A Zala Hőerőmű Kft. Söjtörön tervezett szalmatüzelésű erőművének módosított Környezeti Hatástanulmánya és Egységes Környezethasználati Engedélykérelme Közérthető összefoglaló 2008.június
1. BEVEZETÉS... 3 2. TERVEZETT TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE... 5 2.1 A létesítmény telepítési helyének jellemzői... 5 2.2 Alkalmazott technológia bemutatása... 5 3. KÖRNYEZETRE VÁRHATÓAN GYAKOROLT HATÁSOK BEMUTATÁSA... 7 3.1 Levegő minőségre gyakorolt hatás bemutatása... 7 3.2 Zaj- és rezgésviszonyok hatásainak bemutatása... 9 3.3 Felszíni vizekre gyakorolt hatás... 12 3.4 Felszíni alatti vizekre gyakorolt hatás... 15 3.5 Hulladékgazdálkodás... 17 3.6 Ökológiai rendszerekre-, és tájra gyakorolt hatás... 18 3.7 Társadalmi, gazdasági hatások... 22 4. KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK... 25 4.1 A környezetkárosodás elkerülésének, mérséklésének lehetőségei... 25 4.2 A létesítményből származó kibocsátások mérése... 27 5. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEKRE VALÓ FELKÉSZÜLÉS... 28 6. AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKÁNAK VALÓ MEGFELELÉS... 29 7. A LAKOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA ÉRDEKÉBEN MEGTETT, ILLETVE TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK... 30
1. Bevezetés A fosszilis energiahordozó-készletek rohamos csökkenése, a széndioxid kibocsátás okozta üvegházhatás enyhítése szükségessé teszik a megújuló, környezetkímélő energiaforrások minél nagyobb mértékű bevonását az energiatermelésbe. Napjainkban a biomassza - az ércek, a szén és az olaj mellett - a világ legfontosabb nyersanyagai közé tartozik, és közöttük az egyetlen, amely magát környezetkímélő módon megújítani képes. Hazai természeti adottságaink lehetővé teszik, energiapolitikai és környezetvédelmi szempontból pedig hosszabb távon kikényszerítik, a biomassza energetikai hasznosításában rejlő lehetőségeink fokozottabb kihasználását. A megújuló energiaforrások előtérbe helyezésének szükségességét támasztja alá az a körülmény, hogy hazánk egy olyan gazdasági közösségnek, az Európai Uniónak a tagja, amelyik maga is jelentős energiahordozó behozatalra szorul, sőt az alternatív energiahordozók fokozott mértékű felhasználása nélkül az EU jelenlegi mintegy 50 százalékos energia importfüggősége az elkövetkező évtizedben jelentősen, akár 70 százalékra is nőhet. Ennek a függőségnek a csökkentésére az Európai Unió kidolgozta környezetvédelmi politikáját, melynek a legfőbb céljai: a megújuló energiaforrások mind nagyobb mértékű felhasználása, a szennyező anyag kibocsátások csökkentése, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Az Európai Unió megújuló erőforrásokról szóló Fehér könyvében megfogalmazott és kitűzött cél 2010-re a tagországok egésze számára a teljes energiafelhasználásból a megújuló energia felhasználás 6%-ról 12 %-ra növelése volt. A megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés részarányának növelésére vonatkozóan pedig az Európai Parlament és Tanács 2001/77/EG irányelve adott iránymutatást, mely szerint a cél a teljes energia felhasználásban a 14%-os részarány 22%-ra növelése 2010-re. Magyarország akkori vállalása szerint az ország a megújuló energiaforrás felhasználás 3,6 %-os részarányát 7,2 %-ra, a megújuló energiaforrásból származó villamos energia 0,9 %-os részarányát pedig 3,6 %-ra kellett volna növeli 2010-re. 2008 januárjában az Európai Bizottság IP/08/80 számon elfogadott javaslatcsomagja megváltoztatta a tagországok egészére vonatkozó megújuló energia felhasználásának előirányzatát 2020-ra célkitűzésként továbbiakban 20% szerepel. Emiatt a nemzeti vállalások is módosultak így Magyarországnak 2020-ra a megújuló energiaforrás felhasználás részarányát 13 %-ra, a megújuló energiaforrásból származó villamos energia részarányát pedig megközelítően 20 %-ra kell emelnie. Az ország összes energia felhasználásából a megújuló energiaforrások közel 3,6%-kal részesednek, aminek 85 %-a tűzifa és egyéb szilárd biomassza energetikai hasznosításából származik. Az energia megtakarítások ellenére a gazdaság fejlődése fokozott energiafelhasználással és további széndioxid kibocsátással is jár. Ha ezt a többlet széndioxid kibocsátást az alternatív energiahordozók fokozott felhasználásával nem ellensúlyozzuk, akkor belátható időn belül már ez a gazdasági növekedés fékezőjévé is válhat. Az előzőeken túl a biomassza energetikai célú felhasználása mellett szóló másik fontos érv még, a mezőgazdasági felesleg felhasználása. Az EU-ban és Magyarországon is élelmiszer-túltermelés van, aminek a visszafogása megélhetési problémákat okozna a termelők körében, ezért jó megoldás lehet a felesleg betáplálása az energiaellátásba, illetve a jelenleg az élelmiszerpiacra termelő kapacitások egy részének átállítása energetikai célú termelésre. 3
Ezen hátteret figyelembe véve a Zala Hőerőmű Kft. által tervezett beruházás célja: 1. a kihasználatlan megújuló biomassza tüzelőanyag energetikai célokra történő hosszú távú hasznosítása, 2. üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentése, 3. új technológia alkalmazása, 4. kistérség gazdasági helyzetének javítása, nemzeti és nemzetközi célok eléréséhez történő hozzájárulás. 4
2. Tervezett tevékenység ismertetése 2.1 A létesítmény telepítési helyének jellemzői A tervezési terület Söjtör közigazgatási területén helyezkedik el, a településtől É-i irányban, a Söjtört Bakkal összekötő 7536 sz. út Ny-i oldalán. A község a Zalaegerszegi kistérség területén, Zalaegerszegtől 20 km-re délre, Nagykanizsától 35 km-re északnyugatra fekszik. A tervezést által érintett külterületi helyrajzi számok a következők: 0335/3-5, 0336, 0337/3, 0338, 0339/2. A tervezési terület megközelítően 62 400 m², távolsága a belterülettől kb. 1 km. A területen jelenleg mezőgazdasági használat zajlik. A teljes tervezési területnek kb. 30 %-a szántóföldi használat alatt áll, melyen 2007-ben részben gabona termesztés, részben ugaroltatás történt. A terület közel ötödét kaszálják, az ingatlancsoport többi része nem áll művelés alatt. A hatályos település rendezési tervet 2007. május 22-én fogadta el Söjtör község Önkormányzatának Képviselő Testülete a 7/2007. számú önkormányzati rendelettel. A rendezési terv szerint a tervezési terület Egyéb ipari gazdasági övezet ( bio-erőmű) Gip2 övezeti besorolásban van. 2.2 Alkalmazott technológia bemutatása A kiválasztott erőművi technológia hagyományos kondenzációs víz-gőz körfolyamaton alapuló villamosenergia termelés. A tervezett erőmű kapacitására vonatkozó adatokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Beépített teljesítmény: MWe 19,91 Termelt villamos energia MWh/a 159 280 Villamos önfogyasztás: MWe 2 Kiadott villamos energia: MWh/a 143 280 Tüzelőanyag hőfogyasztás: GJ/a 1 636 966 Tüzelőanyag fűtőérték: MJ/kg 15,33 Tüzelőanyag igény: t/a 106 782 Erőművi villamos hatásfok (termelt): % 35,03 Erőművi villamos hatásfok (kiadott): % 31,51 Maximális villamos kapacitás (BT) MW 19,95 Rendelkezésre álló teljesítmény (RTki) MW 17,56 Tényleges üzemórák száma: h/a 8 000 Frissgőz adatok: bar 92 C 540 t/h ~75 5
Az erőmű főberendezései, rendszerei a következők: Tüzelőanyag (gabona szalma, kukorica szár és egyéb mezőgazdasági biomassza) tárolók a telephelyen, rakodó, szállító és adagoló berendezésekkel. 1 db szalmatüzelésű gőzkazán, a hozzá kapcsolódó füstgáz tisztító berendezéssel, kéménnyel. Salak pernye kezelő és ideiglenes tároló adagoló rendszerrel. 1 db kondenzációs megcsapolásos gőzturbina-generátor gépcsoport és segédberendezései levegő hűtésű kondenzátorral. Villamos energia kiszállítás berendezései transzformátorokkal és villamos légvezetékkel vagy földkábellel. Erőművi körfolyamat pótvíz előkészítő és hulladék víz kezelő berendezések. Az erőműben alkalmazott technológia a Magyarországon elsőként Szerencsen létesülő Első Szalmatüzelés Erőmű technológiájával megegyező lesz, amely nyugat Európában nagy számban üzemelő rázórostélyos tüzelési technológián alapul. A kidolgozott technológia kizárólagosan csak a mezőgazdaságban keletkezett gabonaszalma, kukoricaszár, valamint egyéb mezőgazdasági lágyszárú biomassza bálázott formában történő eltüzelésére alkalmas. Minden más tüzelőanyag égetése a kazán meghibásodásához vezetne. 6
3. Környezetre várhatóan gyakorolt hatások bemutatása 3.1 Levegő minőségre gyakorolt hatás bemutatása Megjegyzés: az erőmű jelentős kapacitáscsökkentése, azaz 19,9 MW e (elektromos) teljesítményre való áttervezése alapvetően pozitív a levegővédelem szempontjaiból, különösen: a normál működés (kazán kéménye) okozta jelentősen csökkenő levegőterhelés és a kapcsolódó teherszállítás (tüzelőanyag beszállítás) jelentősen csökkenő intenzitása miatt. Alapadatok: a jogszabályi zóna besorolás alapján Söjtör, illetve a tervezett beruházási helyszín a legkevésbé szennyezett levegőjű területek közé tartozik az országban; a kifejezetten csekély intenzitású helyi gazdasági tevékenység és közlekedés következtében is kifejezetten alacsony a levegőterhelés és kedvező az alapszennyezettség. (Hasonló jellegű zalai településen mért szennyezettségi értékek is ezt támasztják alá.) Leggyakoribb szélirány az ÉNY-i, második és harmadik helyen a D-i illetve DNY-i szélirány áll. Telepítés (építkezés, szerelés) hatótényezői és várható hatásai: az erőmű kapacitáscsökkenése miatt a tényleges területfoglalása, fizikai épületállománya is kevesebb lesz (pl. 4 szalmatároló helyett csak 2 db, 2 kazán helyett 1 db, stb), viszont nem arányosan a teljesítménycsökkenéssel. Emiatt az építés fázisára a korábbi (nagyobb kapacitáshoz) tartozó értékekkel számoltunk továbbra is; az építési forgalom-intenzitás vélhetően nem lesz kisebb viszont valószínűsíthetően lerövidül az építés fázisa, ami levegővédelmi szempontból is kedvező változás. Mindezek miatt az eredetileg tervezett adatokkal számoltunk az építkezés fázisára, amely így kifejezetten felső becslésnek tekinthető. Az építkezés fázisban hatótényező egyrészt a földmunkagépektől származó, beruházási helyszínen tapasztalható porképződés és kipufogógáz kibocsátás, amely viszont csak a közvetlen beruházási helyszínt és annak közvetlen környezetét (néhány10 méteres, esetleg 100 m-es környezetét) érinti. Söjtör területén található legközelebbi lakóház több mint ~850 m-re található, a területet pedig erdő vagy legalább erdősáv határolja, így a települést ez nem érinti. További lényegi hatótényező a teherszállítás és közlekedés, amely mértéke kb. 110-220 jármű naponta, de ez szinte kizárólag északi irányból bonyolódik a 7536. sz. úton, a közelebbi nagyvárosok felől (Zalaegerszeg, Keszthely), legfeljebb 6-20 óra között. A forgalmi növekmény a 74-75 utak forgalomszámlálási adataihoz viszonyítva 2,3-4,9%-ot ér csak el. A hatások a fenti hatótényezők számbavétele után nem tekinthetők jelentősnek, a szennyezettség-növekedése a leginkább terhelt útszakasz mentén is maximum néhány százaléka a vonatkozó határértéknek; Söjtör lakott területét gyakorlatilag nem, vagy alig érintik. Modellszámítás alapján a légszennyezettségi határértékek nagy biztonsággal teljesülnek az érintett utak mentén, tartósságuk csak az építkezés idejére fennállóan időszakos (néhány hónapos), visszafordítható hatás. Megvalósítás (normál működés) hatótényezői és várható hatásai: a normál működés egyik releváns hatótényezője a tüzelőanyag (biomassza) beszállítása teherautókkal, illetve az ezzel járó kibocsátások. Az építéshez hasonlóan a beszállítás abszolút domináns módon észak felől (7536. sz. úton), Söjtör lakott területét nem érintve történik, a működés során folyamatosan, munkanapokon. Itt az eredeti tervekhez képest változás, hogy nem 6-20 h között lesz a beszállítás, hanem csak 8-20 óra között, azaz napi 12 órában (de továbbra is csak munkanapokon). További nagyon fontos változás, hogy a speciális, kompakt bálaméretek és a szállító teherautók ehhez igazodó formája lehetővé teszi, hogy egy teherfordulóra több bála férjen fel, így nem csak a jelentősen csökkenő erőművi kapacitás, hanem ezen szállítási megoldás miatt a tüzelőanyag beszállítás teherforgalma nagyon jelentősen csökkent a korábbi tervekhez képest: 22 db teherautó/nap forgalommal lehet számolni tüzelőanyag beszállítás illetően. Ez óránként átlagosan, (22/12=) 1,83 teherautó forgalmat jelent. Ehhez hozzáadódik még 5 db teherautó/nap forgalom, amely minden egyéb kapcsolódó szállítási műveletet lefed, azaz: égéstermék (salak), pernye kiszállítás, adszorbens és egyéb szükséges anyagok be- és elszállítása. Mindösszesen tehát max 22+5=27 teherautó/nap mértékű lesz a teherforgalom és ehhez kb. 20 személyautó/nap forgalom adódik. 7
(Összehasonlítás képpen: egy ilyen mértékű forgalom töredéke lenne csak például egy átlagos tüzéptelep, építőanyag kereskedés forgalmának, vagy egy közepes kereskedelmi létesítmény (pl. hipermarket) forgalmának, nem is beszélve például egy logisztikai bázisról, ahol 500-1000 teherautó/nap forgalomra lehet számítani.) Ez a forgalmi növekmény a 74-75 utak forgalomszámlálási adataihoz viszonyítva ~1-4%-ot ér csak el; modellszámítás alapján pedig a vonalforrás (leginkább terhelt útszakasz) mentén a forgalom okozta maximális légszennyezettség-növekmény ezzel a csökkentett szállítási igénnyel csak legfeljebb néhány százalékos a vonatkozó határértékhez képest, az úttól távolodva pedig ez az érték gyors ütemben csökken. (Az úttól 5 m-re kb- már a felére csökken a járművek okozta légszennyezettség.) A domináns hatótényező továbbra is a normál működés fázisában az erőmű kéményének légszennyező anyag kibocsátása. A korábbi tervekkel szemben az erőműnek nem kettő, hanem csak egy kazánja lesz, amelyhez egyetlen kémény (pontforrás) fog csatlakozni, ilymódon az erőműhöz tehát mindösszesen egyetlen pontforrása fog kapcsolódni. Az erőmű tüzelőanyaga továbbra is biomassza lesz (elsődlegesen szalmaszár; másodlagos tüzelőanyagként: naprafogószár, kukoricaszár, egyéb lágyszárú biomassza). Ezek égetéséből a következő légszennyező anyagok kerülnek kibocsátásra: szilárd anyag (por), szén-monoxid, nitrogén-oxidok, kén-oxidok, kloridok, fluoridok, egyes fémek (amelyek a növényekben megtalálhatóak). A technológia beszállítójával kötött megállapodás szerint a technológiának természetszerűleg teljesítenie kell a vonatkozó (Európai Uniós irányelvvel harmonizáló) magyar jogszabályban (10/2003. (VII.11.) KvVM rendeletben) megállapított kibocsátási határértékeket. Emellett a technológia (pontosabban a kazán) beszállítójától rendelkezésre áll egy azonos technológiával működő angliai (Elean) erőműből mérési jegyzőkönyv, amely alapján a ténylegesen várható kibocsátások minden légszennyező esetében még jelentősen alatta is maradnak a vonatkozó kibocsátási határértékeknek (sokszor azoknak csak felét érik el). Hasonló technológia működik az említett Angliai mellett, például Spanyolországban, Dániában is, számos helyen. A működés megkezdése után a tényleges kibocsátásokat erre akkreditációval rendelkező mérőszervezettel rendszeresen ellenőriztetni kell. A kéményből származó kibocsátások okozta légszennyezettség-növekedésre szabvány szerinti, számítógépes modellszámítás készült, melynek eredményeként a várható maximális légszennyezettség-növekedés a leggyakoribb meteorológiai feltételek mellett és a csökkentett 19,9 MW e -os erőművi teljesítménnyel: por esetében 0,67%, szénmonoxid esetében 0,13%, nitrogén-oxidok esetében 10%, kén-dioxid esetében 4,0%, kloridok esetében 10%, fluoridok esetében 3,4% a vonatkozó határértékhez viszonyítva. (Fémek esetében ez az arány közvetlenül nem értelmezhető a jogszabályi sajátosságok miatt, de (együttesen) és orientációs jelleggel tekintve az információt ez az arány kb ~1,9%.) Ezek tehát a maximális növekmény-értékek, amelyek kb. 1 km-re alakulnak ki az erőmű kéményétől, de ezen túl szennyezettség mértéke viszonylag gyorsan csökken. Tekintve a kifejezetten alacsony alapszennyezettséget (háttérszennyezettséget) és ezzel egyidejűleg figyelembe véve az erőmű okozta növekményt, a kialakuló összes légszennyező anyag mennyiség - sok esetben jelentősen - alacsonyabb, mint a vonatkozó légszennyezettségi határérték. Az erőmű az eredetileg tervezett nagyobb kapacitásával is ki tudta volna elégíteni a légszennyezettségre vonatkozó jogszabályi követelményeket, de a kapacitásának kevesebb mint felére történő csökkentésével ez tovább javul, az okozott légszennyezettség-növekmény jelentősége már csak kismértékűnek tekinthető. A kémény (pontforrás) körül továbbra is a vonatkozó kormányrendelet szerinti 500 m sugarú védelmi övezet kerülne kialakításra. Havária, rendellenes működés: a levegőkörnyezetet érintő haváriák, rendellenes üzemállapotok megelőzése az elsődleges cél, ennek érdekében pedig számos technológiai (pl. tartalék berendezések a füstgáztisztító rendszerhez, érzékelők), építészeti (pl. tűzgátló falak, szakaszolás, saját tűzivíz rendszer), szervezési (havária tervek, tűzvédelmi terv) intézkedést alkalmaznak, változatlanul a csökkentett kapacitású erőműben is. Részletes leírás a hatástanulmányban található, de legfontosabb, hogy a füstgáztisztító rendszer részleges meghibásodása vagy teljes leállása esetében a kazán visszaterhelésre vagy leállításra kerül a hiba elhárításáig. 8
Ilyen rendellenes működésre (teljes tisztító rendszer egyidejű leállására) is készült számítógépes terjedésszámítás, ráadásul kedvezőtlen meteorológiai viszonyok mellett. Ennek eredményeként a kialakuló maximális légszennyezettség értékek legrosszabb esetben néhányszorosan meghaladnák a (kültéri levegőre) vonatkozó egészségügyi határértékeket (kb. 440 m-es távolságban), azonban még ebben az esetben sem közelítenék meg a munkahelyeken megengedhető átlagos határértékeket az adott szennyező anyagokra vonatkozóan; ráadásul ilyen állapot csak igen rövid időre (max. kb. 1 óra) alakulhatna ki a visszaterhelés vagy leállítás miatt és nagyon jelentős felülbecslésekkel ( legrosszabb eset ) készült a számítás. Hatásterület a telepítés fázisában: maga a beruházási terület, főleg annak középső része (ahol az építmények készülnek), valamint a közlekedéssel és levegőterheléssel leginkább érintett útszakasz a 7536 sz. országos mellékút beruházási területtől északra húzódó, a 74-75 főutak találkozásáig húzódó 5 km-es szakasza és ezen szakasz kb. 10 m-es környezete Hatásterület a normál működés fázisában: az egyetlen kémény súlypontja köré írható 1640 m sugarú kör (amely számottevően közel 1000 m-rel - kisebb, mint az eredetileg tervezett erőművi kapacitás esetében), valamint a szállítás és közlekedés által leginkább érintett útszakasz, a 7536 sz. országos mellékút beruházási területtől északra húzódó, a 74-75 főutak találkozásáig húzódó 5 km-es szakasza és ezen szakasz kb. 10 m-es környezete. 3.2 Zaj- és rezgésviszonyok hatásainak bemutatása Alapadatok A szalmatüzelésű erőmű számára kijelölt ingatlan Söjtör településtől északi irányban 700 m-re, a 7536 jelű összekötőút nyugati oldala mellett, Gip-2 egyéb ipari-gazdasági övezetbe sorolt területen helyezkedik el. A terület megközelítése a Söjtör és Bak települések közötti 7536 jelű összekötőúton lehetséges, ami közúti kapcsolatot biztosít déli irányban a 7. számú főúthoz és az M7 autópályához, északi irányban a 74. és a 75. számú főutakhoz. A zaj ellen védendő területekre a tervezési terület felöl a távolság, a növényborítottság és a domborzat átszeldeltsége miatt nincs rálátás. Az észak-keleti irányban elhelyezkedő Kispuszta mezőgazdasági- és szállásépületeinek távolsága 1100 m. A zaj ellen védendő területeket a következő táblázat foglalja össze. Terület, építmény Jellemző Távolság Deák Ferenc utca 1. szám alatti Falusias lakóterület.s t = 700 m földszintes lakóház Temető, ravatalazó a terület közepén Kt különleges terület.s t = 400 m helyezkedik el Transzformátor állomás Különleges terület, zaj.s t = 500 m 120 kv-os alállomás ellen nem védendő Gazdasági tárolóépületek település Különleges terület, zaj.s t = 650 m szélén ellen nem védendő Deák Ferenc utca 2. és 4. szám alatti földszintes lakóházak Falusias lakóterület.s t = 700 m Telepítés (építkezés, szerelés) hatótényezői és várható hatásai A létesítmény kialakításához szükséges tereprendezés, földmunka és betonozás, az épületek kialakítása és a szerkezetépítés, ezt követően a szerelvényezés és az egyéb építőipari szakmunka, valamint a technológiai berendezések telepítése idején a telekhatárokkal szomszédos területeken és a legközelebbi lakóterületen időszakosan az építési- és az ehhez kacsolódó szállítási műveletektől származó zajterheléssel számolunk. 9
Esetünkben az alkalmazott építőipari munkagépek, és a kézi szerszámok működtetéséből, valamint a szállításból eredő zaj lesz a meghatározó. A kivitelezésre vonatkozó tényleges tervek (pl. kiviteli tervek, a később kiválasztott kivitelező által alkalmazott pontos technológia) még nem ismertek, de a tervezett létesítmény mérete és kialakítása alapján figyelembe vettünk minden olyan építőipari gépet, amit hosszabb vagy rövidebb ideig használnak majd az építési munkaterületen. A várható zajterhelést az építőipari gépek folyamatos 8 órás működtetésére vonatkoztatva, a munkavégzés helye és a védendő homlokzatok közötti legkisebb távolságok figyelembe vételével határoztuk meg. Az építőipari kivitelezéstől származó zajterhelés számított értékei alapján a tevékenység telepítése idején, az előírt zajterhelési határértékek teljesülnek. A szállítási forgalomtól származó zajterhelést a legrosszabb esetre vonatkoztatva határoztuk meg, a vizsgálat során feltételeztük, hogy minden jármű azonos útvonalon közelíti meg és hagyja el az építkezés helyszínét, illetve a legnagyobb forgalmi terhelést vettük figyelembe. A számított legnagyobb közlekedési zajterhelés 59 és 60 db < 60 és 65 db, tehát a közlekedéstől származó zaj 1 db szállítási útvonal használata esetében sem haladja meg az előirt határértékeket. Amennyiben 2 db szállítási útvonal használatára kerül sor, a várható zajterhelés 3 db-lel kisebb, 56 db lesz. A zajterhelés tovább csökkenthető a szállítások gondos szervezésével, valamint a járművek területről történő kihajtásának forgalomtechnikai szempontú irányításával, és az időszakos torlódások elkerülésével. Megvalósítás (normál működés) hatótényezői és várható hatásai Az erőmű zajkibocsátását meghatározó létesítmények, berendezések és tevékenységek az alábbi táblázatban szerepelnek. Létesítmény, berendezés Jellemző 1 db szalmatüzelésű gőzkazán Zajvédelmi szempontból meghatározó 1 db kondenzációs gőzturbina-generátor Zajvédelmi szempontból meghatározó Szárazhűtők (levegőhűtésű kondenzátorok) Zajvédelmi szempontból meghatározó Kazánház és segédberendezései Zajvédelmi szempontból meghatározó Vízelőkészítő és segédberendezései Zajvédelmi szempontból nem meghatározó Villamos épületrész, transzformátorok Zajvédelmi szempontból meghatározó Vezénylő, irányító berendezések Zajvédelmi szempontból nem meghatározó Irodák, szociális helyiségek Zajvédelmi szempontból nem meghatározó Szalmatárolók (szalma, kukoricaszár, energia Zajvédelmi szempontból meghatározó fű), rakodó és szállító berendezésekkel Gázfogadó, raktár, műhely Zajvédelmi szempontból nem meghatározó Tüziviz szivattyúakna, tüzivíz tárolómedence Zajvédelmi szempontból nem meghatározó Személygépkocsi parkoló Zajvédelmi szempontból nem meghatározó Azokat a létesítmény-részeket és jelentős zajforrásokat vettük figyelembe a vizsgálatnál, melyek az erőmű üzemvitele és kialakítása miatt meghatározzák a környezetben okozott zajterhelést. Hatásviselők a létesítményhez legközelebb elhelyezkedő zaj ellen védendő területek és építmények, az ott élő lakosság és természeti értékek. 10
Zajforrás Zajkibocsátás Jellemző Kazánházak Hangnyomásszint L p = 85 db Zajforrások épületen belül Turbinacsarnok Hangnyomásszint L p = 92 db Zajforrások épületen belül Kazán és gőzrendszer Hangteljesítményszint L W = 110 db Zajforrások szabadban lefúvató szerelvények Légtechnikai befúvó és Hangteljesítményszint L W = 96 db Zajforrások szabadban kifúvó nyílások Kémény Hangteljesítményszint L W = 84 db Zajforrások szabadban Füstgáz ventilátor Hangteljesítményszint L W = 83 db Zajforrás épületen belül Füstgáz szűrő Hangteljesítményszint L W = 78 db Zajforrás épületen belül Ventilátoros segédhűtő Hangteljesítményszint L W = 75 db Zajforrás szabadban Léghűtéses kondenzátor Hangteljesítményszint L W = 87 db Zajforrás szabadban Fő transzformátor Hangnyomásszint L p = 92 db Zajforrások épületen belül Gázfogadó Hangteljesítményszint L W = 91 db Zajforrás szabadban Vízlágyító Hangnyomásszint L p = 75 db Zajforrások épületen belül Rakodógépek, konvejor Hangnyomásszint L p = 78 db Zajforrások épületen belül Szállítójárművek Hangteljesítményszint L W = 105 db Zajforrás szabadban A kapcsolódó közúti forgalom, és a szállítások a 7536 jelű út, valamint a 74. és a 75. számú főutak mentén elhelyezkedő területek járulékos zajterhelésében okozhat változást. A beszállítás idején óránként 2-3 db érkezésével kell számolnunk, ami 12 órás munkarendet feltételezve naponta átlagosan 27 db nehézgépjármű érkezését jelenti. Az erőmű megközelítése során az összegződő forgalom a 7536 jelű utat veszi majd igénybe. A környezetben okozott zajterhelés mértékét és az értékelést az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Vizsgálati pont Számított zajterhelés Határérték Minősítés helye Nappal Éjjel Nappal Éjjel Nappal Éjjel Temető ravatalazó 15 db 15 db 60 db 50 db Megfelel Megfelel Deák Ferenc utca 1. 11 db 11 db 50 db 40 db Megfelel Megfelel Kispuszta épületei 14 db 14 db 60 db 50 db Megfelel Megfelel A létesítmény működéséhez kapcsolódó szállítási forgalomból a nehéz tehergépjárművek (III, akusztikai járműkategória) aránya a meghatározó, emiatt az ebből származó zajterhelés a meghatározó. A számított legnagyobb közlekedési zajterhelés nappal 55 db < 60/65 db, éjjel 46 db < 50/55 db, tehát a közlekedéstől származó zaj 1 db megközelítési útvonal használata esetében sem haladja meg az előirt terhelési határértékeket. Ezzel együtt a 7536 jelű út, tervezési terület és 75. számú főút közötti, összegződő forgalommal érintett szakasza mentén teljesülnek az előirt zajterhelési határértékek. Zaj ellen védendő terület, vagy építmény a létesítmény együttesnek helyet adó ingatlan környezetében 100 m-en belül nincs. Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a tervezett létesítmény építése során, valamint megvalósulását követő üzemeltetési időszakban a zaj- és rezgésvédelemről szóló rendeletben előírt követelmények teljesülnek. Az üzemi telekhatárok mentén és a legközelebbi védendő területeken, illetve a szállításokkal érintett utak mentén a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002 ( III.22.) KöM-EÜM együttes rendeletben foglalt határértékek teljesülnek. 11
Havária, rendellenes működés Havária esetén a zajforrások működtetése, valamint a tevékenység leáll, ekkor a szokásos üzemmenetre jellemző zajkibocsátás nem lesz. Baleset vagy egyéb veszélyhelyzet elhárítása esetén átmenetileg a szokásostól eltérő, az elhárítással és kármentesítéssel kapcsolatos tevékenységtől származó zaj terheli a környezetet, ami a havária helyzet elhárítását követően megszűnik. Havária során a közvetlenül szomszédos területek zajterhelése változik, hatásviselők az ott található épületek és a területen élő lakosság. A havária zajkibocsátása rövid ideig tart, utána ismét az eredeti funkcióra jellemző szokásos viszonyok mellett okozott zaj lesz a meghatározó. Hatásterület A tervezett létesítmény megvalósítása után a tevékenységtől és a telepítésre kerülő zajforrásoktól származó zajkibocsátás a beépítéssel érintett ingatlan telekhatárain belül, és az oldalhatárok mentén, illetve a 150-160 m-es körzetben elhelyezkedő területeken módosítja az alapállapotra vonatkozó zajhelyzetet. A kapcsolódó közúti forgalom, a szállítási, dolgozói- és egyéb látogatói forgalom a beépítésre váró telekingatlan feltárást szolgáló bekötőút, valamint a 7536 jelű települések közötti összekötőút mentén elhelyezkedő területek járulékos zajterhelésében okoz változást. Az üzemeltetési sajátosságok, a várható zajkibocsátás és a környezeti adottságok figyelembe vételével zaj- és rezgésvédelmi szempontú közvetlen hatásterületként a létesítmény közvetlen környezete jelölhető meg. Közvetett hatásterületként a beépítésre váró területhez közeli útszakaszok jelölhetők meg. 3.3 Felszíni vizekre gyakorolt hatás Alapadatok Söjtör község a Felső-Válicka és a Principális-csatorna által közrefogott Zalaszentmihály Söjtöri háton található. A településen átfolyó helyi jelentőségű közcélú vízfolyás a Söjtör patak a Váliczka patakba torkollik. Söjtör közég ivóvízellátása Pusztaszentlászló községgel együtt 1976-ban valósult meg. Az ivóvízellátás működe során a kistérségi vízműhöz csatlakozott Pusztamagyaród, Bucsuta és Szentlászló település. A rendelkezésre álló vízkészlet és kapacitás a 10.445/6/1986-ban módosított vízjogi üzemeltetési engedély alapján 1760 m³/22h. Söjtör község területén két vízmű kút üzemel. Jelentős vízfogyasztással bíró egyéb ipari létesítmény a község területén nem található. A vízmű a távlati igények kielégítésére is képes. Söjtör településen jelenleg szennyvízelvezetés nincs, a keletkező szennyvizeket gyűjtik, majd a község határában lévő ún. barázdás" elhelyező telepen semmisítik meg. A telepet szerződéssel vállalkozó üzemelteti. A község szennyvízcsatornázásának tervei és engedélyei rendelkezésre állnak. Söjtör a közelmúltban csatlakozott a zalaegerszegi agglomerációhoz, így az EU által támogatott Kohéziós Alap révén 2007-ben elkezdődött a szennyvízcsatorna rendszer kiépítése. A meglévő jogerős vízjogi létesítési engedélyes terv a település teljes csatornaellátásával számol, figyelembe véve az esetleges fejlesztési igényeket is. A terv szerint a gravitációs csatornák és a szükséges átemelők kiépítésével, a keletkező szennyvizek az utolsó S01 átemelőtől D140-es nyomóvezetéken jutnak a Bak-Sárhida- Bocfölde-Zalaegerszeg-i rendszerbe. 12
Telepítés (építkezés, szerelés) hatótényezői és várható hatásai A telepítés során az építési munkákkal együtt járó szakaszos vízfelhasználás várható. A telepítési munkák utolsó fázisában, az üzembe helyezés során a berendezések, csővezetékek tisztítása és nyomáspróbái járnak vízfelhasználással. Az építési munkák (szociális) ivóvízigénye csúcsidőszakban hozzávetőlegesen. 14 m³/nap ivóvíz. A szükséges vízmennyiség a település vízhálózatáról biztosítható. A telepítési munkák technológiai szennyvíz-kibocsátással nem járnak. Az üzembe helyezés során a berendezések, csővezetékek tisztításához, nyomáspróbáihoz felhasznált víz szennyeződhet. A leürített víz új, még használatlan berendezésekből származik, csak ülepedő szennyező anyagokat pl. port, vasoxidot, vasreszeléket, revét tartalmazhat. Ez az időszakosan keletkező, csak ülepedő szilárd szennyezéseket tartalmazó szennyvíz a tervezett térségi szennyvíztisztítóban kezelhető. A tervezett szennyvízcsatorna-rendszer és a térségi szennyvíztisztító a telepítés során keletkező többlet szennyvíz mennyiséget várhatóan fogadni és kezelni képes. A telepítési munkák kivitelezési minőségtől függően a felszíni vizekre elviselhető hatások várhatóak ideiglenesen a telepítés időtartama alatt. A kapcsolódó hatások az építési időszak alatt lokálisnak mondhatók, gyakorlatilag csak az igénybevett területekre terjednek ki. Megvalósítás (normál működés) hatótényezői és várható hatásai Vízfelhasználás A tervezett szalmatüzelésű erőmű működése során a sótalan víz előállításához és hűtéshez összesen évi 35200 m 3 technológiai vízigénnyel, valamint a kezelőszemélyzet létszámától függően várhatóan évi kb 1000 m 3 szociális célú vízigénnyel kell számolni. A tervezett erőmű a szükséges nyersvizet a települési ivóvíz hálózatból vételezi. Az erőmű nyersvíz igényét csökkenti, hogy egyes technológiai vízfogyasztásoknál a más technológiai egységek hulladékvizeit használhatják fel. A salakhűtést a pótvíz előkészítő hulladékvizéből látják el, ezáltal is az erőmű nyersvíz igénye (valamint az erőműből kiadott technológiai szennyvíz mennyisége) csökkenthető. Keletkező szennyvizek A tervezett erőmű működése során keletkező szennyvizek a következők lehetnek: gőzrendszeri szennyvizek, vízüzemi szennyvíz, gőzrendszeri leürítések karbantartás, javítás során, generátor hűtőrendszer leürítések karbantartás, javítás során, szociális szennyvíz. Gőzrendszeri szennyvizek A kazán kigőzölögtető tartály hűtéshez mintegy 1,8 m³/h intenzitású vizet használnak fel. A kigőzölögtető tartályból elfolyó hűtővíz és lelúgozási víz keveréke a települési szennyvízhálózatba engedhető. Vízüzemi szennyvizek A sótalanvíz előállitás közben folyamatosan keletkezik a RO koncentrátum 0,8 m³/h intenzitással és kb. 1200 mg/l sótartalommal. 13
A vízüzemben időszakosan keletkezik a nyers vízszűrő mosás szennyvize, kéthetente kb. 10-15 m³ mennyiségben. Sótartalma megegyezik a nyers víz sótartalommal, a szilárd szennyezőanyag tartalom megnövekedett, legfeljebb 700 mg/l. Időszakonként keletkezik a kevertágyas ioncserélők regenerálási szennyvize, havonta kb. 20 m³ mennyiségben, magas sótartalommal. A kevertágyas ioncserélők regenerálási szennyvize a közömbösítő medencébe kerül. A szennyvizet a kazán alatti salak kihordóban használják fel salaknedvesítésre. Amikor a közömbösítő medencéből a regenerátum elfogyott, a salaknedvesítéshez a vizet az RO koncentrátum vizéből biztosítják. Gőzrendszeri leürítések karbantartás, javítás során keletkező szennyvizek A technológiai rendszerekből a karbantartások, javítások során a kazán leiszapolástól, mintavételi elfolyóktól, víztelenítésektől stb. keletkeznek szennyvizek. Intenzitásuk kazánonként 0,6 m³/h, sótartalmuk alacsony. Generátor hűtőrendszer leürítések karbantartás, javítás során keletkező szennyvizek A generátor hűtőkörének leürítéséből származó fagyálló folyadékkal kevert vizet külön tartályba gyűjtik, amelyből azt - amennyiben a technológiába esetleges mechanikai szennyeződése miatt nem táplálható vissza - ártalmatlanításra el kell szállítani. Kommunális szennyvíz Az öltözőktől, fürdőktől és kézmosóktól származó szakaszosan keletkező napi mintegy 3 m³ kommunális szennyvizet, maximálisan 60 l/min intenzitással a települési szennyvíz csatornába vezetik el. A közcsatornába bocsátható szennyvizek minőségének a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében foglalt küszöbértékeknek meg kell felelni. A technológiai és kommunális szennyvizek befogadója a zalaegerszegi térségi szennyvíztisztító lesz. Csapadékvíz- elvezetés A telephelyen az útburkolatra hulló csapadékvizek elvezetését a burkolatok kereszt- és hosszirányú esése biztosítja a mélypontokban elhelyezett víznyelő aknákon, rácsos folyókákon át az erőmű csapadékcsatornájába, ugyanezekbe a csatornákba köthetők az épületek tetővíz lefolyói is. A csapadékcsatornák az erőművet körülvevő csapadékvíz árokba kötnek, melyekből a csapadékvíz tervezetten zárt rendszerű csapadékcsatornán keresztül a telephely közelében haladó Söjtör-patakba, mint befogadóba vezethető. A parkolóból és az erőművi berendezések térburkolatáról a csapadékvizeket koaleszcenciaszűrővel és utószűrővel ellátott olajleválasztó műtárgyon keresztül vezetik az erőmű belső csapadékvíz rendszerébe. Havária, rendellenes működés A tervezett erőmű létesítése kapcsán a környezetet érintő potenciális kockázatok minimalizálása érdekében Havária Terv készítése szükséges, mely összefoglalja a bekövetkező káresemények kezelésére vonatkozó akcióterveket, meghatározza az egyes üzemzavar kategóriákhoz előírt intézkedéseket, felsorolja a kárelhárításhoz szükséges eszközöket, gépeket és előírja az elhárítás utáni teendőket az eredeti állapot visszaállítására. 14
A haváriás vízszennyezések adódhatnak a csapadékvízgyűjtők, kondenzátumok és a hűtővizek szennyezéséből. Havária helyzet keletkezhet elemi csapás, technológiai üzemzavar, közlekedési baleset és szándékos, vagy gondatlan emberi cselekvés következtében. Az esetleges tartályszivárgás, - lyukadás esetére a tartályok és a transzformátor, valamint a turbinaszivattyúk kenő- és szabályozó olaj rendszerei burkolt, zárt kármentővel rendelkeznek. A kármentő medencék mérete alkalmas lesz a betárolt teljes olajmenyiség és az esetleges oltóhab befogadására. A csatornarendszerbe került olajat az olajfogó berendezések képesek felfogni. A szennyvízvezetékek esetleges meghibásodásának (lyukadás, törés) megelőzése és feltárása a csatornarendszer rendszeres ellenőrzésével biztosítható. A szállításnál, illetve az anyagok mozgatási útvonalán bekövetkező esetleges elfolyások káros hatásainak megelőzésére a telephelyen az utak szilárd burkolatúak. A felszíni vízminőség és vízgazdálkodás értékelése alapján, a vizsgálat során a tervezett fejlesztés kapcsán kizáró tényezőt nem azonosítottunk. A jelentkező többlet vízigény és a keletkező technológiai és kommunális szennyvíz következtében a tervezett fejlesztés a felszíni vizekre a jelenlegi állapothoz képest elviselhető hatást gyakorol, a hatások tartóssága folyamatos. Hatásterület A tervezett erőművi technológia felszíni vízvédelmi hatásterülete a vízkezelő létesítmények műtárgyaira, azokat összekötő vezetékhálózatra, az elkeveredési ponton túl a Söjtör-patakra, mint befogadóra terjeszthető ki. Felszíni alatti vizekre gyakorolt hatás Alapadatok A fejlesztési terület Söjtör külterületén, az Egerszeg-Letenyei-domság kistájon helyezkedik el. A kistáj felszínét agyagbemosódásos és pszeudoglejes barna erdőtalajok borítják. A kistáj összefüggő talajvízben szegény, a völgyekben 4-6 m között áll. Söjtör a 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint a Balaton vízgyűjtő területéhez tartozik, a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet alapján nitrátérzékeny területen helyezkedik el, valamint a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti víz szempontjából érzékeny besorolású település. A fejlesztési terület Söjtör külterületén található, É-ról, Ny-ról és D-ről rét és szántóterületek, K-ről a 7536 sz. közút határolja. Az erőművi területen jelenleg részben mezőgazdasági termelés folyik, így ipari szennyezettség nem valószínűsíthető a területen. A mezőgazdasági tevékenységek következtében a magasabb nitrát koncentráció valószínűsíthetően a talajban. Telepítés (építkezés, szerelés) hatótényezői és várható hatásai A tervezett fejlesztések a földtani közeg összetevői közül az alapkőzetre nincsenek sem közvetlen, sem közvetett hatással. A fejlesztés részére kijelölt terület a település külterületén található. A beruházás megvalósulásának hatására a terület használati funkciója gazdasági ipari területté változik. A telepítés során ideiglenes igénybe vett felvonulási területek teljes egészében az erőmű területén találhatók, külső terület igénybe vétele nem szükséges. 15
A kivitelezés során az érintett területen normál körülmények között előreláthatólag csak fizikai hatások várhatók: A területen alkalmazott munkagépek mozgása a burkolatlan területeken a felszín közeli talajréteg kismértékű tömörödést idézheti elő. A talajfeltöltés, talajrendezés, a közművek és egyéb vezetékek létesítése, az alapok építése során a talaj megbontásra kerül, a talaj szerkezete megváltozik. A kitermelendő talaj szennyezettségét az alapozás tervezése során végzendő részletes talajmechanikai vizsgálatok keretében ellenőrizni szükséges. Az építési munkák során kockázatos anyagnak a talajba, talajvízbe történő bevezetésére nem kerül sor. Normál esetben nem következhet be talajszennyezés. Havária esetén azonnal be kell avatkozni, a szennyezett felszíni rétegeket eltávolítva kell megakadályozni a kiömlött anyag szétterjedését. A talaj és a felszín alatti vizek szennyeződésének elkerülése érdekében a tervezés és kivitelezés során a megfelelő biztonsági intézkedések betartására kiemelt figyelmet kell fordítani. A telepítéshez kapcsolódó fizikai hatások a létesítmények telepítési helyein és a felvonulási területeken következhetnek be. A terület használati funkciójából (gazdasági ipari terület) következően ezek a hatások nem jelentenek a későbbi hasznosítás szempontjából káros hatást. Megállapítható, hogy a létesítés hatása ideiglenes és a műszaki előírások betartása esetén elviselhetőnek minősíthető. Megvalósítás (normál működés) hatótényezői és várható hatásai Az erőművi berendezések normál működésének a talajra nincs hatása. A tervezett tevékenység következtében a talajba, talajvízbe üzemszerűen kockázatos anyag bevezetésére sem közvetlenül, sem közvetve nem kerül sor. A föld alatti tartályok, illetve a veszélyes anyag és hulladék tárolására szolgáló létesítmények oly módon kerülnek kialakításra (zárt rendszerű technológiák, biztonsági szerelvényekkel ellátott tartályok, vegyszerálló burkolatok, rendezett vízelvezetés és kármentő medencék, olajfogók), ami a talajszennyezés kockázatát minimálisra csökkenti. A szennyvizeket elvezető felszín alatti vezetékek állapotának rendszeres, tervszerű ellenőrzésével és karbantartásával megelőzhető az esetleges káresemények kialakulása. Az üzemelés már nem jár építési és földmunkával, ezért a felszín közeli rétegek mennyiségi és szerkezeti változásaival nem kell számolni. Havária, rendellenes működés Figyelembe véve a felhasznált veszélyes anyagok jellemzőit és mennyiségét, megállapítható, hogy az erőmű nem minősül veszélyes üzemnek. Olyan jellegű havária esetre, amely az erőművi területen kívül tartós szennyeződést okozhat, nem kell számítani. Az esetleg bekövetkező kisebb haváriák hatásainak mérséklésére, felszámolására megfelelő műszaki megoldások és intézkedési tervek készülnek, a szükséges mentesítő anyagok és eszközök, valamint kiképzett személyzet rendelkezésre fognak állni. 16
A talajt és felszín alatti vizeket érintő havária-lehetőségek a következők lehetnek: Olaj vagy egyéb vegyi anyag kifolyása: Az olaj és más vegyi anyag talajra jutásának megakadályozására a tartályok, a transzformátor és a turbinaszivattyúk kenő- és szabályozó olaj rendszerei zárt kármentővel rendelkeznek. A kármentőkből a kifolyt vegyi anyag eltávolítása csak ellenőrzött körülmények között történhet. A csatornarendszerbe került olajat olajfogók fogják fel. Szennyvíz ellenőrizetlen kijutása: A kommunális és technológiai szennyvizek talajra jutása csak a szennyvízvezeték lyukadása, törése esetén fordulhat elő. Az esetleges kijutás csak a lyukadás vagy törés néhány méteres körzetében jelentkezhet. A haváriák megelőzését a csatornarendszer folyamatos ellenőrzésével biztosítják. Tűzesetek: Tűz esetén az oltás során használt víz vagy habképző anyag az égő anyaggal keveredve a talajra juthat és szennyezheti azt. Ez a szennyezés azonban jól behatárolható és hatékonyan kezelhető. Tűzeset után a kikerült szennyező anyagokat felitatják, a szennyezést felmérik, s szükség esetén a szennyeződött talajt tisztítják. Közlekedési baleset során a szállított anyagok kifolyása, kiszóródása: A veszélyes anyagok talajba kerülését a telephelyen szilárd útburkolatok alkalmazásával előzik meg. Amennyiben a havária mégis bekövetkezik, a kármentesítést azonnal megkezdik. A talaj és felszín alatti víz védelme értékelése alapján, a vizsgálat során a tervezett fejlesztés kapcsán kizáró tényezőt nem azonosítottunk. Összefoglalóan megállapítható, hogy a tervezett szalmatüzelésű erőmű működése a szükséges védelmi rendszerek megvalósításával talajvédelmi szempontból semleges hatású. Hatásterület A tervezett szalmatüzelésű erőmű talaj- és talajvízvédelmi hatásterülete a telephely határain belül marad. Hulladékgazdálkodás A berendezések üzemelése során folyamatosan eltávolítandó technológiai hulladékok a tüzelésből származó égési maradék, a kazánban kihulló rostélyhamu és a zsákos szűrőkből származó pernye és füstgáztisztítási maradék. A keletkező maradékanyagok mennyisége: rostélyhamu (nedvesítve): 7800 t/év pernye és füstgáztisztítási maradék: 1600 t/év Elsődleges cél ezen maradékanyagok minél nagyobb arányú újrahasznosítása, vagy újrafelhasználása, ezért a lerakás csak addig tervezett, amíg az összetételre és felhasználhatóságra megfelelő adatok és tapasztalok nem állnak rendelkezésre. A tüzeléshez közvetlenül kapcsolódó hulladékok mellett kisebb volumenben képződnek különböző technológiai berendezések üzemeltetéséhez kötődő hulladékok. Az erőmű működéséhez köthető veszélyes hulladékok elsősorban a karbantartás során keletkeznek, ezért időszakos megjelenésűek. A karbantartás, javítás során keletkező hulladékokat, valamint a kommunális jellegű hulladékot zárt helyen, illetve térburkolaton gyűjtik és a munka befejezése után átadják az ártalmatlanítására, hasznosításra engedéllyel rendelkező cégnek. A hulladékokkal kapcsolatos tevékenységeket a hulladékgazdálkodási terv és a belső kezelési utasítások fogják szabályozni. 17
Összefoglalva elmondható, hogy a üzemelés során keletkező veszélyes- és nem veszélyes hulladékok keletkezésére kell számítani, de a kialakított gyűjtési feltételek, a szervezett elszállítás megfelelő biztonságot nyújtanak és megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. 3.6 Ökológiai rendszerekre-, és tájra gyakorolt hatás Alapadatok Tájkép és tájhasználat A tervezési terület Zala megyében található, az Egerszeg-letenyei-dombság kistáj része. A kistáj jellemzője, hogy az agyaggal, homokkal, lösszel borított pannon táblát északdéli irányú völgyek egymással párhuzamos hátakra tagolják. A tervezési terület környéke változatos domborzatú, északon és keleten 200-250 m magasságig terjedő, változatos formájú dombok találhatóak, míg a nyugati és déli oldal, a Felső-Válicka mente sík geomorfológiájú (egykori árterület). Táj képét jelenleg a természetes domborzat, az agrár használat és a lombos erdők mozaikja jellemzi. A terület alapvetően agrár jellegű, a művi elemek mennyisége mérsékelt, azok elsősorban vonalas létesítmények (csatornák, légvezetékek, utak). A tervezési területről település nem látható. Sem a területen belül, sem annak közvetlen közelében értékes, vagy védett kultúrtörténeti emlék, illetve épület nem található. A tervezési terület tájképi és tájhasználati jellemzői alapján összességében kedvező hatást kelt, agrár területhasználattal jellemezhető, erdőkkel szabdalt dombsági képet mutat, mérsékelt mennyiségű művi elemmel. A tervezési terület a hatályos külterület szabályozási terv szerint részben tájképvédelmi övezetbe tartozik. Az övezeti határ a tervezési területen hosszában, a műúttal nagyjából párhuzamosan halad. A tájképvédelmi övezet a Felső-Válicka-menti gyepes-erdős dombsági területet foglalja magába. A tervezett erőmű szabályozása és a tájképvédelmi övezet szabályozása a HÉSZ szintjén úgy lett összehangolva, hogy az erőmű engedélyezési dokumentumaiban kötelező elemként kell szerepelnie színes látványtervnek és fotómontázsnak. A tervezési terület jelenlegi és tervezett területhasználata nem egyezik, 2007. májusban jóváhagyott HÉSZ szerint a tervezési terület egyéb ipari gazdasági övezet (bio-erőmű) - Gip2 övezeti besorolásba került. A beépíthető övezeti típusban a beépíthetőség mértéke 50 %/ az elhelyezhető építménymagasság alapvetően 33 m, de ettől - amennyiben a technológia szükségesség teszi - el lehet térni. A területen 25 % zöldfelület kialakítása kötelező. Ezeket az előírásokat a terv teljesíti, azzal az eltéréssel, hogy technológiai okok miatt a kémény magassága 50m. A tervezési terület közvetlen környezete a hatályos külterületi szabályozás szerint döntően általános mezőgazdasági (Má1) és gazdasági erdő (Eg) övezeti besorolásban van. Élővilág, ökológia és természetvédelem A tervezési terület és közvetlen környezete a Zalai-dombvidék (Saladiense) flórajárásba tartozik, annak a Göcseji (Petovicum) flórajárással érintkező szélén helyezkedik el. Az állatvilág szempontjából Söjtör térsége az Illirvidék (Illyricum) faunakörzethez tartozik. 18
Az elmúlt évszázadok során a terület intenzív emberi használat alatt állt, melynek következtében a természetes vegetáció mennyisége lecsökkent, az egykori növényzet a beszántások miatt feldarabolódott és a folyamatos használat (erdőgazdálkodás, gyepgazdálkodás) miatt degradálódott, fajszegényebbé vált. A vízfolyások menti üde élőhelyek szintén fragmentálódtak, mozaikosan fordulnak elő nádasok, nem zsombékoló magassásrétek, dombvidéki mocsárrétek, patakparti magaskórósok, bokorfüzesek, fűzligetek. A térségben található gyepek a használat intenzitásától függően közepesen, vagy erősen degradálódtak, de a természetközeli állapotú mocsárrétek és üde kaszálók mennyisége a Felső-Válicka mentén még mindig jelentős. A tervezési területen található vegetáció erősen degradált, a terület középső része jelenleg - nem túl intenzív - szántóföldi művelés alatt áll. A terület élőhelytípusai az alábbiak: aranyvesszős magaskórós (O6) gyomvegetáció (O5): csatorna nádasodott parttal (U8, O1 és A1): facsoportok (R1, R3 és S7): kaszált mezofil gyep(o6) gyomos szántó (T1) részben burkolt út (U4) Az élőhelytípusok természetességi értéke 1-3. A tervezési terület növényzete részben a térség természetes üde vegetációtípusainak (patakmenti ligeterdők, mocsárrétek, patakmenti magaskórósok) tág tűrésű fajaiból, részben pedig kozmopolita, gyomjellegű fajokból állnak. Igen jelentős az idegenhonos, invazív magas aranyvessző (Solidago gigantea) mennyisége, mely gyakorlatilag minden kaszálatlan gyepterületen és erdőszegélyben tömegesen jelenik meg, erőteljes degradációt okozva. A területen védett növényfaj előfordulását nem észleltük. A terület állatvilágáról összességében elmondható, hogy a területen és közvetlen környezetében érzékelhető az intenzív emberi jelenlét (agrár használat és gépjárműves forgalom) miatt kiemelkedően ritka és érzékeny fajok a területen nem fordulnak elő. Időszakosan, vagy tartósan előfordul ugyanakkor számos olyan védett állatfaj, mely jól alkalmazkodik a mezőgazdasági használathoz, illetve, amely megtalálja életfeltételeit a tervezési területen és környékén előforduló nagy kiterjedésű üde gyepeken és lombos erdőkben. A tervezési terület sem országos, sem helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt nem áll, nem érinti sem a Natura 2000, sem egyéb nemzetközi természetvédelmi kijelölés. Nem található rajta exlege védelem alatt álló természeti érték és nem képezi részét a 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelettel kihirdetett ÉTI területeknek sem. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 3/1. számú melléklete szerint részét képezi a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak (továbbiakban NÖH). Ez a kijelölés Söjtör község hatályos Település Rendezési Tervében pontosításra került, így jelenleg a terület nem képezi a NÖH részét, de azzal a déli, nyugati és északi oldalon közvetlenül határos. A tervezési terület önmagában kiemelt ökológiai funkciókkal nem rendelkezik, általános élőhelyi értékekkel bír: táplálkozó- és pihenőterület madárfajok számára és eseti fészkelések helyszíne. A tervezési terület nyugati szegélyén haladó Söjtör-patak alacsony vízhozamú, szabályozott patak, ugyanakkor a vízi szervezetek számára ökológiai folyosóként szolgál (terjedési útvonal és egyúttal élőhely is). A tervezési terület élőhelyi jelentősége a Felső-Válicka-menti nagy kiterjedésű üde gyepekhez képest nem jelentős. A terület elsősorban puffer területként, a műút felöli védőzónaként szolgál, szerepe főleg a szegélyhatás csökkentése. 19
Telepítés (építkezés, szerelés) hatótényezői és várható hatásai Tájképi, tájesztétikai romlás Az építés során fokozatosan kialakul az erőmű területének erőteljes ipari-művi jellege, mely a földmunkák előrehaladásától kezdve végig az építés során, majd folyamatosan az üzemeltetés során meghatározó lesz. A létesítmény a jelenleg döntően agrár tájhasználattal jellemezhető, mérsékelt mennyiségű művi elemmel (vonalas létesítményekkel) terhelt tájban markáns és meghatározó negatív változás lesz: a jelenleg harmonikusnak mondható szabdalt dombsági tájban erőteljes beépitettségű, robusztus méretű és megjelenésű épületekkel jellemezhető ipartelep jelenik meg. 1. Minősítés: károsító 2. A hatás várható intenzitása (tartóssága): tartós 3. Időbeli lefolyása: folyamatos Tájhasználat megváltozása A tájhasználat változása az építési munkák alatt megtörténik, majd az üzemeltetés során folyamatossá válik. A területen jelenleg tapasztalható agrár tájhasználat (szántóföldi művelés, gyepgazdálkodás), illetve a vegetáció spontán változásai (művelés alól kihagyott területrészek erdősülése) megszűnnek, helyettük ipari jellegű területhasználat jelenik meg, mely először az építést, majd azt követően az elkészült erőmű üzemeltetését jelenti. Mind az építés, mind az üzemeltetés erőteljes infrastruktúrával, folyamatos emberi jelenléttel és környezetterhelő kibocsátásokkal jellemezhető, mely kedvezőtlenebb, mint a térségben hagyományosnak tekinthető (az ipari tevékenységnél jóval extenzívebb) agrár használat. Mind az építés, mind az üzemeltetés során megerősödik a közúti forgalom is, mely szintén a hagyományos, agrár használatú táj terhelését erősíti. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a tervezési területnek a hatályos HÉSZ-ben rögzített területhasználati módja az ipari-gazdasági hasznosítás, azon belül is konkrétan a bio-erőmű létesítés, tehát a tradicionális tájhasználat megszüntetését és az ipari tevékenység telepítését Söjtör község Önkormányzata, és a területfejlesztésért felelős helyi szervezet jóváhagyta. A tervezett beruházás megvalósításával tehát összhangba kerül a tényleges és a jogilag jóváhagyott területhasználat. 1. Minősítés: terhelő 2. A hatás várható intenzitása (tartóssága): tartós 3. Időbeli lefolyása: folyamatos Élőhelyek és fajok megsemmisülése a területfoglalás miatt Az infrastruktúra fejlesztések élővilágra gyakorolt hatásának legmarkánsabb, legerőteljesebb és legkevésbé csökkenthető része a területfoglalással járó pusztulás, mely az építés első fázisában, a földmunkák elvégzése során teljes körűen bekövetkezik. A tervezett beruházás megépítése során megközelítően 2,5 ha közepes természeti értékű és megközelítően 1,6 ha erősen degradált élőhely semmisül meg. Az építés védett növényfajokat nem károsít, a védett állatfajokra gyakorolt negatív hatások minimalizálhatók. A Söjtör-patak vízi életközösségét az építés területileg nem érinti. 1. Minősítés: terhelő 2. A hatás várható intenzitása (tartóssága): tartós 3. Időbeli lefolyása: folyamatos Ökológiai funkciók változása a területfoglalás miatt A terület beépítésével mind a puffer zóna funkció, mind az esetleges élőhely helyreállítási lehetőség megszűnik, mindez - alacsony mértékben ugyan, de - a térség ökológiai rendszerének sérülékenységét, további fragmentálódását fokozza. Figyelembe kell azonban venni, hogy a terület a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak a hatályos HÉSZ és a külterületi szabályozást bemutató térkép szerint nem képezi részét. 20