A Duna vízgyűjtő magyarországi sajátosságai Dr. Váradi József főigazgató Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság
Mo-on 417 km hosszú, középső szakasz jellegű, összes esés 26m, öt KÖVIZIG területét érinti, Budapestnél 2350 m3/s az átlagos vízhozama
A Duna vízgyűjtő nyolc mo-i jellegzetességre hívom fel a figyelmet: 1. Meder süllyedés 2. Hajózás 3. Árvízvédelem 4. Dombvidéki vízrendezés 5. Vízminőségi kérdések 6. Vízkészlet gazdálkodás 7. Felszín alatti vizek: Karszt vizek, Homokhátság, Kavicsbánya tavak 8. Egyedi jelentős kérdések: Fertő tó, Velencei tó Ráckevei (Soroksári) Duna ág Mo-i rész szakaszok Pozsony Gönyű Gönyű Esztergom Esztergom Vác Vác Budapest Budapest Budapest Fajsz Fajsz Mohács Mohács D-i országhatár
A Duna szinte teljes mo-i szakaszán tapasztalható a kis és középvízszintek süllyedése. Ennek következménye: A kavicszátonyok szigetekké válnak Megcsapolja a talajvizet Élőhelyek megszűnnek A betorkolló vízfolyásokon távolra terjed A meder benőttsége fokozódik Veszélybe kerülnek a holtágak Oka: a hordalék csökkenése Mértéke: Szap alatt 1.4 m (1992)
Hajózás, víziút Hajózható (nemzetközi víziút): 378 km Szap D-i országhatár (1811 1433 fkm) ENSZ EGB előírás szerint VI/B 1811-1641 fkm között VI/C 1641-1433 fkm között Cél: 25+2 dm merülési mélység 120-180 m-széles hajóút, hajózási kisvízszint (HKV) idején Csak műszaki eszközökkel javítható Tanulmányok készülnek a hajózhatóság biztosítására
A Duna-völgyi árvizek jellemzői Árvizek: időben elhúzódóak Tipikus árvizek: tavaszi (felső vízgyűjtő hóolvadás) nyári (júl aug; csapadék + hóolvadás) Qmax - csökken Rajkánál >10.000 m3/s Budapestnél 8.600 m3/s Mohácsnál 7.850 m3/s Árvíz levonulás: 5-20 nap 25-100 nap
A védekezési környezet Kiépített védelmi rendszer Önkormányzati védelmi rendszer A víz szétterülését az összesen 392 km hosszúságú magyar Dunán a fővédvonal (527 km) az önkormányzati védmű (114 km ebből a főváros 67 km) és magaspart akadályozza meg (180 km)
Jelentősebb ismert dunai árhullámok Budapesten
Tározó építési lehetőségek MEGNEVEZÉS VIZIG KEZELÉSÉBEN TÁRSULAT KEZELÉSÉBEN ÖSSZESEN tervezett tározó (db) 42 67 109 vízfelület (ha) 3 181 2 046 5 227 tározó térfogat (em 3 ) 62 120 52 492 114 612 gát építés (m) 35 986 19 249 55 235 gát térfogat (em 3 ) 1 987 2 252 4 239 terület igény (ha) 3 175 2 220 5 395 tervezett fejlesztés költsége (millió Ft) 10652 14661 25313
Vízfolyás víztestek ökológiai és kémiai állapotértékelése (2009.06.05) Vízfolyások integrált ökológiai minősítése 8.29% 32.34% 30.96% 5.18% 23.25% nincs adat rossz gyenge mérsékelt jó
Az ivóvízminőség-javító programmal érintett településszámok és lakosságarányok régiónkénti bontásban Régiónév Településszám (db) A lakosság aránya (%) az érintett lakosság (2 263 189 fő) százalékában Dél-Alföld 223 49,7 Észak-Alföld 231 29,5 Közép-Magyarország 34 7,2 Dél-Dunántúl 180 6,7 Észak-Magyarország 73 3,4 Nyugat-Dunántúl 61 2,0 Közép-Dunántúl 34 1,5 Összesen 836 100,0
TÉNYEK Talajvízszintek egyéves változása A talajvízszintek általában emelkedtek, helyenként jelentős mértékben 2005
TÉNYEK Talajvízszintek egyéves változása A talajvízszintek - változatlan vízhasználat mellett - stagnáltak, illetve emelkedtek 2006
TÉNYEK Talajvízszintek egyéves változása A talajvízszintek jelentősen csökkentek, pedig a vízhasználat nem nőtt 2007
A GYANUSÍTOTT Összesített víztermelés (felszíni, felszín alatti) Ócsa Éves vízhasználat talajvízszint egyenértékben (a település területére számolva): 2,3 cm
A GYANUSÍTOTT Összesített víztermelés (felszíni, felszín alatti) Soltvadkert Éves vízhasználat talajvízszint egyenértékben (a település területére számolva): 3,2 cm
A GYANUSÍTOTT Összesített víztermelés (felszíni, felszín alatti) Felsőszentiván Éves vízhasználat talajvízszint egyenértékben (a település területére számolva): 0,8 cm
AZ IGAZI OK Halmozott csapadékeltérés a sokévi átlagtól
AZ IGAZI OK Halmozott csapadékeltérés a sokévi átlagtól
RSD 34.5 Mrd ft-ért nagy projektet valósítunk meg- 1. Vízforgalom javítás 2. Iszap kotrás 3. Parti sáv csatornázása 4. Szennyvíz átvezetés
Köszönöm a figyelmüket