2. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia. Budapesti Corvinus Egyetem 2006. március 16-17. Vitaindítók

2. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Budapesti Corvinus Egyetem 2006. március 16-17. Vitaindítók 2nd National and International Lifelong Learning Conference Corvinus University of Budapest 16-17 March 2006 Discussion Primings

Felels kiadó: MELLearN-Felsoktatási Hálózat az életen át tartó tanulásért Egyesület az EULLearN European University Lifelong Learning Network támogatásával Socrates 109783-CP-2-2004-1-LT-ERASMUS-TN Szerzk: Dr. Forgó Sándor Dr. Kálmán Anikó Kraiciné Dr. Szokoly Mária Németh Balázs Dr. Veres Pál Fordította: B. Varga Éva Szerkesztette: Dr. Kálmán Anikó Technikai szerkeszt: Ligeti Inez Borítóterv: Pálóczi Zsolt ISBN Nyomda: REXPO KFT. A konferencia vitaindító anyaga sem könyv, sem elektronikus formában nem másolható, nem terjeszthet. Saját célra és nem kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden terjesztési és felhasználási forma esetében a szerzk engedélyét kell kérni. Debrecen, 2006. 2

TARTALOMJEGYZÉK Dr. Veres Pál A. szekció: Felsoktatás és a gazdaság kapcsolata...4 Németh Balázs B. szekció: Felsoktatás és a Lifelong Learning Stratégia...9 Dr. Kálmán Anikó - Kraiciné Dr. Szokoly Mária C. szekció: Felnttoktatók képzése...14 Dr. Forgó Sándor D. szekció: e-learning a felnttképzésben...18 Dr. Pál Veres Section A: Higher Education and Economy...21 Balázs Németh Section B: Higher Education and Lifelong Learning Strategy...26 Dr. Anikó Kálmán - Dr. Mária Kraiciné Szokoly Section C: Training Adult Educators...31 Dr. Sándor Forgó Section D: e-learning in Adult Education...35 3

A. szekció: FELSOKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA Témafelels: Schillingné Horváth Ágota, Budapesti Corvinus Egyetem Vitaindítót készítette: Dr. Veres Pál, Oktatási Minisztérium A gazdaság és a felsoktatás kapcsolatának néhány kérdése A felsoktatás mennyiségi fejldése az elmúlt 15 évben Az elmúlt 15 évben a felsoktatás talán legmeghatározóbb jellemzje a hallgatói létszám dinamikus fejldése volt. Az 1990. évi mintegy 100 ezer frl mára több mint 420 ezer fre ntt a képzésben (felsfokú szakképzésben, fiskolai, illetve új típusú alapképzésben, egyetemi képzésben és szakirányú továbbképzésben részt vevk) száma. A látványos mennyiségi fejlds több szempontból is indokolt volt. A rendszerváltással, a tulajdoni viszonyokkal és a technikai felzárkózással összefügg társadalmigazdasági átalakulás kihívást jelentett a szakmai képzés számára is. Ugrásszeren megntt a gazdaság igénye a felsfokú végzettségek iránt. Ezt az igényt alátámasztotta a társadalom (a szülk, a családok) részérl megnyilvánuló igen erteljes nyomás a fiatalokra és a felsoktatási intézményekre, a diploma megszerzése iránt. A foglalkoztatottak átlagos iskolázottsági szintje Magyarországon lényegesen elmaradt az EU-tagok átlagától. 1990 után jó ideig úgy tnt, hogy a gazdaság szinte korlátlanul fel tudja venni a növekv számban kibocsátott diplomásokat. A társadalmi-gazdasági igényt jelezte, a továbbtanulási szándékokat visszaigazolta, hogy a képzettségi prémium folyamatosan emelkedett. A felsfokú végzettségek bértöbblete a középfokú végzettségekhez viszonyítva 2002-re 70 % fölé ntt, ami messze meghaladta az európai átlagot. A mennyiségi fejldés kiváltotta szerkezeti ellentmondások A 15 éves dinamikus fejldés mára alapveten megváltoztatta a felsoktatás és a gazdaság, valamint a társadalom viszonyát. Néhány tekintetben gyökeresen új helyzet alakult ki. 4

A demográfiai helyzetbl is következen (a korosztályos létszám fokozatos csökkenése miatt), a 18 éves korosztály beiskolázási arányát tekintve elértük a nyugat-európai átlagot. A frissen végzettek, illetve a néhány éves tapasztalattal rendelkezk kínálata valóságos generációváltáshoz vezetett a munkaadói oldalon (40 év felettiek erteljes kiszorítása a foglalkoztatásból). Ennek egyik következménye, hogy az un. korpótlék minimális szintre (10 % alá) csökkent. A felsoktatás beiskolázási, és ennek megfelelen kibocsátási szerkezete nem tudta kellképpen követni a társadalmi-gazdasági igényeket, túlságosan kínálat orientált volt. Ezt jelezte, hogy egyes szakterületeken túlkínálat, míg más területeken túlkereslet jelentkezett. Bár az átlagos diplomás munkanélküliségi számok még mindig imponálóak, ha összevetjük az EU átlagával, a frissen végzettekhez viszonyítva, illetve az ifjúsági munkanélküliségen belül az utóbbi 4-5 évben drasztikusan n a munkanélküliségi arány. Munkaer-piaci felmérések és a KSH adatai igazolják, hogy a diplomások munkaer-piaci helyzetében fordulat következett be. Ennek lényege, hogy a keresleti piac kínálati piaccá alakult. Ennek jelei a munkanélküliség emelkedése mellett az átlagos munkahely-keresési id növekedése, egyes szakterületeken a diplomás kezd bér nyomottá válása, a végzettek közötti verseny élezdése, a megcélzott és az elfogadott munkahelyek, munkakörök közötti szintbeli és szakmai feszültség növekedése. Bekövetkezett ugyan egyfajta szerkezeti átrendezdés a felsoktatásban a felsfokú szakképzés és a fiskolai képzés javára, azonban ennek mértéke és módja láthatóan nem elégítette ki sem a képzésben résztvevket, sem a gazdaság szereplit. A gazdaság részérl egyre több kritika jelentkezett a felsoktatás kibocsátási szerkezetét, a végzettek felkészültségét illeten. Elvi szempontból nem elhanyagolható az EU-csatlakozással felersöd törekvés mind hallgatói, mind munkaadói oldalról, az európai gazdasági és oktatási térben történ gondolkodásra. A gazdaság és a felsoktatás kapcsolatának eltér, illetve új megközelítései A felsoktatás szerepe túlmutat a gazdaság igényeinek szolgálatán. A gazdaság szereplit ugyanakkor értelemszeren elssorban a végzettek foglalkoztathatósága, minél rövidebb id alatt és minél kisebb költséggel való hadrafoghatósága érdekli, illetve ebben érdekeltek. A 5

gazdaság szempontjából az lenne ideális, ha a munkaadó által kreált munkakörre alkalmas végzetteket bocsátana ki a felsoktatás. Ez azonban elvileg sem lehetséges, hiszen a felsoktatás kibocsátási (szak-) szerkezete, a foglalkozási és a munkaköri szerkezet szükségszeren eltér egymástól. Mindemellett a felsoktatási intézmények a képzés diszciplináris megalapozottságát, az ismeretek idtállóságát hangsúlyozzák. Ezt ersíti, hogy a gazdaság szerkezete folyamatosan változik, amit a nemzetközi tkemozgás idnként különösen felersít. A kérdés tehát, hogyan lehet a gazdaság és a felsoktatás kapcsolatát optimalizálni A válasz a fentiek alapján semmiképpen nem az, hogy a felsoktatás úgymond szolgálja ki a gazdaságot. Sokkal inkább arról van szó, hogy a felsoktatás és a gazdaság, illetve ezek szerepli között egy folyamatos és dinamikus viszonynak kell létrejönnie. E kapcsolatnak több szinten kell mködnie, stratégiai szinttl az egyes szakemberek közötti együttmködésig. Az együttmködés célja, hogy a felsoktatás a diszciplináris, illetve tudományos megalapozottság megtartásával kövesse a gazdasági igényváltozások irányát, illetve a felsoktatás közremködjön abban, hogy az életen át tartó tanulás keretében megvalósuljon a munka és a tanulás új viszonyrendszere. Ennek több lényeges eleme van: A felsoktatási intézmények folyamatos visszajelzést kapjanak a munkaadók végzsökkel kapcsolatos tapasztalatairól, elvárásairól. A felsoktatási intézmények folyamatos jelzést adjanak a munka világa felé az új szakmai, kutatási eredményekrl, képzésfejlesztési elképzeléseikrl. Mködjenek a képz intézmények és a munkaadók közös fórumai a tapasztalatok, tervek, javaslatok megbeszélésére. A felnttképzés keretében valósuljon meg a munka és tanulás világa közötti folyamatos és kétirányú átmenet, a munka és a tanulás párhuzamossága. A felsoktatás és a gazdaság kapcsolatának néhány aspektusa az új felsoktatási törvényben Az új felsoktatási törvényben számos szabály segíti a gazdaság és a felsoktatás kapcsolatának új alapokra helyezését: Stratégiai tervezés, végrehajtás. A felsoktatási intézmények társadalmi igény vezérelte stratégiai tervezését, a stratégia megvalósulását a jövben a gazdasági tanácsok fogják segíteni. E testületek feladata az intézmények szakmai és gazdálkodási szempontból hatékony 6

mködésének segítése. Stratégiai szempontból mindkét feladat megvalósításának feltétele a társadalmi igények által vezérelt mködés és fejlesztés. A demográfiai folyamatok és a társadalmi-gazdasági igények követése. A társadalom és a gazdaság arányos munkaer ellátása érdekében a jövben a felsoktatás államilag finanszírozott beiskolázási arányai követni fogják a demográfiai folyamatokat. A mindenkori éves államilag támogatott els éves hallgatói helyek meghatározása a középiskolák utolsó éves létszámának arányában történik. A finanszírozott hallgatói helyek elosztása a képzési területek, ágak, szakok és intézmények között a munkaer-piaci visszajelzések, a pályakövetési adatok és a jelentkezk preferenciáinak figyelembe vételével történik. A kapacitás akkreditáció hivatott biztosítani, hogy az intézmények ne lépjék túl a szakmai és gazdasági szempontból optimális hallgatói létszámot. A többciklusú képzés és a gazdaság. A többciklusú képzés a rugalmas idbeli építkezéssel, a bemeneti és kimeneti lehetségek növelésével a jelentkezk, és a gazdasági igényeinek jobb követését teszi lehetvé. A jelenleginél nagyobb mértékben biztosított, hogy a mesterképzésre valamint a szakirányú továbbképzésre akkor és olyan területen kerüljön sor, ahol, és amikor a munkaadók és a résztvevk igényeinek megfelel. Ezt fejezi ki a törvény azon szabálya is, hogy a munkaadók részt vehetnek munkavállalóik felsfokú képzésének finanszírozásában. A gyakorlati képzés, a szakmai gyakorlatok jelentsége. Az új felsoktatási törvény lehetvé teszi, hogy gyakorlatigényes szakokon, 30 kredit érték, összefügg szakmai gyakorlat megszervezésére kerüljön sor. A szakmai gyakorlatok megszervezésében nagy feladat hárul a gazdálkodó szervezetekre. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére a gyakorlati képzés számos költsége elszámolható, a hallgatók részére juttatás fizethet. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére a munkaadók pénzbeli és természetbeni formában támogathatják a gyakorlati képzés fejlesztésének tárgyi feltételeit, a felsoktatási intézmény keretei között is. Életen át tartó tanulás és távoktatás, korszer oktatási módszerek alkalmazása. A munka és tanulás párhuzamossága új követelményt támaszt az oktatással és az oktatókkal szemben. A képzés nagyobb arányban folyik a felnttoktatás keretében. A felsoktatást az új törvény meghatározott esetekben felnttképzésként ismeri el. Szükséges, hogy a felnttek körülményeihez, életkorához szabott 7

módon, formában és idben kerüljön sor a képzések megszervezésére. Ezért a felnttképzésben részt vev tanárokkal szemben ennek megfelel követelményeket kell támasztani, részükre a megfelel pedagógiai, módszertani felkészítést, továbbképzést biztosítani kell. A távoktatás hatékony formáit szükség szerint alkalmazni kell, a kapcsolódó fejlesztéseket az intézményeknek egymással és a munkaadókkal együttmködve végre kell hajtaniuk. 8

B. szekció: FELSOKTATÁS ÉS A LIFELONG LEARNING STRATÉGIA Témafelels: Dr. Molnár László, Miskolci Egyetem Továbbképzési Központ Vitaindítót készítette: Németh Balázs, Pécsi Tudományegyetem, Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Regionális Lifelong Learning Kutatóközpont A felsoktatás kulcsszerepe az egész életen át tartó tanulás magyar stratégiájának megvalósításában A címben jelzett gondolat jelenik meg az Európai Bizottság nyilatkozatában, melyet Oktatás és képzés 2010 címmel adtak ki 2003 végén. A dokumentum kritikus hangvétellel viszonyult a 2000 tavaszán elfogadott lisszaboni stratégiához, és annak sikerességét, azaz a 2010-ig kitzött célok megvalósítását az oktatás és képzés tényleges fejlesztéséhez kötötte. A Bizottság megfogalmazta azt a kritikát, hogy igen kevés tag- és tagjelölt országban veszik komolyan az egész életen át tartó tanulás ügyét, nem készültek koherens stratégiák. 1 A nyilatkozat utal a 2001-ben létrehozott, az oktatási-képzési rendszerek konkrét célkitzéseinek megvalósításához szükséges eszközökre, a jó gyakorlatot (best practice) kutató munkacsoportok tevékenységére, melyek hangsúlyozzák a nemzeti stratégiák támogatásának és együttmködésének fontosságát. Ebben a tudás Európájának megvalósítását a felsoktatás markáns szerepvállalásához kötik, hangsúlyozva az 1999-es bolognai nyilatkozat jelentségét. Felértékeldik az egyetemek minsít és vizsgáztató szerepe, az oktatási és képzési reformok felvállalása, a minségbiztosítás alkalmazása, valamint a diplomák kölcsönös elismerése. Ennek szerves része az együttmködés hagyományos formáin túlmutató monitoring rendszer bevezetése az egyes tagországok felsoktatásának fejldése vizsgálatának céljából. Az egységes európai felsoktatási térség megvalósításában fontos szerepet kap a felnttoktatók képzésének fejlesztése, korszersítése is. 1 European Commission (2003): Education and Training 2010. The Success of the Lisbon Strategy hinges on urgent reforms. EC-EUROP, Brussels. 9

Fontos megállapítani, hogy a lisszaboni célkitzések a bolognai nyilatkozatban meghatározott célokon túlmutatnak, és jelentsebb társadalmi, gazdasági szerepvállalásra, innovációra, kooperációra ösztönzik a felsoktatás intézményeit. Különösen fontos az oktatók és a kutatók képzése, továbbá a számukra elengedhetetlen mobilitási programok tartalmas mködtetése nemcsak európai, de Európán túlmutató kapcsolatok fejlesztésével. Ehhez szükséges tisztázni a felsoktatás finanszírozásának, az intézményrendszer funkcionális és képzési korszersítésének, a karrierfejlesztésnek, továbbá a munka világával kialakított hálózatok fejlesztésének kérdéseit. Az Európai Bizottság tehát már három esztendeje világosan képviseli azt az álláspontot, hogy a felsoktatásnak az egész életen át tartó tanulás megvalósításában fel kell vállalnia egy olyan szerepet, melynek része az oktatás, a képzés és a kutatások minségének fejlesztése nyitott kooperációban, innovációs szemlélettel. A másik igen jelents forrás az Európai Egyetemek Szövetségének (EUA) TRENDEK 2003 cím dokumentuma, melyben a felsoktatás intézményei fellelhetik az európai szint stratégiai gondolatváltás elemeit, különös tekintettel az egész életen át tartó tanulás megvalósításában játszott felsoktatási szerepekre. 2 A dokumentum egyértelmen utal a következkre: A felsoktatási intézményeknek kulcsszerepük van abban, hogy az egész életen át tartó tanulás koncepciója által a további oktatás (continuing education), valamint a felnttoktatás (adult education) szerepét felértékel diskurzusok valódi tartalmat kapjanak, és hogy azokban a hozzáférés, a tanulás hatékonyságának növelése, valamint a tanulóközpontú értékelés gyakorlásának folytatása mellett, a felnttoktatás és -képzés minségi fejlesztése és az oktatók felkészültségének emelése legyen a meghatározó. Az egész életen át tartó tanulási stratégiák megalkotásába be kell vonni a felsoktatás intézményeit. A legtöbb európai és nemzeti törekvés az egész életen át tartó tanulás megvalósításában elhanyagolja a felsoktatást, nem használja ki annak innovációs lehetségeit. A legtöbb közép-európai ország felsoktatási intézményének stratégiájában nem jelenik meg az egész életen át tartó tanulás ügye. 2 European Universities Association (2003): Trends 2003. EUA Genéve Brussels. 10

Az egész életen át tartó tanulás gondolata felersítette a felsoktatás kooperációs szerepét a piaci tényezkkel, viszont az akadémikus értelmiség részérl ez az olykor meggondolatlan partnerség számos kritikát váltott ki. Még azokban az országokban is, ahol a további képzések, az egész életen át tartó tanulás ügye fontos (pl. az Egyesült Királyság, Franciaország, Finnország), a felsoktatási intézmények jelents részében a további oktatás, a továbbképzés és a felnttoktatás nem kap egyenrangú megítélést a felsoktatás kari, kutatói bázisaival. 3 Peter Jarvis a felsoktatás útkeresésével kapcsolatosan megjegyzi, hogy a diverzifikálódó felsoktatásnak nincs más választása, mint a megváltozó szükségletekre történ hatékony reagálás. Ahol az állami szerepvállalás túlzott, vagy ahol nem mködik a tényleges autonóm felsoktatás, ott a véderny alatt mköd felsoktatás nem is lesz képes hatékonyan megfelelni a tudáspiac elvárásainak. A kérdés az, hogy az állam meddig tudja hagyományos szerepét fenntartani. Eközben a rugalmasabb képzési politikát, innovációt szem eltt tartó egyetemek jelentsebb hallgatói bázist tudnak teremteni, s ezzel változásra késztetik a változni nem hajlandókat. A hatékonyan mköd, az egész életen át tartó tanulás ügyét képvisel egyetemek a helyi környezettel is tartalmas együttmködést alakítanak ki a tanulás hatékonyabb formáinak támogatásával, fejlesztésével. 4 Ez érdemleges arra, hogy azokat az aktuális magyar felsoktatási viszonyok között továbbgondoljuk az elbbi felvetésekkel együtt. A stratégiai gondolkodás tehát nem mondott le a társadalmi célkitzések (aktív polgárság, egyéni kiteljesedés, társadalmi befogadás fejlesztése) és a gazdasági, foglalkoztatási prioritások (foglalkoztathatóság és adaptivitás, alkalmazhatóság) összekapcsolásáról. Újból kihangsúlyozták az egész életen át tartó tanulással foglalkozó nemzeti stratégiák megalkotásának fontosságát. Miért követi Magyarország inkább a zárt, illetve szkített koordináció folyamatát? Az alfejezet címében is jelzett fogalommal illetjük azt a fajta stratégiaalkotást, amelybe nem vontak be elegend számú mértékadó, a témával felsoktatási kutatómhelyben foglalkozó szakembert, kutatót sem, 3 Ibid, 99. old. 4 Jarvis, Peter (2001): Universities and Corporate Universities. Kogan Page, London 11

aki gondolataival hozzájárulhatott volna ahhoz, hogy nehogy egy újabb redukcionista modell érvényesüljön stratégiaként, azaz megint csak a foglalkoztatáspolitikának, a humánerforrás - fejlesztés operatív programjához rendelt oktatási - képzési, munkaer - piaci pályázati keretekhez illesztett modell váljon stratégiává. A tervezésbe és a stratégia megtárgyalásába eddig még nem vonták be a felsoktatás intézményeit, hogy legitimálhassák a folyamatot és az eddig keretbe rendezett tartalmat. Itt hadd tegyünk néhány markáns észrevételt arról, hogy a magyar stratégiában mire és milyen tartalommal kellene utalni. Fontos utalni az Európai Unió 1993-ban és 1995-ben kiadott ún. Fehér Könyveire (White Paper on Growth, Employability and Competitiveness, 1993; White Paper on Teaching and Learning. Towards the Learning Society, 1995), melyek kiemelt szerepet tulajdonítanak az európai térség fejlesztése szempontjából az oktatásnak és képzésnek, valamint a tanulás új felfogásának. Csak 2000-tl, az egész életen át tartó tanulásról szóló Memorandum megjelenésétl számítjuk az európai szint deklarált stratégia megjelenését, de azt elkészíti az 1996-os év, melyet az EU az egész életen át tartó tanulásnak szentel, továbbá a Memorandum megjelenését követ ún. Memorandum-vita, mely fleg a hat kulcsüzenetrl szól. Viszont nem kerülhet meg a 2002 után egyértelmvé váló, és az oktatás-képzés területét meghatározó ún. nyitott koordináció (open method of co-ordination) három f célkitzésének eltérbe helyezése és megvalósítása. Ezek sorrendben: a minségi fejlesztés, a hozzáférés, valamint a kooperáció ersítése a rendszeren belül az egyes oktatási és képzési ágazatok vertikális, továbbá horizontális irányaiban, valamint a rendszer mködését meghatározó küls intézményi és más szervezeti formákkal, különösen a tanuló egyénekkel. 5 Sajnos a kooperáció gyakorlati alkalmazásában még az érintett szaktárcák sem járnak elöl, holott a lifelong learning nemzeti stratégiája akkor jelentene paradigmaváltást Magyarországon, ha azt nem kizárólagosan oktatási, képzési, és foglalkoztatási politikaként, de ifjúságpolitikaként, kultúrpolitikaként is értelmeznék, st mindegyikként egyszerre, egymás mellett és egymást ersítve. Fontos lenne arról is tájékoztatni a tanulni vágyókat, hogy mit, mikor és hol szükséges tanulni, 5 Szilágyi Antal: Tanulás egy életen át (TÉT). In Mayer József (szerk., 2005): 3L Akadémia 2004. Gyula. Innováció Integráció Inklúzió. OKI, Budapest. 12

hogy sikeresek legyenek, és a tanulás számukra ne kényszer, hanem munka és öröm legyen egyszerre. 6 6 Zachár László: Az egész életen át tartó tanulás irányai. In Soós Roland Fedor László Balázs Tamás (szerk., 2004): A felnttképzés módszertana IV. A nonformális tanulás térhódítása. ÉRÁK-NFI, Budapest Miskolc. 13

C. szekció: FELNTTOKTATÓK KÉPZÉSE Témafelels: Dr. Kálmán Anikó, Debreceni Egyetem Lifelong Learning Központ Vitaindítót készítette: Dr. Kálmán Anikó, Debreceni Egyetem Lifelong Learning Központ Kraiciné Dr. Szokoly Mária, Eötvös Loránd Tudományegyetem Mi a tanítás? Mesterség? Tudomány? Mvészet? A tanítás tudományos módszerekkel mvészi fokra fejleszthet mesterség. Nemcsak a tanított szakma, hanem annak tanítása is szakma, st a tanítás kutatása és tanítása is az. Lehet, hogy amit az emberek egymástól tanulnak, nem diplomás mveltség, hanem csak elzetes tudás vagy munkatapasztalat, de emberi erforrás, humán tke és a nemzeti tudásvagyon része, ezért állami elismerést (kreditet) érdemel, és kap is egyre több országban, bár mérése, értékelése még tökéletesítésre szorul. Az ember értelmez (hermeneutikai) lény: csak abból tanul, amit tanításnak tekint, tanításként értelmez. Éppen ezért kiemelten fontos a felnttképzésben oktató szakembereknek, - mint a képzk leggyakorlatiasabb képviselinek - megfelel szint felkészítése. A gyakorlati tudás nem csupán a hogyan tudást jelenti, hanem azt is, hogy az adott körülmények között tudjuk mi fog a legnagyobb valószínséggel megtörténni, és azt is, hogy a gyakorlat folyamán aktiválódó passzív tudással rendelkezünk. A gyakorlati tudás a tudásformák kombinációjából áll össze, ami a felnttképzés - szakmai képzés egyik legfontosabb célja. A felnttoktatás és felnttképzés manapság, amikor a munka melletti tanulás, az életút során történ többszöri szakmaváltás a munka világába való bejutás és bennmaradás általános feltétele, egyre kevésbé értelmezhet szken vett pedagógiai fogalomként. A felnttek képzése már csak az oktatás idbeli kiterjedése, a megnyúlt ifjúkori kötelez iskoláztatás és a felsoktatás expanziója miatt számos jogi, szabályozási, gazdasági, társadalompolitikai és egyéb kérdést vet fel az egyes országok és az EU számára egyaránt. A felnttoktatás nem egy, hanem sok szakterületet ölel fel. Elfordulhatnak oktatási intézményeken belül, vagy azokon kívül, szakmai, illetve közösségi környezetben; lehetnek hivatásszer, de akár szabadids 14

tevékenységek is. Az egyetlen közös jelenség bennük az oktatási folyamat, amely különböz szakterületeken valósulhat meg. A nevelés (tanulás) célja a fejldés. Mindig cél kell, hogy legyen fejldképesség, pontosabban a fejldképesség folyamatos újratermelése. A tanulás végs célja, értékmércéje a fejldképesség (ha lehet bvített) újratermelése, így a humán tke fejldése óhatatlanul maga után vonja a gazdaság növekedését is. Az egész életen át tartó tanulás szükséglete a teljes munkaerpiacot érinti. Magyarországon a figyelem azonban elssorban az alulképzett munkanélküliek átképzésére irányul, miközben meghatározó jelentsége van az egyre nagyobb tömegeket jelent, a tudástársadalom alapját képez diplomások körében is. Azokban az évtizedekben, amikor a 18 éves korú népesség közel fele a felsoktatás ifjú felntt hallgatója, várható, hogy rövidesen, érett felnttként posztgraduális, továbbtanuló hallgatóként ismét kopogtat a felnttoktatási intézmények kapuján. A felsoktatási intézmények amelynek munkatársai valójában mind felnttoktatók - az utóbbi tíz évben szembesültek a felnttképzés piacosodásának jelenségeivel, azzal a ténnyel, hogy az iskolarendszer oktatás, a kutatás és fejlesztés, a tudományszervezés mellett felnttképzési piaci feladatokat is el kell látniuk. Egyrészt a végzettek szakmai továbbképzése, karrierjének segítése, másrészt az intézmény fenntartása és sikeres mködése érdekében. A felsoktatásban megvalósuló felnttképzés piaci jelleg szolgáltatás, elveinek és gyakorlatának, módszereinek és oktatásszervezésének alapveten különböznie kell az egyetemek hagyományos, államilag finanszírozott, elitképzésben kialakult nappali tagozatos gyakorlatától, és ethoszától. A felsoktatás a felnttképzési piac kihívásának csak akkor tud megfelelni, ha ezt küldetésében felvállalja, erre tudatosan felkészül, és a hagyományos oktatási paradigma helyett a tanulási paradigma elveit követi. Személyi és tárgyi feltételeiben, a képzések formájában, tartalmában és módszereiben alkalmazkodni tud a változó világ változó szükségleteihez. Ehhez pedig szakszeren felkészített felnttoktatókra van szükség nemcsak a felnttképzés államilag finanszírozott és szabadpiacán, hanem a felsoktatás területén is. Ezt sürgeti továbbá az EU azon elvárása, ami a felntt tanulók élettapasztalatainak, az iskolán kívül informális és nem formális úton szerzett tudások mérését és elismerését, munkaerpiacon történ figyelembe vételének követelményét irányozza el (Accreditation of Prior Experiential Learning). A felnttképzésnek, benne a felsoktatásnak egyaránt fel kell készülnie arra, hogy a diákok és a felnttek élettapasztalatait, a formális képzési rendszeren kívülrl hozott képességeit és kompetenciáit figyelembe vegye, építsen rá. 15

Tanítás nem lehetséges tanulás nélkül, de tanulás sem tanítás nélkül. Az ismeret, a megismerés a Lifelong Learning egyik elválaszthatatlan dimenziója, de a tanulás nem szkíthet le ismeretre, megismerésre, kognitív folyamatra. A felsoktatásban oktatóknak felnttképzként folyamatosan tudatosítaniuk kell, hogy az egész életen át tartó tanulás korában ketts szerepük van: az ismeretek átadásának biztosításán túl, egy személyben facilitátorok és nevelk. Társadalmi missziót látnak el, amikor napi munkájukban a felntt tanuló szükségleteibl kiindulva a tudományokra épül szakismereteken és praktikus tudások és kompetenciák elsajátíttatásával cselekvképes állampolgárokat nevelnek. A magyar felsoktatási intézmények stratégiájában nincs benne, vagy nem kellen nevesített a felnttképzés, a szervezeti egységek (tanszékek) nincsenek felkészülve a felnttoktatási gyakorlatra. Bár az intézmények külön vizsgálat nélkül megkapják a felnttképzési lajstromszámot, mégis, az intézmények felében nincs felnttképzés szervezésével, illetve fejlesztésével foglalkozó szervezeti egység, se felnttképzési marketing stratégia és szemlélet; így a felnttképzésben oktatók továbbképzése többségében megoldatlan. További megoldatlan kérdések: A piac elvárásai a felsoktatási intézményektl. Átláthatóság és áttekinthetség. Minségbiztosított képzés - korszer személyi és tárgyi feltételekkel. Differenciált, a piaci igényekhez és az egyéni karriertervezéshez alkalmazkodó rugalmas képzési kínálat, karrier tanácsadás. Felnttoktatói ismeretek terjesztése - felnttoktatók képzése. A különböz elképzettség és társadalmi hátter, eltér korú és igény hallgatóság, valamint a gazdaság elvárásaihoz igazodó oktatási tartalmak, módszerek, eljárások, oktatásszervezési módok bevezetése. Ma az EU- ban a Lifelong Learning f stratégiai céljai közül az els célkitzésen belül (Az EU-s oktatási és képzési rendszerek minségének és hatékonyságának javítása) az 1.1 célkitzés foglalkozik kiemelten A felnttoktatók oktatásának és képzésének fejlesztésével. Ezen belül a f célok az alábbiak: Meg kell határozni, hogy változó szerepeiknek megfelelen, milyen kompetenciákkal rendelkezzenek a felnttoktatók. 16

Meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek segítségével a felnttoktatók a lifelong learning távlatában mindenkori igényeiknek és lehetségeiknek megfelelen, jó minség komplex támogatást kaphatnak felnttoktatói kompetenciáik fejlesztéséhez. Biztosítani kell, hogy megfelel számú ember válassza a felnttoktatói tevékenységet. 17

D. SZEKCIÓ: E- LEARNING A FELNTTKÉPZÉSBEN Témafelels: Dr. Forgó Sándor, Eszterházy Károly Fiskola Médiainformatika Intézet, Eger Vitaindítót készítette: Dr. Forgó Sándor, Eszterházy Károly Fiskola Médiainformatika Intézet, Eger Az utóbbi években fként a szellemi ezen belül különösen az informatikai erforrások felértékeldésének vagyunk a tanúi. A kommunikációs és információs technológiák fejldése révén az oktatásban is egyre szélesebb körben alkalmaznak olyan technikákat, amelyek révén a tanuló és a tanár közötti kapcsolatteremtés nem ütközik sem földrajzi, sem idbeli korlátokba. Azaz, a médiumok (telekommunikációs, és információrögzít technikák) segítségével megvalósítható a kapcsolattartás a tanár és a tanuló között. A korszer info - kommunikációs elektronikus eszközök gyors ütem fejldése új lehetségeket nyitott a tanítás/tanulás szervezésére. Ezért indokolt ismét átgondolnunk, hogy mit miért teszünk a képzés során, tehetnénk-e valamit másként, az eddiginél jobban. A felnttképzés, vagyis a rendszeresen végzett, iskolarendszeren kívüli képzés területén, a tankötelezettségük teljesítésén már túl lev felnttek tanulását vizsgálva, különösen a munka melletti tanulást, az élethosszig tartó tanulás új lehetségeit próbáljuk áttekinteni. Vizsgálódásunk középpontjában az elektronikus tanulás (az e-learning) áll, abból a szempontból, hogy mi a szerepe jelenleg és mire juthatunk alkalmazásának elterjedésével. Miért fontos az e-learning hazai elterjesztésének kérdéseivel foglalkozni? Azért, mert Magyarországnak most különösen jó esélyei vannak idben bekapcsolódni az európai képzés fejlesztésének egyik fontos folyamatába. A progresszív nemzetközi törekvésekkel összhangban gyorsítható a hazai társadalom és gazdaság fejldése. Az elektronikus tanulás kitnen alkalmas a munkát végz, elfoglalt felnttek, a hátrányos helyzet településeken, régiókban élk, a fogyatékkal élk (különösen a mozgás- és halláskárosultak) tömeges oktatására, képzésére, továbbképzésére. 18

A nyitott és távoktatási formák bizonyítottan hatékony ismeret elsajátítást tesznek lehetvé az egyénre szabott tanulástámogatási rendszerükkel, valamint a tanuláshoz való hozzáférés biztosításában. A távoktatási módszerek, a virtuális egyetemek egyre elterjedtebbé válnak az egyetemi képzésében. A világhálón mind nagyobb számban találhatók e-book - ok, virtuális múzeumok, st, virtuális laboratóriumok. Ezeknek anyaga szinte változtatás nélkül építhet be a távoktatási kurzusokba. Az e-learning témája szempontjából az elmúlt évek egyik meghatározó fontosságú eseménye volt, az Európai Tanács 2000. márciusában, Lisszabonban tartott csúcstalálkozóján, az Európai szint mérföldkövek az oktatásban és a képzésben cím döntése. Fontos útmutatást ad az Európai Bizottság közleménye, Az e- tanulás cselekvési terve a holnap oktatásának megtervezése. Ennek megvalósítását szolgáló tennivalókkal a Tanács 2002-ben, Barcelonában tartott ülése is foglalkozott, majd több, az élethosszig tartó tanulással és az e-learning lehetségeivel foglalkozó EU - s dokumentum született. A munka világában elfogadottnak tekinthet, hogy a korszer elektronikus eszközök és technológiák fejldésével új utak nyíltak az új típusú munkaformák bevezetése és elterjesztése eltt. A hagyományos munkavégzési formák mellett megjelentek az új típusú (atipikusnak nevezett) nem hagyományos munkavégzési formák is. Ezek között az egyik sokat ígér és fejldképes forma a távmunka. Különösen a mobil távmunka fejldése gyorsult rohamosan az elmúlt néhány év alatt. Rohamosan terjed a számítógép és az Internet használata, amelyek az e - Learning és a távmunka közös eszközei. A teljes életpályára kiterjed képzés gondolatának térnyerése, és a médiumok (nyomtatott elektronikus) változatainak kibontakozása révén egyre szélesebb körben alkalmazzák a hagyományos oktatási formák mellett a nyitott képzési, távoktatási formákat. E képzési formák lehetvé teszik a munka melletti tanulást, figyelembe véve a hallgatók eltér felkészültségét, tanulási szokásait. A korszer elektronikus eszközök és technológiák alkalmazásának rengeteg elnye van a felnttek tanulásában, de különösen akkor van létjogosultsága, amikor a munkavégzés is a számítógépek és az elektronikus hálózati kapcsolatok (például Internet) intenzív használatával történik. Célkitzések Olyan szekció létrehozása, amely által rendszerbe foglalhatók a távoktatás, az e-learning tananyagok elkészítéséhez szükséges ismeretek, 19

irányelvek, javaslatok és gyakorlati tanácsok. Célunk bemutatni azokat a lehetségeket, amelyeket az új digitális médium biztosít a tanítási-tanulási folyamat számára. A szekció keretében fel kívánjuk dolgozni: a távoktatás és az e-learning fogalomrendszerén túlmenen, az elektronikus tanulási formák változatait, a felnttképzést és az e-learning alkalmazási lehetségeit meghatározó háttér-feltételeket, a tanulás különböz módozatai között elfoglalt helyét, az e-learning tananyagok általános jellemzit, az e-learning módszertani kérdéseit, minségbiztosítási rendszerét, a magyar nyelv elektronikus tartalomszolgáltatás feltételeit, a felnttképzési fejlesztési programok rendszerét, és a kormányzati törekvéseket. Végül pedig az e-learning megalapozásához szükséges összehangolt fejleszt munkát az alábbi területeken: Infrastruktúra-fejlesztés, oktatóképzés. Infrastruktúra-, és Internet/intranet hálózatfejlesztésben közremköd informatika oktatók képzése. Tartalomfejleszt, tantervkészít, tananyagíró vezet oktatók képzése. Oktatásszervezk, képz intézmények vezetinek képzése. Tartalomfejlesztés, képzési tananyag fejlesztése. 20