A MONORI ÉS DABASI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK ENERGIAGAZDÁLKODÁSI KIEGÉSZÍTÉSE

Készült a Monori és a Dabasi Önkormányzati Területfejlesztési Társulás megbízásából A MONORI ÉS DABASI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK ENERGIAGAZDÁLKODÁSI KIEGÉSZÍTÉSE HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS PROGRAMJAVASLAT VITAANYAG: helyzetértékelés és előzetes programjavaslat a Kistérségi Területfejlesztési Társulások tagjai számára az energiagazdálkodási programrésszeal kiegészített Környezetvédelmi Program megalapozásához Budapest, 2002. augusztushó DHV Magyarország Kft. 1134 Budapest, Váci út 45/B Tel: 340-95-60, 320-98-70 Fax: 340-95-63

TARTALOMJEGYZÉK 2 1. Bevezetés... 3 2. A kistérségek fejlesztésének környezetvédelmi és energetikai összefüggései... 4 3. A Monori és Dabasi kistérség legfontosabb energetikai feladatai... 6 4. Az energetikai helyzet általános áttekintése... 7 5. Magyarország energiaellátási helyzete... 11 6. A Monori és a Dabasi kistérség energiaellátási helyzete... 14 6.1 Villamosenergia... 15 6.2 Földgáz... 18 6.3 Egyéb energiahordozók... 21 7. Energiatakarékossági potenciál felmérése... 23 8. A Monori és Dabasi kistérség önkormányzati energiagazdálkodási kérdései... 24 9. Lakossági energiatakarékosság... 26 10. Megújuló energiaforrások használata... 29 10.1 Napenergia hasznosítás... 29 10.2 Biomassza energetikai hasznosítása... 31 10.3 Kommunális hulladékgazdálkodás... 33 11. Környezeti elemek védelme, hatótényezők és hatások... 34 11.1 Levegőtisztaság-védelem... 35 11.2 Zaj és rezgésvédelem... 36 11.3 Föld- és vízvédelem... 37 11.4 A táj- és természet védelem... 38 11.5 A települési és épített környezet védelme... 40

A MONORI ÉS A DABASI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK ENERGIAGAZDÁLKODÁSI KIEGÉSZÍTÉSE 3 1. Bevezetés A Monori és a Dabasi kistérség környezeti állapotával, a környezetvédelem térségi összefüggéseivel többször is foglalkoztak a kistérségi társulási ülések. A dabasi Ország Közepe Kistérség 1999-ben elfogadott ffejlesztési koncepciója (PESTTERV, 1999.) előírja a környezetvédelmi program készítését, melyet a monori kistérségre is kiterjesztettekésre került. A környezetvédelmi program kidolgozására a Monori ONORI és a Dabasi Kistérségi Területfejlesztési Társulások ÉS A DABASI KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS közösen benyújtott pályázatával elnyert Környezetvédelmi Alap Céltámogatás adott lehetőséget, mely az elkészült anyag energetikai résszel történő kiegészítését is támogatta. A környezetvédelmi kérdések megoldása ugyanis elválaszthatatlan az energetikai kérdések megfelelő kezelése nélkül. Az elkészült tanulmány elősegítette a két kistérség környezet- és természetvédelmi kérdéseinek feladatainak megfelelő kezelését. E tanulmány azonban, de ez nem tekinthető lehet lezárt koncepciónak, hiszen a követelmények elvárási szintje folyamatosan és erőteljesen emelkedik, az értékek megőrzése, a károsító tényezők mérséklése, sőt a fenntartható fejlődés követelménye nemcsak a globális, hanem a térségi, így a nagy- és kistérségi feladatok terén is tudatos és előrelátó tervezést és gyakran egészen új megoldásokat követel. Az EU jogharmonizáció, az alapvető közösségi jogszabályok, irányelvek átvétele a csatlakozás feltétele. Ugyanazon kérdésekre néhány éven belül merőben más szemléletű válaszokat kell adni. A környezetvédelem és az energetika közös területe a hulladékok kezelése, a hulladékgazdálkodás. A jelen vizsgálathoz alapul szolgáló tanulmány az 1996-ban életbelépett 1995. évi LIII. sz. környezetvédelmi törvény alapján született meg. Az időközben életbelépett 2002. évi XLIII. számú, a hulladékgazdálkodásról szóló törvény alapvetően új helyzetet teremtett ezen a minden érintett önkormányzat által kiemelt fontosságúnak nyilvánított területen. Ebben a kérdéskörben különösen igaz, hogy a települések közötti együttműködés, a kistérség egészét érintő megoldások lehetnek célravezetőek. A hulladékok ártalmatlanításánál eddig alkalmazott tüneti kezelés helyett a valódi megoldások nyernek teret, olyanok, melyek alapvetően új lehetőségeket nyitnak a helyi energiaforrások biztosítására, és a súlyos környezeti kockázatok csökkentését is lehetővé teszik. A két kistérség a néhány éven belül várható EU csatlakozás következtében, kedvező fekvésénél fogva soha nem látott gazdasági, társadalmi fejlődés előtt áll. E fejlődést nem akadályozhatja energiahiány. Alapvető követelmény a minden energiahordozóra kiterjedő folyamatos és biztonságos energiaellátás. Az ellátásbiztonság országos, sőt európai szintű feladat. Az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások hasznosítása terén ugyanakkor éppen a helyi és kistérségi feladatmegoldások kerülnek előtérbe. Egyik sem nélkülözheti a másikat. A globális klímaváltozás megelőzése

4 érdekében a kistérségek is tehetnek lépéseket azzal, hogy a fosszilis energiahordozók helyett a megújuló energiaforrások használatba vételét valósítják meg. A fenntartható fejlődés követelményének érvényesítése minden cselekvési szinten egyenrangú feleket feltételez. Az energetika által okozott globális, országhatárokon átnyúló és lokális környezeti ártalmak összefüggnek egymással. Az adott településnek vagy kistérségnek is pontosan meghatározható feladatai vannak az ártalmak csökkentése területén. A környezetvédelem, a természetvédelem, az épített környezet, az egészség és a lakótér állapotának védelme, a jelenlegi, esetenként igen rossz helyzet megváltoztatása mindenki érdeke, és éppen az ott lakók, a helyi önkormányzatok és nem utolsósorban a kistérségi társulások tehetnek érte a legtöbbet. Az eddig elkészült kistérségfejlesztési koncepciók a táj-, természet- és környezetvédelem kérdését kulcskérdésnek tekintették, hiszen a kistérség természeti kincsei, arculatának értékei, a kialakítás alatt lévő minőségi lakókörnyezet vonzerőt jelentenek mind a gazdaság, mind a turisztika tekintetében, és nagyban hozzájárulnak a térség felértékelődéséhez. Az energetikai fejezet, mely főleg az energia-ellátás kérdéseivel, a takarékosság elvének érvényesítésével, az igen értékessé váló megújuló energetikai potenciál fokozatos használatba vételével foglalkozik, a kistérségfejlesztési koncepció fontos részévé válhat. 2. A kistérségek fejlesztésének környezetvédelmi és energetikai összefüggései A kistérségfejlesztési koncepciók, valamint a kistérségek környezeti állapotára vonatkozó vizsgálatok a környezetvédelmi program prioritásait a következőképpen fogalmazták meg: A meglevő és potenciális szennyeződések, ill. károsodások elhárítása, A környezeti közbiztonság megteremtése, A szilárd kommunális hulladékok ártalmatlanítása, A meglevő környezeti értékek védelme, A táji természeti örökség megőrzése, értékességének tudatosítása, A károsodott részek rehabilitációja. Mindezek a prioritások energetikai összefüggésekkel is rendelkeznek. A környezetvédelmi alaptanulmány elkészítésénél minden környezeti elemre és környezetvédelmi szakágra kiterjedő részletes vizsgálatokat és helyzetértékelést végeztek. Ezt követően kerültek meghatározásra azok a konkrét feladatok, melyek megoldására - a hatóságok kötelezettek, - a helyhatóságok intézkedési joggal rendelkeznek, - a társadalmi szerveződések igazi feladatokat vállalhatnak, - a lakosság aktív támogatása elérhető, hiszen tevékenyen részt vehet az életét, körülményeit alapvetően meghatározó lakókörnyezet egészségessé, vonzóvá, élhetővé alakításában. A feladatok megfogalmazását az energetika környezeti összefüggéseit figyelembe véve egészítettük ki. A konkrét feladatok, melyek megoldása szükséges: Minőségi ivóvízellátás,

5 A kommunális szennyvízkezelés megoldása (mechanikai és biológiai), Az ivóvízhálózat és a szennyvíz-csatornahálózat teljes lakott területi kiépítése, A tisztított szennyvíz megfelelő elvezetése, hasznosítása, A csatornahálózatra történő kötelező lakossági rákötés, Felszíni és felszín alatti vizek védelme, Korszerű hulladékgazdálkodás bevezetése, Szelektív hulladékgyűjtés, a hulladékkezelés teljes körű megoldása, a hulladékok energia-tartalmának hasznosítása, A regionális hulladéklerakók megfelelő kezelése, ártalmatlanítása, rehabilitációja, Az illegális hulladéklerakás felszámolása (szankciók), Mezőgazdasági hulladékok energetikai hasznosítása, Települési környezet rendezetté tétele, az igényesség ösztönzése, A csapadékvíz elvezetése, hasznosítása (kistérségi program keretében), Az ipari tevékenységek szigorú ellenőrzése annak érdekében, hogy a környezetet terhelő hatások mérséklődjenek, a káros emissziók megszűnjenek, hulladékmentes vagy hulladékszegény technológiák kerüljenek alkalmazásra. A helyi szabályok szigorúbb betartatása, Szilárd burkolatú belterületi úthálózat teljes kiépítése, Építési előírások betartásának megkövetelése, hővédelmi követelmények érvényesítése, A lakossági energiatakarékosság támogatása, M5 autópálya, 4. sz. főút, 50. sz. út zajkibocsátásának és légszennyezésének csökkentése, A külterületi helyi úthálózat javítása (lehetőleg pormentesítése, homokmegkötés) A tervezett települési elkerülő utak megépítése, Kerékpárutak építése, Külterületi terület-felhasználás rendezése, a növényi, állat- és rovarkárosítók visszaszorítása, Belvízelvezetés, Talajpusztulás, parlagterületek gyomosodásának megállítása, energetikai növénytermesztés, Erdők fogyásának megállítása, szigorúbb erdőgazdálkodás, telepítés, Magánkézben lévő erdők megfelelő kezelése, Értékes mezőgazdasági területek beépítésének megakadályozása, Táj-, természet-, klímavédelem, A megmaradt értékes természeti állapotú területek megóvása, Közgondolkodás formálása, A lakosság érdemi tájékoztatása, tudatformálása, bevonása a döntések előkészítésébe, a feladatok megoldásába, A környezeti kultúra általános emelése Valamennyi felsorolt feladat megoldása fontos és szükséges. A két kistérségnek felkészültnek kell lennie arra, hogy a közeljövő intenzív területfejlesztési lehetőségeit minél nagyobb mértékben kiaknázza. A változások során

6 folyamatosan érvényesíteniük kell a fő környezet- és természetvédelmi követelményeket, a meglévő környezeti és táji értékek megőrzésének, az energiaigények maradéktalan kielégítésének, a fenntartható fejlődés kívánalmai szerint a kistérségi és helyi megújuló energetikai potenciál növekvő hasznosításának követelményét. A hulladékgazdálkodásnak elő kell segítenie az önálló energia-ellátást és a talajerő-utánpótlás korszerű megoldását. (A legnagyobb mennyiségben használt nitrogén műtrágyák földgázból készülnek.) A prioritások érvényre jutása, a célok megvalósítása érdekében a környezetvédelmi anyag és az energetikai kiegészítés is előfeltételnek tekinti a környezeti nevelés és a környezeti tudatformálás színvonalának jelentős emelését. 3. A Monori és Dabasi kistérség legfontosabb energetikai feladatai Az energetikai feladatok megoldásánál - a környezetvédelemmel összhangban - az alábbi prioritásokat kell figyelembe venni: A két kistérség energiaellátási biztonságának megőrzése, az igények változásához illeszkedő folyamatos fejlesztés. A lakosság, a közintézmények, a vállalkozások, az oktatási, egészségügyi, sport-, szabadidős, kulturális, stb. intézmények folyamatos és biztonságos ellátása mindazon energiahordozókkal, energetikai szolgáltatásokkal, amelyekre azoknak szükségük és valódi igényük van. Megfelelés az energiatakarékossági követelményeknek, a véges készletek megóvása, a fenntartható fejlődés követelményének. A helyi megújuló energiaforrások minél nagyobb mértékű hasznosítása. Folyamatos képzés, a lakosság, a vállalkozások energia- és környezet-tudatának formálása. Az energia- és környezettudatosság folyamatos fejlesztése, a kulturáltság minden területen való emelése. A megvalósításhoz meg kell határozni a megoldás módját, a megoldási szinteket, a felelőségi köröket és az anyagi feltételek megteremtésének módját. Az anyagi feltételek megteremtésének feladata tűnik a legnehezebbnek, de ehhez figyelembe kell venni a következőket: A feladatok egy részének elvégzése szinte semmilyen pénzügyi forrás bevonását nem igényli. A civil szervezetek, a lakosság aktivitásával ezek a kérdések megoldhatók, és a kialakult kedvező helyzet folyamatosan fenntartható. A feladatok másik részének elvégzéséhez rendelkezésre állnak az anyagi feltételek, csak gondosabb előkészítéssel, jobb szervezéssel, az önkormányzatok aktivitásával, hatékony civil kontrollal, a minőségi követelmények maradéktalan érvényesítésével kell a feladatok megoldását elősegíteni. A feladatok harmadik része valóban jelentős anyagi ráfordítást igényel, de a szükséges összeg előteremtésére megvan a lehetőség. A lehetőségek ma már igen sokrétűek. Hazai és nemzetközi pályázatok útján, szponzorok felkutatásával, vállalkozások indításával, működőtőke bevonásával, a lakosság

7 anyagi hozzájárulásával hatalmas tőke koncentrálható a két kistérségre. Ezen a téren éppen a kistérségi önkormányzati társulások tehetik a legtöbbet. Az energetikai célok megvalósításához rendelkezésre álló pénzügyi alapok: Hazai: Német szénsegély hitelkonstrukció, Energiatakarékossági Hitelprogram - önkormányzati közintézményi alprogram - távhő-rekonstrukciós alprogram Energiatakarékossági Forgóalap (Phare, EBRD, EIB) Panelhitel, Garanciaalap, Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat, Széchenyi Terv különböző fejlesztés-támogató programjai Széchenyi Terv energetikai programjai Magánvállalkozási alapok, melyek harmadik feles finanszírozásban, vagy még inkább ún. ESCO formában érhetők el. Külföldi: Európai Uniós programok SAVE II. az energiahatékonyság javításáért ALTENER program a megújuló energia cselekvési programok, privát és közberuházások ösztönzésére THERMIE program, műszaki fejlesztés az energiafelhasználás racionalizálására SYNERGY program különböző energetikai programok kidolgozásához UNDP program megújuló használat elősegítésére USAID programok Különböző országok kétoldalú támogatási programjai A támogatási lehetőségek igen kedvezőek, sokrétűek, de gyakran változnak. A létrejövő energia ügynökség fontos feladata kell legyen a fejlesztési igények összegyűjtése, műszaki előkészítése, a pályázati lehetőségek folyamatos felkutatása, a követelmények pontos megismerése, a pályázatok benyújtása, majd a megvalósítás felügyelete, az elszámolás előírás szerinti elvégzésének támogatása. 4. Az energetikai helyzet általános áttekintése A kistérségek energetikai helyzete nem vizsgálható az általános összefüggések ismerete nélkül. A világ energiafelhasználása egyre növekszik, de az energiahordozó-felhasználás szerkezete is folyamatosan változik. Ma még meghatározóak a fosszilis energiahordozók, melyek készletei vészesen fogynak. A világ kőolajkészletei mintegy 40 évre elegendők, a gázkészletek mintegy 70 évre. A legnagyobb a szénkészletek mennyisége, de a jelenlegi fogyasztás alapján ez is csak mintegy 200 évre elegendő. A fejlődő országokban a szén áll leginkább rendelkezésre, fejlődésükhöz növekvő

8 mennyiséget kell felhasználniuk, ugyanakkor a széntüzelésnek van a legkárosabb hatása bolygónk klímájára.

9 A világ energiahordozó-felhasználásának arányaiban bekövetkezett változások (%) Energiahordozó 1970 1995 Változás Kőolaj 47,3 38,7-8,6 Földgáz 17,5 21,3 + 4,8 Szén 28,9 25,5-3,4 Atomenergia 0,4 6,4 + 6,0 Megújuló 5,9 8,1 + 2,2 Összesen 100,0 100,0 1970-ben a világ energiafelhasználása 4800 Mtoe volt (millió tonna olajegyenérték, valamennyi energiahordozó olaj egyenértékre történő átszámításával), mely 1995-re 8000 Mtoe értékre növekedett. Ez összességében 60%-os növekedést jelent annak ellenére, hogy a legnagyobb fogyasztással bíró fejlett országokban alapvetően új szemlélet alakult ki: előtérbe került az energiahatékonyság, a készletek megóvásának fontossága, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés biztosítása. Az 1974-es olajválság, illetve a környezetvédelem fontosságának tudatosodása hatására átrendeződés következett be az energiahordozó-arányokban. Az olaj ugyan megőrizte vezető szerepét, de aránya jelentősen csökkent. A sokkal tisztább földgáz aránya számottevően növekedett, kezdi átvenni a vezető szerepet. A világ földgáz-termelése az 1971-1995 közötti időszakban megkétszereződött, 1120 milliárd m3-ről 2300 milliárd m3-re növekedett. Mint említettük, a széntüzelés okozza a legjelentősebb környezetszennyezést. Az elmúlt néhány évtizedben a por, a korom, a kéndioxid, a nitrogénoxidok és egyéb káros anyagok több fejlett országban egészségkárosodást, savas esőket, az erdők és az épített környezet pusztulását okozták. Ennek csökkentése érdekében egyrészt más energiahordozóra tértek át (Anglia, Németország, Csehország), másrészt kedvező változások következtek be a szén felhasználásának technológiájában és a füstgáztisztításban. A súlyos anyagi terhekkel járó füstgáztisztítási technológiák jelentősen csökkentették a káros hatásokat, a felhasználás hatékonysága emelkedett. A világ szénfelhasználásának arányában ennek ellenére még nem következett be számottevő csökkenés, és bizonyos, hogy a szénfelhasználás a Föld energiamérlegében még hosszú ideig fontos szerepet fog betölteni. Egyértelmű, hogy elsősorban a szén más energiahordozóval történő helyettesítését kell elérni. A klímaváltozást okozó széndioxid károsító hatása miatt - melyet csak az utóbbi időben kezd érzékelni és elszenvedni a Föld élővilága a kevéssé vagy egyáltalán nem szennyező energiaforrások (megújuló energiaforrások) használata kell előtérbe kerüljön. Az atomenergia termelése a Föld klímájára nézve semmilyen káros következménnyel nem jár, ez az egyetlen energiahordozó, amely nem a nap energiájából keletkezett. A csernobili tragédia azonban az atomenergia felhasználásának előretörését drasztikusan korlátozta annak ellenére, hogy a szigorú ellenőrzés és a biztonságtechnikai előírások megszigorítása az atomenergia termelését a legbiztonságosabb energiatermelési móddá tette. Számos európai ország drasztikus intézkedéseket hozott az atomerőművek működése ellen, az atomenergia-termelés fokozatos visszaszorítását tervezik. Az utóbbi időben azonban az atomenergia szerepének újraértékelődése is tapasztalható.

10 A fúziós reaktorok jelentenék az energiakérdés teljesen újszerű megoldását, de a technikai nehézségeket a növekvő anyagi ráfordítások ellenére még nem sikerült leküzdeni. A megújuló energiahordozók aránya az elmúlt 30 évben nem nőtt olyan mértékben, mint ahogy azt tervezték. Ennek oka az aránytalanul magas tőkeigényesség. A növekedés is elsősorban a vízenergia felhasználása terén következett be, és nem a kívánatosabb egyéb technológiák alkalmazásában. A legfontosabbnak tekintett megújuló energiaforrások a nap, a szél és a biomassza. A Föld két legtisztább energiaforrása a napenergia és az abból keletkező szélenergia. Végső soron a jelenleg használt fosszilis energiahordozók mind a napenergiából keletkeztek, és évek százmilliói során halmozódtak fel. A napenergia jelenleg is szinte korlátlanul rendelkezésre áll, de a hősűrűsége sajnos alacsony, ezért a hasznosítás még aránytalanul nagy költségekkel jár. Az értékes és újra nem képződő fosszilis energiahordozókkal folyó rablógazdálkodás tényét ma már szinte mindenki felismerte. A szűkös forrásokat meg kell őrizni a következő nemzedékek számára. A helyzet azonban a most élők számára is elfogadhatatlan. A Föld lakosságának 75%-a mindössze az összes energiafelhasználás 20%-ából részesedik. Ráadásul mintegy 2 milliárd embernek gyakorlatilag nincs részesedése ebből a kincsből. Ezek az arányok már a közeljövőre nézve is súlyos veszélyt hordoznak magukban. Látható, hogy az emberiség többségének valószínűleg soha nem lesz lehetősége a fejlett országokra jellemző mértékű energiafelhasználásra, az ez utóbbi országokban kialakult életmód követésére. A világ energiafelhasználásában döntő súllyal megjelenő fejlett országok az első olajválság után intenzív takarékossági intézkedéseket vezettek be, és új technológiák alkalmazását kezdték meg. A 80-as években a környezetvédelmi, a 90-es években a globális természeti veszélyek tudatosodása után értékes nemzetközi egyezmények születtek. Ezek a változások olyan eredményre vezettek, hogy a fejlett országok gazdasági növekedése változatlan, de lehetőleg csökkenő fosszilis energiahordozófelhasználással folytatódhat. Ez azonban még nem elég - nyilvánvaló, hogy csak szigorú takarékossággal és a megújuló energiahordozók arányának növelésével lehet a súlyos veszélyeket csökkenteni. (Sajnálatos módon éppen az Egyesült Államok energiapolitikája nem tekinthető előrelátónak a klímaváltozás és a fenntartható fejlődés tekintetében.) A világ energiaigénye a XXI. század közepére várhatóan megkétszereződik, annak ellenére, hogy a fosszilis energiahordozók energetikai célú felhasználása veszélyezteti az ökológiai egyensúlyt, az emberiséget, végső soron az egész földi élővilágot. Példaként következzék néhány adat: Az energiahordozók eltüzelésénél keletkező széndioxid mennyisége: Energiahordozó Fűtőérték MJ/kg, MJ/m3 Keletkező kg CO2/ Kg eh. Barnaszén 14 4,759 tüzelőolaj 42 3,173 földgáz 34 1,975 tűzifa 19 - biomassza 12-14 -

11 Láthatóan jelentős különbségek mutatkoznak az egyes energiahordozók eltüzelésénél keletkező széndioxid mennyiségében, nem is beszélve a különösen szennyező kéndioxidról, mely sem a földgáznál, sem a megújulóknál nem keletkezik. A biomassza eltüzelésekor is keletkezik széndioxid, de az a növény által fotoszintézis útján megkötött széndioxid újbóli felszabadítását jelenti, tehát a széndioxid mennyisége ezzel nem növekszik, csak rövid idejű körforgásban van. 5. Magyarország energiaellátási helyzete Magyarország összes energiafelhasználása 1987-ben 1356 PJ, azaz 32,3 Mtoe volt. Az energiafelhasználás az 1993-as mélypont után emelkedni kezdett, de 2000-ben még mindig csak 1039 PJ-t, azaz 24,7 Mtoe-et ért el. Villamosenergia-felhasználásunk 1989- ben 40,7 TWh volt, míg 2000-ben csak 38,3 TWh, melyből a paksi atomerőmű termelése több mint 40%-ot tesz ki. Az energiahordozó-import aránya nagyon jelentős, jelenleg több mint 70% (ez a paksi erőmű fűtőelemeinek importját is magában foglalja.) A magas importarány ellenére az ország energiaellátása kiegyensúlyozott, és a veszélyt jelentő egyirányú energiaimport feloldása is kedvezőbb képet mutat. Az összes energiafelhasználásban a földgáz átvette a vezető szerepet, aránya meghaladja a 40%-ot. A mintegy 4 millió magyar háztartás több mint 60 százaléka már földgázfogyasztó. Ez Európában Hollandia mellett a legmagasabb arányt jelenti. A lakossági fogyasztás időjárásfüggő. A téli legnagyobb napi fogyasztás hatszorosa a nyári legalacsonyabb napi fogyasztásnak. Az importgáz átvétele - a gázmezők védelme és a hatalmas ráfordítások megtérülése érdekében - minden napon azonos mennyiséggel lehetséges. Az át nem vett mennyiséget is ki kell fizetni. A nyári időszakban fel nem használt mennyiséget ezért el kell tárolni télre. Az évszaktól függő fogyasztási mód tehát nagyon költséges földalatti földgáztároló kapacitás kiépítését teszi szükségessé, ráadásul a gáz betárolása és kivétele is többletköltséggel jár. Magyarországon a lakossági gázár politikai okokból manipulált, időnként a vételi árnál is alacsonyabb. Mindez csak a MOL Rt.-re gyakorolt állami kényszerrel és csak átmenetileg finanszírozható. A földgáz az ország energiaellátásában a jövőben is meghatározó szerepet fog játszani, felhasználása mennyiségében és arányában is növekedni fog. A hazai termelési lehetőségek beszűkülése miatt az import mennyisége folyamatosan növekszik, ezzel az ellátási kockázat is nagyobb. Az ellátás most is elsősorban orosz gáz importjára alapul, de már kiépült és működik az EU összeköttetés is, mely az Északi-tengeri forrásokból nyerhető gáz vásárlását is lehetővé teszi. A földgázfelhasználás ágazatonkénti megoszlását, valamint az 1998. évi földgázforrás és felhasználás folyamatábráját az 1. melléklet tartalmazza. A belföldi értékesítés két alapvető módon történik. A szállítóvezetéki nagyfogyasztóknak közvetlenül a MOL Rt. végzi az értékesítést, míg a többi fogyasztó az engedéllyel rendelkező területileg illetékes gázszolgáltató társaságokon keresztül férhet hozzá a földgázhoz. Az engedély kizárólagos szolgáltatói jogot biztosít, az adott település az engedélyben nevesítve van. A nagynyomású gázszállító vezetékről a gázátadó állomásokon keresztül történik meg a gáz átadása a szolgáltató részére.

12 A villamosenergia-ellátásban a hazai erőművek termelése a meghatározó, az import arány jelenleg nem éri el a 10%-ot. Az import most is Keletről érkezik. A magyar villamosenergia-hálózat szervesen összekapcsolódott az EU hálózatával. 2000-től teljes jogú tagjai lettünk a nyugat-európai villamosenergia-rendszernek, az UCTE-nek. 2000-ben a magyar villamosenergia-rendszer erőművei által felhasznált energiahordozók az alábbiak voltak: barnaszén 9,3%, lignit 14,2%, feketeszén 2,3%, szén összesen 25,8%, fűtőolaj 12,4%, földgáz 20,1%, fosszilis energiahordozók összesen 58,3%, vízenergia 0,5%, atomenergia 41,2%. Az összes tüzelőanyagfelhasználás 386,5 PJ volt. Az erőművi villamosenergia-előállítás hatásfoka 30-35%. A villamosenergia-rendszerben a hálózati veszteség mértéke 5%. A villamosenergiamegtakarítás azért különösen fontos, mert háromszor annyi fosszilis energiahordozót és annak elégetéséből származó légszennyező anyagot takaríthatunk meg vele. A magyar villamosenergia-rendszer 2000. évi termelési és fogyasztási folyamatábráját a 2. melléklet tartalmazza. Az összes villamosenergia-átvétel 35.502 GWh. Ebből a lakosság 9.792 GWh-t használt fel. A villamosenergia iparág forgalma 2000-ben elérte az 500 milliárd Ft-ot, a fogyasztók száma pedig az 5 milliót. A vizsgált önkormányzatokat érintő különböző célú villamosenergia-felhasználás arányai az alábbiak: - lakossági felhasználás 27,6%, - kereskedelem és szolgáltatás 6,5%, - közvilágítás 1,5%, - közösségi felhasználás 3,7%, - szállítás és hírközlés 5%, - szabálytalan áramvételezés 0,5%. A vezetékes ellátások természetes monopóliumok, azaz a verseny korlátozott, hiszen csak egy hálózat építhető ki. Ez magában rejti a fogyasztó kiszolgáltatottságának lehetőségét mind az ellátásbiztonság, mind a szolgáltatási ár tekintetében. A hatályos jogszabályok alapján létrejött a Magyar Energia Hivatal, mely mint önálló hatáskörrel rendelkező államigazgatási szerv ellátja a villamos- és gázenergia-ágazat szabályozásának és hatósági felügyeletének feladatait, továbbá az árszabályozást és a fogyasztóvédelmet, őrködik a törvényi előírások betartása felett. A Hivatal és a fogyasztóvédelmi szervezetek biztosítják, hogy a fogyasztók ellátása diszkriminációmentes legyen, és érdekeik érvényesüljenek. Az EU-csatlakozás jegyében a magyar energetika is újabb átalakulás előtt áll. A liberalizáció Magyarországon 2003. január 1-én kezdődik, először a villamosenergiaellátás területén, majd rövidesen követi a földgáz is. A piacnyitás több éves folyamat során terjed ki minden fogyasztóra. Ezzel a vezetékes energiaellátás terén is versenyhelyzet alakul ki. A PB-gáz fogyasztók száma az országban még mindig több mint 2 millió, a közületi és kommunális fogyasztók száma is eléri a 40 ezret. A PB-gáz piaci verseny-kategóriába került. A forgalmazás döntő mértékben külföldi kézben van. Az energiahordozó használatát nehezíti a magas forgalmazási ár. Ahol nincs vezetékes gázszolgáltatás, ott vállalkozási vagy éppen kényelmi okokból előnyös a palackos vagy tartályos használat. Elsősorban főzésre vagy idegenforgalmi szempontból fontos helyeken, gazdagabb magángazdaságoknál használják külföldön is.

13 Magyarországon a 90-es évek közepén több, igen gyenge anyagi helyzetben lévő településen, majorságokban is kiépítették a vezetékes PB-gáz szolgáltatást. A türelmetlenség a területi fejlesztési alapok, az önkormányzatok és a lakosság anyagi forrásait is felemésztette. Ráadásul a fogyasztók nem tudják fizetni a magas számlát, ezért most az állam kényszerül támogatni a földgáz-ellátó vezeték kiépítését. A hazai kőolajipar 11 Mto desztillációs kapacitással rendelkezik, de a belföldi igények csak 7 Mto feldolgozást indokolnak. A kőolajimport elsősorban a FÁK országokból érkezik, de az Adria vezeték is üzemeltethető ez utóbbi jelenleg azért nincs használatban, mert az onnan érkező kőolaj drágább lenne. Az import aránya a kőolaj esetében is folyamatosan növekszik, mert a hazai készletek csökkenő termelést tesznek lehetővé. Az ország energiamérlegében meghatározó kőolajtermékek 70%-a közlekedés céljára kerül felhasználásra. Ezt a jelentős mennyiséget éppen a legszennyezőbb módon használtuk fel. A közlekedésben is sikerült számottevő eredményeket elérni a környezetvédelem terén. A gépkocsik fogyasztása látványosan csökkent, az ólmot sikerült szinte teljes egészében száműzni, a katalizátorok megszüntetik a mérgező szénmonoxid kibocsátását, a kőolajfinomítók minimalizálták az aromás komponensek arányát, stb. A közlekedés mégis az egyik legnagyobb szennyező maradt. A szénbányászat jelentősége rendkívüli mértékben lecsökkent. 2004-től csak az Oroszlányi Erőmű marad mélyművelésű bányára alapozott. A Mátrai Erőmű külfejtéses lignitre alapozódó működése az igen költséges kénleválasztás megoldása után stabilizálódott. A fokozatos bányabezárások nehéz feladata az energetika számára kezelhetően zajlott. A drasztikus létszámleépítés néhány bányaváros számára a mai napig is alig megoldódó problémát jelentett. A megújuló energiaforrások aránya alig több mint 3%, ez is elsősorban vízerőmű. Az elmúlt évben kedvező fordulat állt be, megépült az első áramszolgáltató tulajdonában lévő szélerőmű, és utóbb üzembe lépett az első független szélerőmű is, a közeli Kulcs nevű településen. A legjelentősebb megújuló energiaforrásunk a biomassza. Hazánkban három távfűtési rendszer működik erdőgazdálkodási eredetű faaprítékkal, és számos faipari alapanyagot feldolgozó üzemben a hulladék eltüzelésével termelik meg a technológia működtetéséhez, a fűtéshez és a szociális melegvíz-ellátáshoz szükséges hőmennyiséget. Külön területet jelent a geotermikus energia hasznosítása: jelenleg 0,3 %-os arányt képvisel energiamérlegünkben, pedig az ország lehetőségei figyelemre méltóak. Különlegességnek számít, hogy a kertészeti célú felhasználásban (főleg Szentesen és környékén) nemzetközileg is elismert eredményt értünk el. Meg kell jegyezni, hogy Magyarországon akkor tekinthetnénk megújuló energiaforrásnak a geotermikus energiát, ha a hőhasznosítás után lehűlt vizet visszanyomnák eredeti rétegébe. Ez a kívánatos megoldás azonban a vízadó homokkő rétegek miatt nem biztonságos. A tőkeigényes fejlesztéseket nehezíti a jogi helyzet rendezetlensége is.

14 6. A Monori és a Dabasi kistérség energiaellátási helyzete A települések népességi adatait és az energiahordozókkal kapcsolatos adatokat jól mutatják az eredeti anyag táblázatai. Az 1998. évi KSH adatokat tartalmazó táblázat területi és demográfiai adatai még ma is alkalmasak a térség jellemzésére. Viszonylag kis mértékben változtak a lakásszámra vonatkozó adatok, bár éppen az utóbbi időben erősödött a lakásépítés dinamikája. Újhartyánban például vonzó városközpontot alakítottak ki, és a 405. számú út melletti településrészen olyan új utcák létesültek, melyek a felkapott üdülőhelyek bármelyikén is megállnák a helyüket. Kiemelendő, hogy az infrastrukturális ellátottság fekete foltja, a csatornázottság is alapvetően javult. Már mindegyik település rendelkezik bizonyos nagyságú csatornahálózattal. A gázhálózat is bővült, de a meglévő gázhálózatra is sokan rákötöttek az utóbbi időben. KÖZIGAZ -GATÁSI TERÜLET (ha) (1998) LAKÓ- NÉPES- SÉG (1998) LAKÓNÉ- PESSÉG VÁLTO- ZÁSA (1990-98) 1990.=100 % NÉPSŰ- RŰSÉG (1998) (fő/ha) BEL- TERÜ-LET (ha) (1998) BELTE- RÜLET VÁLTO- ZÁSA (1985-1998) 1985.= 100% BELTE- RÜLETI LAKÓ SŰRŰ- SÉG (1998) (fő/ha) LAKÁS- ÁLLO- MÁNY KÖZÜZE MI VÍZHÁLÓ ZATBA BEKAP- CSOLT LAKÁS SZENNY- VÍZ- HÁLÓZA T-BA BEKAP- CSOLT LAKÁS VEZE- TÉKES GÁZT FO- GYASZ- TÓ HÁZ- TAR-TÁS Bénye 1652 1123 102,93 0,67 100 100 11,23 460 378-349 Csévharaszt 4922 1762 121,85 0,35 132 109 13,34 545 480-343 Ecser 1310 3050 100,23 2,32 155 101 19,67 1243 1198 1070 1020 Gomba 3975 2468 101,64 0,62 287 112 8,59 949 682-604 Gyömrő 2650 12415 108,01 4,68 647 102 19,18 4446 3971 231 3237 Káva 1130 673 110,69 0,59 78 100 8,62 280 191-170 Maglód 2236 9468 120,33 4,23 472 102 20,05 3087 2891 120 2545 Monor 6185 19687 106,51 3,18 968 131 20,33 6784 3199 596 5384 Nyáregyháza 3200 3374 105,47 1,05 358 176 9,42 1222 650-737 Péteri 1187 1754 107,73 1,47 115 106 15,25 629 548-467 Pilis 4732 9760 107,72 2,06 670 104 14,56 3462 1024 206 2255 Üllő 4810 9356 103,51 1,94 487 111 19,21 3461 2728-2348 Vasad 3341 1478 100,74 0,44 116 101 12,74 597 374-284 Vecsés 3617 17723 97,88 4,89 697 107 25,42 6754 6695 1429 5856 MONORI KT.: 44947 94091 106,8 2,03 5282 111,6 15,54 33919 25009 3652 25599 Bugyi 11554 4857 99,36 0,42 371 112 13,09 1903 757 121 1138 Dabas 16608 15202 102,71 0,91 1218 108 12,48 5577 4492 805 4281 Hernád 2658 3373 115,87 1,26 371 103 9,09 1209 1012-908 Inárcs 2252 3796 114,82 1,68 275 113 13,80 1250 1154-1020 Kakucs 2180 2442 102,86 1,12 135 101 18,08 891 - (?) - 746 Ócsa 8162 8238 104,23 1,00 471 103 17,49 3031 1253-2109 Örkény 3681 4897 106,61 1,33 324 105 15,11 1684 1429-1027 Pusztavacs 7906 1436 96,44 0,18 97 105 14,80 546 325-208 Táborfalva 4204 3122 108,32 0,74 266 100 11,73 1247 1106-791 Tatársztgyör 5505 1717 104,18 0,31 176 96 9,75 719 510-296 gy Újhartyán 2241 2701 102,77 1,20 174 116 15,52 1004 518 462 951 Újlengyel 2623 1719 106,77 0,65 134 110 12,82 650 468-510 DABASI KT.: 69574 53500 105,41 0,9 4012 106 13,65 19711 13024 1388 13985 MONORI + DABASI KT. ÖSSZESEN: 114521 147591 106,16 1,51 9294 109 14,67 53630 38033 5040 39584

15 A két kistérség alapvető energiahordozókkal való ellátottsága országos szinten is igen kedvezőnek tekinthető. A vezetékes energiahordozók, úgymint a villamosenergia és a földgáz, a vezetékes szolgáltatások, úgymint az ivóvíz és a csatornahálózat, továbbá a vezetékes kommunikációs csatornák rendelkezésre állnak a térségben, már szinte minden igényt ki tudnak elégíteni. A két kistérség energiahordozók tekintetében - a tűzifát kivéve - teljes mértékben behozatalra szorul. Nem rendelkeznek villamoserőművel, nincs értékelhető olaj- vagy gázforrás, nincs szénbánya, vízenergia potenciál sem létezik. A Monori kistérségben van geotermikus energia-kinyerési lehetőség, de gazdaságossági és környezetvédelmi okokból a közeljövőben még nem lehet számítani nagyobb mértékű energetikai hasznosítására. A termálvíz kifejezetten helyi jellegű energiaforrás. Az alacsony entalpiájú termálvíz hőértéke csekély, hasznosítása, használat utáni elhelyezése környezetvédelmi szempontból aggályos. Az elhasznált termálvíz elfogadható elhelyezését, megfelelő befogadó hiányában, csak visszasajtolással lehetne megoldani, de a tetemes létesítési és üzemeltetési költség, valamint a sajátos földtani szerkezet (homokkő) miatti eltömődési veszély akadályozza ennek technikai megvalósítását. A közelben Veresegyházán van működő termálvíz-hasznosítási megoldás, mely a kiváltáskor használt drága tüzelőolajhoz viszonyítottan mutat gazdaságosságot. A termálvíz balneológiai hasznosítása kívül esik az energetika szakterületén, ezért azzal nem foglalkozik tanulmányunk. Megemlítjük, hogy a Monori kistérség É-i részét érintően egy nagy entalpiájú (150 C) karbonátos hévíztároló képződmény helyezkedik el, melynek részletes kutatása még nem történt meg. E képződmény használatba vétele hosszabb távon jöhet számításba. A vonatkozó térképet a 3. melléklet tartalmazza. A hasonló geológiai formáción lévő Fábiánsebestyéni 4. számú fúrás 4000 m mélységben erőművi energetikai hasznosításra alkalmas hőforrást jelzett. A hasznosítására szolgáló referencia erőmű létesítése előtt még nehéz akadályokat kell leküzdeni. Ez az energiaforrás jelenleg csak elvi lehetőségnek tekinthető. A térségnek a két legfontosabb energiahordozóval, a villamosenergiával és a gázzal való ellátása az országos főelosztó hálózatokon keresztül nagy biztonsággal megoldott. A villamosenergia-elosztó hálózat (néhány tanya kivételével) minden fogyasztói helyre eljut. A gázelosztó vezeték minden településen kiépült, a hálózat bővítését, a fogyasztók hálózatra kötését az engedélyes szolgáltató különböző akciókkal támogatja. 6.1 Villamosenergia A két kistérségben villamoserőmű nem található. Az országos ellátást szolgáló alaphálózati állomások közül az egyik legfontosabb éppen a Monori kistérség szélén, Albertirsán található. Ide fut be a világviszonylatban is különlegesnek számító 750 kvos Ukrajnából érkező alaphálózati vezeték, mely tíz éves tartósan kikapcsolt állapotból éppen a közelmúltban került újra üzembe helyezésre. Az albertirsai állomás az ország villamosenergia-ellátásában, mint alapállomás ismét kiemelt jelentőségű. Ide köt be az Albertirsa-Göd közötti 400 kv-os kétrendszerű alaphálózat, valamint az Albertirsa- Martonvásár közötti 400 kv-os egyrendszerű alaphálózat. Fontos még a kistérségek területén húzódó Zugló-Ócsa közötti 220 kv-os egyrendszerű alapvezeték, valamint az

16 Ócsa-Dunamenti Erőmű közötti 220 kv-os kétrendszerű alaphálózat. Az alaphálózatokat az MVM Rt. üzemelteti. A fogyasztók nincsenek közvetlen összeköttetésben az alaphálózatokkal. A térségi fogyasztók ellátását az áramszolgáltatók tulajdonában és kezelésében lévő nagyfeszültségű 120 kv-os szabadvezetékes főelosztó hálózatok biztosítják. A középfeszültségű hálózatok és villamos berendezések 20 kv-on működnek. A meglévő 35 kv-os hálózatokat nem fejlesztik, fokozatosan megszűnnek, a 10 kv-os hálózatot csak a nagyvárosok belterületén használják. A közvetlen fogyasztói hálózatok 20/04 kvos transzformátorai általában a településeken találhatók. Egy-egy településen belül több 20/04 kv-os transzformátor is működik, a terület nagyságától és a fogyasztók igényétől függően változó teljesítménnyel. A két kistérség területe a villamosenergia-ellátás szempontjából erősen tagolt. A Monori kistérség 14 településén három áramszolgáltató osztozik, míg a Dabasi kistérségen kettő. Ez a nem éppen kedvező helyzet még a jószándékú együttműködés mellett is akadályozza a távlati fejlesztések összehangolását. A határtérségekben még az is előfordul, hogy az adott település belterületén más a szolgáltató, mint a külterület bizonyos részein. Ez a megosztottság a tartalékképzés és az üzemzavar-elhárítás területén is okozhat gondokat. A Monori kistérségben: - A DÉMÁSZ Rt. tulajdonában lévő Monori 120/20 kv-os transzformátor állomásról kapnak ellátást a következő települések: Monor, Pilis, Nyáregyháza, Csévharaszt és Vasad. (Bonyolítja a helyzetet, hogy a Dabasi kistérségből két település, Pusztavacs és Újlengyel ellátása szintén erről az állomásról történik.) - Az ELMŰ Rt. tulajdonában lévő Üllői 120/20 kv-os transzformátor állomásról a következő települések kapnak ellátást: Üllő, Vecsés, Ecser, Gyömrő, Maglód, Péteri. - Az ÉMÁSZ Rt. tulajdonában lévő Nagykátai transzformátor állomásról kapja ellátását: Gomba, Bénye és Káva. A Dabasi kistérségben: - az ELMŰ tulajdonában lévő Felsőbabádi transzformátor állomásról (2x25 MVA, mely később 2x40 MVA-re bővül) kapnak ellátást a következő települések: Dabas, Bugyi, Ócsa, Inárcs, Kakucs és Újhartyán, - a DÉMÁSZ Rt. tulajdonában lévő Lajosmizsei transzformátor állomásról: Hernád, Örkény, Tatárszentgyörgy és Táborfalva, - a Démász Monori állomásáról a már említett Pusztavacs és Újlengyel település. A két kistérségre vonatkozó elvi ellátási módot a 4. melléklet tartalmazza A villamosenergia-ellátás a tagoltság ellenére jónak és biztonságosnak minősíthető. Mindegyik állomás rendelkezik kétoldali betáplálási lehetőséggel. A biztonságos ellátáshoz és az igénynövekedés kezeléséhez a szolgáltatók megfelelő fejlesztési tervvel rendelkeznek. A legnagyobb koncentrált igénynövekedés a létesítendő, illetve felfutóban lévő ipari parkoktól származik, melyek zavartalan ellátására a szolgáltatók felkészültek. A fejlesztések az igények növekedéstől függően valósulnak meg.

17 A Monori állomás teljesítménye alkalmas a várhatóan növekvő igények kielégítésére is. Az Üllői állomásra egy második 40 MVA-es transzformátor telepítését tervezik 2005-2006-ra. Az ÉMÁSZ területéhez tartozó három település igényét a Nagykátai állomás ki tudja elégíteni, szükség esetén a Monori állomás is segítségére tud lenni. A Dabasi kistérségben a Bugyi ipari park 2-4 MW-os teljesítményigényének kielégítése megoldott, a Dabasi ipari park igénye bizonytalan, 2-15 MW között változhat. A szolgáltató 2-4 MW ellátásra felkészült, nagyobb igény esetére rendelkezik megfelelő tervvel. A legnagyobb fejlesztés az Újhartyáni ipari park ellátásához kapcsolódik. A teljesítményigény felfutásának időbelisége okozza a legnagyobb bizonytalanságot. Az első ütemben 20 kv-os vezeték épül Felsőbabád és Újhartyán között, melynek az ócsai természetvédelmi területen húzódó szakasza - 2,5-szeres bekerülési költséggel - földkábel lesz. A teljes megoldást a Felsőbabád és Lajosmizse közötti két rendszerű 120 kv-os távvezeték megépítése jelenti majd. Ennek I. ütemében az egyik rendszer Újhartyánig terjedő szakasza először 20 kv-on fog üzemelni, ezzel 6-8 MW-os igény biztonságosan kielégíthető. További növekedés esetén teljes kiépítésre kerül a Felsőbabád-Lajosmizse közötti távvezeték. A távvezeték ekkor főelosztó hálózatként kerül üzembehelyezésre, azaz 120 kv-on fog üzemelni, és Újhartyánban először 1db 25 MVA-es, majd szükség szerint akár 2 db 40 MVA teljesítményű transzformátor kerül telepítésre. A kistérségek településeinek nagyobb részén az ELMŰ Budapesti Elektromos Művek Részvénytársaság a szolgáltató. Az ELMŰ-höz tartozó települések a Délpesti Üzletigazgatósághoz tartoznak. Az ELMŰ területétől D-re és K-re fekvő településeken a DÉMÁSZ Dél-Magyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság a szolgáltató, a fogyasztók a Nagykőrösi Főmérnökséghez tartoznak. Az ÉK-i sarokban lévő három település az ÉMÁSZ Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Rt. gyöngyösi igazgatóságához tartozik. A települések ellátására (és az energiafogyasztásra) vonatkozó fontosabb adatokat az 5. melléklet tartalmazza. Megállapítható, hogy a településeken lévő lakások, közintézmények villamosenergiaellátása kivétel nélkül biztosított, a vállalkozások részére a külterületi ellátás is mindenhol megoldott. A távoli tanyák ellátásánál felmerülő problémákat csak üzleti alapon tudják megoldani, de ennek súlyos (10 millió Ft nagyságrendű) anyagi kihatását a fogyasztó általában nem tudja vállalni. A Széchenyi Terv erre a célra is nyújtott támogatást, de tényleges megvalósításra országos szinten is csak kis számban került sor. (2001-ben országosan 7 pályázat nyert támogatást tanyavillamosításra, 2002-re áprilisig még nem született döntés.) A szolgáltatók az ellátási és a fogyasztói adatok nyilvánosságra hozatalát biztonsági és üzletpolitikai okokból nem támogatták, ezért az adatok beszerzése akadályozott volt. A fogyasztási adatok a számunkra használható módon nem álltak rendelkezésre. Kifejezett kérésünkre ígéretet kaptunk egy megfelelő adatbázis összeállítására. A következő táblázat a kistérségek területén működő szolgáltatók országosan összesített adatait tartalmazza.

18 Villamosenergia-szolgáltatás fontosabb adatai Szolgáltató Egys. ELMŰ DÉMÁSZ ÉMÁSZ Összesen 1999 2001 1999 2001 1999 2001 1999 2001 Fogyasztók száma össz. 1000 1338 1350 737 738 684 710 5 084 5 118 Háztartási fogy. száma 1000 1218 1233 693 693 613 664 4 639 4 787 Fogyasztás öszesen GWh 8 171 8 789 3 362 3 573 4 818 4 977 30 034 31 800 Háztartási fogyasztás GWh 2 719 2675 1 307 1 354 1 305 1 319 9 803 10 012 Átlagos egységár Ft/kWh 14,75 16,36 14,80 16,61 12,34 14,10 13,80 15,51 Lakossági egységár Ft/kWh 16,32 18,66 15,47 17,82 14,08 16,46 14,99 17,41 Egy háztartás fogyaszt. KWh/év 2 233 2 170 1 886 1 954 2 062 1 986 2 113 2 092 Egy házt. évi számlája Ft/év 36 440 40 480 29 180 34 820 29 030 32 700 31 670 36 410 A lakossági vezérelt fogyasztók számaránya az ELMŰ területén 22%, a DÉMÁSZ területén 25,6%, az ÉMÁSZ területén pedig 42,7%. A vezérelt áram díja közel fele a lakossági általános díjtarifával számoltnak. A közvilágítás berendezései között a rossz hatékonyságú higanygőzlámpák számaránya 1999-ben országosan még mindig 46,7% volt, melyek átlagos teljesítménye 153,5 W, a kitűnő Na lámpák számaránya 31,1 %, átlagos teljesítménye 106,5 W volt, többszörös fényárammal. A két kistérségben a korszerű megoldások számaránya kedvezőbb. 2001-re a helyzet országosan is javult. A közvilágítás korszerűsítésében éles verseny alakult ki. Ma már, a megtakarítások eredményeként és a lehetséges támogatások igénybevételével mind a közterületeken, mind a közintézményekben jelentősebb anyagi teher nélkül megoldható a korszerűsítés. A 2001. évi Széchenyi Terv keretében az ELMŰ Kakucs településen elvégezte a közvilágítás korszerűsítését. 6.2 Földgáz A vállalkozások, az intézmények és a háztartások számára a (villamosenergia mellett) a földgáz a legfontosabb energiahordozó. A két kistérségre vonatkozó elvi földgáz-ellátási módot a 6. melléklet térképe tartalmazza. A földgáz-ellátásra vonatkozó legfontosabb információkat és a települések fogyasztási adatait 1999. évre vonatkozóan a 7. melléklet mutatja be. Az ország földgázellátásában meghatározó szerepet játszik a MOL Rt., mint kizárólagos országos gázszállító társaság. A MOL a Monori kistérségben, Vecsésen működteti egyik legfontosabb gázszállító csomópontját. Az országos jelentőségű gázszállító fővezetékek közül több a két kistérségen halad át. A Monori kistérség települései nagyobb részének ellátása elsősorban a Hajdúszoboszló-Vecsés közötti gázszállító vezeték gázátadó állomásaitól kiépített gázelosztó vezetékeken keresztül történik. A térségben elsősorban a TIGÁZ Rt. az engedélyes szolgáltató. A monori gázátadóról történik Monor, Monorierdő, Csévharaszt és Vasad települések ellátása. A ceglédberceli gázátadó állomásról kap ellátást többek között Pilis és Nyáregyháza. A TIGÁZ Rt. a Vecsési gázátadóról látja el Üllő és Péteri településeket.

19 A települések másik részét a Fővárosi Gázművek látja el. A FŐGÁZ Rt. által ellátott települések száma mindössze 15, a főváros nélkül. A Vecsési gázátadótól történik az egyik gázelosztó vezetéken át Vecsés, Maglód, Ecser ellátása, míg Gyömrő a másik vezetékről kapja ellátását. A Tiszaújváros-Vecsés gázszállító vezeték Zsámboki gázátadójától kiépített gázelosztó vezetékeken keresztül történik Gomba, Bénye és Káva ellátása. A Tiszaújváros-Vecsés gázszállító vezeték egyben a nevezetes Barátság II. gázszállító vezeték egyik szakasza, melyen keresztül áramlik Magyarországra az import gáz jelentős része. A Dabasi kistérség ellátása a Városföld-Vecsés közötti gázszállító vezeték gázátadó állomásairól történik meg, a gázelosztó vezetékek a TIGÁZ Rt. tulajdonában vannak. A települések ellátása az engedélyes gázszolgáltató társaságok tulajdonában lévő nagynyomású vagy nagyközépnyomású gázelosztó vezetékekről történik a gázmérő és gáznyomáscsökkentő állomásokon keresztül. A Zsámboki gázátadó állomásról az ellátás hurkolt vezetéken van megoldva. A többi elosztó hálózat sugaras kialakítású, ezért a települések ellátásában bizonyos kockázatok is keletkezhetnek, de az eddigi tapasztalatok szerint ezek a kockázatok nem jelentenek számszerűsíthető értéket. A két kistérség gázellátására, a településenkénti fogyasztók számára és fogyasztási jellemzőire vonatkozó fontosabb információkat az 1. sz. táblázat második része tartalmazza. Az információk az 1999. évi tényadatokon alapulnak. 1999-ben a gázhálózatba bekötött lakások arányszáma a Monori kistérségben 77,5 %, a Dabasi kistérségben pedig 72,88 % volt. Az azóta eltelt időszakban a földgáz szerepe tovább növekedett, az adatok még kedvezőbb képet mutatnak, sőt a korábban épített vezetékeken is nőtt a hálózatra csatlakozók száma. A földgázszolgáltatásra vonatkozó országos adatokat a következő táblázat tartalmazza, ahol csak a kistérségek területén működő szolgáltatókat és az országos összesítés adatait tüntettük fel. Földgázszolgáltatás fontosabb adatai Me. FŐGÁZ TIGÁZ Országos egys 1999 2001 1999 2001 1999 2001 Összes fogyasztó száma 1000 db 767 786 927 985 2 891 3 065 Lakossági fogyasztó 1000 db 739 752 881 932 2 744 2 896 Ebből fűtési fogyasztó 1000 db 504 852 2 374 Fogyasztás összesen M. m3 2 377 2 373 2 670 2 889 8 713 9 266 Lakossági fogyasztás M. m3 883 892 1 350 1 414 3 765 3 971 Átlagos egységár Ft/m3 25,42 31,96 26,10 33,13 25,86 32,92 Lakossági egységár Ft/m3 28,75 33,68 28,57 34,00 28,63 34,09 1 háztartás fogyasztása m3/év 1 195 1 186 1 532 1 517 1 372 1 371 1 háztartás évi számlája Ft/év 34 230 39 950 43 780 51 580 39 280 46 750 Bekötött település száma Db. 18 17 846 852 2 409 2 716 Tárgyévi telep. bekötés Db. 0 0 11 1 231 151 Pest megye TIGÁZ által ellátott részén 1999-ben az összes fogyasztás 62,7%-a a háztartási fogyasztóktól származott, míg a szolgáltatási terület egészére 48,94% volt jellemző. A FŐGÁZ Rt. területén a háztartási fogyasztóktól származott az összes

20 fogyasztás 37,15%-a. A jelentős eltérés oka a főváros ipari koncentráltsága és a kiterjedt távfűtés. A két kistérségben a lakossági fogyasztás aránya igen magas, a monoriban 81,3 %, a dabasiban pedig 59,7 % volt. Országos átlagban a lakossági fogyasztás 42,8% volt. (A MOL által közvetlenül ellátott legnagyobb fogyasztókat nem számolva.) Az adatok szerint a háztartási fogyasztók döntő többsége főzésre, melegvíz-előállításra, főleg fűtésre, és sok esetben otthoni vállalkozáshoz is használja a földgázt. A fűtőérték éves átlaga a településeken 1999-ben 33,9 MJ/m3 volt. A földgázfogyasztás neuralgikus pontjának az ár és a fűtőérték viszonya tekinthető. A fogyasztó által elhasznált földgáz árát a bonyolultabb fizikai összefüggések miatt több összetevőből határozzák meg, így a számla is bonyolult szerkezetű. A földgáz névleges égéshője Magyarországon 34 MJ/m3. Az égéshő a valóságban ettől kis mértékben mindig eltér, mert a fogyasztóhoz kevert földgáz jut el, melyet a hazai és az importált gázból állítanak össze. A fogyasztóhoz eljutó gáz fűtőértékét a gázszállító vezetékről a gázelosztó hálózatra átadó állomáson mérik meg, hiteles, hatóságilag ellenőrzött módon, egyértelmű pontossággal. Ebből számítják ki a számlázásra kerülő havi fűtőérték átlagát. A gázok térfogata a nyomástól és a hőmérséklettől függően jelentősen változik, ezért a gázmérő által mért gáztérfogatot szabvány szerint - normál állapotra kell átszámolni, a tényleges havi átlaghőmérséklet és átlag nyomás alapján. Így ez a korrekciós tényező az időjárástól függően havonta változik. A gázdíj a mért térfogat, a korrekciós tényező, a fűtőérték és a hőmennyiség egységára összeszorzásával alakul ki. A gáziparnak akkor is jelentős költségei vannak, ha a gázhálózatra kapcsolódott lakossági fogyasztó éppen nem is fogyaszt. A közelmúltban érvénybe lépett új tarifa rendelet szerint a lakossági fogyasztó is fizet alapdíjat - a gáz rendelkezésre állása miatt -, melynek mértékét a gázmérő névleges teljesítménye alapján határozzák meg. A számla a gázdíj és az alapdíj összege, melyet 12,5%-os ÁFA is terhel. A gáz tényleges értéke jóval magasabb, mint amit a magyar lakosság fizet érte. Ez a helyzet politikai megfontolás eredményeként alakult ki, de ellentétben áll az ésszerűséggel, és mind az EU, mind a Kyotoi alapelvekkel, helytelen értékítéletet alakít ki a fogyasztókban. A fejlett országokban jelentős piaca van az energiahatékony készülékeknek, háztartási berendezéseknek. Ezek a magyarországi kereskedelemben mind megvásárolhatók lennének, de a fogyasztók, a helytelen értékítélet miatt, inkább az olcsóbb, de rossz hatékonyságú készülékeket veszik meg. Nem tudatosul bennük, hogy a készüléken megspórolt összeg többszörösét fizetik ki az energiaszámlában, még a reálisnál alacsonyabb energiaárak mellett is. A helytelen árszabályozás okozta kár tehát igen jelentős. Az alacsony gázár okolható azért a helyzetért, hogy bár az ország életszínvonala jócskán alatta marad a nyugat-európai átlagnak, és csak a gázfogyasztás kis részét tudjuk saját termelésből fedezni, mégis az elsők között vagyunk a földgázszolgáltatásba bekapcsolt lakások, családi házak arányát tekintve. Ilyen magas aránnyal csak Hollandia rendelkezik, amely nettó gázexportőr, és életszínvonala többszörösen meghaladja Magyarországét. A reális értéket tükröző gázár bevezetése elkerülhetetlen, ezért minél előbb célszerű kihasználni az energiatakarékossági támogatások igénybevételére rendelkezésre álló kedvező lehetőségeket. A gázszolgáltatásból kikapcsolt fogyasztók száma a két kistérségben évente alig néhány száz. Az árnövekedés ezen a jó arányon kedvezőtlen változást okozhat.