A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány szerepe a Kis- és Középvállalkozások versenyképességének megőrzésében- Üzletfejlesztés karnyújtásnyira

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR, ZALAEGERSZEG A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány szerepe a Kis- és Középvállalkozások versenyképességének megőrzésében- Üzletfejlesztés karnyújtásnyira Belső konzulens: Doba Szilvia Külső konzulens: Nagy András Rotter Dóra Nappali Gazdálkodási és menedzsment Vállalkozásszervező 2013. 1

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetőségét is csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

BUDAPESTI GAZDASÁGI FOISKOLA ~ BGF GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG BUDAPEST BUSINESS SCHOOL NYILATKOZAT a szakdolgozat digitális formátumának benyújtásáról A hallgató neve: Rotter Dóra.... Szak/szakirány: Gazdálkodás és menedzsment szaki Vállalkozás szervező szakirány Neptun kód:gen53k.... A szakdolgozat megvédésének dátuma (év): 2013. A szakdolgozat pontos címe: A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány szerepe a kis - és középvállalkozások versenyképességének megőrzésé ben- "Üzletfejlesztés karnyújtásnyira" Belső konzulens neve: Doba Szilvia...... Külső konzulens neve: Nagy András... Legalább 5 kulcsszó a dolgozat tartalmára vonatkozóan: Kis- és középvállalkozások, Enterprise Europe Network, Európai Unió, Vállalkozásfejlesztés, SWOT-elemzés......... Benyújtott szakdolgozatom nem titkosított / titkosított. (Kérjük a megfelelőt aláhúzni! Titkosított dolgozat esetén kérjük a titkosítási kérelem egy példányát csatolni vagy az eredetit másolatkészítés céljára átadni.) Hozzájárulok / nem járulok hozzá, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. (Kérjük a megfelelőt aláhúznif) Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett - egy nem kizárólagos, időtart a mra nem korlátozott felhasználási engedély. tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatom digitális adatállománya tartalma megegyezik a nyomtatott formában benyújtott szakdolgozatommal. Felelősségem mindenben eleget tesz a vonatkozó és hatályos intézményi előírásoknak, Dátum:. ~:9.~~.. Q~... 9.-.. L........./!.~... ~.... hallgató aláírása BGF Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg I H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich M. u.18/ A. I Telefon: (+36-92) 509-900 Fax: (+36-92) 509-930 I www.pszfz.bgf.hu / gkz l

A digitális szakdolgozat könyvtári benyújtását és átvételét igazolom. Dátum :... y~~.. ~~.J.. ~.~:........ -,-.~tr" -. 0._.'.... ~ií'.!td!l.... ~. X..... \ Gértdasc.g l.. ' k ' 6\.ld:\,P(:st. si Kar Z.a\é.ii,g.z,.:. -Y~. nyvtan mntars GazdaIKOda.. fláh ' Kony <:.21;'11 8900 lal3eg er o - : A 'ch Már\< U. \ Gasp8.fI.'" a2 ~ 5(;":;, - ':'{ ~... 1elefon:... j~~-- - BGF PSZK Gazdálkodási Karl H B900 Zalaegerszeg, Gasparich M. u. 1B/A. I Telefon: (+36-92) 509-900 Fax: (+36-92) 509-930 I www.pszfz.bgf.hu/gkz 2

Nyilatkozat Alulírott Rotter Dóra büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során. Kelt, Zalaegerszeg, 2013. május 15. Rotter Dóra hallgató aláírása 1

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 1. Bevezetés... 2 2. A kis és középvállalkozások (KKV), mint a gazdaság koronaékszerei... 4 2.1. A kkv-k gazdasági szerepe... 4 2.2. A kkv-k helyzete Magyarországon... 6 3. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (ZMVA)... 12 3.1. Megalakulása és céljai... 12 3.2. Területi irodahálózata... 13 3.3. Az Alapítvány működése, tevékenysége és programjai... 14 4. Enterprise Europe Network (EEN), mint lehetőség... 17 4.1. Mi az EEN?... 17 4.2. A hálózat létrehozása... 18 4.3. Magyarországi vonatkozás... 19 4.4. A hálózat céljai... 21 4.5. Programjai és működése... 22 4.5.1. 2008-2012-es adatok elemezése... 25 5. Kutatás az Enterprise Europe Network Zala megyei KKV-kat segítő szolgáltatásnyújtó tevékenységéről... 35 5.1. Eredmények kiértékelése... 36 5.2. Következtetések, javaslatok megfogalmazása... 45 5.3. SWOT-analízis... 48 6. Sikertörténetek... 50 7. Tervek a jövőre nézve... 53 8. Összefoglalás... 56 Irodalomjegyzék... 60 Mellékletek... 63 1

1. Bevezetés A szakdolgozatom címének A Zala megyei Vállalkozási Fejlesztési Alapítvány (ZMVA) szerepe a Kis- és Középvállalkozások versenyképességének megőrzésében - Üzletfejlesztés karnyújtásnyira címet választottam. Gyakorlati időmet az Alapítványnál töltöttem, és ez alatt betekintést kaptam a szervezet működésébe, tevékenységébe. Megfigyelhettem, hogy az Alapítványnál dolgozó munkatársak milyen nagy szakértelemmel, és mennyi programmal, pályázati kiírással segítik nap, mint nap a kis- és középvállalkozások életben maradását és előrejutását. A kiemelt programok közül, melyek az Alapítvány keretein belül működnek, az Enterprise Europe Network érdekelt a legjobban. Ebben a programban látom az egyik lehetőséget, mely képes változást hozni, mind a zalaegerszegi, mind pedig a magyarországi kis- és középvállalkozások életébe. Ebből kiindulva bemutatom a kis- és középvállalkozások helyzetét Magyarországon, az Alapítvány szerepét és feladatait. Valamint az egyik legfontosabb elemet, az Enterprise Europe Network (EEN) programot, amit a kisés középvállalkozások versenyképességének megőrzése és növelése érdekében hoztak létre. Gyakorlati időm alatt készítettem egy kérdőívet, majd egy SWOT analízist, amelynek segítségével lehet az EEN erősségeire fókuszálni, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a gyengeségeket és veszélyeket sem. Ezekről részletesen később esik szó. Mint tudjuk a háborúhoz három dolog szükséges: pénz, pénz, pénz. Ez a megállapítás igaz egy vállalkozás alapításánál is. Nem elég egy jó ötlet, egy jó termékpaletta, a tőkére is fókuszálni kell. A legtöbb kis- és középvállalkozás önerőből nem lenne életképes, ezért finanszírozásra vagy alternatív segítségre van szüksége. Ehhez, mint lehetséges partner a ZMVA jön szóba, ezen belül is az Enterprise Europe Network. Az Enterprise olyan lehetőségeket kínál a kis- és középvállalkozások számára Európa szerte, amelyekkel új dimenziókba emelhetik vállalkozásuk tevékenységét. Megkaphatják a legfrissebb gazdasági, jogi és uniós 2

információkat, majd ezen információk birtokában kiépíthetik külföldi üzleti partnerkapcsolataikat, másrészt valódi támogatást kaphatnak állami források elnyeréséhez. Ezzel megkezdve az uniós piacok meghódítását és a magyar gazdaság fellendítését. A kis- és középvállalkozások szerepe jelentős az Európai Unióban és Magyarországon egyaránt. Egyesével vizsgálva nem foglalkoztatnak nagy létszámú munkaerőt, de mint tudjuk, egységben rejlik az erő. Az EU-ban a foglalkoztatottak 2/3-a tartozik ehhez a szektorhoz. Innovatívak, tevékenységükkel hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, de a piaci mechanizmusokra való befolyásuk sem jelentéktelen. Bizonyos termelési folyamatokat nem lehet gépesíteni, ezért létezésük a gazdaságban elengedhetetlen. Ezért aktuális Antonio Tajani, az Európai Bizottság vállalkozáspolitikáért felelős alelnökének az a kijelentése, amely szerint A kkv-kban rejlik a lehetőség, hogy beindítsák a növekedést Európában. 3

2. A kis és középvállalkozások (KKV), mint a gazdaság koronaékszerei 2.1 A kkv-k gazdasági szerepe A jelenleg Európában működő 20,8 millió kis-és középvállalkozás teremti meg a munkahelyek 85%-át. Ezek a vállalkozások foglalkoztatják a munkaerő kétharmadát az EU-ban és jelentősen hozzájárulnak az innovációhoz valamint a gazdasági növekedéshez. A gondolkozz kicsiben ( think small first ) elve összhangban van az Európai Bizottság által főként a kkv-kra kiterjesztett Small Business Act 2008-as, az intelligens szabályozás programjával, melynek központi gondolata, hogy segítsék a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést Európában. Az Európai Bizottság által kezdeményezett konzultáción mintegy 1000 kis- és középvállalkozásra kiterjedően megnevezték azt a 10 legjelentősebb EU jogszabályt, amelyek a legnagyobb veszélyt jelentik a gazdálkodó szervezetekre. [Európai Bizottsági hírek, 2013] 1 : Vegyi anyag engedélyezés és korlátozás ( REACH) Hozzáadott érték- adó (VAT Value Added Tax legislation) Általános termékbiztonsági és piacfelügyeleti csomag Szakmai képesítések elismerése Hulladékszállítás- (List of waste and hazardous waste) Munkaerőpiaccal kapcsolatos jogszabályok Adatvédelem Munkaidő Menetlevél a közúti közlekedésben (vezetési és pihenőidő) Közbeszerzési eljárások (közmunka, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések) 1 Európai Bizottság: Commission wants to simplify life for SMEs by easing the top 10 most burdensome EU laws[online dok.] 2013.03.08. 188_en.htm http://europa.eu/rapid/press-release_ip-13-4

Modernizált Vámkódex A konzultáció célja, hogy ellenőrizze az egyes uniós szabályozásokat, melyek gátolhatják a gazdasági növekedést, valamint megvitassák azokat a kérdéseket és tanulmányozzák azokat a gazdasági területeket, amelyek további vizsgálatot majd intézkedést követelnek. Az eredmények azt mutatják, hogy a kkv-knak a legnagyobb nehézségeket a költségekre vonatkozó szabályok, vegyi anyag szabályozás, hozzáadottérték-adó, termékbiztonság, szakmai képesítések elismerése, adatvédelem, hulladékgazdálkodási jogszabályok, munkaerőpiachoz kapcsolódó jogszabályok, közbeszerzés és a korszerűsített vámkódex okozzák. A felsorolt szabályozások közül a Bizottság már több területen intézkedéseket kezdeményezett (pl.: szakmai képesítések, adatvédelem, beszerzés stb.), hogy tovább javítsa és egyszerűsítse az uniós rendeleteket. [Európai Bizottság Sajtóközlemény, 2013] 2 Helyénvalónak tartom az Európai Bizottság intézkedéseit és nem szabad hagyni, hogy a különböző szabályozások korlátozzák a kkv-k tevékenységét. Számos tanulmány számol be a kkv-k gazdasági fontosságáról, hiszen ők termelik Magyarországon és nemzetközi viszonylatban is a GDP jelentős hányadát, valamint a foglalkoztatottsági ráta javításában is erősen kiveszik a részüket. Természetesen a jogszabályok betartásával kell működniük, és a mindenkori kormánynak kell vagy kellene támogatni megfelelő eszközökkel a tevékenységüket. Ez alatt értem adókedvezményekkel, szubvenciók nyújtásával és állami megrendelésekkel. Hiszen sok termelési folyamatot nem lehet gépesíteni, csak a kis- és középvállalkozások segítségével lehet megvalósítani 2 Európai Bizottság Sajtóközlemény: A kkv-k életét leginkább megnehezítő 10 uniós jogszabály [online dok.] 2013.03.08. http://europa.eu/rapid/press-release_ip-13-188_hu.htm 5

2.2. A kkv-k helyzete Magyarországon 2012. október 15-én, az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott sajtóközleményben (továbbiakban: Jelentés) beszámoltak a Magyarországon működő kkv-k helyzetéről is. A Jelentésben szó volt arról, hogy a kkv-k helyzetét jellemző mutatók többsége javult vagy alig tér el az uniós átlagtól. Három szempontot figyelembe véve összehasonlítottam a magyarországi és az uniós adatokat: Vállalkozások száma Foglalkoztatottság Hozzáadott érték Az adatok azokra a vállalkozásokra vonatkoznak, amelyek az iparban, az építőiparban, a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban végzik tevékenységüket. 1. táblázat: A kis- és középvállalkozások Magyarországon és az EU-ban Vállalkozások száma Foglalkoztatottság Hozzáadott érték Magyarország EU Magyarország EU Magyarország EU Darabszám Arány Arány Darabszám Arány Arány milliárd EUR Arány Arány Mikro vállalkozás Kisvállalkozás 543 773 94,8% 92,2% 896 453 36,4% 29,6% 8 18,2% 21,2% 24 854 4,3% 6,5% 475 398 19,3% 20,6% 7 16,0% 18,5% Közepes vállalkozás 4 257 0,7% 1,1% 416 798 16,9% 17,2% 9 19,6% 18,4% KKV-k 572 884 99,9% 99,8% 1 778 649 72,7% 67,4% 25 53,8% 58,1% Nagy vállalkozás 805 0,1% 0,2% 671 976 27,3% 32,6% 21 46,2% 41,9% Összesen 573 689 100,0% 100,0% 2 460 625 100,0% 100,0% 47 100,0% 100,0% Forrás: Saját szerkesztés a 2012. évi SBA tájékoztató adati alapján 3 3 Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság 2012.évi SBA tájékoztató Magyarország [online dok.] Letöltés időpontja: 2013.03.08. Hozzáférés: URL: 6

Az 1. táblázat adatai szerint, hozzáadott érték tekintetében a magyarországi vállalkozások 25 milliárd Eurót, azaz 53,8 %-ot tesznek hozzá a gazdaság fejlődéséhez, míg az uniós országok vállalkozásai 58,1 %-ot. Ebből a táblázatból is látszik, hogy Magyarországon még intenzívebben kellene támogatni a kkv szektort, hogy az uniós tagállamok vállalkozásival képes legyen felvenni a versenyt. A fent felsorolt ágazatok közül a legfontosabb a szolgáltató szektor, mert ezen a területen tevékenykedik a kkv-k több mint 50%-a, valamint ez az ágazat tudja 2005-től egészen napjainkig hozni azt a szintet, amit az unió megkövetel. Ezt jól mutatja az 1. táblázat. Forrás: Saját szerkesztés a 2012.évi SBA-tájékoztató adatai alapján 4 1. ábra: A legfontosabb ágazat néhány mutatószáma Magyarországon és az EUban http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performancereview/files/countries-sheets/2012/hungary_hu.pdf 4 Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság: 2012.évi SBA-tájékoztató Magyarország [online dok.] Letöltés időpontja: 2013.03.21. Hozzáférés: URL: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performancereview/files/countries-sheets/2012/hungary_hu.pdf 7

Az 1. táblázatból is jól látható, hogy a szektorban működő vállalkozások aránya Magyarországon 52% míg az unióban 43%, a foglalkoztatottság és a hozzáadott érték tekintetében pedig szinte egyforma eredményeket tudtak produkálni a hazai kkv-k a többi tagállamhoz hasonlóan. De mint tudjuk az EUban a versenyképessége, tőkeerőssége a vizsgált vállalkozásoknak jobb, mint Magyarországon. Arra kell törekedni, hogy ezt a hátrányt leküzdjük. Azonban egy gazdasági terület vizsgálatával nem tudtam képet alkotni a kkv szektor hazai helyzetéről, ezért több információra volt szükségem. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2012 júliusában egyik kiadott jelentésében (a továbbiakban Jelentés) összesített adatokra bukkantam a kkv-kra vonatkozóan. Az adatokból táblázatot majd diagramokat készítettem és az alábbi következtetéseket tudtam levonni: 2. ábra: Magyarországon működő kkv-k számának alakulása 2005 és 2012 között Forrás: Saját szerkesztés a Nemzetgazdasági Minisztérium J/8112. számú 2012. júliusi jelentésének adatai alapján 5 2007. év végére a vállalkozások száma visszaesett a nyitó 704000-es darabszámról 682000-re, majd újra növekedni kezdett. 2008-ban kedvezően alakult, de a pénzügyi válság következményeként csökkenő trend látható és ez állandósulni látszik. 5 2012. júliusi kormányzati jelentés online dok.] Nemzetgazdasági Minisztérium J/8112. számú 2012. júliusi jelentés. Letöltés időpontja: 2013.03.08.Hozzáférés: URL: http://www.parlament.hu/irom39/08112/08112.pdf 8

3. ábra: A foglalkoztatottság alakulása Magyarországon, a KKV szektorban, 2005 és 2012 között Forrás: Saját szerkesztés a Nemzetgazdasági Minisztérium J/8112. számú 2012. júliusi jelentésének adatai alapján 6 A foglalkoztatottság száma szinte egyenes arányban van a kkv-k számának alakulásával. A 3. ábrán szereplő adatokból is jól megfigyelhetőek a 2008-ban bekövetkezett válság nyomai. 2008-ban a foglalkoztatottság drasztikus csökkenése látható 150.000 fővel, ami a kkv-k számának ugyanebben az évben történő csökkenésével (közel 20000 vállalkozás) hozható összefüggésbe. 2009-től 2012-ig a foglalkoztatottság stabil értéket (2 millió foglalkoztatott) mutat. A kkvk és foglalkoztatottak számának csökkenése manapság is folytatódik, mert a kiszámíthatatlan gazdasági környezet( HUF-EUR árfolyam), a gyakran változó törvényi háttér miatt a bevételek és költségek nehezen tervezhetők, ezért egyre több vállalkozás hagy fel a tevékenységével vagy építí le drasztikusan vagy folyamatosan a működését és ezzel a negatív trendet erősíti. 6 2012. július Nemzetgazdasági Minisztérium J/8112. számú jelentése [online dok.] Letöltés időpontja: 2013.03.08.Hozzáférés: URL: http://www.parlament.hu/irom39/08112/08112.pdf 9

4. ábra: Megtermelt hozzáadott érték alakulása Magyarországon 2005 és 2012 között Forrás: Saját szerkesztés a Nemzetgazdasági Minisztérium J/8112. számú 2012. júliusi jelentésének adatai alapján 7 7 2012.július Nemzetgazdasági Minisztérium J/8112. számú jelentés [online dok.] Letöltés időpontja: 2013.03.08. Hozzáférés: URL: http://www.parlament.hu/irom39/08112/08112.pdf 10

A már korábban említett Jelentésben az Európai Bizottság megállapította, hogy 2005. és 2006. évben az uniós trendekkel megegyezően növekedni látszott a hozzáadott értéka magyarországi kkv-knál, viszont a válságot megelőző utolsó szakasz, valamint a válságot követő 2 évben ismét csökkenés mutatkozott, ami a 4. ábrán is jól megfigyelhető. De a vállalkozások számának csökkenése mellett a hozzáadott érték növekedett 2005 és 2012 között 40%-kal, ez azt bizonyítja, hogy a kedvezőtlen feltételek ellenére a magyar KKV szektor versenyképes Európában. 2011-től csekély növekedés tapasztalható, de ettől függetlenül a hazai kkv szektor még mindig nem tudott felzárkózni az uniós szinthez. (lásd. 1. táblázat) Összességében a Magyarországon működő kkv-k helyzete nem mondható drasztikusan rossznak, de tény, hogy 2005 óta jelentősebb mértékben nem is javult. Véleményem szerint a magyar munkaerő képzett, ezért a honi szakemberek keresettek az Európai Unióban és a világban egyaránt. Manapság is működik az agyelszívás, mert a nyugati országok kedvezőbb feltételeket tudnak biztosítani a szakképzett munkaerőnek, és ennek egyenes következménye az elvándorlás. Ezzel a problémával egész Kelet-Európa szembesül, ez az egyik oka, hogy miért csökken a vállalkozások száma pl. Magyarországon. Az említett okhoz még hozzáadódik a magas deviza-hitelállomány is, sok vállalkozás vett fel beruházási hitelt a növekedés reményében, de az erős forintgyengülés miatt nem volt képes a hiteleket törleszteni és adósságspirálba került, vagy hibás volt a piackutatás és a termékek csak a készletállományt növelték, ezért a hitelt nem voltak képesek visszafizetni. Mindezek a tényezők együttesen a negatív trendet eredményezték, amit a 2-3. ábra mutat. 11

Pozitívabb gondolatokkal folytatva dolgozatomat, a Jelentésből az is kiderül, hogy közigazgatási szempontból a magyarországi helyzet jobb, mint az uniós átlag. Hazánkban a tapasztalatok alapján sokkal egyszerűbben és gyorsabban lehet vállalkozást alapítani, mint más tagállamokban és jóval alacsonyabbak az indítással járó költségek. De vélemény szerint ez még nem elég ahhoz, hogy egy vállalkozás sikeresen és hosszútávon tudjon működni Magyarországon. Az államnak támogatnia kell a hazai kamarák és vállalkozásfejlesztési alapítványok működését, hogy ezek a szervezetek tevékenységükkel hozzájáruljanak a hazánkban éppen induló vagy már meglévő kkv-k fejlesztésében és versenyképességük megőrzésében. 3. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (ZMVA) 3.1. Megalakulása és céljai Az 1990-es évek korai szakaszában, az Európai Unió Phare programja és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány közösen kidolgozott egy programot, melynek célja az volt, hogy Magyarország minden megyéjében olyan szervezeteket hozzanak létre, amelyek támogatják a vállalkozásokat az adott régióban, valamint segítséget nyújtsanak a helyi vállalkozói kultúra újraélesztésében és fejlesztésében. 8 Zala megyében a Zala Megyei Önkormányzat, mint egyedüli alapító közreműködésével 1992-ben alakult meg a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (továbbiakban: ZMVA). A megalapításkor megfogalmazott célkitűzések az elmúlt évek alatt lényegében nem változtak: Zala megye gazdasági fejlődésének elősegítése, a mikro-, kis- és középvállalkozások kialakulásának, életben maradásának és elsősorban- növekedésének támogatása, egy hosszútávon önfenntartó vállalkozásfejlesztési irodahálózat, azaz egy központi iroda és a megyei alirodák működtetésével, amely magas színvonalú, 8 Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hivatalos honlapja, Letöltés időpontja: 2013.03.27. Hozzáférés: URL: http://www.zmva.hu/cikk/bemutatkozas/59 12

megfelelő és hozzáférhető szolgáltatásokkal és projektekkel segíti a megye vállalkozóit. [ZMVA alapító okirata] A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (továbbiakban: Alapítvány vagy ZMVA) olyan szolgáltató szervezet, amelynek fő célja a magyarországi kkvknak nyújtott szolgáltatásain keresztül, e társadalompolitikailag, valamint gazdaságpolitikailag fontos szerepet betöltő csoport fejlődésének elősegítése, életben maradásának és elsősorban növekedésének támogatása, egy hosszútávon önfenntartó központi vállalkozásfejlesztési iroda és megyei aliroda hálózat működtetésével. Az Alapítványnál a szolgáltatások széles spektruma bontakozik ki, mind az induló mikro vállalkozásokra, mind a gazdasági és piaci megerősödésre képes kkv-k megsegítésére. Az Alapítvány működése hozzájárul az uniós tagállamokhoz való felzárkózáshoz a kkv-kon keresztül, elősegíti új munkahelyek létrejöttét és a régióban előforduló gazdasági egyenlőtlenségek minimalizálását. 3.2. Területi irodahálózata A ZMVA Zalaegerszegen kívül négy Zala megyei városban hozott létre irodát Nagykanizsa, Lenti, Keszthely és Zalaszentgrót- együttműködési megállapodás keretében a helyi önkormányzatokkal. Rendszeres és jó munka kapcsolat fűzi a települések önkormányzataihoz, megyei önkormányzatokhoz illetve a megyei gazdasági kamarákhoz, területfejlesztési intézményekhez, a regionális szervezetekhez és minden más gazdasági- és vállalkozásfejlesztésben érdekelt intézményhez. 9 9 ZMVA bemutatkozó kiadvány 2012. 13

2. táblázat: ZMVA területi irodahálózata 2013-ban Település Működés megkezdése Tevékenység Alkalmazottak száma Általános tanácsadás, mikrohitel ügyintézés, inkubátorház Zalaegerszeg 1993 üzemeltetés, innovációs tanácsadás, rendezvényszervezés, EEN, 14 (fő) Pannon Faipari Klaszter ügyintézés Nagykanizsa 1994 Keszthely 1994 Mikrohitel ügyintézés, általános tanácsadás Mikrohitel ügyintézés, általános tanácsadás 1 (fő) 1 (fő) Zalaszentgrót 1994 Mikrohitel ügyintézés, általános tanácsadás, inkubátorház üzemeltetés heti 1 nap tanácsadás Lenti 1994 Mikrohitel ügyintézés, általános tanácsadás, inkubátorház üzemeltetés 2 (fő) Forrás: Saját szerkesztés a ZMVA belső információi alapján 3.3. Az Alapítvány működése, tevékenysége és programjai A ZMVA egy országos hálózat tagjaként működik, de szervezetileg és pénzügyileg önálló, közhasznú besorolású nonprofit szervezet. Az országos és nemzetközi gazdasági kapcsolatok élénkülését elősegítő magyarországi intézményrendszer egyik fontos eleme. 10 10 ZMVA bemutatkozó kiadvány 2012. 14

Tevékenységét különböző szolgáltatások nyújtásán keresztül végzi: Együttműködés, klaszter Finanszírozás, mikrohitel Információnyújtás Marketing tanácsadás Oktatás, képzés, előadások Pályázatok készítése Projectmanagement Tanulmányok készítése Üzleti partnerkeresés Rendezvények szervezése Kiadványok szerkesztése Innovációs tanácsadás Adó és könyvelési tanácsadás Jogi tanácsadás Az Alapítvány célja elsősorban a vállalkozói kultúra fejlesztése. Ennek érdekében számos programot kínál a ZMVA, melyek közül az ügyfelek kiválaszthatják a profiljukhoz vagy elképzeléseik megvalósításához a legmegfelelőbbet. Kiemelt programok: Mikrohitel program: a mikrovállalkozások pénzügyi támogatására született meg a projekt, tanácsadással egybekötve. Elsősorban arra a speciális területre koncentrálódik, ahol a mikrovállalkozások igényeit a kereskedelmi bankok nem tudják kielégíteni. Cél, hogy a mikrohitel segítségével a vállalkozások megerősödjenek, és a későbbiekben banki finanszírozásra alkalmassá váljanak. 11 11 Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hivatalos honlapja, Letöltés időpontja: 2013.04.11. Hozzáférés: URL: http://www.zmva.hu/cikk/bemutatkozas/59 15

Klaszterprogram: Az Alapítvány a megyén túlmutató regionális gazdaságfejlesztési program megvalósításába is bekapcsolódott. A nyugatdunántúli régió legjelentősebb fa- és bútoripari vállalkozásainak, regionális fejlesztési szervezeteinek, oktatási intézményeinek, szakmai szövetségeinek részvételével, valamint a Gazdasági Minisztérium támogatásával létrejött 2001. június 14-én a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter. 12 Az Enterprise Europe Network (EEN): Az Enterprise Europe Network az egyetlen, az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatóság által létrehozott vállalkozásfejlesztési hálózat, amely a kis- és középvállalkozások üzletfejlesztési törekvéseit szolgálja az unióban. A hálózat - egyedülálló módon - kétoldalú kommunikációt biztosít a vállalkozások és az Európai Unió döntéshozói között, biztosítják a nézetek cseréjét mindkét irányban. Az új hálózat a korábbi, szintén a Bizottság által támogatott Euro Info Központ (EIC) és Innováció Közvetítő Központ (IRC) hálózatok tapasztalataira építve, tevékenységeik összevonásával jött létre, ezzel egységesítve a két hálózat egyaránt magas színvonalú szolgáltatási palettáját. Segítséget nyújtanak: - az uniós piacra lépés - a technológia-transzfer és - az EU kutatás fejlesztési programjaiban való részvétel támogatásával. 13 Szakdolgozatom további részében az EEN tevékenységéről szeretnék részletesebben beszámolni, hogy a hálózat, milyen lehetőségekkel is szolgál a kkv-k számára. 12 Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hivatalos honlapja, Letöltés időpontja: 2013.04.11. Hozzáférés: URL: http://www.zmva.hu/cikk/bemutatkozas/59 13 EEN bemutatkozó kiadvány 2012. 16

4. Enterprise Europe Network (EEN), mint lehetőség 4.1. Mi az EEN? Az Enterprise Europe Network intézményének kulcsszerepe van az Európai Unió gazdasági növekedést és munkahelyteremtést célzó törekvéseiben. A hálózat egyedülálló földrajzi lefedettséggel és tevékenységi körrel fog össze közel 600 európai üzletfejlesztéssel foglalkozó szervezetet, több mint 50 országban. Fő célkitűzésünk, hogy segítsük a mikro-, kis- és középvállalkozásokat kihasználni a Közös Piac adta egyedülálló lehetőségeket. 14 Az Enterprise Europe Network tagjai online eszközökkel támogatott adatbázisok révén kapcsolódnak össze, megosztva ez által a felhalmozott tudást, üzleti partnereket és innovatív technológiákat. Ugyanakkor szoros kapcsolat fűzi őket az Európai Bizottsághoz is, ezáltal képesek lépést tartani és követni az EU-s szabályozói környezet folyamatos változásait, másfelől pedig visszacsatolást is adnak a kis- és középvállalkozások (kkv-k) változásokat érintő véleményéről a brüsszeli intézmények felé. 15 A hálózat 2008 óta segíti Magyarországon a vállalkozások működését. Hazánkban, több megyében is találkozhatunk Enterprise Europe Network (továbbiakban: EEN) irodával, amelyek a Külgazdasági Hivatal, vállalkozásfejlesztési alapítványok és kamarák keretein belül végzik tevékenységüket. A szervezeti vezetők, legyőzve a földrajzi akadályokat, arra szeretnének törekedni, hogy a hálózatban résztvevők, egységként működjenek együtt, közösen téve eleget a hálózat által meghatározott célkitűzéseknek. Ezek a tagok Magyarországon egy konzorciumot alkotnak, tevékenységüket a 14 Enterpriseeeurope.hu, Letöltés időpontja: 2013.03.19. Hozzáférés: URL: http://www.enterpriseeurope.hu/content.aspx?contentid=96eac3ce-5bcb-4ffa-b253- ebdfadc77185 15 enterpriseeurope.hu, Letöltés időpontja: 2013.03.25. Hozzáférés: URL: http://www.enterpriseeurope.hu/content.aspx?contentid=96eac3ce-5bcb-4ffa-b253- ebdfadc77185 17

konzorciumi szerződésben lefektetett szabályok szerint végzik. Melyek azok a tényezők, amelyek hatékonnyá teszik a hazai EEN működését: A konzorcium vegyes összetétele (Külgazdasági Hivatal, kamarák, vállalkozásfejlesztési alapítványok) A partnerek anyagi és piaci helyzete viszonylag stabil Nagyszámú kkv ügyfélkörrel rendelkezik A munkatársak 15-20 éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek kkv támogatás témakörben Tehát az EEN több szempontból is alkalmas arra a szerepre, hogy tevékenységével segítséget nyújtson a kisvállalkozásoknak, megismerteti, majd segít kiaknázni azokat a lehetőségeket, melyeket az Európai Unió kínál a kkv-k számára, valamint megválaszolja a vállalkozókban felmerülő kérdéseket: Nem tudom, hol kezdjem, ha nemzetközi partnert szeretnék keresni vállalkozásomnak? Fogalmam sincs, ki tudná finanszírozni vállalkozásom új ötleteinek megvalósítását? Hogyan juthatna a vállalkozásom uniós forrásokhoz? Az EEN szakértői segítenek a vállalkozásoknak nemzetközi üzleti partnert találni, segítenek a kkv-k számára megtalálni a megfelelő pénzügyi forrást, mellyel megvalósíthatják ötleteiket, segítenek olyan technológia, eljárás, gyártási technika felkutatásában, ami nagyban hozzájárulna a vállalkozások fejlődéséhez és nem utolsó sorban hasznos tanácsokkal igazítják el a vállalkozókat a nemzetközi valamint uniós jogi környezet és normák útvesztőjében. 4.2. A hálózat létrehozása Az Enterprise Europe Network 2008. február 7-én kezdte meg működését Günter Verheugen EU-biztos jóvoltából. Ám az igazi alapok régebbre nyúlnak vissza. Az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatósága két korábbi a szintén a Bizottság által támogatott Euro Info Központ (EIC - 1987) és Innováció Közvetítő Központ (IRC - 1995) hálózatok tapasztalatait ötvözve és tevékenységeik összevonásával építette ki az új hálózatot, ezzel egységesítve a két szervezet külön-külön is magas színvonalú szolgáltatási palettáját. 18

Az EEN egyik központi szervezete az Európai Unió versenyképességi és innovációs keretprogramjának, létrehozásának célja, hogy ösztönözze és támogassa az európai vállalkozások versenyképességének megőrzése érdekében tett erőfeszítéseket. A rendkívül sikeres elődök szolgáltatásainak összeadódásával egy valódi egyablakos intézmény született a kkv-k külpiaci tevékenységeinek támogatására. Több mint 4000 fős szakértőbrigád áll a vállalkozások rendelkezésére, hogy a saját anyanyelvükön kaphassanak praktikus választ a konkrét kérdéseikre. Az EEN alkotja a legnagyobb üzletfejlesztési és innováció támogató hálózatot a világon. 16 4.3. Magyarországi vonatkozás Magyarországon az országos lefedettséget biztosító hálózatot 2011. január 1- től a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) vezeti és koordinálja, emellett partnerként 2 régióban (Közép-Magyarország és Észak-Magyarország) 3 irodából: Budapest, Eger és Miskolc közvetlenül nyújtja a partnereknek a hálózat szolgáltatásait. A magyar hálózat konzorciális keretek között működik, tagja a HITA-n túl a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a PRIMOM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány és a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. Az intézmények Magyarországon közel 60 munkatárssal valósítják meg az ún. no wrong door koncepciót, azaz az ügyfél bármely irodát keresi fel, mindenhol ugyanabban az egységesen magas színvonalú szolgáltatásban részesül. 17 16 www.enterpriseeurope.hu, letöltés időpontja: 2013.03.26. Hozzáférés: URL: http://www.enterpriseeurope.hu/content.aspx?contentid=96eac3ce-5bcb-4ffa-b253- ebdfadc77185 17 Enterprise Europe Network hivatalos magyarországi honlapja, Letöltés időpontja: 2013.03.26. Hozzáférés: URL: http://www.enterpriseeurope.hu/content.aspx?contentid=446c4b6a-0dd3-45d0-bdd4-09ec011848fd 19

Kik vehetik igénybe az EEN szolgáltatásait: mikro vállalkozások kis vállalkozások középes vállalkozások kutatási központok egyetemek Melyek azok a szolgáltatások, amelyeket szükségek kiemelni: 18 személyes szaktanácsadás különböző képzések (vállalkozásfejlesztéssel és exportfejlesztéssel kapcsolatos tudnivalók, gyakorlati és technikai ismeretek; a hazai és nemzetközi innováció újdonságai, lehetőségei; tréningek; szemináriumok; workshopok) pályázatírói és projektmenedzsment készségek fejlesztése A magyarországi EEN tagjai: 19 Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (FMKIK) Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (ZMVA) Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK) PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) 18 Enterprise Europe Network hivatalos magyarországi honlapja, Letöltés időpontja: 2013.03.26. Hozzáférés: URL: http://www.enterpriseeurope.hu/content.aspx?contentid=355ae0d4-9a2c- 4e76-bed8-8e5264a04934 19 Enterprise Europe Network hivatalos magyarországi honlapja, Letöltés időpontja: 2013.03.26. Hozzáférés: URL: http://www.enterpriseeurope.hu/contact.aspx 20

5. ábra: EEN irodák Magyarországon Forrás: http://www.enterpriseeurope.hu/en/default.aspx 4.4. A hálózat céljai Az EEN egy olyan támogatási struktúrát dolgozott ki, amely a kkv-k számára biztosít tudást, szakértelmet és az összegyűjtött információkat a fejlődésük szolgálatába tudja állítani. Legfőbb célja, hogy felpezsdítse az exportot, népszerűsítse a rendelkezésre álló lehetőségeket, melyek közül a vállalkozók a profiljuknak megfelelően válogathatnak, valamint támogassa a lehető legszélesebb körben az alábbi részmodulokat: vállalkozásfejlesztés, innováció exportösztönzés technológiai transzfer 20 támogatása nemzetközi K+F 21 együttműködések 20 A technológiák nemzetközi megosztása 21 Kutatás és Fejlesztés 21

Az EEN munkatársai azt szeretnék elérni, hogy a mikro-, kis-és középvállalkozások képviselői szakavatottak, tájékozottak legyenek az üzleti lehetőségeikről, de ha csupán csak tanácsadásra lenne szükségük, akkor bizalommal fordulhassanak egy olyan szervezethez, ami valóban az érdekeiket szolgálja. Az EEN próbál törekedni arra, hogy a különböző fejlesztési forrásokat minél könnyebben hozzáférhetőbbé és kiaknázhatóbbá tegye a vállalkozások számára, segítő kezet nyújt külföldi üzleti partnerek megkeresésében, és az utóbbi akár új dimenziókat is nyithat egy Magyarországon működő kkv életében. A fejlettebb, export-orientált cégek támogatásában is rutinos a hálózat. Őket olyan információkkal látják el (pl.: alapanyag-beszerzés, technológia, bérmunka, marketing, nemzetközi együttműködés, partnerkeresés stb.), amelyek a beszerzést, exporttevékenységet ösztönözhetik. Ennek az a célja, hogy ezek a vállalatok a teljes körű szolgáltatások révén képesek legyenek-elsősorban- megállni a helyüket az Európai Unió egységes belső piacán, majd idővel esetlegesen meg is hódítani azokat. Hosszú távú, sikeres nemzetközi együttműködésekről nem is beszélve, melyben fontos szerepet játszik a technológia-transzfer. Az európai szintű innovációs partnerkereső adatbázisban rögzítésre kerülnek a vállalkozás adatai, így sok más európai céggel és szervezettel léphet kapcsolatba. Ezzel az EEN azt szeretné elérni, hogy egy hazai kkv innovatív ötlete vagy technológiája hatékonyan hasznosulhasson, és véletlenül se maradjon kiaknázatlan. Az EEN elsődleges figyelmet fordít a partnerkeresésre, valamint a finanszírozási és pályázati lehetőségek bemutatására is. 4.5. Programjai és működése Az EEN tagjai olyan üzletfejlesztési szolgáltatásokat nyújtanak a kis és középvállalkozások részére, amelyek segítségével lehetőség nyílik a bennük rejlő potenciál, innovációs kapacitás lehető legteljesebb mértékben történő kihasználására. A hálózat tagjai magas színvonalú, költséghatékony szolgáltatásokkal nyújtanak gyakorlati támogatást regionális szinten a vállalkozásoknak új termékek és szolgáltatások kifejlesztéséhez, hazai és nemzetközi piacokon való megjelenéshez, technológia és tudástranszferhez, európai projektek 22

megvalósításához, forrásszerzéshez vagy akár innovatív ötletek kifejlesztéséhez és piacra viteléhez. A hálózat működése több, jól elkülöníthető területre koncentrálódik: Vállalkozásfejlesztés Technológia-innováció Kutatás-fejlesztés Szakdolgozatom következő pontjában a vállalkozásfejlesztési területet szeretném részleteiben is megvizsgálni, mivel az EEN-nek és ZMVA-nak ez a közös fő profilja. A hálózat tevékenységét jelenleg 3 modul alkotja, döntően azonban kettő teszi ki a feladatok többségét. Az A modulba soroljuk azokat a tevékenységeket, amelyekért korábban elsősorban az Euro Info Központok voltak felelősek. Ezek az információszolgáltatás, tanácsadás, rendezvényszervezés, üzleti partnerkeresés, stb. A B modul tevékenységei a korábbi Innovációközvetítő Központok által végzett technológia-transzfer, innováció támogatása a KKV-k körében, valamint üzletember-találkozók szervezése. Egy kisebb szeletet jelent a feladatok köréből a C modul, a kutatás-fejlesztés támogatása, amely elsősorban az Európai Unió 7. Kutatás-fejlesztési keretprogramjában (FP7) való KKV részvételt segítik elő, továbbá segít kapcsolatot teremteni különböző országok kutatóközpontjai, valamint a kutatóközpontok és a vállalkozások között. Az A modul Mivel a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál működött korábban a régió Euro Info Központja, és a ZMVA vállalkozásfejlesztési tevékenységet végez, az A modul tevékenységeinek elvégzése nem okoz nehézséget. Tulajdonképpen az átállás zökkenőmentesen zajlott. Nagy előnyt jelentett, hogy az Alapítvány munkatársai nagy tapasztalatra tettek már szert a tanácsadás, adatbázis építés és a rendezvényszervezés területén. 23

Néhány szolgáltatás az A modulon belül: Személyes konzultáció, egyedi tanácsadás Üzleti együttműködések, partnerkeresés Rendezvények, workshopok, információs napok Egyéb tevékenységek - Szakmai tanulmányutak - Technológiai profil (igény/kínálat) adatbázis, technológiai és innovációs auditok - Dokumentumtár A B modul Az EEN B modulja a technológiák nemzetközi megosztását, az ún. technológia transzfert hivatott elősegíteni. Egy technológia átadásának több szintje lehet, ha az együttműködés fajtáját nézzük. Lehet licencszerződés például franchise -, amely esetben a szerződés arra jogosítja fel a felhasználót, hogy know-how-t vagy tapasztalatot vegyen át a franchise tulajdonosától, olyan termék előállítása érdekében, melyet az átadó cég márkájaként forgalmaznak egy adott körzetben. A műszaki együttműködést három csoportba sorolhatjuk. A közös fejlesztés az ajánlott technológia vagy termék közös továbbfejlesztésére vagy újabb változatának kifejlesztésére irányul. Az új alkalmazás kipróbálása során az ajánlott technológia vagy termék új területen illetve új iparágban való kipróbálását jelenti. Az egyedi igények kielégítését szolgáló technológia vagy termék közös kifejlesztését speciális igények szerinti átdolgozásnak nevezzük. A joint venture egyezmény a partnerek közötti hivatalos kapcsolat létesítését jelenti, beleértve az üzleti szempontból érzékeny információk megosztását, új technológiák, eljárások és termékek kifejlesztése érdekében. Az üzleti megállapodás műszaki segítséggel azt jelenti, hogy a technológia-transzfer lebonyolításához szükséges szolgáltatásokat nyújtja a partner, például tanácsadás az új eljárás telepítéséhez, a termék bevezetéséhez, használatához, műszaki képzés, tréning, összeszerelés, üzem-beindítás, karbantartás, javítás a leendő partner országában. 24

A pénzügyi finanszírozást is ide sorolhatjuk, bár egyértelműen nem tartozik a szűken értelmezett technológia-transzfer körébe. A C modul Az C modul az EU kutatás-fejlesztési programjai iránt érdeklődők számára az Európai Unió FP7 programjának hatékonyabb megismertetését kívánja megvalósítani a pályázatíró és projektmenedzsment készségeket fejlesztő képzésektől, szemináriumoktól kezdve az egyedi tanácsadáson (projektgenerálás), nemzetközi együttműködések kialakításán keresztül. A zalai EEN nem foglalkozik mélyebben kutatás-fejlesztés témájú rendezvények szervezésével és pályázatok írásával, mert még hiányzik a megfelelő piaci igény, de a magyar EEN holnapon (http://www.enterpriseeurope.hu) folyamatosan lehet tájékozódni a magyarországi rendezvényekről, a hazai, uniós és egyéb pályázatokról. 4.5.1. 2008-2012-es adatok elemezése Az elemzéshez az ZMVA keretein belül tevékenykedő EEN 2008-2012 közötti időszak jelentéseinek adatait használtam segítségként [lásd: 1.-5. számú mellékletek]. A jelentéseket minden évben az Európai Bizottság számára Brüsszelbe kell elküldeni, természetesen vannak célszámok, célértékek, amelyeket az EEN tagjainak teljesíteni kell bizonyos területeken (rendezvényszervezés, tanácsadás, új ügyfelek száma, létre jött partnerkapcsolatok), ezek alapján az információk és eredmények alapján kap a Bizottság egy képet arról, miként tevékenykednek a hálózathoz tartozó irodák Európa szerte. 22 22 Enterprise Europe Network hivatalos magyarországi honlapja, Letöltés időpontja: 2013.05.09Hozzáférés:URL:http://www.enterpriseeurope.hu/Content.aspx?ContentID=355ae0d4-9a2c-4e76-bed8-8e5264a04934 25

Vállalkozásfejlesztés Olyan széleskörű vállalkozásfejlesztési szolgáltatáspalettával rendelkezik a hálózat, amely a hazai kkv-k uniós belső piaci versenyképességének növelését szolgálja. Például: Személyes konzultáció, egyedi tanácsadás Ennek a szolgáltatásnak a keretében, a vállalkozások telefonon, faxon, levélben, e-mailben vagy akár személyesen fordulhatnak a hálózat munkatársaihoz. Tanácsadást nyújtanak általános uniós témában és kiemelt szakterületeken (pályázatok, cégalapítás, környezetvédelem, üzleti együttműködés). Üzleti együttműködések, partnerkeresés Hazai, valamint külföldi partnerek felkutatásával kívánják a vállalkozások együttműködésének megszületését elősegíteni. A nemzetközi együttműködéseket üzleti partnerkereső adatbázis működtetésével és üzletember találkozókkal segítik elő. A 6. ábrán megfigyelhetjük, hogy a Zala megyében tevékenykedő EEN milyen eredményeket ért el ezen a területen. 6. ábra: Zala megyében megrendezett céglátogatások és üzletember találkozók száma, 2008 és 2012 között Forrás: Saját szerkesztés az EEN Zalaegerszeg 2008-2010 és 2011-2012 éves jelentés alapján 26

A 6. ábra pirossal jelölt diagramján azokat az értékek láthatjuk, amelyeket az Európai Bizottság határozott meg, mint évente megrendezendő üzletember találkozók és céglátogatások. A kékkel jelölt diagramon pedig az látjuk, amit a zalai EEN munkatársai valóban teljesítettek az adott évre vonatkozóan. Korábban már említettem, hogy az EEN 2008-ban kezdte meg működését Európa szerte, így Magyarországon is. Az EEN indulásakor nem volt több országra kiterjedő kampány, amely népszerűsíteni tudta volna a hálózatot, illetve az EEN egy mesterségesen létrehozott hálózat és a különböző kamarák, alapítványokba integrálóda kezdték meg működésüket, nem pedig mint külön álló intézmény. A 2008-ban és 2009-ben látható alacsony számban megrendezett céglátogatások és üzletember találkozók éppen ennek függvényében könyvelhetőek el. A célértékként meghatározott 21-hez képest ez igen csekély érték. Valószínűleg az első két évben még nem alakult ki egy stabil, átlátható struktúra az ilyen jellegű rendezvények lebonyolítására, valamint az EEN munkatársaknak is idő kellett a céglisták összeállításához, a nemzetközi konzultációkhoz, a szakemberek felkutatásához, illetve a források lehívásához, hogy képesek legyen magas színvonalú szolgáltatást nyújtani az ügyfeleknek. Ezek az erőfeszítések, ahogy a 6. ábrán is látható, sikeresnek bizonyultak, hiszen a 2010-es évben már 70 rendezvény lebonyolításával büszkélkedhetnek a Zala megyei EEN munkatársak, ami jóval túlhaladja a célként kitűzött 21 rendezvény számát. Erre az évre sikerült összeállítani a céglistákat, az ügyfelek közül többen megismerhették, hallhattak a rendezvényekről. Valószínűleg a válság okozta kilátástalanság is befolyásolta a zalai vállalkozókat, hogy részt vegyenek a rendezvényeken, abban bízva, hogy kapnak valami fajta útmutatást, segítséget az EEN-től vagy talán éppen a munkanélkülivé vált emberek többsége saját vállalkozás indításába szeretett volna kezdeni és tájékozódni akart az aktuális cégalapítási lehetőségekről, jogszabályokról, külföldi üzleti partnerkapcsolati alternatívákról. 2011-től 2012-ig kevesebb céglátogatás és üzletember találkozó került megrendezésre, ennek okai lehetnek, hogy a válságot követően egyre csak romlott a kkv szektor helyzete Magyarországon, kevés exportképes cég működött/működik az országban, amelyekre lehetne építeni. Valamint a túlzásba vitt rendezvények és találkozók szervezése sem vezet jó eredményhez, egy 27

rendezvényt akkor érdemes megtartani, ha minimum 20 fő részt vesz rajta és az EEN munkatársak tudják, hogy a kkv-knak nehéz olyan témát találni, ami felkelti az érdeklődésüket is. Workshopok, helyi rendezvények, információs napok Elméleti és gyakorlatorientált, interaktív programokat szerveznek a hazai és nemzetközi újdonságokról általános uniós témában. Az EEN munkatársak ezeken a helyi rendezvényeken ismertetik az új szabályokat, beszélnek a hálózat tevékenységéről, céljairól és próbálják népszerűsíteni az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásaikat, témába vágó pályázati forrásokat és együttműködési lehetőségeket bel- és külföldi szakértők bevonásával. A zalaegerszegi EEN 2008-as indulásakor nagy hangsúlyt fektetett a helyi rendezvények szervezésére. Természetesen az Alapítványnak 2008 előtt is voltak saját rendezvényei, de itt most kiemelten azokról az eseményekről, találkozókról van szó, amelyek az EEN támogatása nélkül nem jöhettek volna létre. Fontos a személyes kontaktus az ügyfelekkel, interaktív, közvetlenebb a légkör az ilyen rendezvényeken, mint mondjuk, ha csak elektronikus úton történne a tájékoztatás. 7. ábra: Helyi rendezvényeken résztvevő ügyfelek száma Forrás: Saját szerkesztés az EEN Zalaegerszeg 2008-2010 és 2011-2012 éves jelentés alapján A 7. ábra pirossal jelölt diagramja szintén a célértékeket mutatja, a zöld színnel jelölt diagram a ténylegesen résztvett ügyfelek számát egy-egy helyi rendezvényen. Ami egyből szembetűnik ezen a területen az az, hogy az első évben jócskán túlszárnyalták a terv szerinti értékeket a valóban mért eredmények. Ebből arra merek következteni, hogy az első évben a 28

munkatársak nagy hangsúlyt fektettek a helyi rendezvények szervezésére és reklámozására, hiszen ez az időszak, amikor meg kell ismertetni a hálózatot az emberekkel, ami egyből magyarázatot ad a 6. ábrán látható csekély számú céglátogatás és üzletember találkozó rendezésére 2008-ban és 2009-ben. Hiszen ezek a helyi rendezvények is nagyon jó alkalmat biztosítottak arra, hogy kialakuljanak cégek közötti kapcsolatok, megismerjék egymás profilját a vállalkozások, valamint az EEN munkatársak felvehették a kapcsolatot szakemberekkel, akiket később felkérhettek az üzletembertalálkozókon való részvételre. A 2011-es évvel bezárólag jónak mondható a részvételi arány, 2012-ben azonban észrevehetően jelentős a csökkenés a rendezvényeken megjelenő ügyfelek számában. Itt szintén csak arra tudok hivatkozni, amit már az üzletember találkozóknál is megemlítettem, hogy az emberek a 2012-es évben valószínűleg nem megfelőlen voltak tájékoztatva az egyes rendezvények időpontjairól, helyszíneiről, ezért eshetett vissza ebben az évben a részvételi arány. Az ilyen rendezvényeknek köszönhetően gazdagodhatnak az EEN irodák új ügyfelekkel. Az új ügyfél azt a személyt jelenti, akinek korábban nem volt kapcsolata se az EEN hálózattal vagy azt megelőző EIC hálózattal, se a host szervezettel, ebben az esetben ZMVA-val. Ezek az ügyfelek az EEN által komplex külföldi üzleti partnerkereséssel kapcsolatos szolgáltatásban (tanácsadás, információ szolgáltatás, üzleti adatbázisba kerülés, céglátogatás üzletember találkozó) részesülnek. A következő, 8. számú ábrán megfigyelhetjük, hogyan alakul évente a zalaegerszegi EEN-nél az új ügyfelek száma. A célt meghatározó értékek szintén a pirossal jelölt diagramról leolvashatók. 29

8. ábra: Éves az alakulása az új ügyfelek számának Forrás: Saját szerkesztés az EEN Zalaegerszeg 2008-2010 és 2011-2012 éves jelentés alapján Az Európai Bizottság által meghatározott célszámokat nézve, elég magasak az elvárásaik az új ügyfelek bevonásával kapcsolatban. Ezt a kritériumot, a 2009- es évet kivéve, egyik időszakban sem sikerült teljesítenie a zalaegerszegi EENnek. Valami oknál fogva az emberek és a vállalkozások, nem mutatnak érdeklődést a hálózat iránt, vagy esetleg nem tudnak a létezéséről, ezért nem alakulnak úgy az eredmények, ahogy azt a Bizottság elvárja. Ahhoz, hogy egy vállalkozás ténylegesen tudjon külföldi üzleti partnerkapcsolatot létesítni, vagy legalábbis nagyobb eséllyes lépjen a a fejlődés útjára, ahhoz annyit kell tennie az ügyfélnek, hogy egy formanyomtatvány kitöltését követően regisztáljon az üzleti partnerkereső adatbázisba. 9. ábra: Az partnerkereső adatbázisba bekerült ügyfelek száma 2008-2012-es időszakban Forrás: Saját szerkesztés az EEN Zalaegerszeg 2008-2010 és 2011-2012 éves jelentés alapjá 30

Az első, induló év nehézségei miatt Zalaegerszegről zéró ügyfél került az adatbázisba, de 2009-ben sikerült behozni a lemaradást. Nem elég, hogy az EEN munkatársak teljesíteni tudták a célként meghatározott értéket, túl is haladták azt. 2010-ben már nem sikerült annyi ügyfelet bevonni az adatbázisba, mint előtte éven, de így is hozta az egerszegi iroda az elvárt szintet. 2011-ben már az Európai Bizottság elvárásai sem voltak olyan magasak, csökkentették a célértéket 18 ügyfélre, amit ha átlagban nézzük a 2011-es és 2012-es évet -, akkor sikerült elérnie a zalai irodának. Az EEN munkatársak közreműdökésével felkerülnek a vállalkozás referenciái (székhely, vállalkozás jellege, tevékenység stb.) a partnerkereső adatbázisba, valamint az a cél- és ez nagyon fontos,-amit a vállalkozás megfogalmazott, hogy miért is keres üzleti partnert. Amint a regisztráció megtörtént, onnantól kezdve a vállalkozás adatlapja elérhetővé válik minden olyan európai városban, ahol EEN iroda működik és olyan más ügyfelek számára, akik szintén regisztrálva vannak az adatbázisban. 10. ábra: Milyen számban érdeklődnek a Zala megyei és külföldi vállalkozások egymás cégprofiljai iránt (2008-2012) Forrás: Saját szerkesztés az EEN Zalaegerszeg 2008-2010 és 2011-2012 éves jelentés alapján 31

A 10. ábrával azt szeretném szemléltetni, hogy miután regisztráltak az ügyfelek a partnerkereső adatbázisban, akkor gyönyörűen nyomon tudják követni az EEN munkatársak, hogy milyen érdeklődéssel vannak egymás iránt a külföldi és zalaegerszegi vállalkozások. A 2008-as év eredménytelen volt, mivel a 9. ábrán már láthattuk, ebben az évben még nem szerepelt egerszegi ügyfél az EEN partnerkerső adatbázisában. Azonban 2009-ben, amint felkerültek az egerszegi vállalkozások is a partnerkapcsolati rendszerben, az látható, hogy figyelemre méltóan sok külföldi vállalkozás kezdett el érdeklődést mutatni az egerszegi vállalkozások iránt. Az viszont sajnálatos tény, hogy az egerszegi cégek, nem igazán mutattak érdeklődést külföldi partnerek irányába. Ahogy megfigyelhetjük, 2012-ig folyamatosan növekszik ez a szám, egyre több zalai vállalkozás figyelme terelődik külföldi cégek felé, ami viszont még megváltozott, hogy a külföldi gazdálkodó szervezetek érdeklődése a zalai cégek iránt kezdett visszaesni 2011-től. Úgy gondolom, hogy az ok, amiért az zala megyei kkv-k érdeklődése nem olyan intenzív, mint a külföldi társaiké, talán az lehet, hogy nem ismerik eléggé a hálózat nyújtotta lehetőségeket vagy talán az amúgy is bizonytalan helyzetük miatt nem mernek kockáztatni, félnek belevágni egy újfajta üzleti együttműködésbe. Ennek oka lehet akár tőkehiány, technológiahiány vagy a jelenlegi gazdasági helyzet instabilitása is. Pozitívabb gondolattal folytatva, előfordul olyan is, amikor két cég egymásra talál a központi adatbázisban, tegyük fel, hogy egy zalaegerszegi vállalkozás kapcsolatban lépne egy konkrét külföldi vállalkozással, akit az adatbázisban fedezett fel. Ekkor ezt jelezheti az egerszegi EEN munkatársaknak, akik felveszik a kapcsolatot a kiválasztott városban vagy országban tevékenykedő vállalkozás közelében lévő EEN iroda munkatársaival és megszülethet az együttműködés. 32

11. ábra: A létrejött partnerkapcsolatok száma a zalai régióban (2008-2012) Forrás: Saját szerkesztés az EEN Zalaegerszeg 2008-2010 és 2011-2012 éves jelentés alapján Ha visszatekintünk az eddigi ábrákra, akkor nem is okoz meglepetést az a tény, hogy 2008-ban nem született egyetlen megállapodás sem az egerszegi irodánál. Ezt, mint ahogy már fentebb említettem annak a következménye, hogy 2008-ban még nem szerepelt egerszegi vállalkozás az üzleti partnerkereső adatbázisban. De, ahogy évről évre kezdi magát kiforrni a dolog, úgy kezdik megismerni az emberek illetve a cégek a hálózatot, az EEN munkatársak is magabiztosabban tudják végezni a munkájukat (rendezvény szervezés, üzletember találkozók, workshopok, tanácsadások), ennek hatására nőtt a megállapodások száma, és láthatjuk, hogy 2012-ben 4 megállapodás is született az egerszegi irodánál, ami abban az évben megfelelt az Európai Bizottság által meghatározott célértéknek is. Ezeket leszámítva, úgy gondolom, hogy ezek az értékek, amiket most megvizsgáltam, lehetnének magasabbak és biztatóbbak is. Ugyanis ilyen lehetőségekkel-amelyeket az EEN kínál a kkv-nak- többen is élhetnének. De vajon mi az oka annak, hogy az egerszegi kkv-k még sem veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, miért nem élnek az EEN nyújtotta lehetőségekkel? 33

COSME 2014-2020 A vállalkozások versenyképességéért és a kis- és középvállalkozásokért program (Programme for the Competitiveness of Enterprises and SMEs COSME), amely a 2014-2020 időszakra 2,5 milliárd euróval rendelkezik, egy olyan finanszírozási eszköz, amely folytatja a jelenlegi versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) tevékenységeit. 23 Az új program különösen támogatja: 1) a vállalkozókat, elsősorban a kis- és középvállalkozásokat, hogy könnyebben hozzáférjenek a vállalkozásaikhoz szükséges finanszírozási lehetőségekhez, 2) azokat a polgárokat, akik vállalkozókká kívánnak válni, és nehézségekbe ütköznek a vállalkozásuk elindításakor, 3) a tagállamok hatóságait, amelyek hatékony politikai reformintézkedéseik kidolgozásához és végrehajtásához így hatékonyabb segítséget kapnak. A program várhatóan évente 39 000 céget fog támogatni, amelyek előreláthatólag évente 29 500 munkahelyet teremtenek, illetve őriznek meg, és 900 új üzleti terméket, szolgáltatást vagy folyamatot hoznak létre. Az európai vállalkozások számára nyújtott mintegy 3,5 milliárd euró további kölcsönnek és beruházásnak köszönhetően a hitelhez való hozzáférés egyszerűbb lesz a vállalkozók számára, különösen azoknak, akik határokon átnyúló tevékenységeket kezdeményeznek. A program végrehajtásának pénzügyi kerete 2,5 milliárd euró, amelyből 1,4 milliárd eurót a finanszírozási eszközökre különítettek el. A fennmaradó összeget az Enterprise Europe Networkre, a nemzetközi ipari együttműködés elősegítésére és a vállalkozói készségek oktatására fordítják. 23 Európai Bizottság Sajtóközlemény, Brüsszel, 2011. november 30. 34

5. Kutatás az Enterprise Europe Network Zala megyei KKV-kat segítő szolgáltatásnyújtó tevékenységéről Gyakorlatom ideje alatt elgondolkodtam azon, hogy vajon a zalai régióban tevékenykedő vállalkozók, mennyire vannak tisztában a számukra kialakított lehetőségekkel? Rendelkeznek-e elengedő információval, azzal kapcsolatban, hogy fejlődni, fejleszteni tudjanak? Vannak-e ötleteik, innovációik, melyeket érdemes lenne felkarolni? Szeretnének-e külföldi üzleti partnert találni a vállalkozásuknak? Mennyi információval rendelkeznek az EEN-nel kapcsoltban? Hogy kérdéseimre választ kapjak, a kvantitatív kutatás egyik módszerét alkalmaztam, a kérdőíves vizsgálatot [lásd: 6. számú melléklet]. Választásom azért esett erre a módszerre, mert a kérdőíves felmérés igen régi kutatási technika. A kutatás e formája alkalmas leíró, magyarázó és felderítő célokra, illetve használható csoportok, interakciók megfigyelése esetében is, a lényeg, hogy az adatközlők emberek legyenek. 24 Esetemben a Zala megyében tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások szolgáltak célcsoportul. A kérdőívemben válaszokat kerestem arra, hogy a 2008 óta Magyarországon is működő Enterprise Europe Network milyen népszerűségnek örvend a vállalkozások körében, illetve a meglévő és induló zalai megyei kis- és középvállalkozások milyen mértékben vannak tisztában azokkal a lehetőségekkel és szolgáltatásokkal, kiépíthető kapcsolatrendszerrel, amelyek segítenék elindulásukat, fejlődésüket, innovációjukat és versenyképességüket. 24 Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata 274. old, ISBN 978-963-506-764-0 24 Az alkalmazottak számából megállapítható, hogy mikro-, kis- vagy középvállalkozásról van szó. 35

5.1. Eredmények kiértékelése A kérdőív 15 kérdést tartalmaz, az első 13 kérdés feleletválasztós, a 14. és 15. opcionális jellegű kérdések, és a kutatás nem reprezentatív. A felmérésben résztvevő alanyok az Alapítvány nyilvántartásában szereplő ügyfelek közül kerültek ki. A minta nagysága 50 vállalkozás, az adatfelvétel időpontja 2013. március 13-2013. április 10. közötti időszakban zajlott. A továbbiakban szeretném kiértékelni a kapott eredményeket és megosztani tapasztalataimat, észrevételeimet, melyeket a kutatás során megfigyeltem. A kérdőív első felében arra kértem a felmérésben résztvevőket, hogy adják meg a vállalkozásukra vonatkozó adatokat, melyek a következők: Cég neve Cég címe Fő tevékenysége Alkalmazottak száma. 25 12. ábra: A vállalkozások jellege dolgozói létszám alapján (db) Forrás: Saját kutatás alapján szerkesztve 25 A 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról alapján: Az alkalmazotti létszám alapján mikrovállalkozásnak minősül a 10 főnél kevesebbet, kisvállalkozásnak az 50 főnél kevesebbet, középvállalkozásnak a 250 főnél kevesebbet foglalkoztató, profitorientált gazdálkodó szervezet. 36

A ZMVA-nál lévő állománylistából és az általam elküldött kérdőívből kiderült, hogy az Alapítvánnyal legtöbb esetben mikrovállalkozás áll kapcsolatban, mivel az 50 megkérdezett közül 38 esetben utalt az alkalmazottak létszáma erre a vállalkozási formára, melyet a 12. számú ábra diagramja is jól tükröz. A kérdőív 1. kérdése a zalai vállalkozások külföldi üzleti kapcsolataira irányult. 13. ábra. Külföldi üzleti partnerkapcsolattal rendelkező vállalkozások aránya (1. kérdés) Forrás: Szerkesztés saját kutatás alapján Jól látható a 13. számú ábrából, hogy a zalai régió vállalkozásai többségében nem rendelkeznek külföldi üzleti partnerkapcsolattal. A 2. kérdésre adott válaszok megmutatják, hogy a külföldi üzleti kapcsolattal rendelkező vállalkozások esetében milyen jellegűnek tekinthető az együtt működés. 37

14. ábra: Az üzleti kapcsolat jellegének aránya Forrás: Szerkesztés saját kutatás alapján Sajnos a vállalkozások nagy része, 42,7 % nem rendelkezik külföldi partnerkapcsolattal, azonban a fent maradó vállalkozások 19,7 %-a export, valamint 18,1 %-a import jellegű kapcsolatban áll külföldi partnerével, csekély hányada, azaz kevesebb mint 10 %-a pedig technológiai, valamint egyéb válaszaik alapján marketing, építőipari kivitelezés, személyszállítás, turisztika területeken tevékenykedik együtt külföldi partnerével. Mindezt a 14. számú ábrán lévő kördiagramon ábrázoltam. A 15. ábra, amely a kérdőív 3. és 4. kérdéseinek válaszait ábrázolja, jól mutatja, hogy a megkérdezett vállalkozások közül összesen 19 cég tudna versenyképes terméket exportálni és ebből 18 elegendő mennyiséget is képes lenne export céljára gyártani. 15. ábra: Versenyképes, exportra kínálható termékkel rendelkező vállalkozások Forrás: Saját kutatás alapján szerkesztve 38

Annak ellenére, hogy a zalai vállalkozások kis hányada rendelkezik külföldi üzleti partnerkapcsolattal (lsd.13. ábra), a 16. ábrából mégis az derül ki, hogy innovációval, ötlettel a megkérdezett cégek majd 67 % rendelkezik. Ez a kérdőívem 5. kérdésére amely így hangzott: Van az Ön vállalkozásának olyan innovációja, ötlete, amit tovább lehetne fejleszteni?- adott válaszok arányát mutatja. 16. ábra: Ötlettel, innovációval rendelkező vállalkozások aránya Forrás:Szerkesztés saját kutatás alapján Mivel a válaszadók több mint fele rendelkezik innovációval, így az 6. kérdésem is fontosnak bizonyult, hiszen ebben arra kerestem a választ, hogy mire lenne szükségük az innováció, ötlet fejlesztéséhez a vállalkozóknak. A 17. ábrán szereplő diagramból kiderül, hogy milyen válaszokat adtak erre a vállalkozók. 17. ábra: A vállalkozások forrás igényének aránya Forrás: Szerkesztés saját kutatás alapján 39

A válaszokból kirajzolódik, hogy a legtöbb zalai kkv tőkehiánnyal küzd. A megkérdezettek kis százalékának, azaz 16,7 %, illetve 15,3%-nak lenne csak üzleti partnerre vagy technológiára szüksége, amiből arra lehet következtetni, hogy azok a vállalkozások vannak kisebbségben, amelyeknek stabil a pénzügyi helyzete. Sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a pénzhiánnyal küzdő vállalkozásokra, mert ez lehet az oka annak, hogy nem merik igénybe venni az EEN szolgáltatásait. Bizonytalan anyagi háttérrel nem mernek kockáztatni, és ezért nehéz őket bevonni az EEN aktív ügyfélkörébe. Azonban a következő ábrán jól látható, a vállalkozások nagyobb része hajlana külföldi partnerkapcsolat előmozdítására, hiszen arra a kérdésemre, miszerint gondolkodtak-e már azon, hogy külföldi partnert keressenek a vállalkozásuknak üzleti kapcsolat kiépítése céljából, 37 vállalkozás igennel válaszolt. De valószínűleg a fent említett okok miatt tőkehiány- nem merik megtenni az ehhez szükséges lépéseket. 18. ábra: Külföldi üzleti partnerkapcsolatra igényt tartó vállalkozások száma Forrás: Saját kutatás alapján szerkesztve A kérdőívem következő kérdésében arra akartam választ kapni, hogy melyek azok az országok vagy területek, amelyeket előnyben részesítenének üzleti együttműködés kiépítése céljából a zalai kkv-k. A 19. számú ábra mutatja a kapott eredményeket. 40

19. ábra: Földrajzi területek üzleti kapcsolatok kiépítésére (adatok %-ban) Forrás: Szerkesztve saját kutatás alapján Legnagyobb prioritást a szomszédos országok élvezik. A válaszadók 30,4%-a gondolja úgy, hogy legszívesebb ezt a területet célozná meg. Még kiemelendő, hogy 16,7% gondolja úgy, hogy egyéb uniós országok felé nyitna és 13,8 % Oroszországra is lehetőségként tekint, mint potenciális üzleti partner ország. A 20. ábra a megkérdezett vállalkozások érdeklődését mutatja egy esetleges üzletember találkozóról, amelyen a válaszadó 50 cég közül 38 cég szívesen részt venne. Tehát továbbra is fenn áll az a hipotézis, hogy igen is lenne igény erre a szolgáltatásra. 20. ábra: Személyes üzletember találkozón részvevő vállalkozások aránya Forrás:Szerkesztve saját kutatás alapján 41

Az 10. kérdésemmel elérkeztem az egyik legfontosabb területhez, hogy vajon milyen számban hallottak a cégek az EEN létezéséről, tevékenységéről. 21. ábra: Azoknak a vállalkozásoknak a száma, akik már hallottak az EEN-ről Forrás: Szerkesztve saját kutatás alapján Sajnos az ábra megmutatja, hogy a megkérdezett 50 cég közül, csak 53%, azaz kicsivel több, mint a fele ismeri csak az EEN-t. Ez a szám, mindenképpen intő jel arra, hogy lenne mit javítani a kommunikáción és marketingen. A következő kérdésben rákérdeztem, hogy akik hallottak már az EENről, milyen forrásból értesültek a létezéséről. A 22. számú ábrát értékelve, mely a fent említett kérdésre adott válaszokat mutatja, kiderül, hogy az az 53 %, akik már halottak a hálózatról, leginkább internetes forrásból értesült az EEN-ről, illetve amit még érdemes megemlíteni, újságból és rendezvényeken. 42

22. ábra: Kommunikációs csatornák aránya Forrás: Szerkesztve saját kutatás alapján Ami a 22. számú ábrán is szembetűnő, hogy a megkérdezettek 26,4%-a semmilyen formában nem értesült az EEN-ről, ez a szám megegyezik a legmagasabb ismert forrás hányadával, azaz az internetes forrással. Mindenképpen fejlesztendő terület a promóció, a reklám, hiszen az ismertség értékei jóval magasabb arányt kellene, hogy mutassanak. A következő, 12. kérdés az EEN szolgáltatásinak ismertségére irányult. 23. ábra: A vállalkozások által ismert szolgáltatások száma Forrás: Szerkesztve saját kutatás alapján 43