KERESZTÚRI HÍRMONDÓ. A nevünk és a szívünk összeköt! Keresztúrok X. találkozója 2009. szeptember 3 6. Balatonkeresztúr

KERESZTÚRI HÍRMONDÓ A balatonkeresztúri Önkormányzat havonta megjelenő információs lapja 2009. SZEPTEMBERI KÜLÖNSZÁM Megjelent a Keresztúr Nevű Települések Szövetsége X. találkozója alkalmából A nevünk és a szívünk összeköt! Keresztúrok X. találkozója 2009. szeptember 3 6. Balatonkeresztúr Szent Kereszt Felmagasztalása Örökségünk, Somogyország Kincse díjas templom

KERESZTÚRI HÍRMONDÓ 2 2009. 09. KÜLÖNSZÁM TARTALOM Keresztúrok Oszlopa 2 Résztvevő települések 2 KÖSZÖNTŐ Kovács József köszöntője 3 VALÓSÁGGÁ VÁLT GONDOLAT Fenn kell tartani a szövetséget 4 Fontos a tartalékok feltárása 4 Jó energiák vannak jelen 5 Elmélyültek a kialakult barátságok 5 Bővülő együttműködés 6 Nincs mögötte semmilyen érdek 6 Évről évre várjuk a találkozókat 7 Már nem csak a nevünk köt össze! 7 AHONNAN JÖTTÜNK A résztvevő települések története A-tól T-ig 9 KERESZTÚRIAKÉRT DÍJA- ZOTTAK 2009. Májer József polgármester 12 Lipcseyné Horváth Ágnes 12 főszervező Illich Ferenc fafaragó 12 M&K Fúvószenekar 12 A SZÖVETSÉG MUNKÁJÁRÓL Közgyűlések 2008-ban 13 Közgyűlések 2009-ben 13 Honlap 13 Védnökök és támogatók 14 Program 15 Képgaléria 16 Ima Magyarországért (részlet) Öregisten, Nagyisten mit akarjunk s mit nem: törvényed vezessen hogy e kis nép oda ne vesszen át ne lyukadjon helyünkön a térkép ki ne radírozzon a világi lét végképp serkentsd fel szolgád a Magyarok Istenét kend meg könnyektől elhomálylott szemét küldd le a magasból újra e véres-veres földre tartsd köztünk szellemét most és mindörökre. (A Születés előtt túl hosszú volt az Ádvent hiszen az életünk hovatovább ráment mielőtt nem késő, Te mondd ki az Áment.) 26 39 33 23 18 16 20 4 9 40 1 12 13 32 Jókai Anna 27 28 19 14 21 25 30 11 6 31 35 Keresztúrok Oszlopa A települések találkozói során a résztvevők évről évre maradandó emléket állítanak a találkozók helyszínén. Az idei, jubileumi X. találkozó alkalmából felavatják a Keresztúrok Oszlopát, mely megörökíti a Kárpát-medencében található Keresztúrokat. Az oszlopon elhelyezett térkép segítséget nyújt a települések földrajzi elhelyezkedésének beazonosításához. Az oszlop megáldására a rendezvény megnyitásakor kerül sor. 2 38 7 37 29 22 10 8 15 17 24 5 36 34 3 KERESZTÚRI HÍRMONDÓ Kiadja Balatonkeresztúr Önkormányzata. Főszerkesztő: Biróné Tóth Valéria Szerkesztőség és kiadó: 8648 Balatonkeresztúr, Ady E. 52. Telefon: (85) 575-810 Fax: (85) 575-823 E-mail: korjegyzoseg@balatonkeresztur.hu; polgarmester@balatonkeresztur.hu Honlap: www.balatonkeresztur.hu Nyomdai munkák: Kapos Color Print Iroda és Nyomdatechnika Kft. Kaposvár, Városház u. 1. (82)311-892 Ingyenes kiadvány. Megjelenik 1800 példányban. Továbbra is várjuk véleményüket, javaslataikat,hirdetéseiket,közérdekű információkat a szerkesztőség címére. Szeptemberi különszámunk beszerezhető a községházán, illetve a könyvtárban, vagy letölthető az önkormányzat honlapjáról. Résztvevő települések Összesen harmincegy Keresztúr vesz részt a X. jubileumi találkozón; közülük tizenhat település már tagja a szövetségnek (A listában t-betűvel jelölve.), öten pedig ez alkalommal vesznek részt először a találkozón (A listában e-betűvel jelölve.). A települések delegációi öt szomszédos országból érkeznek Magyarországra: Romániából (Ro) tizenegy, Szerbiából (Srb) kettő, továbbá egy-egy település Szlovákiából (Sk), Ukrajnából (Ua), Ausztriából (A). Rajtuk kívül tizenöt hazai Keresztúr képviselteti magát. Almáskeresztúr Apátkeresztúr Balatonkeresztúr Bácskeresztúr Berekeresztúr Bodrogkeresztúr Csicsókeresztúr Csernakeresztúr Gerendkeresztúr Hejőkeresztúr Kaposkeresztúr Kétkeresztúr Magyarkeresztúr Maroskeresztúr Murakeresztúr (H) Baranya megye (t) (Ro) Bihar megye (H) Somogy megye (t) (Srb)Nyugat-bácska (e) (Ro) Maros megye (H) Borsod-A-Z megye (t) (Ro) Beszterce-Naszód megye (e) (Ro) Hunyad megye (Ro) Maros megye (H) Borsod-A-Z megye (t) (H) Somogy megye (t) (Sk) Besztercebányai kerület (e) (H) Győr-S-M (t) (Ro) Maros megye (H) Zala megye (t) Nagykeresztúr Nemeskeresztúr Ókeresztúr Ördögkeresztúr Petrikeresztúr Pókakeresztúr Pusztakeresztúr Ráckeresztúr Rákoskeresztúr Sajókeresztúr Sarkadkeresztúr Sárkeresztúr Sopronkeresztúr Szilágyfőkeresztúr Székelykeresztúr Tiszakeresztúr (H) Nógrád megye (t) (H) Vas megye (t) (Srb) Észak-bánság (e) (Ro) Kolozs megye (H) Zala megye (t) (Ro) Maros megye (Ro) Temes megye (e) (H) Fejér megye (t) (H) Budapest XVII. kerülete (t) (H) Borsod-A-Z megye (t) (H) Békés megye (t) (H) Fejér megye (t) (A) Őrvidék (Ro) Szilágy megye (Ro) Hargita megye (t) (Ua) Nagyszőlősi járás

2009. 09. KÜLÖNSZÁM KÖSZÖNTŐ Tisztelt Keresztúri Polgárok! Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy a Keresztúr Nevű Települések Szövetségének elnökeként és a X. jubileumi találkozó házigazdája, Balatonkeresztúr Község polgármeste-reként köszönthetem Önöket. A találkozók vonata visszatért oda, ahonnan elindult. Itt, Balatonkeresztúron kezdődött el egy csodálatos történet 2000- ben, a millennium évében. Amikor 1999-ben a bodrogi árvíz kapcsán egymásra talált két település, vezetőik már az első pillanattól kezdve érezték, számos hasonlóság van településeik között. Hamarosan felmerült annak a gondolata, hogy bővíteni kellene a kört: más Keresztúrokat is jó lenne megismerni. Lázas keresés és készülődés vette kezdetét, melynek eredményeként Bodrogkeresztúr és Balatonkeresztúr 2000. szeptember 8-10. között a Balaton déli partján vendégül látott tizenhárom hazai és egy határon túli települést. Az első találkozó olyannyira jól sikerült, hogy a települések vezetői kinyilvánították szándékukat a folytatásra, sőt szövetséget kívántak alakítani. A szövetség megalakítására a II. találkozón, Rákoskeresztúron került sor. Robogott tovább a vonat, és a határon túl, Székelyföldön állt meg. A III. találkozó hangulata, a vendégek fogadtatása leírhatatlan csak az tudja igazán értékelni, aki jelen volt. A IV. találkozó megszervezését Ráckeresztúr vállalta fel, ahol tovább erősödtek a régi barátságok, s szövődtek újak. Bodrogkeresztúron volt az V. találkozó, amelyre elkészültek a szövetség jelképei: a címer és a zászló. AVI. találkozót Sarkadkeresztúr rendezte meg; a szanazugi kirándulás mindenki számára felejthetetlen élményt nyújtott. Több település adottságai nem teszik lehetővé a rendezvény fogadását, így a VII. találkozóra ismét Székelykeresztúron került sor, majd Rákoskeresztúr és Ráckeresztúr következett. Rendezvényről rendezvényre változott, mondanivalóját tekintve bővült a találkozók jelmondata. A nevünk és a szívünk összeköt! ez volt a VIII. találkozó jelmondata, s 3 KERESZTÚRI HÍRMONDÓ lett a X. találkozóé is, mert úgy gondoljuk, ez a mondat szinte mindent elmond közösségünkről. Az elmúlt évek során a szerelvény állomásról állomásra haladt, s közben folyamatosan bővült az utasok köre: szövetségünknek tizenhat tagja lett, és útitársként további települések csatlakoztak rendezvényeinkhez. A X. jubileumi találkozón harmincegy település delegációja vesz részt. Külön köszöntöm az első ízben jelenlévő települések Bácskeresztúr, Csicsókeresztúr, Kétkeresztúr, Ókeresztúr, Pusztakeresztúr, küldöttségeit. Településeink között az elmúlt évek során erős kötelék alakult ki. Határon belüli és azon átívelő testvértelepülési kapcsolatok jöttek létre. Önzetlenül segítettünk, ha valamely tagunknak komoly gondja támadt. Kapcsolatok épültek intézmények, egyesületek, civil szervezetek között. Erősödött a magyarságtudat és hagyományaink megőrzésének igénye. Szövetségünk alapvető céljai mindennapi kapcsolataink részévé váltak. Arra törekszünk, hogy a találkozók vonatán minden korosztály számára legyen hely. Különösen fontos az ifjúság, a fiatalok részvétele rendezvényeinken, mert ők adják szövetségünk jövőjének zálogát. Tisztelt Keresztúri Polgárok! A találkozók vonata visszatért a kezdetekhez. Régi ismerősöket és új arcokat köszöntünk sok szeretettel. Köszönjük, hogy elfogadták meghívásunkat. Bízom benne, hogy mindannyian jól fogják magukat érezni rendezvényünkön! Kívánom, hogy erősödjenek a régi barátságok, szövődjenek újak, s ezáltal erősödjön tovább településeink szövetsége, gyarapodjék tovább közösségünk! Köszönöm a rendezvény megszervezésében, lebonyolításában közreműködők segítségét, a találkozó támogatóinak felajánlásait! Keresztúri üdvözlettel: Kovács József KNTSZ elnöke Balatonkeresztúr polgármestere

KERESZTÚRI HÍRMONDÓ 4 VALÓSÁGGÁ VÁLT GONDOLAT Jó néhány település aktív tevékenysége járult hozzá a szövetség megalapításához és fokozatos megerősödéséhez. Rovatunkban azon települések vezetői szólalnak meg, azokat szólaltatjuk meg, akiknek a munkája jelentős mértékben segítette elő ezt a kedvező folyamatot. Fenn kell tartani a szövetséget Bárdos János, a KNTSZ örökös tiszteletbeli elnöke, Balatonkeresztúr Ahhoz, hogy a szövetség létrejöttét, célját, működését, és eddigi eredményeit megértsük, vissza kell nyúlnunk a kezdetekig. Elsőnek talán arról, mi volt az indító ok: egy természeti csapás egy árvíz, amely 1999-ben Bodrogkeresztúrt sújtotta. Balatonkeresztúr Község Önkormányzata anyagi, pénzbeli segítséget adott Bodrogkeresztúr Község Önkormányzatának a károsult családok megsegítésére. A Balaton-parti és Bodrogparti Keresztúrok között létrejött egy kapcsolat, amely barátsággá, majd testvértelepülési kötelékké alakult. Balatonkeresztúr és Bodrogkeresztúr községek Önkormányzatai elhatározták, hogy megszólítják a Kárpát-medencében Keresztúr nevet viselő településeket, és egyúttal meghívják őket egy találkozóra. A levelet a posta 1999. Karácsonyára kézbesítette, mi pedig izgalommal vártunk. A hatás nem maradt el: az első találkozóra az akkor ismert és meghívott 19 településből 14 Keresztúr elfogadta a meghívást. Résztvevők: Balatonkeresztúr és Bodrogkeresztúr mint meghívó-rendező, Magyarkeresztúr, Petrikeresztúr, Kaposkeresztúr, Sárkeresztúr, Sarkadkeresztúr, Murakeresztúr, Drávakeresztúr, Rákoskeresztúr (Budapest XVII. kerület), Sajókeresztúr, Hejőkeresztúr, Székelykeresztúr (Erdélyből) és Ráckeresztúr. Az első, három naposra tervezett találkozón kellemes meleg őszi időben 300 vendég érkezett hozzánk. A találkozó megnyitó ünnepségén a polgármesterek szóltak településeikről, a küldöttségek a magukkal hozott tablók segítségével megmutatták életüket, ismertették helyzetüket. Emelkedett, ünnepi hangulat volt, már érezni lehetett a sikert. Kultúrműsorok, hajókirándulás, zenés-táncos est ezek voltak a rendezvény fénypontjai, de hasonlóan fontosnak éreztük a barátkozást, az együttlét örömének kifejezését. A szeptember 10-i zárónapon a polgármesterek jegyzőkönyv felvételével és aláírásával zárták a találkozót, melyben rögzítették a folytatást. Rákoskeresztúr kérte a második találkozó megrendezésének lehetőségét. Ekkor már 19 település volt jelen Erdélyből Apátkeresztúr, Csernakeresztúr és Szilágyfőkeresztúr, Szlovákiából Szécskeresztúr, Kárpátaljáról Tiszakeresztúr. A második találkozón, 2001. szeptember 16-án alakult meg a Keresztúr Nevű Települések Szövetsége, melynek székhelye Balatonkeresztúr lett, elnöke pedig a mindenkori balatonkeresztúri polgármester, az alapításkor jómagam, Bárdos János. 2009. 09. KÜLÖNSZÁM A KNTSZ-t hamarosan bejegyezték a Somogy megyei Bíróságon, így hivatalosan működő társadalmi szervvé vált. A szövetség tagdíjat kér a tagönkormányzatoktól, pályázatokon vesz részt, hogy támogatást szerezzen, támogatókat kér fel a találkozók és a rendezvények megtartásához. Szólni kell a szövetség alapszabályában rögzített célokról is. A legfontosabbak: a magyarságtudat erősítése, egymás megismerése és segítése, a kulturális értékek bemutatása, értékeink megismertetése, az évenkénti találkozók megrendezése. A kitűzött célok máig maradéktalanul teljesültek. Az egyes találkozókról a házigazda polgármesterek számolnak be. Eddig minden alkalommal vagy új jelmondattal, vagy új kulturális produkcióval örvendeztették meg egymást a rendezők és a résztvevők. A balatonkeresztúri művészeti csoportok részt vettek a találkozókon és sikeresen szerepeltek. E csoportokon kívül a lakosság, a polgárok is lehetőséget kaptak a találkozókon való részvételre. A vendéglátó családok között is kialakult barátság, rendszeres kapcsolattartás. Végül szeretném hangsúlyozni, amit korábban többször is elmondtam: a Keresztúr nevű településeken élők és a találkozókon részt vevő művészek és vendégek a szövetség működése nélkül, ennek hiányában szegényebbek lennénk egy-egy nagy élménnyel, barátsággal, emlékkel. A szövetséget fenn kell tartani, erősíteni, és a tagok létszámát új belépőkkel növelni. Köszönöm a tag és résztvevő Keresztúrok eddigi támogatását, további sikeres munkát kívánok a KNTSZ-nek! Bárdos János alapító, a KNTSZ örökös tiszteletbeli elnöke Fontos a tartalékok feltárása Bodrogkeresztúr Község Önkormányzata egyik létrehívója (alapítója) volt a szövetségi gondolatnak, a szövetségnek. Ebből következően mind a település polgárai, mind önkormányzata abban az időben, és jelenleg is aktív, lelkes támogatója az ügynek. Ékes bizonyítékát adta ennek a 2004. év, amikor községünk rendezte meg az ötödik találkozót, illetve a többi találkozókon való részvételünk is. Nagy értéke a szövetségnek, hogy életre hívása Májer József polgármester, óta tevékenysége stabilizálódott, tagsága bővült. Bodrogkeresztúr A tárgyévi fesztiválokat mindig jó színvonalon rendezik meg, s lehetőségeket biztosítanak a települések lakóinak a találkozásokra, csoportjaik tevékenységének bemutatására. Fontos azon tartalékok feltárása, amelyeket még magában hordoz a mozgalom, főleg fontos ez a jövő nemzedékek szempontjából. Májer József polgármester

2009. 09. KÜLÖNSZÁM 5 KERESZTÚRI HÍRMONDÓ Jó energiák vannak jelen Akkoriban, amikor a balatonkeresztúriak megkerestek minket, Foki Tibor volt a polgármester, én alpolgármesterként segítettem az önkormányzati munkában emlékezett vissza Németh Erzsébet magyarkeresztúri polgármester a kezdetekre. Az egész képviselő-testület megszavazta a csatlakozást, a lakosság szintén az ügy mellé állt. Már akkor tudtuk, hogy minden településnek lehetősége lesz megmutatnia magát, nekünk is köztük volt a helyünk. Nem bántuk meg döntésünket, hiszen sok szeretetet kaptunk a találkozókon. Nagy bánatunkra mi nem tudunk találkozót szervezni, mert nincs elég szálláshelyünk. Van viszont egy színvonalas, tehetséges néptánccsoportunk, amely a saját hagyományainkon túl más tájegységek táncait is ismeri. Amikor táncosaink fellépnek a találkozókon, mindig visznek magukkal az ottani tájegységre jellemző műsort is. Mi az, amit fontosnak tart a találkozókat illetően? A legfontosabb a szeretetteljes együttlét remélem, ez mindig megmarad. Az maga a csoda, hogy ennyi embert képes megmozgatni. Érezni lehet, hogy jó energiák vannak jelen, amelyben mindenki képes feltöltődni. Látszik, hogy nemcsak a nevünk, de a szívünk is összeköt bennünket. Nem kell mindig világrengető dolgokat cselekedni, elég, ha jelen van a humánum, az emberi hozzáállás. Ebben a rideg világban ennek óriási jelentősége van. Az is örömmel tölt el, hogy a kör új tagokkal bővül. Németh Erzsébet polgármester, Magyarkeresztúr Hogyan döntik el, ki vesz részt a következő találkozón? Többnyire meghatározott létszámkeretünk van, egy busznyi résztvevővel számolunk. Először a civil csoportok közül választunk, majd a jól dolgozók töltik ki a létszámot, de Magyarkeresztúron mindenkire érvényes, hogy munkája elismeréseként jöhet el egy-egy találkozóra. -BTV- Elmélyültek a kialakult barátságok Hogyan fogadta a település a balatonkeresztúri megkeresést a szövetség létrehozására? Bárdos János polgármester úr hívott fel telefonon, és mondta el a kezdeményezés lényegét. Örültem a megkeresésnek, mert mint újonnan választott polgármester a csapatunkkal mi Ráckeresztúriak is hasonló elképzelésen törtük a fejünket. Ráckeresztúron a Keresztúrok összehívásának értelmi szerzője Darufalviné Jolika volt. Egy Balaton melletti település vendéglátói tapasztalatokkal rendelkezik, ezért megnyugtató volt számunkra az első találkozó balatonkeresztúri felvállalása. Nekünk akkor nagy falat lett volna a rendezvény lebonyolítása, a szövetség létrehozására pedig még nem voltunk felkészülve. Egy gondolattal összefoglalva: sajátunknak érezve fogadtuk a kezdeményezést, és örömmel a szövetség megalapításának a gondolatát. Miért lépett be a település? Mit vártak a szövetségtől? Ráckeresztúrnak az ezredfordulón még nem volt testvértelepülése. Úgy gondoltuk, ezt a tagságunkkal részben pótolhatjuk is, ezért lettünk alapítók. Településünk nem rendelkezett turisztikai, vendéglátói tapasztalatokkal még a rendszerváltoztatást követő években sem. Nyitni szerettünk volna a külvilág felé, megismerni más településeket gondjaikkal, sikereikkel együtt. Mindössze ennek a viszonylagos zártságnak az oldódását, és a tanulás lehetőségét vártuk a szövetségbeli tagságunktól. Mivel járultak hozzá a szövetség munkájához működéséhez? Elsősorban a találkozók megrendezésével. Ráckeresztúr a legkisebb, immár két találkozót is lebonyolított település 2003-ban a IV., és tavaly, 2008-ban a IX. találkozón volt szerencsénk vendégül látni a keresztúriakat. A szövetség vezetőségében mint alelnök, illetve mint Felügyelő bizottsági elnök igyekszem helytállni, ha rám kerül a sor. Településeink történetéről, a helyi szokásokról szóló közös kiadványsorozat készítésében pedig szerepet vállalt Herkli Antal Ónody Miklós polgármester, úr, a Rácke-resztúri Népkör Ráckeresztúr Egyesület elnöke is. Milyen változások mentek végbe a szövetségben az elmúlt tíz év alatt? Mi erről a véleménye? A legfontosabb változás véleményem szerint a tagok számának növekedése. Ez azt mutatja, hogy a találkozók egyre népszerűbbek, a Kárpát-medence egyre több településére jut el összejöveteleink híre. A kialakult barátságok elmélyültek a települések lakói között. Ez jó, ez volt az egyik legfőbb cél. Milyen irányban kellene továbbmenni, ha egyáltalán szükség van irányváltásra, megújulásra? Azt hiszem, megújulásra mindig szükség van. Néha anélkül is bekövetkezik, hogy elhatároznánk. Az is változást hoz, ha egy új tag kerül be, vagy ha egy alapító tagot idővel más képvisel; ekkor újabb ötletek születhetnek. Ilyen az elismerő címek átadása, amelyet először a X. találkozón adtak át, vagy pár évvel ezelőtt a szövetség vándorzászlajának elkészíttetése. Azt gondolom, a Ráckeresztúron 2003-ban felavatott emlékhely is egy új kezdeményezés volt. Remélem, el is érte a célját. Nevezetesen, hogy minden Kárpát-medencei keresztúri érezze az összetartozás megható és felemelő érzését. A megújulás folyamatos, csak hagyni kell. Inkább arra kellene vigyáznunk, hogy vissza ne forduljunk, de merjünk egyre többet felvállalni egymás Kárpát-medencei közösségünket építő gondolataiból, mi több, cselekedeteiből. A megújulás része lehet a nyitás az EU felé, melynek kérdését az elkövetkezendő közgyűlések egyikén mindenképp szeretném felvetni. Véleményem szerint támogassuk a Magyar Polgármesterek VII. Világtalálkozóján elhangzott állásfoglalás szellemiségét, csatlakozzunk az alakulóban lévő Kárpátmedencei Önkormányzatok Szövetségéhez. A közös név, mint forma össze tudta-e fogni a tagokat egy közös tartalom, eszmeiség mentén? A szövetség megfogalmazott céljai közül az egymás segítése, akár anyagi eszközökkel is: például a bodrogkeresztúri árvíz, tűzvész, egyebek, illetve a közös kultúra helyi megnyilvánulásainak a bemutatása: például a székelykeresz-

KERESZTÚRI HÍRMONDÓ 6 túri Pipacsok Táncegyüttes, stb. adta a tartalmat a közös névhez, mint formához. Ahogy a gyerekeink mondják, ha valami jól megy a maga útján: működik. Ráckeresztúron úgy érezzük, működik a közös tartalom. Hogyan hatott a tagság a településre, a civilekre? Ha a tagság szón a találkozók szervezését és az azokra történő felkészülést értjük, akkor elmondhatjuk: a nyár közeledtével, amikor már közeleg az utazás, megindul a szervezés. A finise pedig egyenesen magával sodorja a civil szervezeteken, szervezőkön keresztül szinte az egész települést. Persze másként gondolkodók is mindig vannak. Más megközelítésben településünk erősödött a tagsággal, mert lehetősége lett információhoz jutni. Egy határokon is túlnyúló szervezet tagságának következményeként megtudhatjuk a médiában esetleg félreérthető hírek hátterét, segítséget kérhetünk, és még sorolhatnám. Mi alapján dől el, ki, melyik csoport vehet részt egy-egy találkozón? Ez minden alkalommal másként volt. Az azonban nem változott, hogy a fellépő kulturális csoportjaink vagy egyéni fellépőink költségeit az önkormányzatunk viselte. Az első két alkalommal magam szerveztem az utazást, később Paizs Istvánné, jelenleg Kupi Gábor képviselő társam; ezúton is köszönöm munkájukat. Szervezőnk elmondása szerint a X. találkozóra is sokan szeretnének eljutni Ráckeresztúrról. Ráckeresztúr már két találkozónak is otthont adott. A tavalyi összejövetelen utcai felvonuláson vettek részt a keresztúri küldöttségek El szeretném még mondani, hogy Ráckeresztúr 2008-ban Betlehem, Születés temploma - Bécs - Budapest - Gödöllő után fogadta, és Fejér megye településeire tovább adta a Születés lángját (Szeretet lángját). Szeretnénk, ha az elkövetkezendő években a Keresztúr nevű településekre is sikerülne a lángot minden évben Karácsony előtt tovább adnunk. A gondolat cselekedetté váltásán még dolgozunk, de reményeink szerint a X. találkozóra, Balatonkeresztúrra már el tudjuk vinni elképzelésünk részleteit. Kérjük majd a szövetség településeinek a támogatását, együttműködését határon innen és túl. Mint az előző, a IX. találkozó házigazdája szeretném ezúton is még egyszer megköszönni a Keresztúrok és a szövetség erkölcsi és anyagi támogatását, hiszen e nélkül a ráckeresztúri találkozó nem valósulhatott volna meg. Köszönöm Ráckeresztúr lakóinak, a szervezőinknek, hogy magukat nem kímélve dolgoztak a rendezvényért. Köszönöm a résztvevők türelmét és megtisztelő jelenlétét. A balatonkeresztúriaknak, Kovács József polgármester úrnak pedig erőt és kitartást kívánok a X. találkozó szervezéséhez. Kérdéseinkre válaszolt Ónody Miklós, Ráckeresztúr polgármestere Bővülő együttműködés 2009. 09. KÜLÖNSZÁM Kerületünk, és ezen belül Rákoskeresztúr örömmel és bizakodva fogadta a szövetség létrehozásának elképzelését, melybe az együttműködés jegyében és egymás segítése szándékával léptünk be. Fontosnak tartottuk a magyarságtudat ápolását, egymás kulturális értékeinek és hagyományainak megismertetését és megismerését, a szövetségben részt vevő települések önkormányzatai közötti, és a települések lakói közötti kapcsolatok kialakítását, elmélyítését és fejlesztését. A szövetség munkájához a XVII. kerületi Önkormányzat saját tapasztalatainak átadásával, a magyar és az Európai Uniós pályázatok írásához és benyújtásához szükséges szakmai ismeretek átadásával, rendezvényszervezési ötletekkel, rendezvényszervezési szakmai kapcsolataival járult hozzá. Emellett rendszeresen helyszínt biztosítottunk és biztosítunk a szövetség elnökségi üléseinek és közgyűléseinek lebonyolításához. Az eddig eltelt idő alatt gyarapodott a szövetség tagjainak száma, ezáltal az együttműködés lehetőségei is kibővültek. Személyes Lipcseyné Horváth Ágnes találkozó főszervező, Rákoskeresztúr találkozók sűrűbbé tételével tovább lehetne erősíteni és bővíteni a településeken működő civil, illetve művészeti közösségek, valamint az ifjúsági csoportok közötti kapcsolatokat. Úgy vélem, ezekre két Keresztúr Találkozó között lehetne sort keríteni. Rákoskeresztúron a lakosok körében a tagság pozitív visszhangot váltott ki, az emberek jelentős része nyitott és érdeklődő a Keresztúr Találkozó iránt. Nálunk az a hagyomány alakult ki, hogy minden évben más és más művészeti csoportot viszünk el fellépni a Keresztúr Találkozóra, így minden évben más csoport mutatja meg kulturális értékeit, hagyományait a többi Keresztúrnak. A Keresztúr Találkozók jó hírnevének és hangulatának megőrzéséhez nélkülözhetetlennek tartom azt, hogy valamennyi találkozó hasonlóan jó nívójú és megszervezett legyen. Ennek érdekében szükség volna különösen a kisebb települések vonatkozásában egy előzetes szakmai-szervezési kontrolltevékenység működtetésére, hiszen a gyengébb minőségű szervezésből adódó negatív tapasztalatok sok embert elriaszthatnak a következő találkozón való részvételtől. Lipcseyné Horváth Ágnes Rákoskerti Művelődési Ház (Bp. XVII.) igazgatója, a II. és a VIII. Keresztúr Találkozó főszervezője Nincs mögötte semmilyen érdek Nagy Mihályt, Sarkadkeresztúr polgármesterét arról kérdeztük, hogyan fogadták a balatonkeresztúriak megkeresését? - Jól emlékszem arra, amikor Bárdos János akkori keresztúri polgármester megkereste a Keresztúr nevet viselő településeket egy szövetség létrehozásának szándékával. Először nem lett kézzelfogható eredménye, de az 1999-es nagy tavaszi árvizet követő események új lökést adtak a szövetség létrehozásának. A Balaton-parti község ugyanis pénzadománnyal támogatta az árvíz sújtotta Bodrogkeresztúrt, melynek nyomán

2009. 09. KÜLÖNSZÁM 7 KERESZTÚRI HÍRMONDÓ baráti kapcsolat alakult ki a két település között. Nagy örömmel fogadtuk az újabb megkeresést, hiszen ez egész más alapokon szerveződött, mint az időközben elpártosodott önkormányzatiság. Leginkább az fogott meg benne Immanuel Kantot idézve szép az, ami érdek nélkül tetszik, hogy semmilyen érdek, semmiféle hatalmi harc nem volt mögötte. Egy percig sem gondolkodtam a belépésen, csupán a képviselő-testület ellenállásától tartottam, de mint később kiderült oktalanul, hiszen a testület tagjai is örömmel fogadták a megkeresést és egyhangúlag szavaztak a belépés mellett. - Milyen változások mentek végbe a szövetség tíz éve alatt? - Már az első találkozón, Nagy Mihály polgármester, Sarkadkeresztúr Balatonkeresztúron nagy volt az érdeklődés egymás iránt, sok eszmecsere zajlott le a résztvevők között, melyek során megismertük egymást. Megbeszéltük, ki, hogyan oldja meg a felmerülő feladatokat, hasznos tapasztaltcsere alakult ki. A második találkozón kellemes meglepetés ért minket: azt hittük, hogy a rendező Rákoskeresztúr nagyváros lévén úgymond magasról fogja nézni az együttműködést, de nem így történt. Motorjává vált a további közös munkának, melynek során felmerült egy szorosabb szervezeti forma, az egyesület létrehozásának gondolata. Minderre a működéshez szükséges források megteremtése miatt volt szükség, hiszen több határon túli település is csatlakozott hozzánk. Ez komoly feladat, és néha még ma is fellépnek a korábbi görcsök. Úgy vélem, jó irányba haladunk, bár volt egy időszak, amikor az volt az érzésem, hogy kifutotta magát a szövetség, kitöltötte a rendelkezésre álló keretet, ahonnan nehéz továbblépni. - Megújulásra, esetleg irányváltásra gondol? - Keresnünk kell a továbblépés lehetőségeit. Jó iránynak tűnik a nemrégiben felvetett ifjúsági találkozó szervezése, amely nem fesztivál jellegű lenne, mint az eddigi találkozók, hanem kisebb létszámú csoportjaink ismerkedhetnének meg egymással, ezzel is növelve az összetartó erőt. A régebbi tagok már összejárnak, mi például a székelykeresztúriakkal állunk szorosabb kapcsolatban. Ezek a szálak leszivárognak a magánszférába, gyakran segítjük egymást a magánéletben is. - Hatott-e a szövetségi tagság a településre, a civil szervezetekre? - Községünk nem nagy, ezerkétszáz ember lakja. Korábban nehézségeket okozott egy-egy iskolai műsor betanítása, de amióta részt veszünk a találkozókon, csoportjaink sokkal szívesebben készülnek, mondhatni versenyeznek a delegációba kerülésért. Ennek köszönhetően felpezsdült a helyi civil élet. Örülök, hogy létrejött a szövetség, melyben múlhatatlan érdemeket szerzett Bárdos János, köszönettel tartozunk neki. Évről évre várjuk a találkozókat -BTV Az 1999-2000-es év a belvíz miatt nehéz időszak volt Sárkeresztúr életében is. Lakóépületek mellett több régi építésű közintézményünk megrongálódott, összedőlt, ezek helyreállítása az önkormányzatnak nagy feladatot jelentett. Ezért a település rögtön átérezte Bodrogkeresztúr még ennél is nehezebb helyzetét, és a balatonkeresztúri megkeresést a képviselőtestület egyhangúlag támogatta és anyagi segítséget ajánlott fel. A szövetség megalakulásakor és ma is elsősorban egymás megismerését tarjuk fontosnak, a települések és a lakosság egymás közötti kapcsolatának erősítését. Erre nagyon jó lehetőséget nyújtanak a találkozókon a települések bemutatkozó műsorai, a közös beszélgetések, a civil szervezetek és az intézményvezetők eszmecseréi. Ezeken az alkalmakon barátságok is születtek és születnek, melyek az évenkénti találkozókkal csak erősödnek. A közös név közösséget teremtett, ennek nyomán morális, politikamentes együttműködés alakult ki. Sárkeresztúr a megalakulás óta tagja a szövetségnek, részt vesz a közgyűléseken, megbeszéléseken, valamint a Keresztúr Találkozókon. Aszövetséget anyagilag is támogatja. Egyetértünk azzal az irányvonallal, hogy a kulturális együttműködés mellett egyre fontosabbak legyenek az intézményi és civil kapcsolatok. Jó ötletnek tartjuk a közös honlapot és a Keresztúr nevű településeket bemutató könyvsorozat kiadását is. De lehetne még fejlődni a közös sportrendezvények irányába, a civil szervezetek, például nyugdíjas klubok, vagy az intézmények közötti kapcsolatok erősítésével. Településünk lakói évről évre várják a találkozókat, előadásokkal készülnek, ami megmozgat fiatalt és idősebbet egyaránt. A találkozókról készült fényképek, videofelvételek bejárják a falut. Az utazók egyik részét mindig a faluért tevékenykedők és a műsorban szereplők alkotják. Ezen kívül az évek során kialakult egy mag, akik örömmel járnak a találkozókra, és hálásak az éppen soros Keresztúrnak a szíves vendéglátásáért. Különösen is várja mindenki a jubileumi 10. ta- Virág Miklós polgármester, Sárkeresztúr lálkozót Balatonkeresztúron, az első összejövetel színhelyén! Sárkeresztúr egyedi helyzetben van a Keresztúr nevű települések között a lakosság összetétele miatt, hiszen a 2600 fős településen élők több mint 50%-a cigány származású. Így az intézményi együttműködésektől azt is reméljük, hogy megoszthatjuk egymással tapasztalatainkat, ötleteinket, különösen az oktatás területén. Végezetül köszönjük Balatonkeresztúr volt polgármesterének és a szövetség tiszteletbeli elnökének, Bárdos Jánosnak és Bodrogkeresztúr polgármesterének, Májer Józsefnek, hogy megszervezték az első találkozót és létrehozhattuk ezt a szövetséget. Virág Miklós polgármester, Sárkeresztúr Már nem csak a nevünk köt össze! Mi, székelykeresztúriak már a felkérés előtt számítottunk arra, hogy előbb vagy utóbb találkozni fognak a keresztúriak. Tudomásunk volt arról, hogy mozgolódnak a szentmiklósiak, a szentkirályiak. Azt is tudtuk, hogy több mint negyven település nevében van benne a Kereszt-Úr.

KERESZTÚRI HÍRMONDÓ 8 Reméltük, hogy valahonnan kipattan a szikra. Hála és köszönet a két kezdeményező településnek, Balaton- és Bodrogkeresztúrnak. Mi nem vártunk világrengető dolgokat a létrejövő szövetségtől, egyszerűen csak barátokat kerestünk, és reméltük, hogy minket is olyannak fogad el a keresztúriak nagy közössége, Benyovszki Lajos volt polgármester, Székelykeresztúr amilyenek vagyunk. Bár a nagy távolság miatt nem tartoztunk a legaktívabb települések közé, azért figyelemmel kísértük a szövetség munkáját. Sikerként könyvelhettük el, hogy nem kis támogatást kaptunk a történelmi egyházainktól, oktatási intézményeinktől, valamint civil szervezetektől. Akeresztúriak találkozóit nyilvántartották, követték fiatalok és idősek egyaránt. A közös név fontos, de nem minden. A székelykeresztúri egyszerű polgár Bodrogkeresztúron bodrogkeresztúrinak, Sarkadkeresztúron sarkadkeresztúrinak érzi magát. Emellett fontos, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelő barátot (partnert), akivel egy beszélgetés során gondolatot cserélhetnek családról, közösségről, talán a politikáról is! Hogyan tovább? Fontos-e újítani vagy nem? A kérdésre nehéz válaszolni. Véleményem szerint nem szükségesek a lényeges változtatások. Bizonyos dolgok, mint például a gazdasági kapcsolatok nem jöhetnek létre parancsszóra. Türelemmel tovább kell vinni a kialakult rendszert, hiszen már egy új generáció nőtt fel, akiknek ezek a kapcsolatok újdonságnak számítanak. Fontos, hogy amit csinálunk, azt szívvel-lélekkel csináljuk. Mindenkinek éreznie kell, hogy a keresztúri találkozókon való fellépés rangot jelent, esetleg ugródeszkát is jelenthet a profizmus felé. Fontos a változatosság, a visszatérő, elismert együttesek mellett lehetőséget kell adni az újaknak, legyenek bár fiatalok vagy idősek. 2009. 09. KÜLÖNSZÁM a találkozáson. A válogatásnál éppen ezért mindig könnyű a dolgunk, hiszen a fél város jönni akar. A mindenkori önkormányzati vezetőknek elsődleges feladatuk, hogy a kipattant szikra mindig fényesen ragyogjon. Teremtsék meg az anyagi hátteret, kihasználva minden lehetőséget. Atöbbi szinte már magától menni fog. Minden kialakult emberi barátság mélyíteni fogja a települések közti kapcsolatokat is. Véleményünk szerint sokkal mélyebb értelme van az ilyesfajta kapcsolatoknak, mintsem azt sokan gondolnák. Joggal említhető fel a társadalmi és a néprajzi sokszínűség, amelyre nemcsak a keresztúri, hanem minden máshová tartozó polgár is büszke lehet. Egy olyan közösségi örökletesség jelenik meg, amely minden kétséget kizáróan jobban megerősítheti az egyén hovatartozását, kulturális sokrétűségében pedig mondhatnánk márkaként épül be az ember lelkébe, csiszolva ezzel ismereteit. A személyes élmények, ha a tanúságtétel szándékával tetőződnek, vagy ha a kapcsolatok rétegződését is figyelembe vesszük, majdnem bizonyos, hogy a későbbi generációkra is úgy fognak hatni, mint napjainkban miránk. A történelmi viharok által megszabdalt magyarságunk e szövetség alatt összekovácsolódni látszik. Példa erre a közös érdek: nyelvünk és kulturális értékeink úgy hagyjanak nyomot a szemlélődőben, hogy őseink szavai visszaigazolódjanak bennünk. Találkozótörténet I. Találkozó: Balatonkeresztúr, 2000. szeptember 8-10., 14 Keresztúr II. Találkozó: Rákoskeresztúr, 2001. szeptember 14-16., 19 Keresztúr III. Találkozó: Székelykeresztúr, 2002. szeptember 5-8. IV. Találkozó: Ráckeresztúr, 2003. augusztus 29-31., 17 Keresztúr V. Találkozó: Bodrogkeresztúr, 2004. augusztus 27-19. VI. Találkozó: Sarkadkeresztúr, 2005. augusztus 26-28., 16 Keresztúr VII. Találkozó: Székelykeresztúr, 2006. augusztus 31. - VIII. Találkozó: Kérdéseinkre válaszolt Benyovszki Lajos volt székelykeresztúri polgármester szeptember 2. Rákoskeresztúr, 2007. augusztus 24-26., 25 Keresztúr IX. Találkozó: Ráckeresztúr, 2008. augusztus 29-31., 23 Keresztúr Kedves Olvasóink! Székelykeresztúron ugyancsak két alkalommal, 2002-ben és 2006-ban gyűltek össze a Keresztúrok Székelykeresztúr lakóinak nagy többsége helyesli a szövetség létrehozását és a találkozások megszervezését, ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy nagyon sokan részt kívánnak venni A Keresztúri Hírmondó szeptemberi száma a KNTSZ jubileumi találkozó miatt a megszokottnál később, szeptember 15-18. táján jelenik meg. Kérjük szíves megértésüket! A szerkesztő

2009. 09. KÜLÖNSZÁM 9 KERESZTÚRI HÍRMONDÓ AHONNAN JÖTTÜNK Összeállításunkban röviden bemutatjuk a résztvevő települések történetét. Almáskeresztúr A nem egészen száz lakosú baranyai kisközséget először 1296-ban említi egy okirat Keruchur néven. A török hódoltságot követően Tótkeresztúrra keresztelték, jelenlegi nevén 1902-től ismert, melyet az Almás-patakról kapott. Az 1700-as évektől svábok lakták, de 1948-ban kitelepítették a németajkú családokat, és felvidéki magyarokat költöztettek a helyükre. A település nevezetessége a neoklasszicista stílusú Kammerer-kúria. Római katolikus templomát Szent Kereszt tiszteletére emelték. A településen óvoda, iskola nem működik. Apátkeresztúr Főként reformátusok lakta erdélyi kisközösség az Érmellék hegyek alatt. A legkorábbi feljegyzések 1385-ből maradtak fenn, akkor a Borsi és Széplaki család birtoka volt. A hagyományok szerint itt is a veresbarátok kolostora állott. Határában volt Érsek-Apáti puszta, amely a 16. században önálló településként létezett. Református temploma 1871-ben épült. 2002-ben a lakosok száma 507. A magyarság egyedüli összetartó ereje a református egyházközség, magyar értelmiségi alig van. Aközségközpont Vedresábrány felé vezető másfél kilométeres köves útja elég nehezen járható. Balatonkeresztúr Ősidők óta lakott település a Balaton délnyugati szegletében. Az első írásos emlék 1316-ból származik, mely szerint a somogyvári bencés kolostorhoz tartozott. Egy 1400-ból származó dokumentum már Szent Kereszt néven említi. Egy ideig a Keresztúri család birtoka, 1698-ban I. Festetics Pál hadnagy vásárolta meg. Unokája, Festetics Kristóf, Somogy megye ispánja építtette a barokk stílusban épült kastélyt (ma Turistaszálló) és az útkereszteződésnél található műemlékvédelem alatt álló római katolikus, barokk stílusú templomot, amely a Balaton-part egyik legszebb, Somogyország kincse díjas temploma. Part menti részeiből alakult ki Balatonmáriafürdő, mára teljesen összenőtt a két üdülőhely. Bácskeresztúr Bácskában található (ma: Russki Krstur), melynek lakosai főleg ruszinok, akik a XVIII. században települtek ide. Első írásos említése 1410-ben Kerezthwr néven történt, amikor a Szilágyiakkal rokon Kereszturiak birtokában volt. A török hódoltság alatt elpusztult. A 2002-es népszámlálási adatok szerint 5213 lakosából 4483 ruszin, 263 szerb, 76 cigány, 73 magyar, 61 ukrán. Első temploma 1753-ban, a ma is álló 1784- ben épült. Szűz Mária-búcsújáró hely: a XIX. században kétszer is megjelent a Boldogságos Szűz egy kútnál, ahol kápolnát építettek. Ebben található az olajjal könnyező Istenanya ikonja. Berekeresztúr Erdélyi falu (románul Bâra, németül Kreutzdorf) Marosvásárhelytől 28 kmre keletre, a Kendői-patak völgyében. Közigazgatásilag a két km-re fekvő Székelyberéhez tartozik. 1335-ben említik először. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992- ben 158 lakosából 144 magyar, 13 cigány és 1 román volt. Református temploma gótikus stílusban, 1385-ben épült. A Keresztúri-udvarház romjai 1861-ben még láthatóak voltak. Innen származott Keresztúri Miklós Marosszék főkirálybírája és Keresztúri János Marosszék főkapitánya. Bodrogkeresztúr A Bodrog folyó jobb partján, a Zempléni-hegység déli részén fekszik. Innen hét kilométerre emelkedik a közismert tokaji Nagy-Hegy, északkeletre pedig a Tokaj Bodrogzug Tájvédelmi Körzet terül el. Nevének eredete vitatott. A XIV. század közepén az Aba nemzetség leszármazottainak, a Keresztúri családnak volt a törzsbirtoka. Több temploma van: római katolikus, görög katolikus, református templom. Látnivalók: Rákóczi ház, Mariassy kúria, szoborpark, Millecentenáriumi emlékpark, Magyar Motorok Múzeuma. Csicsókeresztúr Bethlentől nyugatra, a Nagy-Szamos jobb partján fekvő erdélyi település. A Csicsói vár tartozéka volt, innen kapta előnevét. A Keresztúr utóneve pedig abból a középkori magyar szokásból eredt, mely szerint a keresztet, mint jelvényt megurazták, mintha személy lett volna. Nevét 1332-1337 közt említették először az oklevelek Kereztur néven. 1405-től a Losonczi Bánffy család birtoka, magyar lakossággal. Története során többször esett pusztítás áldozatául, megfogyatkozott magyar lakói helyére románok telepedtek. Híres szülötte Torma Zsófia régész (1840-1899). Csernakeresztúr Félúton Déva és Vajdahunyad között, a Cserna folyó partján fekszik a gazdag telepes falu (románul Cristur). Lakóinak száma közel 1700, kétharmad részben magyarok. A települést 1910-ben hozták létre, akkor települtek haza Bukovinából, főleg a Radóc (Rãdãuti) melletti Andrásfalváról a madéfalvi osztrák vérengzés után elmenekült csíki és háromszéki székelyek leszár- mazottai. A csernakeresztúri magyarok büszkék hagyományaikra és kultú- rájukra, máig megőrizték a bukovinai székely néptáncokat. Szervezett formában működik a falusi vendéglátás, jó kiindulási pont a környékbeli kirándulásokhoz. Gerendkeresztúr Erdélyi falu (románul Grindeni) Maros megyében, Maroskece község része. A trianoni békediktátumig Torda-Aranyos vármegye Marosludasi járásához tartozott. 2002-ben 597 lakosa volt, ebből 338 román, 239 magyar és 20 cigány nemzetiségű. A falu lakói közül 319-en ortodox, 40-en görög katolikus és 236- an református hitűek. Hejőkeresztúr A borsodi ezer lelket számláló község Miskolctól kb. 12 kilométerre délre terül el. Már a honfoglalás korában is lakott volt, de először csak 1333-ban említik egy pápai jegyzékben, Keresztúr néven. Ekkor már temploma is volt. Nagy Lajos király a Czudar családnak adományozta, ők pedig 1387-ben az általuk alapított pálos kolostornak adták. A török időkben elnéptelenedett. A Rákócziszabadságharc után a pálosok újra elkezdték betelepíteni a községet felvidéki szláv telepesekkel. 1904-ben vette fel a Hejőkeresztúr nevet. Tiszta vizű kavicsbánya-tavai egyre inkább vonzzák a vízisportok szerelmeseit. Kaposkeresztúr A zselici dombság lankáin terül el a négyszáz fős zsáktelepülés, melynek környékén tömör tégla készítésére

KERESZTÚRI HÍRMONDÓ 10 2009. 09. KÜLÖNSZÁM alkalmas anyag található. Kaposvár és Dombóvár 18 km távolságban van, vasútállomása, postája Baté. A falut először 1328-ban említik oklevelek, Szent-Kereszt néven, a Pannonhalmi Apátság birtokaként. Ekkor a zselicszentjakabi apát és a Derzsfiak nyerték cserébe az apátságtól. Az idők során több család birtokolta. Római katolikus temploma 1911-ben épült. A régi temető helyén állítólag egy kolostor állott, mely a vöröskeresztes barátoké volt. A környező szőlőhegyeken szőlőtermesztéssel és borkészítéssel foglalkoznak. Kétkeresztúr Felvidéki község (szlovákul Nové Hony, korábban Kerestúry) Szlovákiában, Losonctól 12 km-re keletre. Kis- és Nagykeresztúr XIX. századi egyesítése révén jött létre. 2001-ben 205 lakosából 157 szlovák és 44 magyar volt. A község területén ősidők óta laknak emberek. A mai települést 1332-ben említik először. Története során több nemesi család birtoka volt. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegyei település volt, 1938 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. Evangélikus temploma 1886-ban, neoklasszicista kastélya 1870-ben épült. Magyarkeresztúr A Rábaköz délnyugati részében található 450 lelkes község. Környéke már a bronzkorban is lakott volt. Pertel néven szerepel először oklevélben, amely a német Berthold személynév bajor-osztrák ejtésváltozatából származik, valószínűleg első birtokosa lehetett. A XV. században Keresztúrként említik, amit a Szent Kereszt tiszteletére felszentelt temploma után kapott. A török idők után sokáig Tótkeresztúr néven volt ismert, mai nevét 1906-ban belügyminiszteri rendeletre kapta. Maroskeresztúr Erdélyi község (románul Criştesti, korábban Cristuru Mureş) a Maros bal partján. Marosvásárhelytől 6 km-re délnyugatra. 1332-ben Santa Cruce néven említik először. Eredetileg székelyek lakták. A 17. század végén reformátusokkal telepítették be, akik 1863-ban építették fel templomukat. A falu később is sokat szenvedett a Maros áradásaitól. A trianoni békeszerződésig Maros- Torda vármegyéhez tartozott. 1992-ben 4690 lakosából 2238 román, 2086 magyar és 361 cigány volt. Murakeresztúr Murakeresztúr Zala megye és Magyarország délnyugati részén, a horvátmagyar határfolyóként folyó Mura mellett fekszik. Első említése 1347-ből való Keresztur néven, amely a településen alapított bencés monostorra utalt. Többször pusztította pestisjárvány, továbbá a Mura gyakori árvizei is nehezítették az életkörülményeket. 1661-ben a falu szomszédságában épült fel Új- Zrínyivár, amely Zrínyi Miklós meghiúsult tervében Kanizsa visszafoglalását szolgálta volna. A II. világháborút követően mind nemzetiségi település volta, mind határközeliségi és a rossz jugoszláv-magyar kapcsolatok rontottak a falu helyzetén, 1962-ben új iskolát és óvodát kapott, és 1969-re épült ki a védműrendszer. Nagykeresztúr A Kis-Zagyva völgye első faluja árnyas ligetekkel, virágos rétekkel. Kiskeresztúr és Kisfalud egyesülésével jött létre, háromszáz lakosa van. A nógrádi faluhoz tartozó Krakkó-puszta természeti értéke a Majális lapos, valamint egyedi növény- és állatvilága. Báró Podmaniczky Andor és Géza családi kriptája is itt áll, köré épült az ősi temető. 1997-ben közadakozásból készült el az ökomenikus templom, melyet 1996-ban szenteltek fel. Nemeskeresztúr A több mint háromszáz lelkes vas megyei község a Kemenesalja délkeleti csücskében, a Marcal-medencében fekszik. Okleveles említése 1332-ből származik. A feudális korban kisnemesek lakták. 1704-ben Gróf Károlyi Sándor, Rákóczi fejedelem vezérlő tábornoka az akkor Németkeresztúrnak nevezett településről, mint a kuruc hadsereg dunántúli kiképző táborából bocsátotta ki a hadsereg szabályzatát és a katonai eskü szövegét. Jelenlegi nevét 1907-től viseli. Szent Kereszt Felmagasztalása temploma 1772-ben épült az Árpád-kori templom helyén. Ókeresztúr Vajdasági falu (szerbül Srpski Krstur) az Észak-Bánsági Körzetben, Törökkanizsa része. A 2002-es népszámlálás adatai alapján 1620 lakosa van, zömében szerbek, hozzávetőleg 150 magyar. A XIV. században Papkeresztúr néven említik, majd Kistúr, a XIX. században Ókeresztúr, vagy Szerbkeresztúr lett. Első birtokosa (XIV. század) Bernátfia Lőrincz, aki a falut utód hiányában a csanádi társas káptalannak hagyta, a község azonban csakhamar elnéptelenedett. Temesvár visszavétele után szerbek kezdtek ide letelepedni. Korábbi görög-keleti temploma helyére 1818-ban újat építettek. Ördögkeresztúr Kolozs megyei település (Cristorel), 40 kilométerre Kolozsvártól. 1320-ban Keresztur néven jelentkezik az oklevelekben. 1479-ben Keresztur, 1587-ben Eordeoghkereszthwr formában szerepel. 1320-ban plébániatemploma van, erről a Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomáról nevezhették el. A középkori templom a XVIII. században sokáig romokban hever, helyette a XIX. században újat építenek. Középkori katolikus lakossága a reformáció során református lesz a templommal együtt. Petrikeresztúr Zala megye északnyugati részén fekszik, Zalaegerszegtől 17 kilométerre. A négyszáz lelkes község Petri és Keresztúr összeolvadásával keletkezett. Egy 1260-ból való okmány Terra de Peturnak, a későbbiek Petry, Felső- Petri és Alsó-Petri néven említik. Hajdan Keresztúr külön község volt. A még most is meglévő forrásba, az úgynevezett Harangoskútba dobálták a harangokat a törökök elöl. A művelődési ház falán márványtábla jelzi, hogy 1810-ben itt élt Pálóczi Horváth Ádám költő, aki itt gyűjtötte az Ötödfélszáz énekek címen kiadott régi verseket, dalokat. Pókakeresztúr Erélyben található magyarok lakta falu, (románul Păcureni), Marossárpatakhoz tartozik. 1992-ben 302 lakosából 292 magyar, 10 román volt. Marosvásárhelytől 13 km-re északra, a Sár-patak jobboldali mellékvölgyében fekszik. Nevét a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta. Nevének előtagja a szomszédos Póka közelségére utal. 1336-ban Sancta Cruce, 1357-ben Kerestwr néven említik. A 14. század közepén már állt temploma. Később átépítették, de régi hajója ma is áll. Pusztakeresztúr Románia legnyugatibb települése, a

2009. 09. KÜLÖNSZÁM 11 KERESZTÚRI HÍRMONDÓ magyar-szerb-román hármashatár mellett. Közelében áll a Triplex Confinium, vagyis a hármashatárt jelölő díszes határkő. Nevét kezdetben Ó-Bébának, később Óbébnak írták (románul: Beba Veche). Eredetileg a Csanád nemzetség birtoka volt, Béb nevét is a család egyik tagja után kapta. Többször elpusztult, 1773-ban helyén két települést hoztak létre: Kis-Bébát és Óbébát; előbbit Szeged környéki magyar dohánytermelőkkel, utóbbit románokkal telepítették be. A trianoni békeszerződés után Romániához csatolták, határátkelő híján zsákfaluvá lett. 2002-ben társköz-ségeivel együtt 1600 lakosából 979 fő román, 567 fő magyar, 19 német, 30 roma, 4 fő más nemzetiségű volt. Ráckeresztúr A Fejér megyei, több mint háromezer lakosú nagyközség a Szent Lászlóvölgy alsó szakaszának bal partján helyezkedik el. A XII. században földbeásott házak alkották a települést, melyet előbb a tatárok, majd a törökök dúltak fel. A XVII. században kezdődött meg a rácok betelepülése, erre az időre tehető a névváltozás Keresztúrról Ráckeresztúrra. 1717-ben épült római katolikus templomának tornya előbb leégett, majd vihar pusztította el. Folyamatos felújítása után 1952-ben freskókkal és nagyharanggal nyeri el végleges formáját. Itt született Ébner Sándor festőművész. Rákoskeresztúr Egykor önálló település volt, jelenleg Budapest főváros XVII. kerületének központi része. Első írásos nyoma Pousarakusa (Posarákosa) néven egy 1265-ben kelt oklevélben található, nevét feltehetően első birtokosairól, a felhévízi keresztesekről kapta. Később a terület a Podmaniczky család tulajdonába került, ők építtették 1750 körül a kastélyt is. 1950. január 1-vel Budapesthez csatolták. A mai Rákoskeresztúr része az Ófalu, mely az eredeti falu helyét jelöli. Látnivalók: Bulyovszky Gyula szülőháza, Vigyázókastély, Református templom, Római katolikus templom. Sajókeresztúr A borsodi ezerhatszáz fős falu egyike azoknak a Sajó menti, Bükk-hegységhez közeli településeknek, amelyeket a 13-14. században a szőlőművelés, a bortermelés és a kereskedelem indított el a mezővárosi fejlődés útján. Első írásos említése a 14.-15. századból származik Kerestwr formában. Nevét egyházáról kapta, amelyet a pápai tizedlajstromok ecclesia Sancte Crucisként említettek. A 16. században az egyik legjelentősebb felvidéki birtokos család, a Bebekek tulajdona volt. A 17. században mezővárosi rangot kapott. Sokat szenvedett a török idők alatt, a lakosság mégis megmaradt benne. Sarkadkeresztúr Békés megyei ezerhatszáz lelkes település, melynek történelme szorosan összekapcsolódott a szomszédos Sarkadéval. A feltárások bizonyítják, hogy a hely ősidők óta lakott, Keresztúr Árpád-kori elődje templomos település volt. A Keresztúri Református Egyház a régebbi egyházak közül való, hiszen már 1567-ben a Debrecenben tartott zsinaton aláírták a hitvallást. Látnivalók: református templom az I. világháborús emlékművel, román ortodox kápolna haranglábakkal, 1848-as emlékmű. Sárkeresztúr Kétezer-hatszáz fős község, melynek határa a Mezőföld Fejér megyei része a Sárvíz mentén. A Gorsiumból (Tác) Sopianaeba (Pécs) vezető egyik római főútvonal a községen halad át. Itt egyesült a fehérvári hadi út és a Fövenyről Wasárdra vezető nagy út. Területén kelta jelenlétre utaló, illetve középkori leleteket is találtak, ilyen volt Asszonyvására (másképpen Vásárd). 1192-ben Asonuasara, 1272-ben Wasárd változatban említik. A község neve 1351-ben fordul elő első ízben a forrásokban; a középkori birtokosai között voltak Keresztúri nevezetűek is. Természetvédelmi területe a Sárkány-tó. Sopronkeresztúr Ausztriai falu (1899-ig Németkeresztúr, németül Deutschkreutz) falu Őrvidéken (Burgenland). Nevét a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt templomáról kapta. 1245-ben Bogyozlow, 1370-ben villa Keresztur néven említik. Egykori vára a Frauenbrunnbach-patak fölé emelkedő Schlossbergen állott, melyet 1492-ben a Ka-nizsaiak lovagvárnak építettek. 1707-ben határában ütközött meg Vak Bottyán kuruc serege Nádasdy Ferenc császári csapataival. 1910-ben 3333 lakosából 2963 német és 312 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott. Szilágyfőkeresztúr Szilágy megyei, csaknem ötszáz fős erdélyi falu (románul Cristur-Crişeni), Zilahtól északra. Nevének Szilágyfő előtagja a Szilágy-patakról vette eredetét, mely a település határában ered. Nevét az oklevelek 1448-ban említették először Kerezthwr, Kereztur neveken. Református templomának szentélye a nyolcszög három oldalával záródik, két csúcsívben záródó ablak díszíti. A torony alatti sírboltba temették 1575- ben Keresztúri Dobzai István erdélyi ítélőmestert és Dobzai Jánost, valamint Spázai Annát. Az Ady család központja a XVIII XIX. század fordulóján. Székelykeresztúr Hargita megyei erdélyi kisváros (románul Cristuru Secuiesc), tízezer lakossal. Székelyudvarhelytől 26 km-re nyugatra, a Gagy és a Fehér-Nyikó vizének a Nagy-Küküllőbe torkollásánál fekszik. 1333-ban S. Cruce néven említik először a Szent Kereszt tiszteletére emelt temploma után. A mai város a központi Székelykeresztúrból, Keresztúrfalvából és Timafalvából alakult ki. Gazdag történelméből kiemelendő, hogy a Gyárfás udvarházban töltötte a segesvári csata előtti utolsó éjszakát 1849. július 30-án Petőfi, az emléktáblát 1928-ban avatták. A kertben álló körtefa alatt írta utolsó versét. A timafalvi temetőben a költőnek legendai sírja áll. Több temploma mellett tájmúzeumát, és egy közeli gyógyfürdőt érdemes megtekinteni. Tiszakeresztúr Kárpátaljai falu (ukránul Perekhrestia) a Nagyszőlősi járásban, hozzá tartozik Karácsfalva. Nevét a Szent Kereszt tiszteletére szen-telt temploma alapján kapta. 1260-ban Kereztur néven említik először. Római katolikus temploma a 13. században már állott, maradványainak felhasználásával épült a mai református templom. A trianoni békeszerződésig Ugocsa vár-megye Tiszáninneni járásához tartozott. Ma 801 lakosából 700 (85%) a magyar. Itt született Borbély Balázs, Rákóczi egyik kedvelt kuruc tisztje. Forrás: Világháló

KERESZTÚRI HÍRMONDÓ 12 KERESZTÚRIAKÉRT DÍJAZOTTAK 2009. Keresztúriakért Emlékérem Annak érdekében, hogy a KNTSZ munkájában kiemelkedő érdemeket szerzett személyeket, szervezeteket méltó elismerésben részesíthesse, és ezáltal példaképként állíthassa a jelen- és utókor elé, a közgyűlés a tavalyi találkozón elhatározta, hogy Keresztúriakért Emlékérem elnevezéssel díjat alapít. A díszoklevéllel és a szövetség címerét ábrázoló bronzplakettel járó elismerést évente, a találkozók alkalmával adják át. Minden év január végéig lehet javaslatot tenni, a díjazottakról a közgyűlés dönt. A jelenlegi, első díjazás során négy díjat adományoznak az elmúlt kilenc év munkásságának elismerésére. Májer József polgármester Bodrogkeresztúr Májer József 1990 óta Bodrogkeresztúr polgármestere. Nemcsak a településért dolgozik eredményesen, hanem nagy energiát fordít a Zempléni, illetve Tokaj-hegyaljai térség közéletének alakítására is. Tizenöt évvel ezelőtt aktív közreműködésével huszonnyolc település megalakította a Zempléni Településszövetséget, melynek ügyvezető alelnöke, majd elnöke lett. A szövetség közéleti szerepvállalásának eredményeként 1998-ban tagja lett a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Közgyűlésnek, ahol a megyei Kulturális Idegenforgalmi Bizottságot vezette négy éven át. A harminctagú Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás elnöke volt 2002-ig, a Tokaj Mikrorégióért Alapítvány elnöke, a Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás alelnöke. Eközben olyan jelentős települési fejlesztéseket vezényelt le, mint az új óvoda, a háziorvosi és védőnői rendelő, a kilátó építése, a Faluház újjáépítése, Turisztikai és Konferencia központ kialakítása, közterületek, utak, közterek fejlesztése és felújítása, folyamatos intézményi fejlesztések. Lipcseyné Horváth Ágnes főszervező Rákoskeresztúr Lipcseyné Horváth Ágnes 2002 óta vezeti a Rákoskerti Művelődési Házat, melynek színvonalas programjai nagy látogatottságnak örvendenek. 2001-ben Rákoskeresztúron rendezték meg a Keresztúr Nevű Települések VIII. Nemzetközi Találkozóját, amelynek főszervezője Lipcseyné Horváth Ágnes volt. Nagy lelkesedéssel, fáradhatatlanul készült a delegációk minél magasabb szintű megvendégelésére. Értékes, változatos kulturális programokkal, meglepetésekkel tette színessé, emlékezetessé a találkozót. A nagy sikerre, gördülékeny, példás szervezésre tekintettel 2007. évben ismét ő nyerte meg a találkozó rendezésének jogát; a korábbi találkozót is felülmúló, sokrétű programot kínált a látogatóknak. A két összejövetel között eltelt időszak sem telt tétlenül: folyamatos szakmai tanácsokkal, értékes információkkal látta el a rendező települések szervezőit, több alkalommal még a helyszínekre is ellátogatott. Tőle származik a Nevünk és a szívünk összeköt jelmondat. Nemcsak a találkozók segítője, hanem lelkes és aktív résztvevője is. Illich Ferenc fafaragó Sarkadkeresztúr 2009. 09. KÜLÖNSZÁM Hitvallása: A fát nem lehet nem szeretni, hiszen az embert egész életén keresztül, a bölcsőtől a koporsóig elkíséri. Illich Ferenc műbútorasztalos harmincnyolc esztendővel ezelőtt került Sarkadkeresztúrra, és azóta lélekben is keresztúrivá vált. Az évek során a fa szerelmese lett, és keze alól egyre szebb faragások kerültek ki. Igényes és művészi fokon elkészített munkái nemcsak Sarkadkeresztúron és Békés megyében, hanem országszerte is megismerhetők Illich Ferenc kiállításai alkalmával. A Vadászati Világkiállításon bemutatott tárlatáról dicsérő hangnemben beszélt az országos sajtó is. Ő faragta az 1848-49- es sarkadkeresztúri emlékművet, melyet 1998-ban avattak fel a Szabadság téren, a községháza tanácstermében elhelyezett országcímert és Sarkadkeresztúr község címerét, plasztikát az Idősek Klubjának. A Keresztúr Nevű Települések Találkozóira is rendszeresen elvitte alkotásait. Keze nyomát ma is láthatják Bodrogkeresztúron, Székelykeresztúron, Rákoskeresztúron, Balatonkeresztúron. M&K Fúvószenekar Balatonkeresztúr A Marcali Zeneiskolában 1977-ben többségében balatonkeresztúri növendékekből fúvószenekart hoztak létre Pápai István, a Marcali Zeneiskola tanára és Tengerdi Győző keresztúri tanár közreműködésével. Hajas Béla zenetanár 1980-tól vezeti a térség akkori első ifjúsági zenekarát. A sikeres munka elősegítette az általános iskolában egy mazsorett csoport létrehozását. Gelencsér Lászlóné és Meretei Jánosné tanítónők formálták a mazsorettes lányok tánctudását. A zenekar művészeti munkája nem volt öncélú: fúvószenekari találkozók sorát rendezték meg, versenytársakat toboroztak, gyakoroltak, és egyegy találkozó megrendezésével felejthetetlen M&K Egyesület Fúvószenekara élményt nyújtottak mind a nézőknek, mind a résztvevő zenekaroknak. A helyi-hazai rendezvények után nemzetközi kapcsolatok is kialakultak, külföldi szereplések, barátságok, hírnév, részvétel a Nemzetek Fesztiválján. 2002-ben a Nemzetek Fesztiválját nálunk rendezték meg. Kitüntetéseik: 1999-ben Balatonmáriafürdőért, 2000-ben Balatonkeresztúrért kitüntető cím, 2005-ben a Somogy megyei Önkormányzat Somogy Polgáraiért Díja. 2008 januárjában Hajas Béla karnagy szintén a Somogy Polgáraiért Díjat kapta meg munkája elismeréséül.

2009. 09. KÜLÖNSZÁM 13 KERESZTÚRI HÍRMONDÓ A SZÖVETSÉG MUNKÁJÁRÓL Közgyűlések 2008-ban Tavaly három alkalommal hívott össze közgyűlést a tizenhat tagú KNTSZ, melybe minden tagtelepülés egy-egy delegáltat küld. Az első gyűlést február 29-én tartották Rákoskeresztúron, melyen megválasztották a jelenlegi elnökséget, elfogadták a 2007. évi zárszámadást és mérleget, meghatározták a 2008. évi költségvetési tervet és munkatervet. Ónody Miklós, Ráckeresztúr polgármestere tájékoztatást adott a Keresztúrok IX. találkozójának előkészítéséről. Kalász József balatonboglári vállalkozót megbízták a szövetség honlapjának elkészítésével, Májer Józsefet, Fohsz Tivadart, Kovács Józsefet, Gérczei Mónikát és Lipcseyné Horváth Ágnest felkérték a honlap szerkesztő bizottságának tagjai sorába. A szövetség elhatározta, hogy Keresztúrok Könyve sorozatot ad ki, melynek első kötete a Keresztúrok bemutatása lesz. Szerkesztőbizottsági tagnak kérte fel Tengerdi Győzőt (Balatonkeresztúr), Herkli Antalt (Ráckeresztúr), Ádám Ferencet (Budapest). A közgyűlés oklevéllel járó elismerést alapított a szövetség címerét dombornyomással ábrázoló bronz plakett formájában. Határozott arról, hogy költségvetéséből a IX. találkozón részt vevő települések számára azonos méretű zászlókat készített. Május 16-án Ráckeresztúron elnökségi ülést tartottak, melyen főként a IX. találkozót érintő kérdésekről tárgyaltak, illetve a tagdíjak átalakításáról, a szövetség bővítéséről ejtettek szót. Ismét Ráckeresztúron gyűltek össze az augusztus 30-i második közgyűlésre. Ez alkalommal személyi változások miatt módosították az alapító okiratot, valamint változtattak a tagdíjak összegén: a továbbiakban az előző évi Központi Statisztikai Hivatali adatok szerinti lakossági létszám képezi a tagdíj kiszámításának alapját. Egyúttal mentesítették a tagdíjfizetés alól a határon túli Keresztúrokat. A szövetség a ráckeresztúri találkozón résztvevő határon túli települések költségeihez 2008. évi költségvetéséből 1.876.028 forinttal járult hozzá. Az év utolsó közgyűlését november 7-én tartották Balatonkeresztúron, melyen módosították az alapszabályt. Eszerint a szövetség közhasznú szervezetként működik tovább; kulturális tevékenységet, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenységet is folytat. Emellett tevékenykedik a kulturális örökség megóvása érdekében. Az elnökség tagjai Elnök: Kovács József, Balatonkeresztúr Alelnök: Ónody Miklós Ráckeresztúr Elnökségi tagok: Németh Erzsébet Magyarkeresztúr, Májer József Bodrogkeresztúr, Riz Levente Rákoskeresztúr Közgyűlések 2009-ben Ez évi első közgyűlésén, február 27-én Rákoskeresztúron a szövetség elfogadta a 2008. évi zárszámadást, melynek bevételi főösszege 4.243.785 forint, kiadási főösszege 3.331.933 forint. A 2009. évi költségvetést 2.182.352 forint bevétellel és 1.716.752 forint kiadással tervezték. Döntöttek a balatonkeresztúri X. találkozón első ízben átadandó Keresztúriakért elismerés idei díjazottjairól. Elnöki tájékoztatót A jegyzőkönyvek alapján összeállította: Biróné Tóth Valéria Világhálón a szövetség A szövetség tagjai közötti információ-áramlás elősegítésére és az alapszabály céljai között megfogalmazott egymás jobb megismerése érdekében tavaly úgy döntött a Keresztúr Nevű Települések Szövetsége (KNTSZ) közgyűlése, hogy szövetségi honlapot hoz létre. Az azóta elkészült honlapon címe: www.kereszturiszovetseg.hu minden tag-, illetve partnertelepülés számára saját oldal áll rendelkezésre, amelyen bemutathatja települését, értékeit, programjait. A szövetség honlapjának részlete Mindegyik oldalhoz galéria is tartozik. Külön menüpont alatt érhetők el a KNTSZ működésével kapcsolatos dokumentumok, a közös programok, és az egyes találkozók eseményei. A Hírek rovatba minden település bejegyezheti az aktuális híreket, a Vendégkönyvben megírhatják tapasztalataikat, a Fórum menüpont alatt pedig a keresztúriak egymással is felvehetik a kapcsolatot. Tetszés szerint hang- illetve video anyagokat is el lehet helyezni az oldalakon. Egyelőre a honlapon főképp az egyes települések bemutatkozása, története olvasható néhány fotóval szemléltetve, míg aktuális információ viszonylag kevés lelhető fel. A tízedik, jubileumi találkozó remélhetően ösztönzően hat a településekre, így a jövőben folyamatosan frissíteni fogják saját oldalukat a szövetségi honlapon. hallgattak meg a X. találkozó előkészületeiről, a www.kereszturiszovetseg.hu honlapról, valamint a Keresztúrok könyve összeállításáról. A szövetség felkérte az elnököt, hogy a Keresztúrok Dala érdekében vegye fel a kapcsolatot erre alkalmas személlyel. Május 22-én Magyarkeresztúron tartottak közgyűlést, melyen módosították az idei költségvetést: az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól időközben kapott egymillió forintos támogatást a X. találkozón fellépő együttesek finanszírozására fordítják. A közgyűlés felhatalmazta az elnököt, hogy a X. találkozó szervezésével kapcsolatban aláírja a szponzori támogatási szerződéseket. Határoztak arról is, hogy 200.000 forint keretösszegben hozzájárulnak a határon túli települések X. találkozóra való utazásának költségeihez. A KNTSZ munkaterve szerint ebben az évben további két ülést tartanak. A szeptember 5-i közgyűlést a X. találkozó keretében Balatonkeresztúron tartják meg, melyen áttekintik a szövetség tevékenységi köreit, illetve döntenek arról, melyik település rendezi meg a jövő évi találkozót. November 6-án Petrikeresztúron tartják az év utolsó elnökségi és közgyűlését, melyen értékelik a balatonkeresztúri találkozót és tárgyalnak a jövő évi költségvetésről. -BTV-

KERESZTÚRI HÍRMONDÓ 14 2009. 09. KÜLÖNSZÁM A rendezvény védnökei: Varga Zoltán Önkormányzati Miniszter Gyenesei István volt Önkormányzati Miniszter Gelencsér Attila, a Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke Kovács József, a Keresztúr Nevű Települések Szövetségének elnöke A rendezvény támogatói: Európai Közösség- Testvérvárosok találkozói program Balaton Fejlesztési Tanács Nemzeti Kulturális Alap Önkormányzati Minisztérium Keresztúr Nevű Települések Szövetsége Balatonkeresztúr Község Önkormányzata Grupo Milton Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet IKR Zrt. Bábolna DRV Zrt. Siófok ZÖLDFOK Zrt. Balatonboglári Divízió Balaton Virágsziget Bt Balatonkeresztúr Man Trans Kft. Balatonkeresztúr Helikon Kastélymúzeum Keszthely Kor Autó Kft. Balatonkeresztúr Balázs Laci 2004 Kft. Balatonkeresztúr Wágner István Delta Retro Klub Balatonmáriafürdő Miskolc Város Gyermeküdülője Naturbelle Bt. Sebők Vendel Marcali Városi Kulturális Központ Városi Tűzoltóság Marcali Gyék 2000 Kft. Marcali Antal Ferenc Balatonkeresztúr Havaneczdekor Kéthely Varga József Balatonkeresztúr TIM-VILL Bt. Balatonkeresztúr VG Komplex Kft. Településüzemeltetési Iroda Balatonmáriafürdő Balatonkeresztúr-Balatonmáriafürdő Polgárőr Egyesülete Rendőrőrs Balatonkeresztúr Alapszolgáltatási Központ Balatonkeresztúr Festetics Kristóf Általános Iskola Balatonkeresztúr Körjegyzőség Balatonkeresztúr-Balatonmáriafürdő Szolgáltató Szervezet Balatonkeresztúr Balaton M&K Egyesület Bárdos Lajos Nőikar Fergeteges Forgatag Táncbarát Kör Gyöngyvirág Népdalkör és Nyugdíjas Klub Ősz Idő Nyugdíjas Klub Kapos Color Print Iroda és Nyomdatechnika Kft.

15 2009. 09. KÜLÖNSZÁM KERESZTÚRI HÍRMONDÓ

KERESZTÚRI HÍRMONDÓ 16 2009. 09. KÜLÖNSZÁM KERESZTÚRI PILLANATKÉPEK Látkép a Bokrosi-hegyről A Nyugati-övcsatorna tavasszal Vitorlás utcai strand és csónakkikötő Szent István téri parkrészlet Templomi koncerten. A háttérben a főoltár Templomi karzat