Tartalomjegyzék I. El m é l e t i f e l a dat o k / 7 Elméleti alapvetés....9 Kérdések....9 Válaszok...10 Az adózás rendje....13 Kérdések....13 Válaszok...31 A személyi jövedelemadó....41 Kérdések....41 Válaszok...52 A társasági és osztalékadó, az eva...62 Kérdések....62 Válaszok...75 Az általános forgalmi adó...88 Kérdések....88 Válaszok...101 Illetékek....116 Kérdések....116 Válaszok...122 A társadalombiztosítás fedezetét szolgáló adók, járulékok....127 Kérdések....127 Válaszok...136 Helyi adók, gépjárműadó...150 Kérdések....150 Válaszok...158 Egyéb adók, vámok...164 Kérdések....164 Válaszok...174 Rendszerezési feladatok...184 Feladatok...184 Megoldások...197 5
II. Sz á m í tá s o s f e l a dat o k / 207 A személyi jövedelemadó....209 Feladatok...209 Megoldások...213 A társasági és osztalékadó, az eva...222 Feladatok...222 Megoldások...231 Az általános forgalmi adó...247 Feladatok...247 Megoldások...254 A társadalombiztosítás fedezetét szolgáló adók, járulékok....261 Feladatok...261 Megoldások...265 Illetékek....272 Feladatok...272 Megoldások...274 Helyi adók, gépjárműadó...277 Feladatok...277 Megoldások...281 Egyéb adók, vámok...285 Feladatok...285 Megoldások...287 6
A s z e m é ly i j öv e d e l e m a d ó Kérdések A) Fogalmak, meghatározások, felsorolások Válaszoljon az alábbi kérdésekre! 1. Ismertesse a belföldi, illetve a külföldi magánszemélyek adókötelezettségének terjedelmét. 2. Sorolja fel, hogy ki minősül egyéni vállalkozónak az szja-törvény alkalmazásában! 3. Mi minősül nem pénzben megszerzett bevételnek? 4. Az adóalapba nem tartozó tételek közül soroljon fel hármat! 5. Ismertesse a személyi jövedelemadó megállapításának módjait! 6. Sorolja fel azokat a bevételeket, amelyeket nem kell bevallani! 7. Ismertesse az önálló tevékenységből származó jövedelem meghatározásának módját! 8. Sorolja fel a nem önálló tevékenység eseteit! 9. Nevesítse az összevont adóalap részeit! 10. Ismertesse az összevont adóalapot terhelő, fizetendő adó megállapításának lépéseit! 11. Sorolja fel az adókedvezményeket! 12. Sorolja fel azokat az eseteket, amikor a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania! 13. Határozza meg az adóelőleg-fizetésre kötelezett magánszemély fogalmát! 14. Sorolja fel, hogy milyen esetekben nem kell az adóelőleg megállapításánál az adóalap-kiegészítést alkalmazni! 15. Ismertesse a vállalkozói költség fogalmát! 16. Mi minősül az egyéni vállalkozó jövedelem-(nyereség-)minimumának? 17. Határozza meg az egyéni vállalkozó átalányadózásának a lényegét! 18. Ki minősül mezőgazdasági kistermelőnek? 19. Ismertesse a béren kívüli juttatásokat! 20. Milyen jövedelemmegállapítási szabályok érvényesülnek az ingó dologra irányuló vagyonátruházás esetén? 41
Adózási ismeretek alkalmazása B) Feleletválasztós tesztek Az alábbi kérdésekre adott 4-4 válasz közül csak 1-1 helyes, húzza alá! 1. A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt, az adóból kedvezményt a) önkormányzati rendelet is megállapíthat b) csak sarkalatos törvény állapíthat meg c) csak jogszabály állapíthat meg d) csak törvény állapíthat meg. 2. A személyi jövedelemadó alapja a) az adóköteles és adómentes bevételből megállapított, az szja-törvény szerinti levonásokkal csökkentett jövedelem és az adóalap-növelő tételek együttes összege b) az adóköteles és adómentes bevételből megállapított, az szja-törvény szerinti levonásokkal csökkentett jövedelem c) az adóköteles bevételből megállapított, az szja-törvény szerinti levonásokkal csökkentett jövedelem és az adóalap-növelő tételek összege d) az adóköteles bevételből megállapított, az szja-törvény szerinti költségekkel csökkentett jövedelem. 3. Nem minősül belföldi illetőségűnek a) a magyar állampolgár, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel b) aki a szabad mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben legalább 183 napig Magyarország területén gyakorolja c) a letelepedett jogállású, illetve hontalan harmadik országbeli személy d) akinek szokásos tartózkodási helye belföldön található (ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja nem állapítható meg). 4. Jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett a) bevétel egésze, vagy a bevételnek az szja-törvény szerint elismert költséggel csökkentett része, illetve meghatározott hányada b) bevételnek az szja-törvény szerint elismert költséggel csökkentett része c) bevétel egésze, illetve meghatározott hányada d) a bevételnek az szja-törvény szerint elismert költséggel csökkentett része, illetve meghatározott hányada. 42
A személyi jövedelemadó 5. Az szja-törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó általános mértéke a) az adóalap 16 százaléka b) az adóalap 20,32 százaléka c) a jövedelem 16 százaléka d) az adóalap 27 százaléka. 6. Az adókötelezettség kezdődik a) a bevételszerző tevékenység megkezdésének vagy a bevételt eredményező jogviszony keletkezésének napján b) a bevétel megszerzésének vagy a bevételt eredményező jogviszony keletkezésének napján c) a bevétel megszerzésének vagy a bevételt eredményező jogviszony keletkezésének napját követő 15. napon d) a bevételszerző tevékenység megkezdésének vagy a bevételt eredményező jogviszony keletkezésének napját követő 15. napon. 7. A magánszemélynek a személyi jövedelemadóját be kell vallania a) havonta b) negyedévente c) a jövedelem megszerzését követően esetenként d) évente. 8. A külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást fő szabály szerint a) az MNB hivatalos az adott devizára vonatkozó devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani b) az MNB hivatalos, euróban megadott árfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani c) az MNB hivatalos, dollárban megadott árfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani d) az MNB hivatalos, svájci frankban megadott árfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. 9. Az adónyilatkozat a) az adóbevallási kötelezettség teljesítésének egy formája b) az adóellenőrzés során, az adóhatóság felhívására tett nyilatkozat egy formája c) az adókötelezettség hiányáról tett adózói nyilatkozat d) az adótartozás-mentességet igazoló adóhatósági nyilatkozat. 43
Adózási ismeretek alkalmazása 10. Az egyéni vállalkozó szja-bevallási kötelezettségét teljesítheti a) munkáltatói adómegállapítással b) adónyilatkozattal c) egyszerűsített bevallással adóhatósági közreműködéssel d) adóhatósági közreműködés nélküli bevallással. 11. Nem tartozik az önálló tevékenység körébe a) a mezőgazdasági őstermelői tevékenység b) a bérbeadói tevékenység c) a választott könyvvizsgáló tevékenysége d) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége. 12. A közfoglalkoztatási jogviszonyban folytatott tevékenységből származó jövedelem a) egyéb önálló tevékenységből származó jövedelem b) egyéb jövedelem c) nem önálló tevékenységből származó jövedelem d) adómentes jövedelem. 13. Az adóalap-kiegészítés mértéke 2012-ben a) az összevont adóalap 27 százaléka b) az összevont adóalap 2 424 000 Ft-ot meghaladó részének 13,5 százaléka c) az összevont adóalap 216 000 Ft-ot meghaladó részének 27 százaléka d) az összevont adóalap 2 424 000 Ft-ot meghaladó részének 27 százaléka. 14. A családi kedvezmény mértéke kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és két eltartott esetén a) 62 500 Ft b) 10 000 Ft c) 33 000 Ft d) 206 250 Ft. 15. A családi kedvezmény mértéke kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként három és minden további eltartott esetén a) 62 500 Ft b) 10 000 Ft c) 33 000 Ft d) 206 250 Ft. 44
A személyi jövedelemadó 16. Ha az összevont adóalapnak olyan jövedelem is részét képezi, amely után a magánszemély külföldön jövedelemadónak megfelelő adót fizetett ha nemzetközi szerződésből más nem következik, a számított adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó a) 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével megállapított adó b) 5 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével megállapított adó c) 50 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével megállapított adó d) 95 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével megállapított adó. 17. Az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadójának mértéke a) vállalkozói adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összege után 10%, az e feletti összegre 19% b) vállalkozói adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összege után 10%, az e felet ti összegre 19% c) vállalkozói adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összege után 10%, az e feletti összegre 16% d) vállalkozói adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összege után 16%, az e fe let ti összegre 19%. 18. Az őstermelői adókedvezmény maximális mértéke: a) 600 ezer forint b) 8 millió forint c) 100 ezer forint d) 2 millió forint. 19. A fogyatékos magánszemély adókedvezményének mértéke a) havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5%-a b) havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbér 5%-a c) az adóév első napján érvényes havi minimálbér 50%-ának megfelelő összeg d) havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 15%-ának megfelelő összeg. 45
Adózási ismeretek alkalmazása 20. Ha az ingó vagyontárgy megszerzésére fordított összeg nem állapítható meg, a jö vedelem a bevétel a) 75%-a b) 25%-a c) 32%-a d) 90%-a. 21. A magánszemély kifizetőtől fémhulladék átruházására tekintettel szerzett bevételéből a) 25% számít jövedelemnek b) 75% számít jövedelemnek c) 90% számít jövedelemnek d) 32% számít jövedelemnek. 22. Lakóház átruházása esetén jövedelem a számított összeg 0%-a a) a megszerzés évét követő 5. évben b) a megszerzés évét követő 10. évben c) a megszerzés évét követő 15. évben d) a megszerzés évét követő 12. évben. 23. Nem osztalékként adózik a) az adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés b) a kamatozó részvény kamata c) a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem d) az árfolyamnyereség. 24. Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások és a béren kívüli juttatások után a) az adó a kifizetőt terheli b) az adó az adózót terheli c) nem kell adót fizetni d) az adót a kifizető köteles levonni. 25. Nem számít jövedelemnek az a nyeremény, amelyik a) engedélyhez kötött sorsolásos játékból származik b) ajándéksorsolásból származik c) fogadásból származik d) lóversenyfogadásból származik. 46
A személyi jövedelemadó C) Igaz-hamis állítások Állapítsa meg, hogy az alábbi mondatokban az állítás igaz vagy hamis! Álláspontját indokolja! Indokolás nélkül a megoldás nem elfogadható. 1. A személyijövedelemadó-törvény rendelkezéseit kizárólag a belföldi illetőségű magyar állampolgárokra, illetőleg többes állampolgárságú magyar magánszemélyekre kell alkalmazni. 2. Adójóváírás a munkaviszonyból származó jövedelmek kifizetése esetén érvényesíthető. 3. Az adókötelezettség a bevételszerző tevékenység megkezdésének napján kezdődik, melyről minden esetben bejelentési kötelezettsége van a magánszemélynek. 4. Az adókötelezettséggel összefüggő minden nyilvántartást az adóév végétől öt évig kell megőrizni. 5. 2012 évről a magánszemély több lehetőség közül választhat a bevallása elkészítésénél. 6. A bérbeadási tevékenység bevételét képezi a bérleti díjon túl a rezsiköltségként kapott térítés is. 47
Adózási ismeretek alkalmazása 7. Nem önálló tevékenység bevételébe nem kell beszámítani a munkáltató által a munkába járással összefüggésben fizetett költségtérítést. 8. A külföldön megfizetett jövedelemadó a számított adót csökkenti. 9. Az összevont adóalap adójából személyi kedvezmény jogcímén 2011 évtől csak a súlyosan fogyatékos magánszemélyt illeti meg kedvezmény. 10. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári, illetve nyugdíjpénztári számlára a magánszemély és/vagy munkáltatója által befizetett összeg utáni 20%-ot a magánszemély kérheti készpénzben, vagy bankszámlájára utalni. 11. A kifizetőnek minden esetben adóelőleget kell levonni a kifizetésből. 12. Az egyéni vállalkozó jövedelme a vállalkozói kivét és a vállalkozói osztalékalap utáni osztalék együttes összege. 13. A vállalkozói adóalap a tárgyévi bevételek és ráfordítások különbsége, de ha ez nem éri el a minimum adóalapot (korrigált vállalkozói bevétel 2%-a), akkor az egyéni vállalkozónak ez utóbbi után kell megfizetni a vállalkozói jövedelemadót. 48
A személyi jövedelemadó 14. Az előző évek elhatárolt veszteségét a tárgyévben az adóalap legfeljebb 50%-os mértékéig lehet beszámítani. 15. Az egyéni vállalkozó átalányadózási formát akkor választhat, ha nem áll munkaviszonyban, és az előző évi, valamint a várható tárgyévi bevétele a 15 millió forintot nem haladja meg. 16. A tevékenység szüneteltetése alatt az egyéni vállalkozónak nincsen bevallási kötelezettsége. 17. Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 25%. 18. Valamennyi ingatlan és kapcsolódó földrészlet átruházásából származó jövedelem adóköteles időszaka 15 év. 19. A termőföldből átminősített ingatlanok esetében a jövedelem megállapítása megegyezik a nem lakás céljára szolgáló ingatlanokra vonatkozó általános szabállyal. 20. A kamatjövedelmek után az adót a kifizető vonja le, de a magánszemélynek adóbevallásában fel kell tüntetnie ezt a jövedelmet és a levont adót is. 49
Adózási ismeretek alkalmazása 21. A tartós befektetésből származó TASZ számlán tartott jövedelem után az adó mértéke változó. 22. Csekély értékű ajándéknak nincs köztehervonzata a magánszemélynél. 23. A tárgynyeremények esetében a kifizetőnek a nyeremény piaci értéke után kell az adót megfizetni. 24. A magánszemélynek adómentes bevétele a munkáltatójától végtörlesztés címén kapott, 7,5 millió forintot meg nem haladó munkáltatói támogatás összege. 25. A munkáltató által a munkavállalónak adható béren kívüli juttatások (cafeteria) évi keretösszege 500 ezer forint. 50
A személyi jövedelemadó D) Tényállás-értelmezés Mit jelent? Értelmezze az alábbi tényállásokat, mutatókat a vonatkozó adónemek, adó eljárási szabályok szerint! 1. Külföldi illetőségű magánszemély Magyarországon fekvő lakóingatlanát értékesíti. 2. Belföldi illetőségű magánszemély adóévben 2 hónap időtartamra külföldön munkát vállal. 3. A magánszemély december havi munkabérét január 5-én kapja kézhez. 4. A magánszemély munkáltatója a munkába járás biztosítása érdekében dolgozóinak helyközi utazási bérletet vásárol. 5. Háziorvos praxisjogát értékesíti. 6. 24 éves magánszemély őstermelői igazolvány birtokában almát termeszt. Éves bevétele ötmillió forint. 7. Közalkalmazott 2012 adóévben 160 000 Ft/hó munkabérhez jut, más jövedelmet nem szerez. 8. Házaspár 2 kiskorú, családi pótlékra jogosult gyermeket nevel közös háztartásban, a feleség harmadik gyermekükkel várandós. 9. Megváltozott munkaképességű alkalmazott rokkantsági járadékban részesül. 10. Pályakezdő munkavállaló nyugdíjas éveire gondolva havonta tízezer forintos önkéntes pénztári befizetést teljesít. 11. Kifizető családi gazdálkodótól mezőgazdasági terméket vásárol fel. 12. Egyéni vállalkozó korábban munkanélküli személyt foglalkoztat. 13. Az elvárt jövedelemminimum nagyobb, mint az egyéni vállalkozói adóalap. 14. Az egyéni vállalkozót, tevékenységét érintően, az adóévet megelőző évben elemi kár sújtotta. 15. Magánszemély 2000 évben vásárolt lakóingatlanát 2012 évben értékesíti. 16. A magánszemély adóévben kizárólag nyugdíjnak minősülő jövedelmet szerez. 17. Gazdasági társaság magánszemély tagjának 2011. évi adózott eredménye terhére 2012 évben részesedést juttat. 18. A munkáltató munkavállalója számára végtörlesztéshez kamatmentes kölcsönt nyújt. 19. Társasház közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrészt értékesít. 20. A munkavállaló munkáltatójától havonta ötezer forint értékben Erzsébet-utalványban részesül. 51
A s z e m é ly i j öv e d e l e m a d ó Feladatok 1. Egy havi 57 000 Ft rokkantsági járadékban részesülő dolgozó havi rendszeres bérjövedelme 2012-ben 93 000 Ft. A dolgozó a munkáltatónak leadta adóelőleg-nyilatkozatát, amelyben nyilatkozott arról, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme nem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot. Igazolta, hogy rokkantsági járadékban részesül. Határozza meg, mekkora adóelőleget kell levonni a munkáltatónak a dolgozó havi fizetéséből! 2. Egy munkavállaló havi rendszeres bérjövedelme 2012-ben 118 500 Ft. Két középiskolás gyermeke után jogosult családi pótlékra. A dolgozó a munkáltatónak leadta adóelőleg-nyilatkozatát, amelyben nyilatkozott arról, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme nem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot. Igazolta a családi pótlék igénybevételére való jogosultságát. Határozza meg, mekkora adóelőleget kell levonni a munkáltatónak a dolgozó havi fizetéséből! 3. Egy alkalmazott havi rendszeres bérjövedelme 2012-ben 250 000 Ft. Súlyosan fogyatékos, erről az igazolást benyújtotta a munkáltatónak. Két középiskolás gyermeke után jogosult családi pótlékra. A munkáltató felé igazolta a családi kedvezmény igénybevételére való jogosultságát. A munkáltatójától havonta 6000 forint értékű Erzsébet-utalványt kap. Határozza meg, mekkora adóelőleget kell levonni a munkáltatónak a dolgozó havi fizetéséből! 4. Egy munkavállaló havi rendszeres bérjövedelme 2012-ben 120 000 Ft. Egy kiskorú gyermeke után jogosult családi pótlékra. A munkáltatónak leadta adóelőleg-nyilatkozatát, amelyben nyilatkozott arról, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme nem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot, továbbá igazolta a családi kedvezmény igénybevételére való jogosultságát. A munkáltató által fenntartott üzemi étkezdében havi 12 000 forintnak megfelelő értékben ingyen ebédel. Határozza meg, mekkora adóelőleget kell levonni a munkáltatónak a dolgozó havi fizetéséből! 5. Egy adóalany havi rendszeres bérjövedelme 2012-ben 550 000 Ft. Egy 10 és egy 12 éves gyermeke mellett egy 18 évnél idősebb, egyetemi hallgató gyermeke is van, aki 209
Adózási ismeretek alkalmazása rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. A munkáltató felé igazolta a családi kedvezmény igénybevételére való jogosultságát. A munkáltatójától havonta 5000 forint értékű Erzsébet-utalványt kap. A munkáltató a dolgozó Széchenyi Pihenő Kártyája szálláshely alszámlájára 350 ezer forintot, vendéglátás alszámlájára 200 ezer forintot, a szabadidő alszámlájára pedig 150 ezer forintot utalt. Év közben a rendszeres jövedelmén kívül egyéb jövedelmet még nem kapott. Határozza meg, mekkora adóelőleget kell levonni a munkáltatónak a dolgozó havi fizetéséből! 6. Egy közalkalmazott havi rendszeres illetménye 2012 első 6 hónapjában 150 000 Ft. Mivel főiskolai tanulmányait befejezte, július 1-jétől jelentős fizetésemelésben részesül. Új havi illetménye 300 000 Ft. Határozza meg, mekkora adóelőleget kell levonni a munkáltatónak a közalkalmazott havi fizetéséből! 7. A havi 180 000 Ft munkabérben részesülő munkavállaló 200 000 Ft jutalmat kap. Ebben az évben már részesült egy ugyanilyen összegű jutalomban. Állapítsa meg a dolgozónak a jutalomból levonandó adóelőlegét! 8. A havi 180 000 Ft munkabérben részesülő munkavállaló 200 000 Ft jutalmat kap. Ebben az évben már részesült 500 000 összegű jutalomban. Állapítsa meg a dolgozónak a jutalomból levonandó adóelőlegét! 9. Egy magánszemély eseti megbízás alapján 200 000 Ft megbízási díjért munkát végez egy társaságnak. A megbízási díj kifizetése előtt leadta adóelőleg-nyilatkozatát, amelyben nyilatkozott arról, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az aktuális kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot. Nyilatkozott továbbá arról, hogy a megbízás teljesítésével kapcsolatban 150 000 Ft számlával igazolt költsége merült fel. A társaság ebben az évben még nem teljesített kifizetést a magánszemélynek. Állapítsa meg a megbízási díjból levonandó adóelőleg összegét. 10. Egy magánszemély eseti megbízás alapján 600 000 Ft megbízási díjért munkát végez egy társaságnak. A megbízási díj kifizetése előtt leadta adóelőleg-nyilatkozatát, amelyben nyilatkozott arról, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az aktuális kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot. Nyilatkozott továbbá arról, hogy a megbízás teljesítésével kapcsolatban a 10% költséghányad alkalmazását választja. A társaság már ebben az évben 2 000 000 Ft jövedelmet fizetett ki a magánszemélynek. Állapítsa meg a megbízási díjból levonandó adóelőleg összegét. 210
A személyi jövedelemadó 11. Egy egyéni vállalkozó az első félévben 3 200 000 Ft bevételt ért el, amivel szemben 2 000 000 Ft költséget számolt el. A második negyedévi költségek között 300 000 Ft egyéni vállalkozói kivét is szerepel. Az első negyedév után 50 000 Ft adóelőleget fizetett. Állapítsa meg a második negyedév után fizetendő adóelőleg összegét. 12. Az adózó magánszemély munkaviszonyában 2012-ben egész éven keresztül minimálbért kap munkáltatójától. Munkáltatója a béren felül összesen 210 000 Ft utazási költségtérítést fizetett részére, mert időnként saját gépkocsiját használta a munkavégzéssel összefüggésben. Az szja szabályai szerint a költségtérítéssel szemben 198 000 Ft költség elszámolására van lehetősége. Emellett tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelőként 800 000 Ft jövedelmet szerzett. Egy kiskorú gyermek után kap családi pótlékot. Állapítsa meg adózó éves adókötelezettségét. 13. Átalányadózó mezőgazdasági őstermelő állattenyésztésből származó árbevétele 6 500 000 Ft, egyéb őstermelői bevétel (növénytermelés bevétele) 1 000 000 Ft. Ebben az évben 600 000 Ft területalapú támogatást kapott. Állapítsa meg személyijövedelemadó-kötelezettségét! 14. Átalányadózó mezőgazdasági őstermelő növénytermesztésből származó árbevétele 7 500 000 Ft. Ebben az évben 700 000 Ft területalapú támogatást kapott. Állapítsa meg személyijövedelemadó-kötelezettségét! 15. Kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó az átalányadózást választotta. Éves árbevétele 35 000 000 Ft, költségei fedezésére és fejlesztési célra összesen 2 800 000 Ft támogatásban részesült. A támogatásból 1 000 000 Ft-ot forgóeszközkészletei feltöltésére költött, a fennmaradó 1 800 000 Ft-ból a következő évben kisebb beruházást akar megvalósítani. (A támogatás felhasználásával a folyósítást követő 2. év végéig kell elszámolnia.) Határozza meg az adózó személyijövedelemadó-kötelezettségét. 16. Taxis tevékenységet végző egyéni vállalkozó az átalányadózást választotta. Éves árbevétele 5 000 000 Ft. Egy kiskorú gyermeke van. Határozza meg az adózó személyijövedelemadó-kötelezettségét. 17. Adózó 2009-ben 15 000 000 Ft-ért vásárolt lakását 2012-ben 18 000 000 Ft-ért értékesítette. A lakás vásárlásával kapcsolatban hirdetés, közvetítői díj, ügyvédi költség címén 250 000 Ft költsége merült fel. A lakáson 2010-ben 1 500 000 Ft költséggel fel újítást végzett. Határozza meg az adózó személyijövedelemadó-kötelezettségét. 211
Adózási ismeretek alkalmazása 18. Adózó 2008-ban 5 000 000 Ft-ért vásárolt lakását 2012-ben 7 000 000 Ft-ért értékesítet te. A lakás vásárlásával kapcsolatban hirdetés, közvetítői díj, ügyvédi költség címén 80 000 Ft költsége merült fel. A lakáson 2010-ben 500 000 Ft költséggel felújítást végzett. Határozza meg az adózó személyijövedelemadó-kötelezettségét. 19. Egy magánszemély lakását a bútorokkal együtt adta el, amelyek számlával igazolt együttes vételára 800 000 Ft volt. Az adásvételi szerződésben a bútorok értékét 1 000 000 Ftban állapították meg. Állapítsa meg a magánszemély személyijövedelemadó-kötelezettségét. 20. Egy nem vállalkozó magánszemély Németországból használt gépkocsit vásárolt saját használatra. A gépkocsi vásárlásáról kiállított számla szerint a vételár forintra átszámított összege 800 000 Ft. A kocsit 300 000 Ft-ból felújította, majd 2012-ben 2 000 000 Ftért eladta. Állapítsa meg a magánszemély személyijövedelemadó-kötelezettségét. 21. Egy mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozónak 2012 évben 13 000 000 Ft árbevétele volt. Emellett 800 000 Ft egységes területalapú támogatást kapott, melynek felhasználásával a következő évben kisebb beruházást akar megvalósítani. Egy 2009-ben 300 000 Ft-ért a vállalkozás által vásárolt munkagépét odaajándékozta mezőgazdasági őstermelő fiának. (A gép után ebben az évben 100 000 Ft értékcsökkenési leírást számolt el.) Minimálbéren foglalkoztatott 4 hónapon keresztül egy 50%-ban csökkent munkaképességű alkalmazottat. Tevékenységével kapcsolatban 7 000 000 Ft költséget számolt el, melyben szerepel 1 300 000 Ft egyéni vállalkozói kivét. Állapítsa meg az egyéni vállalkozó személyijövedelemadó-kötelezettségét. 212