Ké pzé szá ró pórtfólió

Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézet Szociális Munka Tanszék Szociális munka felsőoktatási szakképzés Miskolc Egyetemváros 3515 Ké pzé szá ró pórtfólió Név: Ágotha Stella Neptun-kód: QYAC57 Konzultáns: Kozma Judit

Feladatleírás a portfolió elkészítéséhez Tartalom: I. A hallgató szakmai önéletrajza, mely tartalmazza mindazokat a szakmatanulás szempontjából releváns tanulási tapasztalatokat, melyeket a képzés előtt és közben szerzett II. A képzés során megszerzett kompetenciák és ezek gyakorlati hasznosítása (reflektív összefoglalás) A II. pont táblázatának baloldali oszlopába az kerül, hogy mit csinált a hallgató a gyakorlatokon (interjú, esettanulmány, adminisztratív teendők, adományozás, a terület szakirodalmának elolvasása, stb.), a jobboldali oszlopba az kerül, hogy milyen kompetenciákat bizonyított ezekkel. III. Záró önértékelés: a képzés előtt és közben megszerzett tudások, képességek, készségek, attitűdök, tapasztalatok. A III. táblázat baloldali oszlopában az elsajátítandó kompetenciák vannak felsorolva, a képzés törvényben rögzített képzési és kibocsátási követelményei alapján. A jobboldali oszlopba azok a módok kerülnek, ahogy a hallgató a képzés során ezeket elsajátította. Ehhez csatolja a képzés során elkészített beadandóit, a gyakorlatokról született értékeléseit, a gyakorlati napló részleteit, az összeállított irodalomjegyzékeket, stb. a mellékletben, és utal rájuk a táblázatban: pl. (lásd: 1. melléklet: cím). A III. táblázat jobb oszlopában nagyon sok minden szerepelhet: természetesen a tantárgyak, gyakorlatok során végzett tevékenységek, de e mellett konferenciák, önkéntes munkák, még a személyes érdeklődésből nézett filmek, olvasott könyvek is, amelyek kapcsolódnak a szakmához. Hivatkozni kell, méghozzá előírásszerűen! IV. Milyen területen szeretne a hallgató a képzés befejezése után dolgozni, és miért? Itt több lehetősége van a hallgatónak: 1. Ha abban az intézménytípusban, szolgáltatásban, azzal a klienscsoporttal szeretne dolgozni, ahol az összefüggő gyakorlatát töltötte, akkor esszé formában leírhatja azokat a tapasztalatokat, amelyeket a gyakorlat során szerzett: a. A szolgáltatási terület szociológiai leírása, a szolgálat missziója, törvényi szabályozása, a szolgálat munkatársai, szolgáltatások, a munkatársi csoport működése (vezetés, hierarchia, folyamatok és eljárások, ismétlődő események, kultúra, stb.); b. A hallgató tevékenységének leírását, reflektív értékelését: kapcsolatok felhasználókkal/munkatársakkal/más szakemberekkel, tevékenységek, elvárások, tervek és teljesítmények, stb. c. A terület speciális ismereteinek elsajátítását bizonyító jegyzeteinek összefoglalása. d. Egy tevékenység esettanulmányszerű leírását (nem okvetlenül esetkezelés!). 2. Ha más területen vagy más klienscsoporttal, más szolgáltatásban, stb. szeretne dolgozni, akkor megteheti, hogy annak a területnek a speciális ismeretanyagát, sajátos problémáit, jellemzőit, stb. foglalja össze. V. A képzés során teljesített gyakorlatok tereptanári értékelései 2

VI. Mellékletek: a hallgató írásbeli munkái, melyek a különböző tudások elsajátítását bizonyítják Formai követelmények: A hivatkozás szabályait lásd: http://emc.elte.hu/~hargitai/wiki/index.php/a_hivatkoz%c3%a1s_szab%c3%a1lyai (letöltve: 2015. január 18.) A portfoliót elektronikusan, CD-n kell benyújtani. A portfolió leadási határideje: Nappali tagozat: 2015. április 28. Levelező tagozat: 2015. április 22. Kozma Judit telefonszáma: 06 20 4656497 3

S Z A K M A I Ö N É L E T R A J Z SZEMÉLYES ADATOK Név Ágotha Stella Cím 3526, Miskolc, Katowice utca 49. 3/3 Telefon +3620-228-0388 Fax E-mail stellagotha@gmail.com Állampolgárság magyar Születési idő Miskolc, 1992.08.04. ELŐZŐ MUNKAHELYEK/GYAKORLÓHELYEK Időtartam (-tól -ig) 2011. szeptember 01.- 2013.június 18. Munkáltató neve és címe ARTDECO Szakképző Iskola 3530 Miskolc, Petőfi utca 11. Tevékenység típusa, ágazat Kisgyermekgondozó-, nevelő OKJ-s képzés Foglalkozás, beosztás gyakornok Főbb tevékenységek és feladatkörök kisgyermekek testi, lelki és szociális igényeinek kielégítése, rám bízott feladatok megoldása és teljesítése Időtartam (-tól -ig) 2011.szeptember 01.- 2013.május 21. Munkáltató neve és címe ARTDECO Szakképző Iskola 3530 Miskolc, Petőfi utca 11. Tevékenység típusa, ágazat Gyógypedagógiai asszisztens OKJ-s képzés Foglalkozás, beosztás gyakornok Főbb tevékenységek és feladatkörök gyermekek testi, lelki és szociális igényeinek kielégítése, a rám bízott feladatok megoldása és teljesítése 4

OKTATÁS ÉS KÉPZÉS Időtartam (-tól ig) 2007. szeptember 01. -2011. június 16. Oktatást/képzést nyújtó szervezet Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola neve és típusa Érintett főbb tárgyak/készségek magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol nyelv, oktatási alapismeretek Elnyert képesítés megnevezése érettségi Országos besorolás szerinti szint szakközépiskola (értelemszerűen) Időtartam (-tól ig) 2011. szeptember 01. 2013. június 18. Oktatást/képzést nyújtó szervezet ARTDECO Szakképző Iskola neve és típusa Érintett főbb tárgyak/készségek Gyermekellátási feladatok, házi időszakos gyermek- felügyeleti feladatok, gyermekfelügyelői feladatok, gyermekfelügyelői dokumentációs feladatok, a napközbeni gyermekellátás feladatai Elnyert képesítés megnevezése Kisgyermekgondozó, -nevelő Országos besorolás szerinti szint OKJ-s képzés (értelemszerűen) Időtartam (-tól ig) 2011. szeptember 01. 2013. május 21. Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa Érintett főbb tárgyak/készségek Elnyert képesítés megnevezése Országos besorolás szerinti szint (értelemszerűen) ARTDECO Szakképző Iskola Általános pedagógiai asszisztensi feladatok, általános gyógypedagógiai asszisztensi feladatok, fogyatékosság- specifikus gyógypedagógiai asszisztensi feladatok Gyógypedagógiai asszisztens OKJ-s képzés EGYÉNI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Magánélete ill. munkahelyi pályafutása során megszerzett, de hivatalos oklevéllel vagy diplomával nem feltétlenül igazolt készségek és képességek. ANYANYELV - Könnyen tudok kommunikálni másokkal - könnyen tudok beszélgetést kezdeményezni - hamar felmérek helyzeteket, jó elemző képességem van - ismerem pozitív és negatív tulajdonságaimat, ezeket kontrollálni tudom - jó problémamegoldó készségem van - empatikus és toleráns vagyok - előítéletektől mentes. - tudok összpontosítani - erősségem a kreativitás és a precizitás - folyamatos önfejlesztésre való igény magyar EGYÉB NYELVISMERET angol alapszint 5

Olvasási készség Íráskészség Beszédkészség SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Másokkal való együttélés és közös munka multikulturális környezetben, kommunikációt igénylő beosztásban, csapatmunkát feltételező helyzetekben (például a kultúra és a sport területén), stb. SZERVEZÉSI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Személyek, projektek és költségtervek koordinálása és adminisztrálása; munkahelyen, önkéntes munkában (például a kultúra és a sport területén) vagy otthon, stb. TECHNIKAI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Számítógép, speciális berendezések, gépek, stb. MŰVÉSZI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Zene, írás, képzőművészet, stb. EGYÉB KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEKET A fentiekben nem említett képességek. JÓ JÓ JÓ - jó problémamegoldó készség - döntési képesség - stressz tűrő képesség - szociális érzékenység - konfliktusok racionális és konstruktív kezelése - empátia és kellő önismeret - kreativitás, folyamatos önfejlesztésre való igény - alkalmazkodási és együttműködési készség - jó kommunikáció - kezdeményezőkészség - jó tervezési és szervezési készségekkel bírok - jól össze tudok hozni bizonyos dolgok megvalósításához szükséges elemeket, feltételeket - képes vagyok feladatok megvalósítására és ezek határidőre való elkészítésére - csoportban és egyénileg is jól tudok dolgozni - erősségem a kreativitás - jó motivációs képességgel rendelkezem - szükséges informatikai alapismeretek - Microsoft Word ismerete - Power Point ismerete - Photoshop használata - Internet teljes körű használata - kreatív gondolatok gyakorlatba történő átültetése - autodidakta módon képes vagyok feljődni, - jó rajzolási képesség - festés-varrás - könnyen beilleszkedek új csoportokba - megtalálom a közös hangot az emberekkel, - simulékony a természetem - képes vagyok meglévő tudásaimat új helyzetekben alkalmazni, - mindig vágyom az újításra, - fejlett kritikai érzékkel rendelkezem, ezt alkalmazni is tudom - ki tudok problémákra különböző alternatívákat találni, - könnyen keltek bizalmat az emberekben. - nyílt vagyok és őszinte VEZETŐI ENGEDÉLY(EK) 6

KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK MELLÉKLETEK [ Ha vannak, itt sorolja fel a csatolt mellékleteket. ] II. A képzés során megszerzett kompetenciák és ezek gyakorlati hasznosítása Tevékenységek a gyakorlat során Adminisztratív feladatok (fénymásolás, nyomtatás, forgalmi napló készítése, borítékok írása) Segítő beszélgetésen való részvétel Interjúkészítés egy klienssel Családlátogatás Védelembe vételi tárgyaláson való részvétel Védelembe vételi felülvizsgálaton való részvétel Postázás Családgondozáson való részvétel Jelzőrendszeres találkozón való részvétel Kompetenciák elméleti és gyakorlati tudás, attitűdök, melyeknek meglétét a hallgató a tevékenység során bizonyította Tájékozottság a szociális munka adminisztrációjában, jártasság a korszerű informatikai technikákban, felkészültség információk gyűjtésében és adminisztratív úton történő felhasználásában A szolgáltatást igénybe vevők problémái iránti érzékenység, a szocializációs, életvezetési és mentálhigiénés nehézségekkel küzdők támogatása Tájékozódás a kliens életét érintő fő problémákban, ismerkedés az interjúkészítés kivitelezésével Megfigyelés, felkészülés a szociális munka alapkészségeinek alkalmazásában (önismeret, empátia) Tájékozottság a Gyermekjóléti szolgálat feladataiban, a védelembe vétel eljárásának és folyamatának ismerete Tájékozottság a Gyermekjóléti szolgáltatás feladataiban, a védelembe vételi felülvizsgálat eljárásának és folyamatának megismerése Megfelelő helyismeret elsajátítása A kliensek alapvető problémáinak megismerése, felkészülés a szociális munka alapkészségeinek felhasználásában (önismeret, empátia, előítélet mentesség) Információk gyűjtése, a gyermekvédelmi-, gyermekjóléti szolgáltatás alaposabb, több mindent átfogó megismerése 7

Esetvezetés készítése Gyermekjóléti szolgáltatás adatlapjainak kitöltése (GYSZ Macis adatlapok) (lásd:1. melléklet) Adományozásban való részvétel Baba- Mama klub Kérdőívezés (lásd: 8. melléklet) Plakátok készítése (lásd: 3. melléklet) Esetnaplók átolvasása, majd elemzése, megbeszélése Környezettanulmány készítésén való részvétel (lásd: 2. melléklet) Intézmény megismerése, szakirodalmának elolvasása (Alapító Okirat, SZMSZ) Iratrendezés Iskolai szociális munkán való részvétel Felkészültség információk gyűjtésében és adminisztratív úton történő feldolgozásában GYSZ adatlapok ismerete, Word helyes használatának elsajátítása A kliensek igényeinek kielégítése, az adományozás folyamatának megismerése A kisgyermekek igényeinek kielégítése, ismerkedés a kismamákkal Felkészültség a szociális munka alapkészségeinek felhasználásában (önismeret, kommunikáció, empátia 1 ) Kreativitás, Jártasság a korszerű informatikai technikákban (képszerkesztő program, Power Point) Tájékozottság a szociális munka adminisztrációjában, alapvető problémák megismerése a szociális munkában Környezettanulmány elkészítési folyamatának ismerete, megfigyelés Tájékozottság a szociális munka etikai kódexéről 2 illetve szabályairól, a szociális ágazatban működő civil, egyházi szektor szervezeteinek működése és jellemzőinek ismerete Precizitásban és összpontosításban való fejlődés Az iskolai szociális munka 3 folyamatának megismerése, jártasság a gyermekeket érintő főbb problémákban 1 Az empátia lényege, hogy van, aki a másikat érti és érzi is, van, aki érti, de nem érzi, van, aki érzi, de nem érti, és olyan is akad, aki se nem érti, se nem érzi. Vannak dolgok, amelyekbe saját élmény nélkül nem élheti bele az ember magát akkor sem, ha intellektuálisan felfogja a másik által közölteket, de előfordulhat, hogy emocionálisan ugyanez lehetetlen Lux Elvira-Mohás Lívia- Popper Péter: Empátia (az emberi kapcsolatok érzékenysége) 15.o. 2 http://3sz.hu/sites/default/files/uploaded/etikai_kodex_2011.pdf 3 Az iskolai szociális munkás olyan iskolában dolgozó, segítő szakember, aki elsődlegesen egészségfejlesztéssel, prevencióval foglalkozik, ill. a felmerülő életvezetési, szociális problémák megoldásához nyújt segítséget az iskola diákjainak, tanárainak, valamint a szülőknek egyaránt. http://www.isme.hu/ 8

III. Záró önértékelés Milyen tudásokkal, képességekkel, készségekkel, attitűdökkel, tapasztalatokkal jött a hallgató a képzésbe (ahogy azt az első terepgyakorlat előtti önértékelésben leírta)? Mielőtt az Miskolci Egyetemre jelentkeztem volna, elvégeztem két OKJ-s képzést. Az egyik gyógypedagógiai asszisztens képesítést adott, a másik pedig kisgyermekgondozó,- nevelőt. A gyakorlatok során tisztázódott bennem, hogy emberekkel szeretnék foglalkozni, itt éreztem leginkább hasznosnak magam. Szociális érzékenységem lehetővé tette, hogy a lehető legnagyobb intenzitással és lelkesedéssel végezzem a feladatokat. Nem rendelkeztem még akkora tudással és tapasztalattal, de az Egyetemen az elméleti és gyakorlati órák lehetővé tették, hogy szépen lassan megértsem a szakma lényegét és elsajátítsam a megfelelő ismeretanyagot. Hajlamos voltam túlságosan a lelkemre venni az emberek problémáit, amik nehezítették, hogy hideg fejjel végig gondoljak egy problémát. Önismeretem még nem volt azon a szinten, mint most, viszont az empátia is tolerancia erősségemnek mondható volt. Jó megfigyelő képességem volt (lásd:4. melléklet), és megvolt bennem az állandó önfejlesztésre való igény. Könnyen és problémamentesen tudtam kommunikálni illetve beszélgetést kezdeményezni a gyerekekkel, emberekkel. Az emberek a bizalmukba fogadtak, és nyíltan megosztották velem problémáikat. Megtiszteltek a bizalmukkal, amiért mindig nagyon hálás voltam. Középiskolában pedagógiai szakon tanultam, az ott lévő tanárok buzdítottak, hogy maradjak olyan szférában, ahol gyermekekkel vagy felnőttekkel/ idősekkel foglalkoznak. Nem volt meg a képességem, hogy elősegítsem, hogy az emberek lehetőséget kapjanak saját erejük és tudásuk felhasználására, amivel képessé válhatnak a jogaik érvényesítésére illetve az erejük felhasználására. Konfliktuskezelésem sokszor nem volt megfelelő. Nehezen tudtam az elméletet átvinni a gyakorlatba. Voltam önkéntesen táboroztatni, ahol sok tapasztalatot szereztem a gyerekek személyiségéről, koruk fejlődésének jellemzőiről. Gyakornok voltam az Avason, a Szilvás utcai Bölcsődében. Gyógypedagógiai asszisztens gyakornokként voltam a 22. számú Rónai Ferenc Általános Iskola Autista gyerekeinél, az Éltes Mátyás Általános Iskolában, ahol súlyos fogyatékos gyerekek voltak, a Tüskevár Általános Iskolában, ahol tanulási zavaros gyerekek voltak. 9

Gyakorlataim során sok ismeretet elsajátítottam nemcsak a gyerekekről, hanem az őket nevelő szakemberekről is. Milyen tudásokat, képességeket, készségeket, attitűdöket fejlesztett a hallgató a képzés által kínált tanulási tapasztalatok során? Képzésem alatt a Miskolci Egyesített, Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény Kassai úti Területi Szolgáltatói Központjában voltam. Itt tapasztaltam meg a képzés gyakorlati ismereteit. Az Egyetemen elsajátíthattam a szakma elméleti ismereteit. Elsajátítottam, hogy lássam a dolgok közötti összefüggéseket, ok-okozati tényezőket. (lásd: 6.melléklet) A valóságot a saját erősségeimen és gyengéimen keresztül tanultam meg értékelni. Kritikusan viszonyulok saját tevékenységeimhez, képes vagyok azokat folyamatosan fejleszteni és változtatni. Elsajátítottam különböző konfliktuskezelési technikákat, több alternatívát vagyok képes egy problémáról felállítani. Ötvöződnek bennem a képzés által nyújtott elméleti ismeretek, a tapasztalatok által nyert ismeretek illetve személyes ismereteim. Ezek által jobban fel tudok mérni egy szituációt, jobban át tudom látni azt. Sikerült elsajátítanom a szakma etikai szabályait, alapelveit és értékeit. Hatékony problémamegoldó, kommunikációs és helyzetfelismerő képességem lett. Könnyebben tudok másokat és saját magamat motiválni, pozitív hozzáállásra serkenteni. Önismeretem sokat fejlődött, így sokkal könnyebben látom át más emberek viszonyulásait az élethez. Sok pozitív visszajelzést kaptam, ami kulcsfontosságú ahhoz, hogy hasznosnak érezzem magam. Könnyebben hozok meg döntéseket és dolgozom fel az információkat. Kellőképp sikerült elhatárolni magam a problémáktól anélkül, hogy empátiám csökkent volna. Jobban megismertem a kisebbségek kultúráját, szokásait. Megfelelő tanácsot, javaslatot és útbaigazítást tudok adni. Jobban átlátom a környezetemben lévő problémákat, és, hogy mik okozzák a legfőbb gondot. Elsajátítottam a szociális munka adminisztrációjához szükséges képességeket. 10

Tudások, képességek, készségek, attitűdök A szociális munka részfeladatainak vállalásához szükséges társadalomismereti, pszichológiai, szociálpolitikai, jogi, igazgatási és pedagógiai felkészültség A szociális ágazatban működő civil, nonprofit és egyházi szektor szervezeteinek, működésének és jellemzőinek ismerete A különböző társadalmi csoportok (pl. vallási, etnikai) kultúrájához kapcsolódó ismeretek Tájékozottság az alapvető emberi szükségletek, a szociális problémák és az ezekkel összefüggő társadalmi jelenségek területén A szolgáltatást igénybe vevők problémái iránti érzékenység, a szocializációs, életvezetési és mentálhigiénés nehézséggel küzdők támogatása Tájékozottság a szociális munka adminisztrációjában Felkészültség olyan információk gyűjtésében és adminisztratív úton történő feldolgozásában, amelyek a szociális alapszolgáltatásban, a szakellátásban, és más, hivatali szociális adminisztrációban részfeladatként jelen vannak Jártasság a korszerű informatikai technikákban Tanulási tapasztalatok, melyek során ezeket fejlesztette, elmélyítette 4 A szociális munka részfeladataihoz szükséges társadalomismereti, pszichológiai, szociálpolitikai, jogi igazgatási és pedagógiai ismeretekkel rendelkezem, melyeket a képzés során sajátítottam el Az intézménynek van alapítványa 5 Többször vettem részt családlátogatáson és segítő beszélgetésen, itt sikerült elmélyítenem a romák alapvető kultúrájának ismereteit, jellegzetességeit, mind vallási és etnikai szempontból, mind szokásaikat illetően. A családlátogatáson és segítő beszélgetésen való részvételeim szerint a legfőbb társadalmi jelenség a mélyszegénység. Mentálhigiénés, életvezetési, gyermeknevelési, életmódbeli problémák állnak fenn, melyek sorozatosan visszatérő problémahalmazt alkotnak. Tanácsok, javaslatok, útbaigazítások a kliens számára, életvitelét és életmódját szemügyre véve (járjon iskolába, a ház körül tartson rendet, szemetet hordja el, tisztálkodjon megfelelően stb) Mikor idejöttem, sikerült megismerkednem a macis adatlapokkal, a forgalmi naplóval, amely nemrég került bevezetésre és gépen kell vezetni, illetve az intézmény dokumentációjával Folyamatosan jelen van a macis adatlap. Minden esetben kitöltjük a környezettanulmányt, a törzslapot, a GYSZ 1, GYSZ 3, és GYSZ 9 adatlapokat. Az intézmény technikailag nagyon jól felszerelt. Minden itt dolgozó tud külön számítógépen dolgozni. Az asszisztenseknek is külön informatikai rendszerük van. 4 A tanulási tapasztalatokhoz lehetőség van mellékletként korábbi írásbeli munkákat dolgozatokat, megfigyelési naplót, szakirodalmi jegyzeteket, stb. csatolni. Amennyiben ezt a hallgató megteszi, az egyes tanulási tapasztalat leírásánál utaljon a mellékletre! 5 http://segitmiskolc.hu/letoltes/alapitvany.pdf 11

Felkészültség a szociális munka alapkészségeinek alkalmazásában (önismeret, kapcsolatteremtés, kommunikáció, empátia) Felkészültség a személyközi viszonyokban általánosan elfogadott normák, szabályok valamint a Szociális munka Etikai kódexében megfogalmazottak alkalmazására Alkalmasság a szociális szolgáltatásokat nyújtó illetve azokkal kapcsolatban álló intézményekben a szociális munka részfeladatainak ellátására Alkalmasság a szociális területeken megjelenő adminisztratív feladatok végzésére Alkalmasság a fejlesztésekben, innovációban folytatott adminisztratív tevékenységekre Alkalmasság intézményi, valamint egyéni, családi, csoportos és közösségi munkában szervezési, megvalósítási részfeladatok ellátására Az intézményben nyomtatók, fénymásolók, laptopok és számítógépek is találhatóak, melyek nagymértékben megkönnyítik az itt dolgozók munkáját. Ezek a tulajdonságok mind prioritást élveznek, hogy a szociális munka során kliensekkel, családtagjaikkal tudjak foglalkozni akár családlátogatás, akár segítőbeszélgetés során. Fontos a munkatársakkal és a jelzőrendszerekkel való kapcsolattartás, napi kapcsolattartás a Gyámhivatal kollégáival, tanárokkal, igazgatókkal, védőnőkkel A szociális munkát végző szakembernek a legfontosabb szabály, hogy betartsa a Szociális munka Etikai kódexét. Szintén fontos a kollégáknál az egymás közötti jó viszony kialakítása és ápolása, valamint a törvények és jogszabályok pontos betartása. A jelzőrendszeri tagoknál figyelhető meg a részfeladatok ellátása, hiszen a különböző intézményekben, mint pl. iskolában a Gyermek és Ifjúságvédelmi felelős; védőnői szolgálat pl. tetvesség megelőzésének folyamatára hívják fel a figyelmet; a rendőrség Gyermek és Ifjúságvédelmi alosztálya pl. őrjáratokat és drogellenes programokat szerveznek 6 Kezdetben nehézségeim támadtak a macis adatlapok kitöltésével, folyamatosan diktálni kellett, hogy mit hova írjak, de egy idő után belejöttem, és már csendben ült mellettem a tereptanárom, miközben magamtól kitöltöttem őket. A gépi rendszer megismerése is eleinte nehézkes volt és a forgalmi napló megfelelő használata, de aztán belejöttem ebbe is, és már rutinszerűen ment Megesett, hogy vírusos volt a gép, ekkor segítettem lementeni bizonyos dokumentumokat, hogy ne kallódjanak el. Bizonyos mappákat is kellet létrehoznom és keresnem. Részt vettem csoportos Baba- Mama klubbon, csoportos táboroztatáson. Egyénileg jelzőrendszeres beszélgetésen is voltam, szakmaközi konferencián, valamint 6 http://www.bunmegelozes.eu/pdf/kodex6.pdf 12

Anikó, az egyik kolléga filmklubjában is részt vettem IV. Milyen területen szeretne a hallgató a képzés befejezése után dolgozni, és miért? A képzés befejezése után a Gyermekjólétben szeretnék dolgozni. A Gyermekjólét elméleti és gyakorlati ismereteit elsajátíthattam összefüggő gyakorlatomon a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény, Kassai úti Területi Szolgáltatási Központjában. Gyakorlataim során ez volt a Szociális szférának az a része, amiben a leginkább hasznosnak éreztem magam, és ami a szívemhez leginkább közel áll. Úgy érzem, hogy ide kell leginkább a segítség és a friss munkaerő. A legkiszolgáltatottabb helyzetben a gyerekek vannak, rájuk több oldalról nehezednek a világ dolgai, akár oktatási szempontból, akár kultúrából adódóan vagy a család részéről. A mélyszegénység, a diszkrimináció, testi- és lelki bántalmazás, családon belüli erőszak leginkább érintett áldozatai a gyerekek. Nagyon nagy szükségük van a segítségre és a támogatásra, különben elvesznek a világban. Szeretném elősegíteni, hogy a kiskorúak mindenképp a saját családjukban nőjenek fel, ne kerüljenek ki onnan, mert ez befolyásolja fejlődésüket legfőképpen pszichológiai szempontból. Veszélyeztetettségük megelőzését és megszüntetését szeretném, valamint azoknak a helyettesítő védelmüket és a nevelésükről-gondozásukról történő gondoskodását azoknak, akik hatósági intézkedés következtében kikerülnek vér szerinti családjukból. Szeretném segíteni a gyerekeket, és családtagjaikat érdekérvényesítésükben. Hozzásegíteni őket céljuk megvalósításához lehetőleg úgy, hogy a legkevésbé avatkozzak az életükbe. Úgy érzem, hogy van kellő önismeretem, jártasságom és felkészültségem, ill. szociális érzékenységem ahhoz, hogy ezen a területen dolgozzak. (lásd: 7. melléklet) A gyermekjóléti alapellátás misszója: A gyermekek jogainak érvényesülése érdekében egyrészt azon családok támogatása és megerősítése, amelyek gyermekeik felnevelésében 13

nélkülözik a szükséges feltételeket, illetve ezeknek megteremtésében támogatásra szorulnak; másrészt a védelem biztosítása a gyermekek számára a fejlődésüket akadályozó vagy hátráltató veszélyek ellen. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség enyhítése, megszüntetése érdekében a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása; a családi konfliktusok megoldásának elősegítése; az egészségügyi és a szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése; javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére, vagy annak megváltoztatására. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló családgondozás körében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója személyes segítő kapcsolat keretében támogatja a gyermeket az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége kedvező irányú fejlődésében. 7 A Miskolci Egyesített, Szociális és Gyermekjóléti Intézmény ellátja az Sztv. szerinti családsegítés, az Sztv. felhatalmazása alapján helyi rendeletben szabályzott rendszeres szociális segélyben részesülők beilleszkedését segítő programja, adósságkezelési tanácsadás, valamint a Gyvt. szerinti gyermekjólét/központ feladatait. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat, melyben részt vesznek civil szervezetek, egyházi szervezetek és egyéni vállalkozók is. Az intézmény engedélyezett létszámkerete (2014. január 1-től) Szakalkalmazott 589 fő Nem szakalkalmazott 181 fő Létszámkeret összesen 770 fő Dolgozók gyermekjóléti szolgálat családgondozó/egyéni szolgáltatásban gyermekjóléti szolgálat családgondozó/speciális szolgáltatásban fejlesztő pedagógus 7 http://szociologiaszak.uni-miskolc.hu/segedanyagok/gyagysz.pdf 20/911 14

családgondozó asszisztens pszichológus, jogász 1. Családsegítő Szolgálat: - szociális információszolgáltatás - szociális ügyintézésben való segítségnyújtás - életvezetési, mentálhigiénés tanácsadás - családgondozás - rendszeres szociális segélyben részesülők beilleszkedési programjának szervezése - jogi tanácsadás - felnőtt pszichológiai tanácsadás - munkavállalási tanácsadás - csoportokkal végzett szociális munka - közösségi programok szervezése - BV intézetben végzett szociális munka - veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő észlelő jelzőrendszer működtetése - internet használata (ingyenes) - adományok gyűjtése, szétosztása 2. Gyermekjóléti Szolgálat - veszélyeztetettséget észlelő jelzőrendszer működtetése - információnyújtás szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyekben - családgondozás (alapellátásban, védelembe vett gyermek esetén, családjából kiemelt visszahelyezése érdekében ill. utógondozás keretében) - környezettanulmány készítése felkérésre - örökbe fogadni szándékozók körülményeinek vizsgálata felkérésre - jogi tanácsadás - gyermekpszichológiai tanácsadás - óvodai- iskolai szociális munka - közösségi programok (nyári táborok) szervezése - korrepetálás 15

- hatályos kormányzati rendelet által szabályzott nyári gyermekétkeztetés lebonyolítása 3. Gyermekjóléti Központ speciális szolgáltatása - kapcsolattartási ügyeleti szolgáltatás (koordináció, gyermekvédelmi közvetítés/mediáció, konfliktuskezelő és segítő szolgáltatás, találkozásra alkalmas semleges hely biztosítása) - kórházi szociális munka - utcai,- lakótelepi szociális munka - készenléti szolgálat - fejlesztőpedagógiai szolgáltatás (egyéni és csoportos formába) A szociális munkás a következőkre tehet javaslatot VÉDELEMBE VÉTEL IDEIGLENES HATÁLYÚ ELHELYEZÉS NEVELÉSBE VÉTEL minden évben felül kell vizsgálni Nevelőszülőnél vagy Gyermekotthonban Átmeneti, Tartós Irányadó rendelkezések a szociális szolgáltatások és ellátások tekintetében 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1/2000. (I. 7.) Sz.Cs.M. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 9/1999. (XI. 24.) Sz.Cs.M. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértők, szakértői szervezetekre vonatkozó részletes szabályokról 16

36/2007. (XII. 22.) SzMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól 191/2008. (VII.30.) Korm. rendelet a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről 321/2009. (XII.29.) Korm. rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről Irányadó rendelkezések a Gyermekvédelmi-, gyermekjóléti szolgáltatás tekintetében 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 259/2002. (XII.18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 1/2004. (I.5.) ESZCSM. rendelet a betegjogi, az ellátott jogi és a gyermekjogi képviselő működésének feltételeiről 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20- án kelt Egyezmény kihirdetéséről 2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról 235/1997. (XII.17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 328/2011. (XII.29.) Korm.r. a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti szolgáltatások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 17

Irányadó szolgáltatások az Egészségügyi szolgáltatások tekintetésben 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet, 26/1997. (IX.3.) NM. rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 33/1998. (VI.24.) NM. rendelet a munkaköri, szakmai, ill. személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről, 43/1999. (III.3.) Kormányrendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól, 2003. LXXXIV. Az egészségügyi tevékenység végzésének kérdéseiről 25/2004. (II.26.) Kormányrendelet Az egészségügyi szolgáltatás általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII.15.) Kormányrendelet módosításáról, 49/2004. (V.21.) ESzCsM. rendelet a területi védőnői ellátásról 1997. évi CLVII. tv. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről, védelméről. 8 A gyermekek védelmének általános szabályait, rendszerét a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 9 - közkeletű elnevezéssel a gyermekvédelmi törvény határozza meg. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével (New York, 1991. évi LXIV. törvény) 10 összhangban a gyermekvédelmi törvény a gyermek érdekeit és jogait helyezi előtérbe, elsőbbséget adva a családban történő nevelkedésnek. Ennek érdekében a különböző támogatások széles körét biztosítja a család és a gyermek számára és csak utolsó eszközként teszi lehetővé a családból való kiemelést, azonban ebben az esetben is kiemelt feladatként határozza meg a családba történő visszagondozást. A Szervezeti és Működési szabályzat célja 8 A Miskolci Egyesített, Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, 3-4.oldal 9 http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.tv 10 http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100064.tv 18

A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, hogy rögzítse a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait, jogkörét, valamint az intézmény működési szabályait. Szervezeti és működési alapdokumentumok az intézmény Alapító Okirata az intézmény székhelyének, telephelyeinek működési engedélye, tanúsítványai Szakmai Program(ok) szolgáltatásonként/ellátási formánként az intézmény (jelen) Szervezeti és Működési Szabályzata az intézmény egyes ellátásaira vonatkozó Házirend, ahol a jogszabály előírja) az intézményben foglalkoztatottak munkaköri leírása az intézmény iratkezelési szabályzata Közalkalmazotti Tanács- működésének szabályzata Esélyegyenlőségi terv Az intézmény működésével összefüggő szabályzatok Iratkezelési szabályzat Érdekképviseleti fórum működésének szabályzata (már nem kötelező) Közalkalmazotti Tanács működési szabályzata Esélyegyenlőségi terv Eljárásrend az intézmény kulcsainak nyilvántartására, használatára Eljárásrend az intézmény pecsétjei és bélyegzői, azok használatára jogosultak körére, a használat rendjére Gazdasági szabályok Ügyrend Pénzkezelési szabályzat Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjének szabályzata Bizonylati szabályzat Számviteli politika 19

Számlarend Eszközök és források értékelési szabályzat Leltározási szabályzat Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata Önköltségszámítási szabályzat Közbeszerzési szabályzat Folyamatba épített előzetes és utólagos vezető ellenőrzés rendszere Eljárásrend személyi térítési díj hátralék és túlfizetés kezelésére (Pénzkezelési szabályzat melléklete) Az intézmény Gyermekjóléti Központja Készenléti szolgálatában résztvevő munkatársak díjazásának szabályai Az intézmény jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatást készenlétben ellátó munkatársak díjazásának szabályai Eljárásrend nagy értékű tárgyi eszközök beszerzése során Eljárásrend irodaszer és tisztítószer, valamint kis értékű tárgyi eszközök beszerzése során Rendkívüli munkavégzés elrendelésének szabályai Az intézmény adatai Intézmény alapításának éve 1990. Hatályos Alapító Okiratának kelte: 2013. november 27-én elfogadva/hatályos 2014. január 1- től Hatályos Alapító Okiratának száma: 11/2013. (XI.27.) Társulási Tanácsi határozattal elfogadott Az intézmény neve: Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény Intézmény alapítója: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Fenntartó neve: Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás 3525 Miskolc, Városház tér 8. 20

Intézmény székhelye: Miskolc, Arany János u. 37. Intézmény felügyeleti szerve: Fenntartói felügyeleti szerve: Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa 3525 Miskolc, Városház tér 8. Szakmai/törvényességi felügyeleti szerv Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Intézmény jogállása: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét a magasabb vezetői feladatok ellátásával, előzetes pályázati eljárást követően Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás Tanácsa bízza meg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 23.. alapján, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre. Az intézmény foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése: Az intézménynél foglalkoztatottak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 11 Az intézmény az Alapító Okirat szerinti területen az alábbi ellátási formákat biztosítja. Szociális alapszolgáltatások köre (Szt.): - étkeztetés - házi segítségnyújtás - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - családsegítés 11 A Miskolci Egyesített, Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, 6-10.oldal 21

- pszichiátriai betegek közösségi ellátása - támogató szolgáltatás - idősek nappali ellátása - pszichiátriai betegek nappali ellátása Szociális szakosított ellátások köre (Szt.): - idősek átmeneti elhelyezése (Idősek Gondozóháza) Gyermekjóléti alapellátások köre (Gyvt.): - gyermekjóléti központ - gyermekek napközbeni ellátása - gyermekek átmeneti gondozása (GYÁO, CSÁO) Egészségügyi alapszolgáltatások köre - területi védőnői ellátás - iskola-egészségügyi ellátás 12 A Kassai úti Területi Szolgáltatási Központban 14-en dolgoznak. 7 gyermekjólétis, 3 családsegítős, valamint 3 asszisztens és egy fejlesztő pedagógus. Fő ellátandó területek: Bábonyibérc, Pozsonyi utca, Katowice utca, Szentpéteri kapu, Zsarnai telep, Vikend telep, Ágazat dűlő, Forrásvölgy, Selyemrét, József Attila utca, Kis- Hunyad utca, Vologda városrész, Jókai lakótelep Itt különböző problémák állnak fenn. Leggyakoribb a gyermek elhanyagolása, az óvodát/iskolát nem látogató gyermek, igazolatlan hiányzások, gyermekbántalmazás, alkohol és drogfogyasztás. Az intézmény tárgyi feltételei: 2 fogadószoba az épületben 1 közösségi helyiség munkatársi szobák minden dolgozó számára külön íróasztal 6 számítógép 3 laptop 2 fénymásoló 12 forrás:miskolci Egyesített, Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata 22

3 nyomtató A gyermekvédelmi segítő szakma alapelvei: a gyermeki jogok figyelembe vétele és tiszteletben tartása a gyermeki jogok védelme a gyermek és családja önrendelkezésének lehető legszélesebb körű meghagyása a segítő folyamat során a gyermek és családja részvételének elősegítése a segítő munka elő kell, hogy segítse, hogy a folyamatban a segítettek (gyermek és családja) saját érdekeit érvényesíthesse, véleményüket, javaslataikat folyamatosan figyelembe kell venni bár a szociális segítő munka folyamat-központú, mindvégig szem előtt kell tartani az eredményesség alapelvét, azt, hogy a segítő munka az érintett gyerek jó létét jobb létét szolgálja Esettanulmány Ebben a pontban a Környezettanulmány készítéséről, fontosságáról, lépéseiről fogok írni. Gyakorlatom során nagyon sok Környezettanulmány elkészítésénél vettem részt, amelyek során el tudtam sajátítani az ehhez tartozó feladatokat. A környezettanulmányt mindig eszközként használják ahhoz, hogy megalapozottabban hozzanak szakmai döntéseket. Tartalma mindig igazodik a célhoz, melynek érdekében a kitöltése történik. A szolgáltatást végző személyesen keresi fel lakóhelyén a klienst annak érdekében, hogy a klienst és mikrokörnyezetét megismerje. A felkérést a szakember az iratkezelés szabályai szerint iktatja. A környezettanulmányra szóló felkérést az illetékes családgondozónak, bizonyos esetekben a szociális asszisztensnek kell átadni további ügyvitelre. A felkérést követően a környezettanulmányt végző személy időpontot egyeztet a látogatásra. Előkészíti a felkérésnek megfelelő adatlapokat, amennyiben indokolt új kérdéseket fogalmaz meg. GYSZ 1, vagy GYSZ 3, ill. környezettanulmány, formanyomtatvány. 23

A lakóhely megkeresése, az épületbe való bejutás sokszor kitartó türelmet igényel. Nem egy esetben csak többszöri megkeresésre lesz eredménye (lásd 9. melléklet). A környezettanulmányt végző rövid bemutatkozást követően ismerteti a felkérés tárgyát, engedélyt kér környezettanulmány lefolytatására. A gyermekjóléti szolgáltatásról való tájékoztatás után aláíratja az együttműködési megállapodást és a tájékoztatás tudomásulvételéről szóló dokumentumot. A környezettanulmány lefolytatása 2 részből áll: lakás megtekintése adatlapok kitöltése Ahhoz, hogy a kliens környezetét megismerjük, meg kell kérnünk, hogy otthonát megnézhessük. A lakás megtekintése során a környezettanulmány- felkérés szempontjait vesszük figyelembe (lakás nagysága, szobák száma, konyha, fürdő, WC, egyéb helységek, bútorzat) A környezettanulmány azáltal válik hitelessé, hogy a kliens azt aláírja. 13 A környezettanulmány készítésének célja: - életkörülmények és szociális körülmények felmérése, családi kapcsolatok feltérképezése, tájékozódás A környezettanulmány készítéséhez kötött eljárások és ellátások: - Büntető eljárás - Védelembe vétel - Pártfogó kijelölése ill. az ő rendszeres szakvéleménye - Gyám kijelölése - Óvónői szakvélemény kiállítása iskolaköteles gyereknél - Tanítók, tanárok gyermekről megírt jellemzéséhez - Olyan peres ügyek, ahol kérik a helyi jegyző vagy a szociális munkás szakvéleményét Eset-felvevő lap A környezettanulmány fajtái: Család és környezet 13 http://modernizacio.hu/old/data/9/01%20gyermekj%f3l%e9ti%20szoci%e1lis%20seg%edto%20munka%2079 o.pdf 13-15.oldal 24

(lásd:2. melléklet) Mindenkivel kitöltetik, akivel kapcsolatba kerülnek, azzal is akit nem vesznek gondozásba Környezettanulmány II. (lásd:6. melléklet) Részletesebb,ez csak megkeresés esetében töltendő ki Az esetek mindig egyediek, így sokszor a kérdések nem megfelelőek, ezért szoktak csatolni mellé egy fogalmazást saját benyomásokról, tapasztalatokról, észrevételekről. Tartalmi elemei: - elérhetőségi adatok - gondozásban, nevelésben fontos személy elérése (tanár) - intézmény jogviszonya esetén: intézmény elérhetősége - háziorvos, védőnő elérhetősége - szociális ellátásban részesül e?--> Honnan? - anyagi és szociális körülmények - a család életkörülményeinek értékelése - lényeges megállapítások - milyen okból és ki kérte az eljárást? - van-e előzményben eljárás? - mi a probléma? - mikor és milyen módon vették fel a kapcsolatot a családdal?-->volte más kapcsolatuk, milyen ügyből kifolyólag? A környezettanulmány készítésének szabályai: Ki kell választani és ki kell tölteni a megfelelő tanulmányt olyan módon, hogy az tartalmas, érthető és áttekinthető legyen, minden fontos tényt és észrevételt, véleményt és előírt tartalmi elemet magában foglaljon. A környezettanulmányt megírt gyermekjóléti vagy családsegítő szakember, csak javaslatot adhat tanulmányában az illetékes szerv felé. A környezettanulmány nem minősítés, hanem tényfeltárás. Adatvédelmi és etikai kötelezettségek a környezettanulmány készítése során: 25

Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférésektől, megváltoztatástól, nyilvánosságra hozataltól, törléstől, megsemmisítéstől, sérüléstől. Tiszteletben kell tartani az egyén személyes fejlődését. Nem bírálni, hanem tényt feltárni kell! Személyiségi jogok, esélyegyenlőség tiszteletben tartása, diszkrimináció mentesség. Gyakorlatom során nagyon sokszor vettem részt olyan eseteknél, ahol gyermekbántalmazás állt fenn. A gyermekbántalmazásnak 2 formája van: Elhanyagolás Abúzus 14 fizikális érzelmi oktatás- nevelésbeli fizikai érzelmi szexuális A gyermekekkel való bánásmód része annak a konkrét társadalmi gyakorlatnak, mely elválaszthatatlan a gazdasági, társadalmi és szellemi környezettől. A gyermekkor, a nevelés, a szülői bánásmód, és a gyermekbántalmazás e társadalmi gyakorlat által meghatározott. 15 Gyakorlatom során nagyon sokszor ellátogattam olyan helyekre, ahol a fő probléma a gyermekszegénység. Testi, lelki és szellemi szükségleteik rengeteg gyereknek nincsenek kielégítve. Nem tudják őket iskolába járatni, messze van az iskola, nincs pénz bérletre, nincs ételre pénz, szülők munkanélküliek. Ezek az általános problémák. A gyerekek jelentős százaléka él segélyezési küszöb alatti egy főre jutó jövedelemmel rendelkező háztartásban. A gyermekek relatív szegénységi rátái meghaladják a népesség más korcsoportjainak szegénységi rátáit A gyerekek jelentős százaléka a népesség legrosszabb 14 A visszaélés (idegen szóval: abúzus) általános, (jogilag vagy erkölcsileg) elítélő kifejezés arra a negatív következményekkel járó cselekményre többnyire folyamatosan gyakorolt rossz bánásmódra amikor valaki önző módon, más kárára visszaél valamivel, valakit vagy valamit helytelenül használ, azzal helytelenül, többnyire tiltott módon bánik. Személyekkel kapcsolatban főleg az, ha valaki beosztásával, hatalmával, erejével, kapcsolataival vagy egyéb lehetőségeivel él úgy, hogy ezzel mások testi-lelki egészségét, jólétét, biztonságát, jogait vagy életét veszélyezteti. Tárgyakkal kapcsolatban a helytelen, nem rendeltetésszerű használat számít visszaélésnek (abúzusnak). Jellegénél fogva többnyire titokban történik és nem ritkán bűncselekmény- http://hu.wikipedia.org/wiki/vissza%c3%a9l%c3%a9s 15 Dr. Pászthy Bea: A bántalmazott gyermek 26

jövedelmi helyzetű csoportjaihoz tartozik. A legnagyobb szegénységi kockázattal a kisgyerekek (0-2 év), a többgyermekes családban (3 és több gyermek), illetve az egyszülős családban élő gyermekek rendelkeznek. A roma gyerekek körében jelentősen magasabb a szegénységi ráta mint a nem-romák körében. A jövedelmi szegénységben élő gyerekek helyzete nem tárható fel az őket nevelő háztartások adatai alapján. A gyermekszegénység, akárcsak a szegénység általában, többdimenziós jelenség: a szegénység különféle dimenzióinak halmozódása együtt jár a gyermekek egészséges pszicho-szociális fejlődésének veszélyeztetettségével. 16 16 http://www.3sz.hu/sites/default/files/uploaded/gyermekszegenyseg_-_tausz_katalin.pdf- Gyermekszegénység Magyarországon 27

V. A képzés során teljesített gyakorlatok tereptanári értékelései 28

29

30

VI. Mellékletek 1.számú melléklet (A gyermekjóléti szolgálat munkatársa tölti ki átmeneti nevelésbe vett gyermek családjának gondozása esetén.) Név: Születési hely, idő: Előző helyzetértékelés időpontja: Helyzetértékelés oka: Törzsszám: Anyja születési neve: Jelen helyzetértékelés időpontja: A helyzetértékelést végző neve: I. Az elhelyezés, vagy az előző helyzetértékelés óta a családdal/gyermekkel történt megbeszélések, találkozások, illetve egyéb intézményekkel és személyekkel történt konzultációk felsorolása: Dátum Kivel? (név, rokonsági fok/intézmény) Hol, milyen módon? 31

32

II. A szülő kapcsolattartásának alakulása gyermekével, amennyiben az egyes gyermeknél eltérés tapasztalható, azt név szerint, külön jelezze! a) Milyen módon és rendszerességgel élt a szülő - illetve az a személy, akihez a gyermek az átmeneti nevelés után hazakerülhet - a kapcsolattartás jogával? A kapcsolattartás tapasztalatai: a. b) Milyen támogatást kapott a kapcsolattartásra jogosult szülő illetve személy az intézménytől/családgondozótól? b. c) A kapcsolattartás rögzített módja és formája megfelelt-e a szülő lehetőségeinek, igényeinek? Elősegítettee a szülő és a gyermek kapcsolattartását? c. d) A kapcsolattartás megvalósult módja és formája megfelelt-e a szülő lehetőségeinek? Elősegítette-e a szülő és a gyermek kapcsolattartását? d. e) Szükségesnek tartja-e a kapcsolattartás szabályozásának módosítását, a kapcsolattartás korlátozását, szüneteltetését, megvonását? Ha igen, miért? f) Elemezze a szülő-gyermek kapcsolatának alakulását (különös tekintettel a gondozási-, nevelési feladatokra)! III. Információk a szülőkről, illetve azokról a személyekről, akikhez a tervek szerint a gyermek visszagondozható 1. A szülő magatartásában, életvitelében és körülményeiben beállt változások a) háztartásszervezési, életmódbeli, és életvezetési változások: a. b) egészségi állapot: b. c. c) mentális állapot: d. e. d) munka:

f. g. e) család állapota, dinamikájának alakulása: h. i. f) család külső kapcsolatai: j. k. g) anyagi helyzet, lakáskörülmények: l. m. h) egyéb: n. 1. i) A szülőnek a gyermekjóléti szolgálat családgondozójával való együttműködésének a bemutatása: 2. 3. IV. Következtetések, javaslatok 1. Szükséges-e a nevelésbe vétel fenntartása? A választ indokolja is meg! 1. 2. Szükség van-e az Egyéni elhelyezési terv (TESZ-1 adatlap) módosítására, és ha igen miért? Javasolt módosítás: 3. A családi kapcsolatok, családgondozás tervezése nevelésbe vétel esetén (GYSZ-7) adatlap szükséges módosításai: 4. Szükség van-e a gyermek elhelyezésének megváltoztatására? Ha igen, miért? Javasolt módosítás: 5. A helyzetértékelést végző egyéb javaslata: Az adatlapot készítette: Dátum: aláírás: A Helyzetértékelési adatlap tartalmát megismerték: Szülők, illetve azok a személyek, ahová a gyermek visszagondozható: Anya: 34

megjegyzés: megjegyzés: Dátum: aláírás: Apa: megjegyzés: megjegyzés: Dátum: aláírás: Más személy/személyek: megjegyzés: Dátum: aláírás: 35

megjegyzés: 36

Útmutató a kitöltéshez GYSZ-8 Az adatlap funkciója: a gyermekjóléti szolgálat által a nevelésbe vett gyermek felülvizsgálata érdekében végzett helyzetértékelés rögzítése. A közös gyámhatósági határozattal egy gondozási helyen elhelyezett gyermekek tekintetében a helyzetértékelés rögzíthető egy adatlapon. Az adatlap kitöltője: a gyermekjóléti szolgálat. A kitöltés ideje: félévente egyszer, továbbá a felülvizsgálatot megelőzően a gyámhivatal felkérésétől számított 15 napon belül. Az adatlap továbbítása: a gyámhivatalnak, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak és a gyámnak. 2.számú melléklet 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról Környezettanulmány 9. (1) 37 A gyámhatóság a Gyvt. 130. (2) bekezdésében meghatározottak alapján részletes környezettanulmányt (helyzetértékelést) készít, illetve ennek készítésére felkérhet más személyt vagy szervet, így különösen a gyermekjóléti szolgálatot és a települési önkormányzat jegyzőjét. (2) 38 A gyámhivatal környezettanulmány (helyzetértékelés) elkészítésére a) az örökbefogadhatónak nyilvánításra irányuló eljárás során a gyermekjóléti szolgálatot, b) az örökbefogadás előtti eljárás és az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során a gyermekvédelmi szakszolgálatot kérheti fel. (3) 39 A környezettanulmány (helyzetértékelés) során felvett jegyzőkönyv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon kívül tartalmazza 37