Jelentés. a geotermikus energia hasznosításával. foglalkozó. munkabizottság. 2005 február 3 és május 12 közötti tevékenységér l

Jelentés a geotermikus energia hasznosításával foglalkozó munkabizottság 2005 február 3 és május 12 közötti tevékenységér l 2005-05-20. Összeállították Lakatosné Dr. Nemes Sarolta Keller Péter jelentes

Tartalom 1 Vezet i összefoglaló... 3 1.1 Vitatott kérdések... 5 2 Emlékeztet k... 6 2.1 Emlékeztet a munkabizottság 2005.04.19-én megtartott ülésér l... 6 2.2 Emlékeztet a geotermikus energiahasznosítás helyzetével foglalkozó Munkabizottság 2005. 02. 03-i ülésér l... 7 2.3 Emlékeztet a geotermikus energiahasznosítás helyzetével foglalkozó munkabizottság 2005. január 20-i ülésér l... 11 2.4 Emlékeztet a Munkabizottságot létrehozó 2004. december 10-én megtartott ülésr l 13 3 Elkészült dokumentumok... 14 3.1 MgtE által készített jelentés a különböz vizek esetén felmerül, jelenleg érvényben lév anyagi terhelésekr l (amortizációs költséget figyelembe véve) továbbá a másfajta energiát alkalmazó, hasonló célt szolgáló berendezések üzemeltetési költségeir l (amortizációval együtt)... 14 3.1.1 Szennyvízbírság költségek... 14 3.1.1.1 Árpád Agrár Rt. (Szentes)... 14 3.1.1.1.1 A szennyvízbírság várható alakulása... 15 3.1.1.1.2 Egyéb üzemköltségek... 15 3.1.1.2 Szegedi Egyetem... 16 3.1.1.2.1 A szennyvízbírság várható alakulása... 16 3.1.1.2.2 Egyéb üzemköltségek... 17 3.1.1.3 Szarvasi termál közm... 17 3.1.1.3.1 A szennyvízbírság várható alakulása... 18 3.1.1.3.2 Egyéb üzemköltségek... 18 3.1.1.4 A csornai termálvíz hasznosító rendszer... 19 3.1.1.4.1 A szennyvízbírság várható alakulása... 19 3.1.1.4.2 Egyéb üzemköltségek... 20 3.1.1.5 Termál távf tés Makón... 21 3.1.1.5.1 A szennyvízbírság várható alakulása... 21 3.1.1.5.2 Egyéb üzemköltségek... 21 3.1.2 A termálvízf tés versenyképessége a földgázhoz képest... 22 3.1.2.1 Áttérés gázf tésre... 23 3.1.2.1.1 Energiapolitika... 23 3.1.2.1.2 M szaki és gazdasági megvalósíthatóság... 23 3.1.2.1.3 Fenntarthatóság, megújuló képesség... 24 3.1.2.1.4 Környezetvédelem... 24 3.1.2.1.5 Természetvédelem... 25 3.1.3 Hogyan tovább a földh hasznosítással?... 25 3.1.3.1 Kevesebb termálvíz kitermelése... 25 3.1.3.1.1 Kevesebb termálvízzel azonos termelési érték... 25 3.1.3.1.2 Kevesebb termálvízb l ugyanannyi energia... 26 3.1.3.1.3 Az egyéb termálvíz kitermelések csökkentése... 26 3.1.3.2 Vízvisszatáplálás... 26 3.1.4 Termálvízfelhasználás csökkentésének lehet ségei... 27 3.1.4.1 F t felület b vítése a szarvasi termál közm nél... 27 3.1.4.1.1 Kiindulási adatok:... 27 3.1.4.1.2 Radiátor felületek b vítése:... 27 1

3.1.4.1.3 Beruházási költségbecslés... 27 3.1.4.1.4 Értékelés... 27 3.1.4.2 Az Árpád-Agrár Rt. kertészet energiahatékonysági beruházás terve... 28 3.1.5 megújuló energiaforrások fajlagos költségei... 29 3.1.6 Támogatási lehet ségek más minisztériumoknál... 30 3.2 KvVM által készített áttekintés a geotermikus energia hasznosításának jogi környezetér l... 36 3.3 Kompromisszumos javaslatok... 38 3.3.1 A 2005.01.20 és 2005.02.03-i ülés emlékeztet jének kompromisszumos javaslatai 38 3.3.2 Javaslat a FÖLDH program projektjeire... 39 4 Egyéb anyagok... 41 4.1 VITUKI által készített emlékeztet a 2005.02.03-i üléshez... 41 4.2 MgtE által készített emlékeztet a 2005.02.03.i üléshez... 42 5 MgtE észrevételek a geotermikus energiahasznosítás helyzetével foglalkozó munkabizottság 2005. február 5-i ülésér l készült emlékeztet höz... 44 2

1 Vezet i összefoglaló 1) Jelenleg a termálvíz energetikai hasznosítása a régóta m köd, gyakorlatilag amortizálódott létesítmények üzemeltetési költségét tekintve a mértékadó földgáz árához képest Magyarországon versenyképes. A fajlagos költségarány kb. 1:3-1:5. A hatályos jogi szabályozások szerint, a költségviszonyok 2008-2009 táján kiegyenlít dnek, 2010-re pedig megfordulnak. A termálvíz által el állított energia költsége 15-70 %-kal meghaladja a földgáztüzelés költségét, amennyiben szennyezés-csökkent intézkedések elmaradása miatt bírságot kell fizetni. Mindez a termálvíz energetikai célú felhasználóinak gazdasági ellehetetlenüléséhez vezet. A jelenlegi rendszerek termálvíz és energiafelhasználását reálisan 20-30%-kal lehet csökkenteni jelent s beruházásokkal. Ezek a beruházások támogatás nélkül nem térülnek meg. A KvVM indokoltnak tarja, hogy a termálvíz energetikai célú hasznosítása esetében az eddigieknél részletesebb gazdasági elemzés készüljön. 2) A felszíni vízkészletek védelmét szolgáló jogszabályok (a 220/2004. (VII. 21.) Korm. és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletek) a termálvíz hasznosítását 3 csoportba sorolják, és ezekre állapítanak meg határértékeket, illetve írnak el a használt víz elhelyezésére követelményeket. Az energetikai célú felhasználás esetében, a termálvíznek csupán a h tartalmát hasznosítják, így a használat során szennyez anyag nem juthat be a vízbe. Mivel ebben az esetben a víz kémiai és biológiai jellemz i nem változnak a használat során (pl. zárt rendszer üvegházvagy lakás-f tés), ezért a hatályos jogi szabályozás értelmében ez az egyetlen eset, amikor a felhasznált termálvíz visszasajtolható a vízadó rétegbe. A vízvisszasajtolás széleskör alkalmazásának bevezetéséhez még kutatás-fejlesztésre van szükség. A visszasajtolás költségeit új létesítmény esetében (hasonlóan az egyéb, környezetvédelmi költségekhez) be kell építeni a beruházási költségek közé. Indokolt a visszasajtolás állami vagy EU forrásokból történ támogatása, ehhez azonban több érintett tárca egyetértése is szükséges. A környezetvédelmi szabályozás (a 220/2004. (VII. 21.) Korm. és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletek) 2010-ig türelmi id t biztosít a követelmények teljesítésére. A visszasajtolás támogatásáról kés bbiekben várható döntést l függ en, indokolt lehet a türelmi id esetleges meghosszabbítására vonatkozó egyeztetések indítása. A jogszabályok (a 220/2004. (VII. 21.) Korm. és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletek) készítése során számos egyeztetés volt. Sajnos valamennyi érintett szervezet bevonása nem történt meg, így elmaradt az egyeztetés többek között a Magyar Geotermális Egyesülettel, illetve a Magyar Termálenergia Társasággal, továbbá a JNSzM Termál- és Gyógyturizmus Egyesülettel is. 3

3) A munkabizottság kompromisszumos javaslatokat tett: Földh program indítása. Indítványozza a Földh program pénzügyi fedezetének biztosítását a KvVM-t l, Európa Tervt l, EU-tól és a hasznosítóktól. A geotermikus energia hasznosítása ne csak geotermikus villamos-energia termelés formájában kerüljön be a megújuló energiaforrások körébe, mert ezáltal a támogatási lehet ségek növekedhetnének A földh hasznosítás esetében nem lehet eltekinteni a szociális, regionális és kistérségi, foglalkoztatási, agrárgazdasági, területfejlesztési, stb. szempontoktól. Ezért célszer megvizsgálni egyéb támogatási lehet ségeket is, mint például: szociális alapú támogatás, régiós támogatás, kistérségi támogatás, közvetlen EU támogatások, stb. A termálvíz és geotermikus energia felhasználás esetén -hazai források hiányában - EU támogatásokat kell igénybe venni. A növénytermesztés vonatkozásában a mez gazdaság területén rendelkezésre álló hazai és EU forrásokat egyaránt igénybe kell venni. A támogatásokat az energetikai rendszer korszer sítésére is célszer felhasználni. A hasznosítás komplex szemléletét kell alkalmazni. Törekedni kell arra, hogy a fizetend bírságot ki lehessen váltani a termálvíz és geotermikus energia hatékonyabb felhasználását, vagy a termálvíz visszasajtolását el készít és megoldó beruházásokkal kapcsolatos költségekkel. 4) Az MgtE által rendezend szakmai fórum id pontja el reláthatólag 2005. június 9. 5) Vitatott kérdések: lásd a vezet i összefoglaló mellékletét Budapest, 2005. május 12. Keller Péter Horváth Vera Liebe Pál Kardos Sándor Szita Gábor Hlatki Miklós Nagygál János Dr. Imre András Melléklet: Az MGtE által lezáratlannak tekintett kérdések 4

1.1 Vitatott kérdések Melléklet a vezet i összefoglalóhoz 1. Az MGtE álláspontja szerint nincs kimutatható, tartós környezetkárosító hatása a termálenergia jelenlegi hasznosítási formáinak, amire bizonyítékokat is szolgáltatott. 2. A szennyvízbírság összegének drasztikus megemelésekor a jogalkotók kizárólag a megel zés szempontjait vették figyelembe, de nem készültek a termálenergia hasznosításának sajátosságait figyelembe vev gazdaságossági számítások holott ez kötelez lett volna a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. Tv. alapján - és azt sem vették figyelembe, hogy a termálvíz-hasznosítók jelenlegi felhasználási eljárásaikkal nem okoznak környezetkárosítást. 3. A bírságtételek között - a megel zés szempontjait is figyelembe véve indokolatlan, alkotmányellenes különbségtétel van az energia hasznosítási felhasználók hátrányára és a balneológiai felhasználók el nyére. Ezt meg kell szüntetni. 4. Mindaddig, amíg a visszasajtolás széleskör alkalmazásának bevezetéséhez további kutatások és fejlesztések szükségesek, valamint addig amíg ezen technológia megvalósításához szükséges EU-s és állami források nem állnak rendelkezésre, indokolatlan és nemzetgazdasági szempontból káros a jelenlegi bírság tételek, illetve a bírságra vonatkozó szabályozás fenntartása. 5. A bizottság minisztériumi oldala érdemben nem reagált az egyesület helyzetértékelésére, az egyesület által feltett kérdésekre csak részben adott szakmailag elfogadható választ. 6. Szükség van azonnali jogszabály-változtatásra, mivel a türelmi id alatt évente, drasztikusan emelkednek a bírságtételek, a felhasználók gazdaságilag ellehetetlenülnek. 7. Az ún. türelmi id t legalább 2015-re kell módosítani, addig a bírságtételeket a 2010-es maximális bírságtétel 3%-ának megfelel szinten be kell fagyasztani. 8. A kért jogszabály módosítások nélkül, a bizottság munkája eredménytelennek min síthet. Az, hogy a minisztérium képvisel i megértették és részben elfogadták szakmai érveinket, nem oldja meg a felhasználók várható és a közeljöv ben tömegesen bekövetkez gazdasági cs dhelyzetét. 9. A kompromisszumos javaslatok a probléma távlati megoldásához nyújtanak segítséget, ezért egyetértünk velük, de nem helyettesíthetik az azonnal szükséges jogszabálymódosítást. Budapest, 2005. május 12. Szita Gábor Hlatki Miklós Nagygál János dr. Imre András 5

2 Emlékeztet k 2.1 Emlékeztet a munkabizottság 2005.04.19-én megtartott ülésér l Jelen voltak: MgtE részér l: KvVM részér l Dr. Szita Gábor elnök, Nagygál János Dr Imre András ügyvéd Hlatki Miklós Lakatosné Dr. Nemes Sarolta szakért Horváth Vera f tanácsos Mádai Sándor szakért Keller Péter szakért Felek áttekintették a munkabizottság feladatait és meghatározták az Államtitkár Úr számára átadandó jelentés elkészítésének módját, ütemezését és felel seit. 1/Megvizsgálja a különböz vizek esetében felmerül, jelenleg érvényben lév anyagi terheléseket, tekintetbe veszi az amortizációs költségeket MgtE egységes szerkezetbe foglalja az anyagot május 10-ig 2/ Kidolgozza azt az összehasonlító elemzést, amely bemutatja a másfajta energiát (villany, gáz, olaj, biológiai eredet ) alkalmazó, hasonló célt szolgáló berendezések üzemeltetésének költségeit az amortizációval együtt MgtE egységes szerkezetbe foglalja az anyagot május 10-ig 3/Áttekinti a jogi helyzetet KvVM a megállapodásokat és a nyitott kérdéseket egységes szerkezetbe foglalja május 2-ig. Ezt az anyagot megkapja MgtE, aki május 10-ig megadja írásos véleményét 4/ kompromisszumos javaslatokat tesz. VITUKI egységes szerkezetbe foglalja a javaslatokat május 2-ig. Ezt az anyagot megkapja MgtE, aki május 10-ig megadja írásos véleményét 5/ szakmai fórumot rendez MgtE április 26-ig megadja azt az id pontot, amikor rendezvényt szervez tagjai számára és megadja a rendezvény tematikáját. Ezen KVvM lehet ség szerint részt vesz, de a munkabizottság által elkészített anyagnál többet nem fog tudni várhatóan el adni Felek megállapodtak, hogy kb. másfél oldalas vezet i összefoglalót készítenek Államtitkár Úr számára, mely pontonként tartalmazza a megállapodások és nyitott kérdések lényegét. Az összefoglaló olyan kell legyen, melyb l Államtitkár Úr számára világos és egyértelm, milyen területen, milyen módon és milyen eséllyel járhat el a nyitott kérdésekben. A vezet i összefoglaló tervezetét KvVM elkészíti május 12-re. 6

Következ megbeszélés id pontja május 12.10. óra, Zöld Galéria. Témája a dokumentumok szövegeinek véglegesítése. 2.2 Emlékeztet a geotermikus energiahasznosítás helyzetével foglalkozó Munkabizottság 2005. 02. 03-i ülésér l (Tematikus vázlat a Munkabizottság kijelölt feladatai alapján) Jelen lév k: a munkabizottság tagjai és meghívottak (Kovács Péter/ KvVM f osztályvezet, Dr. László Ferenc / VITUKI) Ezen emlékeztet célja, hogy a Munkabizottság feladataival kapcsolatban elhangzottakat rendszerezze, illetve a javaslatok megfogalmazásával megadja a következ ülés tematikáját. Az egyéb szóba került témákat, egyéni megfogalmazásokat a felek által készített és mellékelt (1 és 2 melléklet) emlékeztet tervezetek tartalmazzák. A munkabizottság feladatainak áttekintése 1/Megvizsgálja a különböz vizek esetében felmerül, jelenleg érvényben lév anyagi terheléseket, tekintetbe veszi az amortizációs költségeket A január 20-i ülésen MGtE átadott egy Helyzetértékelés cím dokumentumot. Ebben 3 telephelyre és alapvet en két felhasználási lehet ségre (Szentes-kertészet, Szeged-távf tés, Szarvas-távf tés) megvizsgálta a vízszennyezési bírság költségeinek jöv beli alakulását. Javasoljuk, hogy a számításokat arra az esetre is végezzék el, amikor szennyezéscsökkentési intézkedések megtétele esetén, alkalmazásra kerül a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 39.. (3) bek. által biztosított 3 %-os kedvezményes bírság a számítást további felhasználási lehet ségekre és más földrajzi területekre is végezzék el, vagy indokolják meg miért reprezentálja a három számítás a teljes magyar geotermia felhasználást a bírságokat és az üzemeltetési költségeket ne állandó értékkel vegyék figyelembe, hanem a szentesi kertészet és a szarvasi távf tés kapcsán mutassák ki milyen beavatkozásokkal milyen költségmegtakarítások jelentkezhetnek az amortizációt is vegyék figyelembe, vagy indokolják meg, miért nem veszik figyelembe komplex hasznosításra vonatkozó példákat, javaslatokat mutassanak be. 2/ Kidolgozza azt az összehasonlító elemzést, amely bemutatja a másfajta energiát (villany, gáz, olaj, biológiai eredet ) alkalmazó, hasonló célt szolgáló berendezések üzemeltetésének költségeit az amortizációval együtt A január 20-i ülésen MGtE átadott Helyzetértékelés cím dokumentum 2 pontja foglalkozik a termálvíz f tés versenyképességével a földgázhoz képest. Ez a fejezet nem foglalkozik más hasonló berendezésekkel, csak az 1 pontban megadott három telephellyel. 7

KvVM kérte, hogy MGtE az eredeti megállapodásnak megfelel számításokat végezze el. MGtE az olaj és villanyf téssel történ összehasonlítást feleslegesnek tartotta. Javasoljuk, hogy: MgTe szerezze be a h energia el állítási költségeket különböz tüzel anyagok, energiaforrások esetén 3/Áttekinti a jogi helyzetet KvVM tájékozatta MGtE képvisel it, hogy: a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet megjelentetése el tt széleskör szakmai és társadalmi egyeztetés történt, szakmai szövetségek és minisztériumok bevonásával. A termálvizek technológiai kibocsátási határértékeit tartalmazó a korábbi 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM rendelet (jelenleg 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet) szakmai el készítése során egyeztetéseket folytattunk a termálvíz-felhasználókat képvisel fürd szövetséggel és a környezetvédelmi hatóságok szakért ivel. a 220/2004 (VII.21.)Korm. rendelet meghozatala el tt széleskör társadalmi egyeztetés történt, ezen MgtE meghívás hiányában nem képviselte a szakmát. 2010-ig, a türelmi id szak végéig lehet ség van arra, hogy a felügyel ség által jóváhagyott "szennyezés-csökkentési ütemterv" esetén a termálvíz felhasználók a rendelet 39. -ának (3) bekezdése alapján 3%-os bírságtételt fizessenek az Alkotmány Bíróság 28/1994(V.20.)határozata szerint az állam a már elért védelmi szintt l csak akkor léphet vissza, ha az alanyi jogokat sért célszer közösen azt szorgalmazni, hogy a geotermikus energia hasznosítása ne csak geotermikus villamos-energia termelés formájában kerüljön be a megújuló energiaforrások körébe, mert ezáltal a támogatási lehet ségek növekedhetnének (pl. zöldbizonyítvány) Az MGtE képvisel i kérték, hogy: a használt hévizek felszíni elhelyezésének bírságolása a 220/2004 (VII.21.)Korm. rendeletben meghatározott 2010-es türelmi véghatárid t hozzák összhangba a támogatások forrásainak felhasználására megjelölt 2015-ös határid vel. (KvVM válasz: A kérés államigazgatási egyeztetést, illetve politikai döntést igényel, mert ez általános el írás, amely minden szennyvízkibocsátót érinthet.) az EU-s és az állami támogatások elmaradása esetén, illetve amennyiben a visszasajtolás magyarországi széleskör megvalósíthatósága m szaki, vagy gazdaságossági okból nem lehetséges, enyhüljenek a bírságtételek. (KvVM válasz: A bírság mértéke csökkenthet egyedi határértékek kiadásával, azonban a jelenlegi szabályozás (220/2004. Korm. rendelet) erre nem ad lehet séget. Változtatása államigazgatási egyeztetést, illetve politikai döntést igényel.) gondolják újra a környezetvédelmi jogi szabályozást a geotermikus energia, mint megújuló energia gazdaságos felhasználásának fenntarthatósága érdekében. (KvVM válasz: A tárgybani jelenlegi termálvízhasználatok nem megújuló geotermikus energia használatok, ezért a környezetkímél geotermikus energiai felhasználás elérése nem jogi szabályozás, hanem gazdasági (támogatási) kérdés.) VITUKI javasolta és MGtE kérte hogy: legyen lehet ség arra, hogy a kutatási programhoz csatlakozó termálvíz felhasználók a rendelet 39. -ának (3) bekezdésében meghatározott 3%-os bírságtételt fizessék a támogatások útján megvalósítandó visszasajtolási technológia üzembe helyezéséig, amennyiben ezt a program alátámasztja. 8

(KvVM válasz: A lehet séget a jogszabály jelenleg is biztosítja, azonban a kedvezményes bírságolás alkalmazása jelenleg legkés bb a türelmi id végéig vehet igénybe.) MGtE által február 3-án, délel tt átadott kérdések közül a következ k a válaszok: Kérdés Válasz 1. Melyek azok az EU el írások, amelyek Nincsenek ilyen közösségi jogszabályok, a a termálvíz és a geotermikus energia tagországok a Víz Keretirányelv komplex hasznosítására vonatkoznak? el írásainak figyelembevételével egyedileg dolgozzák ki a vizek (felszíni és felszín alatti vizek ) komplex védelmére vonatkozó szabályozásokat az adott ország helyi 2. Melyek azok az EU-s jogszabályok, amelyek a szennyvízbírságolás módjára, mértékére, stb. vonatkoznak? viszonyaira tekintettel. Nincsenek ilyen közösségi jogszabályok, a tagországok a Víz Keretirányelv el írásainak figyelembevételével egyedileg dolgozzák ki a vizek (felszíni és felszín alatti vizek) komplex védelmére vonatkozó szabályozásokat az adott ország helyi viszonyaira tekintettel 3. Van-e olyan valamennyi tagországra érvényes EU-s jogszabály, amely a szennyvíz kibocsátási határértékeket és a bírságtételeket tartalmazza? 4. Mi indokolta a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletben különböz technológiai kibocsátási határértékek megállapítását, a termálvíz különböz hasznosítási módjaira? 5. Mi indokolta a 3/1984. OVH rendelkezés szerinti, Na egyenérték %- ra még valamennyi kibocsátóra egységesen érvényes 45%-os határérték megváltoztatását úgy, hogy a termálvíz gyógyászati felhasználása esetén a kibocsátási határérték 95% lett? 6. Mi indokolta ugyanígy az összes sóra vonatkozó 2000 mg/l-es határérték 5000 mg/l-re emelését a gyógyászati, és csak 3000 mg/l-re emelését az energetikai felhasználók számára? 7. Mi indokolta azt, hogy a gyógyászati felhasználásra megállapított egyes technológiai határértékek a területi határértékek legenyhébb értékeivel egyeznek meg? Nincsenek ilyen közösségi jogszabályok, a tagországok a Víz Keretirányelv el írásainak figyelembevételével egyedileg dolgozzák ki a vizek (felszíni és felszín alatti vizek) komplex védelmére vonatkozó szabályozásokat az adott ország helyi viszonyaira tekintettel. A termálvizek elhelyezésére vonatkozó különböz megoldási lehet ségek. Csak a zárt rendszer energetikai célú vízhasználatok használt vizei sajtolhatók vissza. A gyógyvizek vízmin ségi összetételére vonatkozó egészségügyi el írások. A gyógyvizek vízmin ségi összetételére vonatkozó egészségügyi el írások. Az energetikai felhasználás esetén az elérhet legjobb technika alkalmazásával ez az érték is biztosítható. A határértékek nem a területi határértékek figyelembe vételével, hanem a gyógyvíz min ségi követelményeinek figyelembe vételével kerültek megállapításra. 9

Kérdés 8. Mi indokolta, hogy a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 19. 3. pontja értelmében a termálvíz energetikai felhasználása esetén nincs lehet ség egyedi kibocsátási határértéket kérni és kapni? 9. Mi az a külön jogszabály, amely a vízgazdálkodási törvény 15. (3) pontja szerint a kizárólag energetikailag hasznosított felszín alatti vizek kötelez visszatáplálásáról szól? Válasz A termálvizek energetikai célú hasznosítását követ en a felszíni vizek terhelésével szemben, környezetvédelmi szempontok alapján a felszín alatti vizek mennyiségi védelme érdekében is kívánatos az eredeti vízadó rétegekbe való visszasajtolás A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet MGtE a válaszokra írásos észrevételeket tesz. 4/ kompromisszumos javaslatokat tesz. A január 20-i és február 3-i ülés alapján megfogalmazott javaslatok: A termálvíz és geotermikus energia felhasználás esetén hazai források hiányában EU támogatásokat kell igénybe venni A növénytermesztés vonatkozásában a mez gazdaság területén rendelkezésre álló hazai és EU forrásokat egyaránt igénybe kell venni A támogatásokat az energetikai rendszer korszer sítésére is célszer felhasználni A hasznosítás komplex szemléletét kell alkalmazni Törekedni kell arra, hogy a fizetend bírságot ki lehessen váltani a termálvíz és geotermikus energia hatékonyabb felhasználását, vagy a termálvíz visszasajtolását el készít és megoldó beruházásokkal Támogatni kell a visszasajtolást szolgáló pályázatok eredményessé válását (ld Földh projekt) A felhasználóknak célszer megvizsgálni egyéb támogatási lehet ségeket is, mint például: szociális alapú támogatás, régiós támogatás, kistérségi támogatás, közvetlen EU támogatások VITUKI képvisel je konkrét projektjavaslatot ismertetett (ld. 1. sz. melléklet). MgtE kifejezte készségét a programban való együttm ködésre. Az ún. Földh program megvalósításának pénzügyi fedezetét Felek a KvVM-t l, Európa Tervt l, EU-tól és a hasznosítóktól remélik.(a programjavaslat a II-III. fázisban az Európa Tervet jelöli meg, de esetleg egyéb támogatási formákat is keresni kell.) célszer közösen azt szorgalmazni, hogy a geotermikus energia hasznosítása ne csak geotermikus villamos-energia termelés formájában kerüljön be a megújuló energiaforrások körébe, mert ezáltal a támogatási lehet ségek növekedhetnének Javasoljuk: a tervezett konferencia id pontjának 2005. május közepére történ áthelyezését, a támogatási lehet ségek körének pontosabb ismeretében hogy MGtE járjon el és adjon tájékoztatást a más minisztériumoknál és szerveknél igénybe vehet támogatásokkal kapcsolatban, hogy a KvVM tárja fel az általa ismert igénybe vehet támogatások körét hogy MgtE adja meg a komplex felhasználásra és energetikai megtakarítási lehet ségekre 10

a fenti pontok alapján meghatározni a konferencia el adásainak témáit és kijelölni az el adókat 5/ szakmai fórumot rendez A munkabizottság munkájának eredményét bemutató konferencia id pontját célszer nek látszik az Európa Tervvel kapcsolatos kormányzati döntés utánra halasztani, illetve áthelyezni 2005. év I. félév végére, a támogatási lehet ségek körének pontosabb ismeretében. Javasoljuk a szakmai fórumot 2005 május közepén megrendezni a meghívandókat, az el adókat, a helyszínt egyeztetni és véglegesíteni. A következ megbeszélés id pontja: 2005. április 4, 10.00, helyszín változatlan. 2.3 Emlékeztet a geotermikus energiahasznosítás helyzetével foglalkozó munkabizottság 2005. január 20-i ülésér l Jelen vannak: Szita Gábor, Nagygál János, Imre András a Magyar Geotermális Egyesület részér l, Liebe Pál, HorváthVera, Keller Péter, Lakatosné Nemes Sarolta a KvVM részér l, mint a munkabizottság tagjai A Magyar Geotermális Egyesület tájékoztatást adott a munkabizottságnak arról, hogy a termálvizet és geotermikus energiát hasznosító valamennyi felhasználási terület érdekeit képviseli. Jelen együttm ködés fókusza a jogszabályváltozás következében a jöv ben hátrányos helyzetben kerül, földh energiát hasznosító agrárvállalkozásokra terjed ki. A Csongrád-megyében érintett, geotermikus energiát és termálvizet hasznosító vállalkozások száma közel 10.000. A kérdéskörrel érintett lakosság lélekszáma közel 40.000 f. A munkabizottság tagjai az alábbi területeken fogalmaztak meg közös álláspontot a geotermia és termálvíz hasznosítás céljára vonatkozóan: Általános célok: 1. A fenntartható, az EU el írásoknak is megfelel komplex termálvíz- és geotermikus energiahasznosítás - a fenntarthatóság hosszú távon azt jelenti, hogy a kitermelt és visszapótlódó termálvíz egyensúlyban van; - az EU el írások a felszíni és a felszín alatti vizek védelmér l rendelkeznek, 2015-re el kell érni a jó min ség vizek unió által pontosabban nem definiált szintjét; - A komplex hasznosítás alatt az alábbiakat értend k: A kutak által biztosított termálvizet nem csak egy felhasználó használja A kutak által biztosított termálvizet több célra is hasznosítják (pl: energetikai és balneológiai hasznosítás egyszerre) 2. Az energetikai hasznosítások esetében a végs cél a termálvizek zárt rendszerben történ visszatáplálása. 11

3. Szorgalmazni kell a nem balneológiai célú termálvizek agyagos-homokos talajba történ visszasajtolásának technikai megoldását. A termálvíz és geotermikus energia hasznosításának módja 1. A geotermikus energiahasznosítás a termálvizek jelenlegi kitermelési mennyiségei mellett fenntartható 2. A termálvizek jelenlegi hasznosítási módjai kielégítik az EU vonatkozó és megfogalmazott igényeit 3. Amennyiben a kitermelés és hasznosítás módja nem változik meg fogunk felelni a 2015-re is a teljesítend EU elvárásoknak A termálvíz és geotermikus energia hasznosításának nehézségei 1. A jelenleg érvényes jogszabályok alapján a termálvizet és geotermikus energiát hasznosító területek teherviselése eltér 2. Az energetikai célú hasznosítást nagyobb terhek sújtják, mint a balneológiai felhasználást 3. Az Alkotmány Bíróság határozata szerint az állam a már elért védelmi szintt l csak akkor léphet vissza, ha az alanyi jogokat sért 4. A mez gazdasági és ezen belül a növénytermesztési felhasználók anyagi helyzete rossz 5. Az energetikai felhasználás esetén elvárt és javasolt visszatáplálás még fejlesztéseket igényel a) A visszatáplálásnak jelenleg nincsen kipróbált és kiforrott, piackész m szaki megoldása b) A visszatáplálás m szaki megoldásának kidolgozása fontos, megoldandó feladat, minden résztvev érdeke c) A visszatáplálás kutatási fejlesztési feladat, mert a megoldás nagyban függ a geológiai viszonyoktól d) A visszatáplálással kapcsolatos kutatási fejlesztési feladatra minden létez hazai és EU - forrást igénybe kell venni és ezeknek megszerzéséért minden félnek aktívan kell dolgozni A megoldási lehet ségek 1. A termálvíz és geotermikus energia felhasználás esetén hazai források hiányában EU támogatásokat kell igénybe venni 2. A növénytermesztés vonatkozásában a mez gazdaság területén rendelkezésre álló hazai és EU forrásokat egyaránt igénybe kell venni 3. A beruházásokat els sorban az energetikai rendszer korszer sítésére célszer felhasználni 4. A hasznosítás komplex szemléletét kell alkalmazni 5. Törekedni kell arra, hogy a fizetend bírságot ki lehessen váltani a termálvíz és geotermikus energia hatékonyabb felhasználását, vagy a termálvíz visszasajtolását el készít és megoldó beruházásokkal 6. Támogatni kell a visszasajtolást szolgáló pályázatok eredményessé válását 7. A felhasználóknak célszer megvizsgálni egyéb támogatási lehet ségeket is, mint például: szociális alapú támogatás, régiós támogatás, kistérségi támogatás, közvetlen EU támogatások Budapest, 2005. január 27. Lakatosné Nemes Sarolta Keller Péter 12

2.4 Emlékeztet a Munkabizottságot létrehozó 2004. december 10- én megtartott ülésr l Ellenjegyezte: Dr. Gombos András Politikai államtitkár E M L É K E Z T E T Dr. Gombos András Politikai Államtitkár vezetésével a Minisztériumban, 2004. december 10-én megtartott szakmai egyeztetésr l Jelen vannak: Rakics Róbert Dr. Varga Miklós Szita Gábor Dr. Imre András Horváth Vera Lakatosné dr. Nemes Sarolta helyettes államtitkár helyettes államtitkár Geotermikus Egyesület elnöke Geotermikus Egyesület, ügyvéd szakmai f tanácsadó szakért Az egyeztetést a Geotermikus Egyesület (továbbiakban: Egyesület) kezdeményezte a minisztérium vezetéséhez írt levelével. Az Egyesület elnöke rövid tájékoztatást adott céljaikról, jelenlegi aktuális problémáikról, jogszabály - módosító szándékaikról. A 220/2004. (VII.21.) sz. Kormányrendelet kapcsán az Egyesület aggályát fejezte ki a geotermikus energiát felhasználó mez gazdasági termel k nehéz gazdasági helyzetbe kerülése miatt, követend példaként említve a holland állam földgázárakon keresztül történ mez gazdasági kvázi támogatási rendszerét. Véleményük szerint 2007. évre olyan megoldásokat kellene találni, amely nem lehetetleníti el a felhasználókat, els sorban a hajtatott zöldségek termel it. Az Egyesület képvisel je felvázolt néhány el remutató javaslatot, mely a felhasználókat a geotermikus energiával történ takarékosságra ösztönözheti (csökkenteni a kitermelhet mennyiséget, növelni a visszasajtolás mértékét, szigetelni a vezetékeket, h szivattyúk alkalmazása, egyéb). A minisztérium jelen lév fels vezet i kifejtették azon álláspontjukat, mely szerint a felmerült kérdésekre közösen képviselhet álláspont kialakítása szükséges, mindamellett ma nem id szer és nem támogatható a közelmúltban elfogadott törvény változtatása. A problémák feltárására és megoldására a politikai államtitkár javaslatára közös szakért i munkacsoport alakul az alábbiak szerint: - a minisztérium Horváth Vera, Liebe Pál, Keller Péter és Lakatosné dr. Nemes Sarolta munkatársait jelöli a munkacsoportba, - az Egyesület 5 napon belül írásos formában jelzi az általa delegálandó két tag nevét, elérhet ségét. A munkabizottság a lehet leghamarabb kezdje meg az együttm ködést, fogalmazzon meg koncepciókat, programokat, esetlegesen konkrét projekteket, különös tekintettel az NFT-II folyamatban lév kidolgozására. A munkacsoport 2005. február végére tegyen javaslatot, készítsen ajánlást a megvitatott kérdések vonatkozásában. 2005. márciusában, Szegeden szakmai konferencián kerüljön sor a közös álláspont széles kör ismertetésére, szakmai álláspontok kifejtésére. Az egyeztetést a felek eredményesnek tartották, az Egyesület miniszteri írásos válaszra a fentiek tudomásul vétele mellett nem tart igényt. -kmf- Kapják: jelenlév k Készítette: Lakatosné dr. Nemes Sarolta 13

3 Elkészült dokumentumok 3.1 MgtE által készített jelentés a különböz vizek esetén felmerül, jelenleg érvényben lév anyagi terhelésekr l (amortizációs költséget figyelembe véve) továbbá a másfajta energiát alkalmazó, hasonló célt szolgáló berendezések üzemeltetési költségeir l (amortizációval együtt) A feladat: 1. A Munkabizottság megvizsgálja a különböz vizek esetében fennálló, jelenleg érvényben lév anyagi terheléseket, tekintetbe veszi az amortizációs költségeket. 2. A Munkabizottság kidolgozza azt az összehasonlító elemzést, amely bemutatja a másfajta energiát (villany, gáz, olaj, biológiai eredet ) alkalmazó, hasonlócélt szolgáló berendezések üzemletetésének költségeit az amortizációval együtt. 3.1.1 Szennyvízbírság költségek A felszín alatti vizek védelmér l 2000-ben, a felszíni vizek védelmér l 2001-ben jelent meg kormányrendelet szint jogszabály. 2004-ben mindkett módosult, jelenleg a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet hatályos. Ezek tartalmazzák a szennyez anyagok határérték fölötti kibocsátásának bírságolási rendjét, a bírságtételeket, valamint a felszíni vizek vonatkozásában a türelmi id szakot. A kibocsátási határértékek két lépcs ben láttak napvilágot. A 9/2002 (III. 22.) KöM KöViM együttes rendeletben el bb a területi, majd a 25/2003. (XII. 30.) KvVM rendeletben a technológiai határértékeket ismerhettük meg. Ezzel teljessé vált a szennyvízbírságolásra használt 3/1984. OVH elnöki rendelkezést felváltó jogszabályok köre. A legújabb, és jelenleg hatályos jogszabály a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, amely összefoglalóan tartalmazza a vízszennyez anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékeket, és az alkalmazási szabályokat. E rendelet területi és technológiai határértékeit alapul véve négy dél-alföldi és egy kisalföldi esetre kiszámítottuk a szennyvízbírság várható alakulását. A számításokat a rendelkezésre álló tényadatokkal (vízmin ség, éves felhasznált vízmennyiség) végeztük el. a szentesi Árpád Agrár Rt. 14 termálkútjára, a Szegedi Egyetem Orvostudományi Karának jelenleg üzemen kívül álló kútjára, a szarvasi termál közm termálkútjára a csornai kertészet és gyógyfürd termálkútjára a makói termál távf tési rendszer kútjára. 3.1.1.1 Árpád Agrár Rt. (Szentes) A 14 termálkút a 1534-2401 m-es mélységközb l termel 76-97 o C-os kifolyó h mérséklet termálvizeket. Az utóbbi id ben tapasztalt nyugalmi és üzemi vízszintemelkedés miatt már csak 10 kutat kell búvárszivattyúval termeltetni. A termálvizeket egy tároló tartályban összekeverik, majd közvetlenül keresztülvezetik a növényházak, fóliasátrak f tési rendszerén. A leh lt víz két tározó tóba jut, ahonnan szabályozottan, öntözési idényen kívül a Veker csatornába nyomják, További útja a 14

Kurca, majd pedig a Tisza. A rendelkezésre álló vízkémiai adatokból az látszik, hogy a termálvizek alacsony keménység ek, közepes sótartalmúak, igen magas Na eé%-úak (95,9 és 98,4 között). A kifolyó vizek ammónium tartalma is kivétel nélkül határérték (10 mg/l) feletti, azonban ez a hasznosítás és a tárolás során lecsökken. Szennyvízbírságot eddig kizárólag a Na eé% miatt fizettek. Felhasznált összes vízmennyiség 2003-ban: 2 970 112 m 3. Hasznosított energiamennyiség 2003-ban: 3.1.1.1.1 A szennyvízbírság várható alakulása 590 897 GJ. Az alábbi táblázatban közreadjuk a 45% határérték fölötti Na eé% szennyvízbírság mértékét: Termálkút jele, K- 498 562 563 586 640 641 642 643 644 639 645 666 561 578 Na+ (mg/l) 725 427,5 480 650 537,5 562,5 775 530 575 460 655 535,7 500 625 K+ (mg/l) 12,1 4,8 5,8 12,6 10,7 9,6 16,4 8,8 11,9 5,2 11 18,5 7,8 12 Ca ++ (mg/l) 6 4 4 5,2 3,6 0,56 6,4 5,6 4 4 5,2 7 4,8 5,2 Mg ++ (mg/l) 1,7 1,2 1,45 1,7 1,2 1,45 1,45 1,45 1,45 1,2 1,7 2,2 1,7 1,7 Na egyenérték % 97,7 97,8 97,8 97,5 97,7 98,4 97,5 97,4 97,6 97,9 97,7 95,9 97,4 97,5 Bírság alá es Na+ (mg/l) Éves vízmennyiség. (em3) 710,9 419,5 471,2 636,4 527,1 555,1 758,8 518,2 563,2 451,8 642,1 516,7 489,1 611,7 177, 4 182,4 233,8 229,4 161,6 159,6 186,1 140,2 207,4 181,1 177,2 236,4 371,9 324,8 Bírság (mft/év) 35,32 21,43 30,84 40,87 23,85 24,81 39,55 20,34 32,72 22,92 31,87 34,21 50,93 55,64 Szennyvízbírság összesen: 465,35 mft/év A 220/2004 kormányrendelet szerinti türelmi id t figyelembe véve a szennyvízbírság a következ képpen fog alakulni: Év 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Bírság %-a 5 5 25 50 75 100 Szennyvízbírság (mft/év) 23,26 23,26 116,33 232,67 349,01 465,35 3.1.1.1.2 Egyéb üzemköltségek A termálvíz hasznosítással kapcsolatos további költség a vízkészlet járulék (VKJ), a bányajáradék (BJ), valamint az üzemeltetés olyan költségei, mint a szivattyúk hajtására felhasznált villamos energia, a berendezések javításának, karbantartásának költsége, az üzemeltet személyzet munkabére, a környezetvédelmi és vízügyi vizsgálatok díja. Az üzemi költségek: 1 Anyagjelleg költségek Ft Villamos energia 18 387 303 Karbantartási anyagok 8 465 572 Szolgáltatások 394 670 Egyéb anyagjelleg költségek 203 090 2 Bér és járulékai 5 588 711 3 Összesen 33 039 346 15

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% VKJ Ért. BJ Szennyvízbírság Üzemi ktg. 2005 2006 2007 2008 2009 2010 A 2005 év elején érvénybe lépett árakkal, díjakkal, továbbá a 2004-re vonatkozó tényleges üzemi költségek alapján az egyes egyéb költségtételek az alábbiak: 1. ábra: Költségszerkezet - Árpád Rt. - VKJ: 86 876 eft/év - BJ: 17 727 eft/év - Üzemi ktg: 33 104 eft/év - Értékcsökk: 17 331 eft/év Változatlan árakon az egyes költségtényez k egymáshoz viszonyí-tott arányának alakulását az 1. ábra szemléleti. 3.1.1.2 Szegedi Egyetem Az Orvostudományi Kar (volt SZOTE) területén 1965 -ben lefúrt termálkutat a klinikai épületek f tésére használták el ször a nyolcvanas évek elejéig, amikor a kút elveszítette pozitivitását, majd másodszor 1991-t l 2002-ig, immár búvárszivattyús termeltetéssel. A rendszer jelenleg nem m ködik. A termálvizet egy 2000 m talpmélység kút szolgáltatta 92 o C-os kifolyó h mérséklettel. A termálvíz részére 1000 m 3 -es puffer tartályt építetek, és innen szivattyúkkal nyomták a vizet az egyetemi épületek h központjaiba, ahol a termálvíz h cserél kön keresztül adta át energiatartalmát a f tési és használati melegvíz készít rendszereknek. A leh lt víz visszakerült a tartályhoz, ahonnan önálló, zárt vezetéken a közeli Tiszába folyt sodorvonali bevezetéssel. A víz összes oldott anyagtartalma 3000 mg/l fölötti, Na eé%-a 97,7%, ammónium tartalma 19 mg/l. Szennyvízbírságot eddig nem kellett fizetni, mivel a 3/1984 OVH rendelkezés szerint a Tisza szóban forgó szakaszára nem voltak kibocsátási határértékek. Felhasznált átlagos vízmennyiség: Hasznosított átlagos energiamennyiség: 3.1.1.2.1 A szennyvízbírság várható alakulása 150 000 m 3 /év. 29 000 GJ/év. A rendelkezésre álló vízmin ségi adatok szerint szennyvízbírságot három határérték túllépés miatt kellene fizetni. Az értékeket az alábbi táblázat tartalmazza: 16

Bírság alá es Bírság alapja Bírság koncentráció kg/év eft/év % Na + 892,0 mg/l 133 803 37 465 92,8 Összsó 461,92 mg/l 69 288 1 940 4,8 Ammónium 9 mg/l 1 350 945 2,3 Összesen 40 350 100,0 3.1.1.2.2 Egyéb üzemköltségek A VKJ és a bányajáradék (BJ) mellett az egyéb üzemi költségek az alábbiak: 1 Anyagjelleg költségek Ft Villamos energia 3 350 250 Karbantartási anyagok 1 300 000 Szolgáltatások 0 Egyéb anyagjelleg költségek 150 000 2 Bér és járulékai 983 400 3 Összesen 5 783 650 100% 80% 60% 40% 20% VKJ Ért. BJ Üzemi ktg. Szennyvízbírság Hasonlóan az el bb tárgyalt esethez, a Szegedi Egyetem termál rendszerének egyéb költségei 2005-ös árszinten a következ képpen alakulnának: 0% 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2. ábra: Költségszerkezet - Szeged - VKJ: 4 388 eft/év - BJ: 745 eft/év - Üzemi ktg: 5 783 eft/év - Értékcsökk: 1 800 eft/év (becslés) A költségnemek egymáshoz vszonyított változását a 2. ábra szemlélteti. 3.1.1.3 Szarvasi termál közm A nyolcvanas évek közepén rövid id re kibontakozott energiaracionalizálási program keretében Szarvason két kutat fúrtak le eredetileg kitermelési és visszasajtolási céllal. 17

(A visszasajtolás, bár két ízben is kísérleteztek vele, talán a leglátványosabb sikertelenséget hozta az összes hasonló próbálkozás közül.) Ugyanakkor a városi intézmények termálvizes f tését csak 1994-ben, újabb beruházással sikerült kiépíteni, ami azóta is folyamatosan m ködik. A termel kút szabad kifolyással max. 65 m 3 /h termálvizet szolgáltat 98 o C h mérsékleten. A termálvizet összesen 4,2 km nyomvonal hosszúságú, h szigetelt vezetéken juttatják el 18 fogyasztási helyre. A leh lt víz visszakerül a kutak közelében létesített h t tóba, ahonnan szabályozott átemeléssel nyomják a városi tisztított szennyvízzel együtt a Hármas-Körösbe. A termálvíz hasznosítás minden év május 1. és szeptember 30. között szünetel. A kibocsátás miatt évek óta szennyvízbírságot rónak ki négy komponens miatt: Na eé%, összsó, KOI és fenol. Felhasznált átlagos vízmennyiség: Hasznosított átlagos energiamennyiség: 3.1.1.3.1 A szennyvízbírság várható alakulása 170 000 m 3 /év. 32 000 GJ/év. A folyamatos környezetvédelmi ellen rzés és bírságolás miatt pontos adatokkal lehet számolni várható szennyvízbírság értékét: Bírság alá es Bírság alapja Bírság koncentráció kg/év eft/év % Na + 1090,2 mg/l 185 330 51 892 73,7 Összsó 362 mg/l 61 540 1 723 2,4 KOIk 537 mg/l 91 290 12 781 18,1 Fenol 3,4 mg/l 578 4 046 5,7 Összesen 70 442 100,0 3.1.1.3.2 Egyéb üzemköltségek A VKJ és a bányajáradék (BJ) mellett az egyéb üzemi költségek az alábbiak: 1 Anyagjelleg költségek Ft Villamos energia 2 064 996 Karbantartási anyagok 550 000 Szolgáltatások 156 500 Egyéb anyagjelleg költségek 150 000 2 Bér és járulékai 1 285 200 3 Összesen 4 206 696 A szarvasi termál közm egyéb költségei 2005-ös árszinten a következ képpen alakulnának: 18

100% 90% VKJ 80% 70% 60% Ért. 50% BJ 40% 30% Üzemi ktg. 20% Szennyvízbírság 10% 0% 2005 2006 2007 2008 2009 2010 3. ábra: Költségszerkezet - Szarvas - VKJ: 4 973 eft/év - BJ: 832 eft/év - Üzemi ktg: 4 207 eft/év - Értékcsökk: 2 638 eft/év A költségnemek egymáshoz viszonyított változását a 3. ábra szemlélteti. 3.1.1.4 A csornai termálvíz hasznosító rendszer Csornán 1969-ben létesítettek el ször termálkutat, amely a kútkataszterben a K-47 számot kapta. A kútból kitermelt termálvizet növényházak f tésére, és a kertészettel szomszédos termálfürd ben használták. Az elavult rendszer korszer sítését az idén tervezik megvalósítani, melynek keretében a gyógyfürd t téliesítik, a medencéket és a termál gépészeti berendezéseket felújítják. A termálkút kb. 75 m 3 /h termálvizet szolgáltat 68 o C h mérsékleten. A használt termálvíz befogadója egy id szakos vízfolyás. A termálvíz magas sótartalmú (11 400 mg/l), Na egyenértéke 85%. A gyógymedencék felmentést kaptak a kötelez víz-visszaforgatás alól. Az éves vízigény (számított): 250 000 m 3 A kertészetben hasznosuló energiamennyiség: 30 TJ/év. 3.1.1.4.1 A szennyvízbírság várható alakulása A termál vízigényt a fürd határozza meg. A kertészet csak annyi energiát kap a termálvízb l, amennyi a fürd biztonságos ellátása mellett megmarad. A hiányzó energiát tartályos gázzal m köd h légbefúvókkal pótolják. 19

Ennek megfelel en a szennyvízbírságolásnál a gyógyfürd kre érvényes határértékeket kell figyelembe venni, de kiszámítottuk a tisztán energetikai hasznosítás során kiszabható bírságot is. Gyógyfürd határértékekkel Bírság alá es Bírság alapja Bírság mennyiség kg/év eft/év % Na egyenérték 0 mg/l 0 0 0,0% Összes só 6 416 mg/l 1 604 050 44 913 88,3% Ammónium 34 mg/l 8 500 5 950 11,7% Összesen 50 863 100% Energetikai határértékekkel Bírság alá es Bírság alapja Bírság mennyiség kg/év eft/év % Na egyenérték 2 210 mg/l 552 589 154 725 70,5% Összes só 8 416 mg/l 2 104 050 58 913 26,8% Ammónium 34 mg/l 8 500 5 950 2,7% Összesen 219 588 100% 3.1.1.4.2 Egyéb üzemköltségek A csornai termál rendszer egyéb költségei 2005-ös árszinten a következ képpen alakulnának: - VKJ: 975 eft/év - BJ: 780 eft/év - Üzemi ktg: 4 500 eft/év - Értékcsökk: 3 200 eft/év (becslés) A költségnemek egymáshoz viszonyított változását az alábbi diagram szemlélteti. 100% 90% 80% 70% 60% VKJ Ért. BJ 50% 40% 30% Üzemi ktg. 20% 10% Szennyvízbírság 0% 2005 2006 2007 2008 2009 2010 4. ábra: Költségszerkezet - Csorna 20

3.1.1.5 Termál távf tés Makón Makón a 80-as évek közepei energiaracionalizálási program keretében valósult meg termál távf tési rendszer. Az eredeti tervek szerint a városközpontban kellett volna lefúrni egy kett s funkciójú termel -besajtoló kutat, azonban m a helysz ke ezt meghiúsította. A termálkút ezért a város szélére került, talpmélysége 2300 m. A termálvíz h mérséklete 93 o C, szabadkifolyó mennyisége 50 m 3 /h. A termálvizet mintegy 2,4 km hosszú, földbe fektetett cs vezetéken juttatják el a városközpont két f t m vébe, ahol h cserél kön adják át a h energiát a távf tési rendszernek. A távf tésre kapcsolt lakások száma 700, míg a közületi fogyasztók kb. 400 lakásegyenértéket képviselnek. A leh lt termálvíz az egyik f t közelében egy csapadék csatornába, majd onnan a Nagyéri, Ardicsi, Gacsibai, Gencsháti, Szárazér- Porgányi, Kozsdi csatornán át a Tiszába kerül. A termálvíz összes sótartalma 3712 mg/l, Na egyenértéke 97,4%.. Az ammónia- és a fenoltartalom is határérték feletti. A szennyvízbírság összege a 90-es évek végére elérte a több millió Ft-os nagyságrendet. A termál rendszer több ízben is kénytelen volt leállni a vízjogi üzemeltetési engedély lejárta miatt. Jelenleg sem m ködik, már kb. két éve. Felhasznált átlagos vízmennyiség: Hasznosított átlagos energiamennyiség: 3.1.1.5.1 A szennyvízbírság várható alakulása 320 000 m 3 /év. 50 000 GJ/év. Bírság alá es Bírság alapja Bírság mennyiség kg/év eft/év % Na egyenérték 952 mg/l 304 675 85 309 83,1% Összes só 712 mg/l 227 862 6 380 6,2% Fenol 3 mg/l 960 6 720 6,5% Ammónium 19,03 mg/l 6 090 4 263 4,2% Összesen 102 672 100% 3.1.1.5.2 Egyéb üzemköltségek A szarvasi termál közm egyéb költségei 2005-ös árszinten a következ képpen alakulnának: - VKJ: 9 360 eft/év - BJ: 1 300 eft/év - Üzemi ktg: 3 500 eft/év - Értékcsökk: 2 500 eft/év (becslés) A költségnemek egymáshoz viszonyított változását az alábbi diagram szemlélteti. 21

100% 80% VKJ 60% 40% 20% BJ Ért. Üzemi ktg. Szennyvízbírság 0% 2005 2006 2007 2008 2009 2010 5. ábra: Költségszerkezet - Makó 3.1.2 A termálvízf tés versenyképessége a földgázhoz képest A közvetlen üzemeltetési költségek és az évente hasznosított geotermikus energia mennyisége ismeretében könny kiszámolni a fajlagos energiaárat jelenleg, illetve a jöv ben. Ezt dolgoztuk föl a következ ábrán, feltüntetve a földgáz árát, illetve az egyes üzemekre kapott geotermikus energia árakat. Látható, hogy a (Ft/MJ) 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 Földgáz Árpád Rt. Szeged Szarvas Csorna Makó 2005 2006 2007 2008 2009 2010 6. ábra: A termálvíz f tések fajlagos energiaára üzemköltség alapon szennyvízbírság okozta költségnövekedés igen jelent s még ott is, ahol a viszonylag kedvez vízmin ségek miatt a geotermikus energia ára nem érné el a földgázét. Ahol a termálvíz több összetev je, és esetleg jelent sebb mértékben haladja meg a határértékeket, a termálvízf tés versenyképessége még rohamosabban csökken, illetve egy id után a hasznosítás egyértelm en és határozottan veszteséges lesz. Megjegyzend, hogy a veszteségesség lényegesen alacsonyabb szinten is bekövetkezhet, ha pl. a termálvíz energiájával el állított valamely termék értékesítési árában a termel az éles piaci verseny miatt nem tudja érvényesíteni a növekv önköltséget. El fordulhat az is, hogy egyéb, pl. pénzügyi kötelezettségek (hiteltörlesztés, kamatfizetés) terhelik a termálvíz felhasználóját, és emiatt válik alacsonyabbá a határköltség. A számításokat a legkisebb és 22

biztos üzemeltetési költségekkel végeztük el, ami alá már nem lehet menni. Az ábra tehát a geotermikus energia legkedvez bb versenyállapotát tükrözi, a tényleges helyzet ett l csak negatív irányban térhet el. 3.1.2.1 Áttérés gázf tésre Fentiek ismeretében érdemes közelebbr l is megvizsgálni, hogy a földgáz alapú h termelésre való áttérés mennyire indokolt, illetve milyen érvek sorakoztathatók föl a földgáz használata mellett és ellen. Vizsgálódásunkat az alábbi területekre terjesztjük ki: Energiapolitika M szaki és gazdasági megvalósíthatóság Fenntarthatóság, megújuló képesség Környezetvédelem Természetvédelem 3.1.2.1.1 Energiapolitika Magyarország primer energiafelhasználásában a földgáz igen jelent s szerepet játszik, részesedése jelenleg meghaladja a 40%-ot. A hazai termelés ennek kevesebb mint negyedrészét adja, a többi orosz import. A jöv re vonatkozó el rejelzések a földgázfogyasztás további növekedését, a hazai termelés jelent s csökkenését, az importfügg ség er södését jósolják A kilencvenes években még támogatták a korszer tlen, környezetszennyez szén- és olajtüzelések átállítását földgáztüzelésre, ez a támogatási forma azonban mára megsz nt. A földgázfelhasználás jelenleg csak piaci alapon n het tovább, állami eszközökkel nem kívánják sem segíteni, sem korlátozni a folyamatokat. Az európai és a hazai energiastratégia megegyezik abban, hogy a takarékosságot, az energiahatékonysáot, azaz a fajlagos energiafogyasztás csökkentését, illetve a megújuló energiák fokozottabb hasznosítását prioritásként kezeli. Az EU-nak az utóbbira vonatkozóan irányelvbe foglalt programja van, és ez hazánkra is kötelezettséget ró. Ehhez igazodik mind az EU, mind Magyarország energetikai beruházásokat támogató pályázati rendszere, amely a megújuló energiaforrásokat, köztük a geotermikus energiát hasznosítani kívánó intézményeket, vállalkozásokat vissza nem térítend juttatásban részesíti. 3.1.2.1.2 M szaki és gazdasági megvalósíthatóság A kommunális hasznosításoknál termálvízf tés átállítása földgáztüzelésre az esetek dönt többségében m szakilag nehézséget nem okoz, legfeljebb kellemetlenséget, amennyiben a rég nem használt, de meglév kazánokat üzemképes állapotba kell hozni. Nem ritka, hogy a kazánüzemre egyébként is szükség van csúcsidej kiegészít f tés biztosítására, így az átállás elvileg még egyszer bb. Amint a bemutatott két példa (Szeged, Szarvas) mutatja, a gyors átállás a földgáztüzelésre a f tési költség jelent s növekedésével járna, amit értelemszer en a h fogyasztók kénytelenek megfizetni függetlenül attól, hogy magánszemélyekr l, vagy intézményekr l van szó. Egészen más a helyzet a termálvíz energetikai hasznosítóinak túlnyomó részét jelent mez gazdasági üzemeknél, azon belül is a kertészeteknél, ahol szinte kizárólag a termálvíz az egyetlen energiaforrás. A földgáztüzeléshez tehát el ször valamilyen 23

messzir l ki kell építeni a vezetéket, természetesen ki kell fizetni a hálózatfejlesztési hozzájárulást, és kazánokat kell telepíteni lehet leg új épületekben a kiegészít gépészeti és biztonságtechnikai berendezésekkel együtt. Mindezt 100%-ban saját forrásból, mivel a földgázhasználat bevezetésére semmilyen állami és/vagy uniós támogatás nincs. Példánknál maradva az Árpád Rt-nél legalább 50MW névleges kazánteljesítményre lenne szükség, ami milliárdos nagyságrend beruházást igényelne. Ilyen fejlesztési forrással sem az Árpád Rt., sem más üzem nem rendelkezik. 3.1.2.1.3 Fenntarthatóság, megújuló képesség A földgáz, mint fosszilis energiahordozó nem megújuló. Kitermelésével a készletek fogynak, és el re jelezhet az az id pont, amikor már nem fog a rendelkezésünkre állni, ha csak addig nem csökkentjük és nem szüntetjük meg teljesen a felhasználást. A geotermikus energiára azt mondják, hogy korlátozottan megújuló energiaforrás. Ez valóban így is van, mint ahogy a többi megújuló energiafajta (biomassza, nap, szél, víz) is ilyen. Ezen nincs semmi meglep, hiszen a véges Földön semmi nem lehet korlátlan. A kérdés tehát az, hogy a felhasználás és a folyamatos megújulás milyen arányban áll egymással. Erre vonatkozóan a Magyar Geológiai Szolgálat végzett számításokat, meghatározva Magyarország statikus és dinamikus (megújuló) geotermikus energiakészletét. A kapott értékeket összehasonlították a felhasználás tényszámaival, és arra a megállapításra jutottak, hogy a geotermikus energia hasznosításának növeléséhez a forrás földtani oldalról biztosított, a termelés fenntartható módon akár nagyságrenddel is növelhet. A földh hasznosításhoz azonban közvetít közegre is szükség van, és amint a világon szinte mindenhol, ez nálunk is a termálvíz. Így ennek megújuló képességét is meg kell vizsgálni. Természetesen ez sem korlátlan, és a tartós kitermelés hatására a nyomásszintek általában csökkennek úgy Magyarországon, mint bárhol a világon. Hazánkban például a több évtizede termeltetett hévíztárolók nyomásszintje kisebb vagy nagyobb mértékben csökkent. A folyamat azonban 6-8 éve megállt, s t megfordult. S bár a termálkutak nyugalmi szintjének emelkedése még messze nem olyan mérték, mint amilyen korábban a csökkenés volt, a jelenségb l arra következtethetünk, hogy a kitermelés és az utánpótlódás egyensúlyba került, illetve az utóbbi némileg meg is haladta az el bbit. Megkockáztatható az a kijelentés, hogy a jelenlegi kitermelési ütem fenntarthatónak tekinthet. 3.1.2.1.4 Környezetvédelem A földgáz eltüzelésével a leveg t szennyezzük, még ha a legkisebb mértékben is az összes fosszilis tüzel anyag közül, a visszasajtolás nélküli termálvíz hasznosítással a felszíni vizeket és a talajt szennyezzük. Kérdés: melyiket válasszuk inkább, melyik ujjunkat harapjuk? A válaszadáshoz az almát kell összehasonlítani a körtével objektívan. Az MGtE még nem találkozott olyannal, akinek ez sikerült volna. Igaz, próbálkozást sem igen tapasztaltunk. Így nem marad más hátra, mint annak számba vétele, amit biztosan tudunk. A fosszilis energiaforrások eltüzelésével az egyéb káros anyagoktól eltekintve biztosan keletkezik széndioxid, ami a földi üvegházhatást fokozó gáz. A CO 2 kibocsátás globális csökkentése olyan jelent ség, hogy több igen magas szint nemzetközi konferencia is foglalkozott vele, a Kiotói Jegyz könyv pedig országokra lebontva meg is határozta a csökkentés szükséges mértékét. A széndioxid kibocsátás csökkentése tehát korunk egyetemes emberi törekvése. A víz hasonlóan fontos környezeti elem, mint a leveg. Védelme a szennyezésekt l 24