ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013
Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság Nyomdai kivitelezés: Eurotronik Zrt.
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 Módszertan... 5 Adatelemzés... 5 Stratégiai dokumentumok elemzése... 5 I. Fejezet: Az Északalföldi régió társadalmigazdasági helyzete... 6 A régió településszerkezete és népessége... 6 A régió demográfiai helyzetének alapvető jellemzői... 7 A régió gazdasági helyzete... 10 Vállalkozási környezet... 13 Beruházások... 16 Foglalkoztatottság, munkanélküliség, jövedelem... 18 Idegenforgalom... 23 Kutatásfejlesztés... 24 Oktatás... 25 II. Fejezet: A szakképzési adatok elemzése... 27 Általános adatok elemzése ek... 27 Fenntartói összetétel... 28 Intézményi összetétel... 29 A szakképzés tanulólétszámai... 31 Szakképző évfolyamok adatainak elemzése... 38 A régió létrejött jeinek elemzése... 41 III. Fejezet: A regionális szakképzést érintő problémák... 53 IV. Fejezet: Stratégiai célok... 58 I. Európa Uniós alapelvek... 58 II. A szakképzésfejlesztés területei... 59 III. Stratégiai célok...59 V. Fejezet: Stratégiai feladatok...60 1. A szakképzés eredményességének növelése... 60 1.1. A munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelő szakképzésirendszer és képzési kínálat kialakítása... 60 1.2. Munkaerőpiacról érkező igények figyelembevétele a szakmai, a gyakorlati képzés tartalmának a kidolgozásánál... 61 1.3. Hatékony pályaorientációs rendszer kialakítása... 62 1.4. Tanulószerződések általánossá tétele... 63 1.5. A tanulók szakmai és általános kompetenciáinak fejlesztése... 63 1.6. A tanulók életen át tartó tanulásának megalapozása... 64 1.7. Pályakövetési rendszer bevezetése és eredményének visszahatása a képzési kínálatra... 65 1.8. Képzési kínálat racionalizálása... 66 1.9 Az alternatív szakképzés bevezetésének támogatása... 66 3
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA 2. Az esélyteremtés biztosítása... 67 2.1. A nők esélyegyenlőségének biztosítása... 67 2.2. A fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása, integrálásuk... 68 2.3. A romák esélyegyenlőségének biztosítása, integrálásuk... 69 2.4. A régió felzárkóztatásának erősítése... 70 3. Minőségpolitika alkalmazása... 70 3.1. Regionális tervezés megvalósítása a minőségi fejlesztés érdekében... 70 3.2. Minőségbiztosítási rendszer kidolgozása... 71 4. Humánerőforrás biztosítása... 72 4.1. Korszerű tananyag kidolgozása a szakképzésben... 72 4.2. Fenntartói együttműködés en belüli megteremtése... 73 4.3. A szakmai oktatók képzésének korszerűsítése... 74 5. Finanszírozhatóság biztosítása... 74 5.1. A MPA képzési alaprészből nyújtott támogatások felhasználása... 74 5.2. Hazai és EUs források feltérképezése... 75 5.3. A források hatékony felhasználása... 76 6. Fejlett információs rendszer kialakítása... 76 6.1. Adatbázis létrehozása a régió szakképzőiről (iskolarendszerű, iskolarendszeren kívüli)... 77 6.2. Pályakövetési rendszer felhasználása a tervezésnél... 77 6.3. Munkaadók igényeinek felméréséből kapott adatok figyelembevétele a döntéselőkészítésnél... 78 VI. Fejezet: Javaslatok... 80 Regionális prognózisok elkészíttetése... 80 A tanulói pályakövetési rendszerek kialakításának, bevezetésének és minél szélesebb körű alkalmazásának támogatása... 80 Kollégiumi rendszer bővítés... 81 1. Melléklet... 82 2. Melléklet... 91 3. Melléklet... 95 4
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA BEVEZETÉS Jelen stratégia célja, hogy meghatározza a szakképzés szereplői számára a szakképzéssel kapcsolatos stratégiai célokat, feladatokat és a végrehajtásukhoz rendelhető eszközöket. A stratégia készítésekor fokozott figyelmet fordítottunk a dokumentum összhangjának megteremtésére az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel, valamint a Terv alapján készített Regionális Operatív Programmal. MÓDSZERTAN Adatelemzés Az adatelemzés során a gazdasági és foglalkoztatási adatok mellett elemeztük a régió szakképzésére vonatkozó általános adatokat is. A felhasznált adatok részben a nyilvánosan elérhető, nyitott adatbázisokból, részben pedig külön erre a célra készítetett csoportosított adatokból származnak. A legfontosabb adatforrásokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (AFSZ) valamint a KIRSTAT adatai jelentették. Az adatok feldolgozásakor minden esetben igyekeztünk a legfrissebb, legújabb felmérések eredményeivel dolgozni. Stratégiai dokumentumok elemzése Jelen stratégia szerepe szerint felöleli a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB) teljes kapcsolati rendszerét eszközeit és erőforrásait. A dokumentum középtávon jelentős befolyással van a régió szakképzésének fejlődésére, a szakképzési célok megvalósulásának lehetőségeire. A körülmények, jogi, jogszabályi keretek és az országos hatályú szakképzéssel kapcsolatos dokumentumok elemzése nélkül azonban megkérdőjeleződne a koherencia és a régiós irányok összhangja az országos szintű elképzelésekkel. A magasabb szintű dokumentumok elemzése tehát elengedhetetlen feltétele a stratégiakészítésnek. Az általunk vizsgált dokumentumok a következők voltak: o az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) középtávú közoktatásfejlesztési stratégiája 2004 o szakképzésfejlesztési stratégia 2013ig o a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Középtávú szakképzési stratégiája 20062013 A dokumentumok problémafelvetéseit és az azokra adandó válaszokat a mellékletek között egy táblázatos rendszerben mutatjuk be részletesen. 5
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA I. FEJEZET: AZ ÉSZAKALFÖLDI RÉGIÓ TÁRSADALMIGAZDASÁGI HELYZETE A RÉGIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETE ÉS NÉPESSÉGE Az Északalföldi régió az ország keleti felének délnyugatiészakkeleti irányban hosszan elnyúló térsége. Három országgal Ukrajnával, Romániával és egy kis szakaszon Szlovákiával határos. Területe közel 18 ezer km 2, lakónépessége 2008. január 1jén 1 millió 502 ezer fő volt; az ország területének 19%át foglalja el, népességének pedig 15%át adja. A települések száma a régióban 389, ebből jelenleg 64 városi rangú, melyeknek több mint 10%a az utóbbi években lett város. Az ország településeinek 12%a található az ÉszakAlföldön, a települések átlagos népességszáma az országos vidéki átlagot 48%kal meghaladja. A városok lakónépessége megközelíti a 970 ezer főt, ami a régió össznépességének 64%a, a régió városlakóinak több mint négytizede HajdúBiharban él, amiben meghatározó a 200 ezernél nagyobb lélekszámú Debrecen jelenléte. 1. táblázat. A régió településszerkezetének alapvető jellemzői, 2008. január 1. Megye, régió Ebből város A települések száma népességnagyságkategóriák szerint 499 Település 500 999 1000 4999 5000 9999 10000 49999 50000 HajdúBihar 82 21 5 15 41 12 8 1 JászNagykun Szolnok 78 18 5 9 42 14 7 1 SzabolcsSzatmár Bereg 229 25 37 61 115 9 6 1 ÉszakAlföld 389 64 47 85 198 35 21 3 Országosan 3 152 298 1 062 674 1 136 138 122 20 Forrás: KSH A régió térszerkezetét vizsgálva szembetűnő, hogy az 1000 fő alatti lakónépességű települések aránya az országostól lényegesen elmaradó. Míg országosan ebben a népességnagyságkategóriában a települések aránya eléri az 55%ot, addig a régióban az apró és a törpefalvak együttes aránya csupán 34%. A régión belüli különbségek viszont figyelemre méltók, mert az 1000 fő alatti települések aránya SzabolcsSzatmárBereg megyében 43%, míg HajdúBihar megyében 23%, JászNagykunSzolnok megyében pedig mindössze 18%. Az 1000 lélekszám alatti települések aránya különösen a régió legkeletibb határ menti részében jelentős, vannak olyan kistérségek, amelyben az arányszám meghaladja a 80%ot. 6
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA Társadalmigazdasági szempontból a kistelepülések aránya, főleg a versenyképesség szempontjából fontos tényező. Azokban a térségekben, amelyekben magas az aprófalvak aránya általában érvényesülő összefüggés a kedvezőtlen versenyképesség. A magyar településhálózat sajátosságaiból következően a kistelepülések elérhetősége, megközelíthetősége igen gyakran kedvezőtlen, az ilyen típusú települések eltartó képessége alacsony, intézményhálózata fejletlen. A RÉGIÓ DEMOGRÁFIAI HELYZETÉNEK ALAPVETŐ JELLEMZŐI A munkaerő, mint az egyik termelési tényező, közvetlenül hat a térségek versenyképességét meghatározó két legfontosabb alapkategóriára, a munka termelékenységére és a foglalkoztatottságra, melyek jövedelmeket meghatározó szerepük révén nagyban befolyásolják a térségben élők életszínvonalát, aminek a javítása a gazdasági növekedés végső célja. A humán erőforrás nem független a demográfiai jellemzőktől, hiszen a korstruktúra a munkaerőkínálat volumenét, az iskolázottság pedig a kínálat minőségét befolyásolja. ÉszakAlföld 1,5 millió fős lélekszámával az ország népességének 15%át adja. Közép Magyarország után az ország második legnagyobb lakosságszámú régiója, amely a rangsorban közvetkező DélAlföldnél is mintegy 200 ezer fővel népesebb. Egyegy térség népességszámát a természetes népmozgalmi folyamatok és a vándormozgalmi események együttesen alakítják. ÉszakAlföld népességének fogyásában mind a születések és halálozások negatív egyenlege, mind a vándormozgalmi veszteség szerepet játszott a kétezres években. A természetes fogyás évente átlagosan 3200 fővel, a vándorlások pedig mintegy 1300 fővel mérsékelték a régió népességét. A népmozgalmi arányszámok ugyanakkor mind országos, mind vidéki összehasonlításban a térségben mutatnak kisebb mértékű természetes fogyást, ehhez azonban nagyobb mértékű vándorlási hiány társul, így a népességfogyás üteme 20002004 között összességében kissé meghaladta az országost. A 2009. év eleji 1 millió 514 ezer fős lélekszám 2,9%kal maradt el a 2001. évitől. A régióban a korstruktúra az országosnál fiatalosabb. A gyermekkorúak a 014 évesek aránya 17,1%, ami közel 2 százalékponttal magasabb az országosnál. Száz gyermekkorúra így 83 időskorú jutott, szemben az országos 102 fővel. A régión belül a fiatalosabb korstruktúra elsősorban SzabolcsSzatmárBereg megyét jellemzi. 7
2. táblázat. A legfontosabb népmozgalmi adatok alakulása a régióban, annak megyéiben Megye, régió Lakónépesség 2008. dec. 31. Lakónépesség változása 2001. dec.31hez képest (%) Természetes szaporodás, ill. fogyás A belföldi vándorlási különbözet 20002008. évi átlaga ezer lakosra HajdúBihar 543 802 1,6 1,8 1,4 JászNagykun Szolnok 399 200 4,6 4,4 3,0 SzabolcsSzatmár Bereg 571 018 2,9 1,1 4,0 ÉszakAlföld 1 514 020 2,9 2,2 2,8 Országosan 10 045 401 1,3 3,6 Forrás: KSH ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA A korstruktúra hatással van a népesség iskolázottsági színvonalára, hiszen az oktatás különböző szintjein a részvételi arányok nagyobb korosztályok szerint vizsgálva eltérően alakulnak. A legmagasabban iskolázottak, az egyetemet vagy főiskolát végzettek megfelelő korcsoporton (25 évesek és idősebbek) belüli aránya a 2005. évi mikrocenzus adatai szerint a régióban 11,3% volt, ami a korábbi cenzusok adatánál lényegesen jobb, az országos átlagnál (14,7%) azonban kisebb. Vidéki régiók szerinti összehasonlításban az ÉszakAlföld adata jól illeszkedik a többihez, hiszen régiónként az arányszám kis intervallumban (10,812,2%) szóródik. A legalább középiskolai érettségivel rendelkezők a 18 évesek és idősebbek 35,2%át adták, ami országos összehasonlításban (42,6%) szintén mérsékeltnek számít, ez esetben azonban vidéki viszonylatban sem elhanyagolható a térség legfejlettebbektől mért lemaradása (NyugatDunántúl arányszáma 40,7%). Ennek oka elsősorban az, hogy az ÉszakAlföldön a középiskolai végzettséggel rendelkezők körén belül az érettségizettek terhére jelentősebb az a szakmunkásréteg, amely nem szerzett érettségit. A legkevésbé iskolázottak, a 10 éves és idősebb népességből az általános iskola első osztályát sem elvégzők aránya ma már csupán 0,8%, ugyanakkor ez vidéki viszonylatban is a magasabbak közé tartozik. A régmúltban gyökerező hátrány az időskorúak természetes fogyásával csökken, ugyanakkor e réteg kisfokú újratermelődése napjainkban a régióban is megfigyelhető, és valószínűleg intenzívebb is, a hátrányos helyzetű népcsoportok a térségben meglévő nagyobb arányú jelenlétéből adódóan. Az utóbbi évek tendenciái alapján ÉszakAlföld az ország fogyó népességű régiói közé tartozik. A 20002008 közötti időszakot tekintve a népességfogyás üteme az országos átlagnál nagyobb volt, ami évente mintegy 6000 fős veszteséget jelentett. A csökkenéshez a vándormozgalom 8
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA mellett a természetes fogyás, a születések és halálozások negatív egyenlege is hozzájárult, amely csak kissé maradt el a vándormozgalmi veszteségtől. A népességmegtartó képesség egyik kiemelt jelzőszáma a vándormozgalom, ami szorosan korrelál a térség nyújtotta életminőséggel. A migrációban a belföldi vándorlás a meghatározó, hiszen a nemzetközi vándormozgalom nyeresége szerény mértékű. Az ÉszakAlföldön a belföldi vándorlások 2007ben mintegy 78 ezer fős veszteséget eredményeztek, ami ezer lakosonként 5,2 főt jelent. Eközben a fejlett régiók relatíve hasonló nagyságú belföldi vándorlási nyereséget könyvelhettek el. A régió mindhárom megyéje negatív belföldi vándorlási egyenleget mutatott, összefüggésben azzal, hogy az ország gazdaságának területileg differenciált növekedésével párhuzamosan felerősödött migráció a kevésbé fejlett térségek népességét mérsékelte. Elsősorban a mobilabb, képzettebb réteg elvándorlása jellemző. 1. ábra. Demográfiai mutatók Az életminőség változásának kiemelten fontos, komplex mutatószámának tekinthető a születéskor várható átlagos élettartam alakulása. 2000ben a születéskor várható átlagos élettartam a férfiak esetében országosan 67,11 év, a régióban 66,43 év volt, a nők esetében a két adat 75,59, illetve 75,05 év. 9
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA 2007re a mutató értéke emelkedett, országosan közel két évvel. Ebben az évben a férfiak születéskor várható átlagos élettartama országosan 69,19 évre, a régióban 68,19 évre emelkedett. A nők mutatószáma 77,34, illetve 77 évre változott a hét év alatt. A régióban mind a férfiak, mind a nők várható átlagos élettartamának mutatószáma kedvezőtlenebb az országos átlagnál. Ez az összefüggés a régió mindhárom megyéjére különkülön is igaz, mind a férfiak, mind a nők születéskor várható átlagos élettartama az országos átlagnál alacsonyabb. A RÉGIÓ GAZDASÁGI HELYZETE A bruttó hazai termék (GDP), valamint az egy főre jutó GDP az a becslési és összehasonlítható mutatószám, amely a nemzetgazdaság, a régiók és a megyék gazdasági teljesítményét tükrözve alkalmas az országok és a térségek gazdasági fejlettségbeli különbségeinek és arányainak kifejezésére. A gazdasági fejlettség mérőszámai arról tanúskodnak, hogy ÉszakAlföld kedvezőtlen versenyhelyzetben van az ország több régiójához képest. A térségben az ország GDPjének egytizedét állították elő 2007ben, ami jóval alacsonyabb a régióban élő népesség és a foglalkoztatottak arányánál. 3. táblázat. Az egy főre jutó GDP alakulásának legfontosabb jellemzői a régióban és a régió megyéiben az országos átlag %ában Az egy főre jutó GDP a megyék átlagának %ában A megyék (régiók) közötti sorrend az egy főre jutó GDP alapján 2000 2005 2006 2007 2000 2005 2006 2007 2000 2005 2006 2007 Hajdú Bihar 72,2 73,9 71,9 71,4 91,3 96,0 95,5 93,9 12 10 11 12 Jász Nagykun 67,0 62,4 65,5 65,0 84,9 80,8 86,4 85,2 17 17 16 16 Szolnok Szabolcs Szatmár 55,5 54,5 52,9 53,5 70,2 70,9 70,4 70,4 19 19 19 19 Bereg Észak Alföld 64,5 63,5 63,0 63,0 80 82,5 83,6 83,5 VII VII VII VII Forrás: KSH 10
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA Az egy lakosra jutó GDPt tekintve ÉszakAlföld mutatója 2007ben az európai uniós átlag 40,8, az országos átlag 63,1, a Budapest nélkül számított vidéki átlagnak pedig 83,6%át érte el, tehát a térség lemaradása hazai szinten is jelentős. A régió az országos rangsorban Közép Magyarországtól és a két fejlettebb dunántúli régiótól jelentősen leszakadva, a többi térséggel nagyságrendileg közel azonos szinten helyezkedik el. A 13 évre visszatekintő területi GDP számítások során az ország hét régiója közül ÉszakAlföld ÉszakMagyarországgal minden évben az utolsó két hely egyikét foglalta el váltakozó sorrendben. A régióhoz tartozó három megye gazdasági teljesítménye és ebből következően gazdasági fejlettségi szintje jelentősen eltér egymástól. A megyék közül HajdúBihar gazdasági teljesítménye a legmagasabb, a 2007. évi egy lakosra jutó GDP alapján a megyék középmezőnyében helyezkedik el, helyezése a korábbitól kismértékben romolva a 11. A legalacsonyabb fejlettségi szintű SzabolcsSzatmárBereg az országos rangsorban csak Nógrád megyét előzi meg, és ebben a megyében az egy főre jutó GDP a HajdúBihar megyeinek csupán 74%a. JászNagykunSzolnok a megyék sorrendjében évek óta a 1617., ugyanakkor gazdasági teljesítménye HajdúBihartól sokkal kisebb mértékben marad el, mint SzabolcsSzatmár Bereg megye. A régió relatív helyzete kettős értelemben is kedvezőtlenül alakul: egyrészt a régió lemaradását jelzi, hogy az egy lakosra jutó GDP mindhárom megyében folyamatosan elmarad nem csupán az országos átlagtól, hanem a vidék átlagától is; másrészt a 2007. évi egy főre jutó GDP a régióban valamivel nagyobb mértékben marad el az országos átlagtól, mint 2000ben. A régió gazdaságának sajátosságai megfigyelhetők az egyes gazdasági ágak bruttó hozzáadott értékhez történő hozzájárulása alapján. A gazdaság belső szerkezetét tekintve 2007ben ÉszakAlföld bruttó hozzáadott értékének 60%a szolgáltatásokból származott, az iparból és az építőiparból együtt 32%, míg a mezőgazdaság hozzájárulása 8% volt. ÉszakAlföldön állítják elő az ország mezőgazdaságból származó hozzáadott értékének ötödét (20%át), aminél csak DélAlföld részesedése nagyobb. JászNagykunSzolnok megyében az országos arányt jelentősen meghaladó súlyú az ipar, építőipar teljesítményének aránya (37%), ugyanakkor a szolgáltatások súlya ebben a megyében az országos átlagtól 12 százalékponttal elmaradó. A bruttó hozzáadott érték összetétele mindhárom megyében a természeti adottságokból is következően a mezőgazdaság viszonylag nagy súlyát mutatja. Míg országosan a mezőgazdaság részesedése a GDPből 4%os, addig a régióban ez az arány meghaladja a 8%ot, tehát a mezőgazdaság aránya a régiós GDPben több mint kétszerese az országos átlagnak. 11
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA 2. ábra. Az egy főre jutó GDP Az elmúlt két évtizedben a társadalmigazdasági rendszerváltozás időszakában szükségessé vált az országban kialakuló térszerkezet vizsgálata a megyénél kisebb területi egységekben is. A statisztikai kistérségek a centrumperiféria elvén meghatározott területi egységek, amelyek fejlettségét, ellátási viszonyait, azok időbeli változását és egymással való összehasonlítását statisztikai adatokon alapuló elemzésekkel lehet vizsgálni. Az országban megfigyelhető területi különbségek leginkább a kistérségi struktúrán keresztül mutathatók be, mert az adatok szerint egy megyén belül is lényegesen eltérő fejlettségi ellátási mutatói vannak a kistérségeknek. A KSH utoljára 2006. évben készítette el azt az elemzését, amely alapján az ország akkor még 167 kistérségét a rendelkezésre álló adatok szerint 5 kategóriába sorolta fejlettségi típusai szerint gazdaságitársadalmi helyzetük komplex mutatószáma alapján. Ezzel a mutatószámrendszerrel mérni lehet a térségi munkavállalók munkaerőpiaci és jövedelmi helyzetét, a jövedelmi pozícióik változását, a vállalkozói szféra aktivitását, alkalmazkodási képességét, a gazdasági fejlődést leginkább befolyásoló tényezők módosulását. 12
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA 4. táblázat: Az Északalföldi régióba tartozó kistérségek besorolása társadalmigazdasági helyzetük komplex mutatószáma alapján Dinamikusan fejlődő Debreceni Fejlődő Felzárkózó Stagnáló Lemaradó Hajdúszoboszlói, Szolnoki, Nyíregyházai Jászberényi Derecske Létavértesi, Hajdúböszörményi, Hajdúhadházi, Polgári, Kunszentmártoni, Mezőtúri, Tiszafüredi, Törökszentmiklósi, Kisvárdai, Nagykállói, Tiszavasvári Balmazújvárosi, Berettyóújfalui, Püspökladányi, Karcagi, Baktalórántházai, Csengeri, Fehérgyarmati, Ibrány Nagyhalászi, Mátészalkai, Nyírbátori, Vásárosnaményi Forrás: KSH A táblázat adatai jól tükrözik a régió legsúlyosabb gazdaságitársadalmi problémáit: a dinamikusan fejlődő és a fejlődő kategóriába csupán négy kistérség, a három megyeszékhelyű és a hajdúszoboszlói székhelyű tartozik és a felzárkózó kategóriába is mindössze egy, a jászberényi. Az összes többi kistérség a stagnáló, illetve a lemaradó csoportba sorolt, ami azt jeleneti, hogy ezekben a kistérségekben jelenleg hiányoznak azok a gazdasági tényezők, amelyek elősegíthetnék a felzárkózást, illetve meggátolnák a lemaradást, leszakadást. Különösen aggasztó, hogy ebben a régióban magasabb a lemaradó kistérségek száma, mint az ország többi régiójában összesen. VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET A jogszabályi változások 2008ban rendkívül jelentős mértékben átrendezték a vállalkozási aktivitásra vonatkozó statisztikai adatokat és mutatószámokat. Ebben az évben a regisztrált vállalkozások rendkívüli mértékű növekedése következett be, országosan és regionálisan egyaránt. A mezőgazdasági tevékenységet végző őstermelőknek tevékenységük folytatásához vállalkozói igazolvány kiváltása vált szükségessé és ez az előírás országosan és térségi szinteken is átrendezte a vállalkozások struktúráját. 2007ben még a Magyarországon regisztrált vállalkozások közel 11%ának, csaknem 140 ezernek volt a székhelye ÉszakAlföldön. A területét és népességét tekintve is az ország második legnagyobb régiójában a vállalkozási aktivitás relatíve alacsony, 1000 lakosra 84 regisztrált vállalkozás számítható, ami az országos átlag héttizede, és a vállalkozásokat 13
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA kimagaslóan koncentráló Középmagyarországi régió nélkül számított megyék átlagától is elmarad 15%kal. 2008ban viszont az országban regisztrált vállalkozásoknak közel 15%ának, több mint 248 ezernek volt a székhelye ÉszakAlföldön. Ebben az évben már a vállalkozási aktivitás mutatószáma az országos átlaggal lényegében megegyező, 1000 lakosra 164 regisztrált vállalkozás jut. Azokban a megyékben, amelyekben a mezőgazdasági tevékenység aránya az országos átlagnál magasabb, a vállalkozási aktivitás növekedése értelemszerűen meghaladta az országosat. Az átrendeződés hatására az 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma SzabolcsSzatmárBeregben 191, HajdúBiharban 163, míg JászNagykunSzolnokon 128. Tehát két megyében is meghaladja a vállalkozási aktivitás mutatószáma az országos átlagot. 2007ben a vállalkozási aktivitás mutatószáma a három megyében és a régió kistérségeiben is viszonylag nagy intervallumban ingadozott. A vállalkozási aktivitás kistérségenként jelentős eltéréseket és esetenként nagyfokú koncentrációt mutatott. Mivel az átrendeződésnek a kistérségi hatásai még nem ismertek, csupán feltételezhető, hogy az eltérések mértéke csökken, mert a döntően mezőgazdasági tevékenységet folytató kistérségekben, amelyekben a mutatószám korábban alacsony volt a jogszabályi változás következtében jelentősen emelkedett a vállalkozások, meghatározóan az egyéni vállalkozások száma. A regisztrált vállalkozások száma mellett kiemelkedően fontos mutatószám a vállalkozások aktivitása szempontjából a működő vállalkozások számának és összetételének alakulása. A működő vállalkozásokról a legfrissebb statisztikai adatok is csak 2007re vonatkozóan állnak rendelkezésre, ezért ezekben az adatokban a 2008as változások hatása még nem érzékelhető. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a változások döntő mértékben az 19es létszámkategóriába tartozó vállalkozások számának lényeges emelkedésével jártak. 14
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA 5. táblázat. A működő vállalkozások száma létszámkategória szerint, 2007* Megye, régió 19 1019 2049 50249 250 fős és nagyobb Összesen Működő vállalkozás 1000 lakosra HajdúBihar 30 285 769 465 262 38 31 819 58 JászNagykun Szolnok Szabolcs SzatmárBereg 18 663 499 293 171 32 19 658 49 26 188 689 371 193 24 27 465 48 ÉszakAlföld 75 136 1 957 1 129 626 94 78 942 52 Országosan 653 603 18 461 9 982 5 088 924 688 058 68 Forrás: KSH * Az Eurostat ajánlásának megfelelően 2007től a 0 és ismeretlen főt foglalkoztató vállalkozások kategóriája a működő vállalkozások esetében megszűnt. Az eddig ebbe a létszámkategóriába tartozó vállalkozások átkerültek az 19 fősök közé. A társas vállalkozások az egyénieknél általában nagyobb gazdasági potenciállal rendelkeznek, gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásuk, tőkevonzó képességük jelentősebb, ezzel összefüggésben nem lényegtelen, hogy milyen arányt képviselnek a vállalkozások között. A társas vállalkozások száma az utóbbi években a régión belül az egyéniekénél dinamikusabban bővült, így arányuk az összes vállalkozáson belül növekedett, de országos összehasonlításban még mindig alacsonynak számít. A foglalkoztatotti létszám alapján a régió működő vállalkozásainak 95%a mikrovállalkozásnak számít, azaz kevesebb, mint 10 főt foglalkoztat. Mindössze 94 vállalkozás sorolható a nagyvállalatok közé, abba a kategóriába, amelyben a foglalkoztatottak szám a 250 főt meghaladja. A régió tőkevonzó képessége a három megyeszékhely, valamint Hajdúszoboszló térségére koncentrálódik, amelyből következően körvonalazható a régió gazdasági profilja is. A megyeszékhelyek és körzeteik dinamizálódó, fejlődő ipari centrumoknak tekinthetők, a szolgáltató szektor kiemelkedő koncentrálásával és a mezőgazdaság átlagosnál alacsonyabb jelenlétével. A megye gazdasági szerkezetéből következően a régióban a regisztrált vállalkozások 8%a a mezőgazdaságban tevékenykedik, amely adat az országosat lényegesen meghaladja. 15
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA Ugyanakkor az iparban és az építőiparban regisztrált vállalkozások aránya kisebb az országosnál. 3. ábra. Működő vállalkozások BERUHÁZÁSOK A beruházások a versenyképesség alapkategóriáit közvetlenül meghatározó gazdasági tényezők körébe sorolhatók, amelyek tudatos fejlesztésével javulhat a régió versenyképessége és felgyorsítható a gazdasági fejlődés. Elsősorban a területen kívülről jövő befektetések igazolhatják egy régió versenyképességét azáltal, hogy odavonzzák a jövedelmező termelési tevékenységeket, ugyanakkor a régióban működő gazdasági szervezetek tevékenységének, sikerének és jövőre vonatkozó várakozásainak mércéjeként is tekinthetők az adott terület beruházásai. A beruházások révén teremtődik meg a versenyképességhez elengedhetetlen infrastrukturális háttér és újul meg a termelési technológia, valósulhat meg az innováció, javulhat a termelékenység és/vagy bővülhet a foglalkoztatás. A 2000es évek beruházási adatainak elemzése egyértelműen igazolják, hogy a régió gazdasági pozíciója szorosan összefügg korlátozott tőkevonzó képességével. Közismert és máig ható tény, hogy a rendszerváltozást követően az ország különböző térségeinek tőkevonzó képessége jelentősen eltérő. A fejlettebb infrastruktúrával, a jó közlekedési kapcsolatokkal 16
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA rendelkező döntően északdunántúli és a fővárosi térségek kedvezőbb feltételrendszerrel rendelkeztek abban a versenyben, amelyek a korszerűbb gazdasági szerkezetet megalapozó fejlesztéseket eredményeztek a külföldi tőkebefektetések révén. Az Északalföldi régióra, az alacsonyabb tőkevonzó képesség, a vállalkozások fejlődését korlátozó tőkehiány az elmúlt 20 évben szinte folyamatosan jellemző. Az Északalföldi megyék közül a 2000es években egyedül HajdúBihar megyében haladta meg a gazdasági szervezetek beruházási teljesítményének egy lakosra jutó értéke a főváros nélkül számított országos átlagot. A régió másik két megyéje gazdaságának fejlődését is korlátozta a beruházások alacsony szintje. 6. táblázat. A gazdasági szervezetek beruházási teljesítményének egy lakosra jutó értéke az Északalföldi régió megyéiben és országosan 20012007 évi átlag (Ft) HajdúBihar 269 013 JászNagykunSzolnok 219 395 SzabolcsSzatmárBereg 163 430 ÉszakAlföld 215 948 Országos átlag 297 658 Országos átlag főváros nélkül 258 648 Forrás: KSH A 2000es években a régióban az egy lakosra jutó beruházások teljesítményének értéke az országos átlagtól 27%kal, a főváros nélkül számított megyei átlagtól pedig 17%kal maradt el. Ezeknek az adatoknak az ismeretében egyáltalán nem meglepő, hogy 20012007 között a beruházások egy lakosra jutó értéke alapján számított régiók közötti rangsorban az Északalfölditől csak a Délalföldi régióé kedvezőtlenebb. A gazdasági szervezetek beruházásainak ágazatok közötti megoszlása alapján megállapítható, hogy a lemaradás elsősorban az ipar, építőipar és a termelő szolgáltatások (kereskedelem, vendéglátás) esetében jelentős, az állami forrásokhoz köthető szolgáltatások és a mezőgazdaság esetében viszont nem maradt el az országos átlagtól. 17
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA FOGLALKOZTATOTTSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG, JÖVEDELEM A rendszerváltozás óta eltelt közel két évtizedben a régió legsúlyosabb gondjai a foglalkoztatottság alacsony szintjéből, a magas munkanélküliségi rátából következtek. Az 1990es évek elején a foglalkoztatottak száma régiós átlagban 26%kal csökkent, amely adat a régió kistérségeiben 1340%os intervallumban szóródott. Ennek a rendkívül negatív folyamatnak az okai és következményei napjainkban is meghatározzák a régió gazdasági helyzetét, a lakosság életviszonyait. Az országos átlagot lényegesen meghaladó munkanélküliség, illetve alacsony foglalkoztatottsági szint kialakulásának okai egymást erősítő negatív kumulatív folyamatként hatottak: a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szétesése, a mezőgazdasági termékek hagyományos Szovjet piacának átalakulása az ágazatban foglalkoztatottak körében magas munkanélküliséghez vezetett, a régiónak azokban a részeiben, amelyekben hagyományosan magas volt főleg az építőiparban a napi és a távolsági ingázás megugrott a munkanélküliség, a fővárosi székhelyű nagyvállalatok telephelyeinek egy jelentős részét bezárták, a korábban ott foglalkoztatott betanított munkásoknak más munkahelyeken történő elhelyezkedési esélye minimális, a válság elhúzódó és tartós jellegéből következően főleg a keleti, határ menti kistérségekben a munkahelyteremtést a tőkehiány akadályozza, a régió munkaerőkibocsátóvá vált, a magasan kvalifikált pályakezdők elsősorban a főváros irányába orientálódnak. A munkaerő mobilitását ugyanakkor számos tényező főleg a lakáshelyzet az ország más térségeihez hasonlóan gátolja. 18
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA 7. táblázat. A foglalkoztatottság, a munkanélküliség és a keresetek alakulása az Északalföldi régióban, 2008 Hajdú Bihar Jász Nagykun Szolnok Szabolcs Szatmár Bereg Észak Alföld Országosan Foglalkoztatottak (1000 fő) 187,9 149,3 175,9 513,1 3879,4 Munkanélküliek (1000 fő) 18,4 13,9 37,4 69,7 329,2 Gazdaságilag aktívak (1000 fő) 206,3 163,2 213,3 582,8 4208,6 Gazdaságilag inaktívak (1000 fő) 206,0 140,5 216,9 563,4 3501,6 Aktivitási arány (%) 50,0 53,7 49,6 50,8 54,6 Foglalkoztatási arány (%) 45,6 49,2 40,9 44,8 50,3 Munkanélküliségi ráta (%) 8,9 8,5 17,5 12,0 7,8 Alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete (Ft) 164 322 152 363 155 093 157 899 198 942 Alkalmazásban állók nettó átlagkeresete (Ft) 105 719 100 553 101 310 102 805 122 047 Forrás: KSH A leírtakból következően a gazdaságilag aktív népesség, vagyis a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes aránya, valamint a foglalkoztatási arányszám a régióban lényegesen elmarad az országostól. A foglalkoztatottak aránya 5 százalékponttal alacsonyabb az országostól és ez a különbség SzabolcsSzatmárBereg megye esetében közel 10%. A munkanélküliségi ráta a régióban 4,2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál, de SzabolcsSzatmárBereg megyében az országos 7,8%os munkanélküliséggel szemben 17,5%os adatot mértek a 2008. év átlagában. A régiók sorában ÉszakAlföld foglalkoztatási aránya ÉszakMagyarország után a második legkedvezőtlenebb érték, amely a legfejlettebb régiókhoz viszonyítva mintegy 10 százalékpontos hátrányt jelent. A régióban vannak olyan kistérségek, amelyekben a KSH munkaerőfelvételének adatai szerint a munkanélküliségi ráta a 20%ot is meghaladja. Ez a mutatószám még nagyobb lenne akkor, ha a gazdaságilag inaktívnak minősülők közül azokat is figyelembe vennék munkanélküliként, aki azért nem keres állást, mert lakóhelye közelében reménytelennek ítéli elhelyezkedési esélyét. Az ország más térségeihez hasonlóan elsősorban a képzetlenebb réteg szorul ki a foglalkoztatásból, de a képzettebb réteg munkanélkülisége is növekvő. Mivel a régióban a mezőgazdaság súlya az országos átlagot lényegesen meghaladja, ezért a foglalkoztatottakon belül a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya magasabb, mint országosan. Ugyanebből a sajátosságból következően az alkalmi munkavállalók részaránya is magasabb (mezőgazdasági idénymunka). Érdekes sajátosság, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a foglalkoztatottakon belül kisebb ugyan az országosnál, de a vidéki átlagot meghaladja. Ennek oka elsősorban az, hogy a közszféra foglalkoztatottsági szintje a települések méretéből 19
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA és a három megyeszékhely sajátosságaiból következően az országosnál erőteljesebb. Ebben azonban szerepet játszik az is, hogy a vállalkozói szféra kiterjedtsége az országos átlagtól elmaradó. 4. ábra. Foglalkoztatottság Mivel a munkaerő kínálat a keresletet meghaladja, ezért az alkalmazásban állók bruttó és nettó átlagkeresete az országos átlagtól 21, illetve 16%kal alacsonyabb, a főváros nélkül számított megyei átlagtól kismértékben marad el. A keresetek alakulása a gazdasági ágak szerint meghatározó különbséget mutat a versenyszféra és a közszféra szervezeteinél foglalkoztatottak estében. Szinte minden, a versenyszférába tartozó gazdasági ágban a keresetek a régióban az országos és a megyei átlagtól egyaránt elmaradnak. Ezekben a gazdasági ágakban a fejlettebb megyék gazdasági szervezeteiben elérhető keresetek nem ritkán jelentősen meghaladják az alföldi megyékben működő vállalkozásoknál fizetett jövedelmeket. A közszférához tartozó szervezeteknél részben az erőteljes központi illetményszabályozás miatt a régió adatai lényegében megegyeznek más régiók adataival. A közszféra intézményei elsősorban a régióhoz tartozó három megye székhelyén biztosítanak az alkalmazottaknak kedvezőbb jövedelmi pozíciókat. Ezekben a szervezetekben a felsőfokú végzettségű dolgozók aránya a megyei átlagnál értelemszerűen magasabb. A régió átlagkereseti adatainak értékelése során nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy mindhárom megyében magas a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya és ebben a gazdasági ágban a keresetek jelentősen alacsonyabbak más gazdasági ágakhoz viszonyítva. 20
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA Egy adott régió jövedelmi helyzetének alakulása az adófizetők számával, illetve az adóköteles jövedelmek nagyságára vonatkozó adatokkal jellemezhető. A mutatók alakulását a kereseti szintek különbségén túl befolyásolja a gazdasági aktivitás mértéke, a foglalkoztatottak és a munkanélküliek aránya. 8. táblázat. Személyi jövedelemadó, 2007 Megye, régió Személyi jövedelemadót fizetők 1000 lakosra Személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem egy adófizetőre, Ft Személyi jövedelemadó HajdúBihar 407 1 525 679 287 685 JászNagykunSzolnok 409 1 535 975 272 844 SzabolcsSzatmárBereg 360 1 448 016 250 575 ÉszakAlföld 390 1 501 388 270 599 Országosan 431 1 757 931 367 521 Forrás: KSH A táblázat adatai jól tükrözik a régió gazdasági nehézségeivel összefüggő, az országosnál kedvezőtlenebb gazdasági pozíciónak a háztartások, a családok életviszonyaira kiható következményeit. A személyi jövedelemadót fizetők 1000 lakosra jutó száma a régióban 41 fővel, 10% kal alacsonyabb az országos átlagnál. Különösen kedvezőtlen ez a mutató Szabolcs SzatmárBereg megyében, ahol az országos átlagtól való elmaradás mértéke 16% os. A személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem az országos átlagnál 15%kal alacsonyabb. Az országoshoz viszonyítva tehát 1000 főre vetítve egyrészt kevesebben fizetnek adót, másrészt adóalapjuk is jelentősen elmarad az országos átlagtól. Az egy főre jutó személyi jövedelemadó 26%kal marad el az országos átlagtól. Ebben szerepet játszik az a tény is, hogy a mezőgazdasági tevékenység adózási sajátosságai más ágazatoktól eltérőek. 21
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA 9. táblázat. Nyilvántartott álláskeresők, 2008. december Megye, régió A nyilvántartott álláskeresők közül legfeljebb 8 osztályt végzett középfokú végzettségű Ebből: diplomás nő diplomás Nyilvántartott álláskereső Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők HajdúBihar 38 989 18 126 19 417 1 345 3 926 2 002 261 Jász Nagykun 23 504 11 021 11 763 684 1 768 899 103 Szolnok Szabolcs Szatmár 55 997 29 086 25 602 1 181 6 813 3 173 256 Bereg Észak Alföld 118 490 58 233 56 782 3 210 12 507 6 074 620 Országosan 477 351 206 788 249 913 19 720 41 581 20 820 2 501 Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal A nyilvántartott álláskeresőkön belül folyamatosan emelkedik a középfokú végzettségűek aránya. Ennek oka elsősorban az, hogy a munkaképes korú népességen belül jelentősen növekedett a középfokú végzettségűek aránya, de befolyásolja ezt az adatot a munkaerőpiaci követelményekkel összhangban nem álló képzési szerkezet is. Az adatok sokkal kedvezőtlenebbek lennének akkor, ha nem csupán a nyilvántartott álláskeresőket tartalmaznák, hanem azokat is főleg nőket akik már feladták az elhelyezkedési lehetőséget. A már meglévő középfokú végzettség ugyanakkor kedvező feltételt jelent a munkaerőpiaci átképzésekhez. A régióban is, mint az ország más részein, kimutatható a diplomások munkanélkülisége is, bár ennek mértéke jóval kisebb, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében. Mindhárom megyére jellemző a diplomások elvándorlása, különösen erős ez a folyamat SzabolcsSzatmárBereg megyében. 22
IDEGENFORGALOM ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA ÉszakAlföld természeti adottságai közül a legnagyobb vonzerőt a régió három megyéjét érintő Tisza folyó, valamint a bőséges termál és gyógyvízkészlet jelentik. A Tisza és partszakasza kellemes környezetet biztosít a vízi sportok, a lovaglás és a természetjárás kedvelőinek. A Tisza folyó mentén üdülőkörzetek sora alakult ki, közülük a Tiszató, ettől északra a FelsőTisza szakasz, délre a szolnoki Tiszaszakasz a legjelentősebbek. Országos kiemelt gyógyhelynek minősül Debrecen, Hajdúszoboszló és gyógyvize alapján Szolnok. Minősített gyógyvízzel további 29 település rendelkezik. A régió teljes földterületének 8%a, azaz 147 ezer hektár országos jelentőségű védett terület. Ebből 81 ezer hektárral nemzeti parkok, 58 ezer hektárral tájvédelmi körzetek, 8 ezer hektárral természetvédelmi területek részesednek. A védett területek közül kiemelkedő a régió két megyéjét (Hajdú Bihart, Jász NagykunSzolnokot) érintő Hortobágyi Nemzeti Park, mely a Világörökség része. A térség idegenforgalmában kiemelkednek a megyeszékhelyek, a kistérségek közül pedig a gyógyvizéről híres Hajdúszoboszlói mellett a Tiszafüredi is, amely egyre jobban használja ki a Tiszató közelségében rejlő lehetőségeket. ÉszakAlföld kereskedelmi és magánszálláshelyein 2008ban több mint 61 ezer férőhely várta a vendégeket, ami az országos fogadókapacitás 12%a. Az idelátogató több mint 810 ezer vendég 2,5 millió vendégéjszakát töltött el. A szálláshelyeken összesen 40 férőhely és 1620 vendégéjszaka számítható 1000 lakosra, ami az országos mutatószám kétharmadát jelenti. A régión belül a kereskedelmi szállásférőhelyek közel fele 4 kistérségben a Hajdúszoboszlói, a Debreceni, a Tiszafüredi, a Nyíregyházi található. A kereskedelmi szálláshelyeket igénybevevő vendégek közel negyedrésze (24,1%a) érkezett külföldről. A külföldiek aránya az országos átlagnál alacsonyabb, ami azt jelzi, hogy a szálláshelyek inkább a belföldiek körében népszerűek. A leglátogatottabb kistérségekben a külföldiek 2137%os részvétele figyelhető meg a vendégéjszakák alapján. Az átlagos tartózkodási idő 3,1 éjszakát tett ki, a külföldről érkezők jellemzően hosszabb idejű ittléte mellett. A külföldi turisták körében különösen kedveltek a gyógy és termálvízzel rendelkező üdülőhelyek, így a Hajdúszoboszlói és a Kunszentmártoni kistérségekben az átlagosnál lényegesen magasabb, 3337%os arányt tettek ki a külföldi vendégéjszakák, és a vendégek is hosszabb ideig, általában 45 napig maradtak. 23
KUTATÁSFEJLESZTÉS ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA A kutatásifejlesztési tevékenység a gazdaság fejlődésének, a versenyképesség javításának fontos mozgatórugója. Egy régió versenyképességének tartós növekedését a beruházásokon keresztül elsősorban az eredményes K+F tevékenység, az eredmények gyakorlati hasznosítása, az eredményes innovatív tevékenység segíti elő. ÉszakAlföldön a 2000es években a kutatóhelyek száma 300310 között, a kutatásfejlesztéssel foglalkozóké 45004900 fő között ingadozott. A régióban a tudományos kutatás leglényegesebb jellemzőit vizsgálva az a következtetés vonható le, hogy minden tekintetben (kutatófejlesztő helyek, K+F létszám, kutatási témák, ráfordítások) dominálnak a felsőoktatási kutatóhelyek. A felsőoktatási kutatóhelyek közül érvényesül a debreceni kutatóhelyek dominanciája, amelyből következően a kutatások jellegében az alapkutatások aránya az országosnál magasabb. 10. táblázat. A kutatásfejlesztés ráfordításai a GDP százalékában* Régió, nagyrégió 2000 2005 2006 2007 KözépMagyarország 1,27 1,42 1,46 1,32 KözépDunántúl 0,38 0,44 0,48 0,50 NyugatDunántúl 0,20 0,32 0,40 0,60 DélDunántúl 0,41 0,45 0,45 0,36 Dunántúl 0,32 0,40 0,44 0,50 ÉszakMagyarország 0,23 0,34 0,39 0,41 ÉszakAlföld 0,64 0,87 0,79 0,84 DélAlföld 0,62 0,76 0,81 0,84 Alföld és Észak 0,51 0,67 0,68 0,71 Ország összesen 0,78 0,94 1,00 0,96 KözépMagyarország nélkül 0,41 0,54 0,60 0,65 Forrás: KSH * Részben számított adat A táblázat adatai szerint a kutatásfejlesztés ráfordításai a régiós GDP százalékában Észak Alföldön, a KözépMagyarország nélkül számított régiós átlagot jelentősen meghaladják. Ez az adat még annak ismeretében is kedvező, hogy a régióban az egy főre jutó GDP értéke az országos átlagtól lényegesen elmaradó. A kutatások színvonalának és főleg eredményeik tudományos jelentőségének megítéléséhez a statisztikai adatok önmagukban nem nyújtanak kellő alapot és csak korlátozottan alkalmasak arra, hogy társadalmi, gazdasági hasznosíthatóságukat, kisugárzásukat, versenyképességre gyakorolt hatásukat a régióban megítélhessük. Ugyanakkor megállapítható, hogy az innováció alapjául szolgáló kutatásfejlesztés legtöbb számszerűsíthető tényezőjében (kutatói létszám, 24
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA tudományos fokozattal rendelkezők száma, K+F ráfordítás) az ÉszakAlföld országos összehasonlításban KözépMagyarország és DélAlföld kivételével a többi régiónál kedvezőbb helyzetben van. Bár direkt módon nem igazolható, a reálgazdaság legtöbb mutatójából mégis arra következtethetünk, hogy a gazdaság teljesítményéhez képest jelentős kutatási ráfordítások (K+F/GDP arány 2. hely) a gazdasági eredményekben nem mutatkoznak kellően. Szerepe lehet ebben annak, hogy a régióban jelentős szellemi és anyagi erőforrást koncentráló orvostudományi kutatások eredményeinek gazdasági hasznosulása a gyógyszeriparon kívül a régió gazdaságában kevésbé érzékelhető. A régióban folyó ipari és mezőgazdasági célú kutatások országos összehasonlításban is jelentős volumene magában hordozza azt a lehetőséget, hogy a tudomány és a reálgazdaság kapcsolata ezeken a területeken intenzívebbé váljon. OKTATÁS 5. ábra. Kutatásfejlesztés A régió településszerkezete SzabolcsSzatmárBereg megyét kivéve kedvező feltételrendszert jelent az alapfokú intézményhálózat működtetéséhez. Viszonylag kevés az apró és törpefalú, a települések döntő része képes önálló intézmény fenntartására és működtetésére. A kistérségek központjai általában erős vonzással rendelkező középfokú ellátási centrumok, amelyekben megfelelő kapacitású középiskolai rendszer épült ki. A régió középiskoláiban a 20082009es tanévben 308 feladatellátási helyen közel 67 ezer tanulót oktattak, akiknek 25
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA 46%a gimnáziumban, 54%a szakközépiskolában tanult. A szakképző intézményekben az oktatás az érettségit adó képzés irányába tolódott az elmúlt másfél évtizedben a szakiskolai képzés rovására. Figyelemre méltó ugyanakkor az a tendencia, amely szerint az utóbbi években a szakközépiskolai tanulók száma nem változott, a szakiskolásoké viszont emelkedett. Napjainkban a szakközépiskolai oktatásban már többen tanulnak, mint a gimnáziumokban. A jelenlegi tanévben egyetemi, főiskolai képzésben nappali tagozaton a szülők állandó lakhelye szerinti számbavétel alapján a régióból 34 ezren tanultak, ami az országosból a népességi aránynak megfelelő részesedést jelent. A felsőfokú oktatás 1990es évek második felétől zajló expanzióját jól mutatja, hogy a jelenlegi létszám az 1990es évek háromszorosa az ÉszakAlföldön. Az előbbinél is intenzívebb volt a levelező tagozatos oktatás méreteinek bővülése, elsősorban a felnőttképzés révén, és e forma méretét tekintve ma már csak mérsékelten marad el a nappali tagozatétól. A régióban működő felsőoktatási intézmény hallgatói létszáma a 2008. évi adatok szerint közel 52 ezer fő, melyből 27 ezren a HajdúBihar megyei intézmények képzéseiben vesznek részt. HajdúBihar megyeszékhelyén, Debrecenben, nagy hagyománya van a felsőoktatásnak. A Debreceni Egyetem az ország legszélesebb spektrumú, és egyik legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező állami egyeteme. Fontos szellemi, oktatási központ, 15 karán magas színvonalú oktatókutató munka folyik. Legnagyobb létszámban a tanárképzésben vesznek részt. Nagy múltra tekint vissza az általános orvos, fogorvosképzés, a bölcsészképzés, a természettudományok, mezőgazdaságtudományok oktatása. A debreceni Református Hittudományi Egyetemet és a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolát a református egyház működteti. SzabolcsSzatmárBereg megye főiskoláin 16 ezren tanulnak. A Nyíregyházi Főiskola öt karán természettudományi, bölcsészet és társadalomtudományi, gazdasági, műszaki és mezőgazdasági szakemberek képzése folyik, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán pedig szociális munkás, ápoló, védőnő stb. képzés zajlik. JászNagykunSzolnok megyében 7 ezren vesznek rész főiskolai képzésben, a térség legnagyobb intézményében, a Szolnoki Főiskolán több mint 5 ezren tanulnak kereskedelmi, idegenforgalmi, nemzetközi gazdálkodási, külgazdasági, pénzügyi és számviteli szakokon. 26
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA II. FEJEZET: A SZAKKÉPZÉSI ADATOK ELEMZÉSE ÁLTALÁNOS ADATOK ELEMZÉSE EK A szakképzés elemzését először az általános ismérvek alapján végezzük el, majd ezután vesszük figyelembe a régióban kialakult új integrációkat, azok jellemzőit az Oktatási Hivataltól megkapott információk alapján, illetve a KIRSTAT adatbázisa alapján. A régió országos összehasonlításban is jelentős szerepet játszik a szakképzésben, összesen 151 intézmény működik a régióban. 6. ábra. A régióban működő intézmények számának alakulása Az egyes intézmények többféle feladatot is elláthatnak (szakiskolai, speciális szakiskolai, szakközépiskolai feladatok stb.). A legmagasabb azon intézmények aránya, amelyek csak egy feladatot vállalnak fel 1. 1 2009/2010es tanévre vonatkozó adat 27
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA 11. táblázat. Az intézmények feladatellátása Feladatellátás HajdúBihar JászNagykun Szolnok SzabolcsSzatmárBereg 1 feladatot lát el 24 18 30 2 feladatot lát el 22 18 28 3 feladatot lát el 5 1 3 4 feladatot lát el 1 1 0 Fenntartói összetétel Az alábbi két ábrán az látszik, hogy HajdúBihar megyében sokkal kevésbé diverzifikált a fenntartói struktúra, mint a másik két megyében. Mindemellett az egész régióban kiemelkedő szerepet játszanak az alapítványok (elsősorban HajdúBihar megyében), illetve az önkormányzati (városi, megyei) fenntartású intézmények, főként JászNagykunSzolnok megyében, ahol viszont a másik két megyéhez viszonyítottan a megyei jogú város súlya kisebb. Debrecen kiemelkedő intézményszáma egyértelműen a régió legnagyobb szakképzési központjává emeli a várost, amelyhez jó gyakorlati alapot szolgáltat a 2004ben indult által fejlesztett Központi Képzőhely. Ez azt mutatja, hogy HajdúBiharban a leginkább koncentrált a szakképzés szerkezete, míg JászNagykunSzolnok megyében jellemző a legkisebb centralizáció (a városi önkormányzatok szerepe itt a legnagyobb). 28 7. ábra. Az egyes fenntartói típusok intézményei
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI SRTATÉGIA A régió nagy fenntartói természetesen a megyei jogú városi önkormányzatok, illetve a megyei önkormányzatok, és kisebb mértékben a városi önkormányzatok. Egy nagy létszámú iskolát tart fenn a XXI. Század Szakképzéséért Alapítvány. Szolnok és Mátészalka integrációs törekvései megmutatkoznak az átlagos intézményméret számaiban, és negatív irányba térnek el az átlagos intézménymérettől a megyei önkormányzatok által fenntartott iskolák. Fenntartó 12. táblázat. A régió nagy fenntartói Intézmények száma Tanulólétszám Átlagos intézményméret Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 17 10795 600 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 12 8335 695 Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 4 5436 1359 Mátészalka Város Önkormányzata 2 2886 1443 Berettyóújfalu Város Önkormányzata 3 2371 790 SzabolcsSzatmárBereg Megye Önkormányzata 11 2184 218 XXI. Század Szakképzéséért Alapítvány 1 1590 1590 Jászberény Város Önkormányzata 3 1509 755 JászNagykunSzolnok Megye Önkormányzata 6 1404 351 Hajdúböszörmény Város Önkormányzata 3 1360 453 Kisvárda Város Önkormányzata 1 1326 663 Törökszentmiklós Város Önkormányzata 2 1182 591 Hajdúnánás Város Önkormányzata 1 1132 1132 Karcag Város Önkormányzata 2 966 322 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 3 957 479 Vásárosnamény Város Önkormányzata 1 932 932 Életen át tartó tanulásért KHT. 2 903 452 Intézményi összetétel A feladatellátási helyek következő szempontú vizsgálata azok típusa szerint történhet. A 13. táblázat azt mutatja, hogy arányait tekintve a speciális szakiskolák száma alacsony, illetve a tanulói létszámok is elég alacsonyak (az átlagos tanulólétszám az ilyen típusú feladatellátási helyeken 64 fő). Meglepő, hogy JászNagykunSzolnok megyében mindössze 2 ilyen feladatot ellátó intézmény van. 29