E-Gazdaság Szakmérnök szakirányú továbbképzési szak Szakindítás Képzési Program Dunaújváros 2008
Tartalomjegyzék Képzési és Kimeneteli Követelmény... 3 Képzési program... 3 Óra és vizsgaterv... 8 Tantárgyprogramok... 9 2
Képzési és Kimeneteli Követelmény E-Gazdaság Szakmérnök Szakirányú Továbbképzés 1. A szakirányú továbbképzés megnevezése: E-gazdaság szakmérnök szakirányú továbbképzési szak 2. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: E-gazdaság szakmérnök 3. A szakirányú továbbképzés képzési területe: gazdaságtudományok képzési terület 4. A felvétel feltétele: alapképzésben (ideértve a főiskolai végzettséget is) szerzett fokozat és informatika képzési területen szerzett mérnöki szakképzettség 5. A képzési idő félévekben: 2 félév. 6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 7. A szakirányú továbbképzési szak célja, a képzés során elsajátítandó kompetenciák A képzés célja olyan gazdasági szakemberek képzése, akik a számítástechnikai, adatfeldolgozási, internet-használati, elektronikus eljárás alkalmazói és jogi ismereteinek birtokában képesek az elektronikus ügyintézés lebonyolítására, informatikai technológiák biztos használatára, valamint az e-gazdasági életben előforduló döntések-, projektek előkészítésére, megszervezésére. Az E-gazdaság szakmérnök szakon oklevél birtokában képes - az informatikai technológiák biztos használatára, - az e-közigazgatás területén belüli eligazodásra, - e-ügyintézésre, - az elektronikus üzleti életben előforduló döntések előkészítésére, - elemzések, jelentések, kimutatások készítésére, - önálló és csoportmunka végzésére, - szervező és menedzseri feladatok ellátására. A képzés során elsajátítható tudáselemek: - szakhoz kapcsolódó ismeretek, - szakirányú ismeretek. A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: - elemző készség, - probléma feltáró és problémamegoldó készség, - a minőségi munkavégzés iránti igényesség, - adat-rendszerzési és feldolgozási képesség, információszerzési- és rendszerezési képesség, 3
- az új tudományos eredmények és technológiák alkotó módon való alkalmazása, - a szakmai továbbképzés iránti igényesség. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: - a képzettség birtokában az e-gazdaság szakmérnök szakirányú továbbképzésben oklevelet szerzett személy alkalmas vállalatok, vállalkozások gazdasági-informatikai rendszerének működtetésére, használatára, - az elektronikus ügyintézési tevékenységet folytató csoportokban végzendő szakfeladatok ellátására, valamint az ilyen tevékenységű csoportok irányítására, - az üzleti élet döntéseinek előkészítéséhez szükséges információk összegyűjtésére, feldolgozására, koordináló, tervező, szervező és menedzseri feladatok ellátására. A szakon végzettek rendelkeznek csapatépítő, együttműködő képességgel, jó kommunikációs készséggel, minőség iránti igénnyel, valamint felelősségtudattal. 8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök (szakmai gyakorlat) és az ezekhez rendelt kreditérték: ISMERETEK KREDIT Szakhoz kapcsolódó ismeretek 25 Szakirányú ismeretek 25 Szakdolgozat 10 Összesen 60 Szakhoz kapcsolódó ismeretek: A gazdaságtan, az üzleti informatika, az elektronikus gazdaságtan témaköréből általános és felhasználói valamint gyakorlati ismeretek. Megszerezhető kreditek száma: 25 kredit Szakirányú ismeretek: Az E-gazdaság, az elektronikus kereskedelmi projektek kezelése, az üzletiinformatikai-, jogi témaköréből speciális elméleti és gyakorlati felhasználási ismeretek. Megszerezhető kreditek száma: 25 kredit Összességében a hallgatóknak a szakdolgozat nélkül 50 kreditet kell megszerezniük. 9. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kredit 4
1. Felelős szervezeti egység neve Képzési program Dunaújvárosi Főiskola, Közgazdaságtudományi Intézet 2. Képzésért felelős szakmai vezető neve, oktatói azonosítója, munkaköre dr. Szemere Brigitta, főiskolai tanársegéd, Közgazdaságtudományi Intézet - Gazdaságtan Tanszék 3. A képzési cél A képzés célja olyan gazdasági szakemberek képzése, akik a számítástechnikai, adatfeldolgozási, internet-használati, elektronikus eljárás alkalmazói és jogi ismereteinek birtokában képesek az elektronikus ügyintézés lebonyolítására, informatikai technológiák biztos használatára, valamint az e-gazdasági életben előforduló döntések-, projektek előkészítésére, megszervezésére. 4. A jelentkezés feltétele Az informatikai képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett informatikus mérnök oklevél. 5. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése E-gazdaság szakmérnök 6. A képzési idő Levelező tagozaton 2 félév, összesen: 180 óra 7. A képzés főbb tanulmányi területei - Szakhoz kapcsolódó ismeretek: E-business felhasználói ismeretek; Számítógéppel támogatott kontrolling; Számvitel és ügyvitelszervezés, Üzleti tervezés; Üzleti gazdaságtan. - Szakirányú ismeretek: egazdaság; E-kereskedelmi projektek előkészítése; E- közigazgatás alkalmazói ismeretek; Üzleti informatika; Üzleti- és informatikai jog. 5
8. Az ismeretek ellenőrzési rendszere - Évközi jegy: a szorgalmi időszakban a tanórán tett írásbeli vagy szóbeli beszámolóval, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, ill. otthoni munkával készített feladat (terv, mérési jegyzőkönyv, tanulmány) valamint a gyakorlatokon végzett munka értékelésével. - Vizsgajegy: vizsgával záródó tantárgyak esetén vizsgaidőszakban beszámolási kötelezettség. - Záróvizsga: az Üzleti informatika és az egazdaság tárgyakból megfogalmazott komplex szóbeli vizsga. 9. A minősítés feltételei A záróvizsgára bocsátás feltételei: - a tantervben előírt vizsgakövetelmények teljesítése, - két bíráló által elfogadott szakdolgozat, A záróvizsga részei: - átfogó (komplex) szóbeli vizsga, - a szakdolgozat megvédése. A záróvizsga eredménye: a két opponens véleményének figyelembevételével a szakdolgozat védésére adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgára adott érdemjegy egészre kerekített átlaga. 10. A képzés során elsajátítható kompetenciák Az E-gazdaság szakmérnök szakon oklevél birtokában képes - az informatikai technológiák biztos használatára, - az e-közigazgatás területén belüli eligazodásra, - e-ügyintézésre, - az elektronikus üzleti életben előforduló döntések előkészítésére, - elemzések, jelentések, kimutatások készítésére, - önálló és csoportmunka végzésére, - szervező és menedzseri feladatok ellátására. 11. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben - e képzettség birtokában az e-gazdaság szakmérnök szakirányú továbbképzésben oklevelet szerzett személy alkalmas vállalatok, vállalkozások gazdasági-informatikai rendszerének működtetésére, használatára, - az elektronikus ügyintézési tevékenységet folytató csoportokban végzendő szakfeladatok ellátására, valamint az ilyen tevékenységű csoportok irányítására, - az üzleti élet döntéseinek előkészítéséhez szükséges információk összegyűjtésére, feldolgozására, koordináló, tervező, szervező és menedzseri feladatok ellátására. 6
12. Korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámítási rendje A Főiskola elismeri a hallgató bármelyik felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányai során kredittel elismert tanulmányi teljesítményét függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezte azt. Az elismerés tantárgyi program alapján kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. A Főiskola elismeri a kreditet, ha az összevetett ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek. A Főiskola a munkatapasztalat alapján szerzett ismeretek is elismeri. Az elismerés a hallgató előzetes tanulásának, a munkatapasztalatának bizonyításából (portfólió) és az esetleges hiányzó ismeretek, készségek felméréséből pótlásából, és a tudás felméréséből áll. 7
Óra és vizsgaterv Dunaújvárosi Főiskola E-gazdaság szakmérnök szakirányú továbbképzési szak Levelező 1 2 Tantárgykód Tantárgy neve ea gy l k kr ea gy l k kr Előfeltétel DFSL-GA-344 E-business felhasználói ismeretek 10 0 5 V 5 DFSL-GA-995 Számítógéppel támogatott kontrolling 5 0 10 F 5 DFSL-GA-412 Számvitel és ügyvitelszervezés 10 5 0 F 5 DFSL-GA-440 Üzleti informatika 10 10 0 V 5 DFSL-GA-837 Üzleti tervezés 15 0 0 V 5 DFSL-GA-743 Üzleti gazdaságtan 15 0 0 V 5 DFSL-GA-740 egazdaság 15 0 0 V 5 DFSL-GA-741 E-kereskedelmi projektek előkészítése 5 10 5 V 5 DFSL-GA-745 E-közigazgatás alkalmazói ismeretek 10 0 5 F 5 Szakdolgozat 20 0 0 10 DFSL-GA-744 Üzleti- és informatikai jog 15 0 0 V 5 Félévi EA, GY, L Félévi kredit 65 15 15 30 65 10 10 35 Félévi összóra: 95 85 előadás óra összesen tantermi óra összesen labor óra összesen Összesen óra 205 140 15 360 % 57 39 4,2 100 8
Tantárgyprogramok E-business felhasználói ismeretek DFSL-GA-344 10/0/5/V/5 Tantárgyfelelős: dr. Szemere Brigitta, főiskolai tanársegéd, PhD. doctorandus (Közgazdaságtudományi Intézet, Gazdaságtan Tanszék) Oktatási cél: 1. A hallgatók ismerkedjenek meg az e-business világával, az ebbe tartozó folyamatokkal 2. Sajátítsák el a tudásbázisok használatát, az adatgyűjtési és információs munkát, valamint a digitális gondolkodásmódot. Tartalom: az e-kereskedelem kialakulása, fogalma, az egyes fogalmi elemei jogi és technikai háttere, megjelenési formái. A b2b, b2c, b2a és c2a kapcsolatok áttekintése. Az Internet fogalma, kialakulása, lehetőségei. Az Internetben rejlő kockázati tényezők. Az elektronikus kereskedelem gazdasági előnyei és kockázatai. Az elektronikus kereskedelem jogi szabályozása. Az elektronikus szerződéskötés folyamata, problematikája. Adatvédelmi, és fogyasztóvédelmi kérdések az elektronikus üzlet világában. Az adatvédelem technikai megoldásai. Tudásbázisok, intelligens üzlet fogalma és bemutatása, automatizálás és a siker titka. Az e-vállalkozás megindításának lépései a tervektől a kivitelezésig. Honlapkezelési alapismeretek. Az UCP Irányelv hazai implementálásának kérdésköre. A tisztességtelen gazdasági tevékenység fogalma, tilalma, szabályozása. Az alternatív vitarendezés. A fogyasztói bizalom megerősítésének lehetséges módjai. A hallgatók gyakorlati munka során ismerkednek meg a tudásbázisok jelentőségével és használatukkal, az intelligens-üzlet fogalmával: adatgyűjtési és -feldolgozási feladatok, statisztikák-, kimutatások- és felmérések készítése, piackutatási feladatok, döntés-előkészítési feladatok vonalán. Közreadás módja: előadóban táblás előadás, projektor. Szemere Brigitta: E-business. Dunaújváros: DF Kiadói Hiv., (várható megjelenés 2008.) Szemere Brigitta: Tanulási útmutató. (az E-business tantárgyhoz) Dunaújváros: DF Kiadói Hiv., (várható megjelenés 2008.) Ajánlott irodalom: Verebics János: Elektronikus gazdasági kapcsolatok joga: az információs társadalom jogának alapkérdései az európai jogharmonizáció keretében. Budapest: HVG-ORAC, 2001, 395 p. Gates, Bill: Üzlet @ gondolat sebességével: működik a digitális idegrendszer. Budapest: Geopen, 1999, 471 p. Almási János: Elektronikus aláírás és társai. Budapest: Sans Serif Bt., 2002, 304 p. 9
eggazdaság DFSL-GA-740 15/0/0/V/5 Tantárgyfelelős: Dr. Gyulaffy Béláné, főiskolai tanár (Közgazdaságtudományi Intézet, Számvitel Tanszék) Oktatási cél: a tananyag keretében a hallgatók megismerik a jelen időszakban szinte leggyorsabban fejlődő gazdasági területet, amelyben az elektronikus kapcsolatrendszer a kapcsolatfelvételtől, a lebonyolításig és a kiegyenlítéstől az ügylet zárásáig a teljes folyamatot átfogja. Ez csak a globalizált gazdálkodási feltételrendszerben tud jól megvalósulni, amelynek jellemzőit is röviden megismerik a hallgatók. Tartalom: az egazdaság létrejöttét segítő folyamatok, a globalizáció és a műszaki fejlődés jellemzői. Az egazdaság fogalma, kialakulása, az e-vállalatok létrejötte, szerepük az együttműködésben, az e-kereskedelem fejlődésében. Az e-business (fogalma és résztvevői): az e-vállalatok megjelenése és együttműködési formái, az e-kereskedelem résztvevői és formái. Virtuális együttműködési formák, a virtuális vállalatok tevékenysége a nemzetközi és a magyar gazdaság gyakorlatában. Elektronikus üzletmenet. Az e-gazdaságban megjelenő új információigény. Lebonyolítási formák és megoldások, finanszírozási feltételek (elektronikus fizetés, elektronikus számlázás, beszállítás és elektronikus pénz. Az e-gazdaság további területei: a mobil-kereskedelem, e-banking. Kockázatok és kockázatmenedzsment az e- gazdaságban. Közreadás módja: táblás előadás. új szakkönyv készítése, célorientáltan, szerzői kollektívával Ajánlott irodalom: Elektronikus kereskedelem (új kiad.) Az új gazdaság útikönyve: az elektronikus kereskedelem Dr. Mojzes Imre, Talyigás Judit (szerk.), Budapest: Műegyetemi K. 2004, 240 p. PSZÁF Fogyasztóvédelmi tájékoztatója. Elektronikus pénzügyek: Budapest 2007 E-kereskedelem: Zsuffa Ákos (szerk), Budapest: Századvég, 2002, 239 p. Sárközi Tamás Pázmándy Kinga: Az információs társadalom és a jog átalakulása, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központ, 2002, 475 p. 10
e-kereskedelmi projektek előkészítése DFSL-GA-741 5/10/5/V/5 Tantárgyfelelős: Dr. Novoszáth Péter Csc. főiskolai docens (Közgazdaságtudományi Intézet, Gazdaságtan Tanszék) Oktatási cél: A tárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók gyakorlatban is megismerjék egy e- kereskedelmi projekt létrehozásának főbb fázisait, elemeit. Egyúttal képet kapjanak az e- kereskedelem és fizetés hazai helyzetéről, nehézségeiről és lehetőségeiről. Tartalom: B2B a vállalatközi elektronikus kereskedelem. E-nagykereskedelem. B2C Fogyasztói elektronikus kereskedelem. Az e-kereskedelem helyzete Magyarországon. B2C e- kereskedelem hazánkban. Elektronikus fizetési megoldások. Az elektronikus kereskedelem szabályozása. Az elektronikus fizetés szabályozása. Az elektronikus fizetési megoldások hazai kínálata. Internet-alapú követelésértékesítés vállalkozásoknak. E-befektetési lehetőségek Magyarországon. E-biztosítás. Egy konkrét projekt előkészítésének főbb fázisai. A piaci tevékenység elemzése. Az értékesítési tevékenység elemzése. Az értékesítési csatornák kiválasztása. Az értékesítési út megtervezése. Az árakkal kapcsolatos számítások. Árak vizsgálata: ajánlati árképzés; árkövetés módszerei; a versenytársak árából kiinduló árképzés, árarányosítás, a vállalkozói ár alsó határának megállapítása; a piaci árból kiinduló kalkuláció; az árrugalmasság vizsgálata. Termékösszetétel, termékstruktúra kialakítását támogató elemzések. Az értékesítési csatornák, partnerek kiválasztása. Az értékesítési út megtervezése. A vevőszolgálat. Kereskedelem és személyes értékesítés. A kereskedelmi formák. Kommunikáció és reklámtervezés, médiatervezés. Közreadás módja: táblás előadás, projektor. e-kereskedelem online e business folyóirat és portál, előadás anyagok. Ajánlott irodalom: GKM: Elektronikus fizetési megoldások. 2007. április 13. Üzleti informatika: Gábor András és munkatársai, Budapest: Aula, 2007, 307 p. 11
e-közigazgatás alkalmazói ismeretek DFSL-GA-745 10/0/5/F/5 Tantárgyfelelős: Dr. Novoszáth Péter CSc., főiskolai docens (Közgazdaságtudományi Intézet, Gazdaságtan Tanszék) Oktatási cél: A tárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a legismertebb e- közigazgatási szolgáltatókat az EU IDABC adatbázisában felsorolt a lakosság és a háztartások, valamint a vállalkozók és a foglalkoztatottak számára nyújtott e-közigazgatási szolgáltatásokat az EU és különös tekintettel az újonnan csatlakozott országok esetében. Egyúttal gyakorlatot szerezzenek az egyes honlapok, portálok által nyújtott szolgáltatások igénybevételében. Rövidített tartalmi kivonat: A központi e-közigazgatás fejlettsége, kormányzati portálok, átfogó szolgáltatáscsomagok leírása, esettanulmányok. A legjelentősebb e-közigazgatási szolgáltatók. E-közigazgatási szolgáltatások a háztartások/lakosság számára. Jövedelemadó. Álláskeresés. Társadalombiztosítással kapcsolatos szolgáltatások:.munkanélküli járadékok, családtámogatás, egészségbiztosítás, tanulói ösztöndíj. Személyi okmányok: útlevél, gépjárművezetői engedély. Gépjármű nyilvántartás. Építési engedély. Rendőrségi bejelentés. Közkönyvtárak. Születési és házassági anyakönyvi kivonatok. Felsőoktatási felvételi. Lakcímváltozás. Egészségügyi szolgáltatások. A munkavállalók és a vállalkozások részére nyújtott szolgáltatások. A munkavállalók társadalombiztosítási járulékai. Társasági adó. ÁFA. Új társaság bejegyzése. Statisztikai adatközlés. Vámnyilatkozat, vámkezelés. Környezetvédelemmel összefüggő engedélyek. Közbeszerzés. Egyéb kiemelt e-közigazgatási projektek, szolgáltatások. E-közigazgatási szolgáltatások a helyi önkormányzatok szintjén. A legjelentősebb helyi önkormányzati portálok. Az e-demokrácia alakulása. e-kereskedelem online e business folyóirat és portál, előadás anyagok. Ajánlott irodalom: European Comission egovernment practice 12
Számvitel és ügyvitelszervezés DFSL-GA-412 10/5/0/F/5 Tantárgyfelelős: dr. Szemere Brigitta, főiskolai tanársegéd (Közgazdaságtudományi Intézet, Gazdaságtan Tanszék) Oktatási cél: a hallgatók ismerkedjenek meg a rendszerelmélet alapfogalmaival, az információrendszer szervezési kérdéseivel, a számviteli információrendszerrel, a rendszerszervezés módszereivel, ezeket az ismereteket a gyakorlatban is alkalmazni tudják. Képesek legyenek a számítógép segítségével vezetői információkhoz jutni, azokat megfelelő módon rendszerbe szervezni, feldolgozni, továbbítani, a kapott adatok alapján döntéseket meghozni, tervezni. Tartalom: Rendszer- és információelméleti alapismeretek: a rendszer(ek) fogalma, összetevői, vizsgálati módszerei, irányítása; gazdasági rendszer; információrendszer. Szervezéstechnológiai alapismeretek: a szervezés fogalma, fejlődése, fajtái; a szervezési munka gyakorlati lebonyolítása; komplex rendszertervezési módszerek. A számviteli információrendszer jellemzői és modellje. A főkönyvi rendszer: a rendszer működésének leírása; a számítógépes rendszerszervezés módszertana. Az eszközrendszer: a beruházások nyilvántartása; a befektetési eszközök nyilvántartása. A készletrendszer: a rendszer működésének leírása; a számítógépes rendszerszervezés módszertana. A pénzügyi rendszer: a rendszer működésének leírása; a számítógépes rendszerszervezés módszertana. A munkaügyi rendszer: a rendszer működésének leírása; a számítógépes rendszerszervezés módszertana. A termelési rendszer: a rendszer működésének leírása; a számítógépes rendszerszervezés módszertana. Közreadás módja: táblás előadás, projektor. Paál Éva: Számvitelszervezés és vezetés I., Budapest: Perfekt Kiadó, 2001, 160 p. Jánosa András Paál Éva: Számvitelszervezés és vezetés II., Budpest: Perfekt Kiadó, 2001. 198 p. Paál Éva: Feladatgyűjtemény a Számvitelszervezés tantárgyhoz, Budapest:Perfekt Kiadó, 2004. 169 p. 13
Számítógéppel támogatott kontrolling DFSL-GA-995 5/0/10/F/5 Tantárgyfelelős: dr. Szemere Brigitta, főiskolai tanársegéd (Közgazdaságtudományi Intézet, Gazdaságtan Tanszék) Oktatási cél: megértetni a hallgatókkal a controlling rendeltetését, a controlling és a vezetés közötti kapcsolatot. Megismertetni a hallgatóval a controlling koncepcióját, hogy el tudja helyezni a controlling funkciót a vállalati munkamegosztásban. Ismerje meg továbbá a vállalat tervezési rendszerét, alkalmazott módszereit és tudja értelmezni azokat. Legyen tisztában az információ-ellátás folyamatával, sajátítsa el a vállalati információ rendszereket. Ismerje meg a controlling beszámoló rendszereket, azok fajtáit. Képes legyen a gyakorlatban alkalmazni a költséggazdálkodási, beruházás-gazdaságossági és pénzügyi számításokat. Tartalom: A kontrolling feladata, módszerei, rendszerei. A hatékony kontrolling rendszerek jellemzői. A kontrolling szintjei: stratégiai és operatív kontrolling. A tervezési rendszer: a stratégiai, üzleti és az operatív tervezés menete, alkalmazott módszerei. Az információ-ellátási rendszer. A beszámolási rendszer (külső, belső) Vezetői számvitel: alapjai, költségek fogalma, osztályozása, vagyon, vagyonmérleg, vállalati pénzáram, cash-flow. Költségkontrolling. Költségszámítás, osztókalkuláció, egymáshoz kapcsolódó termékek kalkulációja, pótlékoló kalkuláció, normatív kalkuláció. Eredményszámítás. Eltéréselemzés. Pénzügyi kontrolling. Pénzügyi tervezés, a pénzügyi terv részei. Pénzügyi elemzés. Beruházások gazdaságossága. Beruházási döntések. Beruházás gazdaságossági számítások. Projektmenedzsment ismeretek. Közreadás módja: táblás előadás, projektor. Gönczi Gabriella: A kontrolling alapjai, Dunaújváros: Főiskolai Kiadó, 2007, 110 p. Horváth & Partner: Controlling út egy hatékony controlling rendszerhez. utánnyom. Budapest: CompLex, 2007. 215 p. 14
Üzleti gazdaságtan DFSL-GA-743 15/0/0/V/5 Tantárgyfelelős: Németh Adél, főiskolai tanársegéd (Közgazdaságtudományi Intézet, Gazdaságtan Tanszék) Oktatási cél: az ismeretátadás és a szemléletformálás az, hogy a hallgatókkal vállalatot "egészben" lássák. Megismertesse a vállalat vezetésének korszerű módszereit, gyakorlati faladatait. Tartalom: a tantárgy bemutatja a vállalkozás működését a piacgazdaság keretei között, cél hogy a hallgatók megismerjék a vállalkozás erőforrásait, képessé váljanak a gazdasági folyamatok elemzésére és a vállalkozásszervezési döntések előkészítésére. A tárgy keretein belül a hallgatók megismerkedhetnek a legalapvetőbb vállalati ismeretekkel, mint pl. a vállalkozás fogalma, üzleti vállalkozás, a vállalati működés érintettjei, a vállalat céljai, a vállalkozások szervezeti formái, a vállalkozások alapítása, átalakulása, megszűnése. Oktatásra kerül a vállalat tevékenységi rendszere (rendszer és stratégia alapok, a marketing, innovációs stratégiák, az innováció folyamata, vállalati információ forrásai,információ gazdálkodás, az emberi erőforrás-gazdálkodás stratégiája, a kontrolling, a logisztikai rendszer és szerkezete, működése, a termelési stratégia, termelésszervezés és végrehajtás, a vállalat pénzügyi rendszerének működése, a költséggazdálkodás, befektetés és finanszírozás, vállalatok életútja, életciklusa, változás és válságmenedzsment, nemzetközi vállalatok, stratégiai együttműködések) Chikán Attila: Bevezetés a vállalatgazdaságtanba: (a Vállalatgazdaságtan tantárgy BSc szintű oktatási anyaga): globális BSc az üzleti alapképzésben. Budapest: Aula, 2006.318 p. ( Bolgna-tankönyvsorozat ) Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan: születés, halál, szex és üzlet-ennyi dióhéjban. 3.átdolg., bőv. kiad. váltl.utánny. Budapest: Aula, 2005, 576 p. Takácsné György Katalin- Lengyel lászló: Vállalkozási alapismeretek: Budapest: SZIE GTK, 2006. 202 p. 15
Üzleti informatika DFSL-GA-440 10/10/0/V/5 Tantárgyfelelős: Kovács Péter PhD. Doctorandus főiskolai adjunktus (Közgazdaságtudományi Intézet, Gazdaságtan Tanszék) Oktatási cél: a vállalati informatika-alkalmazások lehetőségeinek, a gazdálkodási folyamatok információs hátterének, szükségleteinek bemutatása. A gyakorlatok során a hallgatók, meg kell ismerjék néhány tipikus vállalat irányítási rendszer (SAP, abas) rendszerkomponenseit, környezetét, átfogó funkcionalitását és az üzleti folyamatok integrált lebonyolítását. Tartalom: Az IT és VIR szerepe a vállalati gondolkodásban. Az informatikai rendszerek helye a vállalati szervezetben, informatikai vezetés. Tipikus IR rendszertípusok, funkcionális alrendszerek és adatkapcsolataik felvázolása. Folyamat-leírási rajztechnika bemutatása. Számítógéppel támogatott vállalati részrendszer felépítésének magyarázata: vezetői igény, bemenet és kimenet, részfolyamatok, dokumentumok, a számítógépes adattárak és eljárások szerepe. A funkcionális vállalati rendszereket támogató szoftverek, megoldások piaca, az alkalmazások hazai helyzete. A működési folyamatokat szabályozó informatikai környezet. Szervezet és információrendszer kölcsönhatásai: tipikus szervezetek informatikai rendszerei. A szigetrendszerek fejlődésének problémái. Integrált rendszerek felépítése, üzembeállítása. Komplex informatikai architektúra. Vezetés, vezetői szerepek az informatikában. Munkakörök, felelősség, a munka értékelése. A vezetés információ-ellátása: formák, időzítés, értékelés. Vezetői elemző munka számítógépes támogatása: EIS, VIR. A korszerű információrendszer hatása a szervezetre. Vállalati vezetői információs igények. OLTP és OLAP. Vezetői döntéstámogatás egyéni eszközei. Csoportos döntéshozatal. Szakértői rendszerek. A vállalati információmenedzselés alapkérdései. Információrendszerek gazdaságos üzemeltetése. IT-architektúra menedzsment. VIR rendszer auditálása. Kiszervezési technikák, eljárások. ERP rendszer tervezése és fejlesztése: folyamatmodellek, eszközök, technikák. A vállalat üzleti stratégiájának és informatikai stratégiájának viszonya. IT/IR stratégia: alapelvek. Alkalmazásportfolió elemzés. Vállalati kommunikációs rendszerek. A SAP és abas általános bemutatása, rendszerkomponensek. Rendszerkomponensek II. SAP és abas bázisrendszer, rendszerkörnyezet. SAP és abas kezelési ismeretek, bejelentkezés, általános munkavégzés. A pénzügyi és logisztikai folyamatok kezelése. Üzleti informatika. Gábor András (et al), Budapest: Aula, 2007. 307 p. Kacsukné Bruckner Lívia Kiss Tamás: Bevezetés az üzleti informatikába : az e- korszak üzletembere számára.2. bőv. és átd. kiad., Budapest: Akad K., 2007. 317 p. Kókai Lászlóné: Üzleti intelligencia az informatikában. Dunaújváros: DF Kiadói Hiv., 2005. 95 p. Ajánlott irodalom: Raffai Mária: Információrendszer-fejlesztés. Győr: Novadat, 2003. 997 p. Raffai Mária: Információrendszer-tervezés: az információs társdalom kihívásai. Győr: Novadat, 1996. [2] III. 331 p. Hernandez, José A. Keogh, Jim Martinez, Franklin F.: SAP R/3 kézikönyv. Budapest: Panem Könyvkiadó Kft., 2007. 608 p. 16
Üzleti- és informatikai jog DFSL-GA-744 15/0/0/V/5 Tantárgyfelelős: dr. Szemere Brigitta, főiskolai tanársegéd (Közgazdaságtudományi Intézet, Gazdaságtan Tanszék) Oktatási cél: a hallgató ismerje meg az elektronikus kereskedelem és internet-használat során felmerülő jogi helyzeteket, azok lehetséges kezelését, az adatvédelem-, a szerzői- és a fogyasztóvédelmi jog fontosságát, valamint az elektronikus szerződéskötés specifikumait. Tartalom: Az adatvédelmi törvény. Az adatvédelem jogi megoldásai. Szerzői jog alapvető kérdései. Az elektronikus kereskedelem szabályozásának alapelvei az Egyesült Államokban, az EU-ban, valamint hazánkban. Az elektronikus úton kötött szerződések jogi természete. A honlapok minősítésének kérdései. Az elektronikus szerződések létrejöttének mozzanatai: a szerződés keletkezésének időpontja, helye, a szerződési nyilatkozat formái, a szerződési nyilatkozatok hitelessége. A szerződés érvényessége és a szerződésszegés. A fogyasztóvédelem jelentősége az elektronikus kereskedelemben. Fogyasztóvédelmi szabályozás. A fogyasztó fogalma a magyar jogban. Vitarendezés- alternatív vitarendezési módok. E-boltnyitás jogi szabályozása. Az elektronikus aláírás jogi természete. Közreadás módja: táblás előadás, projektor. Hance, Olivier: Üzlet és jog az Interneten:Budapest: Panem-MecGraw Hill, 1997, 410 p. Ajánlott irodalom: Kondricz Péter-Tímár András: Az elektronikus kereskedelem jogi kérdései. Budapest: Közgazdasági és Jogi kiadványok, 2000, 235 p. Balásházy Mária: Üzleti jog: Budapest: BME GTK, 227 p. 17
Üzleti tervezés DFSL-GA-837 15/0/0/V/5 Tantárgyfelelős: Kissné Madák Andrea főiskolai adjunktus (Közgazdaságtudományi Intézet, Számvitel Tanszék) Oktatási cél: a tantárgy oktatásának célja a hallgatóval megismertetni az üzleti tervezés folyamatát, az ehhez kapcsolódó fő feladatokat. Az ismeretek elsajátításához szükséges számviteli információk felhasználásán túl a tantárgy oktatásának célja, hogy a megfelelő elemzési-tervezési, probléma-feltáró módszereket, valamint a termelés információbázisát és szerepét a vállalkozás életében megismertesse a hallgatókkal. A cél továbbá az, hogy a félév során az esettanulmányok feldolgozásával, illetve a félév végére saját üzleti terv összeállításával a hallgatók bemutassák, hogyan tudják gyakorlatban is alkalmazni az üzleti tervezés módszertanát. Tartalom: Az üzleti terv célcsoportjai. Tartalmi és formai követelményeik, az üzleti terv szerkezete. A vállalkozó és a vállalkozás. A vállalkozásindítási folyamat, a vállalkozók különböző típusai és különböző szerepei. A vállalkozások típusai. A vállalkozó kapcsolati rendszere Makrogazdasági és iparági és konkurenciaelemzés, a SWOT analízis. Piac és piacok. A vállalkozás piacai különböző felosztási elvek szerint. Stratégia, vállalati terv, üzleti terv Tevékenységek tervezése: Értékesítési tervkészítés; Termelési tervkészítés; Termelési üzemeltetési tervfejezet. A termelési folyamat különböző megközelítésekben. Az Isikava diagramtól a Porter-féle értékláncig. Készletgazdálkodás és logisztika. Az ellenőrzéstől a kontrollingig. Tárgyi eszközök kapacitás és kihasználásuk tervezése: Terhelésszámítások Emberi erőforrások tervezés: Tervezhető átlagos dolgozó létszámszámítás; Tervezett munkaidő-kihasználáselemzés; Munkaidő mérlegkészítés; Létszámterv készítés Anyagellátás és készletgazdálkodás tervezése: Tervezhető anyagfelhasználás mennyiségének és az anyagköltségnek a meghatározása; Anyagmérleg összeállítása A vállalkozás forrásterve. Külső és belső források. Az egyes forrástípusok előnyei és hátrányai. Az egyes források ára. Az optimális forrásportfolió kialakítása. Támogatások, hitelek, támogatott hitelek, programok. A pénzügyi tervfejezet alaptáblái, a mérleg, a cashflow, nyereség-veszteség tábla és a fedezeti pont. A mérleg szerepe az üzleti tervben Likviditási tervkészítés. Az üzleti tervkészítés. Egy konkrét üzleti terv esettanulmány jellegű áttekintése. Kresalek Péter: Tervezés a vállalkozások gyakorlatában. Budapest: Perfekt, 2007. 264 p. Kresalek Péter: Példatár és feladatgyűjtemény az üzleti tervezéshez. Budapest: BGF PSZF, 2000. 166 p. Ajánlott irodalom: Barakonyi Károly: Üzleti terv készítése. In: EXCEL 4 for Windows, H1 fejezet: Példák, feladatok. Budapest: Computer Books, 231-259. p., 1994. Csath Magdolna: Stratégiai tervezés és vezetés a 21. században. Budapest: Nemz. Tankvk., 2004. 355 p. Varsányi Judit: Üzleti stratégia üzleti tervezés. 2. kiad., Budapest: Nemz. Tankvk., 2001, cop. 1996. 174 p. 18
Varsányi Judit Virág Miklós: Cégstratégiák piaci, pénzügyi megalapozása. Budapest: Műszaki K., 1997, 255 p. 19