AZ ÜZEMFENNTARTÁS MÛKÖDÉSI FELTÉTELEI 2.06 E-oktatás alkalmazása műszaki ismeretek átadására Tárgyszavak: oktatás; műszaki személyzet; hálózatra alapozott szakképzés. A műszaki ismeretek rendszeres felfrissítése, kiegészítése az e-oktatás révén az üzemfenntartási gyakorlatban is hatékony eszközöket képes alkalmazni. Érvek az e-oktatás mellett A termékekre egyre rövidebb korszerűségi élettartam jellemző. A technológiák által kiváltott innovációk jelentősége mind nagyobb. A gyors és jelentős átalakulásra úgy lehet felkészülni, ha a munkavégzés teljes időtartama alatt állandó a továbbképzés. A hagyományos szakmai képzés, valamint továbbképzés önmagában már nem felel meg ezeknek a fokozott képzettségi igényeknek. A személyes részvétellel tartott szakmai képzések, továbbképzések jelentős utazási, képzési költséggel, valamint a távollét miatt kieső veszteséggel járnak. Az e-oktatás is jár bizonyos ráfordításokkal mind a tananyagok összeállításának szakaszában, mind a betöltéssel, majd a folyamatos alkalmazással összefüggésben. Sok ismertető mint általános varázsszert propagálja az e-oktatást, amely a változó piacokhoz gyorsabb alkalmazkodást tesz lehetővé, és a reagálásokat meggyorsítja. További előnye, hogy kevesebb utazással és munkahelyi távolléttel jár a tanulás, amelyet a felvetődő igényt követően rövid időn belül megvalósíthatnak. Előnyös, hogy online módon, több helyen, párhuzamosan tartható oktatás. A Siemens szakértői szerint ezzel az oktatási eljárással 30%-kal csökkenthetők a gyártási költségek, és olcsóbb a szakmai továbbképzés is. A számítógép révén új oktatási eljárások váltják fel a hagyományos, párbeszédes ismeretátadást, amilyen pl. az osztálytermekben folyó iskolai oktatás. A korszerű informatikai és távközlési technológiákkal átalakul a tanítás és a tanulás folyamata, sokkal rugalmasabbá tehetők a képzés új formái. Az e- oktatás (e-learning) időben rugalmasabb és szélesebb kínálatot tesz elérhető-
vé, mint a hagyományos csoportos képzés, akár az egyes munkahelyekhez is illeszkedhet a tananyag. Az e-oktatás néhány jelentősebb alkalmazási területe A szoftver-alkalmazás gyakorlása pl. a gépvezérlések, az Office programcsomag megismeréséhez, vezetői és irányítási feladatokhoz; nagy bonyolultságú berendezések karbantartása, üzemfenntartása, pl. repülőgépek, irodai és nyomdai berendezések esetén; meghatározott szakterületek alapozó képzése, pl. a költségkalkuláció, a marketing stb. ismereteivel; nyelvoktatás. Számítógépre alapozott képzés A számítógépre alapozott képzés (computer-based-training CBT) lényegében olyan oktatási programokat alkalmaz, amelyeket pl. CD-ROM tartalmaz és ezeket veszi át a helyi számítógép. A CBT-oktatások az ember és a számítógép párbeszéde révén folytathatók. A tanulók maguk vezérlik az ismeretátvétel folyamatát, és időtől, helytől függetlenül folytatható az oktatás. Ebben a párbeszédben az alkalmazó az aktív irányító és a rendszer passzív válaszolást teljesít. Erre tekintettel nagy figyelmet érdemel a tananyagok összeállítása, a navigálások megoldása, és az alkalmazott didaktikus módszer, amely az ismereteket közvetíti a tanulóknak. A tananyag ábrázolására multimédia alkalmazható, sokféle hipertext, grafika, kép, animáció segítheti a tanulást. Az alkalmazott számítógépben ennek megfelelő technikai feltételeket kell kialakítani, pl. grafikus és hangkártyával, a CD-lemezek olvasójával stb. Szükségesek az alkalmazás szoftverjei is, pl. a videó- és audióállományok igényeinek megfelelően, böngészők (browser). Vannak olyan tananyagok, amelyeket néhány óra alatt lefuttathatnak és olyanok is, amelyek akár 1 2 napig is tartanak. Hálózatra alapozott képzés Az online képzések hálózati programjai (web-based-training WBT) vagy a belső hálón (intranet), vagy a világhálón (internet) elérhető oktató szoftvert alkalmaznak. Az előbbi a vállalat e-oktatásához kapcsolódik, az internetes pedig egy szolgáltató céggel teremt kapcsolatot. Mindkét esetben a központi szervergépre telepítik a bármikor módosítható, kiegészíthető, új változatra cserélhető tananyagokat. A rendszerben olyan távoli oktatásvezető is (teletutor) jelen lehet, akivel a tanulók párbeszédet folytathatnak e-mail, illetve chat útján.
A tanulóknak megfelelő számítógép szükséges az ilyen hálózati képzésekhez, és ki kell építeni a hálózati csatlakoztatást. Az előbbi módszerhez képest korlátozással jár, hogy milyen az intranet teljesítőképessége, pl. mennyi ideig tart a betöltés, a műveletekre való várakozás. A számítógép amennyiben a sávszélesség nem megfelelő torzíthatja a hálózaton érkező képet és hangot. Lényeges tényező a hálózati kapcsolat biztonsága, pl. tűzfallal védik a rendszert a külső behatolások ellen. A gyakorlatban már több hétig futó hálózati tananyagokat is szolgáltatnak. Virtuális tanterem, távoktatás A hálózati e-oktatásban a virtuális osztályterem (virtual classroom VC) és a távoktató rendszer (distance-learning-systeme DLS) arra az elvre épül, hogy a résztvevők egy szimulált tanteremben helyezkednek el a tanóra alatt. Ilyenkor akár egyénileg, akár csoportosan kapcsolatot tarthatnak a távoktatás irányítójával (tele-teaching). A távoktatásban a tanuló kidolgozza az előírt szorgalmi feladatokat, ezt az oktatója megkapja, rögzíti, értékeli (tele-tutoring). A tanulóknak megfelelő számítógépre van szükségük az ilyen hálózati online képzésekhez és ki kell építeni a hálózati csatlakoztatást. A fejhallgatórendszer és a web-kamera egészíti ki a tanuló gépét. Itt is mutatkoznak a sávszélesség, valamint a biztonságos hálózati kapcsolat előbbi nehézségei. A hálózatot a virtuális tanteremben úgy szinkronizálják, hogy az előírt tantervet az oktatásban résztvevők betarthassák és párbeszédet folytathassanak a jelenlevőkkel. A szimulált osztályteremben tartózkodók kérdéseket tehetnek fel, megvalósul a visszacsatolás közöttük. Lehetőséget kapnak így arra, hogy az erősségeiket, illetve gyengeségeiket a többiek és a távoli tanárok figyelemmel kísérjék. Erősebb így a tanulók motivációja, mint az egyéni tanulásban, különösen, ha a kurzus több hétig tart. A virtuális tanterem jobban ellenőrizhetővé és mérhetővé teszi az egyes tanulók előrehaladását a tananyagban. A tanulás menedzselési rendszere Vannak olyan tanulásmenedzselési rendszer elnevezésű irányítástechnikai rendszerek (learning-management-systeme LMS), amelyek támogatják az informatikai, a tanulási és az ismeretfeldolgozási folyamatokat. Ilyen rendszer birtokában sokféle eljárás közül kiválasztható az éppen alkalmazásra ajánlott, pl. a CBT, a WBT, a VC, vagy a tananyag egyes részeinek kiíratása. Ezeket a tananyagokat a klasszikus iskolai anyagokkal is kombinálni lehet, és a tanulók folyamatosan igénybe vehetik az ismeretek adatbázisait is. Ismertek a bárki számára elérhető, nyilvános oktatási portálok is (public-learningportale).
A tartalomszolgáltatás a tananyagok elektronikus terjesztése Működnek olyan szoftverek, amelyek támogatják a tartalomszolgáltatások szerzőit. Ezek az alkalmazások abban is segítenek, hogy pl. tanulás célú szoftvereket alakítsanak ki. A szerzőt támogató szoftver az alkalmazónak segítséget nyújt a tananyag lehetséges tartalmának összeállítására, a követendő haladási irányok kialakítására, a grafikus részek és szöveges anyagrészek megszerkesztéséhez, az előírt kiemelés, tipografizálás formázásához és más visszatérő tananyagkészítési műveletekhez. A szoftver azt is segíti, hogy a kurzusok, valamint az oktatásban résztvevők adminisztrációs feladatait elvégezzék. A szoftver assessments része alkalmas a követelmények teljesítésének vizsgálatára. Egy másik programrész (multiple-choice-tests) a válaszkiválasztó tesztfeladatokat készíti, illetve értékeli. Sokféle e-oktatási rendszert fejlesztettek és vittek piacra, nem egyszerű feladat ezek szabványosítása, illetve csoportba sorolása. Fontosabb alkalmazási területek, amelyeken az ilyen rendszerek gyorsan terjednek, pl. a következők az érintett munkatársak nagy számban vesznek részt az oktatásban, és ez kiemeli a nagyvállalatok érdekeltségét az e-oktatásban; a tananyagok sokféle szakterületre tartalmaznak ismereteket; viszonylag kiterjedt a tananyag; az elsajátítandó tananyag nagyon lényeges a munkakör betöltéséhez; nagyon kis követési idő van a szakmai képzés, továbbképzés és az ismeretek gyakorlati alkalmazása között. A szakmai továbbképzésben alkalmazható e-oktatás Súlyos problémák leküzdése szükséges az e-oktatás gyakorlati alkalmazásához. Kiindulásként megfelelő teljesítményű műszaki háttérre van szükség, azaz számítógépre, távközlési rendszerekre. A másik korlátozó tényezőt a tananyagok képezik, hogy a kurzusok és a közvetített tartalmak megfeleljenek a helyi követelményeknek. A felhasználók sok esetben nehezen fogadják el az ilyen képzést, amire néhány gyakorlati példa: viszonylag nagy a lemorzsolódók aránya, gyorsan elfogy a kezdeti motiváció; az egyéni tanulók számára hiányzik a társadalmi érintkezés, és maga az e-oktatáson részvétel nem szolgáltat kellő társadalmi elfogadottságot; az elsajátított ismeretek cseréjére alig van lehetőség, és a gyakorlatba átvitel is nehézségbe ütközhet; a vállalatokon belül nincsen ismeretátadás.
A munkatársak hálózatra alapozott képzésének sikere sokféle tényezőtől függ, mint pl. a technikai eszközök elérhetősége, a megfelelő hálózati környezet. A tartalom és program is lényeges, ide értve az e-oktatás tanulási és tanítási folyamatait, továbbá a befogadóknak a technikai eszközökkel kapcsolatos előzetes ismereteit (mennyire járatosak az informatikában, valamint az ilyen tananyagok felhasználásában). Fontos az ellenőrzést végző (tutor) szerepe az előrehaladás követésében. Az elfogadásban sok függ a tartalomszolgáltatás színvonalától, ahogy a tananyag tartalmát összeállítják és amilyen a szerkesztése. A tartalomszolgáltatás kínálata A felhasználók számára kevéssé vonzó, ha a szoftver forgalmazója csak a felhasználás engedélyezéséért kíván bevételhez jutni, és az eladást követően magára hagyja a vevőit az alkalmazás gondjaival. Az e-oktatás műszaki alkalmazásához, már a rendszer és a tananyagok beszerzése kapcsán sokféle kiválasztási szempont van, ezek közé tartozik az oktatásban részesülők célcsoportja, a közvetített tartalom jellege, a résztvevők jártassága az új technikák alkalmazásában, a csoportos tanulás lehetősége, valamint a segítségnyújtás közvetlen kapcsolatai (hotline). Egy üzemfenntartással vagy más műszaki feladatokkal foglalkozó célcsoport számára az e-oktatás rendszerét, tananyagait más szempontok szerint kell megválasztani, mint pl. a cég vezetőinek vagy a pénzügyi tervezés, ellenőrzés szakembereinek továbbképzése esetén. Az oktatott ismeretek csoportosításának alapkategóriái: stratégiai ismeretek szakmai, módszerre vonatkozó ismeretek termékismertetők, az eszközök ismertetése. A stratégiai ismeretek rendszerint esettanulmányokra épített vezetői tréningek keretében oktathatók, célszerűen interaktív eljárásokkal. A résztvevők saját szakértelmük, ténybeli ismereteik alapján értékelhetik a példákban bemutatott helyzetet, és dolgozhatnak ki megoldási változatokat. A szakmai, módszertani ismeretek különféle elvont tartalmát olyan formában mutatják be az e-oktatás anyagai, hogy kellően érthetők legyenek a gyakorlati példák, az azokra alapozott elméleti háttér. A sikeres felkészüléshez meg kell értetni pl. a TPM (vagyis a gyártóüzembe integrált üzemfenntartás) lényegét, lehetőleg a mindennapos tapasztalatokkal, gyakorlati feltételekkel szemléltetve. Hasonló gyakorlati megközelítéssel tárgyalják a beszerezhető tananyagok a TQM (vagyis az átfogó minőségmenedzselés) alapvető ismereteit, a megvalósítás komplex feltételeit. Sok tartalomszolgáltatás irányul a termékek, a korszerű eszközök bemutatására, pl. a működés módja és az újabb funkciók ismertetésével. Segítséget nyújtanak a szakszerű kezelés elsajátítására, a felhasználás előírt (optimális) feltételeire. Lehetőség van olyan interaktív programok alkalmazására,
amelyek segítenek a gépet kezelők és a karbantartók begyakorlásában, a felhasználás gyakorlati eseteire alapozott példákkal. A tartalomszolgáltatók egyes esetekben a konkrét igények szerint állítják össze az ilyen tananyagokat (content-customizing). A tartalomszolgáltatók figyelembe veszik az oktatásban résztvevők előzetes ismereteit is. Az e-oktatás előfeltétele, hogy ismerjék az internet alkalmazását, illetve a számítógépes kapcsolattartás alapvető fogásait, technikáit. A csoportos e-oktatást is lehetővé kell tenni, amennyiben a résztvevők közötti tapasztalatcsere javítja az ismeretszerzést, és a résztvevők ebben érdekeltek. Az egyéni felkészüléssel szemben előnyei vannak a virtuális tanulócsoportoknak, erősítik a tanulók társadalmi kompetenciáját. A tartalomszolgáltatás korszerű fórumokkal, csevegő (chat) kapcsolatokkal, és pedagógiai téren felkészült oktatókarral tartott új kapcsolatokkal (a tutorok felügyeletével) jár együtt. Ezek a tanulókat megfelelően segítik az ismeretek elsajátításában, kellő motivációt nyújtanak. Megnövelik annak az esélyét, hogy folyamatosan haladjanak a tananyagaikban. Gyakorlati tapasztalatok szerint a jó felkészítők (tutorok) bizonyos mértékig ellensúlyozhatják az e- oktatáshoz kialakított tananyagok fogyatékosságait, feltéve, hogy megfelelő fórumokat, párbeszédet alkalmaz a rendszer a szereplők (a tanulók és a tutorok) között. A munkaadók és az e-oktatás Az e-oktatás iránt a munkaadók is növekvő érdeklődést mutatnak, és sokféle nehézséget kell leküzdeniük az alkalmazás érdekében. Nem érheti el a célját az a szemlélet, hogy a számítógépes, illetve hálózati alapú képzés beszerzett tananyagait átadják a munkatársaiknak és azt remélik, hogy ezekből (esténként, illetve a hétvégi pihenőnapokon) megtanulják az esedékes leckéket. A munkatársak hosszabb távon elvárt képzési programjához kellő késztetések is szükségesek, ennek a következő tényezői lényegesek: a vállalatvezetés részesítse elismerésben az e-oktatás erőfeszítéseit, eredményeit, aki képzettséget szerez, az kapjon nagyobb munkajövedelmet. Előfordul, hogy munkaidőben is végzik az e-oktatást, ezért az érintetteket szabaddá kell tenni ennek zavartalan folytatásához. A munkatársakat díjazzák, ha a pihenőnapon, a munkavégzés szempontjából értékes és elvárt képzésben vesznek részt. Az így elért nagyobb teljesítményt a nagyobb munkajövedelem is ismerje el. (Nádudvari Zoltán) Plate, C.; Ryll, F.: Gestaltung und Einsatz von E-Learningsystemen für die Qualifizierung von technischen Personal. = VDI-Berichte, 2002. 1650. sz. p. 203 212. Reinigunghaus, A.; Minrath, H.: Effiziente Instandhaltung durch Wissens- und Erfahrungsmanagement. = VDI-Berichte, 2002. 1650. sz. p. 213 228.
KÖZLEMÉNYEK A MAGYAR SZAKIRODALOMBÓL Bacskai A.; Csekőné Csáky K.: A 0-állapot mint az állapotértékelés kiindulópontja. = Korróziós Figyelő, 43. k. 2. sz. 2003. p. 35 37. Horváth G.: Távfűtés panelépületek fűtéskorszerűsítése. = Magyar Épületgépészet, 52. k. 3. sz. 2003. p. 40 41. Létesítménygazdálkodás a Philips győri gyárában. Holland minta. = Facility Management, 5. k. 1. sz. 2003. márc. p. 40 42. Balassa Z.: Nagykonyhai elszívó légcsatornák tisztítása, felújítása. = Magyar Épületgépészet, 52. k. 2. sz. 2003. p. 19 20. Szautner Cs.: SEWAMENT rendszer szennyvíztechnológiai vasbeton szerkezetek felújítására. = Beton, 11. k. 4. sz. 2003. p. 14 16.