvesztése miatt feleslegessé vált középületekbe költöztek. A fejlődés az 1920- as évek végén indult újra és az 1930-as évek végére kialakult az Egyetemi városrész is és lényegében befejeződött az újjáépítés. 1950 és 1980 között a Belváros népességszáma gyarapodott: lakások épültek a foghíjtelkeken és a nagyobb tömbbelsőkben, de ebben az időszakban épült a Megyeháza és néhány egyetemi épület is. A város igazgatási, szolgáltató és kereskedelmi funkcióinak bővülésével a Belváros határai is kitolódtak a Nagykörúton belüli teljes területre, a Mars térnél azon is túlra. Szeged a XX. sz. első felében vált kétparti várossá: Újszeged 1920 után indult erőteljes fejlődésnek. Megépült a Tanítóképző, a Bábaképző, az állami menhely, a Vakok Intézete, a sportuszoda, a Mezőgazdasági Kutatóintézet és még több kisebb létesítmény. A Csanádi utca térségében a Ládagyár helyén 1962-től lakótelep épült (Odessza), majd az MTA Biológiai Kutatóintézete, Sportcsarnok és fedett uszoda, több egyetemi épület és kollégium. Újszeged Közép fasoron belüli része olyan mértékben sűrűsödött és telítődött intézményekkel, hogy napjainkra a Belváros Tisza bal parti részének tekinthető. A Tisza által kettévágott Belváros két része közötti közlekedési kapcsolat a D-i híd hiánya miatt már jelenleg is csak nagy nehézségek mellett bonyolódik. A Belváros legújabb kori a következő évtizedekben kiépülő bővülete a Bem utca Tisza-part közötti, zömében vasúti területen a Máglya sorig terjedő Biopolisz 15

(tudásváros, egyetemi városrész bővülete), valamint ezzel átellenben, a bal parton tervezett új városrész-központ. A Belvárosban ma főként középületek, üzletek, és vendéglátóhelyek, pénzintézetek, hivatalok, kulturális-oktatási és egészségügyi intézmények, vasútállomás, kutatóintézetek, piac, autóbusz pályaudvar, az újszegedi oldalon sportlétesítmények is találhatók, de a városrészben a lakó funkció is jelentős. Gazdasági terület is található a vasút és a védőtöltés közötti részen. A centrumban a zártsorú, utcavonali beépítés a jellemző, egyes középületek (pl klinikák, sportcsarnok, vasútállomás) szabadon állóak. A centrumban a 2-5 szintes épületmagasság és a magastetős kialakítás a legjellemzőbb (bérházak, polgárházak, paloták), de akad az utóbbi évtizedekből néhány magasház (pl. az Égő arany épülete, az Ojalos ház). Az újszegedi oldalon paneles lakótelepet is találunk. A kétezres évek második évtizedében a városrész helyzetét befolyásoló, gyakran ellentétes hatású folyamatok érvényesültek. A gazdasági válság következményei természetesen a Belvárost sem kerülték el. A csökkenő kereslet, a változó fogyasztói szokások számos reprezentatív belvárosi üzlet bezárását eredményezték, míg az alacsonyabb kategóriájú termékeket árusító, ennek megfelelően szélesebb fogyasztói kör igényeit kielégítő cégek üzletei nagy számban jelentek meg a Kiskörút által határolt területen belül. E tendencia nem tudja ellensúlyozni az üzlet bezárások ütemét, így részben a korábban a külső városrészekben megnyílt plázák hatására továbbra is számos üzlethelyiség vár új bérlőre, illetve tulajdonosra. A folyamatot tovább erősítette, hogy 2012-től a városrész peremén új bevásárlóközpont várja a vásárlókat. Ezzel párhuzamosan részben az ugyancsak az utóbbi években megnövekedett számú külföldi egyetemi hallgatónak köszönhetően a Belvárosban színes kávéházi-éttermi élet van kialakulóban, melyet jól reprezentál a Kárász utca-kölcsey utca-dugonics tér által határolt terület nyári, mediterrán hangulata. Az elmúlt években a városrészben az Európai Uniós társfinanszírozású projekteknek köszönhetően számos, közterület fejlesztést is magában foglaló beruházás valósult meg. A Kelemen utca megújítására az elektromos közlekedés fejlesztését célzó nagyprojekt keretében került sor, míg a Gutenberg utca és az SZTE Jogtudományi Kara előtti tér funkcióbővítő város rehabilitációs beruházás részeként alakult át kizárólag gyalogos- és kerékpáros forgalmú övezetté. 16

Az alapvetően a Belvárost érintő funkcióbővítő fejlesztési program részeként megújult Gutenberg utca közvetlen gyalogos összeköttetést nyitott a városmag és a kendergyár helyén épült üzletközpont között. Az ugyancsak a közelmúltban megújult Mars tér és az új bevásárlóközpont ily módon közlekedési-szolgáltatási decentrumként funkcionál a városban. A legutóbbi, a Belváros arculatát jelentős mértékben meghatározó projekt ugyancsak város rehabilitációs fejlesztésként a Dugonics tér és az Árpád tér, továbbá a Somogyi utca megújítását célzó beruházás volt, melyhez szervesen kapcsolódott a Rektori Hivatal Dugonics téri épületének teljes körű felújítása is. A városrész déli területén ugyancsak Európai Uniós forrásból kialakításra került egy 265 ágyas, nettó 21,5 ezer m2-es alapterületű új klinikai épület, továbbá az elektromos tömegközlekedés fejlesztési projekt részeként megújult az Indóház tér. A városrész déli részének funkcionális szerepét nagymértékben befolyásolhatja az ún. déli Tisza-híd esetleges megépülése, illetve a Biopolisz Park megvalósulása. A városrész demográfiai és szociális jellemzői A következőkben áttekintjük a városrészben lezajlott fontosabb demográfiai folyamatokat, elemezzük a városrészi lakosság képzettségi, valamint foglalkoztatási mutatóit. Az adatelemzés során vizsgáljuk a 2001. és 2011 évi népszámlálási adatok közötti összefüggéseket, bemutatjuk a tendenciákat. Belváros városrész demográfiai és képzettségi mutatói Mutató megnevezése KSH 2001-es népszámlálási adatok KSH 2011-es népszámlálási adatok Lakónépesség száma 30 580 28 423 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 11,0 9,6 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 63,1 64,1 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 26,0 26,3 17

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is) 9,2 6,3 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (indikátor is) 30,8 39,5 Forrás: KSH 2001. és 2011. évi népszámlálási adatok 2001 és 2011 között 28 423 főre csökkent a városrész lakossága, ez a 2001-es számadattól mintegy 7%-kal tér el. A lakónépességen belül ugyancsak csökkent a 14 éves kor alattiak aránya, hiszen míg 2001-ben ez a mutató 11% volt, addig 2011-re 9,6%- ra csökkent (a városi átlag 2011-ben 13% volt). Ugyanebben az időszakban 63,1 százalékról 64,1 százalékra emelkedett a 15-59 éves korosztály aránya (2011-es városi átlag 64,4%), és kismértékben (26-ról 26,3%-ra) nőtt ugyancsak a 60 évnél idősebb lakosok aránya (2011-es városi átlag 22,6%). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a 2001-ben mért 9,1%-ról 6,3%-ra csökkent, míg a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebbek között 30,8 százalékról 39,5 százalékra emelkedett (a városi átlag 2011-ben 28,9% volt). Belváros városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói Mutató megnevezése KSH 2001-es népszámlálási adatok KSH 2011-es népszámlálási adatok Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 51,2 48,2 9,2 4,4 46,0 49,8 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 51,9 47,2 Forrás: KSH 2001. és 2011. évi népszámlálási adatok A városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói a vizsgált időszakban kedvezően alakultak. A rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon 18

belül a 2001-ben mért 51,2 százalékról 48,2 százalékra csökkent, ám még így is jelentősen meghaladja ez az érték a 2011-ben mért városi átlagot (39,4%). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya jelentős mértékben, 9,2%-ról 4,4%-ra a városi átlagérték alá csökkent a két népszámlálás között (2011-es városi szintű átlag 5,3%). A 15-64 éves népességen belül 46 százalékról 49,8 százalékra emelkedett a foglalkoztatottak aránya (2011-es városi átlagérték 57%), míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 51,9-ről 47,2 százalékra csökkent. A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői A következőkben áttekintjük a városrész fontosabb infrastrukturális mutatóit, megvizsgáljuk az elérhető közszolgáltatások infrastrukturális hátterét. Belváros városrész oktatási intézményei Mutató megnevezése 2014 Óvodák száma (db) 11 Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) db Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) db Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 8 14 2014-ben az önkormányzati adatszolgáltatás alapján Szegeden összesen 63 darab óvoda, 29 darab általános iskola, és 22 darab középiskola működik. A városrészben 2014-ben 11 óvoda és 8 általános iskola található, a középiskolák száma 14 darab. 2014-ben mindösszesen 15 db bölcsőde működik Szegeden, míg idősek otthona 7 darab. Ezekből 2014-ben 1-1 darab található a Belvárosban. Belváros városrész fontosabb lakásadatai Mutató megnevezése KSH 2001-es népszámlálási adatok KSH 2011-es népszámlálási adatok Lakásállomány (db) 15 444 16 387 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) 5,0 3,1 Forrás: KSH 2001. és 2011. évi népszámlálási adatok 19

Szegeden a KSH népszámlálási adatai alapján 2011-ben a lakásállomány összesen 79744, darab, míg 2001-ben 70 787 darab volt. 2001-ben az összes lakás 21,81%-a (15 444 darab), míg 2011-ben az összes lakás 20,54%-a (16 387 darab) volt megtalálható a városrészben. A két népszámlálás között eltelt időszakban jelentős mértékben csökkent a városrészben az alacsony komfort fokozatú lakások aránya. 2001-ben ez az érték 5%, míg 2011-ben csupán 3,1% volt, mely utóbbi érték megegyezett a városi átlaggal. Belváros városrész műemléki adatai Mutató megnevezése 2008 2014 Műemlékek száma (db) 107 112 Helyi védett épületek, köztéri alkotások száma (db) 249 347 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Szegeden 2014-ben helyi védett épület és köztéri alkotás összesen 431 darab, műemlék 135 darab található. 2008-ban az önkormányzati adatszolgáltatás alapján helyi védelemben részesült épületek, köztéri alkotások száma 259 darab volt mindösszesen, míg műemlék 166 darab volt a városban. A helyi védett épület és köztéri alkotás számának ilyen mértékű növekedése annak köszönhető, hogy az elmúlt években széleskörű felmérés készült a város építészeti értékeiről és városi szinten további mintegy 170 épület és köztéri műalkotás került helyi védelem alá. A műemlékek tekintetében a nagyszámú eltérés csak látszólagos, a nyilvántartás módja változott: korábban épületenként történt, míg a jelenlegi nyilvántartás esetenként házsorokat rögzít. A városrészben 2014-ben az összes műemlék 82,96%-a, míg a helyi védett épületek 80,51%-a volt megtalálható. Ez az arány a műemlékek tekintetében 2008-ban 64,45%, míg a helyi védett épületek tekintetében 96,13% volt. Zöldfelület nagysága a városrészben 2014-ben 291 670 m2, a városi szinten mért összes zöldfelület 2 550 520 m2 11,43%-a. Az önkormányzati kezelésű belterületi utakra vonatkozóan 2008-ban nem állt rendelkezésre városrészi szintű információ, míg 2014-ben a Belvárosban 37 kilométert tett ki ezen úthálózat hossza (az összes úthálózat 2014-ben 437,8 m2). Ebből 100% pormentes burkolatú. 20

A városrész területén számos közintézmény, közszolgáltató, fontosabb közterület és zöldterület található. Kiemelendő ezek közül a Polgármesteri Hivatal, a Szegedi Járásbíróság, valamint az Ügyészség. A Belvárosban található az egyetemi intézmények, szervezeti egységek jelentős része, így a Rektori Hivatal is. A Dugonics tér és a Széchenyi tér a városrész meghatározó rekreációs parkjai, de a városrészben található a Stefánia és mellette parkjával a Móra Ferenc Múzeum is. A belvárosban keresendő a Somogyi-könyvtár épülete, de számos egészségügyi intézmény (pl. Újklinika stb) is itt található. A Klinikák környékére, pontosabban e terület északi részére vonatkozó komplex fejlesztési terv elkészülte alapvető fontosságú a városrész szerepének továbbgondolásához. A városrész gazdasági adottságai Az alábbiakban röviden áttekintésre kerülnek a Belváros fontosabb gazdasági mutatói. Az adatokat önkormányzati adatszolgáltatás alapján rendszerezzük és elemezzük. A városrész fontosabb gazdasági mutatói Mutató megnevezése 2014 A városrészben telephellyel rendelkező, ipari tevékenységet folytató vállalkozások száma (db) A városrészben működő, jelentősebb iparűzési adót fizető vállalkozás db (db) 168 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 80 Szegeden 2014-ben jelentősebb iparűzési adót fizető vállalkozás összesen 456 darab működik, ebből 168 darab az összes 36,85%-a működik a Belvárosban. Az egyes városrészekben telephellyel rendelkező, ipari tevékenységet folytató vállalkozások száma 2014-ben összesen 1006 db volt, ebből a városrészben mintegy 8% működik. A városrészben meghatározó cég a Pick Zrt., melynek a Maros utcában található telephelye. A városrész turisztikai szempontból rendkívül frekventált, számos kiemelt attrakció, látványosság Dóm tér, Reök palota, múzeumok, Anna-fürdő található itt ennek megfelelően a kereskedelmi szálláshelyek jelentős része is megtalálható a városrészben. Itt működik az Art Hotel, a Tisza Szálló, a Mozart hotel és a Dóm Hotel is. Ugyancsak a 21

Belváros újszegedi területén található a nemrég felújított Forrás Hotel, valamint a Napfényfürdő Aquapolis. A Belváros gazdasági életében a szolgáltató szektor a meghatározó, ennek megfelelően kávézók, éttermek és nemzetközi étteremláncok egységei határozzák meg a városrész arculatát. A Nagyáruház, mint tradicionális szolgáltató központ mellett a Kárász utca üzletei, kávézói jelentenek komoly vonzerőt. A városrészben minden országos hálózattal rendelkező bank üzemeltet fiókot. 22

Alsóváros A városrészt határoló utcák és objektumok (Bécsi krt. Boldogasszony sgt. Bem u. Máglya sor Boszorkány sziget Téli kikötő Körtöltés Szabadkai út Petőfi S. sgt.) A városrész története A Palánktól délre elterülő ártéri szigeteken a XI. század elején jött létre Alszeged. Első temploma az Árpád kori, Szent Péternek szentelt templom kezdetben a johannitáké. A XII. században szentelték fel, 1444-ben a ferenceseké lett. Mátyás idejében felújították és kolostort építettek hozzá. A jelenleg is álló, díszeitől megfosztott gótikus templom azonban csak a század végén kezdett épülni és 1509 augusztusában szentelték fel a Havas Boldogasszony tiszteletére. A templomot, kolostort és a temetőt a XIX. század derekáig hatalmas kőfal vette körül, többször menedéket nyújtva a lakosságnak is. A templom mellett szerdánkénti heti vásár tartására kaptak engedélyt, ekkor Alszegedet még külön városként említik. A tágas tér ma is térszervező eleme a városrésznek. A városrész főutcája, a Szentháromság Sárkány Földműves utca a középkori nyomvonalon halad, mai utcaszerkezete többségében a nagyárvíz utáni újjáépítés eredménye. Az újjáépítés típustervei alapján megvalósult napsugaras oromzatú, nagy tornácos parasztházakból néhány még látható a Nyíl utcában, a Pásztor utcában. Alsóvárost a temető, a Pick Szalámigyár és a vasút olymértékben körbezárja, bővítésére nincs lehetőség, új épületek zömében családi vagy társasházak - csak a régiek helyén épülnek. Alsóvárosban ma a lakófunkció dominál. Emellett a városrészt kiszolgáló oktatási, egészségügyi intézmények is megtalálhatók. Ipari terület (pl. a Pick Zrt.) és sportlétesítmények (pl. a Műjégpálya) is vannak még a területen. A lakóutcákban a zártsorú és az oldalhatáron álló beépítés is megtalálható, az épületek döntően utcavonalon állnak. Az épületmagasság többségében 1-3 szintes, magastetős kialakítású. Az elmúlt években tovább erősödött Alsóváros, mint lakóövezet szerepe, hiszen egyes területein a városi átlagot messze meghaladó értékben cserélnek gazdát lakóingatlanok. Az egész városra jellemző ingatlanpiaci pangás ellenére az egyetemi 23

városrészhez közel eső utcákban lévő használt lakásokat keresik a diákok, ez az eladási árakban és a bérleti díjakban is tükröződik. A társasházépítés felkapott terepe lett a városrész. A korábban említetteknek megfelelően új épület egy-egy régi ház elbontása után, annak helyén tud felépülni. Ez a tendencia egyrészt komolyan veszélyezteti sok helyen már teljesen megváltoztatta - a hagyományos alsóvárosi utcaképet, másrészt a beépítettség és lakósűrűség ilyen mértékű növekedése is hordoz veszélyeket. A folyamat megállítása érdekében a szabályozási tervben korlátozó intézkedésekre került sor. A városrész megközelíthetőségét, a közlekedés minőségét jelentős mértékben javítja az 1-es villamos vonal nemrégiben lezajlott felújítása. Az utóbbi időszakban több, a városrész arculatát meghatározó fejlesztés is lezajlott itt. Ezek közül kiemelendő az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont kialakítása a Mátyás téren. A több mint 265 milliós összköltségű projektből felújították az alsóvárosi kolostor és templom számos elemét, és egy látogatóközpont kialakításával az érdeklődők számára is bejárhatóvá tették az épület egy részét. 2006-ban készült el a Délmagyarország LapKiadó új székháza. Összességében megállapítható, hogy a városrész őrzi kertvárosias arculatát, ugyanakkor a folyamatos fejlődésnek és a jó megközelíthetőségnek köszönhetően az itt fekvő ingatlanok keresettek a lakáspiacon is. A városrész demográfiai és szociális jellemzői Alsóváros városrész demográfiai és képzettségi mutatói Mutató megnevezése KSH 2001-es népszámlálási adatok KSH 2011-es népszámlálási adatok Lakónépesség száma 7 628 8 312 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 14,9 15,0 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 61,2 60,5 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 24,0 24,4 24

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is) 13,6 5,3 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (indikátor is) 25,9 39,1 Forrás: KSH 2001. és 2011. évi népszámlálási adatok 2001 és 2011 között 8312 főre nőtt a városrész lakossága, ez a 2001-es számadattól közel 9%-kal tér el. A lakónépességen belül ugyancsak nőtt a 14 éves kor alattiak aránya, hiszen míg 2001-ben ez a mutató 14,9 % volt, addig 2011-re 15%-ra nőtt (a városi átlag 2011-ben 13% volt). Ugyanebben az időszakban 61,2 %-ról 60,5 %-ra csökkent a 15-59 éves korosztály aránya (2011-es városi átlag 64,4%), és kismértékben (24-ról 24,4%-ra) nőtt a 60 évnél idősebb lakosok aránya (2011-es városi átlag 22,6%). A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a 2001-ben mért 13,6 %-ról 5,3%-ra csökkent, míg a felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 25,9 %-ról 39,1 %-ra emelkedett (a városi átlag 2011-ben 28,9% volt). Alsóváros városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói Mutató megnevezése KSH 2001-es népszámlálási adatok KSH 2011-es népszámlálási adatok Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 43,8 37,9 8,8 3,7 52,5 58,4 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 46,9 42,8 Forrás: KSH 2001. és 2011. évi népszámlálási adatok 25

A városrész foglalkoztatottsági és szociális mutatói a vizsgált időszakban kedvezően alakultak. A rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a 2001-ben mért 43,8 %-ról 37,9 %-ra csökkent, ez az érték a 2011-ben mért városi átlag (39,4%) alatt van. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma jelentős mértékben, 8,8 %-ról 3,7%-ra a városi átlagérték alá csökkent a két népszámlálás között (2011-es városi szintű átlag 5,3%). A 15-64 éves népességen belül 52,5 %-ról 58,4 %-ra emelkedett a foglalkoztatottak aránya (2011-es városi átlagérték 57%), míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 46,9-ről 42,8 %-ra csökkent (2011-es városi érték 38,7 %). A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői A következőkben áttekintjük a városrész fontosabb infrastrukturális mutatóit, megvizsgáljuk az elérhető közszolgáltatások infrastrukturális hátterét. Alsóváros városrész oktatási intézményei Mutató megnevezése 2014 Óvodák száma (db) 4 Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) db Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) db Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 2 1 A városrészben 2014-ben 4 db óvoda és 2 db általános iskola és 1 középiskola található. Az óvodák közül kettő önkormányzati, egy egyházi és egy alapítványi fenntartású. Az általános iskolák egyike önkormányzati tulajdonú, míg a másik egyházi fenntartású. A középiskola szintén egyházi fenntartású. 2014-ben mindösszesen 15 db önkormányzati bölcsőde működik Szegeden, melyből egy található Alsóvároson. Egy szociális ellátó is található a városrészben: a Vám téri Idősek nappali intézménye. A Rákóczi utcában Roma tanoda került kialakításra. 26

Alsóváros városrész fontosabb lakásadatai Mutató megnevezése KSH 2001-es népszámlálási adatok KSH 2011-es népszámlálási adatok Lakásállomány (db) 3 296 3 940 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) 11,7 3,7 Forrás: KSH 2001. és 2011. évi népszámlálási adatok Szegeden a KSH népszámlálási adatai alapján 2011-ben a lakásállomány összesen 79744, darab, míg 2001-ben 70 787 darab volt. 2001-ben az összes lakás 4,66%-a (3296 darab), míg 2011-ben az összes lakás 4,94 %-a (3940 darab) volt megtalálható a városrészben. A két népszámlálás között eltelt időszakban jelentős mértékben csökkent a városrészben az alacsony komfort fokozatú lakások aránya. 2001-ben ez az érték 11,7%, míg 2011-ben csupán 3,7% volt, mely utóbbi érték a 3,1 %-os városi átlagot kissé meghaladta. Alsóváros városrész védett épületeinek, köztéri alkotásainak adatai Mutató megnevezése 2008 2014 Műemlékek száma (db) 9 10 Helyi védett épületek, köztéri alkotások száma (db) 2 22 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Szegeden 2014-ben helyi védett épület és köztéri alkotás összesen 431 darab, műemlék 135 darab található. 2008-ban az önkormányzati adatszolgáltatás alapján helyi védelemben részesült épületek, köztéri alkotások száma 259 darab volt mindösszesen, míg műemlék 166 darab volt a városban. 2014-ben Alsóvárosban 10 darab műemléki besorolású és 22 darab helyi védettségi besorolású épületet, köztéri alkotást tartanak számon. A városrész műemlékei között szerepel például az Alsóvárosi ferences templom, a ferences kolostor, a napsugaras oromzatú házak, a Vadkerti téri Kálvária. Helyi védelem alatt áll többek között a Vám téri Malomépület, a temetőkápolna és több lakóház. Műemléki környezet az Alsóvárosi templom környezete, beleértve a környező utcák csatlakozó szakaszait is. 27