BÁTASZÉK VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009-2015 (VÉGLEGES VÁLTOZAT)
ELFOGADTA BÁTASZÉK VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELİ-TESTÜLETE 2/2010.(I.21.) KT HATÁROZATÁVAL KÉSZÜLT: 2009. DECEMBER 2
1. A VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 5 1.1. A VÁROS MINT A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG TAGJA... 5 1.2. A VÁROS SZEREPE A TÉRSÉGI MUNKAMEGOSZTÁSBAN... 16 2. VÁROSI SZINTŐ HELYZETÉRTÉKELÉS... 21 2.1. VÁROSSZERKEZET... 22 2.2. GAZDASÁG... 24 2.3. TÁRSADALOM... 30 2.4. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET... 36 2.5. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK... 42 2.6. KORÁBBI IDİSZAK FEJLESZTÉSEI... 51 2.7. SWOT ANALÍZIS... 54 3. VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE... 59 3.1. A VÁROSRÉSZEK AZONOSÍTÁSA... 59 3.2. A VÁROSRÉSZEK BEMUTATÁSA, HELYZETELEMZÉS... 60 3.2.1. I. VÁROSRÉSZ BELVÁROS... 60 3.2.2. II. VÁROSRÉSZ - KÜLSİ VÁROSRÉSZ... 63 4. STRATÉGIA... 65 4.1. A VÁROS JÖVİKÉPE... 65 4.2. FEJLESZTÉSI CÉLOK A VÁROSRA ÉS A VÁROSRÉSZEKRE... 67 4.2.1. ÁTFOGÓ CÉL... 67 4.2.2. KONKRÉT (TEMATIKUS) KÖZÉPTÁVÚ VÁROSFEJLESZTÉSI CÉLOK... 67 4.2.3. HORIZONTÁLIS CÉLOK... 73 4.2.4. VÁROSRÉSZEKHEZ KAPCSOLÓDÓ CÉLOK... 75 4.2.4.1. BELVÁROS... 75 4.2.4.2. KÜLSİ VÁROSRÉSZ... 77 4.2.5. CÉLHIERARCHIA... 81 4.3. A STRATÉGIAI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK... 83 4.3.1. AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSÉNEK MÓDSZERTANA... 83 4.3.2. AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE... 84 4.3.3. AZ AKCIÓTERÜLETEN TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK... 86 4.3.4. ANTI-SZEGREGÁCIÓS TEENDİK... 92 5. FENNTARTHATÓSÁG... 93 3
6. A STRATÉGIA KÜLSİ ÉS BELSİ ÖSSZEFÜGGÉSEI... 95 7. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FİBB KOCKÁZATAI... 96 8. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA... 99 8.1. NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŐ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK... 99 8.2. AZ INTEGRÁLT STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK... 100 8.3. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI... 104 8.4. INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ... 104 9. PARTNERSÉG... 105 10. AZ IVS EREDMÉNYEINEK NYOMON KÖVETÉSE... 109 4
1. A VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 1.1. A város mint a szekszárd-tolnai kistérség tagja Elhelyezkedés Forrás: szekszardikisterseg.hu 5
Bátaszék a Dél-dunántúli régióban, Tolna megye délkeleti részén, a Szekszárdi kistérségben, a Dél-Tolna mikrotérségben fekszik. A város elhelyezkedését a kistérségben, a megyében, a régióban illetve az országban az alábbi térkép mutatja: A Szekszárdi kistérség a megye 5 kistérsége közül a legnagyobb területő: 1028 km², ami a megye összterületének 28%-a. Kistérség neve Székhelye Terület Lélekszám (km2) (2007. január 1.) Település Bonyhádi kistérség Bonyhád 377,50 29 324 21 Dombóvári kistérség Dombóvár 509,02 34 293 16 Paksi kistérség Paks 756,83 49 332 14 Szekszárdi kistérség Szekszárd 1 031,66 87 010 26 Tamási kistérség Tamási 1 028,20 41 007 32 Forrás: wikipedia.hu A kistérség központi szerepet tölt be a megye életében. Ezt a funkciót erısíti Szekszárd, mely kistérségi központ és megyeszékhely is egyben. A kistérség településkapcsolatai alapján 4 mikrotérségre és Szekszárd Megyei Jogú Városra osztható. A 4 mikrotérség a következı: Dél-Tolna mikrotérség: Bátaszék központtal, Alsónána, Alsónyék, Báta, Pörböly és Várdomb települések alkotják Sárközi mikrotérség: Decs központtal, İcsény, Sárpilis, Szálka települések alkotják. Zomba és Térsége: Zomba központtal, Harc, Kéty, Felsınána, Murga Kistormás, Kölesd, Medina, Szedres és Tengelic települések alkotják. Tolnai mikrotérség: Tolna központtal Bogyiszló, Fadd, Fácánkert és Sióagárd települések alkotják. A szekszárdi kistérség településeinek száma népességnagyság-kategóriák szerint: 10 000 49 999 Terület, 50 km2 000 A települések száma népességnagyságkategóriák szerint Eb- Kistérség Település bıl: város 499 500 999 1000 5000 4999 9999 A 120 feletti népsőrőségő Népsőrőség, településeken fı/km2 lakók aránya, % Szekszárdi 26 3 2 10 11 1 2 1 032 83,6 54,4 Forrás: KSH 2007 6
Demográfiai helyzet A kistérség nemcsak a megye legnagyobb területő kistérsége, hanem a legmagasabb népességszámú is. A népesség számát a csökkenı születési hányad, a magas halandóság és a lakosság vándorlásának hatásai alakítják: a kistérségnek 2004-ben még 90 496 lakosa volt, ami 2009-ben már csak 88 174 fı. A 88 174 fı 26 településen él, a lakosság több, mint 60 %-a a három városban, 9 %-a pedig 1000 fı alatti kistelepüléseken. A térség településszerkezete elég változatos: 3 város, 2 nagyközség, 8 község és 13 kisközség található területén. A lakosság korcsoportok szerinti összetétele az általános tendenciának - elöregedı társadalom megfelelıen alakul. A legfontosabb demográfiai mutatók: Természetes Belföldi Belföldi Települések Élve- vándorláslási vándor- Lakónépesség az év Városok Halálozárodás, és idısebb szapo- A 60 éves átlagos szüle- tés külön- külön- végén népessége népessége fogyás népesség bözet bözet ( ) aránya az Kistérség állandó változása népességbıl a 2001. 2000 2007. az év fı év az év végén ezer lakosra évi átlaga ezer végén, % végéhez, % lakosra Szekszárdi 86 297-4,3 52 334 3 319 9,3 12,9-5,0-4,0-2,7 21,2 Forrás: KSH 2007 A kistérség lakossága 1997-2009 között az alábbiak szerint alakult: ÉV 1997 2000 2002 2004 2006 2007 2008 2009 LAKOSSÁG 92653 91897 91167 90497 89515 89076 88591 88174 forrás: szekszadikisterseg.hu A fenti adatsor grafikus ábrázolása jól kirajzolja a nésesség alakulásának trendjét: 7
A kistérség lakosságának változása 93000 92000 91000 90000 89000 88000 87000 86000 85000 92653 91897 91167 90497 89515 89076 88591 88174 1997 2000 2002 2004 2006 2007 2008 2009 LAKOSSÁG Forrás: szekszardikisterseg.hu A fogyó népesség mellett komoly probléma a népesség elöregedése, amely a térség versenyképességének, fenntartható fejlıdésének gátja lehet. A kistérség lakosságának 21,73 %-a 60 év feletti. Vannak un. elöregedett települések, ahol különösen magas, a kistérségi átlagot is meghaladó a 60 év feletti lakosság súlya. Kiemelkedıen magas értékkel jellemezhetı Murga, ahol a lakosság 26,6 %-a sorolható ebbe a kategóriába. Emellett Tengelic (25,1 %) Báta (24,5 %), Sióagárd (24,4 %) és Bátaszék (23,5 %) településeken magas a 60 év felettiek aránya. Mindhárom város 21 % feletti értékkel jellemezhetı. Összesen 19 településen élnek 20 % feletti arányban a 60 év felettiek, ami az elmúlt idıszakhoz (21 település) képest javulást mutat. Nem kedvezı a helyzet a 14 év alatti korosztály esetében, arányuk 6 településen, Felsınánán, Alsónyéken, Sárpilisen, Faddon, Kölesden és Medinán haladja meg a 15 %- ot, ami csökkenés az elmúlt idıszakhoz képest. A kistérségben a 14 év alattiak (13,4 %) aránya rosszabb a megyei arányhoz (17,03 %) képest. A kistérségben 15 596 gyermek és fiatalkorú él. A teljes népesség demográfia jellemzıihez képest kevesebb korosztálybeli (57,9 %) él a városokban. Foglalkoztatás A kistérségben a lakosság 36,5%-a rendelkezik munkával, a munkaképes korúak aránya a teljes lakossághoz viszonyítva 55,5%. A munkavállalók közel 2/3-át foglalkoztatja a szolgáltatói ágazat, majd az ipar, építıipar következik (36%), a mezıgazdaságban dolgozók aránya mindössze 8%. 8
A munkaerı több mint ötöde alapvégzettségő (8 osztály vagy alatta), ez különösen a kistelepüléseken mezıgazdaságban dolgozókra jellemzı. Közel azonos a szakmai oklevéllel és az érettségivel rendelkezı dolgozók aránya (31%, ill. 30%). A felsıfokú végzettségőek aránya 18%, viszont közel 70%-uk Szekszárdon koncentrálódik. A kistérségre is jellemzı, hogy minél kisebb a település lélekszáma, annál több az alacsonyabb végzettségőek száma. A regisztrált munkanélküliek aránya az utóbbi években a 7-8 % között váltakozott (jelenleg 7,9%), ez az országos átlagnál rosszabb, de a megyei átlagnál jobb, ám akadnak olyan települések, ahol tartósan 10%, sıt 15-20% körüli munkanélküliség jellemzı. Ha a nemek között vizsgáljuk a munkanélküliség arányait, általánosságban megállapítható (egy kistelepülés kivételével), hogy a férfiak körében magasabb ez az arány. Az egyik legsúlyosabb problémája a kistérségnek a tartós munkanélküliek (180 napon hosszabb ideig) magas száma, illetve aránya (a munkanélküliek közel 50%-a). A fenti tények tükrében észrevehetıek bizonyos tényezık, melyek okozói lehetnek a kistérség foglalkoztatási helyzetének. A térségben kevés a befektetı, azok is a városokba, elsısorban a megyeszékhelyre orientálódnak. A térség kiváló természeti feltételekkel rendelkezik a mezıgazdasági tevékenységhez, azonban ahogy az agrárium nemzetgazdasági és foglalkoztatáspolitikai szerepe leértékelıdik, úgy a kistérségben korábbi idıszakban meghatározó szerepet játszó mezıgazdaságban is egyre kevesebb munkavállalóra van szüksége, ez különösen érzékenyen érinti a kistelepüléseket. Az ipar és a szolgáltatás területén az elmúlt években meghatározó jelentıségő vállalkozások szőntek meg, vagy alakultak át (húsfeldolgozó, Áfész), melyek komoly munkaerıt foglalkoztattak. A kistérségben található munkanélküliek nagy része alapvégzettségő, vagy a munkaerıpiacon nehezen értékesíthetı szakmával rendelkezik, ezen kívül a mezıgazdaságban dolgozók átlagéletkora 50 év felett van. Erre a problémára lehet megoldás a munkanélküliség kezelésére szolgáló aktív eszközök közül a képzés, a vállalkozóvá válás támogatása, illetve a fiatal gazdák támogatása. További probléma, hogy kevés az idegen nyelvet beszélı munkavállaló a térségben, amely elsısorban a turisztika, idegenforgalom szempontjából lenne igen fontos. A hátrányos helyzető és tanulási nehézségekkel küzdı fiatalok munkanélkülivé válásának esélye nagy, különösen a zsáktelepüléseken, ennek megelızésére az oktatási rendszerben kell felzárkóztató programokkal tevékenykedni. Az iskolából kimaradó, lemorzsolódó fiataloknak alternatív képzési programok keretében kell a szakképesítés megszerzését biztosítani, különös tekintettel a roma népességre, hiszen számuk a tartós munkanélküliek között igen magas. Foglalkoztatottak, nyilvántartott álláskeresık, személyi jövedelemadó: 9
A mezıgazdaság ipar A nyilván- A Az A Egy adófizetıre jutó A 180 napon túl személyi és erdı- és az szolgáltatások álláskezdıtartott pálya- személyi Az ezer nyilvántartott jövedelemadóalapot képezı gazdál- kodás ipar keresık építı- jövedelem lakosra álláskeresık -adó jutó jövedelem Kistérség adózók aránya a foglalkoztatottjai az aránya a száma, munkavállalási összes foglalkoztatott nyilvántartott 2007 korú állandó Ft, 2007 százalékában, 2001. álláskeresıkbıl népességbıl, %, február 1. %, 2007 2007 Szekszárdi 7,5 35,5 57,0 7,3 3,8 52,1 10,2 440 1 649 741 313 215 Forrás: KSH 2007 A Szekszárd-tolnai kistérség éghajlati viszonyai, napfénygazdagsága, természeti értékei igen kedvezıek, amelyek alkalmassá teszik a gabonafélék, szılı és gyümölcsfélék magas szintő, minıségi termesztésére, illetve élelmiszerek elıállítására. A természeti értékek, melyek közül egyik a térséget keletrıl határoló Duna, valamint az alacsony környezetszennyezés lehetıvé teszik az eddig kevésbé kihasznált idegenforgalmi, turisztikai lehetıségek megvalósítását. A térségben mőködı vállalkozások, gazdálkodó szervezete változatos üzemméretei, piaci alkalmazkodásuk és magas együttmőködési hajlandóságuk pozitívum a térség gazdasági életében, mindehhez hozzájárul, hogy egyre növekszik a közepes és nagyobb birtokon gazdálkodó vállalkozók száma. A kistérség erıssége a magas borkultúra, a termelési hagyományok, emellett a hozzá kapcsolódó fesztiválok, illetve a borturizmus a térség idegenforgalmának egyre jelentısebb részét képezik. Regisztrált vállalkozások száma a kistérségben: Regisztrált vállalkozások száma ipar, Kistérség mezıgazdaság szolgáltatás ebbıl: építıipar összesen társas ezer lakosra ágban Szekszárdi 841 1 604 7 607 10 052 3 654 116 Forrás: KSH 2007 A térségi vállalkozások aránya nemzetgazdasági ágak szerint (becslés): A térség összes vállalkozásához viszonyított %-os arány Mezıgazdaság 6,6 Ipar, építıipar 21,6 Kereskedelem, javítás 26,9 Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás 4,3 Ingatlan-, szállítás, posta és távközlés 31,8 Egyéb 8,8 10
A térségi vállalkozások száma a foglalkoztatotti létszám-kategóriák szerint (becslés) 1-9 fıt 250 és 10-19 20-49 50-249 foglalkoztat több Vállalkozásszám (db.) 9960 162 120 45 13 A kistérség gazdasági szerkezete, kialakult termékstruktúrája révén a kistérségi kereteken túlmutató gazdaságfejlesztési programok célterülete. A kistérség gazdaságfejlesztési programjainak a helyi adottságokra is építı, diverzifikált gazdaságszerkezet kialakulásának irányába ható programokat kell támogatnia. A mezıgazdasági termékek feldolgozottsági szintje és a helyben hozzáadott értéke alacsony, kihasználatlanok a térség termék diverzifikációt biztosító adottságai. Hiányoznak a helyi minıségi mezıgazdasági termékek marketingjére szakosodott értékesítési csatornák. Egyik fı prioritás a mezıgazdasági vállalkozások támogatása, a térség mezıgazdasági termékeinek hatékonyabb feldolgozását és értékesítését segítı fejlesztések. A mezıgazdaságban élık jövedelmi viszonyai szezonális jellegőek. Ennek kiküszöbölése célja a prioritásnak, a mezıgazdaságból élık jövedelem biztonságának növelése érdekében támogatni kell az alternatív jövedelemszerzést biztosító fejlesztéseket. A kistérségre alacsony tıkebeáramlás jellemzı, a beáramlott tıke nagyon koncentrált, elsısorban Szekszárdot érinti. A kistérségi gazdaságfejlesztés általános céljai az új termelı és szolgáltató ágazatok, vállalkozások térségbe történı letelepítése, illetve ilyen típusú vállalkozások tevékenységének dinamizálása, a helyben képzıdött jövedelmek térségbe történı befektetésének biztosítása. A térség gazdasági fejlıdését eredményezheti az idegenforgalmi bevételek emelkedése. A térség turisztikai kínálatának sokszínősége az idelátogatók igényének széles körét elégetheti ki. A vonzerık jelentıs része a vízparthoz kötıdnek, megalapozva ezzel a vízparti üdülést, a vízi sportokat és a horgászatot, részben pedig az ökoturizmus és a vadászturizmus alapjait testesítik meg. Szekszárd térsége a bor és a gasztronómia tekintetében is jelentıs múlttal rendelkezik. Emellett a kistérség sokszínőségét eredményezi a változatos kultúrák találkozása, az egyedi népmővészet (sárközi, sióagárdi népviselet) jelenléte. A térség termékfejlesztéssel akár nagyobb tömeg megmozgatására is alkalmas, vállalkozások sorának jelentheti a megélhetést. A turizmus Szekszárd és térsége gazdagságának egyik kiugrási lehetıségét hordozza magában. A kistérség vállalkozásai között a KKV-k túlsúlya dominál. Ezek a kisvállalkozások a nagy vállalatokkal ellentétben nem rendelkeznek megfelelı vezetési, pénzügyi ismeretekkel. 11
A KKV-k versenyhátrányukat együttmőködések kialakításával (pl. klaszeterek) csökkenthetik, hisz méretüknél fogva nem képesek a sikeres piaci helytálláshoz. Összességében az alábbi intézkedések megvalósulása eredményezheti a helyi gazdaság fejlıdését, a térség foglalkoztató képességének növelését: A kis és középvállalkozások dinamizálása a vállatok közötti együttmőködések erısítésével. A kistérségben létrejött 2005 évben az autóipari klaszter és kezdeményezés indult a fa és bútoripari klaszter megalakítására is. A kistérségbe irányuló tıkebefektetések elısegítését célzó programok és kedvezményrendszerek kialakítása. Az elmúlt években évrıl-évre csökkent a tıkebefektetés, sıt helyben tartása is komoly gondot jelent a térség számára. A korszerő termékstruktúra kialakítására képes középvállalkozások megerısödésének elısegítése, versenyképességük, piaci hatékonyságuk növelése. A meglévı támogatásokat minél többen igénybe kívánják venni, ezáltal az elızıekben megfogalmazott célokat elérni. Minıségbiztosítás fejlesztése. Egyre több vállalkozás alakítja ki minıségbiztosítási rendszerét és fejleszti azt tovább. Ipari parkok, ipari telephelyek, kapcsolódó létesítmények kialakítása. Szekszárd fejlesztései között szerepel az Ipari Park területén az infrastrukturális háttér megteremtése több-kevesebb sikerrel. Az Ipari Parkban 12 cég telepedett le a meglévı épületekben. Innovációs központja, inkubátorháza még nincs a kistérségnek. Szerkezetváltást segítı programok indítása a mezıgazdaságban, termeltetı és értékesítési szövetkezetek megalakítása. Ennek az intézkedésnek a megvalósítására a jövıben rendkívül nagy hangsúlyt kell fektetni. A kereskedelem, vendéglátás helyzete a kistérségben: Ebbıl Kiskeresk festékek, Kistérség edelmi élelmisze vasáruk, üzlet rüzlet és ruházati barkács- és összesen összesen áruház üzlet anyagok üzlete építési Jármőüzlet és üzemanyagtelep Kiskereskedelmi étterem Ebbıl: Vendéglátóhely Gyógyszertálátóhely tízezer Vendég- üzlet, tízezer cukrász lakosra lakosra da Szekszárdi 1 544 453 180 107 116 179 18 434 295 50 Forrás: KSH 2007 Az idegenforgalom helyzete: 12
Kereskedelmi szálláshely Magánszálláshely ebbıl: külföldi átlagos egy tartózkodási re jutó férıhely Kistérség Vendégéjszaka külföldi hely éjszaka ebbıl: Férı- vendég férıhely idı, vendég éjszaka éjszaka átlagos egy szállásadóra jutó tartózkodási vendégéjszaka idı, éjszaka Szekszárdi 2 288 69 319 13 279 2,1 30,3 487 4 862 936 2,3 69,5 Forrás: KSH 2007 Közlekedési infrastruktúra Az egész dél-dunántúli régiót kedvezı földrajzi fekvése - három szomszédos ország közelsége, kapcsolat a Balatonnal, a Dunával és a Drávával - kedvezı közlekedésföldrajzi pozícióra predesztinálja, azonban a régió 22 kistérségének mindegyikében aggasztó a közúti közlekedés helyzete. A szekszárdi kistérség közlekedési infrastruktúráját az alacsony vonalsőrőség, a lassú haladási sebesség és a rossz útminıség jellemzi. A kistérség legforgalmasabb és legfontosabb fıútja, a 6-os út Tolnát érinti, Szekszárdtól északra halad el Bonyhád, Pécs felé, ezzel ugyan elkerülve a megyeszékhelyet, de olyan közel futva a városhoz, hogy ez nem rontja annak megközelíthetıségét. A kistérség harmadik városát, Bátaszéket az 56-os út érinti, amely a 6-os úthoz csatlakozik. Az I. rendő utak sőrősége az országos átlag alatti. Az utak burkolatának állapota gyorsan romlik, magas az élettartamon túli utak aránya. A 6-os fıúton különösen a nehézmotoros jármővek mennyisége okoz gondot, az út egyik legforgalmasabb szakasza a Paks és Tolna városa közé esı: itt a forgalom lelassult, az elızések ellehetetlenültek, a,,jármőkonvojok kialakulása gyakori, a szabálytalan elızések miatt rossz a közlekedésbiztonság. A fıutak közül a Bátaszéken véget érı 55. sz. fıút jelzılámpás csomópontjában, illetve Szekszárdon, az 56-os út bevezetı szakaszán fordulnak még elı idıszakosan torlódások, fokozva a környezetkárosítást. A kistérség városaiból a fıváros elérhetısége az elmúlt idıszakban igen rossz volt, 60 km/h az átlagos utazási sebesség (kevesebben választják a közvetlen összeköttetést biztosító 6-os utat, többen inkább az M7 autópályán utaznak a fıvárosba). A keletnyugat irányú forgalmat a 61, 62, 63. számú fıutak bonyolítják, az ezeken való haladás összességében lassú, jellemzıen hosszúak a településeken átkelı szakaszok. A kistérség komoly közlekedési hiányossága, hogy nincs közvetlen összeköttetés Szekszárd és Dombóvár között (a megye két nagy gazdasági kapacitással rendelkezı városa közötti út hiánya a városok gazdasági potenciálját is kedvezıtlenül befolyásolja). A kistérség közlekedési gondjain jelentısen enyhített a 2003-ban átadott szekszárdi Duna-híd, amely újabb kapcsolatot jelentett a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld között, valamint mentesítette a bajai és a dunaföldvári hidat, és nagy logisztikai kapacitást teremtett a városnak. Kétség 13
kívül a legjelentısebb, s várhatóan a legnagyobb hatású közlekedést érintı fejlesztés az M6-os út megvalósítása, ami nemcsak a 6-os úttal eddig is érintett két kistérségi várost kapcsolja be az országos közlekedési fıúthálózatba, de Bátaszéket is, jelentısen növelve ezzel a város társadalmi-gazdasági potenciálját. Megemlítendı még az M9-es gyorsforgalmi út továbbfejlesztésére vonatkozó elképzelés is, ami tovább javítaná a kistérség közlekedési helyzetét és elérhetıségét. A kistérség vasúti közlekedésére jellemzı, hogy a területén vasúti fıvonal nem halad keresztül, kicsi a vonalsőrőség; a szolgáltatás színvonala, a mellékvonalak mőszaki állapota, minısége elmarad a kívánatostól. A kistérséget a Sárbogárd-Szekszárd- Bátaszék és a kelet-nyugati irányú Dombóvár-Bátaszék-Baja vasútvonal érinti. A nemzetközi vasúti forgalomba való kapcsolódás elsısorban átszállásokkal lehetséges, a kistérségben nem fut villamosított vasútvonal. A Duna, mint vízi út elsısorban a nemzetközi kereskedelemben kap szerepet, egy korszerő nemzetközi kikötı kialakításával Szekszárdon nyílna lehetıség a vízi közlekedés elınyeinek kihasználására. Oktatás A kistérség (és a megye) felsıfokú oktatása a megyeszékhelyen koncentrálódik. Itt található a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Fıiskolai Kara. Ez Szekszárd elsı - és egyben egyetlen felsıoktatási intézménye. A Kar öt tudományterületen képez hallgatókat. A Bologna folyamat eredményeként jelenleg hét (BA) alapszak: kommunikáció és médiatudomány, környezetkultúra, magyar, óvodapedagógus, szociális munka, tanító, turizmus-vendéglátás szak, valamint öt felsıfokú szakképzési szak: csecsemı- és gyermeknevelı-gondozó, idegenforgalmi szakmenedzser, ifjúságsegítı, moderátor, valamint vendéglátó szakmenedzser szak jelenti képzési kínálatát. Ezen kívül továbbképzési hely is. Szekszárdon kihelyezett tagozata mőködik a Gábor Dénes Fıiskolának. A középfokú oktatás a városokba koncentrálódik; összesen 9 középiskola mőködik a kistérségben. A gimnáziumok, szakközépiskolák legnagyobb problémája a diákok elvándorlása. Oktatás, kultúra néhány jellemzıje a kistérségben: 14
Kistérség Általános Gimnáziumi Egy gyermekcsoportra iskolai Szakközépiskolai Szakiskolai jutó nappali tagozatos tanulók ezer óvodás lakosra gyermek Ebbıl: nappali tagozaton Települési könyvtárak kölcsönzött könyvtári egységei egy olvasóra Felsıfokú alap- és mesterképzésben részt vevı hallgató ezer lakosra Mozilátogatás ezer lakosra Szekszárdi 22 78,1 20,1 30,5 24,2 16,7 8,8 19 339 Forrás: KSH 2007 Térségi szereplık A kistérségi szereplık felismerték a térségi összefogás és az átfogó, nagyobb területi egységeket kezelı fejlesztési programok elınyeit, mert a térségben élık által megfogalmazott fejlesztési igények természete és forrásigénye szükségessé teszi azt. A települések elıtt álló legfontosabb feladatok között szerepel a közlekedésfejlesztés, a településeket érintı legjelentısebb környezetvédelmi problémák között a szennyvíz- és a hulladékkezelés áll. A települések többsége úgy ítéli meg, hogy saját gazdaságfejlesztı eszközei nincsenek, illetve igen korlátosak. A gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos témáknak az önkormányzatok többségében nincs felelıse. A lakosság számára a közlekedés és a munkahelyteremtés a legfontosabb kérdés, melyek teljes mértékben összecsengenek a fent említett többi szféra fejlesztési igényeivel. A lakosság és a civil szféra számára fontos társadalmi, gazdasági és környezeti biztonság megteremtéséhez szükséges feltételek megalapozott és összefogással megvalósított fejlesztési programok segítségével teremthetık meg. A civil társadalom, a civil szervezetek erısödését jelzi, hogy 2003. május óta mőködik a megyei Civil Szolgáltató Központ. A Központ célja az állampolgári öntevékeny és társadalmi önszervezıdésen alapuló, nonprofit, önsegítı és közhasznú közösségek szervezeti és szakmai megerısítése, és újabbak létrejöttének elısegítése a megyében, így a kistérségben is. A Központ adatbázisában a kistérség területén található 109 civil szervezet regisztráltatta magát. A megyei civil szervezetek közül ma a Szekszárd-tolnai kistérségben mőködik a legtöbb egyesület, alapítvány és közhasznú társaság. Ezek a megyében mőködı összes civil szervezet 31%-át teszik ki. Ezen szervezetek közül településfejlesztési célú (helyi társadalmi élet szervezése, térségfejlesztés) szervezet 5,1%. A kistérségben koncentrálódik a megye vállalkozásainak igen jelentıs része. A vállalkozások sőrősége közel 50%-kal haladja meg a kistérségben a megyei átlagot. A vállalkozások számának alakulása csak néhány településen mutat csökkenı értéket. 15
A 9 fınél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások aránya kiemelkedıen magas, 96%. Gazdasági ágak szerinti megoszlás alapján a kereskedelem, javítás területén a társas vállalkozások aránya a legmagasabb a Szekszárd-tolnai kistérségben, egyéni vállalkozók pedig az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás ágban képviselik a legmagasabb hányadot. Mezıgazdaság területén az egyéni vállalkozások súlya magasabb a kistérségben, mint a társas vállalkozásoké. Az elmúlt idıszakban több jelentıs mérető cég zárta be kapuit, mezıgazdaság területén több TSZ is felszámolásra került. Ugyanakkor a cégbezárások mellett nagyobb volumenben nem létesültek új munkahelyek. Évrıl-évre csökken a térségbe befektetett külföldi tıke mértéke, melynek egyik okaként a helyi gazdaságfejlesztı szervezetek és a térségi menedzsment hiányát kell megemlíteni. A vállalkozások versenyképességének fokozásához a közmővesítés és a közlekedésfejlesztés is fontos eszköz kell, hogy legyen a kistérségben. 1.2. A város szerepe a térségi munkamegosztásban Bátaszék fontos közúti és vasúti csomópont ma is - annak ellenére, hogy a régióközpontot a várossal összekötı Pécs-Bátaszék vasútvonal megszőnt -, mert két fontos vonal - a Pécs-Budapest, illetve a Dombóvár-Baja vonal itt keresztezi egymást, továbbá a településen halad át és találkozik az 56. sz. szekszárd-mohácsi, illetve az 55. számú szegedi (bajai) II. rendő fıútvonal. A tömegközlekedést vasútállomás és távolsági autóbuszmegálló segíti. Bátaszék földrajzi adottságaiból eredıen erıs mezıgazdasági hagyományokkal rendelkezik. A mezıgazdaság különbözı ágainak termeléséhez a síkság és dombvidék találkozása teremt kedvezı feltételeket. A Szekszárd és Mohács közötti dombvidék keleti lejtıin és fennsíkjain évszázadok óta virágzó gyümölcs- és szılıkultúra alakult ki, és meghatározó a gabonatermelés is. A szılı nagy hányada modern, nagyüzemi telepítés, de jelentıs a kisparcellás, magántelepítéső szılımővelés is. A településen ma is üzemel a Búzakalász Mezıgazdasági Szövetkezet és a Szekszárdi Mezıgazdasági Rt. Szılészete és gyümölcsöse, de jelentıs földterületek kerültek magántulajdonba. A Gemenci Állami Erdı és Vadgazdaság Rt. üzemegysége a Bátaszéki Erdészet. Feladata az erdıterület folyamatos kezelése és megırzése, illetve az újraerdısítés. A település jelentıs súlyú gazdálkodó szervezetei közül a Wienerberger Téglaipari Rt. bátaszéki gyáregysége fıleg Porotherm rendszerő falazóelemei gyártásáról híres. A BÁT-GRILL Kft baromfivágóhíd és feldolgozó üzeme jelentıs szerepet játszik a környék baromfihússal való ellátásában és egyben a város legtöbb dolgozót foglalkoztató üzeme. A Bátmetáll Termelı és Kereskedelmi Kft. zsírzó gombok, zsírzó szelencék, fémforgácsolással készült termékek, fém munkavédelmi eszközök, kötények, kesztyők gyártásával foglalkozik. 16
Az Alisca Bau Építı Kft. mély és magasépítı tevékenysége országszerte ismert. Szennyvízcsatorna-hálózat, szennyvíztisztító telep, támfalépítés és pince megerısítés, csarnoképítés, mőemléki épületek felújítása tartozik tevékenységük körébe. A Közúti Építı és Szolgáltató Kft. beton és aszfalt utak, térburkolatok építését, javítását végzi Tolna megye számos településén. Sári építıanyag kereskedés, valamint Auto Magic Trand Bt. néven autókereskedés mőködik a város területén. A település és környékének kereskedelmi hálózatára az a jellemzı, hogy kis és közepes cégekbıl áll. Közülük a legnagyobb a Bátaszék és Vidéke ÁFÉSZ. 1990 után Bátaszéken a kereskedelemben is jelentıs szervezeti változás zajlott le. Az ÁFÉSZ-üzletek mellett gyorsan szaporodtak az új gazdasági társaságok, boltok, vendéglátóhelyek a városban. A változásokat jól példázza az 1990-ben alakult Talizmán Kereskedelmi Kft. A Talizmán Vendéglı sikeres mőködése tette lehetıvé, hogy a kft. 1993-tól kereskedelemmel is foglalkozzon, s rövid idı alatt szép sikereket érjen el. A város és a közvetlen vonzáskörzet lakóinak ellátásában nagy szerepet vállal két multinacionális kereskedelmi lánc (Spar, Lidl) megjelenése a településen. A Bátaszék és Vidéke Takarékszövetkezet 12 településre kiterjedve folytatja tevékenységét, de jelentıs forgalmat bonyolít le a Postahivatal keretei között mőködı Postabank is. Bátaszéken mőködik a szekszárdi OTP kirendeltség bátaszéki fiókja. A város életének biztonságára a további négy települést ellátó rendırörs mellett az 1992- ben alakult polgárırség, és a történelmi hagyományokkal rendelkezı Önkéntes Tőzoltó Egyesület ügyel, ami 2007 óta szintén térségi feladatokat is ellát. Az egészségügyi ellátást a Központi Orvosi Rendelı és annak speciális szakrendelései biztosítják, valamint két gyógyszertár. Térségi feladatokat több település ellátását biztosítja a fogorvosi szakellátás, az orvosi ügyelet. Az Idısek Klubja 30 férıhellyel nappali ellátást nyújtó intézmény, mely több mint 100 idıs ember házi gondozását is vállalja. Számos szociális szolgáltatás: a jelzırendszeres házi segítségnyújtás, a védınıi szolgálat, a családsegítı szolgálat hasonlóan a gyermekjóléti szolgálathoz több településre kiterjedı hatáskörrel mőködik. A megyei fenntartású Szivárvány idısek Otthonában emelt komfortú körülmények között 100 idıs ember él. Bátaszék oktatási rendszere az 1960-as 70-es években alakult ki. 1963 óta mőködik a településen a II. Géza Gimnázium teljessé téve ezzel a város térségre is ható közoktatási kínálatát (a gimnázium 15 település tanulóit vonzza). Az általános iskolában német 17
nemzetiségi oktatás is folyik, 5 tanszékes zeneiskola, valamint gyógypedagógiai és rajztagozat is van. A 2009. évtıl a város két másik település önkormányzatával megalapított társulás formájában látja el közoktatási funkcióit a Bátaszék-Alsónyék-Pörböly Mikrotérségi Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Gimnázium és Pedagógiai Szakszolgálat keretében. A nagymérető fedett lelátóval, öltözıkkel, edzıteremmel rendelkezı sportpálya, valamint az általános iskolához kapcsolódó tornacsarnok a tornaórák mellett számos sport és társadalmi rendezvénynek ad helyet, jelentıs szerepet töltve be ezzel mind a város, mind a térség életében. A térségi Tanuszoda létesítése tovább javította az oktatási intézmények infrastrukturális lehetıségeit. A három napközi otthonos óvodában 211 gyerek 9 csoportban részesül oktatásban. A szülık így választhatnak a német nemzetiségő nyelvoktatásra, a keresztény szellemiségő nevelésre és az egészséges életmódra való nevelésre szakosodó intézmények között. Jelenleg egy 10 férıhelyes bölcsıde mőködik a városban, de a folyó beruházás a Perczel utcai integrált bölcsıde-óvoda komplexum - elkészülte után, túl azon, hogy közös térbe, korszerő körülmények közé kerülnek az óvodák, igény esetén lehetıség lesz egy újabb 10 fıs bölcsıdei csoport indítására is. 1984-ben közös összefogással, lakossági segítséggel újult meg a Petıfi Sándor Mővelıdési Ház, amely 250 fı befogadására alkalmas színházteremmel, kiállító teremmel és klubszobával rendelkezik, s amelynek kiemelkedı szerepe volt és van a térség kulturális életének szervezésében, fejlesztésében, mára azonban szolgáltatásaival, építészeti megoldásával és technikai felszereltségével már nem éri el a kívánt színvonalat. Nem megoldott a jelenlegi feltételek között a Dr. Csanády György magángyőjtemény érdemei szerinti bemutatása sem, ami Bátaszék és környékének régészeti, néprajzi és településtörténeti anyagára épül. A katolikus templom oratóriuma otthona az egyházmővészeti kiállításnak, a Tájház pedig a város és térség hagyományait, tárgyi emlékeit mutatja be. A város kulturális vonzerejének fontos eleme a katolikus templom melletti romkert, amelyre több kulturális rendezvény is épül (Romkerti esték, stb.) Ugyancsak korszerősítésre vár az 1958-ban alakult könyvtár, ami 35566 kötettel, közel 1139 hangzóanyaggal, 291 db körüli dia- és videofilmmel rendelkezik, s ami a térség egyetlen ilyen funkciót betöltı intézménye. Szabadpolcos rendszerben felnıtt- és gyermekrészleggel mőködik, olvasóterem és zenesarok áll az érdeklıdık rendelkezésére. A sportolni vágyó fiatalok számára változatos lehetıséget a Diák Sportkör szakosztályai biztosítanak. A tanévet évente visszatérı megyei és országos sportrendezvények fogják össze. A labdajátékokon kívül népszerőek a mozgásmővészeti szakkör és a diákturisztikai csoport foglalkozásai is. 18
A Bátaszéki Sport Egyesület karate, kosárlabda és labdarúgó szakosztállyal mőködik. A legnagyobb népszerőségnek örvendı labdarúgó szakosztály ifi és felnıtt csapatai a megyei bajnokságban vesznek részt. A versenysport mellett az egyesület nagy hangsúlyt fektet a tömegsportra is: az öregfiúk focicsapata, a mozgáskorlátozottak gyógytornája és az asszonytorna az egészség, a jó közérzet megırzését célozza. Több éves múltra tekintenek vissza Bátaszék nemzetközi kapcsolatai is. A cikádori apátság alapításának 850 éves évfordulója alkalmából tartott rendezvénysorozat alatt 1992-ben ünnepélyes keretek között írt alá testvérvárosi szerzıdést Bátaszék a Baden- Württenberg Besigheim nevő német városával. 1996-ban a romániai Gyergyóditró, 1997- ben a szlovákiai Nagysalló települések lettek Bátaszék testvértelepülései. Cserelátogatások, cseretáborozások, közös kulturális és sportrendezvények nyújtanak alkalmat a települések lakói közti barátság elmélyülésére, egymás jobb megismerésére. A testvérvárosi kapcsolaton kívül iskolák, egyesületek, csoportok tartanak fenn baráti kapcsolatot határon túliakkal. A hagyományos általános iskolai matematikai versenyeken szlovákiai diákok is részt vesznek, Dunaszerdahelyrıl, Somorjáról, Galántáról. A Bátaszéki Sport Egyesületnek az ausztriai Felbach és a német Friedrichschafen városával vannak kapcsolatai, a bátaszéki Székely Baráti Kör pedig az erdélyi Csíkszépvíz és Csornakeresztúr lakóival alakított ki baráti kapcsolatokat. A Gemenci erdı, a Duna közelsége, és a számos vízfolyás nagyszerő vadászati, halászati lehetıségeket biztosít az e sportot kedvelık számára. Bátaszék, mint a szekszárdi történelmi borvidék része számos, még kiaknázatlan turisztikai lehetıséget rejt magában, elsısorban tanyáival és borpincéivel. Az idelátogatókat a Talizmán étterem igen jó fıztje várja, a TIR Motel pedig szálláslehetıséget biztosít. Bátaszék kistérségi központi szerepe elsısorban az alábbi, több településre kiterjedıen ellátó szerepet betöltı intézményrendszerében nyilvánul meg: Államigazgatás Bátaszék Város Polgármesteri Hivatala körjegyzıségként mőködik Alsónyék településsel. A bátaszéki hivatal keretei között mőködı Városi Gyámhivatal, Okmányiroda, Építésügyi Hatósági Iroda 7 településre kiterjedıen lát el hatósági feladatot, végez ügyintézést. Ezek a települések a következık: Bátaszék, Alsónyék, Alsónána, Báta, Pörböly, Sárpilis, Várdomb. Oktatás A bátaszéki oktatási intézmények a szomszédos településekkel társult formában - a Bátaszék-Alsónyék-Pörböly Mikrotérségi Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Gimnázium és Pedagógiai Szakszolgálat keretei 19
Egészségügy, szociális ellátás Rendırség, polgárırség, tőzoltóság között - mőködnek. Ez az intézmény a 3 település teljes körő oktatásintegrációjával jött létre, de egyes szakmai feladatok ellátásában Báta, Bátaapáti és Mórágy is társult az intézményhez. Az általános iskola 527 tanulója közül 416 bátaszéki. A 111 vidéki diák a város tágabb környezetébıl, 10 településrıl jár a bátaszéki iskolába. Hasonló a helyzet a gimnázium esetében is. A gimnáziumba beiratkozott 258 tanulóból 138 a bátaszéki és 110 a vidéki diák. 12 fı Bátaszék tágabb környezetébıl, köztük Bajáról és Szekszárdról jár. A PPP program keretei között épült tanuszoda a Bátaszék környezetében lévı települések lakói számára is biztosítja az úszástanulás, sportolás lehetıségét. Bátaszéken 4 háziorvos, 2 fogász szakorvos, 1 gyermekorvos végez betegellátást. A Fogorvosi szakellátás Bátaszékre, Alsónánára, Alsónyékre, Bátára, Mórágyra, Pörbölyre és Várdombra terjed ki. A városban mőködı orvosi ügyelet Bátaszék, Báta, Bátaapáti, Alsónána, Alsónyék, Mórágy, Pörböly, Várdomb településeket érinti. A Védınıi szolgálat Bátaszéken, Alsónánán és Pörbölyön látja el szakfeladatát. A Gondozási Központ házi segítségnyújtást, családsegítést és gyermek jóléti szolgáltatást, jelzırendszeres házi segítségnyújtást végez Bátaszéken, Alsónánán, Alsónyéken, Bátán, Pörbölyön, Sárpilisen, Várdombon. A városba telepített - a Tolna Megyei Önkormányzat által fenntartott - 100 férıhelyes Szivárvány Idısek Otthona mintegy 55 fı számára nyújt munkalehetıséget. Az intézmény ellátási területe az egész megyére kiterjed. A Bátaszéki Rendırörs 4 településen lát el szolgálatot. Bátaszék, Alsónyék, Báta, Pörböly településeken. A városban mőködı Bátaszék Város Polgárır Egyesülete Alsónyéken és Mórágyon is teljesít szolgálatot. A Bátaszéki Önkéntes Tőzoltó Köztestület mőködési területe a környezı településekre is kiterjed. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy Bátaszék tényleges vonzáskörzete túl mutat a Dél- Tolna mikrotérségen. A legszélesebb hatókört a város oktatási intézményei által nyújtott szolgáltatások rajzolják meg. Az alábbi Internetes forrásból származó térkép segítségével érzékeltetni kívánjuk a városnak a Dél-Tolna mikrotérségen túli vonzerejét. (Megjegyzés: a térképen nem szerepel az érintett települések közül Szekszárd, Decs, İcsény) 20
Forrás: http://maps.google.hu Jelmagyarázat: piros vonal a település a mikrotérség, a Dél-Tolna Társulás tagja, kék vonal - a település a vonzáskörzetbe tartozik számos szolgáltatás okán, zöld vonal a település lakói bizonyos funkciókat igénybe vesznek Bátaszéken 2. VÁROSI SZINTŐ HELYZETÉRTÉKELÉS A város jelentıségét megalapozta, hogy a Balkánról Buda, illetve Bécs és Nyugat-Európa felé vezetı kontinentális vízi és szárazföldi utak e területen haladtak keresztül. Ezért ez a terület már a honfoglalás elıtt, a bronzkorban is lakott volt. A vaskorban a kelta települések helyén alakultak az elsı római telephelyek. A Duna hajózhatóvá tett csatornái, a buda-eszéki út megépítése a vidék kultúrájának rohamos fellendüléséhez vezetett. A rómaiak jelenlétét a Rác hegyen talált római sírok és a kövesdi malom mellett feltárt római épület alapjai bizonyítják. A római korban a birodalom limese a Duna mentén húzódott, tehát az útvonal egyúttal fontos hadiút is volt. Bátaszék az államalapítás korában királyi birtok volt, II. Géza 1142-ben itt alapította az elsı magyarországi ciszterci apátságot, és a feltételezések szerint Széknek nevezte el a helyet. A ciszterciek Cikádornak hívták monostorukat és a települést, majd 1420-tól, amikor az apátság a bencések tulajdonába került, újból a Szék elnevezést használták. A Bátaszék névalakkal 1535-ben találkozunk elıször. A cisztereknek jelentıs szerepük volt a kolostor környékének lecsapolásában és a község dombjainak szılıvel való betelepítésében. A település legfontosabb vonzereje a közlekedésben elfoglalt központi szerepbıl adódott. A vízi és szárazföldi utak fókuszában fekvı település a só szállítása, bor- és marhakereskedelem révén hamar jelentıs településsé, a környék központjává fejlıdött. Már a 15. század elsı felében mezıvárosi rangot kapott. 21
A török hódoltság idején a lakosság többsége elmenekült, vagy lemészárolták. Helyükre a törökök rácokat telepítettek. A törökök utáni újjáépítést szerb-horvát, majd pedig Németországból behívott telepesek biztosították. A település fejlıdését az 1739-es pestisjárvány sem tudta lassítani. A 18. század közepére Bátaszék ismét jelentıs mezıvárossá fejlıdött. Lakossága meghaladta a 2000-et, a németek mellett jelentıs magyar és szerb népesség is élt a városban. Bátaszék visszakapta vásártartási jogát, és Tolna megye egyik leggyorsabban fejlıdı városává vált. A 1800-as években az európai polgárháborúk elıl lovas szekerekkel menekülve Ukrajnából cigányok érkeztek a településre. Az idetelepülı cigányok a lovári nyelvet beszélték és beszélik ma is. A legtöbben vályogvetéssel foglalkoztak, de voltak üstfoltozó és fúrókészítı mesterek is, sıt akadtak, akik mozgó kovácsmőhellyel járták a vidéket. A következı nagy fejlıdési hullám a XIX. század második felében érte el a települést, amikor itt alakult ki Tolna megye Dombóvár után második legnagyobb vasúti csomópontja. A vasútépítés az iparosodásra és a mezıgazdasági termények gyorsabb piacra juttatására is ösztönzıleg hatott. Malom, téglagyár, sajtüzem, fonoda épült. Az 1860-as évek közepén egy tőzvészben a település nagy része megsemmisült, az újjáépítés azonban gyorsan megtörtént. A fejlıdés innen töretlen volt az I. világháborúig. A századforduló legnagyobb eseménye az új neogótikus templom felépítése volt, amelyet 1903-ban szenteltek föl. Hofhauser Antal budapesti mőépítész-tanár a Bátaszéki templommal Közép-Európában is jelentıséggel bíró építészeti alkotást valósított meg. Az I. világháború után erıteljes népmozgás volt tapasztalható. 1921-ben a helyi szerb kisebbség egy-két család kivételével papostól, tanítóstól Jugoszláviába költözött. A II. világháború végén pedig több ezer svábot telepítették ki Németországba. Helyükre bukovinai székelyeket és felvidéki magyarokat telepítettek be. Bátaszék lakossága az 1940-es évek végére így nagyobb részt kicserélıdött. A 20. század második felétıl ez a többféle gyökerő népesség építi a települést és formálja kultúráját. Az 1950-es évektıl a fejlesztések iránya elsısorban a megyeszékhelyre, Szekszárdra és a közeli Baja városába irányult. Ez jelentıs táj-energiákat vont el Bátaszék térségébıl, miután a faluról városokba áramló népesség a nagyobb településekre költözött. Bátaszék újból csak 1995-ben nyerte el a városi rangot. 2.1. Városszerkezet A település szerkezetét az úthálózat és az elsısorban a domborzati viszonyokból fakadó tájszerkezet és használat határozza meg. 22
Bátaszék történetileg kialakult útvonalak találkozásában fekszik. Észak-déli irányban az 56 sz. másodrendő - Szekszárd-Mohács-Udvar - fıút metszi. Ebbıl ágazik ki az igazgatási terület északi részén kelet felé az 55 sz. Bátaszék-Baja-Szeged ll. rendő fıút, nyugat felé pedig az 5603 sz. Bátaszék-Bonyhád összekötı út. Bátaszék központi belterülete az utak metszéspontjában alakult ki. Az igazgatási területen fekvı két kistelepülés, Kövesd és Lajvér a bonyhádi útról leágazó önkormányzati utakon közelíthetı meg. A közúthálózat mellett a vasúthálózat is a településszerkezet meghatározó eleme. Keletnyugati irányban a közutak nyomvonalát követi a Dombóvár-Bátaszék és a Bátaszék- Baja vasútvonal. Észak felıl a Sárbogárd-Szekszárd-Bátaszék vasútvonal éri el a várost. A településen két, markánsan elütı domborzati adottságú terület találkozik. A Bátaszék- Pécs vasútvonaltól keletre a táj síkvidéki jellegő, nyugatra a Szekszárd-Geresdi dombság szelíd lankái jelennek meg. A történetileg kialakult tájhasználat a természeti adottságokat követi. Az igazgatási terület egyenletesen sík keleti harmadán a szántóföldi növénytermesztés dominál, amit csak néhány kisebb erdıtömb, illetve a vízfolyásokat követı keskeny gyepsáv szakít meg. Itt, a városhoz közel alakultak ki a nagyobb mezıgazdasági jellegő üzemek, állattartó telepek is. A vasúttól nyugatra húzódó változatosabb felszínő, dombvidéki területen a tájhasználat is változatosabb. A jó fekvéső, lankás domboldalakat szılı- és gyümölcsültetvények borítják, az észak-déli irányú dombhátakon kisebb kiterjedéső szántóföldek terülnek el. A dombhátak közötti völgyekben természeti értéket képviselı gyepfelületek és keskenyebb erdısávok húzódnak. Az igazgatási terület Mórággyal határos részét nagykiterjedéső erdı borítja. Markáns mővi elem a Kövesdtıl délre található agyagbánya, aminek kitermelése, illetve a letermelt területek rekultivációja folyamatos. A kitermelt nyersanyagot a Kövesd és a vasút között elterülı téglagyárban dolgozzák fel, amelynek mőködése azonban jelenleg szünetel. A település legjelentısebb állandó vízfolyása az igazgatási terület északi szélét nyugatkelet irányban metszı, majd a várost kelet felıl határoló, és az igazgatási területet délen elhagyó Lajvér-patak (Sárvíz). Ebbe folyik bele a település középsı területeinek csapadékvizét összegyőjtı, idıszakosnak tekinthetı Kövesdi-árok és Cigány-árok. Kevésbé jelentıs vízfolyás a külterület keleti szélén kanyargó Rárós-csatorna. A központi belterület az egyenletes felszínő valamikori ártér kissé kiemelkedı szigetén alakult ki. A bronzkor óta lakott hely fejlıdését a területén áthaladó kontinentális szárazföldi és vízi kereskedelmi útvonalaknak köszönhette. A város ısi magját a cisztercita rend által a mai katolikus templom mellett épített templom, rendház és gazdasági épületek alkották. Az apátsághoz tartozó település a törökdúlás elıtt a mai 23
Vörösmarty, Petıfi, Zrínyi, Sóház és Szabadság utcák területét foglalta el. A török kiőzését követıen rácok telepedtek meg a településen, és a korábbi szerkezethez kapcsolódva a mai Magyar, Szabadság, Baross, Ságvári és Kálvária utcák területén építkeztek. A XVll. században néhány szerb család betelepítésével alakult ki a Széchenyi, Erzsébet, és Ferenc utca. A településszerkezetre ekkor még a védelemre berendezkedett, keskeny, zegzugos utcákra felfőzött aprótelkes beépítés volt a jellemzı. A településszerkezet a XVlll. században, a német betelepítés következtében szabályos elrendezéső és beépítéső, nagytelkes, egymásra merıleges vezetéső utcákkal bıvült. Elıször a fıutak mentén (Budai út, Bajai út) nıtt a település, majd kialakult a teljes keleti városrész. A XlX. század végén, a vasút megépítését követıen hozták létre a vasúthoz kapcsolódó utcákat (Orbán, Flórián és Ady Endre utcák), majd a századforduló után folyamatosan épült össze a városközpont és a vasút környéki településrész (Perczel utca és Hunyadi utca). A nyugati városrész kertvárosias jellegő, családiházas és sorházas beépítéső utcái, illetve a keleti városrész és a Sárvíz közti Patak utca a XX. század második felében épültek be. Bátaszék városközpontja jól lehatárolható, igazi településközpont, funkcióját tekintve vegyes terület. Településközpont vegyes területbe sorolható a Szentháromság tér és a Szent István tér környéke, valamint a Budai út két oldala a Kápolna utcáig. Itt található a városi szintő közintézmények zöme jelentıs lakófunkcióval kiegészülve. A gazdasági területek a vasúthoz kapcsolódóan a Bonyhádi út északi és déli oldalán, illetve az 56 sz. út déli, Mohács felıli bevezetı szakasza mentén alakultak ki. Az egyetlen mőködı rekreációs terület a város déli szélén található sportpálya. Bátaszék zöldterületei elsısorban az újabbkori beépítéső városrészben, pontszerően helyezkednek el, nem alkotnak zöldfelületi rendszert. 2.2. Gazdaság A város a rendszerváltás elıtt a megye legiparosodottabb települései közé tartozott. Legnagyobb foglalkoztatói a MÁV, a téglagyár és a Búzakalász MGTSZ voltak, emellett számos ipari vállalat és szövetkezet mőködött itt. A gazdasági recesszió és a privatizáció számos gazdálkodó szervezetet csıdbe juttatott, vagy a foglalkoztatási volumenben következett be visszaesés. Ma a legjelentısebb foglalkoztató az önkormányzat, az intézmények és a városba telepített száz férıhelyes öregek otthona. Bátaszék jelenlegi ipari struktúrája összetett. A recessziós idıszakot a több lábon álló vállalkozások élték túl. Két varroda, két fémfeldolgozó ipari vállalkozás, malomüzem, építıanyag ipar, élelmiszeripar képviselik az ipari húzóerıt. Ipari parkja nincs a településnek, de van elképzelés a fejlesztési tervekben a kialakítására. 24
Ma is jelentıs foglalkoztató a mezıgazdaság. A termıterületek nagy része mintegy 2/3-a, 3330 ha a szántóföld. Emellett jelentıs a szılı-és gyümölcskultúra. A város a szekszárdi borvidék szélén fekszik. Helyi gyümölcs és borfeldolgozásra is alakultak kisüzemek, amelyek a munkaerı szükségletüket helyi lakosokból biztosítják. Az állattenyésztési potenciál is jelentıs. A város nyugati részén egy több száz férıhelyes sertéstelep mőködik magántulajdonban, illetve a várostól délre egy szövetkezet 100 férıhelyes szarvasmarhatelepet tart fenn. Az élelmiszer-feldolgozó ipar helyi reprezentánsa a baromfifeldolgozó üzem. A regisztrált vállalkozások, illetve a mőködı vállalkozások számának alakulása 2001-2007 között: Mőködı vállalkozások száma Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és Idıszak (átalakulásra kötelezett és megszőnı megszőnı gazdálkodási gazdálkodási formákkal együtt, év formákkal együtt, az év során, végén) (db) vállalkozási demográfia szerint) (db) 2001. év 597 403 2002. év 596 420 2003. év 594 405 2004. év 604 396 2005. év 589 388 2006. év 553 368 2007. év 555 347 Forrás: KSH Statinfo Regisztrált Ebbıl vállalkozás korlátolt felelısségő társaság betéti társaság egyéni vállalkozás 555 73 76 390 Forrás: KSH 2007 Az M6-os autópálya építéséhez (melynek befejezési határideje 2010. március 30.) 34 bejelentett vállalkozás kötıdik, ezek várhatóan az autópálya építés befejeztével megszőnnek. A mőködı vállalkozások számát nemzetgazdasági áganként az alábbi táblázat foglalja össze: 25
Idıszak Mezıgazdaság vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás, halgazdálkodás 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 32 29 32 33 26 30 29 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, 52 57 53 58 57 53 48 gız-, vízellátás Építıipar 54 65 65 68 67 57 50 Kereskedelem, javítás 107 110 100 97 97 87 84 Szálláshelyszolgáltatás, 16 16 15 12 16 15 15 vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés 32 30 21 22 19 18 18 Pénzügyi közvetítés 6 3 9 10 10 12 17 Ingatlanügyletek 75 69 68 60 60 56 50 Oktatás 8 9 10 10 9 9 8 Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Forrás: KSH Statinfo 9 11 7 7 8 10 9 12 21 25 19 19 21 19 Bátaszék legnagyobb (legtöbb fıt foglalkoztató vagy legnagyobb árbevételt elérı) vállalkozásai a következık: 1. Bát-Grill Kft. 7140 Bátaszék, Mohácsi út 2. Wienerberger Zrt. 1119 Budapest, Bártfai utca 34. 3. Alisca Bau Kft. 7140 Bátaszék, Bonyhádi út 30. 4. Bátmetall Kft. 7140 Bátaszék, Szentháromság tér 3. 5. Dél-Tolna Közmő Kft. 7140 Bátaszék, Mohácsi út. 6. Bátaszék és Vidéke Áfész 7140 Bátaszék, Szabadság utca 13. 7. Közúti Építı és Szolgáltató Kft. 7140 Bátaszék, Bonyhádi őt 28. 2009. évben a legtöbb iparőzési adót fizetı 10 adóalany Bátaszéken: 1. Strabag AG Mo-i Fióktelepe 1135 Budapest, Szegedi út 35-37. 2. Wienerberger Zrt. 1119 Budapest, Bártfai utca 34. 3. Colas Hungária Kft. 7100 Szekszárd, Palánki út 41. 4. Frissbeton Kft. 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 3. 5. Bát-Grill Kft. 7140 Bátaszék, Mohácsi út 6. Alisca Bau Kft. 7140 Bátaszék, Bonyhádi út 30. 26