M A G YA R T U D O M Á N Y ÉS INFOKOM MU NIKÁ CIÓS VÁL TO ZÁ SOK

Fábri Györ gy M A G YA R T U D O M Á N Y ÉS INFOKOM MU NIKÁ CIÓS VÁL TO ZÁ SOK A m a g y a r k u t a t á s s z e r v e z e t k i h í v á s a i a z i n f o r m á c i ó s é s kom mu ni ká ci ós tech no ló gi ai át ala ku lás szem pont jából Elô adá som el mé leti és g yakorlati felvetéseket tartalmaz az inter netes tu dás át adás le he tô sé ge i nek szám ba vé tel éhez. Ku ta tási eredményekre támaszkodó gondo lat me ne te amel let t ig yek szik ér ve ket fel so ra koz tat ni, hog y az infokommunikáció fejleményeinek szám ba vé te le és g ya kor la ti al kal ma zá sa eg y ben ki hasz ná landó lehetôség és megkerülhetetlen ki hívás is a Ma g yar Tu do má nyos Aka dé mia, a ma g yar ku ta tói közösség számára. Következtetéseiben eg y fe lôl konk rét tu do mány po li ti kai és -sz er vezeti lé pé sekre tesz javaslatot, más felôl a tudo mányos tu dás he lyé rôl, alak- és f unk ció vál tozá sa i ról ja va sol tovább gondolandó szempontokat. A ma g yar tu do mány mostanára eg yértelmûen túljutot t a rend szer vál to zást kö ve tô bô fél év ti zed fi nan szí ro zá si és szerkezeti megrázkódtatásain. Bár alapvetô mû kö dé si és el lá tott sá gi gon dok fe szí tik, mos tan ra már nem a túlélése a tét: több olyan kutatóintézet, eg ye te mi ku ta tó hely erô sö döt t meg, mely szá mon tar tot t résztvevôje a nemzetközi osság nak, ke re set t par t ne re az al kal ma zot t és fej lesz tô ku ta tási megrendeléseknek, és jó hírû doktori isko lák gaz dá ja. A dön tés ho zók vis sza igazolják a teljesítményt és az újraépülô tekintélyt: egyfelôl ugyan ingadozásokkal, de folyamatosan nö vek szik a költ ségvetési támog atás, másfelôl ug yan né mi ki vá rás, drá mai le épü lé sek után, de egy re több vál la lati kutatóhely alakul. Eköz ben az in formá és kommuniká technológi ák lát vá nyos mó don és szin te fel fogha t at lan se bes séggel alak ítják át a c selekvé si r utinok at, eg y üt t mû kö dé si for má k at, kö zös sé g i hierarchiákat a mindennapoktól a legelvontabb absztrak formákig. Nem véletlen tehát, hogy egy re több irányból fogalmazódnak meg felvetések, javasla tok, in dul nak kez de mé nye zé sek, me - lyek az infokom muniká átalakulás konzekvenciáit kísér lik meg le von ni a tu do mány mû ve lés ben és kutatásszervezetben. Amint meg szo kott az olyasféle új, kiérleletlen hatásmecha niz mu sú je len sé gek nél, mint az in forma ti ka, egy aránt nagy a ve szé lye és kí sér té se an nak, hogy a kri ti kát lan uj jon gás és a meg fá radt szkep szis hul lá maiba essünk. Célszerû ezért mód szeresen át gon dol ni, mit is je lent het az in for máci ós vál tás a tu dományos kutatás mag yarországi helyzeté ben. E z az át gon do lás elô adá som ban a ku ta tás szer ve zet mindennapi kihívásainak intézménypolitikai elem zé sé vel in dul, majd há rom ál lí tás meg fo gal ma zá sá val elméleti, szociológiai és tu do mány po li ti kai szem pon to kat vet fel, hogy vé ge ze tül megfogalmazza az akadémiai cselekvés le he tô sé ge it, kor lá tait és táv la ta it. I. A FEL SÔ OK TA TÁ SI-TU DO MÁ NYOS IN TÉZ MÉNY REND SZER MIN DEN NA PI KI HÍ VÁ SAI A kihívások között a nemzetközi tudom á nyip a rb a n betöl töt t po zí ci ót eme lem ki el sô ként, ami a f or r á s ok hoz v aló hozz ájut á sb an é s a z ehhe z s züks ég e s ha z ai in té z mény rend s ze r i v ál to z á si kényszerekben egyaránt megnyilvánul. Ez egyéni szinten is igaz: megoldatlan a legjobb kutatók megtartása, de gyakran még a velük való kapcsolattartás is legyen szó akár nemzetközi, akár a gaz da ság irá nyába tartó mobilitásról. 17

A gazdasággal, felhasználókkal való kapcsolat erôsödése révén ugyanakkor egy nem hagyományos szem pont rend szer kerül be az intézményi menedzsment be és a tar tal mi stra té gi ák ba egy aránt. Ez köz vetlenül érinti a PhD-képzést, különösen a doktori iskolák szo ká sos in téz mé nyi ha tá ro kon va ló túl lé pé sé nek igényét. De nem csak a doktori képzés a os kutatás egyetlen felsôoktatási multiplikációja: a nem felsô ok ta tá si ku tatók egyetemi, fôiskolai kollégáikkal együtt ér de kel tek az is ko la rend sze rû for mán egyre inkább a tanulói környezet irányába túllépô felsôoktatási szol gál ta tá sok nak és a ha tá ron tú li ma gya rok oktatásának a megvalósításában, a leghatékonyabb táv ok ta tá si tech no ló gi ák fel hasz ná lá sá val. Az internet világában való szerepvállalás egyben nem ze ti ér tel mi sé gi funk ció is: a ma gyar nyel vû tarta lom gaz da gí tásának munkája. Hog y ez a tartalom mi lyen jel le gû lesz, az ösz sze függ a tu do má nyos pub li ká ci ók kö rül kialakult mozg almak és viták eredmé nye i vel, me lyek ug yan ak kor a tu do má nyos tevé keny ség leg közvetlenebb létformájának helyét is be fo lyá sol hat ják. A tu do má nyos köz élet nek, akadémiai nyilvánosságnak a beszûkülése versus a felsôoktatással, kutatással kapcsolatos informáci ók pi a cá nak kiszélesedése pedig érdekes feszültségpont az intézményrendszerben. II. TÚL A Z IN TÉZ MÉNY SZER VE ZÔ DÉ SI TECH NI K Á KON : A TU DO MÁNY MÛ VE LÉS MA GA Tudo mány fi lo zó fi ai szempontból a kommunikáció ilyen lényeges pontokon való átalakulása már para dig ma szer vezô erôket érint. Ug yanc sak megfog al maz ha tó a tu do má nyos tu dás fel fo g á sá nak, helyé nek át ér telmezôdése, amiben nem pusztán a radi ká lis tu do mány el mé le ti is ko lák (Feyerabendt, Duer r), ha nem mérsékeltebb felfogá sok ( erôs program, Fe hér Már ta) in terp re tá ci ó já ra hi vat ko zom. Ezzel ös sze füg gést tételezek a mûvelés kog ni tív és in téz mé nyi moz za na ta kö zött. Tudo mány szo ci o lógiai megfontolások ugyancsak adódnak mindebbôl: a - (és felsôoktatá si) szer ve zet euroatlanti hag yománya ilyen jelle gû ki hí vá sok kal ala kult mos ta ni for má já ra. A z új ha tá sok (ál la mi irányítás és forrás, gazdasági érdek kö rök és for rá sok, medi a tizált ság, a pub li ká re bel lió) a tu domány helyet t a tudás szervezôdés fo g al má nak hasz ná la tát in do kol ják. Alap ve tô pon to kon ala kul át ug yanis a mûvelés keret rend sze re, f unk ci o na li tá sa. A fel sô ok ta tás és kuta tás nem ze ti keretekben szervezet t modell je fella zul, de ug yan c sak g yen gül az éles el vá lasz tás az in téz mé nyi for mák és hasznosulások között. Mind eh hez já rul a disz cip li ná ris rend szer ri go ró zusságá nak egy re gyorsabb és lényegi (értékelé si és for rás meg osz tá si) kér dé se ket érin tô ol dó dá sa. Mind ez azért gondolandó végig, mert egy infokom mu niká tu do mány szer ve zô dé si prog ramot csak úgy lehet megvalósítani, ha a mûvelés aktorai is résztvevôi lesznek ennek a folya mat nak: a zonban a hazai s zaktudomá nyos gon dol ko dás s zá má ra a tu do má nyos tu dás alig problematizált, ezért érvelni kell a relevancia mellett. III. AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK MÁR A SPÁJZBAN VANNAK! Hog y a min den napi os kutatá sban, intéz mény szer ve zô dés ben és eg yüt t mû kö dés ben milyen szerepet játszanak ezek az eszközök, azt több kutatásban felmértük. A szakmai célú internethasználat helyzete ugyancsak elgondolkodtató tanulságokat hordoz a tudo má nyos tar talomszolg áltatók számára. 1 1 A ku ta tást a JEL TÁRS fel mé ré se tar tal maz za, mely 2001 má ju sá ban ké szült kér dô íves adat fel vé tel lel, internethasználók rep re zen ta tív min tá ján]. 18

Magyar nyelvû szakmai honlapot vagy portált a megkérdezettek kevesebb mint fele használ mun ká já hoz, eg yötödük rendszeresen, 27 százalékuk alkal man ként lá to g at el ilyen ol da lak ra. Akik ol vas nak ilyen oldalakat, inkább elégedettek velük, bár ez az elé ge det t ség c sak eg y g yen ge 4- es (3,8) osz tály za tot jelent. Idegen nyelvû szakmai oldalakat és portálokat a honi internetezôknek csak 30 százaléka használ szak mai te vé kenységéhez, s többnyire ôk is c sak alkalman ként (18%). A z ilyen ol da lak lá to g a tói leggyakrabban az egyetemet végzettek (vagy végzôk), a magas jövedelmûek és a felsôfokú nyelvtudással rendelkezôk közül kerülnek ki. Akárcsak általában, úgy a szakportálok esetében sem éreznek az ezeket használó internetezôk je len tôs kü lönb séget a magyar és az idegen nyelvû oldalak mi nô sé ge kö zött. Grafi kai meg je le nítésben, az információk és szolgáltatások gaz dag sá gá ban, meg bíz ha tó ság ban és kezelhetôségben a magyar szakportálok a vélemények átlaga alapján sem jobbak, sem rosszabbak, mint idegen nyelvû társaik. Minden ötödik internetezô igen gyakran olvas szakmai és os folyóiratokat, s nem sokkal vannak kevesebben azok sem, akik a számítástechnikai és internetes lapokat bújják rendszeresen. 17-17 szá za lék ál lította, hog y g yakran vesz kézbe politikai he ti la po kat vag y me g yei na pi la po kat és he ti la po kat. A z az, leginkább a közéleti és szakmai érdeklôdés, va la mint a szá mí tás tech ni ka és az internet világa iránti kíváncsiság határozza meg a hazai internetezôk hagyományos, azaz nyomta tott or gá nu mokra vonatkozó újságolvasási szokásait. Né mi leg el té rô képet kapunk ug yanezen olvasóközönség inter netes új ság ol va sá si szo ká sa i ról. E z eset ben leg in kább a számítástechnikai és internetes lapo kat ol vas sák rend sze re sen a meg kérdezettek (11%). Ennél valamivel kevesebben említették, hogy rendszeresen olvasnak internetes szak mai és tu dományos folyóiratokat (8%), valamint politikai és g az da sá gi na pi la po kat ( 7%). Te hát az inter netes új ságolvasási szokások legfontosabb megha tá ro zói ug yan azok, mint a nyom ta tot t sajtó esetében, ám míg ott a legfontosabbnak a közéleti érdeklôdés bizonyult, addig az interneten elsôsorban számítástechnikai és az internettel kapcsolatos kérdésekre keresik a választ az újságol va sók. Az az ezen mé di um ese té ben erôs önref er en ciális ha tás ér vé nye sül. Már ed dig is ar ra a meg ál la pí tás ra ju tot tunk, hog y eg y elô re a nyo ma tot t saj tó do mi nan ci á ja ér vé nye sül min den té ren, még az inter netezôk ese té ben is. Ezt tá maszt ja alá az is, hogy azok kö rében, akik tud nak arról, hog y bizonyos típusú újságoknak van nyom ta tot t és inter netes for má ja is, rend kí vül ki csi azok ará nya, akik csak az inter netes ver zi ót ol vas sák (1 8%), míg 20 33 szá za lék azoké, akik kizárólag a nyomtatott formát használják. Három olyan laptípus van, amelyik esetében a csak az internetes verziót olvasók aránya az átlagosnál magasabb: számítástechnikai és internetes la po kat 8, szak mai és os folyóiratokat, valamint po li ti kai és g az da sá gi na pi la po kat 7-7 szá za lék ol vas ki zárólag elektronikus formában. A z inter neten megje lenô híreket, háttér-információkat, pub li cisz ti ká kat, kul tu rá lis in for má ci ó kat és szakmai anyagokat egyaránt alaposabbnak, gyorsabbnak, megbízhatóbbnak, használhatóbbnak és érdekesebbnek tartják a megkérdezettek, mint a nyomtatott újságokban közreadottakat. A legna g yobb kü lönb séget a hírek, háttér-információk és elemzé sek g yor sa sá g á ban vé lik fel fe dez ni az internetezôk a két fajta médium között. A z inter net vár ha tó szerepe az internetezôk életében az el kö vet ke zô öt év ben, vé le mé nyük sze rint, álta lá ban kö ze pesmértékûlesz.a ziskolában szokásos5fo kú skálán mér ve, ame lyen az 1-es azt je len ti, hogy egy ál ta lán nem lesz sze re pe, az 5-ös pe dig, hogy na gyon je len tôs sze re pe lesz az élet adott te rü le tén, 2,2 és 3,8 közötti átlagos értékelések születtek. A legerôsebb szerepe a várakozások szerint a személyes mun ka vég zés ben, szakmai tevékenységben (3,8), a tanulásban, kép zés ben (3,7), az is me rô sök kel, bará tok kal va ló kap csolattartásban ( 3,6), vala mint a mindenna pi prak ti kus in for má ci ók meg szer zé sé ben (3,7) lesz. A legkevésbé pedig a vásárlásban (2,2) fog szerepet játszani az internet térhódítása. 19

A középiskolásokat leszámítva, megkérdeztük a hazai internetezôktôl azt is, hogy véleményük szerint szak te rü letükön megfelelô-e az internethasználat el ter jedt sé ge az or szág ban. A meg kérdezettek közel egynegyede nem tudott felelni a kérdésre. Az érdemi választ adók körében kicsit töb ben van nak a pozitívan vélekedôk: 32 százalékuk sze rint meg fe le lô, és to váb bi 9 szá za lé kuk szerint teljes mértékben megfelelô. Valamivel kevesebben (6%) gondolják, hogy egyáltalán nem meg fe le lô mér té kû az inter nethasználat el ter jedt sé ge a szak má juk ban, s to váb bi 30 szá za lé kuk is in kább ne ga tív vé le mé nyen van. Ha son ló a vé le mé nyek meg osz lá sa a te kin tet ben is, hogy a vá lasz adók szak te rü le tén meg fe le lôek- e az inter netes szol g ál ta tá sok, le he tô sé gek az or szág ban. A meg kér de zet tek eg y ne g ye de er re a kérdésre sem tudott választ adni, a többiek között pedig valamivel többen fejeztek ki pozitív, mint ahá nyan ne ga tív vélemény t. A hazai (nem középiskolás) inter netes tár sa da lom tag ja i nak 5 szá za lé ka teljes mértékben elégedett e tekintetben, és ugyanennyien vannak, akik abszolút elégedetlenek. Vala mi vel egy harmad fölött van azok aránya, akik inkább meg fe le lô nek vé lik a szak má juk ban az internetes szolgáltatásokat, míg kicsivel kevesebben vannak azok, akik inkább elégedetlenek azokkal. A kutatás során az internettel kapcsolatos álláspontokat és attitûdöket külön is mértük. A meg kér de zet teknek 11 állít á sról kellet t eldönteniük, hog y eg yet ér te nek- e ve lük vag y sem. Két kérdés esetében a megkérdezettek túlnyomó többsége (70, illetve 72%) egyértelmûen az egyik oldal mel let t tet te le a voks át; ôk eg yetértenek a zz al, hog y a z inter net el ter je dé sé tôl alap ve tô en nem kell fél ni, de oda kell fig yelni es etleges neg a tí v ha t á s a i r a, il let ve a z z al, hog y a z inter net egyre több embert segít hozzá ahhoz, hogy a számára sokáig elérhetetlen tudást, információkat megszerezze. Ezekben a kérdésekben tehát alapvetôen konszenzus uralkodik a megkérdezettek kö zött, az egyet nem ér tôk ará nya is 3 4 szá za lé kon ma radt. Ki sebb mér té kû a kon szen zus, de még mindig a megkérdezettek többségét az egyik oldalra állította az a kijelentés, mely szerint a magyar nyelvû kultúrát fenyegeti az internet elterjedése: a megkérdezettek több mint fele (55%) nem ért egyet ve le (mi köz ben 10 szá za lék alatt van az egyet ér tôk ará nya). A meg kér de zet tek több sé gét eg y ér telmû állásfoglalásra késztetô és túlnyo mó rész t a zo nos ol dal ra ál lí tó kér dé sek bôl tehát azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a honi internetezôk alapvetôen pozitív várakozásokk al vi sel tet nek a z internet további ter jedésével k apc so lat ban, és at ti tûd je i ket in k ább a bi z a lom, mint a fé le lem jellemzi. Ennek elle nére sok an vannak, ak ik bi zo nyos fé le lem mel te k in te nek ezen új kom mu ni k á f orma elterjedé s ére, és több é - ke vés b é eg yet ér te nek bi zo nyos ag g o dal mat kifejezô állításokkal. A legnagyobb mértékben két kérdés osztotta meg az internetezôket. Azzal a k ije len tés sel, hog y a z internet nag ymértékb en els ze mély te le ní ti, el ide ge ní ti a z em be rek éle tét, kapcsolatait, egyharmaduk nem, közel egynegyedük viszont egyetértett, s további 45 százalékuk részben igazat adott neki. Hasonló mértékben szórta a válaszokat az a kijelentés is, mely szer int a z inter net ug y an nag yon ha s znos, de b eláthat at la nul ve s zé lyes fo ly a ma to k at is el in dít hat a világban. Ezzel a válaszadók egyharmada értett egyet, és egynegyede nem, a relatív többség pe dig az is-is vá lasz mel lett dön tött. Egy empirikus felmérés 2 ker etéb e n 2 0 0 1 köz ep é n, 1 2 t u d o m á n y te r ü l e te n, i n te r j ú k ka l é s anyag gyûjtés sel 3 viz sgáltá k a m agya r kutatá s mûkö dé sét, meg je le né sét a z inter net kö ze gé ben. A felmérés eredményeit a magyar doktoranduszok és fi a tal ku ta tók III. Ta va szi Szél kon fe ren ciáján mutatták be. 2 A ku ta tást az Uni ver si tas Press Kép zé si és Tu do má nyos In for má ci ós Ügy nök ség ál tal ala pí tott Tu dás tár sa dal o m X X I. K u t a tó kö z p o n t v é g e z te, a D o k to r a n d u s z o k O r s z á g o s S z ö v e t s é g e kö z r e m û kö d é s é v e l, a z I n f o r m a t i k a i Kor mány biz tos ság tá mo ga tá sá val. 3 63 in ter jú ké s z ül t, a m eg kér de ze t tek t u do má nyos f o ko z a t, ku t a tói s t á t u s z é s in té z m é ny i - re g i o ná l is h o v a tar to zás szerint reprezentatív mintát alkottak. Az anyaggyûjtés tartalmazta a szakterület nemzetközi és hazai internetes m e g j e l e n é s é n e k te l j e s kö r û f e l d ol g o z á s á t. 20

Az ag rár tu do mányok területén elsôsorban az adatbázisok keresése a jellemzô, többnyire külföldi egyetemek honlapjain. A magyar oldalak alig használhatóak szakmai célokra. A pályázatokhoz gya kor la ti lag tel jes körûen igénybe veszik az interneten talál ha tó, le tölt he tô adat la po kat és a nap - ra kész in for má ciókat. A kutatói világ kommunikációjában ál ta lá nos az inter net hasz ná la ta, de még rit kán ered mé nyezi új kutatási par tnerek eg ymásra találását, in kább a már meg lé vô kap c so la tok mûködtetéséhez, intenzifikálásához bizonyul meg felelô esz köz nek. Az inter netes oktatási kezdeményezé sek csak idôlege sen ma rad nak élet ké pe sek. Ok ta tá si ki egé szítô esz köz ként (pl. képek, ábrák, diagrammok) már általános az in for má ció tech no ló gia al kal ma zá sa. A magyar nyelvû internetes szakmai jelenlét legnagyobb hiányossága, hogy nincs fris s, hasz nálha tó szak iro da lom és adatbázis kellô számban. A hangzatos cí mek mö göt t g yak ran hi á ba ke res sük a tar tal mat. A szakfolyóiratok oldalainak többsége szinte sem mi lyen hasz nál ha tó ada tot, in for mációt nem tartalmaz. Az utolsó frissítés gyakran évekkel ezelôtt történt. Pedig követendô példa vol na bô ven: eg yes kül földi (elsôsorban nyugat-európai és észak-ame ri kai) eg ye te mek hon lap jai rend kí vül prak ti ku sak, könnyen lehet rajtuk tájékozódni, és naprakész in for má ci ó kat tar tal maz nak. A bi o ló gia tu do mány gyorsan változó ági törek vé se it, a rész disz cip lí nák moz gá sát közvet le nül le ké pe zi az internetes megjelenés: naponta szûnnek meg bi o ló gi á val fog lal ko zó hon la pok, de a he lyü kön újakat hoznak létre. A z eg yes biológiai tudo mány ré szek inter nethasznála ta kö zöt t is meg figyelhetôk a diszciplináris sa játos ságokból adódó kü lönb sé gek. Mik ro bi o ló gia (mo le ku lá ris bi o ló gia, ge ne ti ka, ) témában több honlap található az inter neten, mint a makro bi oló gia (zo o ló gia, bo ta ni ka) te rü le tén. Ennek oka valószínûleg az elôbbi tudo mány szak ok di na mi ku sabb fej lô dé se, önmegmutatási és kapcsolattartási ösztönzöttsége. Úgy látszik, itt nem elég a konferencia-idôtartam, ezért új cikkek, új adatok közzétételére, megszerzésére használják az internetet, míg más te rü le te ken in kább az adatok kiértékelésére. A mindennapi kutatás egyik legfontosabb eszköze lett a számítástechnika. A kutatók napi rendszerességgel, több órán át használják a számítógépet. Mivel ez a használat az egyes kísérletek ben el ér t eredmények rögzítésére, adatok tárolására, az ered mé nyek ki ér té ke lé sé re is ki ter jed, lé nye gé ben a ku tatás egész idôtar ta ma és folyamata az in for ma ti ka kö ze gé ben zaj lik. A ku ta tást megalapozó szakirodalmi háttér feldolgozásában, valamint a szakmai kapcsolatok fenn tar tá sá ban ug yan c sak nél kü lözhetetlennek tar tják. Mindehhez képest a szak te rü let ha zai szá mí tó gé pes el látottsága nem elegendô. Az internet elérhetôsége ugyanakkor megfelelô, de a gépek elavultsága a há lón va ló moz gást is nehezíti. A filo zó fia te rü le tén szembeötlô a nemzetközi és magyar ku ta tó he lyek kö zöt ti kü lönb ség: míg rengeteg külföldi filozófiai site található, külön keresôrendsze rek kel, ös szeg zé sek kel, nem ze ti ol dalak kal, di gi tá lis köny vtárakkal, folyóiratokkal, addig a hazai filozófi ai élet igen sze gé nyes a há lón fo lyó irat nincs (csak a MAFI-hírlevél), ke vés a le ve le zé si lis ta, ke vés a tan szé ki hon lap. A na gyobb kül f öl di eg ye te mek oldalai informá rends zerekként is funkcionálnak, a személyes honlapok pe dig több nyi re teljes körû tájékoztatást adnak a tulajdonos te vé keny sé gé rôl, f u tó pro jek t je i rôl, ter ve i rôl, pub li kációiról, valamint az interneten is elérhetô szö ve ge i rôl. Interneten zajlik a konferenciák s zervezés e, em elle t t p e dig a preprint ek, a publikációk elsô v ál to z a t á v al s zé le s v it af ór um ot ny újt anak, ah ol a s zerzô s z ám t a l an ol y an vé le m én ny el é s h ozzászólással szembesülhet, amelyek a tanulmány végsô változatát nagyban befolyásolhatják. Az inter net mel lett a mul ti mé di ás CD is új le he tô sé get biz to sít a szö ve gek és akár tel jes életmû vek á t te k in tô elemzés éh e z, eg y s zer û é s sikere s k ut a t á s á h oz ( pl. W i t t g en s tein s N ac h l a s s : The Bergen Elec tron ic Edi tion). Mind eb ben Ma g yarországon diszcipli náris eltéré sek is meg fi g yel he tôk: a klas szi kus nak mond ha tó fi lo zó fi ai rész diszciplínákat (fenomenológia, etika, hermeneu tika) ke vés sé érin tet te meg az inter net és a multimédia hatása. A filozófiatörténet mint önálló kutatási irány csak a klasszikus szövegek 21

elér he tô sé gé ben van jelen, kortárs történeti tanul má nyok (ok ta tá si se géd anyag ok ki vé te lé vel ) alig talál ha tók a ma gyar hálón. A filozófia és a kommunikációfilozófia ugyanakkor igen erôteljesen kép vi sel te ti mag át az interneten (nemzetközi viszony lat ban ez a po la ri zá ció ko ránt sem en nyi re éles). Ös szes sé gében elmondható, hog y a mag yar filozófi ai élet ma még jó rész t ki hasz ná lat la nul hagyja az internet lehetôségeinek tekintélyes részét. A jog szempontjából sajátos helyzet, hog y ma g a az inter net egy ben jo gi prob lé ma is: már rö vid tá von elkerülhetetlen a szabályozás kidolgo zá sa, pél dá ul a szer zôi jo gi vi szo nyok tisz tázása, ami az ös szes többi területre is ki hatás sal lesz. Az informá eszközök ugyanakkor a jogászi és kutatói munkában is egyre dominánsabb szerepet játszanak. Kiemelkedô jelentôségû a hatályos jog s za bály ok meg je le né se CD-n, valamint az ehhez kapcsolódó internetes támogatás. A közigazgatásban a közhitelû nyilvántartások (in gatlan-nyil ván tar tás, cégnyilvántartás, közjeg yzôi zálognyil ván tar tás) szá mí tó gé pes el ér he tô sé ge hoz újdonságot. A nemzetközi egyezmények ma már a nem zet kö zi szer ve ze tek hon lap ja in ér he tôk el, ahogyan olyan fontos jogforrások, illetve kutatási tárgyak, mint az ame ri kai ha tá lyos jog anyag és a Legfelsôbb Bíróság ítéletei. Ugyancsak általános a használat a külföldi gyakorlati munkák és általá ban a kap csolattartás területén (példá ul ELSA, di á kok nak gya kor la tok stb.). A magyar jogban hiányosságot jelent, hogy nagyon csekély számban vannak magyar jogi szakfolyóiratok az inter neten (ki zá ró lag inter neten egy, a Jog el mé le ti Szem le 2000 februárja óta). Nem jellemzô az interaktív konferencia, az ilyen kommunikáció, vagyis a szakmai fórumként való hasz ná lat. Nem terjedt el az interneten való pub li ká lás, az ok ta tás ban pe dig alig hasz nál ják az in for má ció technológiát. E z többek közöt t abból is f a kad, hog y nem meg fe le lô a z in for ma ti kai felsze relt ség és az informatikai készségek oktatása sem elég sé ges. A matematika te rületén természetes és a magyar ma te ma ti ka nem zet kö zi szint je mi att el ke rülhetet len volt az informatika használatának it thoni elter je dé se. Min den ha zai hon lap nak van an gol válto za ta is, sôt, olykor csak angolul készülnek. A mate ma ti ku sok je len tôs ré sze aktívan kihasználja az internetben rejlô lehetôségeket. Ez fôként a fiatalabb (20 45 éves) ku ta tók ra igaz, az idô seb bek kö ré ben még az inter net és a szá mí tó gé pek tel jes mel lô zé se is elô for dul (de a fiatalabb tanítványok közre mû kö dé sé vel még körükben is felhasználásra ke rül nek ezek az esz kö zök). Vala men nyi kon ferenciának saját honlap ja mûkö dik, eze ket fo lya ma to san fris sí tik. A tu do mányos eg yüt t mû ködés további területe kutatóc soportok mû kö dé se a neten. Fô ként az in for ma ti ka terü le tén jel lem zô, hog y eg yes kutató-fejlesztô csopor tok az inter net se gít sé gé vel dol goz nak eg yüt t, fizikailag különbözô helyen, ám a virtuális térben szorosan egymás mellett. Az internetet ma már szinte mindenütt felhasználják az oktatásban is. A ha zai egyé ni kutatói honlapok megfelelnek a világ fejlett országaiban tapasztalható tendenciáknak. A kutatóknak átlagosan a fele rendelkezik saját honlappal. Többségüket szemmel láthatóan vala mi lyen konk rét probléma megoldása érdekében ké szí tet ték, s en nél fog va c sak ki fe je zet ten az ehhez nélkülözhetetlen információkat tartalmazzák. Például csak publiká listát és letölthetô pub li ká ci ó kat, vagy egyéb letölthetô anyagokat, legtöbb ször jegy ze te ket, eset leg vizs ga ered mé nyeket, té tel so ro kat. E zekben az esetekben a kutató nevén kí vül sem mi lyen(!) sze mé lyes in for má ci ót nem tar tal maz a hon lap. Csa ló dást kel tô ek az intézményi honlapok, mivel azok messze elmaradnak az egyes szervezetek szakmai színvonalától, illetve nemzetközi rangjától. Ennek egyik oka talán az, hogy a honlapoknak nincsen olyan felelôse, aki komolyan venné munkáját, és igyekezne a lapokat mind tartalmilag, mind esz té ti ka i lag rendben tartani, illetve frissíteni. A matematika területén kutatóknak a szakmai adat bá zis ok tekintetében nem lehet okuk panaszra, az Interneten szinte minden fontos információ megtalálható. Magyar adatbázisok ezen a terü le ten nin c se nek, létrehozásuk szük ségtelen is len ne, mi vel a ma g yar ma te ma ti kai ku ta tá sok 22

a nem zet kö zi tu dományos élet s zerves ré s zét képezik, s a ma g yar ma te ma ti ku sok is nem zet kö zi fo lyó irat ok ban publikálnak, fôként angol nyelven. Pub li ká ci ók sza bad közzétételét lehetôvé tevô oldalak is mû köd nek. Eze ket ál ta lá ban nem lek torálják, megbízhatóságuk legalábbis kétséges. Fôleg akkor használhatóak hatékonyan ezek a site-ok, ha már tu do má nyos szakfolyóiratban közlésre elfog adot t, ám a g yak ran több éves át f u tá si idô miatt még meg nem jelent publikációkról van szó. A mér nö ki tu do má nyokban az adatbázisok tömege, kon fe ren cia site-ok, do ku men tá ci ók, ta nú sító in té ze tek, fo lyóiratok, szabadalmak talál hatók az interneten. Ma g yar or szág ról szin te min den fé le külföldi szakmai adatbázis elérhetô, amelyeknek egy része ingyen hozzáférhetô. A magyarországi egye te mi ku ta tó mûhe lyek megjelenése elmarad a külföldi hon la po ké tól. A mû sza ki adat bá zis Mag yar or szá gon jól szervezet t, köszönhetôen az Országos Mû sza ki In for má ci ós Köz pont és Köny v tár mun ká já nak. A szak folyóiratok elôfizetésére az eg yetemeken ál ta lá ban ninc s he lyi for rás, ezér t a kutatók áttértek a központilag elôfizetett internetes adatbá zis ok hasz ná la tá ra. A sze mé lyes honla pok hi á nyo sak, a z eg yetemi honlapokon kevés a letölthe tô pub li ká ció, sôt g yak ran hi ány zik a publiká lista. Az or vos tu do mányban a legtöbb ol dalon valóban új informá ció nem ta lál ha tó, in kább csak té mák és el ér he tô sé gek. A zonban néhány kiadó, például a Springer (w w w.link-springer.de) va la men nyi folyóiratát feltette a netre. A legfontosabb általános internetes adatforrás a Medline nevû irodalomku ta tó adat bá zis, mely több helyen is megtalálható ( pl. ht tp://w w w.med scape. com). A kü lön fé le szer ve ze tek be mu tatkozó oldalai sem tartalmaznak értékelhe tô men nyi sé gû or vo si in for má ci ót. A z eg ye te mek, ku tatóinté zetek és az államig azg atás szervei nek ol da la in ál ta lá ban c sak a kü lön fé le te vé keny sé gek bemutatását, illetve elérhetôségeket olvas ha tunk. A z, hog y az eg yüt tmûködô kutatócsoportok g yakorlatilag azon nal ké pe sek ered mé nye i ket át ad ni a töb bi ek nek, igen felg yorsította a potenciális közös munkákat. A mo dern ku ta tó la bo ra tó ri u mok ban szinte minden mérés számítógéppel folyik, a feldolgozásról nem is beszélve. Lehetôség nyílik tehát akár ar ra is, hogy a mérési eredmények azonnal, on-line hoz zá fér he tô ek le gye nek. Va la men nyi nagyobb kong res szusnak van weboldala, ahol jelentkezésre és abszt rakt el kül dé sé re is mód nyí lik. A teológia te rü le tén bemutatkozó jellegû honlapja a magyar ka rok, il let ve fô is ko lák két har ma dának van. A tisz t ségviselôk elérhetôségénél szinte mindig van e-mail cím, te le fon/f a x, de sze mé lyes hon lap már ninc s. A tan székek oldalai bemutatják a kutatási te rü le tet, a ta ní tá si struk tú rát, kö te le zô bib li og rá fiát, preparálandó szövegeket tartalmaznak. A könyvtár külön honlapon szerepel, ezen beirat ko zá si, nyit vatartási stb. információk, állomány, on-line ka ta ló gus ta lál ha tó. A lin kek, le ve le zé si lis ták az eg y há zi portál okhoz kötôdnek, vag yis a os kom mu ni ká ció is in kább az eg y há zi kö zös sé gen be lü li, illetve azok közötti párbeszéd jellegével zaj lik. A do ku men tá ció g yûj te mé nyek az egy há zi kom muniká portálok hoz kötôdnek. A felhasználás jellemzô módja, formája a könyvtári anyaggyûjtés, az e-mail hasz ná lat, a hí rek. A kon fe ren cia szervezésében és os folyóirat szer kesz té sé ben alap ve tô vál to zást ho zot t az on- line kap csolat (a nyíregyházi Görög Katolikus Hittudo má nyi Fô is ko la ese té ben). A tör té ne lem tu do mány hazai szakirodalmának jó része nem, vagy csak késéssel jelenik meg e-formában, így megmarad a hagyományos, közvetlen forrásfeltárás (cédulázás stb.). A levéltárak, köz g yûj te mé nyek a z állagmegóvás miat t a leginkább érde kel tek a do ku men tu mok elek t ro ni kus adathordozóra történô rögzítésében, de itt is a technikai felszereltség a legnagyobb akadály. A tör té ne ti for rá sok hoz záférése elôbb -utóbb kutathatóság, ál lag vé del mi és gaz da sá gos sá gi szempont ok mi at t az elek t ronikusan feldolgozot t másolatokra fog épül ni. A z elek t ro ni kus köz zé té telt a kutatók inkább csak a nyomtatott termék illusztrációjának tekintik. Sok po zi tív kez deményezéssel, ötlettel induló honlapot fe dez he tünk fel, de nag y ré szük számunk ra is me ret len okból megakadt a bevezetô, ismertetô ol dal nál. A le ve le zé si lis ták és az e-mail, 23

a konferenciaszervezés, pályázatfigyelés, os hozzászólás és könyvtárközi kölcsönzés terén a legnagyobb az áttörés. Egyre többen fogalmazzák meg ugyanakkor, hogy az elektronikus pub li ká lás, il let ve a digitalizált dokumentumoknak a ku ta tás ba tör té nô be vo ná sa olyan mély re ha tó válto zást ered ményez, amely megváltoztatja a történe ti ku ta tá sok ha g yo má nyos struk tú rá ját, új mód szer tan ki alakításához vezet. IV. TU DO MÁNY SZER VE ZE TI RUBI CON Az internet ilyen súlyú jelenléte alter natíva elé állítja a tu do má nyos in téz mény rend szert, az Aka démiát. A z eg ye tem- és intézetközi együt tmûködés igé nye és pers pek tí vá ja (vir tu á lis kon zor ci u mok) moti vált: a pá lyá zat- és forrásbevonási képesség növe lé se, a há ló zott tu do mány ha té kony sá ga in dokolja. Az át hall ga tások, közös (akár nemzetközi) PhD-kurzusok a felsôoktatás vagy posztgraduális kép zés nem zet kö zi versenyében az életképes intézmé nyek és mû he lyek szá má ra el en ged he tet le nek. Ehhez ter mé sze tesen nélkülözhetetlen a valóságos kred itrend s z er és az akkreditáció kiterjesztése. Látszik te hát: közvetlen intézménypolitikai lépésekre van szük ség. Kérdés, mit vállal ebbôl az Akadémia? Egy faj ta mi nô ség biz to sí tást (re fe rált inter netes szak mai portálok, felsôfokú távtanulás, illetve PhD-anyagok)? Tu do mány s zer ve ze ti lé pé se ket (intézetek ösztön zé se, módszertani háttér, politikai lob bi zás)? Háttérkutatásokat (az in for má ci ós társa da lom ról, az infokommuniká technológiák tár sa dal mi-kö zös sé gi ha tá sa i ról)? A kon cent rált infotech nikai ku tatások prioritását? A os közéletszervezés megújítását az internet közegé ben? Ha egyi ket sem, ak kor mi ma rad az Aka dé mi á ból a mai ki hí vá sok ezen kö ze gé ben? A z in for má ci ós és kommuniká technológiák ön ma guk ban nem ad nak min den re jó meg ol dást a fel sô ok ta tá si és os kihívások hoz. A zonban ma is ta pasz tal ha tó je len lét ük mu tat ja, hog y hatá sa ik kal túl lépnek a mai intézményi kereteken. E zér t az Aka dé mi á nak át gon dolt stra té gi á val, intéz mé nyi szin ten kell a feltételrendszert biztosítania az új te vé keny sé gi for mák hoz. 24