A M a g y a r N e M z e t i L e v é Ltá r. Pest Megyei LevéLtára

P A M a g y a r N e M z e t i L e v é Ltá r Pest Megyei LevéLtára

A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai M A g ya r o r s z á g levélt á r A i A MAg ya r nemzeti levélt á r p e s t Megyei levélt á r A A kiadványt támogatta: Írta Fodor Dorottya, Kiss Anita Tervezés, nyomdai előkészítés MNL VeML A Magyar levéltár NeMzeti története LevéLtár Pest-Pilis-Solt MNL Országos vármegyében Levéltára a magán- és a megyei levéltár MNL anyagának Bács-Kiskun szétválasztására Megyei Levéltára 1657-ből van az első adatunk. Nem sokkal ezután, 1682. július 5-én azonban súlyos veszteség érte a kialakulóban lévő megyei MNL Baranya Megyei Levéltára archívumot. MNL Békés A Megyei megye Levéltára és egyben a levéltár székhelyéül MNL szolgáló Borsod-Abaúj-Zemplén füleki várat megostromolták, Megyei Levéltára s az itt őrzött MNL iratanyag Csongrád nagy Megyei része Levéltára megsemmisült. Megmenteni MNL és kisebb Fejér hiányokkal Megyei Levéltára mindmáig megőrizni csak az 1638-tól kezdődő jegyzőkönyveket sikerült. Az ezt MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára megelőző évekből csak néhány, esetlegesen fennmaradt MNL ügyirat Győr-Moson-Sopron található a vármegye Megye levéltárában. Soproni Levéltára A MNL török Hajdú-Bihar kiűzése után Megyei a megyeszékhely Levéltára Pestre került, MNL ahol Heves megkülönböztetett Megyei Levéltára gondot fordítottak az iratok biztonságos őrzésére, kezelésére. Különösen MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára II. József intézkedéseinek köszönhetően indult el jelentős MNL Komárom-Esztergom fejlődés ezen a téren. A Megyei megye Levéltára 1785. november 29-én MNL kelt Nógrád határozatával Megyei Levéltára az országban másodikként megbízta MNL Pest Balla Megyei Gábor Levéltára regestrátort, hogy a továbbiak- MNL Somogy Megyei Levéltára MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára MNL Tolna Megyei Levéltára MNL Vas Megyei Levéltára MNL Veszprém Megyei Levéltára MNL Zala Megyei Levéltára A sorozatban szereplő levéltárak ban teljes munkaidejében rendezze, selejtezze a levélár iratait és készítsen segédleteket azokhoz. (Ez a nap a Pest Megyei Levéltár születésnapja ). Sajnos a 19. század második felében a levéltárat a fenntartó csak a megyei igazgatás egyik szakhivatalának tekintette. A vármegyei adminisztráció növekedé- Budapest Főváros Levéltára sének Győr Megyei következtében Jogú Város tetemes Levéltára mennyiségű iratanyag került Tatabánya a levéltárba, Megyei Jogú amelynek Város megfelelő Levéltáraelhelyezéséről már Vác Város nem tudott Levéltára gondoskodni. Ezek azok az évtizedek, amikor országszerte a megyeházák legsötétebb, legnedvesebb helyiségeiben tárolták a legbecsesebb Hadtörténelmi Levéltár dokumentumokat is. Látva Környezetvédelmi az értékes iratok és Vízügyi megsemmisülésének Levéltár veszélyét, a Magyar vármegye Felsőoktatási (belügyminiszteri Levéltári utasításra) Szövetségaz iratok tartós tárolására alkalmas helyiségeket adott át az 1920-as évek Győri második Egyházmegyei felében. Levéltár (Lényegében ezeket a raktárakat és berendezéseket használta a megyei levéltár 2000-ig). Tiszántúli Református Egyházkerületi és A II. világháborút követően jelentősen megváltozott Kollégiumi Levéltár a megyei levéltár szerepe. Feladata a továbbiakban nemcsak Veszprémi a volt Érseki megyei és Főkáptalani hatóság levéltári Levéltár iratainak gon-

3 dozása lett, hanem át kellett vennie az illetékességi területén (az 1950-től létrehozott Pest megye) működött valamennyi közhatóság, közhivatal, közintézmény, család és vállalat történeti értékű iratait. A vonatkozó rendelet jelentősen megnövelte a levéltárosok feladatait, a körülmények azonban korántsem voltak ideálisak az iratanyag megfelelő tárolására. A levéltár vezetése a tetemes gyarapodás miatt újabb, ezúttal már a megyeházán kívüli pinceraktárakat is kénytelen volt igénybe venni. A hazai levéltári hálózat újabb átszervezésére 1968. január 1-jével került sor. Ekkor a központosított állami levéltárak a megyei tanácsok irányítása alá kerültek, és létrejött a közigazgatási megyékhez igazodó területi levéltárak rendszere. A megyei levéltárak megszervezése következtében Kecskemétről át kellett venni Nagykőrös terjedelmes, ámde igen értékes iratanyagát, amely az 1973-ban létrehozott nagykőrösi osztályon került elhelyezésre. Ezt követte a váci osztály megnyitása 1979-ben. Pest Megye Önkormányzata 1997-ben hozott határozatot új, megyei levéltár építésére. A korszerű, modern épület 2001-re készült el Budapest IX. kerületében, a Vágóhíd utca 7. szám alatt. Itt került elhelyezésre a volt aszódi raktárban és a Budapesten őrzött valamennyi dokumentum, valamint Vác Város Levéltárának 2004. évi megalakulása után a volt váci osztályon őrzött, megyei gyűjtőkörbe tartozó iratanyag is. A fentebb említett közigazgatási-szervezeti változások miatt többször is módosult a levéltár elnevezése: 1876-tól Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Levéltára 1950-től Pest Megyei Állami Levéltár 1952-től Budapesti 2. sz. Állami Levéltár 1960-tól Pest és Nógrád Megyei Állami Levéltár 1968-tól Pest Megyei Levéltár. Intézményünk a Magyar Nemzeti Levéltár 2012. októberi megalakulása óta annak megyei tagintézményként működik tovább, Nagykőrösi Fióklevéltárával együtt. Levéltári tevékenység Gyűjtőterület A levéltár alapvető feladatai közé tartozik a napjainkban keletkező történeti értékű iratok megőrzésének biztosítása az utókor számára. Intézményünk ezért rendszeresen ellenőrzi a megye területén lévő önkormányzatok, szakigazgatási és gazdasági szervek, iskolák stb. iratkezelését, felügyeli a dokumentumok szakszerű selejtezését és mindazt, ami azok keletkezésével, rendszerezésével, illetve tárolásával kapcsolatos. A Nagykőrösi Fióklevéltárhoz a Ceglédi és Nagykőrösi járás települései tartoznak; a központ a fennmaradó több mint 170 helység ellenőrzését látja el. Kutatószolgálat A Levéltár őrizetében lévő iratanyagban térítésmentesen kutathat minden magyar és külföldi állampolgár a kutatótermi szabályzat, valamint a vonatkozó törvények és rendeletek betartásával. 18 éven aluliak számára látogatójegy szülői (vagy tanári) felelősségvállalás mellett adható. A kutatóknak regisztrálniuk kell magukat kutatószolgálatunkon, mely folyamat során rögzítésre kerülnek természetes személyazonosító adataik és lakcímük, illetve az esetleges további ügyintézéshez, tájékoztatásokhoz szükséges egyéb elérhetőségeik. A levéltár az állampolgárok személyiségi jogaira tekintettel a személyes és szenzitív adatokat (egészségi állapotra, káros szenvedélyre, politikai preferenciára, vallási hovatartozásra, szexuális magatartásra és büntetett előéletre vonatkozó információkat) tartalmazó

5 iratokat csak a törvényben meghatározott védelmi idő lejárta után bocsáthatja a kutatók rendelkezésére. E terminus lejárta előtt csak a tudományos kutatóintézetek (MTA kutatóintézetei, egyetemek, főiskolák, országos és megyei könyvtárak, múzeumok és levéltárak) támogató nyilatkozatát írásban bemutató tudományos kutatók jogosultak betekinteni e dokumentumokba. Budapesti kutatótermünkben két számítógép áll a látogatók rendelkezésére a későbbiekben részletezett segédletek tanulmányozásához, emellett saját laptop használata is megengedett. Nagykőrösön szintén tervezzük egy munkaállomás biztosítását, valamint mindkét helyen wifi-hálózat kiépítését. Intézményünk lehetőséget biztosít arra, hogy a kutatók az őket érdeklő iratanyagot a pontos adatok megadásával, valamint a vonatkozó mennyiségi korlátozást is betartva előzetesen telefonon vagy elektronikus levélben kikérjék, figyelembe véve azt is, hogy a dokumentumok előkészítési ideje minimum három munkanap. A levéltár a vonatkozó szabályozás szerint magánszemélyek részére vagyis helyettük kutatást sajnos nem tud végezni, munkatársaink azonban készséggel nyújtanak felvilágosítást a leendő és a már regisztrált kutatóknak a témájukhoz kapcsolódó iratanyag őrzési helyéről, és kutatásának lehetőségeiről, segédlettel való ellátottságáról. Javasoljuk, hogy a kutatás megkezdése előtt forduljanak kutatószolgálatunkhoz a szükséges felvilágosításért, illetve tanulmányozzák honlapunkon elérhető kutatótermi szabályzatunkat. Mit hol keressek? Fontos, hogy az iratok csak helyben kutathatóak, ami azt is jelenti, hogy a Nagykőrösi Fióklevéltár őrizetében lévő anyagok speciális esetektől eltekintve csak Nagykőrösön tekinthetőek meg. Amint azt már említettük, 2004 óta Vác Város Levéltára őrzi a saját gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat, így magára a városra és az ottani intézményekre vonatkozó iratokat ott kell keresni. Ugyancsak érdemes tudni, hogy intézményünk illetékessége ugyan a mai Pest megye területére terjed ki, a megyei központi hivatalok iratanyaga mindig az adott korszakban érvényes a mainál jellemzően bővebb megyehatárokon belüli területekre tartalmaz információkat. A kutatást természetesen minden esetben a területileg jelenleg illetékes levéltárban, a helyi (közigazgatási) iratok áttanulmányozásával kell megkezdeni. Etekintetben nemcsak a környező megyékre (elsősorban Bács-Kiskun) kell gondolnunk, hiszen 1950. január 1-jével Pest megye területéből a fővároshoz csatoltak 7 várost (Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlrinc, Rákospalota, Újpest) és 16 községet (Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár). Ezek anyagát ma Budapest Főváros Levéltára őrzi, kivéve az alispáni iratok rájuk vonatkozó részét, illetve a Közigazgatási Bizottság anyagából az ide tartozó iratokat. Feldolgozó munka, segédletek A levéltári dokumentumok használatra illetve kutatásra bocsátása folyamatos feldolgozó munkát követel meg. Az őrzött iratanyag alapvető, naprakész nyilvántartása intézményünk fond- és állagjegyzéke, mely a később részletezett általános felosztás (fondfőcsoportok) sorrendjében rögzíti az egyes iratképzők (fondok) anyagára vonatkozó legfontosabb adatokat (név, évkör, terjedelem), általában kisebb egységekre (állagok, sorozatok) felosztva azokat. Az anyagok kötet- illetve

6 7 doboz-, speciális dokumentumok vagy anyagrészek esetén darabszintű rögzítésére szolgál az ún. raktárjegyzék. Ez utóbbi alapján lehetséges a kutatni kívánt anyagok kikérése is. Fond- és állagjegyzékünk teljes terjedelemben, raktárjegyzékeink folyamatosan bővítve érhetőek el honlapunkon. A legnagyobb kutatói érdeklődésre számot tartó iratanyagok (például feudális kori összeírások, térképek vagy akár a pártiratok) használatának megkönnyítésére speciális adatbázisokat hoztunk létre, melyek körét és anyagát folyamatosan bővítjük. Ezekről is részletes, aktuális információkat találhatnak honlapunkon a Segédletek menüpontban. Könyvtár Az iratok mellett a kutatók munkáját magas színvonalú szakkönyvtár is segíti, melyet az érvényes látogatójeggyel rendelkező kutatók szintén ingyenesen használhatnak, helyben olvasásra kölcsönözve. Központi épületünkben több mint 23 ezer, Nagykőrösi Fióklevéltárunkban több mint 9 ezer kötetet tartunk nyilván. A könyvtár használatát cédulakatalógus segíti. Gyűjteményünkben a magyar történelemre vonatkozó általános, összefoglaló munkák, forrásközlések és folyóiratok mellett elsősorban a Pest megyei települések helytörténetére vonatkozó kiadványok, helyi újságok és hetilapok szerepelnek. Ügyfélszolgálat Gyakran előfordul, hogy bizonyos hivatalos ügyek (bírósági per, építési, hagyatéki, kisajátítási ügyek, szakképzettség vagy munkaviszony igazolása, telekhatárviták stb.) elintézéséhez szükség van olyan iratra, amely évkörét (jellemzően 1990 előtti) tekintve már bekerülhetett a levéltárba. Ilyenkor a levéltár ügyfélszolgálatán kell kérelmet benyújtani, ami alapján munkatársaink végzik el a kutatást. Mint láthattuk, a kutatószolgálaton szigorú időkorlátok vannak, amelyek leszűkítik az iratanyag kutathatóságát. Az ügyfélszolgálaton nincs ilyen megkötés. Természetesen a személyiségi jogokat itt is tiszteletben kell tartani (adott esetben az irat nem a kérelmezőre vonatkozó részét anonimizálni kell), de folyamatban lévő, hivatalos ügyekhez bármely évből kiadható a szükséges dokumentum másolata. A kérelmeket csak személyesen, a személyazonosság és az illetékesség igazolása után áll módunkban elfogadni. Érdemes azonban a kérelem benyújtása előtt telefonon, illetve e-mailben érdeklődni, hogy valóban a Pest Megyei Levéltárhoz tartozik-e az adott ügy, illetve, hogy van-e lehetőség a kutatás elvégzésére. Sajnos bizonyos esetekben az iratanyag hiányos, vagy a segédletek hiánya miatt nehezen kutatható. A kérelmek egy része illetékköteles, de mivel minden ügy egyedi, erről (és minden egyéb kérdésről) munkatársaink részletes felvilágosítással tudnak szolgálni. Tudományos tevékenység Intézményünk dolgozói maguk is végeznek tudományos feltáró munkát, melynek eredményeiről rendszeres tájékoztatást adnak, előadások és különböző publikációk formájában. Az intézmény születésnapjához kötődő hagyományos november végi konferenciáink mellett a Pest megye múltjából sorozat kötetei adnak teret a megszülető tanulmányok, monográfiák, nagyobb lélegzetvételű és/vagy reprezentatív kiadványok megjelentetésének, míg a Pest megyei levéltári füzetek darabjai a kisebb közléseket és segédleteket, utóbbiak között jellemzően a 17 18. századi közgyűlési anyagot feldolgozó ún. regesztaköteteinket jelentik. (Lásd válogatott kiadványaink jegyzékét!) Közművelődési és oktatási tevékenység Levéltárunk előzetes bejelentés alapján szeretettel fogadja a különböző látogatócsoportokat, számukra ingyenes bemutatást biztosítva. Lehetőségeink szerint ugyancsak szívesen nyújtunk helyszínt speciális történelemórák megtartásához is. Nagykőrösi fióklevéltárunkban folyamatosan megújuló tematikus kiállításokkal várjuk az érdeklődőket, emellett budapesti

8 9 épületünk előterében is folyamatosan teszünk közzé egyedi dokumentumokat. Kedves látogatóink figyelmébe ajánljuk honlapunkon elérhető virtuális kiállításainkat, köztük elsősorban az intézmény fennállásának 225. évfordulója alkalmából összeállított, az iratanyag egészére kiterjedő válogatást! Az iratanyag bemutatása A Pest Megyei Levéltárban őrzött iratanyag mennyisége mára meghaladja a 19 ezer folyómétert. Jóllehet az említett komoly veszteségek miatt a 17. század előttről mondhatni csak mutatóban maradtak meg iratok, az ezt követő korokból azonban bőséges anyag áll a kutatók rendelkezésére, az alábbiak szerint. IV. fondfőcsoport A megye közgyűlésének, bizottságainak, hivatalainak és fontosabb hivatalnokainak iratait, illetve jegyzőkönyveit tartalmazza. A korabeli megyei közgyűlés ránk maradt jegyzőkönyvei teljes terjedelmükben elérhetők mikrofilmen, az azokhoz tartozó iratok (több, mint 170 fm) kutatásához pedig számos segédlet áll rendelkezésre. Ezek közül a legfontosabbak a közigazgatási, régi úrbéri, valamint a régi nemességi iratok, illetve ezek külön gyűjteményben kezelt anyaga, végül a különböző megyei és országos összeírások. Az adóösszeírásokkal kapcsolatban meg kell említenünk, hogy az egész megyére vonatkozó sorozataik 1770 előttiek, a későbbieket a 19. század derekán ismeretlen okból kiselejtezték. Az adóösszeírások fontos források, mert a települések fejlődésének vázát adják meg, őrzik az adózó családfő nevét, társadalmi helyzetét, foglalkozását, kimutatják az adóalapot, a vetésterületet, az állatállományt. Leírják a település lakott részeit, felsorolják az erdőket, a legelőket, gyakran utalnak a község földesurára és a község betelepülésének idejére. Sok érdekes adalékkal szolgálhatnak különböző bizottságoktól fennmaradt iratok is (mint például az 1831-es járvány idején felállt Kolera Bizottság, vagy a Színészeti Választmány iratai), melyek vagy valamilyen fontosabb esemény, vagy feladat kapcsán jöttek létre. Az 1848-49-es szabadságharcot megelőző korszakokból fennmaradó iratokat, melyek nem illeszkednek szorosan az említett rendszerbe, külön gyűjteményes fondokba soroltuk. Ezek közül nagyon érdekes és értékes anyagot tartalmaz a régi okmányok (1527 1699), a II. Rákóczi Ferenc korából származó levelek, a Céhlevelek, valamint a Színházi iratok gyűjteménye. Az 1876-os évtől, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye létrejötte utáni időből egészen 1950-ig rendkívül gazdag és jól kutatható anyagot őriz a levéltár. A Törvényhatósági Bizottságnak, a főispáni, illetve alispáni hivatalnak nemcsak bőséges, de segédletekkel igen jól ellátott az iratanyaga. Az utóbbi különösen is közkedvelt a kutatók körében. Az alispáni iratokból az 1876 1950 közötti évekből közel 1300 folyóméter maradt fenn. A megye teljes működése megismerhető az itt őrzött iratokból. Az alispáni hivatal tevékenysége kiterjedt az élet minden területére. A felsőbb rendeleteket, hasonlóképpen a megyei közgyűlés határozatait a vármegye tisztikara az alispán vezetésével hajtotta végre. V. fondfőcsoport Ebben az egységben a megye városainak és községeinek iratai találhatók, három nagyobb korszakra tagolva, 1950-ig. A községek túlnyomó többségének csak a 19. század végétől maradt fenn irata változó minőségben kettő esetében nagyobb mennyiségben (Tök és Törökbálint). A városok (Cegléd, Kiskunlacháza, Nagykőrös, Ráckeve és Szentendre) anyaga bőségesebb, rendezettebb, bár a korábbi szakszerűtlen selejtezések miatt ez is jelentős károkat szenvedett el. VI. fondfőcsoport A közigazgatás területi szakszerveinek 1950 előtti anyagát tartalmazza. Az ide tartozó iratképzőket hat csoportba soroltuk be. Ezek a következők: belügyi igazgatási és rendészeti-, pénzügyi-, földművelésügyi-, kereskedelem és közlekedésügyi-, oktatásügyi igazgatási-, valamit egyéb szakigazgatási szervek. VII. fondfőcsoport A jogszolgáltatás területi szerveinek 1950 előtti anyaga, bíróságok, ügyészségek, fegyintézetek és fogházak tartoznak ide. VIII. fondfőcsoport Különböző tanintézetek, egészségügyi és kulturális intézmények iratai, valamint a levéltár saját működésére vonatkozó iratanyaga tartozik ide, a kezdetektől napjainkig. IX. fondfőcsoport Céhek, ipartársulatok, ipartestületek, legeltetési, erdőbirtokossági, vízgazdálkodási társulatok, hegyközségek és néhány köztestület irategyüttesei találhatóak meg itt. Pest megye területén két városnak, Nagykőrösnek és Vácnak maradtak meg legteljesebben a céhiratai. A nagykőrösieket (13 db) intézményünk, a váciakat (15 db) Vác Város Levéltára őrzi.

10 X. fondfőcsoport Elsősorban kulturális, gazdasági, tűzoltó, segélyező, hadigondozó, levente-, sport-, üdülő- és fürdőegyesületek, nő- és legényegyletek, vadásztársaságok anyagai találhatók ebben a fondfőcsoportban. Ezeknek az egyesületeknek csak esetlegesen maradtak meg az irataik. Figyelemre méltó mennyiséget (közel 3 iratfolyómétert) csupán a ceglédi egyesületeknek és egyleteknek a levéltárban kialakított gyűjteménye tesz ki. Erősen hiányos iratanyag maradt fenn a különböző népfrontbizottságok (független, hazafias) és szakszervezeti bizottságok működése nyomán is. XI. fondfőcsoport Különböző gazdasági szervek, elsősorban ipari üzemek, kereskedelmi és közlekedési vállalatok, hitel- és biztosításügyi szervek és mezőgazdasági üzemek iratai. XII. fondfőcsoport Egyházi szervek és iskolaszékek kisebb terjedelmű, töredékesen levéltárba került iratanyaga található itt. Egyházi, egyházgondnoki és felekezeti köztük a nagykőrösi református és a ceglédi római katolikus iskolaszéki iratokon kívül a váci káptalan iratai maradtak ránk. (Ez utóbbit tehát nem Vác Város Levéltára őrzi!) XIII. fondfőcsoport Ebben a fondfőcsoportban olyan családok irata található, amelyek birtokkal rendelkeztek Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén, vagy tagjai vezető tisztséget töltöttek be a megyei hivatalokban. Sajnos a családi iratokból igen kevés maradt ránk, közülük csak néhány családnak van jelentősebb iratállománya, pl. a Földváry nemzetségnek, a Mészöly, illetve a Jalsovicky családnak. XIV. fondfőcsoport Néhány ismert személy, korábban a megyében tisztséget viselt hivatalnok, egy-két iparos, ügyvéd, orvos, művész stb. iratait őrizzük ebben a fondfőcsoportban. Évkörük a 18. század elejétől a 20. század végéig terjed. Általában az iratokhoz segédletként csak a raktári jegyzékek használhatóak, vagy szálankénti átnézéssel kutathatóak. XV. fondfőcsoport A hivatali rendszer iratain kívül számos egyéb értéket őriz a levéltár, melyeket külön gyűjteményes fondokba soroltunk. Ezek közül az egyik legérdekesebb a községi pecsétlenyomatokból álló gyűjtemény, melynek első darabjai a 16. századból valók. Igen kutatott a térképek és tervek gyűjteménye, de találhatunk itt fényképeket, újságokat, plakátokat, röplapokat, címereket és képeslapokat is. Az itt felsorolt különlegességek között kapott helyet a legnagyobb becsben tartott iratainkból álló Ante Mohacsiana gyűjtemény, melyben az 1526 előtti okleveleinket őrizzük, több mint ötven eredeti darabot. Szintén komoly értéket képviselnek a ránk maradt címereslevelek. Itt kapott helyet a levéltárban őrzött legfontosabb iratokról készített több százezer felvételt magába foglaló mikrofilmek gyűjteménye. Közülük elsősorban a közgyűlési összeírásokról (népesség-, katonai, nemesi, plébánia-, adószedői, úrbéri jellegű összeírások), továbbá a megyei köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvekről készített mikrofilmeket használják a hozzánk látogató történészek, egyetemi hallgatók.

13 Kutatóink igen gyakran vizsgálják térképgyűjteményünk darabjait is. Az úrbéri törvényszéknél említett úrbéri térképeinken kívül több száz 18 20. századi térképet őrzünk a megye településeiről és a velük szomszédos területekről. Az adatbázisban szereplő digitalizált térképek részletes keresési feltételek alapján kutathatók a Magyar Levéltári Portál Összetett adatbázisok menüpontjában. Népszerű anyag ezen kívül a Krónikák levéltári gyűjteménye. Ebben olvashatók az 1970-es évek elején hirdetett honismereti pályázatra érkezett dolgozatok. A pályázat célja az volt, hogy gazdagítsák a helytörténeti kutatómunka eddigi eredményeit. A krónikák önálló anyaggyűjtés alapján készült dolgozatok, melyek Pest megye településeinek egy-egy korszakát, egy-egy település múltjára vonatkozó elemzést, egy-egy intézmény, gazdasági egység, szervezet vagy személy munkásságának történetét dolgozzák fel. XVI. fondfőcsoport Ebben a fondfőcsoportban az 1919-es Tanácsköztársaság Pest megyei szervezeteinek iratait őrizzük. A legjelentősebb fond közülük a vármegye direktóriumának anyaga, ez a legnagyobb terjedelmű (7,61 fm). A Tanácsköztársaság Pest megyei vonatkozású iratainak kutatásához egy részletes repertórium áll az érdeklődők rendelkezésére. XVII. fondfőcsoport Megyei, járási, városi és községi nemzeti bizottságok, igazoló bizottságok, földbérlő és földigénylő bizottságok, népi ellenőrzési bizottságok iratait őrizzük itt, több mint 200 iratfolyóméter terjedelemben. XXIII. fondfőcsoport Jelenleg ez a legnagyobb terjedelmű fondfőcsoport a Pest Megyei Levéltárban. A volt megyei, járási, városi és községi tanácsoknak több mint hatezer méternyi anyaga került eddig levéltári őrizetbe. Az 1949-es Alkotmány értelmében az államhatalom helyi szerveiként tanácsok alakultak és működtek Magyarországon. A korábbi önkormányzati és állami szervek feladatait átvéve, az 1990-es megszűnésükig a tanácsok és végrehajtó bizottságaik ellátták az államigazgatás helyi tennivalóit, az államhatalmat képviselve gazdasági, társadalmi és kulturális feladatokat teljesítettek. XXIV. fondfőcsoport Az 1945-50 körül újonnan megalakult területi szakszervek közül néhány rendőrkapitányság, tűzoltó-parancsnokság, községi adóhivatal, vám- és pénzügyőri szakasz, földhivatal, ingatlanforgalmi bizottság, rádióállomás, postahivatal, felvásárlási kirendeltség, szabadművelődési felügyelő és népművelési központ iratanyaga került levéltárba. A fentieken kívül közellátási és begyűjtési hivatalok, továbbá közegészségügyijárványügyi állomások (KÖJÁL) kirendeltségeinek iratait is ebben a fondfőcsoportban helyeztük el. Viszonylag kevéssé kutatott fondokat találunk itt, amit csak részben magyaráz az iratok töredékes volta és a segédleteik hiánya. XXV. fondfőcsoport A bíróságok és az ügyészségek 1945, illetve 1950 utáni iratai tartoznak ebbe a fondfőcsoportba. XXIX. fondfőcsoport Közel 200 ipari és mezőgazdasági üzem, kereskedelmi, építésügyi és közlekedési vállalat, hitel- és biztosítási intézet, valamint a csődeljárás alá vont gazdálkodó szervezet iratait őrizzük ebben a fondfőcsoportban több mint 600 fm terjedelemben. A fondok többsége töredékes, többnyire segédlet nélküli, tehát csak szálankénti átnézéssel, illetve a raktári jegyzékeik segítségével kutatható XXX. fondfőcsoport Ebbe a fondfőcsoportba az 1945 után önként, vagy a különböző állami- és pártszervezetek nyomására megalakult szövetkezetek iratai kerültek. XXXIII. fondfőcsoport Ebben a fondfőcsoportban 1895-től Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye, 1950-től Pest megye állami anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gyűjteménye található (1980-ig), melyről részletes jegyzék található honlapunkon. Ugyanide tartoznak a választások és a népszavazások (1989 től) iratai is. XXXV. fondfőcsoport A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és az MSZMP Pest Megyei Bizottságának, a járási és városi bizottságaiknak és alapszerveiknek, néhány üzemi, intézményi és vállalati pártbizottságnak, pártiskolának, valamint a Munkásőrség Pest Megyei Parancsnokságának és alsóbb szerveinek levéltári őrizetbe került iratait soroltuk ide. Évkörük 1948 1989. Megtartottuk

14 15 a több mint 500 fm iratanyag eredeti irattári rendjét. Az anyag egy részéhez szintén részletes jegyzék található a honlapon. A pest megyei levéltár válogatott kiadványai Pest Megye Múltjából sorozat Pest megye múltjából. Tanulmányok. Szerk.: Keleti Ferenc, Lakatos Ernő, Makkai László. Bp., 1965. (1.) Iratok Pest megye történetéhez, 1918 1919. (Okmányközlés). Bp., 1969. (2.) Káldy Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi öszszeírása. Bp., 1977. (3.) Vígh Károly: Vörös Pest megye Bp., 1979. (4.) Bakács István: Iratok Pest megye történetéhez Oklevélregeszták, 1002 1437. Bp., 1982. (5.) Káldy Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546 1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok, Bp., 1985. (6.) Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok. Szerk.: Egey Tibor. Bp., 1990. (7.) Borosy András: Pest Pilis Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása. I II. kötet. Szerk.: Horváth M. Ferenc. Bp., 1997. (8.) Horváth Szabó: Pest Solt megye 1860. évi település statisztikai leírása. Bp., 2000. (9.) 1956 Pest megyében. I II. kötet. Szerk.: Balázs Gábor, Borbély Rita Katalin, Halász Csilla, Kiss Anita, Schramek László Péter, Tóth Judit. Bp., 2006. (10.) Tanulmányok Pest megye múltjából. Szerk.: Halász Csilla, Tóth Judit. Bp., 2006. (11.) Mohács előtti oklevelek a Pest Megyei Levéltárban. Átiratok és regeszták. Szerk.: Balázs Gábor, Kiss Anita, Schramek László Péter. Bp., 2007. (12.) Tanulmányok Pest megye múltjából II. Szerk.: Halász Csilla, Tóth Judit. Bp., 2007. (13.) Tanulmányok Pest megye Múltjából III. Szerk.: Halász Csilla, Tóth Judit. Bp., 2009. (14) Tanulmányok Pest megye Múltjából IV. Főszerk.: Tóth Judit. Bp., 2012. (15) Halász Csilla: A nép művelése- Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején. Bp., 2013. (16) Tanulmányok Pest megye múltjából V. Szerk.: Kiss Anita. Bp., 2014. (17.) Pest Megyei Levéltári Füzetek sorozat Útmutató a Pest Megyei Levéltár nagykőrösi osztálya irataihoz. Összeállította: Dr. Böőr László. Szerk.: Lakatos Ernő. Bp., 1981. (3.) Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei, 1381 1876. Bp., 1982. (4.) Horváth Lajos: Pest Pilis Solt Kiskun vármegye pecsétjei 1918 1919. Bp., 1989. (15.) Horváth Lajos: Pest Pilis Solt vármegye kialakulása és működése 1659 ig. Bp., 1995. (24.) Magyar Eszter: Visegrád története, 1684 1756. Bp., 1998. (28.) Krizsán László: A szabadság balladája. Ács Károly élettörténete. Bp., 1999. (29.) Borosy András: Pest Pilis Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1. sorozat: I V. 1638 1711. Bp. 1983 1987. 2. sorozat: I VII. 1712 1740. Bp. 1989 1996. Borosy András et alii: Pest Pilis Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái 1. Igazságszolgáltatási iratok. I. III. 1589 1740. Bp, 1998-2000. 2. Közigazgatási és politikai iratok I IV., I. kiegészítő kötet, 1618 1740. Bp, 1998 2006. Egyedi kiadványok Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára. Szerk.: Egey Tibor, Horváth M. Ferenc. Bp., 2002. A Pest Megyei Levéltár. Levéltárismertető. Bp., 2004. Szerk.: Héjjas Pál, Egey Tibor, Horváth M. Ferenc, Böőr László Címek, elérhetőségek, nyitva tartás MNL Pest Megyei Levéltára 1097 Budapest, Vágóhíd utca 7. 1450 Budapest, Pf. 141. Telefon: (+36) 1/455-9050 Fax: (+36) 1/455-9053 E-mail: pml@mnl.gov.hu Kutatószolgálat hétfő kedd, csütörtök: 8.30 15.00 szerda: 8.30 16.45 péntek: 8.30 13.00 Ügyfélszolgálat hétfő, péntek: 8.30 13.00 szerda: 13.00 16.45 A levéltár pesti székháza tömegközlekedéssel többféleképpen is megközelíthető. Az 51-es villamos Vágóhíd utcai megállója épp az épület mellett található. A Lurdy ház ötpercnyi gyalogútra van tőlünk, így az 1-es villamos, illetve a 103-as autóbusz is használható utunk során. Hasonló távolságra van a 24-es villamos Mester utcai megállója. Nagykőrösi Fióklevéltár 2750 Nagykőrös, Hősök tere 4. Telefon: (+36) 53/350-492 E-mail: nagykoros.pml@mnl.gov.hu Kutató- és ügyfélszolgálat hétfő-csütörtök: 8.00 15.45 Pontos és naprakész információkat találhatnak az érdeklődők minden a levéltárat érintő kérdéskörben (ügyfélszolgálat, kutatószolgálat, rendezvények, publikációk, stb.) honlapunkon: www.pestmlev.hu

Képek jegyzéke Borító Pest megye címerképei a pesti vármegyeháza ólomüveg ablakain 1. oldal A vármegyeháza hátsó homlokzata, 1842 Levéltári szekrény a megyeházán, 1930-as évek A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai M A g ya r o r s z á g levélt á r A i 6. oldal Kutatóterem 1 (Budapest) Kutatóterem 2 (Budapest) 7. oldal Farkas János nagykőrösi varga mesterlevele, 1758 A pesti magyar színház fenntartására alakult részvénytársaság részvény-kötelezvénye, 1838 A MAg ya r nemzeti levélt á r 2. oldal Levéltári raktár a megyeházán. A képen jobbra Rexa Dezső vm. főlevéltárnok, balra Gorzó János Pomázi levelezőlap, 1908 8. oldal Nagykőrös belterületének térképe, 1765 p e s t Megyei levélt á r A vm. allevéltárnok áll, 1930-as évek 10 oldal Községi pecsétnyomók 3. oldal Levéltári konferencia 11. oldal Nagykőrös város aranykönyve, 1750 1919 4. oldal Levéltári raktár (Budapest) 12. oldal Világháborús propagandaplakát 5. oldal A Nagykőrösi Fióklevéltár épülete A levéltár budapesti A kiadványt támogatta: épülete Kiadja Írta a Fodor Magyar Dorottya, Levéltárosok Kiss Egyesülete Anita Felelős kiadó Tyekvicska Árpád Tervezés, nyomdai Készült 500 előkészítés példányban MNL VeML a székesfehérvári Regia Rex Nyomdában Felelős vezető Kis Ferenc ISBN 978-615-80185-1-7 Magyar NeMzeti LevéLtár MNL Országos Levéltára MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltára MNL Baranya Megyei Levéltára MNL Békés Megyei Levéltára MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára MNL Csongrád Megyei Levéltára MNL Fejér Megyei Levéltára MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára MNL Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára MNL Heves Megyei Levéltára MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára MNL Nógrád Megyei Levéltára MNL Pest Megyei Levéltára MNL Somogy Megyei Levéltára MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára MNL Tolna Megyei Levéltára MNL Vas Megyei Levéltára MNL Veszprém Megyei Levéltára MNL Zala Megyei Levéltára A sorozatban szereplő levéltárak Budapest Főváros Levéltára Győr Megyei Jogú Város Levéltára Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára Vác Város Levéltára Hadtörténelmi Levéltár Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség Győri Egyházmegyei Levéltár Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár