ADÓMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK 2015



Hasonló dokumentumok
Adótörvények 2015 évi változásaiból

Adótörvények 2014 évi változásaiból

Személyi jövedelemadó, KATA, cégautóadó változások 2015.

A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai évben

egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról

Reklámadó. Szilágyi Miklósné okleveles adószakértő

Adóváltozások

1990. évi C. törvény. a helyi adókról1

1990. évi C. törvény. a helyi adókról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2015.

A kisvállalkozásokat érintő évi fontosabb adó- és járulékváltozások

Jogszabályváltozások Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adó-és Vámigazgatósága

VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 13/2008. (XII. 11) SZÁMÚ RENDELETE

Adótörvény változások 2016.

Az általános forgalmi adózást érintő szabályok változásai 2016

Tájékoztató a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

1/2006/09 Az iskolakezdési támogatás az érettségi utáni technikumban tanulmányokat folytató tanuló után is adómentesen jár?

Előterjesztés a Képviselő-testület december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének. 8007/2005. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztatója

A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII.

Illetékek. 2012/2013.II. félév ADÓZÁS I

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014

Személyi jövedelemadó

Illetékek. 2014/2015.II. félév ADÓZÁS I

A kisadózó vállalkozás tételes adója (KATA)

Az új házastársak együttes adóalap kedvezménye jogosultsági hónaponként forintról forintra nőtt, az adómegtakarítás nem változik.

ADÓVÁLTOZÁSOK 2016 BEVEZETŐ SZJA. Mint minden évben, most is jelentős változást hozott az új év a számviteli és adójogszabályok területén.

1. Kamatjövedelem. Személyi jövedelemadó (Szja tv. 65. )

A nyomtatvány Nyilatkozat részét nullás adattartalommal is be kell nyújtania, ha ben nem keletkezett bevétele!

Tájékoztatás. Az elnöki tájékoztató e törvényeken alapul, de azokat nem pótolja.

Készítette: Gróf Gabriella. igazságügyi adó- és könyvszakértő

HASZNOS TUDNIVALÓK. a január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2014

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A évi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni iparűzési adóbevallási nyomtatványhoz

A reklámadó legfontosabb szabályai 2016.

TÁMOGATÓI OKIRAT Kormányablakok komplex akadálymentesítése Fejér megyében

(nyugellátás elbírálásához)

1990. évi XCIII. törvény

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPARŰZÉSI ADÓ BEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ

T/229/1. T/230/1. T/231/2. számú TÁJÉKOZTATÓ. az Országgyűlés részére

Adótörvény-változások 2012

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya

A személyi jövedelemadót és járulékokat érintő változások. Harkai Réka Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság Tájékoztatási Főosztály

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ A LAKÁS ÉPÍTÉSÉHEZ IGÉNYELHETŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL

audit.labtech Audit-Labtech Könyvelőiroda Kft.

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ

2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról

BIZONYLAT. Rezsabek Angéla 1

2010. évi XC. törvény. egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról. I. Fejezet

Sármellék Község Önkormányzata 4/1994. (VII. 1.) sz. r e n d e l e t e a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról

HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013

Tartalomjegyzék. Érvényes: január 1-től

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ. LAKÁSÉPÍTÉSHEZ IGÉNYELHETŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL /legalább három gyermek után támogatást igénylők részére/

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ. LAKÁSÉPÍTÉSHEZ IGÉNYELHETŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL /legfeljebb két gyermek után támogatást igénylők részére/

Az Art évi módosítása. Dr. Bobonka Miklós Kornél főosztályvezető-helyettes

TÁJÉKOZTATÓ a Tartós Befektetési Értékpapírszámláról (TBÉSZ) Általános tudnivalók számla (határozott időszakra szóló) futamideje

egyes adótörvények és azzal összefügg ő egyéb törvények módosításáról*

I. rész. Általános rendelkezések. Az adó megállapítása és az adókötelezettség 1.

A társasági adó legfontosabb szabályai 2016.

Az egészségbiztosítási ellátások

Adótörvények változásai január 1-től

I. Fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

Támogatási Szerződés

Támogatási szerződés projekt előkészítéséhez Általános Szerződési Feltételek

Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény módosítása január 1-től

Tóalmás község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2008.(IX.29.) rendelete a helyi adókról. I. fejezet. Általános rendelkezések.

ADÓZÁS 2016-ban INGATLAN BÉRBEADÁS ESETÉN

Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL

számra hitelt érdemlően (legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozatával) azt,

(3) A Képviselő-testület gyakorolja mindazon bérbeadói és elidegenítési jogokat, amelyet e rendelet másként nem szabályoz. II.

Támogatási Szerződés

Az elektronikus árverés Üzemeltetési Szabályzata

Pénzügyminisztérium TÁJÉKOZTATÓ. a vagyonadóról szóló törvényjavaslatról

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA. T/ számú

A munka világa. HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP / /36

T/ számú. törvényjavaslat. a magánnyugdíjról és intézményeiről

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 20/2004. (XII.15.) rendelete. a helyi adókról és az alkalmazandó méltányossági eljárásról

EDUTAX Kft. Ügyfél Hírlevél. adózás, számvitel, munkaügy. SZÁMos helyen ott vagyunk. A szerkesztőbizottság tagjai: adószakértő, könyvvizsgáló

Tartalomjegyzék. Érvényes: április 30-tól

Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

ALAPSZABÁLY. Elfogadta a i Közgyűlés a 15/2014.( ) számú határozatával. Hatályos június 1-től

2013. évi bevallások főbb változásai. Készítette: Tariné Deák Edit osztályvezető

Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény módosítása január 1-től

Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai 2016.

TÁJÉKOZTATÓ. a játékvezetői elszámolásokról és a kapcsolódó adózásról. Tisztelt Játékvezető Sporttárs!

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ

A LAKÓINGATLAN-EGYÉB Ingatlan BÉRBEADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM ADÓZÁSA 2016 I. 1-től az SZJA 15 %

(gyakorlat) Kereskedelem, vállalkozás, ügyvitel. 1. Határozza meg a számla és a nyugta kötelező tartalmi elemeit!

Az iparűzési adó bevallásának aktualitásai

Általános elvek. Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény. Alapfogalmak. Hatály. Alapfogalmak III. Alapfogalmak II.

1. A rendelet hatálya

CSALÁDI OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNY ÚJ LAKÁS VÁSÁRLÁSÁHOZ, BŐVÍTÉSÉHEZ

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ TESTÜLET május 27-i rendes ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: május 27.

ÁLTALÁNOS TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ AEGON Magyarország Hitel Zrt. ingatlanvásárlási célú kölcsöne

ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben)

Gyögyössolymosi Közös Önkormányzati Hivatal Mátraszentimrei Kirendeltsége : 3235 Mátraszentimre, Rákóczi u. 16. :37/ /20.

Tartalomjegyzék. Érvényes: január 1-től

Átírás:

ADÓMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK 2015 Kneitner Lea, okleveles és igazságügyi adószakértő előadása 2015.01.29

Tartalom: Adómegtakarítási lehetőségek a törvényváltozások tükrében - 2015 adókedvezmények a személyi jövedelem adó rendszerében (családi adókedvezmény, házasságkötési kedvezmény, betegségek kedvezménye, adományozás stb.) adókedvezmények a társasági adó rendszerében (látványcsapat sport, adományozás, felsőoktatási intézmények támogatása stb.) általános forgalmi adó optimalizálásának kérdései (vevői készlet, áfa raktár, fordított áfa) kisadók adóoptimalizálási lehetőségei (KIVA, KATA, környezetvédelmi termékdíj, stb.) az önálló tevékenység adózása (7-es adószám) behajtási költségátalány EKAER

SZEMÉLYI JÖVEDELEM ADÓ

Személyi jövedelem adó Első házasok adókedvezménye Havi 5000 Ft-os adókedvezményt vehetnek igénybe a 2015. január 1-jétől házasságot kötő magánszemélyek a házasságkötés hónapját követő 24 hónapig, amely azonban legfeljebb az első gyermek után igénybe vehető családi kedvezményig jár együttesen, feltéve, hogy legalább az egyik fél az első házasságát köti. A kedvezmény a házastársak adóelőleg nyilatkozata alapján havonta érvényesíthető, ill. megosztható. Vezető tisztségviselői felelősségbiztosítás adómentessége A vezető tisztségviselői feladatok ellátásával kapcsolatban kötött és a társaság által fizetett felelősségbiztosítás díja bármely korábbi évre visszamenőlegesen adómentessé válik. A kedvezményt visszamenőleg önellenőrzéssel érvényesíthetik a vezető tisztségviselők és a társaságok.

Személyi jövedelem adó Akadálymentesítési támogatás adómentes A munkáltatói lakáscélú támogatás, kamatmentes hitel akadálymentesítés címén is igényelhető és a korábban hitelintézettől vagy munkáltatótól felvett lakáscélú hitel visszafizetése, törlesztése esetén az akadálymentesítés azonos megítélés alá esik a lakáscélú felhasználással (mint az építés, vásárlás, bővítés, korszerűsítés). Nemzetközi adatcsere külföldi magánszemélyeknek kifizetett összegekről Az Európai Unió adóhatóságai közötti együttműködés és információcsere érdekében a cégek által havonta benyújtott adóbevallás (08) rovatai bővülnek. A havi adatszolgáltatás kiterjed az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személyeknek fizetett alábbi bevételekre is: a vezető tisztségviselők tiszteletdíja, Ingatlan értékesítéséből származó jövedelmek Ingatlan bérbeadásából származó jövedelmek

Személyi jövedelem adó Cafeteria 35,7 százalék marad a béren kívüli juttatásokat terhelő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás mértéke, de több korlátozást is figyelembe kell venni: 200.000 Ft és 450.000 Ft közötti juttatást csak akkor lehet 35.7 százalékos adóterhelés mellett adni, ha az SZÉP kártyán történik. Ha a juttatás nem SZÉP kártyán történik, akkor a 200.000 Ft feletti rész, továbbá a bármelyik egyedi határt meghaladó juttatás egyes meghatározott juttatásként 51,17 százalékos terhelés alá esik. Családi adókedvezmény 2016-tól két gyermek esetén évente emelkednek a családi adóalapkedvezmények. 2016- ban gyermekenként havonta már 78.125 Ft adóalap-kedvezmény érvényesíthető.

Személyi jövedelem adó Cafeteria ADÓMENTES JUTTATÁSOK EGYEDI ÉRTÉKHATÁR Munkába járás költség kiegészítés a bérlet árának 14%-a Sporteseményre szóló belépő korlátlan Kulturális szolgáltatás 50 000 Ft/év Kockázati biztosítások (élet- és egészségbiztosítás) minimál bér 30%-a / hó Teljes életre szóló életbiztosítás (visszavásárlási értékkel) korlátlan (2018. január 1.-től adóköteles lesz!) Számítógép használat korlátlan Bölcsődei szolgáltatás korlátlan Lakáscélú támogatás (hiteltörlesztésre is) 5 millió Ft. / 5 év

Személyi jövedelem adó Adott juttatások tekintetében munkáltatónak minősül az iskolaszövetkezet által közvetített diákmunkát igénybevevő vállalkozás. Kiküldetési rendelvény elektronikus úton is kiállítható és tárolható lesz. Az új szabályok értelmében a külföldről kölcsönzött munkavállaló esetén a fogadó magyar vállalkozás az általa juttatott bevétel tekintetében munkáltatóként járhat el.

Személyi jövedelem adó Személyi adókedvezmény Bizonyos betegségtípusok után adókedvezmény (továbbiakban személyi kedvezmény) illeti meg a magánszemély adózót. A személyi kedvezményt az Szja tv. szerint súlyos fogyatékos magánszemélynek minősülő személy érvényesítheti az összevont adóalap adójából. Súlyos fogyatékos személynek azt a magánszemélyt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül. A kedvezmény mértéke a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg.

Személyi jövedelem adó Személyi adókedvezmény A súlyos fogyatékosság eseteit, illetve a betegségeket a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet, valamint a vonatkozó minősítéseket, kapcsolódó igazolásokat a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg. Fő szabály szerint a Kormányrendeletben felsorolt betegségben szenvedő magánszemélyek a betegség fennállásáról kiállított igazolás birtokában jogosultak a személyi kedvezmény igénybevételére. Orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban részesül, illetőleg a támogatást megállapító határozat alapján az a személy, akinek fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították. Az ideiglenes igazolásokat évente kell kiállítani, a végleges állapotot nem kell újra igazolni.

Személyi jövedelem adó Személyi adókedvezmény Gyakran felmerül kérdésként, hogy a személyi kedvezményt a szülő a betegségben szenvedő gyermekére tekintettel igénybe veheti-e. Az Szja tv. értelmében kizárólag a betegségben szenvedő magánszemélynek van lehetősége érvényesíteni a kedvezményt, ha rendelkezik a szakorvos által kiállított érvényes igazolással, illetve rendelkezik összevont adóalapba tartozó jövedelemmel. Amennyiben a gyermek nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, akkor a kedvezmény érvényesítésére nincs lehetőség. Gyermek helyett a szülő nem jogosultak a kedvezmény figyelembevételére.

Személyi jövedelem adó Igazolás beszerzése A kedvezmény igénybevételére jogosító, az EüM rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelő igazolást a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, illetve a szakambulancia vagy szakorvos által készített orvosi dokumentáció alapján a beteg által választott háziorvos állíthatja ki. A betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmenti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult. Az igazolásnak tartalmazni kell a kedvezményt igénybevevő személyazonosító adatait, lakóhelyét, adóazonosító jelét, az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát, valamint a betegség véglegességének vagy ideiglenességének megállapítását és ezen igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírását.

TÁRSASÁGI ADÓ

Társasági adó Bővült a kapcsolt vállalkozások köre 2015-től a tulajdonosi szerkezettől függetlenül az azonos ügyvezetéssel rendelkező társaságok (személyek) is kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, ha ennek révén az üzleti és pénzügyi politikára döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Ez a változás főként a transzferár szempontjából döntő, hiszen üzleti kapcsolat esetén ezeket a cégeket is be kell kapcsolt vállalkozásként jelenteni. Felsőoktatási támogatások, mint adóalap-csökkentő tételek A közhasznú szervezeteknek adott adományok adóalap-csökkentési lehetőségét kiterjesztik a legalább 5 évre szóló felsőoktatási támogatási megállapodások alapján adott támogatásokra. Az ilyen támogatások 50%-a adóalap-csökkentő tételként vehető figyelembe az adózás előtti eredmény mértékéig.

Társasági adó Adófelajánlás kedvezményezett célra és ebből eredő adójóváírás A cégek választhatnak, hogy a korábbi rendszer szerint élnek a sport-, film-, ill. előadó- művészeti tevékenység támogatására vonatkozó adókedvezménnyel, vagy ún. adófelajánlás formájában támogatják ezeket a célokat. Felajánlást tenni az év során a társaságiadó-előleg 50%-áig, ill. év végén a fizetendő adó 80%-áig terjedő összegben lehet az egyes adóbefizetések esedékessége előtt az adóhatósághoz benyújtott nyilatkozatokkal. Az adót az esedékességig meg kell fizetni, a felajánlott összeget az adóhatóság továbbítja a támogatottak felé. Év végén a felajánlók adóelőlegből történő felajánlás esetén 7,5%, adóból történő felajánlás esetén 2,5% adójóváírást kapnak az adóhatóságtól, ha minden adminisztratív feltételt teljesítenek.

Társasági adó Szigorodtak a veszteségelhatárolás szabályai A veszteségelhatárolási szabályok szigorodnak az alábbiak szerint: A veszteség legfeljebb 5 évre határolható el; A 2014-ben kezdődő adóév végéig keletkezett veszteséggel legkésőbb a 2025.12.31-ét magában foglaló adóévben lehet adóalapot csökkenteni a keletkezéskori szabályok szerint; Átalakulásból hozott veszteség csak olyan arányban számolható el, amilyen arányt a továbbfolytatott tevékenység árbevétele az átlagos (előző 3 adóév alapján számított) árbevételben képvisel. 100 %-os értékcsökkenés egyes térségekben A leghátrányosabb térségekben üzembe helyezett új gépek, berendezések, személygépkocsinak nem minősülő járművek esetében akár 100%-os értékcsökkenés is érvényesíthető.

Társasági adó Jövedelem-nyereség minimum 2015-től az összes bevétel nem csökkenthető az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatás értékével a jövedelemnyereség minimum meghatározásakor hátrányosabb helyzetben a termékértékesítő vállalatok, közvetített szolgáltatás direkt számlázással történő megoldása. Látványcsapatsport 2015. január 1-jei hatállyal pontosításra kerül a látványcsapatsportok támogatásának adókedvezményéről rendelkező 22/C. -ban is, hogy a hivatásos sportszervezet részére a képzéssel összefüggő feladatokra a 651/2014/EU rendelet 5. szakaszával összhangban képzési támogatásként nyújtható juttatás.

Társasági adó Jövedelem nyereség minimum változása hatása Ezer Forintban MEGNEVEZÉS 2014. ÉVI 2015. ÉVI Értékesítés nettó árbevétele (+) 10 000 (+) 10 000 Egyéb bevételek (+) 3 000 (+) 3 000 Pénzügyi műveletek bevételei (+) 1 000 (+) 1 000 Rendkívüli bevételek (+) 2 000 (+) 2 000 Összes bevétel 16 000 16 000 Magánszemélytől 2014.10.01-jén kapott tagi (+1 500) 0 kölcsön 12.000 E Ft, és a 2013.12.31-én 1.800 E+(12.000 E magánszeméllyel szemben fennálló kötelezettség / 365x92) 1.800 E (13.800 E/365 1.800 E Ft (ami a 2014. év egészében is fennállt), = 3.000 E/2 x365) 13.800 E=0 és A 2015. évben is mindkettő (a 12.000 E Ft és az 1.800 E Ft tagi hitel) fennáll ELÁBÉ (-) 4000 - Közvetlen szolgáltatás (-) 5000 - Korrigált összes bevétel 8 500 16 000 Jövedelem-(nyereség)minimum 170 320

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

Általános forgalmi adó Belföldi összesítő jelentés 1 millió Ft felett A belföldi összesítő jelentést a legalább 1 millió Ft áfa-tartalmú számlákról kell ezután elkészíteni, a korábbi 2 millió helyett. Választható a teljes körű adatszolgáltatás is, ha az adózónak az könnyebben kivitelezhető. Bevallások gyakorítása egyes esetekben Az újonnan alakult cégeknek havi áfa-bevallási kötelezettséget kell teljesíteniük az első 2 évben. Érdemes céget vásárolni, mint újat alapítani. 50 M Ft feletti árbevétel esetén nem lehet a vállalkozás éves, csak negyedéves bevalló.

Általános forgalmi adó Fordított áfás munkaerő-kölcsönzés A 2015. jan. 1-jétől teljesült munkaerő-kölcsönzés ügyletekre belföldi fordított áfa vonatkozik. A változás minden fajta munkaerőkölcsönzést érint, nem csak az építési-, szerelési munkához kapcsolódót. Az acélipari termékek értékesítése a fordított adózás alá eső ügyletek közé került.

Általános forgalmi adó Automatából teljesített ügyleteknél 15 nap haladék a számlakiállításra A kezelőszemélyzet nélküli automatából adóalanynak teljesített készpénzes ügylet esetén 15 napon belül kell számlát kiállítani. A számlaadást tehát jelenlegi szabályoktól eltérően nem kell haladéktalanul biztosítani. Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer Új bejelentési rendszer kerül bevezetésre a belföldi és közösségi termékforgalomhoz kapcsolódóan az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszeren (EKÁER) keresztül. A fuvarozónak részletes bejelentést kell tenni a fuvarról. A be nem jelentett termék lefoglalható és értékének 40%-áig mulasztási bírság vethető ki. Részletesebben az előadás végén. Art módosítás, de az áfát érinti!

Általános forgalmi adó Időszakos elszámolású ügyletek Az általános szabály az lesz, hogy időszakonkénti elszámolás vagy fizetés esetén a teljesítés időpontja az érintett elszámolási időszak utolsó napja. Ettől eltérően két speciális szabályt is megfogalmaz a módosítás, ezek szerint amennyiben a számla vagy nyugta kibocsátásának időpontja és a fizetés esedékessége is megelőzi az időszak utolsó napját, akkor a számla, nyugta kibocsátásának időpontja a teljesítés időpontja; amennyiben a fizetés esedékessége az időszak utolsó napját követő nap, akkor a fizetés esedékessége a teljesítés időpontja. A fenti szabályt könyvvizsgálati, könyvviteli és adó-tanácsadási szolgáltatások esetén már 2015. június 30-tól, az egyéb típusú szolgáltatásnyújtásoknál 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

Általános forgalmi adó Előleg áfája A törvénymódosítás kiterjeszti az előleg fogalmát, mely szerint akkor is keletkezik előleg kapcsán áfa fizetési kötelezettség, ha csereügylet keretében szerez vagyoni előnyt az értékesítő, szolgáltatást nyújtó fél. Előre fizetés, proforma számla, díjbekérő Csökkentett áfa kulcs bizonyos termékekre A nagy testű élőállatok és vágott testek értékesítésére 5 százalékos csökkentett áfa kulcs lesz alkalmazható.

Általános forgalmi adó Vevői készlet Vevői készletnek minősül az eladó tulajdonában lévő, a vevő raktárában vagy a vevő által bérelt raktárban tárolt olyan készlet, amelynél a tulajdonjog átszállásának időpontja az áru vevő általi lehívásától függ, azaz a vevő, a fizikailag már nála lévő készlet felett később, a raktárból történő kitárolás, lehívás időpontjában szerez tulajdont. Tehát az árukészlet a vevő vagy általa bérelt raktárban van anélkül, hogy a vevő lenne a tulajdonos, mely egyszerűsített konstrukció jól alkalmazható kezdő vállalkozások esetében, ahol még elegendő forrás hiányában teljes raktárkészlet megvásárlására nem nyílik lehetőség, továbbá kezdő gyártó társaságok esetén az alapanyagot, alkatrészeket is érdemes így betárolni, azzal, hogy a vevői készletet a kipróbálás, próbagyártáson kívül nem lehet hasznosítani, használni.

Általános forgalmi adó Vevői készlet A közösségbeli eladónak amennyiben csupán vevői készletről történő értékesítést teljesít belföldön nem kell Magyarországon adóalanyként bejelentkeznie a magyar általános forgalmi adó jogszabályok egyszerűsítési szabályai szerint, ha közösségen belüli beszerzésként a belföldi vevő a készlet lehívásakor számolja el az ügyletet. Azaz: más tagállami eladó a saját más országbeli közösségi adószámon mentes közösségen belüli értékesítést teljesít a magyar vevő felé, amely után a magyar vevő közösségen belüli beszerzésként a belföldi általános forgalmi adót fizeti meg, amely ugyanazon időszakban le is vonható, ha az adólevonás egyéb feltételi fennállnak.

Általános forgalmi adó Vevői készlet A teljesítés időpontja az általános szabályok szerint a polgári jogi teljesítés időpontja, amely az a nap, amikor a vevő tulajdont szerez a terméken, azaz, a főszabály szerint a kitárolás, lehívás napja. Önmagában a készlet egyik tagállamból a másik tagállamba való továbbítása még nem keletkeztet általános forgalmi adó kötelezettséget. A belföldi vevő adókötelezettsége a közösségen belüli beszerzésként a teljesítés hónapját követő hónap 15-én keletkezik, illetve, ha a számlát hamarabb bocsátotta ki a külföldi, akkor a bizonylat kibocsátásának időpontjában.

Általános forgalmi adó Áfa raktár Az adóraktárba betárolt termékek értékesítése adómentes. Ha tehát a végső fogyasztónak való értékesítés előtt többször is gazdát cserél az áru, érdemes megfontolni, hogy megéri-e adóraktárba tárolni, majd adóraktáron belül értékesíteni. Adót, pontosabban adóbiztosítékot csak a legutolsó adóraktári vevő kell, hogy fizessen az összes többi értékesítés adómentes. Ezáltal megszűnik az ÁFA finanszírozási teher és egyszerűsödik az adminisztráció, mert az áfa-raktárt üzemeltető felelőssége igazolni a hatóság felé, hogy az oda be-, majd kitárolásra került termékek elhagyták az ország területét!

Általános forgalmi adó Áfa raktár Az előzőek alapján nagymértékben csökkenthetőek az ellátási lánc logisztikai költségei, lerövidül és tervezhetővé válik az áruk piacra kerülésének ideje. Megszűnik az áfa finanszírozási teher, az adminisztrációs feladatokat, valamint a felelősséget átvállalja az ÁFA raktár üzemeltetője, ezáltal csökkentve a gazdálkodó üzleti kockázatát!

Általános forgalmi adó Áfa raktár Az adóraktárba a termék tulajdonosa, vagy meghatalmazottja tároltathatja be az árut, ami a jövedéki termékek kivételével szinte minden lehet. Ha ezt belföldről szerezték be, akkor a betároláskor már tudni kell, hogy az adott árut kinek adják majd el. A Magyarországon vásárolt, vagy közvetlenül az import vámeljárás után adóraktárban tárolt termékek esetében legalább egy adóraktári értékesítés kötelező. Az Európai Unióból beszerzett termékek esetében már nem feltétel az adóraktári értékesítés, csak a beszerzésről kapott számlát kell a betároláskor bemutatni. Érdemes megjegyezni, hogy sem az áfamentes értékesítések száma, sem az adóraktárban történő tárolás idejét nem korlátozott, tehát a termékek az adóraktárban akárhányszor gazdát cserélhetnek, és akármeddig állhatnak.

Általános forgalmi adó Végén kell áfát fizetni Az áfamentes értékesítési lánc a kiraktározásnál ér véget. Mivel a kitárolás minden esetben adóraktáron kívüli értékesítéshez kapcsolódik ami már áfa fizetést vonz maga után az utolsó adóraktári tulajdonosnak már áfás számlát kell kiállítania az értékesítésről. Az áru utolsó tulajdonosára az adómentes értékesítés lehetősége már nem vonatkozik, neki adóbiztosítékot is kell nyújtania az áfa kötelezettség megfizetésére. Az adott adóbiztosítékot végül a vámhatóság szabadítja fel, ha a kiraktározó a havi vagy negyedéves áfa bevallásában fizetendő adóként beállította a termékek áfáját.

Általános forgalmi adó Példa A magyar cég terméket értékesít B magyar cégnek adóraktári betárolással, majd B továbbértékesíti az adóraktárban lévő terméket C cégnek, amely a Közösség más tagállamában rendelkezik illetőséggel. A kérdés az, hogy a B cég jogosult-e áfa mentesen értékesíteni C cégnek, és a C jogosult-e az adó raktárból adómentesen kiszállítani a terméket a Közösség más tagállamába, vagy harmadik országba. A kérdésre alapvetően az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 113. (1) bekezdése adja meg a választ. Eszerint mentes az adó alól annak a terméknek az értékesítése, amely egyúttal adóraktározási eljárás alá vonandó. Ennek megfelelően mind az A-B cégek közötti, mind a B-C közötti termékértékesítés mentes az adó alól, mert a terméket egyúttal adóraktározási eljárás alá lehet vonni.

Általános forgalmi adó Példa Ami a kiszállítást illeti, az előbb hivatkozott törvény 4. számú mellékletében foglalt, az adóraktározási eljárásra vonatkozó részletes szabályokat kell figyelembe venni. Mindenekelőtt a 18. b) pont szerint kiraktározó az lehet, aki/amely a terméket a 113. alapján értékesítette, jelen esetben a C, ha terméket értékesítette más tagállami, vagy harmadik országos személynek. A 19. illetve a 24. pont szerint a kiraktározáshoz adóbiztosítékot kell nyújtania a kiraktározónak adóbiztosíték alóli mentességet a 19. pont tartalmazza az adóbiztosítékot a vámhatóság a 38. pont alapján felszabadítja, ha a kiraktározó a termék adójogi helyzetének rendezését pld. kiléptetését harmadik országba 90 napon belül igazolja.

ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY

Adózás rendjéről szóló törvény Az Art. rögzíti, hogy mely feltételekkel törölhető a külföldön élő magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége. A módosítás bővíti a magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel összefüggő havi kifizetői adóbevallás adattartalmát. Az Art. az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automatát üzemeltető adózó részére díjköteles bejelentési kötelezettséget ír elő. Az új törvény értelmében az adóhatóság megkeresésre adatot kaphat a telekommunikációs szolgáltatást nyújtó cégektől az internetes vásárlások forgalmi adatairól. A képviseleti jogot kiterjeszti a könyvvizsgálókra is. 6 helyett 12 hónappal hosszabbodik az elévülés új eljárás elrendelése esetén. EKAER Külön kerül bemutatásra!

EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK

Egyéb módosítások Illeték-szabályok változása A magánszemély kérheti a lakás vásárlásához kapcsolódó illetékkötelezettség felfüggesztését a régi lakás eladásáig, ha utóbbira csak az új lakás megvásárlását követő egy éven belül kerül sor. A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban szerzett részesedés illetékkötelezettsége változatlan marad, viszont az ilyen társaságok köre kiszélesedik, mivel a 75%-os ingatlanarány kiszámításánál az eszközökön belül már nemcsak a pénzeszközöket és pénzköveteléseket, hanem a kölcsönöket és aktív időbeli elhatárolásokat is figyelmen kívül kell hagyni. Helyi adók változása Az eddig ismert helyi adók mellett az önkormányzat bármilyen települési adót bevezethet, viszont vállalkozókra és olyan dologra, amit már terhel adókötelezettség, nem lehet új adót kivetni. A tavaly bevezetett sávos helyi iparűzési adó korlátnál a kapcsolt vállalkozások adatait csak napi időarányosítással kell figyelembe venni.

Egyéb módosítások Reklámadó változásai A reklámadóról szóló törvényt a legfelső kulcs (40-ről 50%) emelésén túl is pontosították néhány helyen: A kapcsolt vállalkozások adatait csak a kapcsolt viszony fennállásának idejével arányosan kell figyelembe venni. Az eltérő üzleti éveseknek a 2015.01.01-jétől az üzleti évük végéig tartó tört üzleti évre kell reklámadót fizetniük. A sporttörvény alá tartozó sportszervezetek működésével összefüggő reklám közzététele adómentessé válik. A reklámadó alanyairól az adóhatóság nyilvántartást vezet, melybe az érintett cégek felvételüket kérhetik ezzel kiválthatók a nyilatkozatokkal kapcsolatos kötelezettségek. Kiterjesztett környezetvédelmi termékdíj A környezetvédelmi termékdíj köteles termékek köre jelentősen kibővül. Termékdíj-köteles lesz többek között a művirág, az irodai papír, a szappanok, valamint a szépség- és hajápoló szerek.

Egyéb módosítások Energiaadó Emelkedik az energiaadó mértéke a villamos energia, a földgáz, valamint a szén esetében. Lehetővé válik az adó visszaigénylése az ásványi folyamatokhoz felhasznált energia esetében is. Népegészségügyi termékadó Az adóköteles termékek köre kibővül az alkoholos italokkal, kivéve a gyümölcspárlatokat, a jövedékiadó-mentesen felhasználható italokat (pl. ecet, gyógyszergyártásban használt italok) és az adalékanyagot nem tartalmazó (ide nem értve a karamellt) legalább hétféle gyógynövény felhasználásával előállított italokat. Az adó mértéke - az alkoholtartalomtól függően - literenként 20-900 forint lehet.

Egyéb módosítások Élelmiszerlánc-felügyeleti díj 2015. január 1-jétől a napi fogyasztási cikket értékesítő üzletek a felügyeleti díjat sávosan progresszív módon fizetik a fogyasztási cikkek értékesítéséből származó módosított (jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított) előző évi nettó árbevétel után. MÓDOSÍTOTT NETTÓ ÁRBEVÉTEL FELÜGYELETI DÍJ MÉRTÉKE 500 millió Ft-ig 0% 500 millió - 50 milliárd Ft 0,1% 50-100 milliárd Ft 1% 100-150 milliárd Ft 2% 150-200 milliárd Ft 3% 200-250 milliárd Ft 4% 250-300 milliárd Ft 5% 300 milliárd Ft felett 6%

Egyéb módosítások Számviteli változások A külföldi útszakaszra jutó fuvardíjjal a korábbi szabályokkal ellentétben már nem kell csökkenteni az exportárbevételt. A devizában kifejezett követelések és kötelezettségek mellett a követelés és kötelezettség jellegű időbeli elhatárolásokat is át értékelni az év végén a mérlegfordulónapi árfolyamra. Mindkét szabály 2015. január 1-ejétől hatályos, de már a 2014. évről összeállított beszámolóknál is alkalmazható. Közbenső mérleg A legutolsó beszámolót, vagy a közbenső mérleget a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.

Egyéb módosítások Számviteli változások A késedelmi kamat fizetési kötelezettség az új Ptk. szabályai alapján a késedelembe esés napján, a törvény erejénél fogva beáll. Ennek megfelelően a késedelmi kamatot a számviteli szabályok alapján nem lehet passzív időbeli elhatárolásként, csak kötelezettségként kimutatni. Pótbefizetésként, illetve annak visszafizetéseként kapott eszköz bekerülési értéke az eszköz pótbefizetésről/visszafizetésről hozott közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban meghatározott értéke. A betéti társaságok, közkereseti társaságok vagyoni betéteire utaló megnevezés. Ennek megfelelően az elfogadott módosító javaslat alapján a számviteli törvény a betéti társaságban, közkereseti társaságban fennálló vagyoni részesedést egyéb társasági részesedésként jelöli meg.

Egyéb módosítások Számviteli változások A késedelmi kamat fizetési kötelezettség az új Ptk. szabályai alapján a késedelembe esés napján, a törvény erejénél fogva beáll. Ennek megfelelően a késedelmi kamatot a számviteli szabályok alapján nem lehet passzív időbeli elhatárolásként, csak kötelezettségként kimutatni. Pótbefizetésként, illetve annak visszafizetéseként kapott eszköz bekerülési értéke az eszköz pótbefizetésről/visszafizetésről hozott közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban meghatározott értéke. A betéti társaságok, közkereseti társaságok vagyoni betéteire utaló megnevezés. Ennek megfelelően az elfogadott módosító javaslat alapján a számviteli törvény a betéti társaságban, közkereseti társaságban fennálló vagyoni részesedést egyéb társasági részesedésként jelöli meg.

Egyéb módosítások Számviteli változások Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközöknek az átadott kötelezettségek értékével csökkentett piaci értékét meghaladó ellenértéket. A Ptk-ban a gazdasági társaság átalakulása definícióból kikerült az egyesülés és a szétválás fogalma Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi a könyvvizsgálói jelentés visszavonását, a vállalkozó a visszavonást követő 90 napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni. Az új jelentésre az e törvényben meghatározott közzétételi és letétbe helyezési előírásokat köteles alkalmazni.

KISADÓK

KATA Kiesik a KATÁ-ból az a vállalkozó, akinek az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, azaz már NEM a negyedév végén nézik az adótartozást, hanem ÉV VÉGÉN. A megszűnésről az adóhatóság határozatot hoz. Megszűnés időpontja: annak a hónapnak az utolsó napján, amikor határozat jogerőre emelkedik. Ezután be kell jelenteni a társadalombiztosítási azonosító jelet (TAJ szám). Szünetelés: a kisadózó a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni, ha a tárgyhónapra nem keletkezik tételesadófizetési kötelezettsége, de ezt már NEM kell havonta megismételni, a rendelkezésére álló adatok alapján az adóhatóság hivatalból végzi el, hogy ne kerüljön havonta előírásra a kata fizetési kötelezettség. Eddig, ha nem ment be havonta az adatbejelentő, akkor minden hónapban előírták a katát, függetlenül attól, hogy szünetelt a vállalkozás.

KATA A vélelmezett munkaviszonyt akkor is megdőltnek kell tekinteni, ha a kisadózónak van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya vagy másik vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytat. Az egyéb feltételek nem változtak, és egynél több feltételnek kell teljesülni, hogy a vélelmezett munkaviszonyt megdőltnek lehessen tekinteni. KIVA Adóelőleg kötelezettség 2015. január 1-jétől megváltozik a kisvállalati adót (a továbbiakban: kiva) választók adóelőleg-megállapítási, - bevallási és - fizetési kötelezettségének ütemezése. A megelőző adóévi adófizetési kötelezettség nagyságától függetlenül 2015-től a kisvállalati adó alanyainak a Katv. 23. (2) bekezdése szerint az adóelőlegmegállapítási,- bevallási és - fizetési kötelezettségüknek negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig kell eleget tenniük.

KIVA A kiva alanyiság megszűnése 2015. január 1-jétől módosul a Katv. 19. (5) bekezdésének a) pontja az adminisztrációs terhek csökkentése miatt, amelynek következtében a kapcsolt vállalkozások bevételével együtt számított 500 millió forintos bevételi értékhatár átlépését már nem kell az adóalanyiság teljes időszaka alatt az adóév minden napján figyelni, hanem csak ritkábban, negyedévenként a negyedév első napján. Amennyiben az adózó bevétele a negyedév első napján meghaladja az 500 millió forintot, akkor adóalanyisága a túllépés napját megelőző napon, azaz az előző negyedév utolsó napján szűnik meg. A Katv. 19. (8) bekezdésének a kiva alanyiság megszűnésére vonatkozó rendelkezése pontosításra kerül, amely szerint az adóalanyiság valamely okból történő megszűnését követő két adóév helyett a megszűnéstől számított 24 hónapban az adóalanyiság nem választható újra.

KIVA A kiva alanyiság megszűnése A jogalkotói szándék korábban is megegyezett a január 1-jétől hatályba lépő szabállyal, azonban a korábbi két adóév megfogalmazása miatt előfordulhatott, hogy mindössze két hónap elteltével az adóalanyiság újra választhatóvá vált. A módosítás révén az adóalanyiság két naptári év elteltével választható újra. A korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény A Katv. 20. (6) bekezdés f) pontjának módosulása következtében a jövő adóévtől az adóalanyiság időszaka alatt teljesített adófizetési kötelezettség fogalma alá nem értendő az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség, erre tekintettel a kiva alanynak az adóalanyiságot megelőző időszakra vonatkozó általános forgalmi adóval nem kell megnövelnie a pénzforgalmi szemléletű eredményét.

KIVA A korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény Amennyiben az adózó önként, vagy kötelező jelleggel áttér a kisvállalati adó hatálya alól a társasági adó hatálya alá, akkor a kiva alanyiságának időszakára vonatkozó, de a kivás időszak alatt be nem folyt bevételt, amelyet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint nem kell elhatárolni, növelő tételként kell számba venni a pénzforgalmi szemléletű eredmény megállapításakor a társasági adóalanyiságot megelőzően a kiva alanyiság megszűnésének adóévére. Az előbbi elv vonatkozik a számviteli törvény szerint nem elhatárolandó, kiva alanyiság időszaka alatt ki nem fizetett költség, ráfordítás összegére is (mint például a kiva alanyiság időszakában december hónapra esedékes munkabér, vagy szállítói tartozás társasági adóalanyiság időszakában történő megfizetése). Az előzőek tükrében tehát a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti a kiva alanyiság megszűnésének adóévében a ki nem fizetett költség, ráfordítás összege.

ÖNÁLLÓ TEVÉKENYSÉG ADÓZÁSA (7-ES ADÓSZÁM)

ADÓSZÁMOS MAGÁNSZEMÉLY Az adószámos magánszemély, mivel adószám birtokában végzi a tevékenységét, így számlatömb vásárlására is jogosult és tud számlát kibocsátani vállalkozás létrehozása nélkül, illetve a T101-es nyomtatványon nyilatkoznia kell az általános forgalmi adó státuszáról, mely jellemzően éves 6 millió Ft árbevételig alanyi adómentes szokott lenni, de természetesen ettől eltérően általános forgalmi adó alanyiságot is tud választani. A számlatömb birtokában számlát kell kibocsátania az általa nyújtott szolgáltatásról vagy értékesített termékről a magánszemélyek és társaságok számára egyaránt. A társaságoknak kiállított számla esetében a társaság mint kifizető levonja az adókat, így az adószámos magánszemély a számlán feltűntetett összegből csak az adólevonás utáni összeget kapja meg, míg magánszemély esetén a teljes összeget, azonban ez utóbbi esetben neki kell befizetnie az adót és járulékokat maga után.

ADÓSZÁMOS MAGÁNSZEMÉLY Alapvetően az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályok érvényesek jelen esetben is, azaz, ha a jövedelem (bevétel-költség=jövedelem), nem éri el a minimálbér vagy a garantált bérminimum 30%-át nem keletkezik biztosítási jogviszony, így 16% személyi jövedelemadó és 27% egészségügyi hozzájárulás fizetendő-szocho?. Amennyiben eléri vagy meghaladja a minimálbér vagy a garantált bérminimum 30%-át, akkor a 16% személyi jövedelem adón felül fizetni kell a 27% szociális hozzájárulási adót, 1,5% szakképzési hozzájárulást, 10% egyéni nyugdíjjárulékot és 7% egészségbiztosítási járulékot.

ADÓSZÁMOS MAGÁNSZEMÉLY Költségelszámolás Az önálló tevékenységből származó jövedelmekre irányadó szabályok szerint kell a költségelszámolás tekintetében eljárni, azaz 10%-os automatikus, a törvény által biztosított költséghányadot alkalmazhatja, vagy a tételes költségelszámolást. Amennyiben az adószámos magánszemély nem nyilatkozik a kifizető társaság számára, hogy melyik költség elszámolási módot választja, akkor a kifizető társaságnak a 10%-os költséghányadot kell figyelembe vennie.

ADÓSZÁMOS MAGÁNSZEMÉLY Tételes költségelszámolás esetén a szabályszerűen igazolt kiadásokat lehet elszámolni az alábbiak szerint néhány példálózó jelleggel: anyag, áru postaköltség telefonköltség üzleti utazás költsége jármű használatával kapcsolatos költség autópálya matrica adóköteles tevékenységgel kapcsolatban fűtés, világítás arányos díja házastárs nevére szóló számlák esetében is 100 ezer forint összeg alatti tárgyi eszköz egy összegben elszámolható átalányamortizáció gépek után 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás, illeték, hatósági díj, vám, kötbér, késedelmi kamat, önellenőrzési pótlék

ADÓSZÁMOS MAGÁNSZEMÉLY A művészeti tevékenységet folytatók további költségeket is elszámolhatnak a 39/1997. (XII.29.) MKM-PM együttes rendelet alapján: tevékenységgel kapcsolatos belépő jegy alkotások rögzítésére és lejátszására alkalmas eszköz, kotta, könyv, kép-és hanghordozó, könyv, sajtótermék színpadi megjelenéshez esztétikai és kozmetikai cikkek, szolgáltatások- ekho? Jellemzően előadó művészek, zenészek, nyelvtanárok, lektorok szokták ezt az adózási formát választani, ami fontos, hogy alkalom szerűen végzett tevékenység esetén lehet alkalmazni.

BEHAJTÁSI KÖLTSÉGÁTALÁNY

BEHAJTÁSI KÖLTSÉGÁTALÁNY A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:155. (2) bekezdése értelmében, ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.

BEHAJTÁSI KÖLTSÉGÁTALÁNY jellemzője, hogy annak összege a késedelembe esés napjától esedékesen külön erre vonatkozó fizetési felszólítás hiányában is megilleti a hitelezőt; annak összege független attól, hogy a kötelezettnek milyen mértékű pénztartozás késedelmes megfizetése után kell azt megfizetnie és attól is, hogy a késedelembe esés mikor történt, illetve mekkora időtartamot jelent (egy, harminc vagy ötven napot, stb.); késedelmenként, és nem számlánként bár optimális esetben e kettő egybeesik követelhető az adóstól; ha pedig egy szerződésben a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor a költségátalány annyi részlet után érvényesíthető, amennyi részlet megfizetésével az adós késedelembe esett;

BEHAJTÁSI KÖLTSÉGÁTALÁNY jellemzője, hogy abban az esetben is követelhető, ha a jogosultnak tételesen kimutatható behajtási költsége nem keletkezett; attól is függetlenül érvényesíthető, hogy a kötelezett felróhatóan esett-e késedelembe, illetve a késedelmét kimentette-e, vagy sem; a szerződésben a késedelmes fizetést megelőzően elengedni, kizárni nem lehet; 40 eurónál magasabb összegben is érvényesen meghatározható; a késedelmi kamat összegén felül érvényesíthető.

BEHAJTÁSI KÖLTSÉGÁTALÁNY a behajtási költségátalány a kötelezetti oldalon A kötelezett a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó behajtási költségátalányt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 81. (2) bekezdés b) pontja alapján egyéb ráfordításként számolja el. Számviteli szempontból tehát a behajtási költségátalány tartozásnak minősül, azt kötelezettségként szükséges a kötelezett könyveiben rögzíteni. Erre nem csak abban az esetben van szükség, ha a jogosult azt önként történő teljesítés hiányában ténylegesen követelte az adóstól, tekintettel arra, hogy a fizetési kötelezettség a jogszabály alapján a késedelembeesés tényével beáll.

BEHAJTÁSI KÖLTSÉGÁTALÁNY a behajtási költségátalány a jogosulti oldalon A jogosult (hitelező) oldalán a behajtási költségátalány számviteli elszámolása a következő. A jogosult a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódó és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány összegét az Szt. 77. (2) bekezdés b) pontja alapján az egyéb bevételek között számolja el. Ebből következően az óvatosság elvét szem előtt tartva a jogosult csak akkor köteles a behajtási költségátalány összegét a könyveiben feltüntetni, ha az hozzá ténylegesen befolyt. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) szerinti adóalapot pedig csak a ténylegesen befolyt behajtási költségátalány képez a jogosult oldalán.

BEHAJTÁSI KÖLTSÉGÁTALÁNY a behajtási költségátalány a jogosulti oldalon A fentiekben ismertetett számviteli elszámolásra tekintettel az érvényesíthető, ám nem érvényesített, pénzügyileg nem rendezett behajtási költségátalány összege a jogosult (hitelező) társasági adóalapját nem befolyásolja. lemondás a behajtási költségátalány összegéről A Ptk. 6:155. (2) bekezdése alapján a felek közti megállapodásban a behajtási költségátalány kizárása, vagy negyven eurónál alacsonyabb összegben történő meghatározása semmis, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jogosult a költségátalány iránti igényéről a későbbiekben nem mondhat le, azt nem engedheti el, illetve a Ptk. 6:46. -ában rögzített elszámolási sorrendet nem változtathatja meg (amelynek módosítása tartalmilag szintén azzal a következménnyel járhat, hogy a költségátalány összegét elengedi).

BEHAJTÁSI KÖLTSÉGÁTALÁNY lemondás a behajtási költségátalány összegéről Ha a jogosult a szerződéskötést és a teljesítési határidő beálltát követően, de még a költségátalány összegének beérkezése előtt kifejezett nyilatkozattal lemond annak összegéről, a kötelezett a behajtási költségátalány összegét kivezeti a kötelezettségek közül, és annak összegét ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik az Szt. 86. (3) bekezdés h) pontja alapján rendkívüli bevételként mutatja ki.

EKAER

Jogszabályi háttér: Magyar Közlöny 2014. november 26-ai 161. szám 2014. évi LXXIV. törvény az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról 201., 220. (fogalmak), 13. sz. melléklet a 2014. évi LXXXIV törvényhez ("11.számú melléklet az Art-hoz" - A közúti fuvarozással járó tevékenység folytatásával kapcsolatos kötelzettségek részletes szabályai) NGM rendeletek normaszövege

A jogi szabályozás: Főbb rendelkezések az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Törvényben (Art.) o A bejelentési szabályoknál (22/E. ) o Az ellenőrzési szabályoknál (88. ) o A szankcióknál: Mulasztási bírság [172. (19a) bekezdés] Intézkedések [173. (1) bekezdés] o A forgalommagyarázatoknál (178. ) o Új melléklet: Art. 11. sz. melléklet Részletszabályok miniszteri rendeletben o EKAER szám megállapításának rendje o Bejelentés, változás bejelentés, kockázati biztosíték mértéke o Kockázatos termékek köre

Mi is az EKAER rendszer? Az EKAER az Európai Unió valamely más tagállamából Magyarország területére, Magyarország területéről az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló, a termék közúti fuvarozásával, illetve a Magyarország területén belül megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja. Közúti fuvarozással járó tevékenységet kizárólag érvényes Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: EKAER) számmal rendelkező adózó folytathat 2015. január 1-jétől a következő esetekben: Útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó a) az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatal, b) Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitel, c) belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés.

Mi is az EKAER rendszer? A fenti esetekben az EKAER szám megállapítása érdekében kötelesek adózók az állami adó- és vámhatósághoz az adózás rendjéről szóló törvény 11. számú melléklete szerinti adattartalommal bejelentést tenni. A bejelentésre az EKAER elektronikus felületén kerül sor, minden egyes bejelentéshez (fuvarozáshoz) külön azonosító számot (EKAER számot) állapít meg az állami adó- és vámhatóság. Az EKAER szám érvényességi ideje 15 nap. Az EKAER számot a bejelentésre kötelezett köteles a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátani annak érdekében, hogy hatósági ellenőrzés során e személy is rendelkezzen az azonosító számmal. A közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózót bejelentése alapján az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba veszi és a bejelentés alapján EKAER számot állapít meg a számára.

Mik a regisztráció lépései? 2014. december 20-tól működik 1. bejelentésre kötelezett adózónak regisztrálnia kell az EKAER WEB-es felületén Az EKAER regisztrációt olyan személy jogosult elvégezni, aki a bejelentésre kötelezett vagy a képviseletére a rá vonatkozó szabályok szerint (pl. cégjogi szempontból) jogosult. Így az adózó vagy törvényes képviselője, valamint az is, aki a NAV-nál állandó meghatalmazottként szerepel, vagy az adóügyek elektronikus intézésre az adózó feljogosította, s mint ilyen, rendelkezik ügyfélkapuval is (az ügyfélkapus regisztráció menetéről további információkat a www.magyarorszag.hu felületen talál). Állandó meghatalmazás vagy az adóügyek elektronikus intézése abban az esetben vehető a regisztráció során figyelembe, ha az állandó meghatalmazott valamennyi ügyre és /vagy bejelentések megtételére jogosult. A fenti feltételekkel rendelkező személyi kör az EKAER szempontjából elsődleges felhasználónak minősül, s mint ilyen, jogosult lesz a regisztrációt követően más felhasználók számára az EKAER-ben jogosultságokat biztosítani illetve visszavonni mindaddig, míg e feltételeknek megfelel.

Mik a regisztráció lépései? 2. Az adózó vagy a képviseletére jogosult személy első lépésben saját magát azonosítja, azaz megadja személyi adatait az ügyfélkapus beazonosítás érdekében. A beazonosítás sikere esetén következő lépésként a bejelentésre kötelezettre vonatkozó adatok megadása szükséges. Elsőként a bejelentésre kötelezett ügyfél típusának, adóazonosító számának és egyéb adatainak megadásával. 3. Sikeres EKAER regisztrációt követően az elsődleges felhasználó jogosult az EKAER felületen a bejelentésre kötelezetthez ún. másodlagos felhasználókat felvenni, eltávolítani, azok jogosultságait kezelni. Másodlagos felhasználónak az tekinthető, aki az adózó nevében bejelentést teljesíthet.

A fuvar megkezdése előtt mennyivel kell bejelenteni a szállítást? Az EURÓPAI UNIÓ MÁS TAGÁLLAMÁBAN TALÁLHATÓ FELADÁSI CÍMRŐL MAGYAROSZÁG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 22/E. (8) bekezdés b)-j) pontban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében - termékbeszerzés esetén a címzett - termékbeszerzéstől eltérő egyéb cél esetén az átvevő jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig. Az Art. 22/E. (8) bekezdésének k) pontjában szereplő rendszám adat nem szükséges az EKAER szám megállapításhoz, azonban a rendszámot is legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig be kell jelentenie a címzettnek, vagy az átvevőnek.

A fuvar megkezdése előtt mennyivel kell bejelenteni a szállítást? MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ FELADÁSI CÍMRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ MÁS TAGÁLLAMÁBAN TALÁLHATÓ ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN Az Art 22/E. (8) bekezdés b)-e), h)-j) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében - értékesítés esetén a feladó - értékesítéstől eltérő egyéb cél esetén a terméket felrakodó jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig. Az Art. 22/E. (8) bekezdésének k) pontjában szereplő rendszám adat nem szükséges az EKAER szám megállapításhoz, azonban ezt az adatot is legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig be kell jelentenie a feladónak, illetve a terméket felrakodónak.

BELFÖLDI FELADÁSI CÍMRŐL BELFÖLDI ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó, első belföldi adóköteles nem közvetlenül végfelhasználó részére történő termékértékesítés esetén, a 22/E. (8) bekezdés b)-j) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a feladó jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén, legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig. Az Art. 22/E. (8) bekezdésének k) pontjában szereplő rendszám adat nem szükséges az EKAER szám megállapításhoz, azonban ezt az adatot is legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig be kell jelentenie a feladónak.

Mennyi idő alatt kapjuk meg az EKAER számot? Az állami adó- és vámhatóság az EKÁER számot az EKÁER felületen való rögzítést követően azonnal megállapítja, és azt az adózó megkapja, feltéve, ha a szám igényléséhez szükséges valamennyi feltételnek megfelel. Az adózó, törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja, vagy az általa kijelölt személyek által teljesített bejelentés alapján az EKAER szám az EKAER elektronikus felületen megállapításra és tárolásra kerül. Fuvarozás közben fellépő műszaki probléma (baleset, szervizelés, áru megcsúszása) miatt az árut egy másik járműre kell rakni, vagy a pótkocsit átakasztani, szükséges-e új EKAER szám igénylés? Nem szükséges új EKAER szám, a rendszám adatok fuvarozási iránytól függően - a kirakodási (átvételi) címre érkezésig, illetve az EKAER szám érvényességi idején belül módosíthatóak, a módosításra okot adó körülmény megjelölésével.

Mennyi ideig érvényes az EKAER szám? EKÁER szám 15 napig érvényes a bejelentés a szállítást megelőző napokban is megtehető, de ügyelni kell arra, hogy a szállítás alatt az EKÁER szám ne veszítse érvényét. Ki és hogyan tudja majd korrigálni az előzetesen bejelentett szállítmánya adatait akkor, ha jóval a bejelentés után kiderül, hogy az áru mégsem fér fel egy szállító járműre? A közúti árufuvarozás mindhárom relációjában lehetősége van a bejelentésre kötelezettnek az EKÁER számhoz tartozó termékmegnevezéshez tartozó bruttó súly módosítására: - EU más tagállamából Magyarország területén található átviteli címre történő fuvarozás esetén a termék kirakodási (átvételi) helyre történő megérkezésének bejelentéséig, a módosítás indokának megadásával. - Magyarország területén található feladási címről az EU más tagállamába történő átvételi címre történő fuvarozás esetén, a módosítás indokának megadásával az EKAER szám érvényességi idején belül.

- Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti árufuvarozás esetén a módosítás indokának megadásával legkésőbb a termék kirakodási (átvételi) helyre történő megérkezésének bejelentéséig. A módosítást az arra okot adó körülmény bekövetkezését követően haladéktalanul be kell jelenteni. Az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés során az EKAER szám alatt az aktuális valós adatoknak kell szerepelniük, ezért a bejelentésre kötelezett tartozik felelősséggel. A bejelentéseket az adózó vagy az a személy teljesítheti, akinek részére az adózó vagy törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja az EKAER felületen a bejelentéshez szükséges felhasználónevet és jelszót igényelt. A felhasználónévvel és jelszóval rendelkező személyek által tett bejelentés az adózó nevében tett jognyilatkozatnak minősül.

Mi a teendő átrakodás, vontató csere esetén? A bejelentésre kötelezettnek lehetősége van a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszámának módosítására, illetve egyszerre több rendszám is rögzíthető. Átrakodás esetén a gépjármű rendszámát kell módosítani (elvárás, hogy az EKÁER számhoz mindig a szállítást végző gépjármű rendszáma legyen feltüntetve). Az EKAER rendszerbe egyszerre több rendszám adat is rögzíthető, illetve a rendszám adat a kirakodási (átvételi) helyre érkezésig illetve az EKAER szám érvényességi idején belül módosítható.

Sérült áru esetén mi a teendő? A fenti esetben arra a termékmennyiségre, amit a címzett átvesz, nem kell új EKAER szám, ilyen esetben a súly adatot szükséges módosítani. Az át nem vett termék tekintetében az Európai Unió más tagállamában található feladási címről Magyarország területén található átvételi címre, illetve Magyarország területén található feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre történő közúti fuvarozás relációban a visszaútra új EKAER szám igénylése szükséges, tekintettel arra, hogy ez az eset egyéb célú fuvarozásnak minősül. Belföld-belföld relációban azonban ez esetben hiányzik a nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés, így ilyenkor nem áll fenn bejelentési kötelezettség