LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák
Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz... 4 2. A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevonásának folyamat... 7 3. A Helyi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározása... 8 4. Az akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése... 10 4.1. Helyzetfeltárás... 10 4.2. A 2007 2013 as HVS megvalósulásának összegző értékelése, következtetések... 16 4.3. A HFS t érintő tervezési előzmények, programok, szolgáltatások... 20 2 4.4. SWOT... 24 4.5. Fejlesztési szükségletek azonosítása... 25 5. Horizontális célok... 26 5.1. Esélyegyenlőség... 26 5.2. Környezeti fenntarthatóság... 28 6. A HFS integrált és innovatív elemeinek bemutatása... 28 7. A stratégia beavatkozási logikája... 30 7.1. A stratégia jövőképe... 30 7.2 A stratégia célhierarchiája... 30 8. Cselekvési terv... 31 8.1. Az intézkedések leírása... 31 8.2. Együttműködések... 33 8.3. A stratégia megvalósításának szervezeti és eljárási keretei... 34 9. Kommunikációs terv... 37 10. Monitoring és értékelési terv... 38 11. Indikatív pénzügyi terv... 38 2
Vezetői összefoglaló Hagyomány és fejlődés, hogy unokáink is megláthassák. Ezen mottója enged leginkább bepillantást a kecskeméti és a tiszakécskei térségben működő Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület fejlesztési elképzeléseibe. A Tiszától a Homokhátságig LEADER Helyi Akciócsoport tervezési területén a Helyi Fejlesztési Stratégia célja, hogy a tervezési területét alkotó 14 település szempontjából közös érdekekre alapozva képes legyen kihasználni a gazdaságföldrajzi helyzetéből eredő előnyöket, miközben egyensúlyt tart a hagyományok és a modernség illetve a gazdasági növekedés és környezetünk védelme között úgy, hogy teljesíteni tudja a jövő generációival szemben fennálló kötelezettségeit. Ezért különösen fontos a közösségfejlesztés, hiszen csak aktív, elfogadó és befogadó társadalom működhet hosszútávon is optimálisan és fenntartható módon. A Helyi Fejlesztési Stratégiának megoldási lehetőséget kell biztosítania a helyi életminőség javítására a civil szféra bevonásával, melynek keretében az egészséges életmódra való nevelés, a közösségi részvételt erősítő sport tevékenységek, valamint a közbiztonságot támogató fejlesztésekkel kapcsolatos társadalmi igényeket kell kielégíteni. Emellett kiemelt szerepet kap a társadalmi tőke erősítése, a helyi közösség társadalomformáló erejével a társadalmi kapcsolatok számára megfelelő színvonalú rendezvénytér kialakítása. A térségben élő helyi vállalkozók, gazdaságok jövedelemtermelő képességeinek javítása érdekében az eszköz- és gépvásárlása, fejlesztése, valamint kisléptékű infrastruktúra beruházás is támogatható. A térségben jelentős szerepet élvez helyi turizmus ágazat, melynek fejlesztése az országos érdekeket szolgál, hiszen az itt élők számára megélhetési lehetőséget biztosító ágazat fejlesztése, a térség szerepének turisztikai desztinációként történő erősítése során nem kizárólag a kiszolgáló, hanem a szolgáltatást felhasználó, igénybevevő szektor számára is előnyös, hiszen ezáltal széleskörű kulturális előrelépés, továbbá társadalmi összetartozást erősítő, integrációs folyamatok prognosztizálhatóak. 3 A 2014-2020 közötti időszak vonatkozásában a térség számára stratégiai dokumentum előkészítése kapcsán biztosítható a Helyi Fejlesztési Stratégia megvalósításának folyamatossága. A következő tervezési időszak előkészítését biztosítandó lehetőség a térség számára, ha megfelelő erőforrás áll rendelkezésre, hogy fejlesztési, vidékfejlesztési tervek települési szinten kerüljenek elkészítésre. Mivel az önkormányzatok anyagi helyzete egyre nehezebb, valamint a 2014-2020 uniós időszakban kevesebb támogatási forrás áll majd rendelkezésre, az előző időszakhoz képest, kulcsfontosságú lesz a költséghatékony tervezés és forrásfelhasználás. Ezért a tervezési terület települései számára a megfelelően képzett és szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek segítségével olyan elemzés készíthető, melyben a részletekbe menő erőforrás elemzés mellett ezen információkra alapozva valósul meg a tervezés. Jelenleg nincs településszintű információ pl. arról, hogy milyen a motiváltsága a helyi embereknek, mi a fő motiváló erő. Milyen állapotban van a környezet, a talaj, mekkora a talaj újratermelődés aránya a felhasználáshoz képest, vagy a talajerő utánpótlás mértéke; milyen lehetőségek rejlenek még az intézményi kapacitásban, hány épület áll üresen, milyen funkciót lehetne ezeknek adni, helyi szinten a lakosság a település fejlesztését illetően mely területeket tekint prioritásnak. Az új időszaki fejlesztési stratégia elkészítésénél ilyen alaposságú, települési szintű felmérésre költséghatékony módon az átmeneti időszakban van lehetősége a térségnek, hiszen az egyesület rendelkezésére áll a megfelelő humán kapacitás, informatikai, technikai feltételek és tudásbázis. 3
Továbbá mód nyílhat innovatív technológiák alkalmazására a felmérés eredményeit tartalmazó dokumentumban ismertetett megoldási javaslatok alapján, melyben egyéb anyagi eszközök, források ismertetésével a koncepcióban ismertetett fejlesztési tervek megvalósíthatóvá válnak. A HFS tervezése során az egyik legfontosabb prioritást a helyi civil szervezetek, a nonprofit szféra támogatása, eszközállományuk bővítése, a helyi közösségépítő terek kialakításának terve adta, ami jelentős mértékben hozzájárulhat a helyi életminőség javulásához, valamint identitástudat megerősítéshez és eredményezheti a közösség megerősödését a partnerség és együttműködés jegyében. A célkitűzés keretében a térség sport és egészségügy, a közbiztonság területéhez kapcsolódó szolgáltatásainak, fejlesztése olyan célkitűzésként került a stratégiába, amelyre a tervezési területen jelentős igény mutatkozott. Ugyanezen cél érdekében a térség szabadidős tevékenységeinek támogatása is különösen fontos, hiszen e terület fejlesztésének eredményeképpen a helyi közösségek kulturális és családi értékei, a közösség társadalomformáló ereje, valamint a helyi társadalmi kapcsolatok számára megfelelő színvonalú rendezvénytér megteremtésére is lehetőség nyílik. 4 A helyi vállalkozások fejlesztésének célkitűzését a tervezési terület környezeti - és gazdasági helyzetéből eredő előnyök felhasználásával a hátrányok leküzdésének érdekében a helyben termelő, feldolgozó mikrovállalkozások, üzemek és őstermelők infrastrukturális és eszközfejlesztése válik lehetővé. Továbbá a megújuló energia hasznosításával a mikro-vállalkozások jelentős anyagi megtakarításra tehetnek szert, melyet fejlesztésre illetve humán erőforrás bővítésre fordíthatnak. A helyi turizmus ágazat fejlesztése olyan célkitűzés, melynek alapját a tervezési terület adottságai maguk generálnak. A tanyák hasznosíthatóságát, fenntartását azok turisztikai desztinációként történő üzemeltetése biztosíthatja, így a helyi épített környezet fejlesztésével a társadalmi és kulturális környezet is fejlődésnek indulhat. 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz A Helyi Fejlesztési Stratégia a térség adottságai alapján került kidolgozásra. A stratégia hozzájárul az EU2020 fő céljaihoz, a Vidékfejlesztési Program prioritásaihoz, valamint a Partnerségi Megállapodáshoz. A 2014-2020-as tervezési időszak alatt a Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület kiemelt hangsúlyt fektet az EU2020 céljainak megvalósulásához. 1. Foglalkoztatás: A stratégia célkitűzései indirekt módon erősíti a foglalkoztatást a KKV-k versenyképességének növelésével, amely kiterjed az esélyegyenlőség megteremtésére is. 2. K+F és innováció: Az élhetőbb vidék megteremtéséhez fontos szerepet tölt be a gazdaság fejlesztés, a jövedelem és versenyképesség megtartása, ezen szempontokat a stratégia vállalkozás célú intézkedéseibe beépítésre kerülnek. 4
3. Éghajlatváltozás/energia: Az Egyesület a 2014-2020-as időszakban is előnyben részesíti a környezetvédelemmel valamint energetikai hatékonyság növelésével járó fejlesztéseket. 4. Oktatás: Az Egyesület közhasznú tevékenységet folytat, mely kiterjed a nevelés, oktatás képességfejlesztés és ismeretterjesztés területére. A HFS is támogatja olyan célok megvalósulását, amely a tudástranszferen, ismeretátadáson keresztül hosszú távon támogatják a vidéken élők ismereteinek bővítését a helyi értékekre összepontosítva. 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés: A tudásztranszferrel, ismeretterjesztéssel szorosan összefügg a foglalkoztatás erősítése, amivel elősegíthető a szegénység csökkentése és a társadalmi kirekesztés megelőzése. A stratégia fő célként tűzte ki a vidéken élők helyi életminőségének javulását, a közösségi életet fejlesztő tevékenységek, településkép javításának támogatását. A hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét a foglalkoztatáson felül a civil társadalom közösségépítő érdekérvényesítő szemlélete is elősegíti. Emellett a stratégia a kulturális és természeti környezet fejlesztését, a szolgáltatásokhoz való egyszerűbb hozzáférését biztosító kezdeményezéseket részesíti előnyben. 5 A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodásban meghatározott 11 tematikus cél és fő fejlesztési prioritások a hazai és az uniós fenntartható gazdasági növekedésre, Magyarország legfontosabb gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásaira fókuszál. A HFS-ben meghatározott fejlesztési célok igazodnak az alábbi öt fő nemzeti fejlesztési (támogatási) prioritáshoz, amelyek átfogják a fejlesztéspolitika egészét, beleértve a vidékfejlesztési célkitűzéseket és hozzájárulást is. 1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása A HFS támogatja a Mikro kis és közép vállalkozások fejlesztését a helyi erőforrásokra épülő tevékenységek megvalósítását. 2. A foglalkoztatás növelése A térségi mikro kis és középvállalkozások versenyképességének növelése, munkahelyteremtő képességének erősítése, helyi gazdaságélénkítő hatása. 3. Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése Környezetvédelmi, valamint energetikai hatékonyság növelési célú fejlesztések támogatása a vidéki mikro vállalkozások körében. 4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése A vidéki életminőség javítás célkitűzésen belül, közösségépítő értékteremtő tevékenységek támogatása, hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének megteremtéséhez. 5
5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása A térség adottságaihoz, helyi szükségletekhez kapcsolódó fejlesztések támogatása, melyek a helyben jelentkező igényeknek megfelelően kerülnek meghatározásra. Az 5 fő nemzeti fejlesztési prioritás összhangban van az Európa 2020 stratégiával és együttesen átfogják az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (továbbiakban: KSK rendelet) szerinti 11 tematikus célkitűzést. A Helyi Fejlesztési Stratégia főbb célkitűzései az alábbi specifikus célokat támogatja: 1. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági, a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének javítása. A HFS kiemelt céljai közé tartozik gazdaságfejlesztés, a tervezési területen működő KKV-k, különösen a mikro vállalkozások jövedelemtermelő képességének javítása a helyi értékekre alapozva, ezzel ösztönözve a foglalkoztatást helyi szinten. 6 2. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és kezelés előmozdítása A helyi vállalkozások fejlesztésének feltétele a épület energetikai korszerűsítése, megújuló energia alkalmazása, hiszen ezáltal javul a vállalkozás gazdaságossága és a fejlődés fenntarthatóvá válhat. 3. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban. A HFS a vállalkozási célú fejlesztésekhez kapcsolódó megújuló energiaforrások alkalmazásával hozzájárul az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdasághoz helyi szinten. 4. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása. A Helyi Fejlesztési Stratégia a vállalkozási célú fejlesztésekhez kapcsolódó megújuló energiaforrások alkalmazásával, épületenergetikai korszerűsítéssel ösztönzi a környezettudatos gazdálkodást helyi szinten. 5. A társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem. A hátrányos helyzetben élők életkörülményeik javítására szolgál egyrészről a KKV szektor, különösen a mikro vállalkozások vállalkozás fejlesztési célú támogatása, amely fenntartható jövedelmet biztosít, másrészről a közösségerősítő tevékenységek támogatása a szociális életkörülmények és a társadalmi kohézió javulásához járul hozzá helyi szinten. A Vidékfejlesztési Program továbbá a merev tengelyek helyett rugalmas prioritásokat alkalmaz, melyek a következő hat pontba sorolhatóak: 6
1. "A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a vidéki térségekben. 2. A versenyképesség és életképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében. 3. Az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előremozdítása. 4. A mezőgazdaságtól és erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése, javítása. 5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, alacsony CO2 kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása. 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdaság fejlesztése a vidéki térségekben." 1 7 A HFS intézkedései a Vidékfejlesztési Program 6. prioritáshoz a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatáshoz szorosan kapcsolódik. 2. A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevonásának folyamat A Helyi Fejlesztési Stratégiához kapcsolódó felhívásokról az Egyesület a tagságát és az ügyfél körét elektronikus formában rendszeresen tájékoztatta. A felhívásoknak köszönhetően a tervezési területről számos előzetes projektötlet érkezett be, amely fejlesztendő igényekre kiemelt figyelmet szentelt a Helyi közösség a HFS tervezése során. A nyilvánosság biztosítása érdekében a Helyi Fejlesztési Stratégia összeállítása kapcsán megtett minden intézkedést az egyesület honlapján tette elérhetővé. A Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület elnöksége a munkaszervezettel szorosan együttműködve a 2007-2013-as uniós időszak tapasztalatait és eredményeit figyelembe véve folyamatos kapcsolattartás mellett került kidolgozásra a stratégia. Az egyesület tisztségviselői magán köz és civilszférát egyenlő arányban képviselik, amelyen keresztül a kapcsolattartás és az együttműködés az igények felmérése céljából kulcsfontosságú volt a stratégia tervezése során. Az érintettek a helyi életminőség javításának megoldására az egészséges életmódra való nevelés, közösségi részvételt erősítő sport tevékenység, valamint a közbiztonságot támogató fejlesztésekre vonatkozó javaslataival járult hozzá a stratégia kialakításához. A HFS tervezési időszakban az Egyesület összesen 3 alkalommal ülésezett közgyűlés és elnökségi ülés formában, ahol az egyesületi tagok véleményt alkothattak a HFS elkészítési üteme alatt. A tervezési munka során a település önkormányzatainak, civil szervezeteinek kezdeményezésére fórumokon tájékoztatták az Egyesület munkatársai az érdeklődőket a Vidékfejlesztési Programról, bemutatásra került a HFS tartalma, a fórumok bezárásaként a jelenlévők javaslatokat tehettek, amellyel a stratégia közelebb kerül az igényeikhez. 1 Kis Miklós Zsolt, Agrárium 2015, Herceghalom, 2015. március 10. 7
A munkaszervezet összesen 5 alkalommal tartott lakossági fórumot, melynek meghívóját az egyesület honlapján mindenki számára elérhetővé tette. Az egyesület tagjai és az érdeklődők elektronikus hírlevélben is értesültek a tervezési folyamatról. A munkaszervezeti iroda nyitva tartási ideje alatt lehetőséget biztosított a személyes illetve telefonos konzultációra, melynek eredményeképpen összesen 50 db előzetes projektötlet érkezett be. A végleges jóváhagyott HFS szintén nyilvánosan megtekinthető az Egyesület honlapján. 3. A Helyi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározása 8 A Tiszától a Homokhátságig LEADER Helyi Akciócsoport tervezési területén a Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2011. évi megalakulását követően szüntelenül látja el LEADER akciócsoportként keletkező feladatait. A Helyi Akciócsoport tervezési területe a 2007-2013 időszakhoz képest 16 település helyett 14 tartozik, amelyből Lajosmizse, Tiszakécske, valamint Kecskemét települések kizárólag külterülettel jogosultak a tervezési terület lefedettségébe. A FORRÁS: TEIR kecskeméti térségből Orgovány, Jakabszállás, Helvécia, Fülöpháza, Ballószög, Ágasegyháza, míg a tiszakécskei térségből Tiszaalpár nem csatlakozott a térségben működő LEADER csoporthoz, újonnan csatlakozott az Akciócsoporthoz Kunszállás és Fülöpjakab Község a többi település a program kezdete óta aktív tagja a helyi közösségnek és a Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesületnek. A területi átalakulást követően a Helyi Akciócsoport területe 1162,71 km2. A támogatásra jogosult lakónépesség száma 46 059 fő. Az egyesület felelős a Helyi Fejlesztési Stratégia megvalósulásának elősegítéséért a kecskeméti és a tiszakécskei térségekben, emellett a közös növekvő gazdasági érdekekre alapozva segíti kihasználni a gazdaságföldrajzi helyzetéből eredő előnyöket, miközben egyensúlyt tart a hagyományok és a modernség, illetve a gazdasági növekedés és környezetünk védelme között úgy, hogy teljesíteni tudja a jövő generációival szemben fennálló kötelezettségeit. A térség központi elhelyezkedésű hazánkban, így a megyeszékhely központi fekvése számos előnyt biztosít a környező települések számára, viszont hátrányokat is mutat. A térségben nagy számban találhatóak tőkehiányban szenvedő mezőgazdasági vállalkozások, amelyek a széleskörű támogatási lehetőségek igénybevételével fejlődni tudnak, emellett számos innovatív módszert lehetne alkalmazni és kifejleszteni. 8
Bács-Kiskun megye mezőgazdasági jellegű, a két térség területének több mint 60%-a mezőgazdasági művelés alatt áll. A térségre és a teljes megyére is jellemző a jellegzetes, európai viszonylatban is sajátos településtípus, a tanya, mely Magyarországon belül e térségben a legelterjedtebb, hiszen hazánk összesen 280 tanyás települése közül 62 Bács-Kiskun megyében található. Megállapítható tehát, hogy a térség lakosságának jelentős része él külterületen, tanyában. 2 Bács-Kiskun Megye térségi adottságait figyelembe véve a napsütéses órák száma legtöbb helyen meghaladja a 2000 órát évenként, amelyből megállapítható, hogy a térségben ösztönözni szükséges a megújuló energiaforrások fejlesztését. Emellett kiváló geotermikus adottságokat mutató térség jelentős előnnyel rendelkezik a megyei átlaghoz képest. Az előnyös helyzet mellett a nehézségeket azonban a csapadékszegénység okozza, hiszen a száraz, homokos területet gyakran sújtja aszály, illetve csapadékhiány. 9 A térség elsivatagosodása több területen is okoz problémát a fenntartható fejlődés tekintetében, amelynek megakadályozására komplex gazdaságfejlesztési program megvalósítása szükséges. Napjainkban egyre jelentősebb figyelmet kap az itt található átlagosan 35-75 C meleg hévízkészlet, mely 1000-1500 méter mélyről tör elő. A vízbázis részeként jelentős ásványvízlelőhelyek találhatóak mindkét térség területén. Vízvisszatartó képessége alacsony. Szélsőséges időjárási jelenségek sújtják. Természeti-táji értékekben gazdag, jellemzően mezőgazdasági termelésre rendezkedett be. 3 Ennek ellenére mezőgazdasági szempontból kedvezőtlen adottságúnak minősül a terület, de ennek hatására jelentősebb természeti értékek maradhattak fenn. Az itt élők fő megélhetési forrását a mezőgazdaság, azon belül a kertészet és az állattenyésztés adja, de Kecskemétnek, mint megyeszékhelynek meghatározó szerepe van a szolgáltatás és ipari központok területén. Az elmúlt évek szélsőséges időjárása rendkívül kedvezőtlen hatást gyakorolt a térség terményállományára, ami tovább fokozta a vállalkozók kiszolgáltatottságát. A térség gazdaságföldrajzi elhelyezkedése rendkívül kedvező. Fő közlekedési folyosók (M5 autópálya és ezzel együtt Budapest közelsége, vasút, repülőtér) mentén könnyebben és szívesebben telepednek meg a vállalkozások. Természeti és környezeti szempontból kiemelkedő értékek találhatóak a térségben, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság felügyelete alá tartoznak. 2 Bács-Kiskun megye helyi fejlesztési stratégiáinak elkészítésében érdekelt szereplők partnerségében kialakított, megyei szintű helyzetértékelési és vidékfejlesztési javaslatokat tartalmazó tanulmány, MNVH, 2014, 4. o. 3 Bács-Kiskun megye helyi fejlesztési stratégiáinak elkészítésében érdekelt szereplők partnerségében kialakított, megyei szintű helyzetértékelési és vidékfejlesztési javaslatokat tartalmazó tanulmány, MNVH, 2014, 5.o. 9
4. Az akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése 4.1. Helyzetfeltárás A Tiszától a Homokhátságig Leader Helyi Akciócsoport tervezési területének nagy részét lefedő kecskeméti és tiszakécskei térség egymással szomszédos, mindkettő a Tisza és a Homokhátság közötti síkvidéken helyezkedik el Bács-Kiskun megye északi részén. A Dél-Alföld településhálózatában található a legkevesebb aprófalvas település és emellett erős középvároshálózat jellemzi a régiót. 4 Mindkét térség hazánk legnagyobb megyéjében, Bács-Kiskun megyében található, amely azonban az egyik legalacsonyabb népsűrűségű megyénk, ami a kiterjedt tanyás területű vidéki térségek elhelyezkedéséből ered. Jellemzőek a nagy távolságok, ezért a településszerkezet igen szellős. A megye északi része fejlettebbnek bizonyul, mint az elmaradott, déli határ mentén 10 található falvak, városok. 2015. évben a KSH FORRÁS: KSH mutatók alapján a megyei adatokat tekintve az országos tendenciákhoz hasonlóan a népességfogyás száma emelkedett, viszont javult a munkaerő piaci helyzete, csökkent a munkanélküliség. A Bács-Kiskun megyei székhellyel rendelkező gazdasági szervezetek száma növekedést mutat, amely a beruházások teljesítményére is pozitív hatással bírt a fejlesztések 54%-át az iparban hasznosították. 2015. évben az iparon belül az építőipar is kiemelkedett megyei szinten, a turizmus területén a vendégforgalom, illetve tartózkodás számában is növekedés tapasztalható, amely részben köszönhető a kereskedelmi és falusi szálláshelyek bővülésének. A két térség székhelye egy-egy térségi központ is egyben, sőt Kecskemét megyeszékhely is, az egyik legdinamikusabban fejlődő városunk, hiszen a térség gazdag a megújuló energiaforrásokban, a napsütéses órák tekintetében magas arányt, ami a legtöbb helyen meghaladja a 2000 órát évenként, megállapítható tehát, hogy a térség uralkodó éghajlata meleg és száraz éghajlat, magas napfényes óraszámmal. A két térség felületét a folyók és a szél formálták, amelynek következtében a Duna-Tisza köze egyik legváltozatosabb felülete jött létre. A jellegzetes alföldi táj minden ismérve megtalálható a térségben: tanyák, szikes- és homokpuszták, folyami homok, foltokban tőzeg, valamint az ártéri területek és erdőségek. Napjainkban egyre jelentősebb figyelmet kap az itt található átlagosan 35-75 C meleg hévízkészlet, mely 1000-1500 méter mélyről tör elő. A vízbázis részeként jelentős ásványvízlelőhelyek találhatóak mindkét 4 Fejlődő és leszakadó járások, Magyarország társadalmi-gazdasági profilja, 2014, MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, 23.o. 10
járás területén. Vízvisszatartó képessége alacsony. Szélsőséges időjárási jelenségek sújtják. Természeti-táji értékekben gazdag, jellemzően mezőgazdasági termelésre rendezkedett be. 5 Az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok a térségben megjelenő elsivatagosodás komoly küzdelmet okoz a fenntartható fejlődés szempontjából, hiszen a természetes folyamatot megállítani nem lehetséges, bár a folyamat lassítására, megakadályozására több önálló terv, komplex gazdaságfejlesztési, klímastratégiai program született, viszont a folyamat mértékének lecsökkentésére, és visszafordítására szükség lenne a helyi szereplők aktív bevonására. A térség településeire jellemző a közigazgatási határon belül és kívül egyaránt megtalálható földutak magas aránya, amely különösen a külterületen élők számára jelentenek problémát. Az elsivatagosodás terjedésének, és a belvíz kialakulásának megakadályozására, csökkentésére lehetőséget biztosíthat a külterületi földutak karbantartását támogató célkitűzés megerősítése és az elvezető csatornák, 11 árkok kitisztítása, öntözésre alkalmassá tétele, melyre a 2014-2020-as időszakban a HFS keretében nem mutatkozik elegendő forrás, azonban várhatóan a Vidékfejlesztési Program tanyák fejlesztését érintő alprogramjának keretében lesz lehetőség a cél megvalósítására. Az elmúlt évek szélsőséges időjárása rendkívül kedvezőtlen hatást gyakorolt a térség terményállományára, ami tovább fokozta a vállalkozók kiszolgáltatottságát. Mezőgazdasági szempontból az Alföldre jellemző melegedés kedvezőtlen adottságnak számít a növénytermesztésben, továbbiakban a szárazság okozta vízhiány is fennálló probléma a térségben, ugyanakkor a mezőgazdaság számára a megújuló energiaforrások alkalmazásával kiegyensúlyozható a természet adta hátrányok, mindamellett hogy gazdaságos is. Az itt élők fő megélhetési forrását a mezőgazdaság, azon belül a kertészet és az állattenyésztés adja, a geotermikus energia, biomassza, valamint a napenergia kedvező feltételeket teremtenek a gazdálkodásban. Kecskemétnek, mint megyeszékhelynek meghatározó szerepe van a szolgáltatás és ipari központok területén. A térség gazdaságföldrajzi elhelyezkedése rendkívül kedvező. Fő közlekedési folyosók (M5 autópálya és ezzel együtt Budapest közelsége, vasút, repülőtér) mentén könnyebben és szívesebben telepednek meg a vállalkozások. Természeti és környezeti szempontból kiemelkedő értékek találhatóak a térségben, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság felügyelete alá tartoznak. Az Akciócsoport tervezési területén található települések különböző térségszervezői erők alapján alakultak ki, illetve fejlődnek jelenleg is. Lakitelek és Tiszakécske kivételével a települések, még a városok is, egyszerű sakktábla-alaprajzú településszerkezetet mutatnak. Környezeti és természeti szempontból jelentős értékek találhatóak a térségben, amelyeket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság felügyel. A települési környezet általában rendezettnek mondható, de fenntartásuk nem minden esetben megfelelő. 5 Bács-Kiskun megye helyi fejlesztési stratégiáinak elkészítésében érdekelt szereplők partnerségében kialakított, megyei szintű helyzetértékelési és vidékfejlesztési javaslatokat tartalmazó tanulmány, MNVH, 2014, 5.o. 11
Demográfiai helyzet Bács-Kiskun Megye népesség száma 2015. I. negyedévi adatok alapján 514 000 fő, amelyből a Helyi Akciócsoporthoz tartozó terület lakossága közel 35%-át teszi ki. Az Akciócsoport lefedettségi területe 1162,7 km2, a tervezési területet két térség alkotja, amely teljes lakossága 180 205 fő, mely a kecskeméti térség 156 571 fő és a tiszakécskei térség 23 634 fő állandó lakosából tevődik össze. A támogatásra jogosult lakónépesség száma 45 937 fő. 105/2015. (IV. 23) Korm. rendelet értelmében FORRÁS: KSH a Tiszától a Homokhátságig Leader Helyi Akciócsoport lefedettségi területének települései közül Kunbaracs község tartozik a Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett települések körébe. 12 Bács-Kiskun megyét vizsgálva a természetes népességfogyás magasabb tendenciát mutat a születések számához képest, annak ellenére is, hogy a 2015. évi adatok szerint 1,8%-kal több, mint 2014-ben mindeközben a halálozások száma is emelkedett 1,5%-kal. A lakónépesség nem szerint 2015. évi adatok alapján megállapítható az 50-50%-os megoszlási arány, a 15-64 év közötti aktív korú népesség megyei viszonylatban közel 345 ezer fő, amely a népesség közel 70%-át tesz ki. Az időskorúak aránya sajnos állandóságot mutat, ami a lakosság elöregedését prognosztizálja, azonban a megyei, régiós vagy ország szinten sem megoldott probléma a demográfiai csökkenés. Bár az időskorúak aránya összességében nem nő a térségekben, azonban megállapítható, hogy a fiataloké, és azon belül a gyerekek száma fokozatosan csökken, így a térségben az elöregedettség mutató az elmúlt évtized során lassan emelkedik. A térség lakosságszáma a legtöbb településen csökkent vagy stagnál, annak ellenére, hogy összességében egy kismértékű növekedés tapasztalható a megyeszékhely vonzásának köszönhetően. Ez az elvándorlás elsősorban a fiatalok és felsőfokú iskolai végzettségűeket érinti leginkább. A leginkább megalapozott indok az elvándorlás erősödésére az, hogy igen kevés a helyi munkalehetőség, a lakáshoz jutási nehézségek, az emelkedő ingatlanárak, a kevés szabadidős és szórakozási lehetőséget. A HFS célkitűzései törekszenek a fiatalok társadalmat ösztönözni vállalkozások megindítására, közösségi programokban való részvételre. KSH adatok alapján a foglalkoztatási arány megyei FORRÁS: KSH 12
szinten 55,8%, ami némileg kevesebb az országos átlagtól. A munkanélküliségi ráta Bács-Kiskun Megyében a KSH 2015. IV. negyedév alapján 7,4%, amely az országos 6,2%-hoz képest magasabb értéket mutat, viszont a Helyi Akciócsoport tervezési területén csökkenő tendenciát mutat. A nyilvántartott álláskeresők száma megyei szinten 2015. év végén elérte a 19 066 főt, amelyből 54%-a női álláskereső. A térségben jelentős hagyománya van a tanyasi életformának, amit a múlt rendszer tanyapolitikája csak csökkenteni tudott, megszüntetni nem. A népesség korösszetétele többek közt ennek is köszönhetően igen kedvezőtlen, különösen a tiszakécskei térség területén. A térség lakosainak több, mint 65%-a él városban, míg a további 35%-a községekben, és egy nagyközségben. Jelentős problémát okoz jelenleg és a jövőre kihatóan a vidéki társadalom elöregedése, és a települések között is megmutatkozó demográfiai különbségek, melyeket olyan fejlesztésekkel kell ellensúlyozni, melyek a vidéki lakosság helyben tartását célozzák. E probléma megoldásához komplex terület- és vidékfejlesztési operatív programra lenne szükség a fejlesztési koncepciók maximális összehangolása mellett a térség sikeres és hatékony fejlesztése érdekében. 13 Társadalmi környezet A helyi tervezésben a széleskörű társadalmasítás eredményeképpen több szféra együttműködésének köszönhetően számos partnerségek alapuló kapcsolat jöhet létre. Ezen társadalmi összeköttetések révén nem csak a tervezés, hanem a helyi stratégiák végrehajtása során is megmaradhat a közös célok megvalósításának érdekében történő együttműködési hálózat. A megye területén több mint 5 ezer nonprofit szervezet működik. A kecskeméti és a tiszakécskei térségben a civil szervezet száma meghaladja a háromszázat: a kecskeméti térségben 211 civil szervezet található, míg a tiszakécskei térség területén 143 társadalmi szervezet végez tevékenységet. A szervezetek egy része kultúrával, sporttal, a szabadidő eltöltési lehetőségek biztosításával, valamint oktatással foglalkozik, emellett pedig jelentős az ifjúsággal foglalkozó szervezetek száma is, ahogyan az egészségügyhöz kapcsolódik még több egyesület. A civil szervezetek jelentős szerepet játszanak a helyi közösségek fenntartásában, hiszen a hagyományőrző - ápoló tevékenységeket jellemzően a társadalmi szervezetek látják el, közösséget építve, teremtve ezáltal. A közös tevékenységek, produkciók, előadások megszervezése a helyi csoportokra háruló feladat. Azonban a hagyományok ápolása mellett teret kell adni a rekreációs, egészségügyi és oktatási, nevelési tevékenységek folytatásának is. Vadászattal és horgászattal szintén számos egyesület foglalkozik, hiszen kiváló adottságokkal rendelkezik mindkét járás a vadban gazdag erdők és a Tisza árterének, az élő és a holt Tisza horgászati lehetőségeinek köszönhetően. A térségben majdnem minden településen található legalább egy olyan civil szervezet, amely a közbiztonság megőrzését próbálja támogatni. A XXI. században a vidéki lakosság elszegényedésének és a gazdasági válság negatív eredményeinek köszönhetően egyre inkább kimutatható a tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények, és szabálysértések számának emelkedése, amelyek megfékezése a helyi közösség közös érdeke, ezért a közbiztonság érdekében tevékenykedő szervezetek működését támogatni kell. A helyi identitástudat és a közösségfejlesztés azonban legfőképpen a helyi kulturális egyesületek munkájával teljesíthető ki, hiszen a közös programok, rendezvények lebonyolításával megerősödik az összetartozás-tudat 13
és a helyi közösség ereje, ami alapvető fontosságú a vidék népességmegtartó erejének fenntartása, esetleges növelése szempontjából. Gazdasági környezet A térség gazdasági környezetének fejlettségét leginkább a GDP értéke mutatja meg, azonban emellett más tényezőket is figyelembe kell venni a gazdasági fejlettség teljes körű vizsgálata szempontjából. A fajlagos gazdasági értéktermelés bemutatására a legkézenfekvőbb megoldás a GDP lakosságra vetített értékének elemzése. A Dél-Alföldi érték 2012-ben 2,5 millió Ft/fő volt, ezen belül Bács-Kiskun megye GDP értéke 1,04 millió Ft/fő. Bács-Kiskun megyében a GDP évi átlagos növekedésének üteme 1994-2011 között kis mértékben csökkent, amit azonban az 1994-2008 közötti időszak növekedési periódusa enyhít. 6 Összességében kimutatható, hogy hazánk népessége az utóbbi harminc évben tartósan csökkent. Az ország 14 legtöbb térségét, köztük Budapestet is az abszolút fogyás, a természetes fogyás és az elvándorlás jellemezte 2001 és 2011 közötti időszak során, amit a gazdasági fejlődés és a közlekedési hálózat fejlesztése csak kis mértékben tudott befolyásolni. 7 A térségben az úthálózatot relatív fejlettség jellemzi a megye déli területeihez képest. Jellemző, hogy a Kecskemét központú, sugaras berendezkedésű térséget észak - déli irányban az M5 autópálya szeli ketté, míg nyugat-kelet irányban az 52-es és 44-es főút által alkotott tengely. Ebből kifolyólag a központi települések megközelíthetősége kiváló, azonban a periférián található települések közötti közutak hiánya, illetve rossz minőségű úthálózata nem teszi lehetővé a gazdasági és más célú együttműködések kialakulását. A vidékfejlesztés szempontjából a földutak és a mezőgazdasági összekötő utak fejlesztése, karbantartása kulcsfontosságú, aminek megoldása érdekében az önkormányzatok rendszeresen pályáztak és pályáznak. A térségben Kecskeméten keresztül vezet a Dél-alföld legforgalmasabb vasútvonala. A vasúthálózatra jellemző, hogy Kecskemét központú, tehát jelentős átmenő forgalmat bonyolít, azonban a helyközi járatok ritkák és a vonalak meglehetősen elmaradott műszaki állapotban vannak, így a kihasználtsága is alacsony. A Tisza, mint vízi út, jelenleg alacsony kihasználtsággal bír, hiszen a vízi útvonalak legjellemzőbb módon főként rekreációs és turisztikai célokat szolgálnak, amellett hogy az egészséges életmódra történő nevelést és ifjúsági programok megtartását teszi lehetővé. A Tisza a tiszakécskei térségek településeit érinti elsődlegesen, azonban közvetett módon a kecskeméti térség lakossága is haszonélvezője lehet az élő víz közelségének. Megállapítható tehát, hogy közlekedés szempontjából a Tisza nem meghatározó tényező a térségben, de fejlesztési potenciállal rendelkezik számos tematikus együttműködési projekt jövőbeli megvalósítása kapcsán, ezért lehetőségként mindenképpen érdemes számolni vele. A térségi önkormányzatok egyik legfontosabb feladata az egészséges ivóvíz biztosítása. A térség ivóvízhálózata minden település belterületi lakosságának vízellátását biztosítja, emellett kiemelkedő a helyi ásványvízkészlet, melynek potenciálja gazdaságélénkítő hatású lehet fejlesztési támogatások segítségével. 6 KSH Stadat - 2013.11.27. 7 Fejlődő és leszakadó járások, Magyarország társadalmi-gazdasági profilja, 2014, MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, 10.o. 14
A térség infrastrukturális ellátottsága - hazai viszonylatban - az átlagosnál jobbnak mondható. Jelentős eredmények születtek a gáz-, a villamosenergia-hálózat és a közüzemi vízhálózat kiépítése és a csatornázás kialakításának területén. Megállapítható, hogy mindkét térség minden településén kiépült a biztonságos vezetékes víz- és gázhálózat, így az energiaellátottság az országos átlagot meghaladja. A gazdaság-, és a térségi kapcsolatok fejlesztése szempontjából meghatározó infrastrukturális elemek - elsősorban a közúthálózat és a távközlés - jelentős fejlődésen mentek keresztül. Mint ahogyan korábban megállapításra került, Bács-Kiskun megye agrárágazat jelentős, ennek következtében a térség területének több mint, 60 %-a is mezőgazdasági művelés alatt áll, így megállapítható, hogy a térség életében jelentős szerepet játszik a mezőgazdasági termelés, valamint arra épülő feldolgozó ipar, és az ahhoz szükséges gépeket előállító gépipar. A gazdasági válság által generált negatív gazdasági és társadalmi hatások a térség településein is érezhető nyomokat hagytok, melynek következtében az elmúlt időszak adatai messze meghaladják az elmúlt 10 év regisztrált munkanélküliek számát. Megállapítható, hogy a 2008. adatokhoz képest az aktív korú népesség között regisztrált állkeresők száma térségi szinten több mint 1.5 %-kal emelkedett. 2015. év végén mintegy 103,5 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván Bács-Kiskun megyei székhellyel, számuk egy év alatt 952-vel növekedett. A gazdasági szervezetek döntő hányada vállalkozás. Ezen belül a jelentős többségben lévő önálló vállalkozók száma csekély mértékben emelkedett (2,0%-kal), míg a társas vállalkozásoké 3,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A társas FORRÁS: KSH vállalkozások közül 5,9 ezernek a kereskedelem volt a főtevékenysége. Lényegesen kevesebb, de 2-3 ezer között volt az ipar, valamint a tudományos és műszaki tevékenység területén vállalkozók száma is. A társas vállalkozások 88%-a 10 fő alatti létszámmal rendelkezett, ezzel szemben 250 fős, vagy azt meghaladó létszámú társas vállalkozás 35 volt a megyében. 8 A szektorok közötti megoszlás tekintetében a mezőgazdasági vállalkozások aránya megfelel a megyei átlagértéknek, viszont jelentősen meghaladja az országosat. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén tevékenykedő vállalkozások részaránya nem éri el még az országosnál jelentősen alacsonyabb megyei átlagot sem. Az iparból kiemelkedik az autógyártás, alumínium feldolgozás, a mezőgazdasági és vegyipari gépgyártás, a kéziszerszámgyártás, de több településen megjelent a könnyűipar: cipőgyártás, fafeldolgozás, konfekció- és kézműipar. Az élelmiszeriparban termények és állatok feldolgozásával, tejtermeléssel, müzli- és tésztagyártással, konzervipari tevékenységgel foglalkoznak, de megtalálható a szesz- és sütőipari tevékenység, ásványvíz palackozás is. A termelési tradíciók és az infrastruktúra alakulás jelentősen befolyásolta a kistérség 15 8 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/154/index.html 15
élelmiszeriparát. A feldolgozóipar néhány szakágazatában nagy a koncentráció - baromfifeldolgozás, gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, borászat, sütőipar, malomipar, takarmány-feldolgozás, tejfeldolgozás -, ugyanakkor sok kisüzem is alakult. Kecskeméten és a kistérség városaiban, nagyobb településein megfigyelhető a területi koncentráció is. A konzervipari kapacitás is itt a legnagyobb a megyében. Kecskeméten a hűtőipari üzem lehetővé teszi a feldolgozott kertészeti és húsipari termékek tárolását. A térségben az építőipar minden ága megtalálható a tervezéstől, a magas- és mélyépítésen át a szakipari tevékenységekig. A vállalkozói tevékenységet segíti, ösztönzi a térségben található két ipari park, ahol a multinacionális cégek mellett hazai vállalkozások is megtelepedtek. Az EU kiemelt területként jelölte meg az innováció támogatását, amihez Kecskemét felsőoktatási és kutatási intézményrendszere megfelelő hátteret biztosít. Az élelmiszeriparban termények és állatok feldolgozásával, tejtermeléssel, müzli- és tésztagyártással, konzervipari tevékenységgel foglalkoznak, de előfordul a bor- és szeszesital előállítás, sütőipari tevékenység, ásványvíz kitermelés és palackozás is. A termelési tradíciók és az infrastruktúra alakulás jelentősen befolyásolta a kistérség élelmiszeriparát. A feldolgozóipar néhány szakágazatában nagy a koncentráció - baromfifeldolgozás, gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, borászat, sütőipar, malomipar, takarmány-feldolgozás, tejfeldolgozás -, ugyanakkor sok kisüzem is alakult. Kecskeméten és a kistérség városaiban, nagyobb településein megfigyelhető a területi koncentráció is. A konzervipari kapacitás is itt a legnagyobb a megyében. Kecskeméten a hűtőipari üzem lehetővé teszi a feldolgozott kertészeti és húsipari termékek tárolását. A térségben az építőipar minden ága megtalálható a tervezéstől, a magas- és mélyépítésen át a szakipari tevékenységekig. A vállalkozói tevékenységet segíti, ösztönzi a térségben található két ipari park, ahol a multinacionális cégek mellett hazai vállalkozások is megtelepedtek. Az EU kiemelt területként jelölte meg az innováció támogatását, amihez Kecskemét felsőoktatási és kutatási intézményrendszere megfelelő hátteret biztosít. HFS célkitűzései kiterjednek a mikro vállalkozások eszközállományának javítására, bővítésére, energiahatékonyságot növelő beruházások támogatására. 16 4.2. A 2007 2013 as HVS megvalósulásának összegző értékelése, következtetések A Tiszától a Homokhátságig LEADER fejlesztési csoport tervezési területén a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia célja volt, hogy a tervezési területét alkotó 16 település szempontjából közös érdekekre alapozva képes legyen kihasználni a gazdaságföldrajzi helyzetéből eredő előnyöket, miközben egyensúlyt tart a hagyományok és a modernség illetve a gazdasági növekedés és környezetünk védelme között úgy, hogy teljesíteni tudja a jövő generációival szemben fennálló kötelezettségeit. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megoldási lehetőséget biztosított a helyi életminőség javítására a civil szféra bevonásával, melynek keretében az egészséges életmódra való nevelés, a közösségi részvételt erősítő sport tevékenységek, valamint a közbiztonságot támogató fejlesztésekkel kapcsolatos társadalmi igények kielégítése mellett. Ezenkívül kiemelt szerepet kapott a társadalmi tőke erősítése, a helyi közösség társadalomformáló erejével a társadalmi kapcsolatok számára megfelelő színvonalú rendezvénytér kialakítása. A térségben jelentős szerepet élvezhet a helyi turizmus ágazat, melynek fejlesztése az országos érdekeket szolgál, hiszen az itt élők számára megélhetési lehetőséget biztosító ágazat fejlesztése, a térség szerepének turisztikai desztinációként történő 16
erősítése során nem kizárólag a kiszolgáló, hanem a szolgáltatást felhasználó, igénybevevő szektor számára is előnyös volt, hiszen ezáltal széleskörű kulturális előrelépés, továbbá társadalmi összetartozást erősítő, integrációs folyamatok kezdődhettek meg. A térség mikro vállalkozásaiban rendkívül kevés a visszaforgatható tőke, így az előállított termékekben viszonylag alacsony a hozzáadott érték aránya, az alkalmazott technológiával nem képesek minőséget előállítani, azonban az innováció segítségével jelentős javulást lehetne elérni ezen a téren, ami a kis-és közepes vállalkozások támogatása mellett hangsúlyos szerepet kapott a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában, hiszen a hatékonyság záloga a fejlődés, a modernizáció, ami a helyi erőforrásokra épülő növekedés pillére. Egyesületünk támogatta a minőségi termékek létrejöttét és piacra jutását, azonban az innovatív ötletek főképpen az új uniós ciklus keretében valósulhatnak meg, hogy a mezőgazdaságban és a kistermelők, kisiparosok innovatív ötletei, újszerű gazdálkodási technikák kerüljenek alkalmazásra és a minőségi agrártermelést biztosíthassuk a térségben. A fő rendező elv volt a helyi partnerség és a több szektort érintő, innovatív fejlesztések prioritása. A leginkább domináns elv tehát a hálózatos multiszektorális projektfelépítés volt, ami a helyi közösség jogi személyiségű szervezetének működtetésénél is szem előtt tartottunk. Mivel a térségben korábban nem működött LEADER szerű, alulról épülő program, esetünkben a 2007-13 közötti ciklus tanulási időszak is volt. A pozitív visszajelzések és a megvalósult fejlesztések alapján elmondható, hogy a Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület prosperáló és LEADER szerűen működő helyi közösséget tudott kialakítani. Az innováció kritériuma háttérbe szorult, hiszen a LEADER módszer már maga innovatív volt térségünkben, így további magas szintű innovációt magában hordozó projektek megvalósítására a következő tervezési ciklusban kerülhet majd sor. 17 A forrásfelhasználás a III. tengely intézkedési kapcsán majdnem teljes körű volt, míg a IV. tengely kapcsán csak többletforrás bevonásával lehetett részben kielégíteni a többszörös forráskeretet reprezentáló pályázói igényeket. A gazdaságfejlesztés és a szolgáltatásfejlesztés minden támogatási forduló estében szinte azonos súllyal szerepelt, a gazdaságfejlesztést szolgáló intézkedések aránya minden esetben kis mértékben meghaladta a 45 % kötelező arányt. A fejlesztési forráslekötés az alábbi táblázat szerint alakult a Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület tervezési területén 2007-2013 között: Támogatott kérelmek száma (db) Vidéki örökség Mikrovállalkozások fejlesztése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Jogcím Falufejlesztés III. tengely 1. kör 2 2 6 8 III. tengely 2. kör 9 4 11 7 III. tengely 4. kör 6 4 10 8 17
III. tengely 5. kör (Turisztika) - - - 23 Forrásallokáció forráskihelyezés alapján (Ft) III. tengely 1. kör 20 341 562 36 495 248 83 047 318 220 466 562 III. tengely 2. kör 51 328 311 41 591 190 79 401 534 90 076 971 III. tengely 4. kör 81 105 687 54 413 216 239 343 061 166 936 066 III. tengely 5. kör (Turisztika) - - - 440 053 308 18 Támogatott kérelmek száma (db) LEADER Közösségi célú fejlesztés Vállalkozás alapú fejlesztés IV. tengely 1. kör 22 3 IV. tengely 2. kör 26 7 IV. tengely 3. kör 18 23 Forrásallokáció forráskihelyezés alapján (Ft) IV. tengely 1. kör 15 271 631 14 953 943 IV. tengely 2. kör 88 979 603 47 929 155 IV. tengely 3. kör 161 527 380 194 392 329 A 2007-2013 programozási időszak során a kecskeméti és a tiszakécskei térségek területén működő Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület tervezési területén nem valósultak meg megyei szintű, kiemelkedő projektek, hiszen a HACS-ok közreműködésével megvalósuló fejlesztések jellemzően kisléptékű projekteket takarnak. A helyi fejlesztések sok helyen az alföldi jellegzetességekből adódóan összecseng a hasonló adottságokkal rendelkező, dél-alföldi megyék fejlesztéseivel. A tanyaprogramot megalapozó igény a tanyákon élők életkörülményeinek javítására irányuló igény felkutatásával és segítésével minden bizonnyal Bács-Kiskun megyéből indult ki, az akciócsoport területén már 2009-ben támogatás igénylésére volt lehetőség a külterületi földutak karbantartására, állagmegóvására, javítására, mely kezdeményezés adaptálásra került a NAKVI által önállóan meghirdetett tanyaprogram célkitűzési közé is, élhetőbbé téve ezáltal a vidéki, tanyasi lakosság mindennapjait. 18
A 2007-2013 közötti időszak két részre osztható pályázói aktivitás tekintetében: a program indulásakor kevés ötlet érkezett, a pályázati rendszerek és lehetőségek ismeretlenek voltak a vidéki szereplők számára. Számos projekt nyert támogatást, melyek később nem kellően átgondoltnak bizonyultak, elsősorban a hatékony forrásgazdálkodás tekintetében bírtak ezen projektek súlyos hibákkal: az utófinanszírozás okozta forrásmegelőlegezés több nagyobb projekt esetében a fejlesztés meghiúsulását vonta maga után. Ezért a következő programozási időszak kapcsán javasolt lenne az előfinanszírozást vállalható feltételek mellett lehetővé tenni a pályázói kör részére, biztosítandó a projektek tényleges megvalósulását határidőben. Az időszak második szakaszának idejére a helyi szereplők megismerték a pályázati rendszert, ezért a pályázói aktivitás megduplázódott, a rendelkezésre álló források többszörösére érkezett igény a térségből. A pályázatok adminisztratív ellenőrzését követően támogatható projektek finanszírozásához kiegészítő forrásra volt szükség, melyet az Irányító Hatóság bocsátott rendelkezésre. 19 A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a támogatást nyert kérelmek és pályázatok megvalósulási aránya a program végrehajtásának előrehaladásával egyenes arányban állt, tehát a programozási időszak utolsó két évében a megvalósítást elősegítő intézkedések következtében nagyobb arányban fejeződtek be sikeresen a helyi projektek. A pályázati fordulók ideje alatt a szférák között partnerségi megállapodások születtek, továbbá együttműködések kialakításával segítették egymást a helyi pályázók az ötleteik megvalósításában, ezen oknál fogva nem különíthető el egymástól élesen a vállalkozói, a civil és a közszféra projektjei. Az elmúlt programozási ciklus tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a legnagyobb szükség a közösségfejlesztésre lenne a LEADER alapelvek mentén, hiszen élő kapcsolatok kialakításával tehető élhetővé és élővé a vidék, a helyi és a helyközi partnerkapcsolatok elmélyítésével, megerősítésével őrizhetjük meg a jövő nemzedékei számára a vidéki életformát, teremthetjük meg a helyi értékekre büszke vidéki ember számára megfelelő gazdasági-társadalmi környezetet. A fejlesztési irányvonalak kijelölésénél alapvető a közösségvezérelt fejlesztések támogatása, megfelelő támogatási forrás hozzárendelésével. A helyben meghozott, helyi igényeket kiszolgáló döntések prioritását a következő programozási időszak során is érvényesíteni kellene, továbbá a módszer adaptálását is meg kellene fontolni más támogatási területek vonatkozásában is (városi CLLD). A fenntartható fejlesztések, sikeres projektek megvalósítása érdekében célszerű lenne az utófinanszírozás helyett előfinanszírozás vagy előfinanszírozás és utófinanszírozás kombinációs formájában támogatáshoz juttatni a pályázókat, így számos egyéb tehertől (banki költség, hitelbírálat díj, kamatköltség) is mentesülhetnek a vidéki szereplők. Emellett a kötelezettségátvállalás feltételeinek egyszerűsítésével további támogatást nyert projektek válhatnak kivitelezhetővé, hiszen ezáltal az egyéb okokból nem működő vállalkozás sikeres ötletét másik ügyfél valósíthatná meg, így a térségi forráslekötés biztosan megfelelő célra fordítható. 19
4.3. A HFS t érintő tervezési előzmények, programok, szolgáltatások A Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület a Helyi Fejlesztési Stratégia tervezése során alkalmazkodott és kiemelten kezelte a Vidékfejlesztési Program prioritásait, a kialakított intézkedések célkitűzései illeszkednek más Operatív Programokhoz, viszont a beruházások méretéből, támogatás tevékenységéből adódóan kiegészítő jellegű fejlesztésekként támogatja azokat. A tervezési területen működő közszféra szereplőnek a 2014-2020-as időszak fejlesztési elképzelései többnyire a Vidékfejlesztési Program, valamint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (továbbiakban: TOP) keretében kerülnek meghirdetésre. Külső koherencia, kiegészítő jellegként a Stratégia intézkedéseinek kialakításakor figyelembe vettük a Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepcióját, a helyzetértékelés és a SWOT elemzésen alapuló fejlesztési irányvonalakat, amelyek összhangban vannak az Európa 2020 stratégia 5 kiemelt célkitűzéseivel, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2014-2019. évi gazdaságfejlesztési program pillérei, célrendszere útmutatást nyújtottak a megye helyzetéről. 20 A TOP két fő stratégiai céljához tartozó stratégiai beavatkozási irányok közé tartozik egyrészt a foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása, másrészt pedig a gazdaságfejlesztéssel összhangban a hatékony települési szolgáltatások, az életminőség és társadalmi kohézió javításához szükséges helyi feltételek, települési infrastruktúra biztosítása a megyében. A program stratégiájának gerincét tehát a gazdaságfejlesztés adja, amihez azonban szükséges az önkormányzati üzleti infrastrukturális háttér fejlesztése, hiszen ezáltal az önkormányzatok által vezérelt helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezésekhez kapcsolódó kis- és középvállalkozások támogatása válik lehetővé, megteremtve a munkamegosztásra épülő vállalati együttműködések és a partnerség alapvető feltételeit. Ehhez járul hozzá a reintegrációs törekvések erősítése, melynek keretében a kisgyermekes szülők, megváltozott munkaképességű személyek is magasabb arányban vehetnek részt a munkaerő-piaci kínálatban. A foglalkoztatási szint növeléséhez járul hozzá a helyi vállalkozói aktivitás erősítése és a munkaerő földrajzi mobilitásának biztosítása, hiszen a járási, térségi központok elérhetősége a közösségi közlekedés fejlesztésével biztosítható. A munkaerő-piaci vonzásközpontok elérhetőségét biztosítja továbbá az úthálózat fejlesztése, különös tekintettel az alsóbbrendű utak állapotának javítására. A kis-és közepes vállalkozások támogatása mellett azonban hangsúlyos szerep jut az innovációnak, illetve a kutatás-fejlesztésnek, hiszen a hatékonyság záloga a fejlődés, a modernizáció, ami a helyi erőforrásokra épülő növekedés pillére. Mint ahogyan korábban említésre került, a turisztikai attrakciók a térségben húzóágazatnak minősülnek, ezáltal jelentős potenciál rejlik fejlesztésükben. Az operatív program keretében tervezett eredmény, hogy hálózatokba szerveződő, illetve egymáshoz is jobban illeszkedő tevékenységeket valósuljon meg, így a területi tervekbe beépülő kisléptékű turisztikai infrastruktúrafejlesztések is lehetőséget kapjanak a fejlődésre. 20