E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. NOVEMBER 27-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1189-20/2008. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat felülvizsgált és módosított testnevelési- és sportkoncepciója ELŐTERJESZTŐ: Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Kaufmann Eszter közoktatási referens, Humánszolgáltatási Főosztály MEGTÁRGYALTA: Nemzeti- és Etnikai Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottság Oktatási és Kulturális Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: Jogi és Ügyrendi Bizottság FEJLESZTÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI FŐOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2008. november 7. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: 2008. november 7. FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke
2 II. A sportról szóló 2004. évi I. törvény a megyei önkormányzatok feladatául rendeli - a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára tekintettel a helyi sportfejlesztési koncepció meghatározását, illetve annak megvalósításáról való gondoskodást, továbbá a koncepcióban foglalt célkitűzésekkel összhangban a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel történő együttműködést. A koncepció nem más, mint a szükségletek, a feladatok, a megoldási módozatok számbavétele, továbbá olyan döntéshozatali elvek, irányok meghatározása, amely során a meglévő értékek megőrizhetők, a hiányosságok pótolhatók és a fejlődési tendenciák továbbra is biztosíthatók. A koncepció a rendelkezésre álló feltételek segítségével, a meghatározott keretek között fejlesztést indukálhat, eredményeket érhet el adott körben. A Baranya Megyei Önkormányzat testnevelési- és sportkoncepciójának (a továbbiakban: megyei sportkoncepció) fő célja, hogy meghatározza azokat a fejlesztési irányokat, illetve hosszú távú feladatokat, melyek végrehajtása során a megye sportjában rejlő értékek megőrizhetők és gazdagíthatók, az egyetemes magyar sport stratégia céljai megvalósulhatnak, a lakosságának mind szélesebb köre számára lehetővé válhat az egészséges, mozgásgazdag életmód. A megyei sportkoncepció célja továbbá, hogy a Baranya Megyei Önkormányzat a megye sportját érintő, korábban hozott döntéseit felülvizsgálja, módosítsa, különös tekintettel a 210/1999.(IX.29.) Kgy. határozattal elfogadott, majd a 186/2001.(XII.18.) Kgy. határozattal módosított (legutóbbi) megyei testnevelési és sportkoncepcióra, valamint a 132/2002.(XII.12.) Kgy. határozattal elfogadott Fogyatékkal élők sportjának Baranya megyei koncepciójára. A Baranya Megyei Önkormányzat felülvizsgált és módosított testnevelési- és sportkoncepciójának tervezete az előterjesztés melléklete. A megyei sportkoncepció alapelvei: tegyen eleget a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben, a sportról szóló 2004. évi I. törvényben, és a törvényhez kapcsolódó ágazati jogszabályokban a megyei önkormányzatok számára megfogalmazott követelmények teljesítésének; legyen összhangban a sportra vonatkozó európai uniós/nemzetközi dokumentumokkal, különös tekintettel az Európai Sport Chartára; segítse az egyetemes magyar sport hosszú távú fejlesztési céljainak megvalósulását, kiemelten a 65/2007.(VI.27.) OGY határozattal elfogadott SPORT XXI. Nemzeti Sportstratégiában foglaltakat, mely szerint az állam legfontosabb célja, hogy állampolgárai életminőségét, egészségi állapotát javítsa. A sport, mint eszköz jelenjen meg a legfontosabb társadalmi célok (egészségmegőrzés, nevelés, személyiségfejlesztés, közösségépítés, társadalmi integráció) elérése érdekében. A korábbi, versenysport-centrikus szemlélet helyett a mindenki által végezhető sportolást, az egészséges életmód megvalósítását szorgalmazza, melyet elsősorban a gyermekek testi-lelki fejlődésében tart kulcsfontosságúnak; eszközrendszerével fokozottan biztosítsa a megye lakosságának pozitív szemléletének formálását, egészségének és teljesítőképességének megőrzését, a sport legyen mindenki szenvedélye ; tartsa tiszteletben az önkormányzatok, és a sporttal foglalkozó szervezetek önállóságát; egy jelenlegi helyzetkép bemutatásán keresztül, a sport (megyei szerveződésű) társadalmi szervezeteinek problémáit, igényeit meghallgatva, adjon irányt a megyei önkormányzat számára a sport különböző területeinek megyei szintű fejlesztésére.
3 A koncepció a sport három alapvető területén keresztül kívánja a célokat, feladatokat meghatározni: az iskolai testnevelés és diáksport, a szabadidősport, valamint a versenysport, utánpótlás-nevelés területei. A fogyatékkal élők sportját külön (negyedik) fejezetként kezeli, amivel elsősorban a terület értékeit kívánja hangsúlyozni, és a korábbi megyei sportkoncepciók területi felosztását szándékozik követni. A sport alapterületei mellett, annak fejlődését leginkább befolyásoló tényezőként jeleníti meg a sport feltételrendszerét: a sportlétesítmény-helyzetet, -ellátottságot, a sportfinanszírozást, illetve a szervezeti- és irányítási rendszert. A sport kulcsfaktoraiként (= mozgatórúgóiként ) mutatja be azon innovatív elemeket, melyek szintén befolyásolják a sport területeket és a feltételrendszert is egyaránt. Ez a sportszakember-képzés, -továbbképzés, a sportegészségügy, a sporttudomány, valamint a sportinformációs rendszer, illetve a nemzetközi sportkapcsolatok. A fejezetek az odatartozó szakkifejezések, -fogalmak definíciói mellett az alábbiak szerint tagozódnak: Általános helyzetkép Baranya megyei helyzetkép Feladatellátási kötelezettség Fejlesztési irányok, feladatok (aminek része a célok meghatározása, valamint a helyzetelemzésből és célmeghatározásból adódó feladatok) A fejezetek mellékletekkel egészülnek ki: elsősorban a Baranya megyei helyzetkép, illetve a megyei önkormányzat feladatellátási kötelezettségei kapcsán. A megyei sportkoncepció tervezet elkészítése a Baranya Megyei Önkormányzattal kapcsolatban álló megyei sportszervezetek közreműködésével történt. A sportszervezetek egyrészt információt adtak az őket érintő területekről, másrészt javaslattevő és véleménynyilvánító lehetőséget kaptak a téma egészére vonatkozóan. Ugyanakkor - a feladatellátási színtér bővülése miatt a megye területén lévő többcélú kistérségi társulások is élhettek ezzel a lehetőséggel. Mindezek figyelembe vételével készült el a megyei sportkoncepció tervezete, amit az érintettek (most már teljes egészében) megismerhettek, és ismét véleményezhettek. Tisztelt Közgyűlés! A megyei sportkoncepció helyzetképeiben szereplő problémák, és elvárások teljes körű megoldását nem tudja, és nem is vállalhatja fel egyedül a Baranya Megyei Önkormányzat. A megyei szintű feladatellátásban - a kompetenciáin belül maradva arra törekedhet, hogy koordináló szerepvállalásával bevonja a sporttal foglalkozó intézményeket, a civil (sport)szervezeteket, a települési önkormányzatokat. A megoldásokban olyan módszereket alkalmaz, amelyekben elismeri az érintettek igényeit, elvárásait, a partnerséget, és támogatja a megye sportját. A segítség pénzügyi oldalát (is) több csatorna együttes alkalmazásával teremti elő: helyi önkormányzati, területfejlesztési, ágazati, civil és pályázati források bevonásával. Ezt kívánja tükrözni a mellékelt megyei sportkoncepció-tervezet is azzal együtt, hogy interaktív nyitott felületeket hagy a megjelenő újabb szükségletek, igények, lehetőségek befogadására, új partnerek bevonhatóságára. A fentiekre tekintettel kérem a koncepció, valamint a határozati javaslat elfogadását.
4 III. Határozati javaslat: 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya Megyei Önkormányzat felülvizsgált és módosított testnevelési- és sportkoncepcióját elfogadja. 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a jogszabályokban meghatározott, és önként vállalt sportfeladatait a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatalán keresztül látja el. A feladat-ellátásban együttműködik a megyei sportszervezetekkel, a települési önkormányzatokkal és a többcélú kistérségi társulásokkal. Határidő: közlésre azonnal Felelős: Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke 3. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megyei testnevelésisportkoncepcióban megfogalmazott feladatok ellátásához az Orfűi Sporttábort biztosítja. 4. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megyei testnevelési- és sportkoncepcióban megfogalmazott feladat-ellátásának pénzügyi fedezetét az éves költségvetésében biztosítja, amellyel a területén tevékenykedő sportszövetségek alapvető működésének feltételeit segíti; a területi versenyrendszerek, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását lehetőségeihez mérten támogatja. Határidő: az éves költségvetés elkészítése Felelős: dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke Pécs, 2008. november 7. Horváth Zoltán
T E R V E Z E T A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FELÜLVIZSGÁLT ÉS MÓDOSÍTOTT TESTNEVELÉSI- ÉS SPORTKONCEPCIÓJA PÉCS, 2008.
Megjelenik: A címlapon: Nyomdai munkák: Felelős vezető: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése gondozásában Baranya megye címere a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Házi Nyomdájában dr. Farkas Tibor A Baranya Megyei Önkormányzat felülvizsgált és módosított testnevelési- és sportkoncepcióját összeállította: Kaufmann Eszter, a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala vezető-tanácsosa Az összeállításban szakmai közreműködők alfabetikus sorrendben: Baronek Jenő, Barta Ferenc, Bódoghné Koncz Julianna, Bognár Miklós, Bóta András, Brandstätterné dr. Temesy Tünde, Csóka László, dr. Papp Gábor, dr. Rákóczy István, dr. Tihanyi László, Erdeiné Békési Valéria, Gebhardt Csaba, Grozdics László, Gyenes Zsuzsanna, Haász János, Halászné Györki Anna, Herbai János, Horváth László, Hotter László, Kehidai László, Kósa Sándor, Mitterhuber Mónika, Németh Karola, Paku Lajos, Papp Csaba, Rabb József, Rózsás Péter, Sey Gábor, Szabó Zoltán, Tátrai Bea, Varga János, Várhalmi Zsolt, Vida Dezső, Závoczky Szabolcs. Készült: 25 példányban a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Házi Nyomdájában 2
T a r t a l o m j e g y z é k I. Bevezetés...4 II. A sport társadalmi és gazdasági környezete Baranya megyében...7 III. A sport területei...10 1. Az iskolai testnevelés és diáksport...10 2. A szabadidősport...19 3. A versenysport, utánpótlás-nevelés...26 4. A fogyatékkal élők sportja...33 IV. A sport feltételrendszere...39 1. A sport létesítményhelyzete, -ellátottsága...39 2. A sportfinanszírozás...45 3. A sport szervezeti és irányítási rendszere...50 V. A sport innovatív elemei...56 1. A sportszakemberképzés, -továbbképzés...56 2. A sportegészségügy...60 3. A sporttudomány...62 4. A sportinformációs rendszer...63 5. A nemzetközi sportkapcsolatok...65 Mellékletek...68 Baranya megyében alkalmazásban állók száma gazdasági ág szerint (2006.)...68 A Baranya Megyei Önkormányzat közép- és alapfokú oktatási intézményeinek az iskolai testneveléshez rendelkezésre álló feltételei (2008.)...69 A Baranya Megyei Önkormányzat közép- és alapfokú oktatási intézményeiben működő iskolai sportkörök (2008.)...71 A Tárt kapus sportlétesítmény akció Baranya megyében (2006-2007.)...73 Sportegyesületek részvétele a csapatsportok nemzeti bajnokságaiban (2008.)...75 Versenyek és sportesemények száma Baranya megyében (2004-2008.)...76 A megyei sportági szak- és sportszövetségek élősport támogatása (2005-2008.)...77 A Fogyatékkal élők Baranya megyei Sportszövetségének tagszervezetei (2008.)...78 A városi önkormányzatok tulajdonában lévő sportlétesítmények a megyében (2007.).79 Az Orfűi Sporttábor térítésmentes biztosítása sportolók számára (2005-2008.)...82 A Baranya Megyei Önkormányzat sportcélú támogatása (2005-2008.)...84 A magyar sport szervezetrendszere (kivonat)...86 A megyei sport ernyőszervezetek, a megyei/körzeti sportszervezetek kapcsolata a Baranya Megyei Önkormányzattal...87 A Baranya Megyei Önkormányzat sportfeladat-ellátási rendszere (2004-2008.)...88 A megyei szintű alapfokú sportszakember-képzés létszám adatai (1997-2008.)...90 A megyei szintű alapfokú sportszakember-képzés vizsgáztatási adatai (1997-2008.).90 A Baranya Megyei Önkormányzat részvétele nemzetközi sportkapcsolatokban...91 3
I. Bevezetés A Magyar Köztársaság állampolgárait megilleti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem (a megelőzés és a rekreáció) fontos eszköze, a szabadidő eltöltésének társadalmilag hasznos módja. A testnevelés és a sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában. A koncepció nem más, mint a szükségletek, a feladatok, a megoldási módozatok számbavétele, továbbá olyan döntéshozatali elvek, irányok meghatározása, amely során a meglévő értékek megőrizhetők, a hiányosságok pótolhatók és a fejlődési tendenciák továbbra is biztosíthatók. A koncepció a rendelkezésre álló feltételek segítségével, a meghatározott keretek között fejlesztést indukálhat, eredményeket érhet el adott körben. A Baranya Megyei Önkormányzat testnevelési- és sportkoncepciójának fő célja, hogy meghatározza azokat a fejlesztési irányokat, illetve hosszú távú feladatokat, melyek végrehajtása során a megye sportjában rejlő értékek megőrizhetők és gazdagíthatók, az egyetemes magyar sport stratégia céljai megvalósulhatnak, a lakosságának mind szélesebb köre számára lehetővé válhat az egészséges, mozgásgazdag életmód. A koncepció célja továbbá, hogy a Baranya Megyei Önkormányzat a megye sportját érintő, korábban hozott döntéseit felülvizsgálja, módosítsa, különös tekintettel a 210/1999.(IX.29.) Kgy. határozattal elfogadott, majd a 186/2001.(XII.18.) Kgy. határozattal módosított (legutóbbi) megyei testnevelési és sportkoncepcióra, valamint a 132/2002.(XII.12.) Kgy. határozattal elfogadott Fogyatékkal élők sportjának Baranya megyei koncepciójára. A koncepció alapelvei: tegyen eleget a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben, a sportról szóló 2004. évi I. törvényben, és a törvényhez kapcsolódó ágazati jogszabályokban a megyei önkormányzatok számára megfogalmazott követelmények teljesítésének; legyen összhangban a sportra vonatkozó európai uniós/nemzetközi dokumentumokkal, különös tekintettel az Európai Sport Chartára; segítse az egyetemes magyar sport hosszú távú fejlesztési céljainak megvalósulását, kiemelten a 65/2007.(VI.27.) OGY határozattal elfogadott SPORT XXI. Nemzeti Sportstratégiában foglaltakat, mely szerint az állam legfontosabb célja, hogy állampolgárai életminőségét, egészségi állapotát javítsa. A sport, mint eszköz jelenjen meg a legfontosabb társadalmi célok (egészségmegőrzés, nevelés, személyiségfejlesztés, közösségépítés, társadalmi integráció) elérése érdekében. A korábbi, versenysport-centrikus szemlélet helyett a mindenki által végezhető sportolást, az egészséges életmód megvalósítását szorgalmazza, melyet elsősorban a gyermekek testi-lelki fejlődésében tart kulcsfontosságúnak; eszközrendszerével fokozottan biztosítsa a megye lakosságának pozitív szemléletének formálását, egészségének és teljesítőképességének megőrzését, a sport legyen mindenki szenvedélye ; tartsa tiszteletben az önkormányzatok és a sporttal foglalkozó szervezetek önállóságát; egy jelenlegi helyzetkép bemutatásán keresztül, a sport (megyei szerveződésű) társadalmi szervezeteinek problémáit, igényeit meghallgatva, adjon irányt a megyei önkormányzat számára a sport különböző területeinek megyei szintű fejlesztésére. A sport jelenlegi helyzete Magyarországon A sport társadalmi megítélése: az emberek zöme jelentősnek ítéli meg a gyermekek sportolását, illetve a rekreációs sportot, azonban a versenysportot is még a kiemelkedően fontos kategóriába sorolják, elsősorban a nemzetközi sikerek miatt (példamutatás). 4
A sport területei Az iskolai testnevelés és diáksport: az óvodai és általános iskolai tanulók száma a demográfiai folyamatok következtében folyamatosan csökken; mozgásszegény életmódot folyat a diákok több, mint egyharmada; a gyermekek és ifjúsági korúak rendszeres testmozgása elsősorban az iskolai tanórák keretében valósul meg; a diákolimpiai rendszer alapfokú versenyrendszerében mintegy 300 ezer fő, a középfokú versenyrendszerében mintegy 80 ezer fő vesz részt, azaz mindössze az érintettek 20 %-a; a gyermekek fizikai állapota az előző évek viszonylatában romlik; a kötelező testnevelés órák száma alsó tagozatban 3, felső tagozatban 2,5; a kötelező testnevelési órák jelenleg nem alkalmasak az egészséges életmód fontosságának kellő tudatosítására; a testnevelő hozzáállásán és attitűdjén, valamint a tananyag változatosságán múlik, hogy a diákok szeretik-e az órát. A szabadidősport: az embereknek fontos az egészségük, tisztában vannak azzal, hogy a sport pozitív hatással van az egészségi állapotra, mégsem tesznek azért, hogy egészségük megőrzése érdekében sportoljanak; a felnőtt népesség 16 %-a sportol, ha azonban szűkebb értelemben vesszük a sportolást, akkor a felnőtt népesség mindössze 9%-a végez sporttevékenységet; a fiatalok esetében a sportolók aránya 28%; az életkor növekedésével csökken a sportolási kedv; a rendszeresen sportolók körében legnépszerűbb a labdarúgás, kocogás, futás, kerékpározás, aerobik, tornázás, úszás; a rekreációs sporttevékenységet végzők nagy része létesítményhez nem kötötten sportol, általában nem szervezeti keretek között, hanem 72%-uk egyénileg és/vagy családban mozog; nem jellemző a szenior sport. A versenysport és utánpótlás-nevelés: a központi nyilvántartási rendszerben szereplő, versenyengedéllyel rendelkező, igazolt sportolók száma kb. 200 ezer fő; a versenysportra biztosított állami támogatás sportolónként átlagban 20 ezer forint; a szórás jelentős, egyes sportágak esetében 3 ezer forint/fő, más sportágak esetében 300 ezer forint/fő; az utóbbi években megnőtt a nemzetközi konkurencia, de ennek ellenére még mindig az élmezőnyben szerepel Magyarország az olimpiai pontszerzésben; az utánpótlás-nevelésben a versenysportból lemorzsolódott gyermekek sportolási lehetősége nem biztosított; a fogyatékosok versenysportjának, ezáltal a fogyatékkal élők sportolásának az integrációja a szándék. A sport feltételrendszere A létesítményellátottság, és -helyzet: általánosságban kijelenthető, hogy a települések, illetve a sportágak nagy része jelentős létesítménygondokkal küzd; a sportlétesítmény ellátottság katasztrofális helyzetben van, mind mennyiségi, mind minőségi mutatók alapján; 5
a sportlétesítményhez való hozzáférés a 2500 főnél kisebb településeken a legkevésbé biztosított; a legnagyobb problémát az uszodához való hozzáférés jelenti. A sportfinanszírozás: az EU országaival összevetve Magyarországon a sport alulfinanszírozott; Magyarországon az egyébként is alacsony állami támogatásoktól is messze elmarad a magántőke szerepe; az elosztás intézményi rendszere túlstrukturált, sokcsatornás rendszerben működik, azaz egy szervezet a tevékenységéhez több forráshoz kénytelen fordulni; a finanszírozási rendszer nem kellően részletesen ellenőrzött. A sport szervezeti és irányítási rendszere: a sport szervezeti felépítése túlstrukturált, a szükségesnél több a szervezeti lépcső és egység; több szervezet nagyszámú apparátussal és aránytalanul sok működési költséggel tevékenykedik, az információáramlás pedig minimális és nehézkes a szervezetek között; a vertikális és horizontális kommunikáció nehézségei, és az együttműködés hiánya jellemzi valamennyi szintet; a sportigazgatás (mint a közigazgatás) országos-megyei-települési struktúrára épül, de a nevesített feladatok ellátásához nincs mellérendelve kötött felhasználású állami normatíva, melynek eredménye ellátatlan feladatok; a központi sportigazgatás továbbra is kapcsolatot tart a megyei, valamint megyei jogú városok még működő sportigazgatási szerveivel, de a kapcsolatrendszer újragondolása elindult: a kialakulóban lévő regionális és kistérségi közigazgatási rendszerhez közelít; a gazdasági és jogi környezet változásai az utóbbi években elindították a sportegyesületek alkalmazkodási folyamatát: megszűnőben vannak a több szakosztályos sportegyesületek, helyükre a néhány, vagy csupán egy szakosztályt működtetők lépnek; a sportági szakszövetségeknél bejegyzett sportegyesületek száma jelentősen csökkent, ugyanakkor növekedett a versenyrendszerben nem szereplő sportegyesületek száma; a sportvállalkozási forma elsősorban a csapatsportágak mellett jelent meg, elsősorban a látványsport jelleg kihasználása miatt. 6
II. A sport társadalmi és gazdasági környezet Baranya megyében Baranya megye társadalmi, gazdasági állapota nem függetleníthető az ország, a régió társadalmi, gazdasági állapotától. A rendszerváltás óta eltelt időszakban jelentős változások történtek, melyek pozitív és negatív hatásai egyaránt tetten érhetők. Rontotta a megye helyzetét a megye periférikus földrajzi elhelyezkedése, nehéz megközelíthetősége, a Délszláv válság és a rossz gazdasági szerkezet. A régiók rangsorában a megelőző ciklus során a Dél-Dunántúli régió helyzete nem változott, az egy főre jutó GDP alapján továbbra is negyedik. A régión belül a megyék helyzete átrendeződött. Baranya megye a középmezőnyben található, jelenleg 11. a rangsorban. A gazdaság alapját a vállalkozások képezik, amelyek a gazdasági szervezetek döntő hányadát adják, a régió közel 92%-át. A Dél-Dunántúlon a vállalkozások 41 %-a Baranyában található. 2006. év végén megyénkben a nyilvántartott gazdasági szervezetek száma 48 315 volt, 2,5%-kal kevesebb az előző évinél. Ezen belül a vállalkozások száma 3 %-kal mérséklődött, a társas vállalkozás formába tartozók 2,5%-os növekedése, és az egyéni vállalkozások számának 6%-os csökkenése következtében. A vállalkozások száma csaknem minden nemzetgazdasági ágban csökkent. Ugyanakkor a népességszámra vetített fajlagos mutatók értéke (1000 lakosra vetítve) Baranya megyében 114. A külföldi tőke számára továbbra sem vonzó a térség, illetve Baranya megye, a gazdasági exportteljesítménye alacsony. A regisztrált munkanélkülieknek a munkavállalási korú állandó népességhez viszonyított aránya a dél-dunántúli régióban 2004-ben 8,5% volt, másfél százalékponttal magasabb, mint 2000-ben. 2006. év végén a KSH adatai szerint a 15-74 éves lakosok közül mintegy 156 700 fő tartozott a gazdaságilag aktív népesség körébe. A foglalkoztatottak száma 144 700, a munkanélkülieké 21 100 főt tett ki. A munkanélküliek, illetve álláskeresők száma 2006-ban 4,5%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliek gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya a 2005. évi 14,1%-ról 13,3%-ra mérséklődött. Az országos összehasonlításban a Dél-Dunántúlt jellemző munkanélküliségi ráta az egyik legmagasabb érték, növekedését tekintve pedig a legszámottevőbb a régiók között. A megyében ez az érték a megelőző évekre jellemző csökkenéssel szemben az utóbbi két évben markánsan emelkedő tendenciát mutatott. Ennek következtében tovább nyílik az olló a baranyai és az országos átlagos munkanélküliségi helyzetet kifejező mutató értékei között, amely megyénk leszakadási folyamatának tükröződése. A meghirdetett államreform jegyében folyik az államigazgatási szervek régiós átszervezése. Bár az érintett hatóságok és hivatalok hányadának központja Pécsen kap helyet, ugyanakkor több, fontos regionális szerepkörű intézmény székhelye a szomszédos megyeszékhelyre került, amely magától értetődően Baranyában köztisztviselői létszámleépítéseket generál. Az alkalmazásban állók száma gazdasági ág szerint (2006.) (melléklet) Az ország népességének természetes fogyása több évtizede tart, és Baranyában is érzékelhető. Továbbra is fogy a megye lakossága, az elmúlt években is 400-500 fő volt csökkenés mértéke. Az iskoláztatás szempontjából releváns korosztályra 2020-ig a csökkenő létszám lesz jellemző. Kivételt ez alól egyes Pécs agglomerációs körzetébe tartozó települések (pl.: Kozármisleny, Keszü, stb.) jelentenek. A népesség 60%-a 12 városban (Pécs, Komló, Mohács, Siklós, Szigetvár, Bóly, Harkány, Pécsvárad, Sásd, Sellye, Szentlőrinc, Villány), 40%-a 289 községben él, amelyek 90%-a 1000 fő alatti apró település. 7
A népesség 7 %-a tartozik valamely nemzetiséghez. A pozitív vándorlási egyenleget is beszámítva a megye népessége 2006. év végére ténylegesen 397 ezer fő-re csökkent. A természetes fogyás mellett csökkenti a megye lakosságát az elvándorlás, melynek egyik legfontosabb ösztönzője a munkavállalás, az elvándorlók körében nőtt a szakképzett fiatalok aránya. Baranya megye lakosságának várható alakulása Baranya Pécs Baranya Pécs nélkül 1990 418 642 170 039 248 603 1995 412 005 163 367 248 638 2000 400 806 157 332 243 474 2005 400 313 156 567 243 476 2010 383 105 146 243 236 862 2015 371 911 141 492 230 419 2020 359 766 137 175 222 591 Forrás: 2006. évig bezárólag a Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága A megyében folyó oktató-nevelő munka, illetve a megyében működő nevelési-oktatási intézmények számának alakulása az alábbiakban összegezhető. Bemutatása azért szükséges, mert a sport, az egészséges életmód elsődleges intézményesített kereteinek tekinthetők. Az óvodai nevelés Megyénkben az önkormányzatok többsége óvodáztatási kötelezettségeit óvodák fenntartásával és működtetésével valósítja meg. Egyre több önkormányzat azonban már nem tart fenn óvodát, a gyermekeket megállapodás szerint más települések óvodáiban látják el. Tovább csökkent az önálló intézményként működő óvodák száma. Az óvodások közel 60%-a városi óvodákban nyer elhelyezést. Az óvodai csoportok számának csökkenése mellett az óvodákba felvett gyermekek száma több helyen meghaladja a férőhelyek számát. A fenntartó önkormányzatok intézmények összevonásával az óvodákat többcélú közoktatási intézmények részeivé alakították, vagy tagóvodaként óvodaegységekként működtetik. Az alapfokú oktatás-nevelés Elsősorban az apró- és törpefalvakban az alsófokú közoktatási intézmények csak nehezen tarthatók fenn. A települési önkormányzatok intézményfenntartó társulásokat hoztak létre kötelező közoktatási alapfeladataik jelenleginél racionálisabb ellátása érdekében. Többcélú közös igazgatású intézmények létrehozásával és fejlesztésével, több települést érintő intézményfenntartó társulások kialakításával, a fenntartói jogok kistérségi társulásnak történő átadásával várhatóan biztosíthatók az intézményekkel szembeni eredményességi és hatékonysági elvárások, valamint a feladatok szakos ellátása és az irányítás szakszerűsége egyaránt. A középfokú oktatás A középiskolák férőhely kapacitása az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan nőtt megyénkben. Az érettségivel záruló középfokú oktatás expanziója az elmúlt négy évben tovább tartott, de a továbbtanulás szempontjából releváns korosztályba tartozók számának csökkenése következtében a folyamat megállt. 2007-től érzékelhetően csökken a tanulólétszám a 9. évfolyamon. A kedvezőtlen folyamat eredményeként a szakiskolai oktatásban résztvevők száma folyamatosan csökken. Ez a képzés és a munkaerőpiac összehangolatlanságát fokozza. Pécsen kívül Bólyban, Villányban, Siklóson, Sellyén, Vajszlón, Szigetváron, Szentlőrincen és Sásdon a települési önkormányzatok, illetve más, 8
nem önkormányzati fenntartók látnak el középfokú oktatást - önként vállalt feladatellátás keretében. Pécs Megyei Jogú Város középfokú oktatási intézményrendszere lehetőséget biztosít megyei és térségi beiskolázásra mind a középiskolákban, mind pedig a szakiskolákban. Baranya megye középfokú iskoláinak férőhely kapacitása meghaladja a továbbtanulók számát. A közoktatási intézmények fő adatai fenntartó szerint 2005/2006. tanév Fenntartó Óvoda Általános iskola Szakiskola, speciális szakiskola Középiskola Feladatellátási helyek száma Települési önkormányzat 194 147 13 29 Megyei önkormányzat 2 4 8 6 Központi költségvetési szerv 1 2 2 6 Egyház, felekezet 4 8 1 4 Alapítvány, természetes személy 3 2 3 5 Egyéb 1-1 7 ÖSSZESEN 205 163 28 57 Pedagógusok száma Települési önkormányzat 1099 3108 272 1076 Megyei önkormányzat 2 69 83 156 Központi költségvetési szerv 10 102 28 157 Egyház, felekezet 28 190 6 123 Alapítvány, természetes személy 7 23 33 51 Egyéb 2-4 18 ÖSSZESEN 1148 3492 426 1581 Gyermekek, tanulók száma Települési önkormányzat 11773 30337 3873 13281 Megyei önkormányzat 16 344 1120 1931 Központi költségvetési szerv 103 1086 265 1988 Egyház, felekezet 307 1623 20 1374 Alapítvány, természetes személy 80 61 447 1432 Egyéb 6-48 680 ÖSSZESEN 12285 33451 5773 20686 Forrás: 2006. évig bezárólag a Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága A bemutatás nem nélkülözheti a megye felsőoktatását, mivel intézményei a megye szellemi életében meghatározó szerepet töltenek be, illetve a megye humánerőforrásának záloga. A felsőoktatás megyei/régiós intézménye a Pécsi Tudományegyetem, mely közel harminc ezres hallgatói létszámával, kétezer oktatójával és tíz karával Magyarország egyik legnagyobb egyeteme, a Dél-Dunántúl tudásközpontja, egyidejűleg Magyarország legrégebbi egyeteme, gyökerei 1367-ig nyúlnak vissza. Tradicionális, klasszikus értékeket képvisel, és egyidejűleg sikeresen alkalmazkodik a jelen és a jövő kihívásaihoz. Hatása majdnem minden tudásterületet lefedő oktatási kínálatával messze meghaladja Pécs határait. Szekszárdon önálló kara, Kaposváron, Szombathelyen és Zalaegerszegen jelentős létszámú képzési programja működik. A hallgatók 60 %-a nem a régióból, hanem az ország más, távoli területeiről jön a Pécsi Tudományegyetemre tanulni. Az egyetemi karok: az Állam- és Jogtudományi Kar, az Általános Orvostudományi Kar, a Bölcsészettudományi Kar, az Egészségtudományi Kar, a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar, az Illyés Gyula Főiskolai Kar, a Közgazdaságtudományi Kar, a Művészeti Kar, a Pollack Mihály Műszaki Kar, valamint a Természettudományi Kar. 9
III. A sport területei A sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken eredmények céljából. (Európai Sport Charta) A sportban igazgatási és szervezési szempontból három területet lehet megkülönböztetni: iskolai és diáksportot, szabadidősport (rekreációs sportot), valamint versenysportot. Ezek szorosan összefüggnek egymással, integrált egészként szükséges kezelni. Az egyes területek érintik az épek és fogyatékkal élők sportját együttesen is, ezért néhány alkalmazásban nem külön, hanem az épek sportjának területeiben jelenítik meg a fogyatékkal élők sportját. III. 1. Az iskolai testnevelés és diáksport Az iskolai testnevelés és diáksport jelentősége elsősorban a korosztály fogékonyságában rejlik. Az iskolai testnevelés óra, illetve a tanórán kívüli rendszeres sportfoglalkozások alapozzák meg a gyermekek fizikai kondícióját, ugyanakkor ezek azok az (első) keretek, melyek között megszerettethető a mozgás, illetve tudatosítható a sportos, egészséges életmód fontossága. Jelentősége továbbá, hogy mással nem helyettesíthető értékeivel hozzájárul a fiatalok testi, lelki egészségéhez, szellemi é fizikai erőnlétük kialakításához, szabálytisztelő, pozitív közösségi magatartás megalapozásához, a reális önértékelés és önbecsülés kialakulásához. Szerepét az is erősíti, hogy a diákok többsége kizárólag iskolai keretek között végez rendszeres testmozgást. Általános helyzetkép A gyermekek, fiatalok sportolására, szabadidejének eltöltésére vonatkozó (legutóbbi) országos felmérések alapján: a gyermekek 75%-a kizárólag a testnevelésóra keretében végez rendszeres testmozgást; a diákolimpia versenyrendszerében a diákok 19%-a vesz részt; a sportszövetségi versenyrendszerben a gyermekek 6%-a sportol; az életkor emelkedésével csökken a rendszeresen sportolók száma. A Nemzeti Sportstratégia többek között az alábbiakban jelölte meg ennek okait: a testnevelő tanárok motivációjának hiánya; nincs kellő tudatosítás a tananyag (mozgásanyag) emberi szervezetre gyakorolt hatásáról; pénzügyi, adminisztrációs nehézségek; a tanórán kívüli foglalkozások rendszere nem egységes szemléletű; a diákolimpia tömegeket megmozgató volta ellenére kevésbé motiválja a diákokat a rendszeres testmozgásra; az igazolt és nem igazolt versenyzők közös versenyeztetésének problematikája; a számtalan szabadidő-eltöltési lehetőség megjelenésével a piacon számos konkurenciája akadt a sporttevékenységnek. A Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének (legutóbbi) állásfoglalása szerint az okok többek között az alábbiakban keresendők: a kötelező testnevelés órák száma kevés: az 1-4. vagy 1-6. évfolyamon heti 3 óra, a felső tagozaton heti 2,5 óra, a 9-13. évfolyamon heti 2 óra; a testnevelést nemcsak testnevelő tanárok, és testnevelés műveltségi területen végzett tanítók oktatják (1-6. évfolyamon); 10
a testnevelő tanárok tanítási időkeretébe nem számít bele a tanulók versenyre kísérése, illetve versenyeztetése, valamint a túrákon, táborokban való részvétele; az iskolák pedagógiai programjában általában nem került kiemelt helyre az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés; az iskolai egészségfejlesztő programok irányításával nem a testnevelő tanárokat bízzák meg; az iskolai sportkörök működésére biztosított (központi költségvetésből származó) összeg ( diáksport normatíva ) megszűnt, nem címkézve kerül a fenntartókhoz; az iskolai sportköröknek kevés lehetőségük van pályázatok benyújtására, ezáltal forrásaik szűkösek. A Baranya Megyei Diáksport Tanács a kialakult helyzet előidézőjeként többek között az alábbiakat jelöli meg: a közoktatási törvény iskolai sportra (is) kedvezőtlen módosítása (óraszámok, munkaidőkeret, finanszírozási nehézségek, stb.); a pályázati lehetőségek csökkenése; a szponzori támogatás megszűnése; a sportlétesítmények állagának romlása; a testnevelők aktivitásának csökkenése. Baranya megyei helyzetkép Az iskolai testnevelés feltételrendszerének változása szorosan kapcsolódik a közoktatási intézményrendszer elmúlt években bekövetkező átalakulásához (lásd. A sport gazdasági és társadalmi környezete Baranyában című részben), különös tekintettel a közoktatási intézményekben működő sportlétesítményekre. Ahogy a közoktatási intézmények, illetve a közoktatási feladatokat ellátó helyek száma folyamatosan csökken, úgy változik a tornaterem, tornaszoba száma is. Csak néhány helyen sikerült a fenntartó önkormányzatnak a tornaszobából jelentős anyagi ráfordítással, illetve központi költségvetési forrásból - tornatermet kialakítani, de ez igen ritka. Szabadtéri létesítménnyel a közoktatási intézmények zöme nem rendelkezik. Ahol van, ott elsősorban bitumenes vagy salakos kézilabdapálya vagy futópálya található. 2004. 2005. Tornateremmel, tornaszobával ellátott intézmények száma 210 205 Tornatermek, tornaszobák száma összesen 337 321 Tornateremmel vagy tornaszobával rendelkező általános iskolák száma Tornateremmel vagy tornaszobával rendelkező gimnáziumok Tornateremmel vagy tornaszobával rendelkező szakközépiskolák Tornateremmel vagy tornaszobával rendelkező szakiskolák Tornateremmel vagy tornaszobával rendelkező speciális szakiskolák 2006. 2007. 134 132 Tornatermek összesen 95 98 Tornaszobák összes. 77 72 17 20 Tornatermek összesen 20 23 Tornaszobák összes. 8 10 15 15 Tornatermek összesen 14 15 Tornaszobák összes. 7 18 8 9 Tornatermek összesen 7 7 Tornaszobák összes. 3 3 1 2 Tornatermek összesen 1 1 Tornaszobák összes. 1 1 Forrás: 2007. évig bezárólag a Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága 11
A tornatermek, tornaszobák nagy része rossz állapotban van, felújításra szorul. Az üzemeltetésükhöz szükséges anyagiakat a fenntartók nehezen tudják biztosítani, ezért évek óta nem történt felújítás, fejlesztés. Ennek ellenére több esetben a közoktatási intézmény bevételi forrása a sportlétesítmény bérbeadása, ami néha veszélyeztetheti az alapfeladat ellátást is. A közoktatási intézmények iskolai testneveléshez szükséges sporteszközökkel, sportfelszerelésekkel ellátottsága igen eltérő. Vannak olyan alapfokú oktatási intézmények, ahol a pedagógiai programjuk megvalósításához szükséges alapvető eszközök is hiányoznak (lásd: kötelező eszköz- és felszerelésjegyzékben foglaltak elérésének problémái). Azonban olyan is akad a megyében (főleg a megyeszékhelyen), ahol a jó gazdálkodás eredményeként sikerült olyan speciális sportági eszközöket beszerezni, ami több helyen kuriózumnak számítana (például: aerobik és fitness eszközök, stb.). Az ellátottságot, csak úgy, mint a sporteszközök, -felszerelések állapotát elsősorban az anyagi források befolyásolják. Amióta az iskolai testnevelésre és diáksportra fordítandó kötött normatíva (1.300.-Ft/tanuló) nincs a központi költségvetésben, azóta a közoktatási intézmények fenntartói saját hatáskörben rendelkeznek arról, hogy ezt az összeget mire kívánják fordítani. Jellemzően az egyéb gazdálkodási problémáik miatt nem az iskolai testnevelés és diáksport élvez előnyt. Csak kevés olyan közoktatási intézmény van, ahol továbbra is ekkora összeget szánnak a rendszeres testmozgás feltételeinek megteremtéséhez. Vannak azért kivételek: előfordul, hogy a fenntartói és közoktatás-vezetői szándék találkozik, és az önkormányzat közvetlenül, saját költségevetéséből juttat támogatást erre a sportterületre. Az iskolai testnevelés személyi feltételei adottak a megyében: az 5. 7. évfolyamtól szinte minden közoktatási intézményben a testnevelési órákat (főiskolai vagy egyetemi végzettségű) testnevelő tanárok vagy testnevelés műveltségi területen végzett tanítók oktatják. Kisebb települések közoktatási intézményeiben előfordul, hogy nem felsőfokú pedagógus végzettséggel, hanem sportedzői képesítéssel tartanak délutáni, tömegsport foglalkozásokat, illetve az iskolai sportkörökben sportági csoportfoglalkozásokat. A diáksport alapfeladata a közoktatásban (6-19 éves korig) tanuló fiatalok iskolán kívüli sportfoglalkoztatási és versenyrendszerének kialakítása, működtetése és az intézmény pedagógia programjával összhangban, azt kiegészítő és gazdagító szabadidős sporttevékenységek szervezése. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény arról rendelkezik, hogy az iskola köteles biztosítani ha az iskolában legalább négy évfolyam és annak keretén belül évfolyamonként legalább egy-egy osztály működik az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Ez utóbbi forma kedvezőbb a forrásszerzés szempontjából, de sajnos kevés intézmény választja, a sok adminisztratív és összetett pénzügyi-gazdálkodási teendőkre hivatkozással. Baranya megyében is inkább az iskolai sportkör (ISK) működtetése a jellemző, csak néhány esetben látja el feladatokat diáksport egyesület. A megyében működő iskolai sportkörök száma az intézmények összevonása, illetve betagozódása miatt az elmúlt években változott, jellemzően kismértékben csökkent. A diáksport versenyrendszerének Baranya megyei szervezője és irányítója a Baranya Megyei Diáksport Tanács (a továbbiakban: DST) amely a Magyar Diáksport Szövetség területi szervezete a megye diáksport szervezeteire épülő, tevékenységüket összehangoló, önkormányzati elv alapján működő érdekképviseletet ellátó, társadalmi szervezet. 1987-ben jött létre és akkor alakultak meg a kistérségi/körzeti szinten működő Diáksport Bizottságok Pécs, Komló, Mohács, Siklós és Szigetvár központtal is. A rendszerváltást követően, a civil szerveződések létrehozását támogató, az egyesületi jogról és a közhasznú szervezetekről szóló jogszabályok megszületése után vált a Diáksport Tanács - majd folyamatosan a 12
diáksport bizottságok (továbbiakban: DSB-k) többsége - önálló jogi személlyé. Jelenleg csak Siklós és térsége, valamint a Középiskolai Diáksport-bizottság nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel, így működését a megyei szervezet alapszabálya szerint végzi. A DST legfőbb döntéshozó szerve a küldöttközgyűlés, melynek kizárólagos jogköre az éves költségvetés és a közhasznúsági jelentés elfogadása, valamint a tanévre szóló versenykiírás és versenynaptár jóváhagyása. Ennek megfelelően évente legalább kétszer ülésezik. A küldöttközgyűlések közötti időszakban általában havonta ülésezik a háromtagú elnökség és negyedévente az aktuális teendők miatt a tagszervezetek vezetőivel kibővült elnökség. A szervezet gazdálkodását háromtagú Felügyelő Bizottság ellenőrzi. Az operatív feladatokat (versenyek, programok szervezését, nyilvántartások vezetését, nevezések továbbítását, kapcsolattartást a tagszervezetekkel, szakszövetségekkel, a versenyek helyszínein szükséges pénzügyi feladatok ellátását, stb.) a DST titkára látja el. A területi szervek, a DSB-k elnökei választott tisztségviselők, többségükben testnevelő tanárok. Sportszervezési tevékenységükhöz a helyi önkormányzatoktól vagy iskolájuktól, esetenként a kistérségi társulásoktól kap(hat)nak segítséget. A Diáksport Tanács célja, hogy a tanulóifjúság egészséges életmódra nevelésének elősegítése érdekében megkedveltesse a rendszeres testedzést, sportolást, növelje a rendszeresen sportoló diákok számát és a versenysport utánpótlás bázisát. Tevékenységi körében első helyen az alapfokú, a szabadidős és a diákolimpiai versenyrendszer szervezése és lebonyolítása áll. Ezt a feladatot a Magyar Diáksport Szövetség versenyrendszere alapján elkészített, egyes tanévre vonatkozó versenyprogramjuk alapján látják el. Ebben (egy tanévben általában) csak a megyei diákolimpiai versenyek - melyek 12 sportágban és hat korcsoportban kerülnek megrendezésre - több mint 70 versenynapot jelentenek. Ezeket előzik meg a tagszervezetek, a DSB-k által rendezett körzeti diákolimpiai versenyek. A megyei diákolimpia program- és versenyrendszerben a tanulói részvétel összességében növekedett annak ellenére is, hogy az összes tanulólétszám a megyében csökkent. Ezt annak a tudatában is eredményként értékeli a DST, ha egy diák több versenyen is részt vesz, hiszen számuk minden évben szerepel a kimutatásban. Sportág 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Asztalitenisz 224 250 256 230 255 260 Atlétika 5 946 7 013 7 513 6 443 6 513 6 739 Duatlon 285 262 181 204 282 326 Grundbirkózás 96 42 56 110 92 100 Játékos sportverseny 648 702 684 666 682 360 Kézilabda 1 402 1 956 2 212 1 658 1 918 1 770 Kosárlabda 1 092 1 203 1 332 1 543 1 233 1 722 Labdarúgás 3 463 3 613 4 175 4 025 3 675 3 251 Röplabda 698 708 718 656 608 796 Torna 298 280 296 313 286 402 Úszás 427 500 814 941 910 1 714 Szellemi Diákolimpia 24 24 24 32 32 36 Összesen 14 636 16 553 18 261 16 813 16 486 17 476 Forrás: A Bm-i Diáksport Tanács 20 éves működéséről szóló beszámolója (2007.) A DST megyei versenyeken kívül országos diákolimpiai döntők, térségi elődöntők, bajnokságok, valamint különböző sportági szakszövetségek/sportszövetségek által szervezett diáksport versenyek rendezéséből is részt vállal. A diákolimpiai versenyeket kiegészítik a szabadidős diák rendezvények, mint például az amatőr kézilabda, kosárlabda és röplabda csapatversenyek, illetve az évenként különböző módon szervezett Diáksport 13
Napok (pl. 2005-ben Megyei Sportnap, 2006-tól Integrált Sportnap) és lehetőség szerint a nyári diáksport-vezető táborok. Az alapfokú, a szabadidős és a diákolimpiai versenyrendszer lebonyolításának feltételei: A DST az infrastrukturális hátteret, vagyis egyrészt az iskolai sportlétesítményeket, másrészt az önkormányzatok, illetve a sportegyesületek által fenntartott létesítményeket bérlés útján tudja csak biztosítani, ami komoly anyagi terhet ró a szervezetre (főleg az évente növekvő bérleti- és hozzákapcsolódó közüzemi díjak figyelembe vételével). A DSB-k a körzeti programokhoz a körzetközpontok önkormányzati fenntartású, elsősorban iskolai sportlétesítményeit használják, eltérő fizetési feltételekkel. A megyei döntők, illetve országos elődöntők, döntők helyszíne gyakran a speciális elvárások miatt a városokba koncentrálódik, ahol nem csak a létesítményt biztosítják az üzemeltetők, hanem a szükséges sporteszközöket is. Sajnos olyan eset is előfordul, hogy speciális eszköz híján, a programon részt vevő intézmények, vagy a tanulók hozzák a versenyen induláshoz szükséges eszközöket. A megyei diákolimpiai felkészülési- és versenyprogram létesítményei körzetenként, illetve a sportlétesítmény jellege szerint: Komló Mohács Pécs Siklós Szigetvár Fedett Városi Sportközpont - Komló Uszoda - Komló Munkacsarnok- Komló Városi Sportcsarnok - Mohács Lauber Dezső Sportcsarnok PVSK-csarnok Hullámfürdő Sportcsarnok Harkány Sportcsarnok Sellye Városi Sportcsarnok - Szigetvár Szabadtéri Bányász Sportkör sportpályái - Komló Városi sportpályák Sásd Sportpálya - Szászvár MTE pálya - Mohács Újvárosi pálya- Mohács Várkői Diáksport Centrum PVSK pálya Városi Műjégpálya Sportpálya Beremend Sportpálya Harkány Sportpálya Sellye Sportpálya Siklós Sportpálya Sellye Sportpálya - Szigetvár Sportpálya - Szentlőrinc Várkői Diáksport Centrum Pécs PVSK pálya Pécs MATÁV pálya - Pécs Városi Műjégpálya - Pécs Körzet iskolák sportcsarnok tornaterem tornaszoba szabadtéri száma Komló 15 0 13 3 17 Mohács 29 1 12 0 17 Pécs 34 0 23 8 36 Siklós 22 3 7 8 18 Szigetvár 21 2 14 2 13 Középiskolák 40 13 27 16 35 Összesen 161 19 96 37 136 Városi Sportcsarnok - Mohács Lauber Dezső Sportcsarnok - Pécs Középiskolák Gandhi Sportcsarnok - Pécs Hullámfürdő Pécs PTE ÁOK Tornacsarnoka - Pécs PEAC Tornacsarnok Pécs PTE TTK Tornacsarnoka Pécs PTE TTK Sportcsarnoka - Pécs Forrás: A Bm-i Diáksport Tanács 20 éves működéséről szóló beszámolója (2007.) 14
A DST a humánerőforrást, vagyis a játékvezetőket és versenybírókat, a versenyeken/rendezvényeken közreműködőket a megyei sportági szakszövetséggel/sportszövetséggel együttműködésben, vagy testnevelő tanárok bevonásával, saját forrás felhasználásával biztosítják. A versenyek/rendezvények kötelező sportorvosi felügyeletét a Baranya Megyei Sportorvosi Intézet közreműködésével oldják meg. Ezek költségeit saját forrásból finanszírozzák, a hatályos szakszövetségi versenybírói/játékvezetői díjakról szóló iránymutatások, valamint a sportorvosi díjakról szóló jogszabály figyelembe vételével, a hatályos számviteli eljárásoknak megfelelően. A feltételek biztosításához szükséges anyagi eszközök, a DST számára rendelkezésre álló források jelentős része a megyei önkormányzattól, illetve azon keresztül a központi sportigazgatási szervtől származik. Átfutó tételként jelentkezik a DST gazdálkodásában a résztvevők hozzájárulása a táborokhoz, illetve a Magyar Diáksport Szövetség által az országos versenyek rendezési költségeire átutalt összeg. A kiadások zöme közvetlenül az alapfeladat ellátáshoz (verseny- és programrendszer működtetéséhez) kapcsolódik: teremés pályabérleti díjak, versenybírói- és játékvezetői díjak, oklevelek, érmek, kupák vásárlása. Kiadásként jelentkezik 2005. évtől a főállású titkár bére, és jelentős kiadási tétel még személyi kifizetésekhez kapcsolódó közterhek is. Költségvetésünk főbb mutatói alapján megállapítható, hogy a működési támogatást folyamatosan felváltotta az élősport támogatása, illetve a centralizált felhasználást a körzeti/helyi rendezvényekre átadás. Bevételek 2002 2003 2004 2005 2006 2007 BMÖ és NSH 9 841 7 412 9370 12 725 11 692 7 450 MDSZ (orsz. versenyekre) 2 104 13 955 13 291 4 409 6 607 1 035 Pályázat 1 400 1.550 1 600 500 1 600 400 Közhasznú tev.-ből 1 983 2 413 544 1 665 444 936 (részvételi díjak) Tagdíj 608 493 1 064 986 1 004 951 Összesen 13 832 25 823 25 869 20 285 21 347 10772 Összesen az átfutó tételek nélkül* 9 745 9 455 12 034 14 211 14 002 7 325 Kiadások Anyagjellegű (közhasznú 2 538 1 224 1 854 2 041 1 804 1 246 tevékenységből származó) Bér jellegű (a titkár bére) - - - 3 065 3 040 1 920 Megbízási díjak (orvosi - 242 442 318 6 51 ügyelet, előadói díjak stb.) Közterhek 296 267 132 1 105 1 158 1 018 Versenybírói díjak 2 206 4 200 2 720 2 958 3 772 2 076 Egyéb működési és dologi 11 274 17 130 15 410 10 388 9 656 3 412 (versenyek + működtetés) Tagszervezetek tám.-a - - 1 315 2 072 3 100 300 Nemzetközi kapcsolatok - - - 600 400 0 Összesen 16 314 23 063 21 873 22 547 19 836 10 023 Összesen az átfutó 12 227 6 691 8 038 16 473 14 002 7 576 tételek nélkül* Forrás: A Bm-i Diáksport Tanács 20 éves működéséről szóló beszámolója (2007.) 15
Feladatellátási kötelezettség A sportról szóló 2004. évi I. törvény a települési és helyi önkormányzat feladataként is meghatározza: az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlás feltételeinek megteremtését; az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételek a közoktatásról szóló 2003. évi LXXIX. törvényben meghatározottak szerinti biztosítását. Továbbá a megyei önkormányzat sportszervezési feladatkörében állapítja meg: a területén tevékenykedő sportszövetségek működésének alapvető feltételeinek segítését; az iskolai területi versenyrendszerek kialakításának, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolításának segítését. Az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlás feltételeinek megteremtése, és az iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételek biztosítása törvényi kötelezettséget a Baranya Megyei Önkormányzat a fenntartásában lévő közoktatási intézményekben teljesítette. A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában négy, alapvetően sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását (szegregáltan) biztosító alapfokú oktatási intézmény, és három középiskola van. Az intézményekben az iskolai testneveléshez és sporttevékenységhez szükséges feltételek részben vagy teljes egészében rendelkezésre állnak. Kimutatás a Baranya Megyei Önkormányzat közép- és az alapfokú közoktatási intézményeinek az iskolai testneveléshez rendelkezésre álló feltételeiről (melléklet) Az intézmények megfelelnek a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben foglaltaknak, mely szerint kötelesek biztosítani ha az iskolában legalább négy évfolyam és annak keretén belül évfolyamonként legalább egy-egy osztály működik az iskolai sportkör működését. A hét intézmény közül csak egy nem, vagy csak részlegesen felel meg a törvényi kötelezettségnek, ahol a heti két-két órában tartott tömegsporttal kívánják kiváltani az iskolai sport feladatellátását. Kimutatás a Baranya Megyei Önkormányzat közép- és az alapfokú közoktatási intézményeiben működő iskolai sportkörökről (melléklet) A területén tevékenykedő sportszövetségek működésük alapvető feltételeinek segítése, illetve Az iskolai területi versenyrendszerek kialakításának, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolításának segítése törvényi kötelezettség teljesítését a Baranya Megyei Önkormányzat elsősorban a Baranya Megyei Diáksport Tanáccsal való együttműködés keretei között valósította/valósítja meg. A DST a tevékenységét 1997. évtől a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Sportcsoportja, és annak megszűnte után a Hivatal Humánszolgáltatási Irodája aktív közreműködésével, a diáksport titkári teendőinek teljes körű ellátásával és a szükséges munkafeltételek biztosításával végezte. A gazdasági, pénzügyi feladatokat - megállapodás alapján - a Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetségének alkalmazásában álló munkatársak végezték. 2005. évben a Baranya Megyei Önkormányzat saját feladataiból (a szervezet profiljának megfelelően) - szerződés alapján és a feltételek biztosításával 16