Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Lakáskoncepciója 2015-2020 Elfogadva:Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének az 552/2015. (X. 29.) közgy. határozatával.
2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezetés... 3 II. A jogszabályok jegyzéke... 5 III. Gazdasági, társadalmi helyzetkép Békéscsabán... 6 IV. Békéscsaba lakásállományának bemutatása... 34 IV. 1. Lakáspiac... 35 V. Önkormányzati lakásgazdálkodás 2008-2014... 37 VI. Önkormányzati tulajdonú lakásállomány... 47 VI.1. Az önkormányzati lakásokkal kapcsolatos bevételek és kiadások 2008 2014 között. 49 VII. A lakáshoz jutás és a lakhatás önkormányzati támogatási formái Békéscsabán... 52 VII. 1. A lakástulajdon megszerzésének segítése Lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszere... 52 VII. 2. Lakásbérlemények önkormányzati formái... 53 VII. 2. 1. Szociális rászorultság alapján bérbe adható lakások... 53 VII. 2. 2. Nem szociális rászorultság alapján bérbe adható lakások... 54 VII. 3. A lakhatást segítő pénzbeli és természetbeni ellátások a 2008. és 2014. év közötti időszakban... 57 VII. 4. Lakhatást segítő intézményi ellátási formák... 65 VII. 4. 1. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények gyermekek részére... 67 VII. 4. 2. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények felnőttek részére... 71 VII. 4. 3. Tartós bentlakásos ellátást nyújtó intézmények felnőttek részére... 74 VII. 5. Egyéb, nem önkormányzati (kistérségi) fenntartásban működő intézményi ellátási formák... 76 VII. 5. 1. Állami fenntartású bentlakásos intézmények Békéscsabán... 77 VII. 5. 2. Egyházi fenntartású bentlakásos intézmények Békéscsabán... 78 VII. 5. 3. Alapítványi fenntartású bentlakásos intézmény Békéscsabán... 79 VIII. Célok, javaslatok, feladatok... 80
3 I. Bevezetés A lakás az emberiség fejlődésével, a civilizáció, a kulturáltság változásával, a benne lakók igényeinek, lehetőségeinek hatására, a természeti, környezeti, történelmi körülményekkel, változásokkal együtt alakult ki. A mai lakásfogalomnak megfelelő lakóhely történeti, technikai fejlődés eredménye. A kezdeti lakóhelyként használt természeti vagy alkotott, épített létesítmény lakása legtöbbnyire csak egyetlen, kollektíven használt helyiségből állt. A népesség számának emelkedésével, a civilizáció és a kultúra fejlődésével, az igények növekedésével megváltozott a lakások szerkezete. 1 A lakáshelyzet, a lakáspolitika a gazdasági és társadalmi rendszer minőségének és teljesítőképességének egyik legfontosabb mércéje. A lakásügy jelentős szerepet játszik minden társadalom fejlődésében. A lakásszükséglet megfelelő színvonalú kielégítése jótékony gazdasági és társadalmi hatásokkal jár, és hozzájárul a társadalmi jóléthez. A lakásügy a politikai-társadalmi, gazdasági berendezkedéstől függetlenül valamennyi ország kiemelt feladatai közé kell, hogy tartozzon. A lakásállomány állandó megújítása, bővítése, állagának megóvása és az igényekhez történő rugalmas alkalmazkodása, a lakás mobilitás biztosítása mindenkor egy olyan komplex intézkedési rendszert tesznek szükségessé, amelyek egyszerre és egymást kiegészítve jelentenek szociális, bér- és piaci lakásrendszert. Ez egy olyan globális lakásépítési, -felújítási, -fenntartási, -finanszírozási program alapján működhet elfogadhatóan, amely a lakáshelyzet bármilyen állapotát képes kezelni, megjelölve az ebből fakadó lakásépítőkre, gazdálkodókra, pénz- és hitelintézetekre és természetesen az államra, továbbá az önkormányzatokra háruló aktuális rövid-, közép- és hosszútávú feladatokat. 2 A lakáskérdéssel különböző nemzetközi jogi dokumentumok is foglalkoznak. Ennek eredményeként erősödött meg a lakhatáshoz való jog (mint alapvető szociális és kulturális jog - ENSZ) érvényesítése a nemzetközi egyezményekben. Ennek az előzménye, hogy a fejlődő országokban a városi infrastrukturális beruházások nem tudtak lépést tartani a városi népesség növekedésével, ezért óriási méretű nyomornegyedek alakultak ki, ami súlyos szociális problémákhoz vezetett. Az ENSZ lakhatással kapcsolatos dokumentumait jelentős mértékben befolyásolták ezek a harmadik világbeli szociális problémák, ahol nemcsak a nem megfelelő, gyakorlatilag elviselhetetlen (szubstandard) lakáskörülmények, hanem a lakhatás jogi biztonsága is probléma, mivel a lakóterületek nagy része illegálisan, mindenfajta engedélyek nélkül épült ki. 3 Magyarországon a lakáspolitika a társadalompolitikának szerves része, kiterjed a lakásellátásra, a hátrányos helyzetűek támogatására, a lakáspiacra, befolyásolja a tőkepiacot, hatással van az építőipari munkaerőre és az építőiparra, a lakásszektorra vonatkozó információ működtetésére, az épületek műszaki állapotának szabályozására, a telekellátásra. A lakáspolitika az egyik legnagyobb probléma, amellyel a nemzetgazdaság szembe találta magát. Olyan megoldásokat kell találni, amelyek megfelelnek a piacgazdaság elveinek, ugyanakkor biztosítják a társadalmi esélyegyenlőséget. A lakáskérdés a társadalom és a gazdaság egyik legátfogóbb, rendkívül sokrétű és tartósan ható problémája. 1 Kollega Tarsoly István (1996 2000): Magyarország a XX. Században. II. KÖTET. Természeti környezet, népesség és társadalom, egyházak és felekezetek, gazdaság. Babits Kiadó, Szekszárd. 2 Csermák Károly (2006): Lakáspolitikai etűdök Magyarországon. In: Rechnitzer János (2006): Évkönyv, 2005: átalakulási folyamatok Közép-Európában. Győr, Széchenyi István Egyetem 3 Városkutatás Kft: Lakhatási szükségletek Magyarországon
4 A lakáshoz jutás, a lakhatás körülményei és költségei alapvetően meghatározzák az egyén, a család életkörülményeit. A lakhatáshoz való jog alapvető emberi jog, amelyet számos dokumentum deklarál. Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz. 4 Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit mindenki számára biztosítsa. Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani. 5 A lakáskérdést a kelet-európai országok többségében a rendszerváltás előtt sajátos modell jellemezte, aminek a lényege az volt, hogy az állam kezében tartotta a lakásszektor keresleti és kínálati oldalát is, és nem engedte, hogy a piaci mechanizmusok kialakuljanak és integráló mechanizmusként működjenek. 6 Napjainkban a lakás is áru, és így rá is érvényesek piaci mechanizmusok. Magyarországon a társadalmi struktúrát viszonylag pontosan tükröző tényezők közé sorolandók a lakhatási körülmények. Idetartozik a lakással kapcsolatos anyagi terhek viselése csakúgy, mint az otthon teremtés módja és esélye. Az emberhez méltó lakáskörülmények biztosítása ma a társadalom tagjainak jelentős részétől komoly erőfeszítést követel. A lakás fenntartása, a lakhatás hónapról-hónapra, esetleg napról-napra történő biztosítása egyre növekvő tételként jelenik meg az egyén vagy a családok költségvetésében. A lakáspolitika kiinduló pontja a lakásprobléma meghatározása, társadalmi súlyának és az érintett társadalmi csoportok nagyságrendjének leírása és mindezek alapján a prioritások kijelölése. Ennek megfelelően a lakáskoncepció bemutatja, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a lakáshoz jutással kapcsolatos, valamint a lakhatással járó az egyes társadalmi rétegekre és demográfiai csoportokra nehezedő terheket milyen szociálpolitikai eszközökkel mérsékli annak érdekében, hogy az igényeket és a lehetőségeket figyelembe véve a település lakosai olyan lakáskörülmények között éljenek, amely valódi otthonként biztonságot nyújtva funkcionál. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt feladatának tekinti a lakásgazdálkodást, a helyi lakásstratégia kialakítását és annak továbbfejlesztését. A lakáskoncepció az általános helyzetkép bemutatásán túl tartalmazza az elmúlt években végbement folyamatokat, a korábbi koncepció végrehajtásának eredményeit, a meglévő problémákat, továbbá javaslatokat fogalmaz meg a lakáshoz, lakhatáshoz kapcsolódó támogatási rendszert érintő átalakításokra. 4 Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 25. cikk 1. bekezdés. 5 Magyarország Alaptörvénye XXII. cikk (1) és (2) bekezdés. 6 Hegedűs József Várhegyi Éva (1999): A lakásfinanszírozás válsága a kilencvenes években. Közgazdasági Szemle. XLVI. évf., 1999. február, 101 120. o.
5 II. A jogszabályok jegyzéke 1. Magyarország Alaptörvénye 2. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 4. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 6. A Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet 7. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 75/2013. (XII. 18.) BM rendelet 8. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 9. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 26/2011. (X. 24.) önkormányzati rendelete a lakások és a helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról (a továbbiakban: Lakásrendelet) 10. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/1994. (VII. 7.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről 11. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 13/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete a szociális intézmények által biztosított szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról 12. Békéscsaba megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 1/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és a természetben nyújtott helyi szociális és gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról 13. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 10/2014. (IV. 30.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról 14. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 51/2008. (XI. 24.) önkormányzati rendelete a lakáscélú kamatmentes kölcsöntámogatás helyi rendszeréről
6 III. Gazdasági, társadalmi helyzetkép Békéscsabán Békéscsaba jellegzetesen ártérperemi település a Tiszántúl délkeleti részén. Békés megye és a kiváló termőtalajú Körös-völgy középpontjában fekszik, hazánk 16. legnépesebb városa. A város a Békési-sík elnevezésű kistáj délkeleti peremén helyezkedik el. A város átlagos tengerszint feletti magassága 85-90 méter, legalacsonyabb területe Jamina városrész. Békéscsaba természeti környezetét elsősorban a mezőgazdasági területek és a véderdők alkotják. Békéscsaba gyakorlatilag tökéletes síkságon fekszik. A legfőbb természeti kincse a termőföld, amelynek minősége kedvezőbb az országos átlagnál. A termőterület nagyobb részét a mezőgazdaság hasznosítja, csak töredék rész az erdő, nádas és halastó. A folyóvízi üledékekből gazdaságilag is hasznosítható kavics-, homok- és agyaglerakódásokra települt a tégla- és cserépipar. Sajátos jelentőséggel bír, hogy Békéscsaba Békés megye legnagyobb népességű és legrégebbi városa. Békéscsaba Békés megye gazdasági-földrajzi központja és székhelye. Az 61 304 lakosú Békéscsaba Békés megye legnagyobb települése. A város a Békéscsabai járás és a Viharsarok központja, hiszen fontos közúti és vasúti csomópont is. Az egykoron Európa legnagyobb falujának nevezett város mára rendezett, városias külsejű településsé vált. A város méltán híres gasztronómiai különlegességeiről. Az élelmiszeripar, elektronikai- és autó, valamint a gépipar piacképes termékekkel tud megjelenni a szigorú feltételeket megszabó nemzetközi piacon. Békéscsabát az elmúlt évek gazdasági elemzései a csekély dinamikát mutató, szerkezeti átalakulással jellemezhető centrumok közé sorolják. Békéscsaba fekvését tekintve a megye középpontjában helyezkedik el, így kereskedelmi és későbbi piaci értékesítési lehetőségeit elemezve is infrastrukturálisan a legjobban ellátott település a megyében. A kedvező közlekedési infrastruktúra megteremtése és az ehhez kapcsolódóan kialakuló gazdasági centrum szerep emelte Békéscsabát a XX. század első harmadában a megyeközponti funkcióba, majd 1950-ben megyeszékhelyi rangra. A város Budapesttől mintegy 210 kilométerre, Szegedtől 95 kilométerre, Debrecentől 130 kilométerre, míg Aradtól alig 60 kilométerre fekszik. Békés megye közlekedés-földrajzi helyzete régóta periférikus, a megyét a nagy közúti tranzitfolyosók elkerülik, távolsága az M5-ös autópályától 120 km, egyszámjegyű főútja nincs. Ennek ellenére Békéscsaba régiós
7 szinten fontos közúti és vasúti közlekedési csomópontként funkcionált és funkcionál még ma is, bár közúti jelentőségét az M5-ös autópálya némileg csökkentette. Itt találkozik a 44-es számú (Budapest - Kecskemét - Békéscsaba Gyula) és a Szegedet Debrecennel összekötő, nagy tranzitforgalmat lebonyolító 47-es főút. Itt keresztezi továbbá egymást a IV. Pán- Európai Közlekedési Folyosó vasúti fővonala (Drezda/Nürnberg Prága Brno Pozsony Győr Budapest Arad Craiova Szófia Isztambul) és az egykori Nagyvárad Szeged vasútvonal mai magyarországi szakaszai. 7 Fontos infrastruktúra-fejlesztés a Budapest-Lökösháza vasútvonal átépítése. A fejlesztés békéscsabai szakasza 2013-2015 között valósul meg. A projekt lehetővé teszi majd a 160 km/óra sebességű vasúti pályán a teher- és személyszállítás további gyorsítását. Békéscsaba megközelítése a fővárosból az M5-ös autópályán, majd a 45-ös és 47-es számú főutakon, illetve alsóbb rendű utakon lehetséges. Közvetlen autópályás elérés jelenleg nincs kiépítve. A városba a környező nagyvárosokból távolsági autóbuszokkal és vonatjáratokkal megoldott a tömegközlekedés. A vasúti összeköttetések száma kevés és egyre szűkül, ezért a közúti kapcsolatok a legmeghatározóbbak. A magyar-román határtól 14 km-re fekszik a város repülőtere, amely két ütemben, 2002. október 2006. augusztus között került felújításra. A Békéscsaba és Gyula között elhelyezkedő reptér Békés megye egyetlen aszfaltozott hosszabb repülőtere, azonban jelenleg csupán sétarepülésre, pilótaképzésre, ejtőernyőzésre, légi fotózásra, hangártárolásra veszik igénybe, az üzleti- és a rendszeres repülőközlekedési célú funkció kihasználatlan maradt. 8 A Békéscsabai kistérség 1996-ban jött létre a területfejlesztésről szóló 1996. évi XXI. törvény értelmében. Területe 2004-ben változott, mivel ekkor hozták létre az önálló Gyulai és Békési kistérséget, és több település hozzájuk került. A Békéscsabai kistérség ekkor 5 településből (Békéscsaba, Telekgerendás, Doboz, Kétsoprony és Csabaszabadi) állt. A Társulás céljaként a kistérség önkormányzatai együttműködésének hosszú távú biztosítását, a kistérség területének összehangolt fejlesztését, a közszolgáltatások magasabb szinten történő ellátását, a kistérségi területfejlesztési projekt kidolgozását és végrehajtását jelölték meg. 2008. január 1-jétől változás történt a kistérség település-összetételét illetően. Doboz már nem tagja a Békéscsabai kistérségnek, azonban újként csatlakozott Szabadkígyós és Újkígyós, amely két település korábban a Gyulai Kistérség tagja volt. Szabadkígyós Önkormányzat Képviselőtestülete a 2/2013. (II. 6.) számú Kt. határozatával úgy döntött, hogy nem kíván tagja lenni a Mötv. szerint megalakuló társulásnak, így 2013. július 1. napjától a Kistérségi Társulást 5 település alkotja. A kistérségen belül Békéscsaba népességszámbeli súlya meghatározó. Az itt élő lakosság 90 %-a ugyanis a megyeszékhely lakója, a gazdasági teljesítmény alapján azonban még erőteljesebb városunk szerepe. Békéscsaba Megyei Jogú Város helyzetét befolyásolja, hogy járásközpont. A járás a megye részét alkotó, annak felosztásával kialakított települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon. 2013. január 1-jétől megyénként 6 18, összesen 175 járás jött létre. A békéscsabai járás illetékességi területe: Békéscsaba, Csabaszabadi, Csorvás, Doboz, Gerendás, Kétsoprony, Szabadkígyós, Telekgerendás, Újkígyós. 7 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Önkormányzata Gazdasági Programja 2011-2014. 8 Békéscsaba Város Gazdasági Programja 2014-2020
8 A város gazdasági súlya, szerepköre Békéscsaba, a Dél-Alföldi Régió egyik jelentős területi központja. A Régión belüli nagyvárosok (Gyula, Orosháza, Hódmezővásárhely, Szeged, Kecskemét) eltérő fejlődésen mennek keresztül mind munkaerő-piaci, mind agrárjellegű szempontból. Békéscsaba gazdaságát néhány nagy hagyománnyal bíró iparág mellett új ágazatok is jellemzik. Bár nagy hagyományokra tekint vissza a békéscsabai élelmiszeripar, tégla- és cserépipar, textilipar mára jelentősen lecsökkent a szerepük. Az elmúlt fél évszázadban viszont jelentős fejlődésen ment keresztül a nyomdaipar, a gépipar és az elektronika. Az agrárium szerepe ma is különleges, meghatározó, a térséget bátran nevezhetjük az ország első számú éléskamrájának. A gabonatermesztés, a sertés- és baromfitartás évszázados múltra tekint vissza a város környékén, de a zöldségtermesztés is hagyományos ágazat. A legnagyobb létszámú vállalkozások munkavállalói a feldolgozóipar mellett a gép- és járműiparban, az elektronikai üzletágban, a kereskedelemben, valamint a közösségi szolgáltatásban dolgoznak. Békéscsaba az uniós kohéziós támogatások tipikus célterületének tekinthető. Miközben felzárkózásához jelentős uniós forrásokra van szüksége, adottságai és egyes kiemelt ágazatok dinamizmusa, a célzott beruházások, fejlesztések ezek abszorpcióját is lehetővé teszik. Jelentős lendületet adna a város további fejlődésének, ha sikerülne külföldi tőkebefektetőket idevonzani. Ennek pillanatnyi legfőbb korlátozó tényezője a közlekedés, első helyen az autópálya összeköttetés hiánya. A KSH adatai szerint a Békéscsabán működő vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) 2001-ben 6600 volt. 2011-ben a regisztrált vállalkozások száma (GFO11) elérte a 11 103-at. Az egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (gyógyszertár nélkül) 2001-ben 542, 2011-ben 703 volt. A vendéglátóhelyek és a kiskereskedelmi üzletek száma tíz év alatt, - 2001-ről 2011- re - megduplázódott. Az utóbbi években sok kisvállalkozás kezdett el beszállítóként tevékenykedni. A nagyobb cégek karbantartó és más részlegeket (pl. őrző-védő) szerveztek ki szerkezetátalakítás címen. A helyi vállalkozások versenyképességének növelését több célzott fejlesztés is szolgálja Békéscsabán. A Békéscsaba Almáskerti Ipari Park (BAIP www.baip.hu) a 44-es és 47-es főközlekedési utak találkozásánál található, a belvárostól csupán 4 km-nyire. Az Ipari Park 19 hektárnyi területe kiváló lehetőségeket nyújtott a zöldmezős beruházások kialakítására. 17 vállalkozás működik a parkban, a foglalkoztatottak összlétszáma meghaladja a 300 főt. A vállalkozások döntő többsége mikro,- illetve kisvállalkozás. Mezőgazdaság A főbb ágazatok közül a mezőgazdaságot tekintve kiemelhetjük, hogy kitűnőek a földrajzi és talaj adottságok, a helyi szakmai kultúra. Jelentős a térségben az agrárpotenciál, de ezt alágazatonként eltérő mértékben sikerül kihasználni. Az elmúlt évtizedekben a területet a kiemelkedően jó agráradottságok okán zöldségtermesztéséről, bizonyos állatfajták tenyésztéséről és gabonatermesztéséről ismertük. A dél-alföldi régió három megyéje az ország mezőgazdasági termelése szempontjából fontos szerepet játszik. A régió mezőgazdasági területének aránya 72,3 %, amely meghaladja a magyarországi átlagot (62,2 %). A megyék mezőgazdasági területének művelési ágankénti megoszlása szerint Békés megyében a szántó- és kert aránya a legnagyobb, közel 90 %.
9 Az élelmiszeripar teljesítménye az utóbbi években mérséklődött, ami részben az Európai Unióhoz való csatlakozás okozta hatásoknak, részben az import növekedésének köszönhető. Egy olyan mezőgazdaságilag, és ezáltal élelmiszeripari szempontból is meghatározó területnek, mint a Békéscsabai régió a piacképes termelés egyik alapvető feltétele a befektetések révén kialakítandó korszerű termelési, értékesítési láncok kialakítása, a feldolgozottság szintjének, a hozzáadott értéknek a növelése. A térségben voltak korszerűsítésekre tett lépések (2004 Almáskerti Ipari Parkban átadott Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ). Ipar A megyei ipar két legnagyobb részét alkotó ágazatnak az élelmiszeriparnak és a gépi berendezések gyártásának az egy évvel ezelőtti állapothoz képest csökkent a produktum kibocsátása. Ennek ellenére a gépipar jelentősen előrelépett, ezen a területen kiemelhetjük a 2.200 főt foglalkoztató Linamar Hungary Zrt. (mezőgazdasági gépgyártó és autóipari gyártó) és a 650 főt foglalkoztató Csaba Metál Zrt. (alumínium öntöde a járműipar számára) fejlesztéseit. A Csaba Metál Zrt. több technológiai fejlesztést is végrehajtott az elmúlt években, mint pl. a gyártócsarnok felújítása, bővítése, a szociális épület építése a telephelyen. A Linamar Hungary Zrt-nél eszközbeszerzés, üzemcsarnok bővítés, szociális blokk építés valósult meg. Mindkét cég esetében részben Európai Uniós forrásokból történtek a fejlesztések. Több kisebb cég is sikeresen tevékenykedik a szerszám- és alkatrészgyártók piacán. A korábbi MEZŐGÉP Rt., ma már Linamar Hungary Zrt. néven működő vállalat Békés megye és az Alföld egyik legnagyobb mezőgazdasági gépgyártó társasága. A társaság jelenlegi foglalkoztatotti létszáma összesen 2.200 fő, stabil munkahelyet biztosítva felső- és középfokú végzettségű alkalmazottaknak. Említést érdemel a TONDACH Magyarország Zrt. (tetőrendszerek) és a Frühwald Beton és Építőanyaggyártó Kft. (mély- és magasépítési építőanyag-gyártó). Utóbbi jelenleg 4 telephellyel rendelkezik, központja Békéscsabán található, 50 főt foglalkoztat közel 110.000 m 2 -en. Újra erősödik a térségben a nyomdaipar is. A nyomdaiparban megfigyelhető a cégek közötti megyei összefogás, például a közös szakmunkásképzés területén, azonban tanműhelyek nincsenek vagy nem a megfelelő technológiával felszereltek. Békéscsabán működik többek között 1990 óta a JAVIPA Nyomdaipari Kft., amely az elmúlt években versenyképessége növelése érdekében technológiai fejlesztést is végrehajtott. A városban található a Marzek Etiketten Cégcsoport leányvállalata az európai csomagolóanyag gyártás egyik meghatározó szereplője, a Marzek Kner Packaging Kft. A vállalatot 1882-ben Kner Izidor alapította, tehát több mint 120 éves tapasztalattal rendelkezik a társaság a nyomdaipar területén. Autóalkatrész gyártás tekintetében kiemelkedő vállalat a békéscsabai Hirschmann, amely nemzetközi viszonylatban is vezető szerepet tölt be autóantenna rendszerek, csatlakozók gyártásában. A cég éves átlagos statisztikai létszáma 2013. év elején 456,8 fő volt, az értékesítés nettó árbevétele 1.729.402.000,- Ft. A textil- és ruházati ipar a helyi piacra specializálódott. Az ágazatban mindössze egy helyi nagyvállalat, a hazai tulajdonban levő Unicon Ruházati és Szolgáltató Zrt. működik. Ez a közelmúltban profilt váltott, bútorszövetre specializálódott. A ruhaipar visszaszorulása nagyszámú szabad képzett munkaerőt hagyott hátra, amelyre az ipari textilből készült
10 termékek gyártását lehetne alapozni. Magyarország napjainkban az ipari textilek gyártásában vezető szerepet játszik, jelentős befektetői tőke érkezett erre a területre. A Debreceni Csoport Húsipari Kft. Magyarország egyik legjelentősebb húsipari vállalkozása, tagjai: Debreceni Hús Zrt., Szole-Meat Kft. és a Csabahús Kft. húsüzemek, amelyek mellé 2011. óta a Kaiser Food Élelmiszer-ipari Kft. is társult. A cég jelenleg két termelő üzemmel rendelkezik, amelyből egy Békéscsabán található és a tradicionális, híres Csabai száraz, a hagyományos érlelésű és füstölésű hungarikum szárazkolbászokat állítja elő, nagyrészt magyarországi termelőktől származó sertésekből A békéscsabai üzem belföldre és exportra egyaránt termel. A turizmus A turizmus pozíciójában jelentős fordulatot hozott a 2012. év. Amíg 2001-2011 között csak szerény mértékben, 995-ről 1013-ra nőtt az összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma és jelentősen, 19791-ről 14193-re csökkent a vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken, addig 2012-ben a vendégek száma már megközelítette a 16 ezer főt. Fontos megjegyezni, hogy jelentősen megnőtt a belföldi vendégéjszakák száma annak köszönhetően, hogy a belföldi vendégek a korábbi években tapasztaltnál több időt töltenek el Békéscsabán. A gazdasági válság utáni kilábalás jeleként 2012-ben Békéscsaba vendégforgalma már jelentős növekedést mutatott, amely 2013-ban folytatódott. A korábbi évek turisztikai fejlesztéseinek hatása kezd megmutatkozni Békéscsabán. A beindult pozitív folyamat várhatóan tovább folytatódik, hiszen 2014-ben számos attrakció- és szálláshelyberuházás valósult meg, (pl. a CsabaPark) Európai Uniós források segítségével. Békéscsaba rendkívül jó adottságokkal rendelkezik, a turisztikai kínálat alapját a színes gasztronómiai hagyományok, gazdag természeti és épített örökség, valamint a kiváló egészségturisztikai adottságok adják. A város legértékesebb turisztikai terméke, amely a helység imázsát is meghatározza Magyarország legszínvonalasabb gasztronómiai nagyrendezvénye, a Csabai Kolbászfesztivál, amelynek évente mintegy 70 ezer látogatója van. 9 Az önkormányzat elkészítette a Csabai kolbász marketingkoncepcióját, amelynek célja, hogy segítse a helyi kistermelők piacra jutását és a Csabai kolbász hírnevének építését. A Csabai kolbász készítése élő néphagyomány, egy hungarikum, amely szinte semmit sem változott az évszázadok során. 9 Békéscsaba Megyei Jogú Város Fenntartható Városfejlesztési Programok előkészítése, Városfejlesztési Koncepciót megalapozó vizsgálat, 2014. szeptember.
11 A Békéscsabán eltöltött vendégéjszakák számának az alakulását az alábbi ábra mutatja. Forrás: KSH Békéscsaba hagyományai sok lehetőséget kínálnak a gasztroturizmus számára, amelyek kihasználtsága tovább fejlesztendő. A kultúra részét képezik a magyar és szlovák néphagyományok, a gasztronómia, a népművészet, a lovas hagyományok és a települési tradíciók. Ezen a területen gazdag, sokszínű, máig élő hagyományokkal rendelkezik a város. A magyar és szlovák gasztronómiai hagyományok számos olyan értékkel, különlegességgel gazdagítják a várost, amelyek nemzetközileg is vonzóak lehetnek. A magas minőségű alapanyagok, a jellegzetes magyar étel- és italkülönlegességek, és a hozzájuk kapcsolódó legendák még kevésbé ismertek. A feldolgozott sertéstermékek (kolbász, hurka, cigánka stb.) mellett propagálni kell a helyi szlovák ételkülönlegességeket. Jó kezdeményezés a Csabagyöngye szőlő, illetve a belőle készített alkoholos italok helyi készítése, bemutatása, értékesítése. A csabai pálinkafőzési tradíciók az egyik legfontosabb hungarikum máig is élő helyi hagyományait jelentik. A város rendkívül kedvező geológiai adottságai lehetőséget teremtenek arra, hogy főként a gyógy- és termálvízhez kapcsolódó egészségturizmus (gyógy-wellness, fitness) a turizmust leginkább fellendítő tényezővé váljon. Bíztató, hogy a rendezvényhelyszín kínálat magas színvonalú (Csabagyöngye Kulturális Központ, CsabaPark, Ibsen-ház) és javult a szálláshely ellátottság is az utóbbi években. Békéscsaba térségében az aktív turisztikai lehetőségek köre igen széles, a turizmust a mozgással kombináló látogatókat igen jó lehetőségekkel fogadja, illetve tudná fogadni a város. A Békéscsabán az alábbi aktív turisztikai lehetőségekkel kell, illetve érdemes foglalkozni: Kalandparki turizmus, Vízi turizmus, Kerékpáros turizmus, Lovas turizmus, Vadászturizmus, Horgászturizmus, Sportrepülés. Békéscsaba legfontosabb kulturális turisztikai emlékei Munkácsy Mihály nevéhez köthetők, ezért a kulturális kínálatban meghatározó szerepet kell Munkácsynak kapnia. Békéscsaba Megyei Jogú Város számos értékkel rendelkező város, amely élhető környezetet biztosít az itt élő lakosságnak és vonzóvá teszi az idelátogatók számára. Békéscsaba különlegessége a sokszínű kulturális hagyatékában rejlik. Az önkormányzat egyik célja, otthont teremteni a kultúrának, minél élhetőbbé tenni a várost, megőrizni a helyi értékeket. Ennek keretében Békéscsaba számos rangos esemény helyszíne. Évek óta megrendezésre
12 kerülnek pl. a Városházi Esték, a Békéscsabai Zenei Ifjúsági Találkozó (ZENIT), a Garabonciás Napok, a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé, a Békéscsabai Tavaszi Fesztivál. Békéscsaba a kolbász fővárosa mellett 2013 szeptemberében a Magyar Dal Fővárosa lehetett néhány napra. A város nevezetességei, értékei közé tartozik - a teljesség igénye nélkül - az Árpád-fürdő, a Szoborsétány, Széchenyi liget, a Pósteleki parkerdő, a CsabaPark, az Élővíz-csatorna, az István malom, a Fiume Szálló, a Gerlai Wenckheim-kastély, a Munkácsy Mihály Múzeum, a Csabagyöngye Kulturális Központ, a Meseház, a Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza, a Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria, valamint Békéscsabán található Közép-Európa legnagyobb befogadó képességű temploma, az Evangélikus Nagytemplom is. Árpád Gyógy- és Strandfürdő Evangélikus templomok Munkácsy Mihály Múzeum Kolbászfesztivál
13 Csaba Gyöngye Kulturális Központ Városháza Békéscsabai Jókai Színház
14 Demográfia Egy adott földrajzi egység demográfiai folyamatai döntő hatást gyakorolnak egy közösség gazdasági helyzetére, eltartó-képességére. A 2011. évi népszámlálási adatok alapján az ország népességének száma 9 millió 982 ezer fő volt, 31 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Békés megye lakónépessége az elmúlt 7 évben 21.458 fővel csökkent. Békés megye lakónépessége 2008 2014 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. Békés megye lakónépessége (fő) 376 657 371 322 366 556 361 802 362 662 359 153 355 199 Forrás: KSH A népességszámot meghatározó népmozgalmi folyamatok az alábbiak szerint alakultak: csökkent a születések, emelkedett a halálozások száma, a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege meghaladta az egy évvel korábbit. 2010-ben 91 500 gyermek született és 126 100 lakos hunyt el. A Békéscsabán zajló demográfiai folyamatok az országos folyamatokhoz hasonlóak. Forrás: KSH Békéscsaba Megyei Jogú Város lakónépessége évről évre csökken. A 7 éves vizsgált időszakban 3480 fővel lett kevesebb Békéscsaba lakónépessége, ami 5,7 %-os csökkenést jelent. A legnagyobb mértékű csökkenés a 2011. évi adatokban látszik (2569 fő), ez minden bizonnyal nem az 1 év alatti valós csökkenést mutatja, hanem a népszámlálásból eredően az adatok pontosításának köszönhető. Ez feltételezi a 2001 2011 közötti időszakban a KSH becsléseit némileg meghaladó természetes csökkenést. A KSH becslései szerint jelentős, 475 fő népességfogyás mutatható ki 2013-ban. A KEKKH legújabb, 2014. december 31-ére vonatkozó adatai viszont már 733 fő népességnövekedést mutatnak.
15 Forrás: KSH Békéscsabát sajnálatos módon az állandó népesség folyamatos csökkenése jellemzi. Az egykoron 70 ezer fős megyeszékhelyen a 2014. év végi adatok szerint valamivel több, mint 61 ezer fő él állandó lakosként. A vizsgált időszakban több mint 2100 fő csökkenés mutatható ki a megyeszékhelyen élő állandó lakosok számában. A lakónépesség (az adott területen ténylegesen élő, jelenlévő népesség a be nem jelentett lakó- vagy tartózkodási helyváltozásokból eredő torzításokkal) száma 61304 fő, ez az adat már enyhén növekvő tendenciát mutat. A népességszám fogyásának egyik oka az a nyolcvanas évek óta tartó folyamat, amely szerint az élve születések és a halálozások számának különbsége évről évre negatív értéket mutat. Ezt nevezzük természetes fogyásnak. A népességszám változásnak másik eleme a vándorlási egyenleg, ami az adott településre költözők, illetve onnan elvándorlók különbsége. Ez a mutató összességében Békéscsabán szintén negatív, azzal együtt, hogy az egymást követő években a mértékét illetően hullámzás figyelhető meg. Forrás: KSH
16 A népesség számának változása mellett fontos demográfiai vizsgálati terület a népesség korstruktúrája. Egy adott közösség, illetve település korfája szemléletesen mutatja be az egyes korcsoportokat, nemenkénti bontásban. A fa karcsúsodó töve azt jelzi, hogy egyre kevesebb gyermek születik városunkban. A gyermekvállalási szokások az elmúlt időszakban megváltoztak. A fiatalok későbbi életkorban alapítanak családot, mint 20-25 évvel ezelőtt, és így kitolódik a szülők életkora az első gyermek születésénél, másrészt a vállalt gyermekek számát tekintve is radikális csökkenés figyelhető meg. Békéscsaba város lakosságának korstruktúráját tekintve a 15 éven aluliak aránya a népességen belül az elmúlt 5-6 évet tekintve 1000 főnél is nagyobb csökkenést mutat, míg a 60 év felettiek száma bár nem ilyen ütemben nő. A két folyamatot vizsgálva megállapítható, hogy az elöregedés folyamata létező probléma Békéscsabán. Ezt támasztja alá a demográfia egy másik mutatója, az öregedési index (a 60 évesnél idősebbek száma a 15 évesnél fiatalabbak számához viszonyítva) növekedése. A 15 éven aluliak száma jelenleg már nem éri el a 8500 főt, míg a 60 éven felüliek száma több mint 14000 fő. Foglalkoztatottság Forrás: KSH Békéscsabán a 2015. évi február 20-i foglalkoztatási, munkanélküliségi adatok alapján a területi mutató 10 5,8 %. Megyei szintű 2013. év végi adat áll rendelkezésre a munkanélküliségi ráta 11 (11,1 %), a foglalkoztatási arány 12 (48,8 %) és az aktivitási arány 13 10 A nyilvántartott álláskeresők a munkavállaló korú népesség százalékában. 11 Regisztrált álláskeresők száma a gazdaságilag aktív keresők számához viszonyítottan.
17 (54,9 %) tekintetében. 1313 fő azoknak a száma, akik több mint 180 napja keresnek munkát (44 % férfi, 56 % nő). Ők tartós álláskeresőnek tekinthetők. A közmunkaprogramoknak köszönhetően Békéscsabán a munkanélkülieknek lehetőségük van a társadalom számára hasznos tevékenységet végezni, illetve ezáltal rendszeres bevételhez jutni. Az iskolai végzettségüket tekintve a regisztrált álláskeresők 14%-a mindössze 8 általános végzettséggel rendelkezik, vagy azzal sem rendelkezik (mindössze 7 fő). A legmagasabb (42 %) az érettségizettek, illetve technikusi minősítéssel rendelkezők aránya. Némileg kisebb nagyságrendű (32 %) a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők aránya. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya még mindig az egyik legkisebb a regisztrált álláskeresők között. Az álláskeresők között legkevesebb (2 %) a szakiskolát végzők aránya. Ugyanakkor megfigyelhető tendencia, hogy már több éve mind a magasabb középfokú (legalább érettségivel rendelkező), mind a felsőfokú végzettségű álláskeresők aránya nő. Forrás: KSH Békéscsaba legjelentősebb ágazatai a feldolgozóipar és a kereskedelem, illetve számottevő a közszférában dolgozók aránya is. A KSH 2011. évi népszámlálásból származó adataiból egyértelműen látszik, hogy a szellemi és a fizikai munkakörben dolgozók aránya nagyjából fele fele arányban oszlik meg városunkban. A foglalkoztatottak 22 %-a vezető vagy értelmiségi beosztásban van foglalkoztatva, 28 %-a egyéb szellemi feladatokat lát el, elsősorban végrehajtói, döntés előkészítői vagy ügyfélkapcsolati feladatokat. A fizikai jellegű munkakörökben foglalkoztatottak közül 18 %-a kereskedelmi és szolgáltató, 2 %-a az agrár-, 22 % pedig az ipari és építőipari szektorban dolgozik olyan munkakörökben, amelyek valamilyen szakképesítést igényelnek. 8 % azoknak a foglalkoztatottaknak az aránya, akik egyéb fizikai munkát végeznek (gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, valamint egyéb szakképzettséget nem igénylő munkakörökben foglalkoztatottak). A gazdasági élet hatással van a térség jövedelmi helyzetére, a fizetőképes kereslet alakulására. Az alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete az elmúlt 6 évben ugyan emelkedett, összesen 16581 Ft-tal (10 %), de ez alacsonyabb a Dél-alföldi és az országos átlagnál is. 12 A foglalkoztatottak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya. 13 A gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül.
18 Fő Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2009-2014 600000 500000 400000 300000 200000 100000 0 Országos átlag Dél-Alföld 198158 161082 153404 201743 163974 155753 212279 171664 163434 221015 179962 167628 228010 181070 166477 2009 2010 2011 2012 2013 Évszám 232442 184841 169985 2014 Nyugdíjak és biztosítási ellátások fajtái Békéscsabán 2014. évben Megváltozott munkaképesség űek járadéka 21% Hozzátartozói nyugdíjak 5% egyéb 0% Korhatár alatti rokkantsági járadékok 4% Öregségi nyugdíjellátás 70% Forrás: KSH Békéscsaba teljes lakosságának közel egyharmada részesül nyugdíjban, járadékban vagy nyugdíjszerű ellátásban. Az ilyen ellátásban részesülő 19 761 békéscsabai lakos 2014. évben átlag 104.218,- Ft ellátást kapott havonta. Az összes ellátott 70 %-a részesül öregségi nyugdíjellátásban, 4 % korhatár alatti rokkantsági járadékban, és közel 21 %-uk megváltozott munkaképességűek járadékára jogosult. Hozzátartozói nyugdíjban 5 %, egyéb ellátási formában csupán 7 fő részesül. Békéscsaba Megyei Jogú Város külterületei Békéscsaba Megyei Jogú Városban jelentős kiterjedésűek a tanyás településrészek. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2010. március 18. napján tartott ülésén fogda el Békéscsaba Megyei Jogú Város tanyavilágának felzárkóztatási programját 2010-2013. évekre vonatkozóan.
19 A Békéscsabai kistérség négy települését érintő tanyafejlesztési program megvalósítása, a kutatás bemutatása 14 A tervezett tevékenység (kutatás) előzménye: Békéscsaba Város a település tanyavilágának felzárkóztató programjáról 2010-ben közgyűlési határozatban rendelkezett. Ennek a dokumentumnak a megalapozásához a Békéscsabai Kulturális Központ kérdőíves kutatást végzett. Ezen munka végzése során az intézmény vezetésének az az álláspontja alakult ki, hogy egy, a korábbinál szélesebb körű, földrajzilag is nagyobb területet érintő, és több adatgyűjtési technikát alkalmazó vizsgálat a Békéscsabai kistérség települései számára lehetővé teheti a Vidékfejlesztési Minisztérium által megadott tematika szerint elkészítendő fejlesztési koncepció megalkotását. A vizsgálatba bevont terület: a tanyafejlesztési programot négy, tanyás külterülettel rendelkező település, Békéscsaba, Kétsoprony, Szabadkígyós és Telekgerendás viszonylatában tervezzük megvalósítani. Ezen települések határában közel 1800 tanya található. Ebből 1500 Békéscsabához tartozó (amelyből 1030 lakott), így a térség központjaként is funkcionáló megyeszékhely az egyik legnagyobb tanyás külterülettel rendelkező alföldi település. A kutatási terv indoklása: a tanyán élő lakosság körében feszültséget okoz a közbiztonság állapota, a szociális gondok, az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférés nehézkessége. Nagyarányú a munkanélküliség és komoly problémát okoz a megközelíthetőség akadályoztatottsága. Az elmúlt évtizedekben tanyás térségeink infrastrukturális fejlesztése nem követte a belső területek fejlődési tendenciáit és ütemét. Mind az infrastruktúra, mind az életkörülmények, ill. szociális helyzet tekintetében jelentős elmaradás vélelmezhető, amelynek pontos feltárása ennek a projektnek az egyik feladata. Feltételezésünk, hogy maga a kutatási szakasz is az érintett célcsoport, valamint a területtel foglalkozó szervek aktivizálásával építő és a megtartó erőt serkentő folyamat lehet. A kistérségi tanyafejlesztési program megfogalmazhat számos fejlesztési prioritást, amely eredményezheti az életminőség javulását, pozitív piaci, gazdálkodási eredményeket hozhat. Fontos gazdálkodási eredmény lehet, hogy az elkészülő koncepció mind kistérségi, mind települési, valamint a gazdálkodók szintjén is segíti a pályázati tevékenységet, amely mobilizálja a helyi gazdaságot, helyi felhajtóereje jól értékelhető. Program foglalkozik a helyi termékek piacra juttatásának lehetőségeivel, mert ez növeli a települések és a háztartások bevételeit, így hozzájárulhat az elvándorlás csökkenéséhez. A tevékenység időtartama 2012 novemberétől 2013 áprilisáig terjedt. A munkában részt vevők köre: a Békéscsabai Kulturális Központ munkatársai. A kutatás eszközei, módszerei: dokumentumelemzéssel a terepviszonyok, a települések tanyavilága szerkezetének megismerése, települési vezetőkkel történő konzultációkkal, interjúkkal a meglévő problémakör feltárása, kérdőíves adatfelvétel lebonyolítása, fókuszcsoportos beszélgetések, tanyafórumok tartása. A kérdőívezéssel minden tanyacsoportban megismerjük az ott élők demográfiai viszonyait, a háztartások szociális helyzetét, az ingatlanok minőségét, közműellátottságát, a lakók életmódját, jövőképét, attitűdjeit, kulturális, szabadidős szokásait és a gazdálkodás mikéntjét, lehetőségeit. Az így nyert információk felhasználása révén egy tanulmány készítettek, amivel közreműködtek egy fejlesztési koncepció megvalósításában. 14 Herczeg Tamás és a Csabagyöngye Kulturális Központ munkatársai: Felmérés a békéscsabai, kétsopronyi, szabadkígyósi és telekgerendási tanyavilágról
20 Kutatási cél a tanyás külterületek átfogó feltérképezése, kiemelten az életkörülmények és gazdálkodás vizsgálata, a tanyavilág aktuális tényadatainak rögzítése, illetve a problémák beazonosítása, az életminőség-javítás módozatainak meghatározása, a specifikumokból kiaknázható új lehetőségek megfogalmazása, a fejlesztési irányvonalak meghatározása. A kutatás eredményének bemutatása A vizsgálat alapjául szolgáló kérdőíves adatfelvétel 2012 novemberétől 2013 áprilisáig két hullámban zajlott. A kérdezőbiztosok, a Csabagyöngye Kulturális Központ munkatársai első ütemben 2012 novemberében és decemberében a békéscsabai tanyavilág lakóit keresték fel, majd 2013 márciusában és áprilisában Kétsoprony, Szabadkígyós és Telekgerendás külterületén folytatták a munkát. Kétsopronyban a település szociális munkásai segítettek az ívek kitöltésében. A túlnyomórészt zárt végű kérdéseket tartalmazó kérdőíveket a munkatársak a megkeresett tanyai háztartások egy-egy tagjának a kikérdezése alapján töltötték ki. Az adatfelvétel névtelen és önkéntes volt, az összegyűjtött információk egyénileg nem beazonosíthatóak, az adatok, illetve következtetések az egyes, a feldolgozás során képzett kategóriákat illetően összegezhetőek, illetve vonhatóak le. A kérdőívezéssel a felkeresett tanyacsoportokban megismerhetők az ott élők demográfiai viszonyai, a háztartások szociális helyzete, az ingatlanok közműellátottsága, a lakók életmódja, jövőképe, a gazdálkodás mikéntje, lehetőségei. A kb. harminc válaszmegtagadás és az a tény, hogy számos helyen nem találták otthon a kérdezők az ingatlantulajdonosokat, nehezítette a munkát. Végül Békéscsaba vonzáskörzetében kettőszáznegyvennyolc, Kétsoprony környékén tizenöt, Szabadkígyós közelében négy és Telekgerendás határában kettő értékelhető, pontosan kitöltött kérdőív gyűlt össze. 16,36% 3,72% 13,75% 20,07% 20,45% 18-30 év (10 fő) 31-40 év (37 fő) 41-50 év (55 fő) 51-60 év (69 fő) 61-70 év (54 fő) 70 év felett (44 fő) 25,65% 1. diagram: életkor (N=269) A megkérdezettek kb. fele-fele arányban férfiak és nők, döntő hányaduk a középgenerációhoz tartozik, de sokan vannak (20 %) a megkérdezettek között a hatvanasok is. Általános elöregedés jellemzi a társadalmat, és ez a folyamat egyrészt még inkább kimutatható a külterületeken, másrészt figyelmeztet arra, hogy ezen a területen kiemelten szükség van a szociális ellátórendszer odafigyelésére. Azok a fiatal családok ugyanis, amelyek megélhetési problémák miatt az elmúlt 10-15 évben költöztek tanyára, az idős korosztályhoz hasonlóan szintén nehéz szociális helyzetben vannak.
21 2,62% 0,37% 5,25% 21,72% 21,72% nincs adat (1 fő) kevesebb, mint 8 általános (14 fő) általános iskola (58 fő) szakmunkásképző (129 fő) érettségi vagy technikum (58 fő) főiskola (7 fő) 48,32% 2. diagram: iskolai végzettség (N=269) A tanyai lakosság relatíve alacsony iskolázottságú, hiszen a megkérdezettek negyedének nem magasabb a végzettsége az általános iskolánál, és közel fele szakmunkásképzőt végzett. Teljesen egyértelmű foglalkoztatási tény, hogy ma már az általános iskolát meg nem haladó végzettség gyakorlatilag elégtelen az elhelyezkedéshez, legfeljebb alkalmi, fizikai munkavégzéshez elegendő. A szakmunkás végzettség pedig nem minden esetben jelent a munkaerőpiacon használható tudást, az elavult szakmák is erősen elértéktelenedtek. Diplomával 3 % alatti létszám rendelkezik, ez az arány lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál. A kérdésekre válaszolók meghatározó többsége (79 %, 213 fő) nem szeretné képezni magát. Egy rövidebb tanfolyamon, ha erre alkalom adódna, 40 fő (15 %) venne részt, hosszabb képzésre pedig mindössze 15 érdeklődő (6 %) vállalkozna. 8 (2 fő) 7 fős (2 fő) 6 fős (3 fő) 5 fős (13 fő) 0,74% 0,74% 1,12% 4,83% 4 fős (38 fő) 3 fős (32 fő) 14,13% 11,90% 2 fős (100 fő) 37,17% 1 fős (73 fő) 27,14% nincs adat (6 fő) 2,23% 0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 3. diagram: Hányan élnek a háztartásban? (N=269) (összesen 634 lakos) A háztartások átlagosan alacsony létszámúak. A megkérdezettek több mint negyede egyedül él, a relatív többség (37 %) kétszemélyes háztartás tagja. Legalább ötfős háztartásban mindössze nyolc százalék lakik. A tanyavilág életképességét bizonyítaná, ha teljes családok, akár háromgenerációs háztartások élnének itt, ezzel szemben a kétfős, és különösen az
22 egyszemélyes háztartások a nehezebb életkörülményekre világítanak rá. A tanyán egyedül, magányosan élők helyzete kiváltképp nehéz és halmozottan hátrányos lehet. 24,92% 20,50% 14,83% 18 év alatti (130 fő) 19-35 év közötti (94 fő) 36-59 év közötti (252 fő) 60 év fölötti (158 fő) 39,75% 4. diagram: a háztartásban élők kor szerinti megoszlása (N=634) A felkeresett háztartásokban élők relatív többsége, negyven százaléka 36 és 59 év közötti. A 35 év alattiak összesen nincsenek ilyen arányban, míg a hatvan év felettiek a teljes csoport negyedét teszik ki. Mindez jelzi, hogy a tanyán élők elöregedő társadalmi csoportot képeznek. Az átlagos életkor ötven év körül van. 25,00% 22,68% 21,93% 20,00% 19,33% 15,00% 10,00% 7,06% 9,67% 9,29% 5,00% 4,46% 0,00% nem él a tanyán (19 fő) 0,37% 1921-1930 között (1 fő) 1,86% 1,86% 1931-1940 között (2 fő) 1941-1950 között (3 fő) 1951-1960 között (9 fő) 1961-1970 között (22 fő) 1971-1980 között (23 fő) 1981-1990 között (48 fő) 1991-2000 között (60 fő) 2001-2010 között (58 fő) 1,49% 2011 után (4 fő) 5. diagram: Mióta él ezen a tanyán? (N=269) A kérdőívet kitöltők legnagyobb része nem őslakos, az 1980-as évek eleje óta százhetvenen költöztek külterületre. Az évtizedekre bontott adatsor azt mutatja, hogy a legtöbben a rendszerváltozást követő tíz évben települtek ide, dacára a meglévő infrastrukturális problémáknak, így a vezetékes gáz hiányának és kiváltképp a rossz minőségű földutaknak, ahol ősszel és télen nehéz közlekedni. Átlagosan kb. harminc éve költöztek a felkeresett ingatlanokba, ez tehát azt jelenti, hogy összegző átlagot számolva a megkérdezettek életük háromötödét töltötték tanyai lakhelyükön.
23 időskorúak járadéka (1 fő) ápolási díj (4 fő) lakásfenntartási támogatás (7 fő) vállalkozói jövedelem (8 fő) gyes (9 fő) foglalkoztatást helyettesítő támogatás (9 fő) rendszeres szociális segély (10 fő) közfoglalkoztatotti bér (10 fő) gyed (11 fő) egyéb (15 fő) őstermelés, családi gazdálkodás (20 fő) rokkantsági nyugdíj (39 fő) családi pótlék (70 fő) öregségi nyugdíj (111 fő) alkalmazotti bér (125 fő) 0,37% 1,49% 2,82% 2,97% 3,35% 3,35% 3,72% 3,72% 4,09% 5,58% 7,43% 14,50% 26,02% 41,26% 46,47% 0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 6. diagram: Milyen jövedelmekkel rendelkezik a tanyai háztartás? (N=269) A háztartások felének sincs (45 %) alkalmazotti munkából származó jövedelme. A második legnagyobb létszámot érintő jövedelemforrás az öregségi nyugdíj, ezt szintén társadalmi juttatás, a családi pótlék követi és a rokkantsági nyugdíj a negyedik a sorban. Lényegesen kevesebben, mindössze húszan rendelkeznek őstermelői, családi gazdálkodásból származó bevétellel. A jövedelem típusok eloszlása azt mutatja, hogy a szociális juttatások köre több háztartás számára biztosít megélhetési forrást, mint a bér illetve a vállalkozói jövedelem. Az idősödést, illetve a szociális rászorultságot ábrázolja az a tény is, hogy az öregségi és a rokkant nyugdíjasok halmaza együttvéve nagyobb a keresőkénél. Ez mutatja, hogy a tanyán élők nagy mértékben vannak kitéve a szociális ellátások, társadalmi transzferek alakulásának, akár oly mértékben is, hogy ha ezen a területen forrásszűkítés történik, az jelentősen megnehezítheti megélhetésüket. A tanyai gazdálkodás, a földdel való gazdálkodás dominanciáját mutatja, hogy a családok túlnyomó része, nyolcvanöt százaléka rendelkezik földalapú támogatással. 60,00% 50,00% 50,93% 40,00% 30,00% 26,77% 20,00% 18,96% 10,00% 0,00% 0,37% 2,60% 0,37% nincs adat (1 fő) 0 főnek (137 fő) 1 főnek (72 fő) 2 főnek (51 fő) 3 főnek (7 fő) 4 főnek (1 fő) 7. diagram: A családban élők közül jelenleg hány főnek van főállású munkahelye? (N=269) átlag: 0,74 fő
24 Bizonyítja, hogy szükség is van a társadalmi juttatásokra, illetve a földalapú támogatásra, illetve a termőföldből származó bevételekre, hogy a családok felében nincs olyan családtag, akinek főállású munkahelye lenne, továbbá huszonhét százalékban van egy főállású kereső. A kétkeresős családmodell messze nem érvényes a tanyavilágban, hiszen csak a háztartások szűk ötöde él úgy, hogy tagjai közül ketten járnak dolgozni. 22,31% 0,37% 14,87% nincs adat (1 fő) aszfalt út (40 fő) járható földút (168fő) rossz földút (60 fő) 62,45% 8. diagram: a tanya közműellátottsága és komfortossága /megközelíthetőség/ (N=269) A tanyák döntő hányada (259) hálózati elektromos árammal el van látva, generátor biztosítja az áramot négy helyen, és csupán négyen mondták azt, hogy nincs a házban áram. Fúrt kútból nyeri az ivóvizet 156 tanya. Viszonylag sok helyen (65) található vezetékes ivóvíz. Hordják a vizet huszonöt helyre és ásott kútból nyerik huszonhárom udvarban. A gázellátást a legtöbb helyen palackkal oldják meg. Vezetékes harminckettő és tartályos gáz tíz háztartásban található. Huszonnyolc olyan tanya van, ahol semmilyen formában nincs gáz. A lakások felében központi fűtéssel kazán szolgáltat meleget, de cserépkályha is csaknem ugyanennyi házban van. Telefon szinte mindenhol áll a lakók rendelkezésére, kilencvenegy százalékban mobiltelefont, hét százalékban vezetékest használnak. Két személynek van fix telepítésű mobilkészüléke, és négyen nyilatkoztak úgy, hogy nincs telefonjuk. Fürdőszoba a lakások nyolcvanöt százalékában van. A legtöbb tanya (62 %) viszonylag jó minőségű, járható földúton közelíthető meg. Aszfaltozott út a porták 15 százalékához, rossz állapotú földút 22 százalékhoz vezet. 20,00% 18,00% 16,00% 14,00% 12,00% 10,00% 15,61% 14,49% 18,59% 12,27% 10,04% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 2,23% 7,06% 1,86% 2,97% 3,35% 5,95% 3,72% 1,86% 0,00% nincs adat (6 fő) 1900 előtt (19 fő) 1901-1910 között (42 fő) 1911-1920 között (39 fő) 1921-1930 között (50 fő) 1931-1940 között (33 fő) 1941-1950 között (27 fő) 1951-1960 között (5 fő) 1961-1970 között (8 fő) 1971-1980 között (9 fő) 1981-1990 között (16 fő) 1991-2000 között (9 fő) 2001-2010 között (5 fő) 9. diagram: a lakóépület építési éve (N=269) átlag: 1922 (átlagosan 90 éves házak)