Bevezetô. Tartalom. Kikapcsolódásképpen szabadidô rovatunk az ejtôernyôzés világába nyújt rövid betekintést.

Tartalom Stratégia Regionális kompetenciarendszer 4 Leányvállalatok Synergonnal a háttérben 5 A virágzó leány 6 Felülnézet Intelligens 5. folyosó 7 Kitekintô Globális (tér)erô 8 Esettanulmány Digitális médiaarchívum: Haladjunk a korral! 9 Trend Médiapiaci trendek: idén véget ér a recesszió? 12 Esettanulmány Magyarország legfejlettebb kórház-infomatikai rendszere a Nyírô Gyula Kórházban 13 Integrált PICK-csoport 14 Tanácsadás EU-tanácsadás: EU-konform külkereskedelem 16 Esettanulmány Érintôképernyôs kiskereskedelmi rendszer a McDonald s-nál 17 Technológia MyAVIS TM mobil értékesítési rendszer 18 Tanácsadás Portálmegoldások mint az önkormányzati IT-rendszerek integrátorai 19 Melléklet IP-telefonrendszer a CIB Bankban: a tökéletes megoldás 20 Cisco az IP-telefónia élvonalában 21 IP-telefonrendszerek: az uralkodó trend 22 A videotelefon itt van! 23 Tanácsadás Információéletciklus-menedzsment adattárolás okosan 25 Technológia Kockásfüzet-módszer vagy egy nagyágyú? 26 Féregírtás 27 IT mint üzletorientált szolgáltatás 28 Telefonközpontos helyett hangfelismerés 29 Szabadidô A zuhanás szerelmesei 31 Kortárs Galéria Tilless Béla szobrász- és festômûvész 32 ArcSyn Bárány Zsolt, Kozák Ákos, Radnóty Zoltán, Reicher Péter 34 Synergon Magasyn Kiadja a Synergon Informatika Rt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. Telefon: 399-5656 Fax: 399-5599 www.synergon.hu magasyn@synergon.hu Felelôs kiadó: Molnár Zsolt Mûvészeti elôkészítés: Absolut Reklám Kft. Fotó: Címlap, portré Bozsó András, Zalka István Kortárs Galéria Markovics Ferenc ISSN 1586-572X Magasynunk ingyenesen megrendelhetô honlapunkon. Bevezetô A nyárnak már vége, a Synergonnál azonban az elmúlt hónapokban korántsem volt uborkaszezon: több fontos és érdekes projektet fejeztünk be, s elkezdtük kialakítani azt a kompetenciacentert, mely társaságunk regionális súlyának növelését hivatott elôsegíteni. A Magasyn ôszi számában Olvasóink érdeklôdésének megfelelôen a korábbinál több esettanulmány található nemrégiben lezárt projektjeinkrôl, melyek számos technológiai írással egészülnek ki. Reményeink szerint Olvasóink tetszését megnyeri majd új mellékletünk is, amely az egyre nagyobb népszerûségnek örvendô IPtelefónia világába kalauzol el. Kikapcsolódásképpen szabadidô rovatunk az ejtôernyôzés világába nyújt rövid betekintést. Reméljük, hogy magazinunk ôszi száma is hasznos és érdekes olvasnivaló lesz mindenki számára. Molnár Zsolt molnar.zsolt@synergon.hu 3

stratégia Regionális kompetenciacenter A Synergon Atos Origin jelen formájába való átalakítása volt a kezdete annak a folyamatnak, melynek eredményeképpen a Synergon minél jobban ki szeretné használni regionális jelenlétét és az ebben rejlô szinergialehetôségeket. A következô lépés egy regionális kompetenciacenter létrehozása, melyrôl Kovács Attilával, a Synergon Atos Origin ügyvezetô igazgatójával, valamint Montvai Tamással, a Synergon Kommunikációs Divíziójának vezetôjével beszélgettünk. Mit takar, milyen szolgáltatási körre terjed majd ki ez a központ? Kovács Attila: Elsôsorban a deszktop- és szerverüzemeltetésekre, helpdesk-szolgáltatásokra, valamint a Kommunikációs Divízió esetében hálózati kommunikációs (networking) szolgáltatásokra. Ezen területek koordinálására szeretnénk kialakítani egy olyan közös helpdesket, mely a tagvállalatok jelenlegi helpdeskjeit egy virtuális regionális szolgáltatássá egyesíti. Ez azt jelenti, hogy azonos, egységes módszertannal, azonos adatbázissal, de lokális nyelven tudunk majd hibát regisztrálni, problémát megoldani, eszkalálni, ami a regionális szolgáltatásaink gerincét képezi. Hogyan illeszkedik a Synergon stratégiájába egy regionális kompetenciacenter létrehozása? K. A.: Az Atos Origin Magyarország megvásárlása, valamint az Atos Origin BV-vel való partneri együttmûködés olyan üzletekkel, ajánlatokkal járhat, melyeknek a szállítási köre kiterjed a Synergon-csoport mûködési országain túl Szlovéniára, Jugoszláviára, Romániára, illetve Bulgáriára is. Montvai Tamás: Ez a gondolat nem új keletû. A Synergon már régóta segítséget nyújt az egyes tagvállalatoknak helyi projektjeik kivitelezéséhez mint a hálózatintegrációs kompetencia fô képviselôje. Ezen folyamat folytatásának tekinthetô a regionális kompetenciacenter létrehozása, amely révén eséllyel pályázhatunk régiós projektekre. A leányvállallati projektekben elindult közös munkában olyan fókuszterületeket határoztunk meg, amelyek kurrens technológiák, így jól értékesíthetôk az egyes leányvállalatok számára is: elsôsorban az új technológiás hálózati megoldások és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások. Ezek közé tartoznak a különbözô hálózati biztonsági megoldások, az adat-hang integráció, illetve az IP-telefónia. Ezek azok a területek, ahol a Synergon már hazai pályán is meg tudta különböztetni magát a konkurenseitôl, így ezek a leányvállalatok számára is versenyelônyt jelentenek. Lesznek partnerei is a Synergonnak? M. T.: A Synergon-csoport mûködési területein kívül is partnereket keresünk, olyanokat, akik meghatározók az adott országban az informatika valamely területén. A további akvizíció sem idegen tôlünk, így esetleg lesznek cégek, amelyekkel egészen szorosra fûzzük az együttmûködés szálait. Természetesen a partnerek is a Synergon-csoport tagvállalataihoz hasonlóan a regionális kompetenciacenterhez fognak csatlakozni. Kovács Attila Montvai Tamás Milyen elônyei származnak a regionális kompetenciacenterbôl az ügyfeleknek? M. T.: Magyarország regionális szinten relatíve magas fejlettségének köszönhetôen már átesett azokon az alapvetô infrastrukturális projekteken, amelyeken a környezô országokban esetleg még csak most gondolkoznak. A Synergon által végrehajtott tudástranszfer segít felhívni a figyelmet az új technológiákra, melyek révén az ügyfelek költséghatékonyan tudnak mûködni. Ezentúl a regionális ügyfeleknek egyértelmû elônyt jelent, hogy egy adott partnert kell csupán kiválasztaniuk, aki aztán regionálisan képes kiszolgálni informatikai igényeiket. A célunk nem az, hogy disztribúciós képviseletként jelenjünk meg a régióban, hanem hogy valódi hozzáadott értéket képviseljünk, azaz az egyes gyártók termékeit, illetve saját termékeinket integrált megoldásként kívánjuk ajánlani. A center létrehozására van piaci igény, vagy a Synergon tesztelni szeretné a piacot? K. A.: A Synergon több olyan projektet bonyolít és bonyolított már le, amelyben igen fontos szerepet játszhat a regionális kompetenciacenter. Úgy vélem, van erre igény a piacon, és elképzelésünket az élet visszaigazolja, hiszen a megvalósítás során kapkodva létrehozni egy ilyen szervezetet már késô lenne. Vannak-e ezen a téren versenytársai a Synergonnak? K. A.: Hazai vetélytársaink regionális szinten még nem tevékenykednek, közép-európai konkurencia azonban van, a multinacionális társaságok mûködésükbôl kifolyólag tudnak pályázni és vannak jelen. 4

Milyen elônyöket tud a Synergon felmutatni a konkurenciával szemben? K. A.: Egy multinacionális céggel a Synergon elsôsorban a költségek terén tud versenyezni, ami azonban nem jelenti azt, hogy alacsonyabb színvonalon elégítenénk ki az igényeket, sôt! A Synergon olyan szervezeti formával rendelkezik, hogy költséghatékony tud lenni, azaz az adott ország árszintjén képes szolgáltatásokat nyújtani az ügyfeleinek, a háttérben pedig megvannak azok a kompetenciák, amelyeket, ha az egész régióban allokálunk, költségük igencsak versenyképes lehet. Ezenkívül az Atos Origin BV-vel kötött partneri szerzôdésünk is hozzásegít komoly üzletekhez, s ezáltal nemcsak a régióban, de egész Európában tudunk szolgáltatásokat nyújtani. Mikorra lesz kész a központ, s milyen szerepet játszanak majd a külföldi leányvállalatok? K. A.: A szervezetet, a mûködési módot, infrastruktúrát az idei év végéig fel kell állítani. Külföldi projekt esetén a külföldi leánycég végzi el a helyszíni tevékenységeket, bár a távfelügyelet is megvalósítható. Infinity a.s. Infinity Slovakia s.r.o. A gyártók minôsítései kiterjednek az egész Synergon-csoportra? M. T.: A gyártói minôsítések megszerzésében arra törekszünk, hogy az összes leányvállalatra kiterjedjenek. Vannak már ilyen típusú gyártói szerzôdéseink, illetve folyamatosan terjesztjük ki meglévô lokális szerzôdéseinket. Egyes esetekben azonban erre nincs is szükség: ha EU-tagállamban (például Szlovákiában, Csehországban) végzünk projektet, akkor a Synergon is tud szállítani. Synergon Rt., Fibex Kft., Synergon Atos Origin Kft. Span d.o.o. leányvállalatok Synergonnal a háttérben A Synergon 2000-ben szerzett többségi részesedést a Span d.o.o.-ban, mely révén szakmai befektetôként kívánt megjelenni a horvát piacon. A magyar és a horvát cég együttmûködésének eredményeirôl kérdeztük Nikola Dujmovic-ot, a Span ügyvezetôjét. - Milyen elônyökkel jár a Span számára, hogy egy regionális vállalatcsoport tagja? Nikola Dujmovic: Az biztos, hogy a Span nagyon sokat profitált a Synergonnal való kapcsolatból, hiszen ha segítségre volt vagy van szükségünk, akkor azt az anyacégtôl mindig megkaptuk, illetve megkapjuk. Erre azért van lehetôség, mert egyrészt a Span számára nagy Nikola Dujmovic méretû projektek a csoport nagyságához képest nem számítanak túlzottan jelentôsnek, másrészt pedig a csoporton belüli kompetencia igen széles, mely kitûnôen kamatoztatható regionális szinten. A Synergonnal való együttmûködés következtében a Span stabilabb és erôsebb vállalattá nôtte ki magát Horvátországban, s mindössze 50 alkalmazottal már a hatodik legnagyobb rendszerintegrátor az országban. - Milyen kilátásokat fogalmazott meg a Span az idei évre vonatkozóan? N. D.: Az idei évre 600 millió dollárra (120 milliárd Ft) becslik a piackutató cégek Horvátország teljes IT kiadásait, melybôl a Span várhatóan 8 millió dolláros (1.6 milliárd Ft) bevétellel részesedik. Ezen belül 2.5-3 millió dollárt (500-600 millió Ft) generálhatnak a szolgáltatások, szemben a tavalyi 2 millióval (400 millió Ft). A társaság a szolgáltatások tekintetében 20%-os bôvüléssel számol az elkövetkezô évekre, ami magasabb is lehetne, ha a tavalyi évben nem lettek volna parlamenti választások az országban. A választások következtében ugyanis számos kormányzati projektet leállítottak, melyek lassan indulnak csak újra. A horvát piac azonban egyelôre meglehetôsen bizonytalannak tûnik. 5

leányvállalatok A virágzó leány Gyakorlatilag lezárult az Atos Origin-integráció a Synergonon belül, a két cég kultúrájának ötvözése nem volt könnyû feladat, de összességében sikeres volt mondta el Kovács Attila, a Synergon Atos Origin (SAO) ügyvezetô igazgatója. A Synergon Atos Origin az elsô félévben felülmúlta a terveket, várhatóan a második félév is további növekedést hoz. Hol tart az Atos Origin integrációja? Kovács Attila: Az Atos Origin integrálása a Synergonba gyakorlatilag már hónapokkal ezelôtt lezajlott, a két szervezet között május óta már egyáltalán nincsen mozgás, a vezetôk is véglegesek és stabilak. Véleményem szerint kialakult egy egységes, erôs menedzsment, és a dolgozók is megnyugodtak. Ehhez az is hozzájárult, hogy a cég szerzôdésállománya folyamatosan bôvül, a stratégia változatlan, és a cég kiszámítható úton halad. Hogyan alakult az elsô féléves teljesítmény az egy évvel korábbihoz képest? Kovács Attila K. A.: Úgy gondolom, hogy az idei teljesítményt nem lehet összehasonlítani a tavalyival, mivel a Synergon Atos Origin csak a Managed Services tevékenységre koncentrál, és e tekintetben komplexebb cég, mint egy évvel ezelôtt az Atos Origin Magyarország MSüzletága volt. Az Atos Origin ERP-csoportja jelenleg a Synergon üzleti alkalmazások divízióját erôsíti, ami egy heterogénabb, erôsebb, nagyobb egység, mint egy évvel ezelôtt az Atos Origin üzletága volt. A féléves eredményt sokkal inkább érdemes a tervekhez mérni: a várt számokat az elsô félévben jelentôsen felülmúltuk, és annak ellenére sikerült közelíteni a pozitív eredményt, hogy az akvizíció következtében jelentôs költségek terhelték a társaságot. Komoly eredménynek tartom ugyanakkor azt is, hogy a SAO szerzôdésállománya mind számosságát, mind értékét tekintve növekedett, s ennek következtében a bevételi oldal egyre inkább tervezhetôvé és kiszámíthatóvá válik, a leányvállalat stabilitása pedig növekszik. Ez volt az akvizíció egyik fô célja, azaz hogy a két vállalat szerzôdéseit integrálva a tevékenység egy olyan kritikus tömeget érjen el, amely stabil és gazdaságos mûködést biztosít. Az idei és a jövô évre milyen terveket fogalmazott meg a menedzsment? K. A.: A nyereségesség fenntartásán túl az outsourcing területén a piaci részesedés növelését tûztük ki célul, ami olyan új piaci terület, ahol komoly növekedési potenciálra számítunk. Ezen a piacon egyegy projekt elnyerése mögött sokszor stratégiai befektetés található, természetesen ez elôfordul a SAO esetében is. Nem akarunk lemaradni a versenyben. Milyen visszajelzések érkeztek az ügyfelek részérôl a SAO átalakulásáról? K. A.: Az ügyfelek részérôl nyilvánvalóan volt egyfajta bizalmatlanság a Synergontól érkezett vezetôkkel szemben, mindazonáltal ezt a bizalmatlanságot legyôztük azzal, hogy a szolgáltatások minôségét megôriztük, és szélesebb körû szolgáltatásokat nyújtottunk, nyújtunk. A stabilitást tükrözte az is, hogy igyekeztünk dolgozóinkat megôrizni, és pozitívumként csapódott le az is, hogy a Synergon Atos Origin mögött egy tôkeerôs, széles körû minôségi szolgáltatások nyújtására képes cég, a Synergon áll. Azt azonban érezzük, hogy a piac elsôsorban nemcsak a szolgáltatások minôségén keresztül méri a szállítókat, hanem természetesen az ár is egy igen fontos tényezô napjainkban. Mennyire volt sikeres az a terv, amely szerint a SAO ügyfeleinek a Synergon egyéb termékeit is ajánlani lehet? K. A.: Részben sikeres volt, de természetesen egy ilyen folyamat beindulásához hosszabb idô szükséges. Az elsô pozitív jelek azonban már most megmutatkoznak, hiszen a Synergon más üzletágai is dolgoztak projekteken az elmúlt idôszakban a Synergon Atos Origin ügyfeleinél. A bizalom további erôsödése azonban megítélésem szerint újabb ilyen jellegû üzleteket fog generálni. Fél évvel ezelôtt az IT-outsourcing-piac növekedését lehetett prognosztizálni. Mennyire jött be ez a várakozásuk, és milyenek a kilátások most? K. A.: A piacon nô az ügyfelek és a lehetôségek száma, de a szállítóké is. Az elmúlt idôszakban gomba módra szaporodtak az outsourcinggal foglalkozó társaságok, melyeknek szakmai megítélése az ügyfelek feladata. A piac növekedése azonban mindenképpen pozitív a Synergon szempontjából, hiszen tapasztalataink és referenciáink megfelelô alapot szolgáltatnak a nyerés esélyére. Az Atos Origin BV-vel való partneri együttmûködés meghozta az eredményt? K. A.: Az együttmûködés következtében már több üzletet is megkötöttünk, melyek között szerepelt néhány kisebb, ám stratégiailag igen fontos projekt is. Emellett egy nagyobb projekttel is büszkélkedhetünk a partneri kapcsolat eredményeképpen, melyet az Atos Origin BV helyszíni jelenlétének megszûnésével tudtunk átvenni. Az ilyen irányú ajánlatok kérése folyamatosnak tekinthetô, ami azért nagyszerû, mert itt nemzetközi, illetve regionális projektekrôl van szó. 6

felülnézet Intelligens 5. folyosó A Quadrilaterale együttmûködés keretében 2004. május 18-án magyar horvát olasz szlovén informatikai miniszteri találkozóra került sor Nagykanizsán, ahol Kovács Kálmán és partnerei együttmûködési megállapodást írtak alá az információs társadalom kiépítésére irányuló együttmûködésrôl és az Intelligens 5. folyosó projekt elindításáról, melynek végrehajtására regionális fejlesztési hálózatot hoztak létre. Mi a célja az 5. intelligens folyosónak, s milyen jövôbeni feladatokat szánnak a rendszernek? Kovács Kálmán: A kezdeményezés célja a Velence Trieszt/Koper/Rijeka Budapest Záhony ( Kijev Moszkva) tengelyû 5. páneurópai folyosórendszer (távközlési, közlekedési, energiahálózatok) által lefedett térség gazdasági versenyképességének növelése, az információ és tudás áramlásának elôsegítése az informatika és a fejlett technológiák alkalmazása által. A szállítási, energetikai, turisztikai, távközlési és kereskedelmi tengelyen a jelentôsebb infrastrukturális beruházások jórészt megvalósultak, illetve befejezésükhöz közelednek. Fontos, hogy a fizikai infrastruktúrán túlmenôen egy olyan tudásalapú rendszert hozzunk létre, amelynek köszönhetôen erôforrásainkat a leghatékonyabban tudjuk kihasználni, és az egész régió gazdaságának gyors fejlôdését tudjuk biztosítani. A létrehozott hálózat célja, hogy integrálja a kormányzatokat, a helyi önkormányzatokat és a régiókat, valamint a piaci szereplôket és az egyetemeket. Ennek megfelelôen a hálózatnak minden országból tagja egy-egy minisztérium, önkormányzat (vagy önkormányzatok szövetsége), egyetem, kereskedelmi kamara, illetve az IT-szektort képviselô szervezet. Az egyes országokban kijelölt koordinátorok képviselik és bevonják saját országuk megfelelô szegmensét, és együttmûködnek a további szegmensek képviselôivel. A hálózat ily módon minden fontos szereplôt magában foglal, maximalizálva ezzel az erôforrások kihasználásának és az információ áramlásának hatékonyságát. A konkrét projektek kidolgozása már folyamatban van, és az elsô mintaprojekt terveink szerint néhány hónapon belül indulhat. Milyen hatással lesz ez a magyarországi és regionális információs társadalomra? Lesz-e bôvítése a késôbbiekben? K. K.: Az Együttmûködési Hálózat létrehozására irányuló magyar javaslat lényege, hogy a nemzeti Információs Társadalom Stratégiák és az Európai Unió eeurope Akciótervének alapján egy regionális projekt valósulhasson meg térségünkben, amely az EU délkeleti határtengelye, s ily módon kapcsot alkot a balkáni és a kelet-európai területek felé is. A régiók kérdését mind az EU, mind a Magyar Információs Társadalom Stratégia kiemelten kezeli. A hálózat mûködése reményeink szerint felgyorsítja és harmonizálja a régió országaiban az információs társadalom fejlôdését. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter Lucio Stanca, Olaszország tudományért, közmûvelôdésért és sportért felelôs minisztere Pavel Gantar, Szlovénia információs társadalomért felelôs minisztere Dragan Primorac, Horvátország innovációért és technológiáért felelôs minisztere - Kik használhatják az összekapcsolt rendszereket? K. K.: Az Intelligens 5. folyosó lényege, hogy az együttmûködésbe minden érdekeltet igyekszik bevonni, a projektek az élet szinte minden területére kiterjedhetnek majd. Az együttmûködés felöleli többek között az intelligens közlekedési rendszereket, a kereskedelmet támogató informatikai rendszereket, a kutatás-fejlesztési együttmûködést, az e-kormányzatot, a közösségi hozzáférési pontokat és a digitális tartalom fejlesztését. Milyen gazdasági hatásokról, fejlôdésrôl lehet beszámolni ennek kapcsán? K. K.: 2004 májusában a nagykanizsai négyoldalú miniszteri találkozóval elindítottunk egy olyan folyamatot, amely számos, magában is meghatározó területen való együttmûködés révén jelentôs gazdasági hasznot hozhat. Az együttmûködésben meglévô gazdasági potenciált nagyban meghatározza a gazdasági szereplôk viszonyulása a kezdeményezéshez. A nagykanizsai találkozón olyan magyar nagyvállalatok elsô számú vezetôi is megjelentek és bemutatták cégüket, akik nemcsak a hazai piacon, de a régióban is szerepet vállalnak. Úgy gondolom, hogy a Matáv, a Mol, a Magyar Autópálya Rt. érdeklôdése a projekt életrevalóságát is jelezheti. A május óta eltelt rövid idôben, azt hiszem, gazdasági mutatókkal kimutatható fejlôdésrôl még korai lenne beszélni. Az Együttmûködési Hálózatban az egyes területeken azonban már megkezdôdtek a konkrét egyeztetések, ez is jelzi, hogy a látható eredményekre nem kell olyan sokáig várni. Miniszter úr, mi a személyes véleménye az 5. intelligens folyosóról, illetve annak jelentôségérôl? K. K: Az együttmûködés kezdeményezôje voltam, és ennek megfelelôen Magyarország adott otthont az együttmûködés megszületésének, ez sok mindent elmond az én személyes véleményemrôl is. 7

Inkább arról szólnék, hogy miként ítélik meg külsô felek ezt a projektet. Úgy gondolom, ez is tanulságos. Az elmúlt idôszakban számos európai és világméretû szakmai tanácskozásra került sor Budapesten. Ezeken a rendezvényeken számos sikeres kezdeményezésrôl számolhattam be mind hazai téren, mind nemzetközi kapcsolatainkban, többek között az 5. intelligens folyosóról. A visszajelzések nagyon pozitívak. Nemcsak európai partnereink kísérik kitüntetett figyelemmel az EU-ban is prioritásként szereplô régiók közötti együttmûködésnek eme új formáját, hanem szélesebb távlatokban amerikai és ázsiai partnerek tekintenek erre úgy, mint Magyarország régiós központ szerepét erôsítô tényre, és ez nagyon fontos addicionális elônyt nyújt nekünk. Különösen így van ez akkor, amikor ezek a partnerek befektetôként egy-egy régiós fejlesztési döntést hoznak. Az, hogy egy ötlet sikeres-e, azzal is mérhetô, akarnak-e valami hasonlót mások is. E téren sem állunk rosszul. A német partneremmel a közelmúltban folytatott konzultáció során szót váltottunk arról, hogy a Duna menti régiók hasonló együttmûködését kezdeményezzük a hagyományokat követve mivel a Duna a 7. pán-európai folyosó, 7. intelligens folyosó néven. kitekintô Globális (tér)erô Teljes image-váltást hajtott végre az elmúlt idôszakban a T-Mobile mégpedig Európában az egyik leggyorsabban. A névváltás elônyeirôl a globális T-Mobile-brand értékérôl és a fejlesztésekrôl Maradi Istvánnal, a T-Mobile szolgáltatásfejlesztési vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk. Miért volt szükség a T-Mobile image-váltására? Maradi István: A magyar társaság már évek óta együtt dolgozik a német T-Mobile-lal, s ezen idôszak alatt természetesen nagyon sok projektet fejeztünk be közösen. Ezek között megemlíteném például a termék- és technológiai fejlesztések koordinációját, néhány tartalomfejlesztést, a CRM-rendszer bevezetését is. Az egész európai együttmûködés lényege a T-Mobile-brand erôsítése, melynek az a célja, hogy a felhasználók minden országban egységes image-dzsel találkozzanak, hiszen így lehet a legjobban kihasználni a globális brand igazi értékét. Az image-váltás annak érdekében is szükséges volt, hogy minél jobban ki tudjuk használni a mintegy 90 millió elôfizetôt lefedô európai és észak-amerikai jelenlétet, valamint a közös fejlesztési lehetôségeket. Milyen elônyöket rejt magában az image-váltás a felhasználók számára? M. I.: A legnagyobb elôny az, hogy a megszokott környezettel és szolgáltatásokkal találkozzanak az elôfizetôk minden országban, így nem kell szolgáltatóválasztással bajlódni a külföldi utazások alkalmával, és nincsen szükség a megszokottól eltérô szolgáltatások megismerésére sem. A névváltás legfontosabb indirekt elônye pedig az, hogy a közös fejlesztések eredménye sokkal hamarabb tud megjelenni Magyarországon, mint ha azokat a Westel egyedül fejlesztette volna ki. Az innovációt illetôen tehát egy összeurópai tárházból tudunk meríteni, s természetesen ez magasabb fokú specializáltságot is jelent Maradi István az egyes kompetenciaközpontokban. Ennek pozitív hatásait pedig az elôfizetôk élvezhetik. Az elmúlt idôszakban megjelent Relax hazai részének fejlesztését például mi végeztük el, amit a többi T-Mobile-hálózatban is használnak már. Szintén példaként lehet említeni a Blackburry szolgáltatás beindítását is, melynek lényege, hogy a felhasználó az egész e-mailt megkapja úgy, mintha sms-t fogadna: ezt az úgynevezett push technológia teszi lehetôvé. 8

Léteznek addicionális elônyök az üzleti ügyfelek számára a névváltás következtében? M. I.: Az üzleti fôként a multinacionális ügyfelek már régóta szorgalmazták, hogy egységes európai környezettel találkozhassanak, ami egységes tarifákat és szolgáltatásokat is magában foglal. A globalizáció tehát az ügyfelek igényeiben is megjelent, ami mellett természetesen a T-Mobile sem mehetett el. A marketing akciók milyen IT-követelményeket támasztanak? M. I.: Az IT szerepe a marketingben az elmúlt évek során kulcsfontosságúvá vált, hiszen egy-egy akciónak vagy fejlesztésnek igen rövid idô alatt piacra kell kerülnie. Az ötlet megszületése és a piaci bevezetés között nagyon rövid idô, nemritkán csak három hónap szokott eltelni, mely magában foglalja a rendszerterv elkészítését, a fejlesztést és a tesztelést is. Ez utóbbinak a szerepe azért is kiemelten fontos, mert a szolgáltatásoktól az ügyfelek 100%-os rendelkezésre állást kívánnak meg, és ha a felhasználó elsô alkalommal nem tudja használni a szolgáltatást, akkor nagy valószínûséggel a továbbiakban nem fog vele újra próbálkozni. Az IT és a telekommunikáció milyen szorosan fonódik össze? M. I.: A kapcsolat a két terület között igen szoros, azt is mondhatnám, hogy a telekommunikációs megoldásoknak ma már több mint 95%-a IT-probléma. Mindazonáltal az IT-rendszerek rendelkezésre állása korántsem olyan magas, mint a távközlési berendezéseké. Manapság már a távközlési berendezések egy híváskapcsolást 100%- os rendelkezésre állással biztosítanak, míg az IT-rendszerek komplexitásuk miatt erre nem képesek. Ezen a területen sok megoldandó feladatunk van még. Milyen irányban haladnak a mobiltelefon-újítások? M. I.: A telefonok méretét tekintve már nem várhatók komolyabb újítások, a technológia ugyanis elért arra a szintre, hogy a még lehetô legkisebb méretet is tudja produkálni. A jelenleginél kisebb telefonok ergonómiai okok miatt nem várhatók (eltekintve talán a karórába építhetô eszközöktôl), a fejlesztések fô irányvonala a szolgáltatások, illetve az energiaellátás területe (jó lenne, ha ez sokat fejlôdhetne még). Ez utóbbi azért kiemelten fontos, mert igen jelentôs lépés történt ugyan a Lithium Ion-os akkumulátorok felé, a telefonok készenléti ideje mégsem növekedett a pluszszolgáltatások, illetve funkciók miatt. A jövô megoldása az üzemanyagcella lehet, ezen a téren azonban egyelôre a biztonsági problémákat (pl. túlmelegedés) kell megoldani. Mit vár a T-Mobile a nemzetközi márka magyarországi bevezetésétôl? M. I.: Várakozásaink szerint a T-Mobile-t mint globális szolgáltatót azonosítják elôfizetôink a piacon, ami reményeink szerint erôsebb vonzerôt is jelent a szolgáltató választásban már csak a globális megjelenés következtében is. Mindemellett azt szeretnénk elérni, hogy továbbra is Magyarország vezetô szolgáltatója legyünk. Mikorra valósul meg a teljes image-váltás? M. I.: Az elôfizetôk által leginkább szembetûnô telefonlogó-váltás elsôsorban mûszaki probléma, s ez a közeljövôben biztosan nem oldódik meg maradéktalanul. Ennek az az oka, hogy az elôfizetôk körülbelül 50%-a rendelkezik olyan készülékkel és SIM-kártyával, amely lehetôvé teszi, hogy a telefonlogóját távolról lehessen átállítani. Naponta egyébként 20-30 ezer felhasználónak kapcsoljuk át a kijelzôjét, aminek az az oka, hogy az elôfizetôk egy része ezt követôen az ügyfélszolgálathoz fordul kérdéseivel, az ügyfélszolgálat kapacitása azonban véges. Az image-váltás egyébként a fentieket nem számítva már megvalósult, mégpedig Európában az egyik legrövidebb idô alatt. Milyen a T-Mobile kapcsolata a Synergonnal? M. I.: A Synergonnal már 8 éve dolgozunk együtt, s a kapcsolatunk kiválónak mondható. A Synergon üzemelteti a Cisco router-hálózatunkat, amely stratégiai jelentôségû a T-Mobile számára, hiszen ezen megy keresztül a számlázás, a hálózatmenedzsment stb. is. Jelen pillanatban is fut egy komoly Synergon-projekt a T-Mobile-nál, mely egy projektmenedzsment-módszertant foglal magába. Ennek bevezetését és installálását is a Synergon végzi, jelenleg az implementáció folyik, a tervek kidolgozása, a bevezetési oktatás, a szervezet felkészítése pedig már megtörtént. esettanulmány Digitális médiaarchívum: haladjunk a korral! A Synergon nemrégiben fejezte be a magyar nyomtatott sajtó piac egyik meghatározó szereplôje számára egy egyedi, intraneten elérhetô digitális fotó és újság archívum kifejlesztését és bevezetését. A projekttel kapcsolatosan stratégiai igényként megjelent az archívum Interneten keresztüli elérhetôségének a lehetôsége középtávon. A Synergon feladatai A projekt elején, az igényfelmérés során az interjúk és workshopok moderálása, valamint rögzítésre került információk módszertan szerinti feldolgozása és dokumentálása volt a Synergon feladata, majd ezek alapján a keletkezett igények konszolidálása következett. Az elfogadott dokumentumok szolgáltak a logikai és fizikai rendszertervek alapjául, ezzel párhuzamosan pedig egy speciális team elkészítette az archívum menü folyamatainak terveit (ergonómiai szempontokat is messzemenôen figyelembe véve) és a rendszer design tervét. Ezek jóváhagyása után kezdôdött meg a fejlesztés. A megbízható mûködés érdekében, a tesztelési fázis különösen nagy hangsúlyt kapott a projekt során. (folytatás a 11. oldalon) 9

(folytatás a 9. oldalról) A kialakítandó médiaarchívum a metodológia alapján többszintû tesztelésen (funkcionális, integrációs, terhelési és ügyfél) ment keresztül, mielôtt a próbaüzem elkezdôdött. A próbaüzem sikeres befejezését követôen került a rendszer éles üzemre. A Ringier a digitális archívum bevezetését megelôzôen, szigorúan katalogizált manuális archívumot üzemeltetett. A projekt során nem volt szükség a korábbi és az új archívum párhuzamos üzemeltetésére, mivel a fejlesztett rendszer egy dedikált mezôje szolgáltat lehetôséget a két rendszer közötti átjárásra, oly módon, hogy megadható az analóg képek elérhetôsége a kézi archívumban.) A tapasztalatok Az archívum építése során több kockázati tényezô merült fel, melyek megfelelô kezelése kritikus az archívumok kialakítása szempontjából. A tárolásra vonatkozó taxonómia és a tárolt elemekhez kapcsolódó metaadat struktúra az archívum lelke, hiszen ezek segítségével lehet az archívumban tárolt információkat megtalálni. Kialakításuknál alapvetôen különbözô, néha egymásnak ellentmondó alapelveket kell úgy megvalósítani, hogy azok ne okozzanak a használhatóságban fennakadásokat. Különös hangsúlyt kell fordítani arra, hogy a taxonómia és metaadat struktúrák kialakítása során többféle szempontból történjen ezek elemeinek és struktúráinak a meghatározása és definiálása. A projekt folyamatai alapján ez volt a leghosszabb idôt igénybevevô, valamint a legtöbb iterációt igénylô projektfeladat. Kiemelten fontosnak tartjuk a kialakult taxonómia belsô elfogadtatását az érintett szervezeti egységekkel, mivel a tárolási struktúrák alapvetô feladata a szervezeti tudáselemek oly módon történô tárolása, hogy az illeszkedjen a meglévô mûködési szokásokhoz. Tartalmi felépítése ezen túl a stratégia céloknak kell, hogy megfeleljen. Az archívumbeli és a kapcsolódó folyamatok kialakítása a felhasználás és mûködés szempontjából kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy az archívumot érintô külsô (más szervezeti egység és / vagy archívumon kívüli) és a rendszer belsô folyamatai kellôen dokumentáltak és írásban szabályozottak legyenek, valamint a betartásuk folyamatosan kontrollált legyen. Az adatmigráció stratégiai kérdése minden egyes archívumnak, messzemenôkig figyelembe kell venni ugyanis azt az adattisztítási axiómát, hogy egy rendszer adatminôségét mindig a legrosszabb minôségû adata határozza meg, függetlenül annak gyakoriságától. Ezeket a problémákat gyakorlati tapasztalataink alapján már a tervezési fázisban kezelni kell. Mind a migráció, mind az új elemek betöltéséhez kell egy olyan komplex szabályrendszert definiálni és implementálni, mely ellenôrzi az adott archívum minôségét és konzisztenciáját. Célszerû a mûködô archívum adatminôségi auditját (fôleg a bevezetését követôen) félévente elvégezni. Erre külön módszertant dolgozott ki a Synergon. Az archívumban található információk kereshetôsége és navigálhatósága kulcsfontosságú az archívum megítélése szempontjából. A kereshetôséget a következô alapelvek alapján kell kialakítani: - felhasználási szokások (tapasztalatok); - GUI ergonómia; - leggyakrabban használt lekérdezések támogatása. Az archívumok bevezetése azonban sohasem csak IT projekt, hiszen ezek mindig együtt járnak az üzleti és adminisztratív folyamatok tervezésével és átalakításával; szabályozási és mûködési kultúra esetleges szigorításával, valamint esetenként a szervezet átalakításával is. A jövô A stratégia továbbfejlesztését, az ügyféllel egyeztetve, a Synergon egy késôbbi fázisban tervezi megvalósítani, amikor az archívum feltöltöttsége és a felhasználás a belsô mûködés szerves részévé vált a szervezeten belül. Ennek megfelelôen már a projekt igényfelmérési, valamint a tervezés és fejlesztés szakaszban is figyelembe kellett venni, hogy az archívum a késôbbiek során több modullal bôvíthetô legyen (pl.: belsô elszámolás; Internet-rôl elérhetô archívum portál stb.). Fehér András feher.andras@synergon.hu A digitális archívumok üzleti elônyei A hagyományos archívumokkal rendelkezô vállalatok napjainkban új piaci kihívásokkal találják szemben magukat, melyek a felgyorsult információ áramlással és az információk mennyiségi robbanásával vannak összefüggésben. A változások ahhoz vezetnek, hogy a klasszikus archívumok nem tudnak eleget tenni a velük szemben támasztott felsôbb szintû elvárásoknak, így nem jelentenek már versenyelônyt és értéket az üzemeltetôik és belsô / külsô vevôik számára. Manapság jelenik meg IT oldalról is az a technikai lehetôség, mely támogatja a Digitális Archívumok létrehozását oly módon, hogy a klaszszikus archívummal szemben támasztott követelményeket - ilyen nagy adattömegre is - megfelelô válaszidô alatt biztosítani tudják. Az archívumokkal szemben általános követelmény, hogy támogassa az adatvagyon: átláthatóságát; gyors és redundanciamentes kereshetôségét; a keresés alapján az adatvagyon kontrollált (jogosultság alapján szabályozott és dokumentált) elérhetôségét másik szervezeti egység és / vagy harmadik fél felé; minôségének megôrzését; minôségi és mennyiségi felülvizsgálatának lehetôségét vállalati standardok alapján. A digitális archívumok a következô egyedi elônyöket nyújtják a klasszikus archívumokkal szemben: üzleti elôny mivel még a klasszikus archívum használói vannak többségben; presztízs a vállalati goodwill építésnél stratégia elem és a cég megkülönböztetô jegye lehet; rugalmasság a klasszikus archívummal szemben az adatvagyon exponenciális növekedése sem veszélyezteti az archívum funkciókat. 11

trend Médiapiaci trendek: idén véget ér a recesszió? Az Európai Unióban tapasztalt mérsékelt gazdasági növekedés és a régió nagyobb országainak gazdasági stagnálása a médiaszektorban is érzékeltette hatását. A 2004-re vonatkozó felmérések szerint azonban a nemzetközi médiapiacokon pozitív irányú elmozdulás várható, és véget ér a közel három évig tartó recesszió derül ki a BellResearch felmérésébôl. A kedvezô irányú elmozdulás a hazai médiapiacon is érzékeltetni fogja hatását: a 2004-es évben hozzávetôlegesen 8-10%-kal fog növekedni a médiapiac, míg a 2005-re vonatkozó prognózisok még ennél is derûlátóbbak, hiszen a megelôzô évhez képest kb. 20%-os növekedést feltételeznek. Az EU-csatlakozás után viharos változás nem várható a hazai hirdetési és reklámpiacon, de középtávon már kirajzolódik majd az egyértelmû trend néhány ma is érzékelhetô jelenség mögött. A megkeresett vállalatok bizakodóan tekintenek a jövôbe az EU-csatlakozás hazai médiaszektorra vonatkozó hatásait tekintve, a cég profiljától függôen azonban eltérések tapasztalhatók a várakozásokban. A hazai piacra fókuszáló, kisebb reklám- és médiaügynökségek kevésbé várják üzleti lehetôségeik bôvülését, míg a nagyobb nyomdaipari vállalatok, valamint a szórakoztató média területén tevékenykedô cégek növekvô külföldi tôkebeáramlást remélnek. A konkrét médiapiaci trendek vizsgálatakor az tapasztalható, hogy a médiavállalatok képviselôi egyetértettek az elektronikus médiatermékek várható térnyerésében, valamint kiemelték az online hirdetések arányának növekedését is a médiapiaci trendek között. Ugyanakkor nem erôsítették meg azt a várakozást, hogy a nyomtatott sajtótermékek piacának szûkülése várható a hazai piacon. A kereskedelmi televíziók jelenlegi vezetô szerepét egyöntetûen elismerték, azonban a részpiac további nagymértékû növekedését már nem valószínûsítik. Hazai médiavállalatok informatikai fejlettsége A kutatás során megkeresett vállalatok leginkább az ügyviteli és alaptevékenységhez tartozó alkalmazások terén, valamint a média specifikus szoftverekkel való ellátottságában érzékelnek problémákat a vállalati informatikai infrastruktúrában. A médiapiaci szereplôk informatikai fejlesztéseik során inkább a folyamatos, kis lépésekben történô fejlesztéseket, frissítéseket részesítik elônyben, hiszen anyagilag ez kevésbé terheli meg a szervezetet. Ugyanakkor igyekeznek hatékonyabbá tenni a meglévô rendszereket, illetve a vállalat igényeinek jobban megfelelô változtatásokat végrehajtani. Mindemellett a vállalatok konkrét fejlesztési tervei között szereplô informatikai projektek közül említést érdemelnek az internetes értékesítési rendszer bevezetésével kapcsolatos, a vállalati portál, valamint az ügyfélkapcsolat-menedzsmentrendszer kialakítására vonatkozó fejlesztési tervek, melyeket sok vállalat valószínûsít a közeljövôben. IT-szervezet, vagy erôforrás-kihelyezés A vállalati informatikai feladatok delegálása kevéssé elfogadott a médiavállalatok között, az erôforrás-kihelyezéskor csupán a periferiális szolgáltatásokat [nyomtatók, fénymásolók karbantartása, internetes felület menedzselése] adják külsô szolgáltatók kezébe. Mindazonáltal a speciális informatikai feladatok esetében teljes mértékben elfogadott, hogy a vállalati informatikusok külsô tanácsadó cég szolgáltatását veszik igénybe. A vállalati informatika teljes kihelyezését leginkább azért nem alkalmazzák, mert azt bizalmi területnek tartják, hiszen a médiavállalatok üzleti tevékenysége jellemzôen saját vagy partnereik szellemi termékeihez kötôdik, így az információk védelme rendkívül fontos. Az erôforrás-kihelyezés gátjaként az irreálisan magas szolgáltatási díjakat is megemlítették a vállalatok képviselôi. Az üzleti alkalmazások közül a leginkább elterjedtnek a dokumentumkezelô rendszer tekinthetô; közel minden második használ ilyen informatikai megoldást. A vállalat legfôbb üzleti folyamatait lefedô termelésirányítási vagy integrált vállalatirányítási rendszerek használata ma még csupán a megkeresett médiavállalatok harmadát jellemzi. Az ügyfélkapcsolat-menedzsmentrendszer leginkább a nagyobb szervezetekre jellemzô, valamint ennek a megoldásnak a használata függ a vállalat tevékenységétôl is. A vállalatok mintegy kétötöde jelezte, hogy van médiaspecifikus szoftvere. Az alkalmazottak oktatására elsôsorban új szoftver bevezetése esetén figyelmet fordítanak a szervezetek, az oktatás elektronikus formáját [e-learning] nem használják. Ehhez hasonlóan a chipkártyás megoldások használata, valamint az integrált vállalati portál ma még nem jellemzô a vizsgált vállalati körben. 12

esettanulmány Magyarország legfejlettebb kórház-informatikai rendszere a Nyírô Gyula Kórházban Az egészségügyi intézmények szakmai és mûködési hatékonyságát mind orvos-szakmai, mind gazdálkodási oldalról jelentôs mértékben növeli a kórházi mûködés teljes vertikumát átfogó és támogató informatikai rendszer kiépítése. A kórházak és az önkormányzatok egyre gyakrabban ismerik fel ezt a fejlôdési lehetôséget, nem véletlen, hogy a 160 hazai kórházból 30-40 már rendelkezik valamilyen IT-rendszerrel. Fôvárosi Önkormányzat Nyírô Gyula Kórháza Fôépülete A beruházás nagyságához mérten és értékarányosan is Magyarország (nem csak az egészségügyi szférában) legfejlettebb informatikai rendszerét sikerült kiépítenünk itt a Nyírô Gyula Kórházban a Synergon segítségével. Somogyi József informatikai osztályvezetô, projektvezetô A Fôvárosi Önkormányzat 2003. év végén írt ki közbeszerzési pályázatot a Nyírô Gyula Kórház integrált informatikai rendszerének kiépítésére, melyet a Synergon nyert el. A Synergon már több hasonló projektben is részt vett, és sikeresen zárta ôket.* Az integrált rendszer A Synergon a Nyírô Gyula Kórház integrált informatikai rendszerére kiírt közbeszerzési pályázatot saját fejlesztésû InfoRend egészségügyi megoldásának bevezetésével valósította meg, mely értékálló, csúcstechnológiai alapokon egy megoldásra helyezi az intézmény teljes információgazdálkodását, a beteg- és kezelési adatoktól kezdve a gazdálkodási mutatókig. A rendszer alapjaként a beruházás során kiépült a kórház minden épületének helyi hálózata, illetve az azokat összekötô optikai gerinchálózat, melyek segítségével a legkorszerûbb Oracle alapú integrált klinikai és gazdasági rendszer valósult meg 220 HP személyi számítógép és a hozzájuk tartozó helyi és hálózati lézernyomtatók, 6 HP szerver és a rajtuk futó alkalmazások segítségével. A Synergon természetesen nem hagyta figyelmen kívül a kezelhetôség és biztonság kérdését sem: ennek biztosítására alakították ki az adattároló, a levelezô, a vírusvédelmi, az intranet és internet, valamint a helyi és hálózati operációs rendszereket. A teljes integrált informatikai rendszer magában foglalja a teljes orvos-szakmai alrendszert, a gazdasági, logisztikai alrendszert, valamint a bér- és munkaügyi alrendszert is (összetevôi a keretes írásban). Megvalósítás Az új rendszer bevezetésének alapfeltétele volt, hogy a több száz fôs kezelôszemélyzet elsajátítsa a bevezetendô alkalmazások használatát. Ennek biztosítására hónapokon keresztül, több oktatólaborban folyt a szakmai munka. A hatékonyság növelésének érdekében a Synergon szakemberei, a papír alapú, illetve elektronikus oktatási segédeszközök mellett olyan oktatási környezet állt a tanulók rendelkezésre, amelyet az elôzetes helyzetfelméréseken gyûjtött információk alapján paramétereztek így a végfelhasználók már az oktatás során ráismerhettek a Nyírô Gyula Kórház helyi specifikumaira. A rendszer tervezését alapos felmérési munka elôzte meg, majd a kórház által is elfogadott tervek alapján zajlott az éles üzemre 6 hónap alatt felkészült rendszer paraméterezése. A kórház betegadatállományának migrálását követôen és a többszintû tesztelés végrehajtása után a Synergon biztosította, hogy a Nyírô Gyula Kórház a mûködés fennakadása nélkül térjen át az integrált rendszer éles üzemû használatára. Az integrált rendszer fô célkitûzései közé tartozott, hogy információt szolgáltasson a kórházi hierarchia minden szintjén, on-line kommunikációt tegyen lehetôvé az ellátó helyek között, valamint hogy ellenôrzött, kézben tartható adatkommunikációt valósítson meg a finanszírozóval. Természetesen külön hangsúlyt kap a megfelelô adatbiztonság, adatvédelem is. Radiológiai osztály munkatársai ismerkednek az új Inforend integrált kórházi rendszerrel A rendszer elônyei A rendszer legfôbb elônye abban áll, hogy a kórház hatékonysága jelentôsen javul, hiszen az információhoz való hozzájutás egyszerûbbé és teljes körûvé válik: az aktuális ellátáshoz kapcsolódó adatokon túl beteg személyi és ellátási adatai, on-line vizsgálatkérések leletei stb. az arra jogosult személy megtekintheti a beteg elektronikus kórtörténetét, korábbi vizsgálati eredményeit, valamint az aktuális ellátáshoz kötôdô releváns protokoll-leírásokat, gyógyszerinformációkat. * A szekszárdi kórházi projekt esettanulmánya a Magasyn 2004. EU különszámában (tavaszi) számában olvasható. 13

A rendszer on-line orvosszakmai és gazdasági adatokat szolgáltat a klinikai és kontrolling rendszeren keresztül, mellyel megvalósítja a költséghatékony mûködéshez szükséges menedzsmenti felügyeletet. Az integrált informatikai rendszer az alábbi alrendszerekbôl tevôdik össze: 1. A teljes orvos-szakmai alrendszer: központi betegnyilvántartás és -irányítás; járó-, fekvôbeteg és kúraszerû ellátás; mûtéti adminisztráció; ápolás; diagnosztikák (labor, digitális radiológiai képalkotás, patológia); beteg szintû gyógyszerelés, gyógyszergazdálkodás; minôségbiztosítás; finanszírozás. 2. Gazdasági, logisztikai alrendszer: pénzügy; eszköznyilvántartás, leltárkezelés; élelmezés; rendelés, szerzôdés- és készletnyilvántartás; kontrolling, VIR. 3. Bér- és munkaügyi alrendszer: humánpolitika; bérszámfejtés; TB-ellátás. Leletezés az Inforendben az aneszteziológiai osztályon A Synergon elkészítette az InfoRend XML technológián alapuló interaktív oktató modulját A folyamatos termékfejlesztés mellett a Synergon kiemelkedô figyelmet szentel a végfelhasználók oktatásának és a bevezetések utáni továbboktatások támogatásának is. Ügyfelei által megfogalmazott igényekre reagálva olyan intraneten vagy akár külön CD-rôl futtatható interaktív oktatócsomagot alkotott meg, amely a nagyszámú és sokat változó ápolói, adminisztrátori személyzet testre szabott képzését és továbbképzését teszi lehetôvé az alapoktól a legösszetettebb adatbeviteli feladatokig. Az InfoRend végfelhasználóinak száma rohamosan növekszik, ami elengedhetetlenné tette a rugalmas és hatékony kommunikációt az InfoRend felhasználóival. Az internetes hiba- és fejlesztésiigény-bejelentô megoldás, az ebugs mellett most a továbboktatás és a felhasználók még kifinomultabb támogatása valósult meg az elearn modullal. A megoldás egyik legnagyobb elônye az, hogy rugalmasan változtatható a tartalom, interaktív gyakorlást és vizsgáztatást tesz lehetôvé, biztosítva a kórházvezetés számára, hogy mindig magabiztos, vizsgázott felhasználó kezelje a kórház adminisztrációs tevékenységét. Az elearn prototípus a Nyírô Gyula Kórházban vizsgázik, ahol közel 600 felhasználó sajátítja el az InfoRend funkcionalitását. Az InfoRend iránti érdeklôdés tovább fokozódik, hiszen olyan eszköz kerül a kórházak kezébe, amely leveszi a vállukról a dolgozói, szakmai-informatikai képzés nehézségeit, és lehetôvé teszi, hogy az egészségügyben dolgozók a saját tempójuknak megfelelô ütemben (akár az ügyeleti idô nyugalmasabb perceit kihasználva) sajátítsák el az ismeretanyagot. Integrált Pick-csoport 2003. október végén érkezett a Pick Szeged Rt.-tôl az ajánlatkérés az ERP-rendszer bevezetésére a cég leányvállalatai számára. A projekt a részletek ismerete nélkül is nagy kihívásnak mutatkozott, hiszen a rendszert már 2004 elején használatba kívánták venni, azaz alig valamivel több mint egy hónap állt rendelkezésünkre a befejezésig. Miért éppen a Synergon és az SAP? A projekt keretében a Pick négy leányvállalatának pénzügyi-számviteli feladatait kellett integrálni egy ERP-rendszeren belül. A tender során a Synergon által ajánlott SAP R/3 kis- és középvállalatok számára kidolgozott rendszerének versenytársai az Oracle, Infosys és a Forrás rendszerek voltak. A megvalósítás A projekt során nemcsak egy integrált rendszert kellett bevezetni, hanem a rendszer infrastrukturális kiépítését és hosszú távú üzemeltetését is meg kellett valósítani. Itt mutatkozott meg a Synergon rendszerintegrátori, megoldásszállítói ereje: öt üzletág összehangolt munkájára volt, illetve van jelenleg is szükség. A Pick döntésében a Synergon, illetve SAP mellett nagy szerepet játszott a rendszer gyors és költséghatékony bevezetése, amit egyrészt az adott paraméterezési minták, illetve segédletek biztosítottak, másrészt pedig a kedvezô licence-árak és a gyors bevezetés következtében alacsony implementációs költségek tettek lehetôvé. Az SAP rendszert kiszolgáló szervereket a Synergonban helyezték el, s a felhasználók a Pick szegedi telephelyérôl VPN- (Virtual Privat Network) kapcsolaton keresztül érik el. Az SAP üzletág azzal a szokatlan körülménnyel állt szemben, hogy az SAP R/3 rendszer bevezetését a szokásos két-három hónappal 14

szemben 1-1,5 hónap alatt kellett elvégezni. A feladatot az is nehezítette, hogy négy különálló vállalatot kellett leképezni. Ennek a problémának a megoldásában is megmutatkozott az SAP azon elônye, hogy nagyon sok közös funkciót csak egyszer kell beállítani, és ezeket vagy közösen tudja használni valamennyi vállalat vagy egyszerûen átmásolhatók a különálló területekre. Új módszertan Annak érdekében, hogy a rendszert a kijelölt határidôre át tudjuk adni, új bevezetési módszertant ala- Brogyanecz Sándor kítottunk ki. Fontosnak tartottuk, hogy a határidô pontos betartása mellett a felhasználókat úgy tudjuk felkészíteni, hogy az éles indulás után képesek legyenek önállóan használni a rendszert. Ennek érdekében igyekeztünk olyan oktatási és vizsgaanyagokat készíteni, amelyek már az egyes cégek saját folyamatait tükrözik, megkönnyítve ezzel a program mûködésének megértését a dolgozók számára. A fentieken túl nagyban hozzájárult a projekt sikeréhez a felhasználók pozitív hozzáállása. A vezetôk elkötelezettségének hatására a felhasználók is átérezték a projekt fontosságát. Megértették, hogy egy integrált rendszer használatakor mindenkire nagy felelôsség hárul, hiszen egy adatrögzítés hatással van a többiek munkájára is. A felhasználók ezért igyekeztek a lehetô legnagyobb odaadással részt venni a folyamatok felmérésében, az oktatásokon és a teszteléseken, noha ez jelentôs pluszmunkát jelentett számukra, mivel a napi feladataikat sem hanyagolhatták el. Mi kell a sikerhez? A tanácsadók nagyon jó kapcsolatot építettek ki a felhasználókkal, a kommunikáció kiváló volt közöttük, s nem alakult ki igazi konfliktushelyzet sem. A bevezetési projekt alatt létrejött hangulatnak köszönhetôen nem jelentkeznek problémák az év eleje óta tartó üzemeltetési feladatainkban sem, s az elmúlt hónapokban már egy újabb leányvállalat integrálását is elvégeztük, ami tanácsadói oldalról már csak egypár nap ráfordítást igényelt. S hogy mi kell egy sikeres projekthez? A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy jó szoftver, összeszokott csapat, de elengedhetetlen az ügyfél pozitív beállítódása is. Ezt a beállítódást a Synergon szakembereinek tevékenysége erôsen befolyásolja természetesen pozitívan. Brogyanecz Sándor brogyanecz.sandor@synergon.hu És mit mond a felhasználó? Gál Istvánt, a Pick informatikai és logisztikai igazgatóját az SAP pénzügyi és számviteli moduljainak bevezetésérôl és külsô üzemeltetésének elônyeirôl kérdeztük. Mely leányvállalatoknál került sor az SAP bevezetésére és az üzemeltetés outsourcingjára? Gál István: A Pick szegedi központja több leányvállalat adminisztrációját vette át, olyan kisebb társaságokét, melyek a Ringa Rt. feladatait folytatták tovább. Ehhez egyben egy már több éve halogatott ügyvitelirendszer-váltás is kapcsolódott, elsôsorban amiatt, hogy a korábbi rendszert kiváltsuk egy magasabb fokon integrált szoftverrel. a tendereztetés során, így 2006 végéig a Synergon végzi az üzemeltetési feladatokat. Jelenleg folyamatban van egy tender, mely az egész cégcsoport integrált informatikai rendszerére terjed ki. Miért döntött a Pick az SAP-üzemeltetés cégen kívülre helyezése mellett? G. I.: Ennek elsôsorban az volt az oka, hogy nem szerettük volna növelni belsô költségeinket, nem kívántunk saját SAP-konzulenseket foglalkoztatni. A bevezetést pilot projektként fogjuk fel a külsô üzemeltetést illetôen, hiszen a Pick fontolgatja, hogy a teljes cégcsoportban lecseréli jelenlegi ügyviteli rendszerét. Így egyrészt ki tudjuk próbálni, hogy az SAP keretein belül az ügyviteli folyamataink leképezhetôk-e, másrészt ezt úgy tudtuk megtenni, hogy nem kellett új dolgozókat felvennünk sem a technikai, sem az ügyviteli üzemeltetéshez. Hogyan esett a Pick választása az SAP-re? G. I.: A fent említett leányvállalatok ügyviteli rendszerének kiválasztása egy gyors ajánlatkérési folyamat végeredménye, melyben alapfeltétel volt az outsourcing, illetve a hároméves üzemeltetési periódus. Az SAP és a Synergon mind minôségben, mind árban a legjobbnak bizonyult Gál István 15

tanácsadás EU-tanácsadás: EU-konform külkereskedelem Az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt a külkereskedelmi tevékenységet végzô társaságoknak komoly változtatásokat kell végrehajtaniuk informatikai rendszerükben mondta Schmid Attila, a Synergon Atos Origin tanácsadója. Milyen területekre terjed ki a Synergon EU-tanácsadása? Schmid Attila: Ügyfeleink elsôsorban multinacionális társaságok, amelyek aktív külkereskedelmet folytatnak. Hazánk EU-csatlakozása után a jogszabályi környezet megváltozott, így a cégeket fel kell készíteni arra, hogy ezeknek maradéktalanul meg tudjanak felelni. Az EU-tanácsadás egyrészt egy szabálymegfelelés, egy szakmai követelményrendszer megformálása, másrészrôl pedig az ERPrendszer felkészítése a kívánalmaknak megfelelôen. A Philips gyôri gyárában alkalmazott vállalatirányítási rendszer már a törvényi kötelezettségeknek megfelelô adatokat tud szolgáltatni az APEH-nak és a KSH-nak. Az igazi kihívásokat az átlagosnál bonyolultabb esetek jelentették, például a háromszög vagy a négyszög ügyletek (ahol egy vagy két közbensô, más országban tevékenykedô vállalat is beékelôdik az ügyletbe), valamint az, hogy az adózási szabályok és törvények folyamatos változása miatt a változtatásokat folyamatosan követni kell a rendszerben. Milyen változások miatt van szükség az EU-tanácsadásra? S. A.: Több okból is: az adózási szabályok, a számlázással kapcsolatos változások, az intrastat külkereskedelmi statisztikai rendszernek való megfelelés, illetve a vámeljárással kapcsolatos különbözôségek követése miatt. Az adózási szabályváltozások között lehet megemlíteni a közösségi adószámok beszerzését, ellenôrzését, feltöltését, a forgalmi adózási rendszer felülvizsgálatát, a nyitott pénzügyi tételek adózási beállítását, valamint az európai összesítô lista bevezetését, a közösségi értékesítések és beszerzések megjelenítését. A számlázással kapcsolatos változások magukban foglalják a kimenô számla kötelezô tartalmának és kellékeinek módosításait, illetve az elektronikus számlaüzenetek telepítését, módosítását. Továbbá az intrastat külkereskedelmi statisztikai rendszer számára az EU-tagállamaival bonyolított bejövô és kimenô kereskedelmi forgalmi adatokat, havi forgalmi jelentéseket stb kell készíteni. A kis- és középvállalati szektor számára is érdekes lehet ez a terület? S. A.: Elsô lépésként egy információs rendszer bevezetését kell megvalósítani, melyet megfelelô alapadatokkal kell feltölteni. Ezt követôen lehet csak arról beszélni, hogy a vállalatot felkészítsük az Európai Unió által támasztott követelményeknek. Egyes esetekben a fentiek kiegészülhetnek az üzleti folyamatok újraszervezésével is (BPR), hiszen az EU-s követelményekre való felkészítés során átnézzük a társaság pénzügyi folyamatait, így ez utóbbi magától értetôdônek látszik. Elsôsorban azon cégeknek ajánljuk EUtanácsadási szolgáltatásainkat, amelyek az EU-n belüli és kívüli országokkal aktív kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet bonyolítanak. Milyen elônyökkel jár az ügyfelek számára, ha a Synergonhoz fordulnak? S. A.: A Synergon költséghatékonyabb megoldást kínál, mintha egy társaság házon belül valósítaná meg a fejlesztést. Versenyelônyünk abban áll, hogy mi Schmid Attila igen összetett, komplex ügyletekkel foglalkozó nagyvállalatok felôl indultunk el, ami azt jelenti, hogy komoly tapasztalatokkal rendelkezünk az európai uniós követelmények területén, hiszen szinte minden problémával találkoztunk már. Ez a top-down megközelítés azt is eredményezi, hogy megoldásainkat kitûnôen tudjuk hasznosítani a kisebb társaságok esetében is. A Synergon mellett szól az az érv is, hogy többféle szoftverrel (SAP, JD Edwards, MFG/PRO) is foglalkozik, így az üzleti folyamatokat különbözô rendszerekben is le tudjuk képezni. A Synergon egyébként ezt a tanácsadási tevékenységét cégen belül is elvégezte, az eredmény pedig sikeresnek mondható. Kik a Synergon versenytársai ezen a területen? S. A.: Elsôsorban az ún. big four (vagy final four) tanácsadó cégek, melyek azonban a problémát jellemzôen jogszabályi alapon fogalmazzák meg, nem pedig IT-oldalról. Továbbá konkurenciát jelentenek a viszonylag kis társaságok is, amelyek nagyon alacsony napidíjakkal dolgoznak. Ez utóbbiakkal azonban felmerülhet az a probléma, hogy egy fejlesztést már nem tudnak megvalósítani, illetve méretükbôl kifolyólag hosszabb távon nem annyira megbízhatóak és stabilak. Természetesen vannak a Synergonhoz hasonló, IT-megoldásokat szállító cégek is a piacon. 16

esettanulmány Érintôképernyôs kiskereskedelmi rendszer a McDonald's-nál A Synergon Informatika Rt. 2001-tôl áll kapcsolatban a McDonald's Magyarországi Étterem Hálózat Kft.-vel, mely során új éttermi rendszer bevezetésére, illetve adóügyi engedélyeztetés elvégzésére kapott megbízást. A projekt során az NCR érintôképernyô alapú, következô generációs gyorséttermi rendszer váltja fel az elavult berendezéseket. A McDonald's éttermek világszerte ismertek, de informatikai szempontból rendkívül heterogén rendszereket találunk bennük, melyek országon belül is sokszínûséget mutatnak. Évekig tartó szelekciós eljárások során lett meghatározva, mely gyorséttermi rendszer megoldás fogadható el a cég számára. A cél egységes információs rendszer kiépítése, mely limitálja az alkalmazott megoldásokat. A Magyarországon is telepítésre kerülô szoftver a brazil Savista terméke, amely mellett a McDonald's világszinten tette le a voksát, és 2003-tól Európában is számos országban telepíti. A rendszer nagymértékben tükrözi a McDonald's mûködési filozófiáját, egységes keretbe foglalja az elszámolási, riportolási és kommunikációs feladatokat. Ehhez párosul a Synergon kiskereskedelmi informatikai rendszerek területén meglévô több mint 10 éves tapasztalata, amely a rendszer adóügyi engedélyeztetési eljárás, konzultációs és támogatási feladatok elvégzése során könnyíti meg a folyamatot. A projekt során több mint 80 magyarországi saját tulajdonú, illetve franchise étterem átállítása a feladat, az éttermek minimális állásidejének biztosításával. Eddig 6 étterem telepítése fejezôdött be, ahol a rendszer nagyszerûen vizsgázott: a hardver-meghibásodások szinte a nullával egyenlôk, a felhasználók könnyen elsajátították az érintôképernyôs terminál kezelését, a korszerû thermo nyugtanyomtatók, a kommunikációs infrastruktúra is problémamentesen mûködik. Jövô évben várható az éttermek többségének átállítása, amit már a legkorszerûbb elektronikus naplózással ellátott, az eddigieknél is nagyobb kiszolgálási sebességet megengedô nyugtanyomtató alkalmazásával kíván McDonald's megoldani. Néhány jellemzô a Synergon által szállított informatikai megoldásról: Az új pénztárgép-rendszer ergonomikus, könnyen kezelhetô, korszerû kereskedelmi informatikai rendszer, mely számos elônnyel rendelkezik az eddig alkalmazott megoldással összehasonlítva: Érintôképernyôs kivitel: az érintôképernyô használatával csak az éppen elérhetô funkciók láthatók a színes képernyôn, így csökken a betanulási idô, követhetôbbek az eladási, kereskedelmi folyamatok, könnyebben lekérhetôk a kimutatások, riportok. A rendszer korszerû hardver felhasználásával épül fel, amely energiatakarékos (passzív hûtés a kéményhatás elvén, nincs ventillátor), környezetbarát (alkatrészek cseréje során azok visszaküldése, felújítása), és tartós használatot biztosít (márkás termék, országos szervizháttérrel) Új generációs, halk járású, nyomtatás során mozgó, kopó alkatrészeket nem tartalmazó thermofejes nyomtató, melyhez nincs szükség festékszalagra, mely által az elhasznált festékkazetta / cartridge nem szennyezi a környezetet. Megbízhatóbb hálózat: az étterem újrakábelezésével és új aktív eszközök elhelyezésével új szolgáltatások bevezetése is lehetôvé válik: publikus internet elérés az étteremben (HotSpot vagy Kiosk), mobil rendelésfelvétel, e-learning a dolgozók számára, mindez biztonságos módon, hiszen a telepítendô aktív eszközök képesek külön kezelni a logikailag egy csoportba tartozó gépek hálózati forgalmát Bencsok Vilmos McDonald's 17

technológia MyAVIS mobil értékesítési rendszer Léteznek olyan iparágak, ahol a kereskedôk napi tevékenységének nyomon követése alapvetô elvárás, ugyanakkor a munkájukhoz nem praktikus a laptopon hordozott mobil sales rendszer (ha van egyáltalán ilyen). Nekik ajánljuk a myavis mobil sales tevékenységet támogató rendszerét, ami könnyen hordozható eszközön, az úgynevezett Pocket PC-n futtatható. A myavis tervezése és megalkotása során a területileg elosztott ügynöki rendszerek tipikus követelményeit vette figyelembe a fejlesztô, a cseh Kvados cég. A myavis lehetôvé teszi az értékesítési munkatársak üzleti folyamatainak megtervezését és kontrollálását, illetve a teljes értékesítési folyamat támogatását, a napi tevékenységek megszervezésétôl az eredmények jelentéséig. A termék tipikus felhasználói egyrészt az ügynökök, akik mobileszközökön végezhetik az adatok bevitelét, illetve leolvashatják a központi iroda adatait, másrészt az értékesítési menedzserek, akik begyûjthetik és értékelhetik az ügynökök információit, és irányíthatják a napi tevékenységet, harmadrészt pedig a cég irányítói, akik releváns információkat kaphatnak az értékesítés teljesítményérôl. A myavis üzleti elônyei A myavis használatával jelentôs üzleti elônyök érhetôk el az ügynökök munkájának megszervezésében, hiszen nemcsak a költségek csökkenhetnek a jobb koordináció és a nagyobb kontroll miatt, hanem az értékesítési munka hatékonysága is javulhat, illetve gyorsabban és egységesebben vezethetô be új promóció vagy új termék az ügynökök napi tevékenységébe. A myavis felépítése Az alkalmazás nyelve magyar, s egy központi gépen futó, PC alapú környezetben és a képviselôknél lévô mobileszközökön fut. Az ügynökök munkáját segíti, hogy a lehetô legkevesebb kézi szövegbevitelt kell végezniük, az adatok nagy része lehetôség szerint listákból választható. A képernyô korlátozott mérete is figyelembe lett véve, az adatok logikusan csoportosítva jelennek meg. A központ és az ügynökök közötti kapcsolat igény esetén lehet online, de általában a nap végi szinkronizáció a jellemzô. Az adatok lekérdezése vagy a rendszerrel készen kapott, vagy pedig a fejleszthetô jelentéseken keresztül jelenhet meg a döntéshozók elôtt, de a myavis információi kapcsolódhatnak külsô jelentéskészítô vagy adattárház-rendszerekhez is. Az alkalmazás természetesen csatlakoztatható a már meglévô rendszerekhez (ERP, BW) is, biztosítva, hogy az információk könnyen áramolhassanak a különbözô alkalmazások között, hogy ne kelljen az adatokat többszörösen rögzíteni. Balai Imre balai.imre@synergon.hu A myavis referenciái A Synergon a Tchibo magyarországi szervezeténél vezette be a myavis rendszerét. A szoftver által az ügynökök munkája jól értékelhetô, így egy kompenzációs rendszer alapja is lehet, s jobban fel lehet készülni a konkurencia lépéseinek ismeretében a versenytársak elleni taktika kialakítására is. Funkcionalitás A myavis értékesítést támogató rendszerének fôbb funkciói: az ügynökök napi munkájának koordinációja és ellenôrzése; az ügynöki látogatások költségeinek ellenôrzése (gépkocsik futásteljesítménye, promóciós anyagok elosztása); az ügyfelek alapadatainak naprakész tárolása; az ügyféloldali kapcsolattartók adatainak menedzsmentje; termékinformációk kezelése; promóciók, akciók kezelése; facing adatok gyûjtése, ellenôrzése; árlisták megjelenítése; mobil raktárkészlet nyilvántartása; bizonylatok, számlák helyszíni nyomtatása; kérések, reklamációk kezelése; ad-hoc kérdôívek kitöltése, adatok továbbítása; a versenytársak megjelenésének és árainak kezelése. További referenciák: British American Tobacco Csehország Tchibo Szlovákia Beiersdorf Csehország Beiersdorf Szlovákia Cseh Rendôrség (lopott autók, körözések) Cseh Statisztikai Hivatal 18

tanácsadás Portálmegoldások mint az önkormányzati ITrendszerek integrátorai Nemcsak a vállalatok, hanem az önkormányzatok számára is jelentôs elônyöket biztosíthatnak a szervezeti portálrendszerek. Segítségükkel mind az EU, mind a magyar kormányzat stratégiai útmutatásának megfelelôen alakíthatják digitális jövôjüket. Sokak szerint az ebben az irányban erôfeszítéseket tevô önkormányzatok jó eséllyel pályázhatnak a központi támogatásokra. Akárcsak a vállalatoknál, az önkormányzatoknál is jellemzôen organikus fejlôdés eredménye a jelenlegi informatikai rendszer, amely alapvetôen heterogén szigetrendszereket jelent. A sokféle rendszer használatához sokféle tudás szükséges, s az egyes alkalmazások közötti kapcsolat és átjárhatóság nem túlzottan egyszerû kérdés, ami a hatékonyság rovására megy. Mivel az önkormányzatok ügyfeleinek, elsôsorban a vállalatoknak a tûrôképessége mind a válaszidôt, mind a hibákat illetôen jelentôsen lecsökkent, ezek könnyebben választhatják például azt az önkormányzatot székhelyül, amely biztosítja számukra az elektronikus ügyintézést. Ezek a cégek pedig nem elhanyagolható bevételt jelentenek az önkormányzatoknak. Nem mellékes az sem, hogy az európai uniós irányelvekkel összhangban elkészült hazai informatikai stratégia fô irányvonalai közé tartozik az önkormányzatoknál az elektronikus külsô/belsô ügyintézés, valamint az elektronikus információ nyújtása. Ezt tükrözik például a GVOP 4.3.1 és a GVOP 4.3.2. pályázatok is, melyek kiemelt támogatást nyújtanak a fenti célok eléréséhez. Az integrált rendszer Az önkormányzatok összetett folyamatai integrált informatikai támogatást igényelnének, hiszen a szükséges adatok ma még általában csak az elkülönült célrendszerekbôl összevadászva, a hozzájuk értô emberek segítségével szerezhetôk be, ami természetesen a munka hatékonyságát is csökkenti. A megoldás az integrált ITrendszer, melynek elônye az ügyfelek irányából is jól érzékelhetô, hiszen úgy kaphatnak a leggyorsabban on-line információt, ha annak internetes megjelenése közvetlenül a forrást jelentô személytôl függ, nem pedig a hivatali informatikusok aktuális rendelkezésre állásától. Ráadásul az ügyfelekre is érvényesíthetô a saját jogosultságnak megfelelô összetételû és mélységû tájékozódás lehetôsége. A portál bevezetésének hatása a szervezetre 1. Jól informált vezetôk, munkatársak, ügyfelek A hivatal vezetése megszabhatja azon elemek körét a munkaképernyôkön, amiket az egyes dolgozóknak mindenképpen látniuk kell feladatvégzés közben (és ezt utólag ellenôrizni is lehet), illetve azokét, amelyeket egyénileg, kiegészítésül választhatnak. Így az egyes kollégák különbözô képernyôin az információk olyan optimális kombinációja jelenhet meg, amely egyrészt a vezetôk által fontosnak, másrészt a munkatársak által a feladataikhoz szükségesnek ítélt elemekbôl áll. A portál hatékonyan támogatja a publikációs képességek kiterjesztését, így mindig az a kolléga tudja kitenni (általában pluszmunka nélkül) a portál felületre az információt, aki amúgy is az adott téma felelôse, s nem kell ezt a feladatot az IT-munkatársra bízni. 2. Rend, biztonság, minimalizált mulasztási valószínûség Az iratkezelési és irat-elôállítási szabályok betartását a portál integrált dokumentum-, illetve munkafolyamat-menedzsment eszközökkel képes támogatni. Így a beérkezô dokumentumok a megfelelô kísérô információval kerülnek a megfelelô helyre, s errôl a megfelelô emberek idôben értesülnek, a keletkezô anyagok pedig kielégítik a szervezeti szabályokat, s egy adott dokumentumban a változtatások, az ügyintézés lépései nyomon követhetôk. Az önkormányzati portál Az ideális megoldás egy önkormányzati portál bevezetése lehet, amely mind az ügyfélnek, mind az önkormányzati dolgozónak személyre szabott hozzáférést biztosít a releváns információhoz, alkalmazásokhoz és folyamatokhoz. Mindezt úgy teszi, hogy a használat egységes, átlátható, s alkalmazkodik mind a szervezeti szabályokhoz, mind pedig az egyes csoportok, illetve személyek igényeihez. Egy önkormányzati portálrendszer bevezetése ugyanakkor nem jelenti szükségszerûen a már meglévô hivatali rendszerek kidobását. Sokkal inkább arról van szó, hogy a portál mintegy ernyôszerûen takarja el a felhasználók elôl az egyes részrendszereket, s személyre szabott, ergonomikus, webes kezelôfelületeken át nyújt hozzáférést mindenhez. Így mind a dolgozók, mind az ügyfelek számára egyszerûbbé, olcsóbbá és on-line is biztonságosan végezhetôvé teszi az ügyintézést. 3. Igazi, információgazdag együttmûködés A portál beépített eszközei hatékonyan támogatják a csoportmunkát is, nagymértékben telefon- és rohangálásmentessé téve azt. A munkacsoportok rendelkezésére áll a megosztott határidônapló, a közös dokumentumterület, a közös feladatkezelô stb., ami megfelelô információellátottságot biztosít. 4. Elektronikus külsô/belsô ügyintézés Bár a fent tárgyalt lehetôségek már bôséges alapot teremtenek, a portál biztosítja a saját rendszerébe szervesen integrált kisalkalmazások fejlesztésének lehetôségét is. Ez sokszor nem is szoftverfejlesztést jelent, hanem akár maga a felhasználó egy varázsló segítségével állíthat össze egyedi ügyintézô elemeket. Dicse Jenô dicse.jeno@synergon.hu 19

melléklet Cisco az IP-telefónia élvonalában A Cisco mind világviszonylatban, mind pedig Magyarországon vezetô piaci szereplônek számít az IP-telefónia területén. Az IP-kommunikációs piac tendenciáiról és a kilátásokról Budafoki Róberttel, a Cisco Systems Magyarország Kft. ügyvezetô igazgatójával beszélgettünk. Magyarországon milyen kilátásokkal rendelkezik az IP-telefóniapiac? Budafoki Róbert: Az IP-kommunikációs piac meglehetôsen dinamikusan növekvô szegmens, s véleményem szerint körülbelül 100-120%-os bôvülés tapasztalható hazánkban évente. Egyes felmérések alapján azt lehet mondani, hogy a nagyvállalatoknak 25-30, a közepes méretû társaságoknak pedig 20%-a tervez IP-telefóniával kapcsolatos beruházásokat az elkövetkezô egy évben. Jelenleg a vállalatoknak körülbelül 10%-a rendelkezik IP-telefonnal Magyarországon, ami nagyságrendileg megegyezik a nyugat-európai és az amerikai szinttel. Mekkora a Cisco piaci részesedése? B. R.: Az eladott IP-telefonkészülékek számát tekintve megítélésem szerint a Cisco az elsô helyen áll mind nemzetközi viszonylatban, mind pedig Magyarországon, bár erre vonatkozó független statisztika jelenleg nem áll rendelkezésre. Becsléseink szerint a Ciscónak nagyságrendileg 50-60%-os piaci részesedése lehet hazánkban. A készülékeken túlmenôen több olyan fejlesztésrôl is tudunk, ahol versenytársaink a megrendelôk kifejezett kérésére Cisco routereket és switcheket alkalmaztak a hangkommunikációs rendszer kiépítéséhez. Ha a hagyományos vállalati telefonrendszer-szállítókat is figyelembe vesszük, akkor a Cisco a hatodik legnagyobb gyártónak számít a világon. Mekkora a verseny a hagyományos, és az IP-telefónia között? B. R.: Az nem kérdéses számunkra, hogy a piac milyen irányba megy: egyértelmû tendencia az IP-telefónia térhódítása, természetesen a hagyományos, alközponti rendszerek rovására. 1-2 éven belül várhatóan már csak IP-telefont fognak vásárolni a vállalatok, a hagyományos telefónia kora pedig leáldozóban van. Melyek az IP-telefonok használatának legfontosabb elônyei? B. R.: A legfontosabb elônyök az adat-, hang- és videointegrációból származnak, azaz ezek nincs szükség külön átviteli hálózat kiépítésére és üzemeltetésére, a több telephelyes vállalatok telephelyei között gyakorlatilag ingyenessé válik a hangkommunikáció. A felhasználók komoly költségcsökkentést tudnak elérni a videokonferencia-megoldásokkal, hiszen ennek segítségével nem szükséges a megbeszéléseket fizikailag egy helyre szervezni. Még jelentôsebb lehet ennek kedvezô hatása a nemzetközi vállalatoknál. Az adatintegráció szintén igen fontos terület, hiszen az IP-telefon gyakorlatilag olyan számítógép, amely képes megjeleníteni bizonyos adatokat, vállalatirányítási rendszereket, adatbázisokat stb. Milyen újdonságok várhatók az IP-telefónia területén az elkövetkezô idôszakban? B. R.: Az idei év újdonsága a videokonferencia támogatása, s egészen biztos, hogy az elkövetkezô egy évben komoly jelentôsége lesz a VoiceCover Wireless technológiának. Ez utóbbi azt jelenti, hogy meg fognak jelenni azok a többfrekvenciás mobilkészülékek, melyek nemcsak a GSM-technológiát ismerik, hanem a WiFi-t is, ezáltal a vállalaton belül ezek a mobilkészülékek ingyen érhetôk el. Ezenkívül nagyon sok szolgáltató telepít nyilvános, vezeték nélküli hálózati hozzáférést kínáló, úgynevezett hot-spotokat szállodákban, éttermekben, reptereken, bevásárlóközpontokban s egyéb helyeken, melyek segítségével a fent említett készülékekkel a jelenlegi mobiláraknál versenyképesebb árakon lehet kommunikálni. Milyen kapcsolatban áll a Cisco és a Synergon? B. R.: A Synergon a Cisco elsô partnere volt Magyarországon. A rendszerintegrációs szerzôdést 1992-ben írtuk alá, azóta a kapcsolat folyamatos és véleményem szerint kiváló. A Synergon Gold partneri minôsítéssel rendelkezik, ami folyamatos képzést és minôsítést jelent. Az évenkénti megújítást az indokolja, hogy a technológia folyamatosan és rohamléptekkel fejlôdik. Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Iroda 30 végpontos IP telefon rendszer konferencia készülékkel kiegészítve. Minden mellékállomáshoz VCover hangpostafiók tartozik. A nyilvános telefonhálózatot az NIIF VoIP gerinchálózatán keresztül éri el. Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal országos méretû, 20 megyében jelenlévô IP telefon-hálózat, több mint 900 készülékkel, az Egységes Kormányzati Gerinchálózaton. A központban Call Center. Debreceni Egyetem Vámospércsi úti kollégiumok felújított épületeiben IP 150 készülékes rendszer, az épületek összeköttetése vezetéknélküli hálózaton történt, és az informatikusok vezetéknélküli készülékeket használnak. CIB Bank a bank új fiókjaiban IP telefonrendszer, mely jól kihasználja az eddig is mûködô VoIP infrastruktúrát. Europrint Eger Kft. a nyomtatott áramköröket gyártó cég új üzemében nemcsak vezetékes, hanem teljes lefedettségû vezetéknélküli IP telefonrendszert telepítettünk. A hívásokat VPN-en a külföldi anyacéghez is továbbítani fogják. ELTE - Tanító- és Óvóképzô Fôiskolai Kar Három telephelyen 130 mellékállomásos rendszer. Minden mellékállomáshoz VCover hangpostafiók tartozik. A nyilvános telefonhálózatot az NIIF VoIP gerinchálózatán keresztül éri el. Merloni Indesit a háztartási készülékeket gyártó Merloni magyarországi irodájába IP telefonrendszert választott, és ezen regionális Call Center-t is megvalósítottak az információ és szerviz kérések kiszolgálására. Démász Rt. több mint 80 helyszínen, jelenleg 1000 IP telefon számára (végkiépítésben 1800) 21

melléklet IP-telefonrendszerek: az uralkodó trend Az IP-telefonrendszerek és egyben a digitális telefonrendszerek piacának egyik meghatározó technológiája a Voice over IP (VoIP). Manapság már közel egy évtizedes, világméretû konvergencia folyamat figyelhetô meg a számítógépes LAN- és WAN-hálózatok, illetve a telefonrendszerek között. Ennek a folyamatnak a mozgatója az informatikai és távközlési rendszerek költséghatékonyabb üzemeltetése és rugalmasabb bôvítési lehetôsége, illetve az informatikai rendszer magasabb integrálási szintje, amely a teljes informatikai rendszerre nézve kedvezôbb birtoklási költséget (TCO) eredményez a hagyományosan különálló informatikai és telefonrendszerekkel összehasonlítva. A hagyományos alközponti gyártók ugyanis egyre integráltabban alkalmazzák a VoIP-technológiát, általában hibrid megoldásként az alközponti rendszereikhez. A helyi hálózatokban piacuk védelme miatt továbbra is különálló kábelhálózatra épülô hálózatot használnak a telefonrendszer és a LAN-hálózat számára, így nem tudják kihasználni az integrált rendszer egységes üzemeltetésébôl adódó elônyöket. Az IP-telefonrendszerek telefonszolgáltatásai megegyeznek a korszerû digitális rendszerek szolgáltatásaival, sôt a számítógép és a telefonrendszer integrálásában (CTI, Computer Telephony Integration) meghaladják azokat. Az IP-telefonok könnyen kezelhetô, speciális funkciói segítségével a felhasználók jobban ki tudják használni a digitális alközponti rendszerekben is sokszor meglévô, de nehézkesen használható telefonszolgáltatásokat. A hang és adat egy hálózaton belüli kombinációja további új és hatékony integrált alkalmazásokra ad lehetôséget, amelyek elôsegítik a vállalat munkatársainak mobilitását, növelik hatékonyságukat, az ügyfél-elégedettséget, mindez pedig pozitívan hat a nyereségre. Manapság már hazánkban is nagyszámú olyan IP-telefonrendszer mûködik, amely teljesen kiváltja a korábban használt alközponti rendszereket. Az IP-telefonrendszer alkalmazásában a nagyvállalatok és a kormányzat jár az élen, ahol az üzemeltetési költség és az informatikai rendszer integrálása alapvetô szempont az üzleti folyamatok támogatásában. az integrált telefon- és számítógépes rendszer, mivel nincs szükség külön telefonos és számítógépes szakemberekre, illetve a meglévô személyzet hatékonyabban, jobb minôségû szolgáltatást képes adni; az IP-telefonrendszer tulajdonságaiból adódóan a napi üzemeltetési feladatok hatékonyabban elvégezhetôk; a VoIP-technológiát alkalmazó IP-telefonrendszer hatékonyabban használja a sávszélességet, amely távközlési költségek csökkentését teszi lehetôvé; az IP-telefonrendszer több távközlési szolgáltatóhoz kapcsolódva a legkedvezôbb tarifa kiválasztása alapján képes irányítani a kimenô hívásokat; az IP-telefonrendszer skálázhatóbb; a rendszer rugalmasabban bôvíthetô; többépületes, több telephelyes struktúrában központosítva vagy decentralizálva a lehetôségek függvényében mindig a legoptimálisabb módon lehet az erôforrásokat kiépíteni, kihasználni, illetve bôvíteni; az IP-telefonrendszerhez rövidebb fejlesztési idôvel és hatékonyabban integrálható a számítógépes, illetve a korszerû internet-, intranetes alkalmazásokhoz; a pixeles kijelzôs IP-telefonok XML szolgáltatásai segítségével elérhetôk az internet- és intranet-alkalmazások azokon a munkahelyeken is, ahol nincs számítógép; a vezeték nélküli telefonok, adatterminálok és notebookokat azonos WLAN-infrastruktúra szolgálhatja ki, szemben a hagyományos alközponti rendszerek DECT-megoldásával, amely külön rádiófrekvenciás infrastruktúrát igényel; könnyen és költséghatékonyan alakítható ki a képtelefonszolgáltatás, mivel a kommunikáció alapja szintén az IP-infrastruktúra. Bán Zoltán magasyn@synergon.hu További fellendülés várható a piacon az IP-telefonok várható csökkenése és a nyilvános VoIP-telefonszolgáltatások elterjedésével, mivel a két rendszer közötti átjárás biztosítása további költségelônyökkel jár. Funkcionalitás és költségelôny Az IP-telefonrendszer számos elônnyel rendelkezik a használat, üzemeltetés és a fenntartás területén a hagyományos alközponti rendszerekkel összehasonlítva: egyszerûbb, ezért alacsonyabb az infrastruktúra-fenntartási költség; alacsonyabb a rendszer beruházási költsége, mivel a telefon és számítógépek azonos végpontot használhatnak (kevesebb végpont, nincs szükség telefonos gerinchálózatra); alacsonyabb költséggel, kisebb személyzettel üzemeltethetô Az IP-telefonrendszer legfontosabb szolgáltatásai Rendszerszintû: skálázhatóság; szétosztott híváskezelés; tartalék üzem távoli telephelyeken; hívásirányítás; híváskorlátozás; kezelôi konzol; konferencia Bridge. Felhasználói: hívószám-, névkijelzés és -korlátozás; hívás címtárból és gyorstárcsázás; hívásinformációk; mellékmobilitás visszahívás; automatikus válasz és házi telefon; közös vonal; hívásátirányítás; hívástartás és -visszavétel; hívásparkoltatás; hívásátvétel; várakozó hívás fogadása; behallgatás; csöngetéshangok; kijelzôn címkézett nyomógombok; konferenciabeszélgetés; PIN-kódos készülékzár; videotelefon-funkcionalitás a CallManager 4.0 verzióban. Üzemeltetési: WEB-es adminisztrációs felület; IP-telefonok automatikus szoftverfrissítése; videokonferencia-integráció. 22

melléklet A videotelefon itt van! Kutatások szerint az emberi kommunikációnak több mint fele nem verbális: kézmozdulat, arckifejezés és más testbeszéd, így a kép hozzáadása a beszédátvitelhez hatalmas elônyt jelent. Egészen napjainkig azonban a videokonferencia-rendszerek drágák voltak és nehezen kezelhetôk. Ki ne találkozott volna azzal a nehézséggel, hogy minden videokonferencia elôtt be kellett állítani a rendszert a megfelelô átvitelhez? A CallManager 4.0-ás változata a videotelefonálást kísérli meg olyan egyszerûvé tenni, mint a hagyományos telefon. A CallManager 4.0 videotelefon megoldása hívó és hívott személy közötti valós idejû videoátvitellel bôvíti transzparensen a meglévô telefonszolgáltatást. Nem kell többé külön végberendezésekkel foglalkozni, a meglévô telefonszám mostantól videotelefonszám is egyben. A megoldás teljes körû, a megszokott híváskezelô szolgáltatások (tartás, átirányítás, átkapcsolás, konferencia, mute) a videohívásoknál is mûködnek. A Cisco háromféle módon valósította meg az AVVID kulcsszó ígéretébôl a második V -t: A Cisco VT Advantage egy USB kamerás szoftvercsomag, ami a 7940G, 7960G és 7970G készülékeket alakítja át videotelefonná. A híváskezelés változatlanul a készüléken történik, és a PC monitorát használja fel videoképernyôként. A videokép konfigurálható 128 kbps alacsony minôségtôl 4.5 Mbps csúcsminôségig. A Cisco és a Tandberg közötti együttmûködésnek köszönhetôen a Tandberg megjelentette a CallManagerrel teljes mértékben együttmûködô T1000 és T550 videokonferencia-végberendezését. Ezek az eszközök kiváló kép- és hangminôséget biztosítanak az IPhálózaton folyó videokonferenciák számára, ezenkívül a teljes IPtelefon-funkcionalitással is rendelkeznek. A CallManager regisztrálja a Tandberg videotelefonokat, és az IP-telefonokhoz hasonló módon menedzseli azok hívási paramétereit. Végezetül a CallManager együttmûködik a meglévô H.323 alapú videorendszerekkel, így az ügyfelek használhatják és továbbfejleszthetik eddigi beruházásaikat. A Cisco IP/VC 3500 sorozatú gateway-ek és konferencia egységek szoftvere is továbbfejlesztésre került a CallManagerhez, így minden akadály elhárult az elôl, hogy mostantól a videokonferencia is tiszta IP-alapokon mûködjön, mint az IP-telefónia. A legújabb IP-alapú rendszerekkel való kapcsolódáshoz a SIPprotokoll trunk-oldalú támogatása is megoldott. Segítségével a CallManager kapcsolódhat szolgáltatói és más jövôbeni hálózatokhoz. A híváskezelés is könnyebb lett a készülékeken, új átirányítási lehetôségek jelentek meg, egy vonalon akár 200 hívást fogadhatunk, átdefiniálhatók a leggyakrabban használt billentyûk. Minden cégben van olyan terület, ahol fontos, hogy minden hívást megválaszoljanak, ezt szolgálja a tovább finomított osztott vonal, a kezelô és a követô hívásfunkció. A biztonsági kihívásokra válaszolva megjelent a kommunikációban az azonosítás és a titkosítás. A szerver és a telefonok közti kommunikáció digitális aláírással azonosított, továbbá titkosított a hívásfelépítés és a beszédátvitel. Ezekkel az új biztonsági funkciókkal megakadályozható például az illetéktelen készülékek használata vagy a híváskezelési adatok manipulálása. A Call-Manager 4.0 szorosan integrálódik a Cisco betörésdetektáló (IDS) rendszeréhez is. A Cisco Security Agent segítségével az IP-telefonrendszer proaktívan és adaptívan reagál a külsô támadásokra. Akik az üzemeltetés szemszögébôl nézik a CallManager 4.0-át, azok számára fontos újdonság az átdolgozott mentési rendszer és az új webszerver. Ezek a bôvítések, a H.323 hang- és videoegyüttmûködéssel kombinálva mindenkinek megkönnyítik a Cisco IP kommunikációs rendszer integrálását a meglévô beszéd- és videokommunikációs rendszerekhez. Az ügyfelek igényeiktôl függôen választhatnak a videotelefon-eszközök között, de a CallManager 4.0-ával biztos, hogy nem kell többé külön rendszereket és végpontokat adminisztrálniuk, hanem ugyanazt az IP-hálózatot használják, ami eddig is továbbította az adat- és beszédátvitelt. A videointegrációval a kapcsolási számok, a számozási terv, a számlázási terv és a nyilvános hálózat felé menô kapcsolatok is egy rendszerbe kerülnek. A CallManager 4.0 ezenfelül több tucat más újdonsággal is szolgál. A hagyományos telefonközpontokkal való még tökéletesebb együttmûködés érdekében továbbfejlesztették a Q.SIG protokoll támogatását. Egyes nagy PBX gyártók esetében az együttmûködést a Cisco tesztelte, így biztosak lehetünk abban, hogy a rendszerek között mûködik a névátvitel, az üzenetjelzô lámpa vagy az átirányítás. A CallManager 4.0 ma már az új szállítások alapértelmezett verziója, és a meglévô installációk is frissíthetôk, hogy minél hamarabb élvezhessék az új elônyöket. A Synergon Informatika Rt. a Tandberg Videopartnere és a Cisco IP Telephony Revised specializációval a Cisco legrégebbi hazai képviselôje. Mihályfi Márton mihalyfi.marton@synergon.hu 23