III. KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS

III. KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS GYULA VÁROS ŐSZI IDEGENFORGALMÁRÓL III. Kutatási tanulmány: a bel- és külföldi turisták véleménye, javaslata Gyula, 2008. október-november hó Megrendelő: Turisztikai Hivatal Gyula

BEVEZETŐ A gyulai turisztikai közvélemény-kutatás az elfogadott program szerint három ütemben történt: I. Közvélemény-kutatás a gyulai lakosság körében (2008. május-június hó) II. Közvélemény-kutatás a főszezonban üdülő bel- és külföldi vendégek körében (2008. június 10 - szeptember 10.) III. Közvélemény-kutatás az őszi idegenforgalomról (2008. október 15 - november 15.) Ez utóbbi felmérés során kiemelt figyelmet fordítottunk az úticél megválasztásának motivációira, a vendégek összetételére, a küldési helyekre és a turisták elégedettségi szintjére. Az értékeléskor igyekeztünk összehasonlítani a 2006-os téli, a 2008-as nyári és őszi felmérések adatait, valamint a különböző vendégcsoportok véleményét. Az elfogadott kutatási programhoz képest a minta nagyságát nyolcvan fővel emeltük annak érdekében, hogy a megkérdezettek kellőképpen reprezentálják az "őszi" vendégek véleményét. A KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS MÓDSZERE A vizsgálat típusa: Az adatgyűjtés módja: reprezentatív felmérés (leíró, probléma-megfogalmazó) kérdőíves interjú kérdezőbiztosokkal, önkitöltéssel 1

Az adatfelvétel ideje: 2008. október 15 - november 15. Az adatfelvétel helye: Várfürdő, szálláshelyek és közterek Mintavételi stratégia: rétegezett, véletlen kiválasztás Az adatgyűjtés köre: felnőtt korú turisták, akik legalább egy éjszakát eltöltöttek Gyulán A minta nagysága: belföldi vendég: 200 fő külföldi vendég: 80 fő Adatfeldolgozás, elemzés, értékelés: 2008. november hó 2

I. VONZERŐLELTÁR A turisták miért választották Gyulát? 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% 120,0% Várfürdő A város jó híre, rendezettsége, a békés, nyugodt, virágos, parkos környezet Vár, múzeumok Rendezvények, kulturális programok Barátok-rokonok látogatása Megszokás A helyiek vendégszeretete Körösök vidéke Gasztronómiai programok Sportrendezvények 21,0% 17,0% 12,5% 10,0% 7,0% 7,5% 13,5% 6,2% 14,5% 11,2% 5,0% 10,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,5% 37,0% 38,7% 97,0% 96,2% Belföldiek Külföldiek Ősszel a turisták elsősorban a Várfürdőért jöttek Gyulára. Úticéljuk egyrészt a szellemi-fizikai állapotuk megőrzése, kikapcsolódás, pihenés, fürdőzés (60 %), másrészt a gyógykezelés, gyógyulni-vágyás, rehabilitáció (36 %). Október-november hónapban maga a város már nem annyira vonzó, mint nyáron volt (augusztusban 65,8 %, novemberben 37-38 %). Ekkor már hiányoznak a lombok, a virágok, a szökőkutak, a nyüzsgő, mediterrán hangulat és a szabadtéri rendezvények. A fenti táblázatból kitűnik, hogy a turisták a helyiek vendégszeretetét ősszel 6 ponttal többre értékelték. Az időszak gasztronómiai programja, melyet, mint vonzerőt többen megneveztek: a Csabai Kolbászfesztivál. 3

A megkérdezettek egy része ellátogatott Békéscsabára, de Gyulán szálltak meg és fürödtek. Néhányan konferencián vettek részt. A külföldi vendégek közül néhányan (olaszok, osztrákok, spanyolok, szlovákok) a vadászatot összekötötték egy kellemes fürdőzéssel. II. AZ ÜDÜLÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK FORRÁSAI Honnan tájékozódtak a gyulai üdülési lehetőségekről? 0,0% 5,0% 10,0 % 15,0 % 20,0 % 25,0 % 30,0 % 35,0 % 40,0 % 45,0 % 38,0% Ismerősök, rokonok Internet Utazási irodák Utazási kiállítások Törzsvendég/Tájékozott Tourinform Írott sajtó, TV, rádió Kiadványok (prospektusok) Egyéb helyről 4,0% 10,0% 8,0% 8,7% 9,0% 3,0% 10,5% 3,7% 3,7% 8,7% 16,0% 16,0% 20,0% 20% 34,0% 42,0% 40,0% Belföldiek Külföldiek A megkérdezett turisták az úticél-választás előtt már nyáron több helyről tájékozódtak. 4

Internetről 40-42 százalékuk szerezte be információit. A 2006-os téli felméréskor a belföldi vendégek csak 15 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. A kiadványok közül említésre méltóak az "Üdülési csekk elfogadó helyek", valamint a Gyulai Turisztikai Hivatal kiadványai. A televízió "Itthon otthon van" turisztikai programajánló műsora többeknek segítette az úticél megválasztását. A nyári felméréshez viszonyítva a belföldieknél 62 %-ról 38 %-ra csökkent az "ismerősöktől" tájékoztatást kérők aránya. Egyéb információs forrás: orvos ajánlotta (belföldieknél 18 %), meghívó, útikönyv. 5

III. KÜLDÉSI HELY Magyarország küldő régiói százalékos megoszlásban 2008. ősze A legtöbben Budapest-Közép-Dunavidékről érkeztek (ősszel 44 %, nyáron 48 %). A 2006-os téli felméréskor 40,5 % jött ebből a térségből. Az ez évi nyári adatokhoz képest 7 %-kal nőtt a Dél-alföldről érkezettek aránya, ugyanakkor ennyivel csökkent az Észak-magyarországi turisták érdeklődése. 6

Küldő megyék: Megyék Százalékos megoszlás Küldő települések száma PEST 21,5 7 BÁCS-KISKUN 7,5 8 FEJÉR 5,0 5 BÉKÉS 4,0 4 HAJDÚ-BIHAR 4,0 5 VAS 4,0 2 HEVES 3,5 2 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK 3,0 5 KOMÁROM-ESZTERGOM 2,5 3 BARANYA 2,5 3 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN 2,0 3 SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG 2,0 2 GYŐR-MOSON-SOPRON 1,5 1 NÓGRÁD 1,0 2 SOMOGY 1,0 2 ZALA 1,0 2 VESZPRÉM 1,0 1 Az előző évekhez viszonyítva szerény növekedés tapasztalható a Fejér és Vas megyékből érkezők számában. A felmérés azt is jelzi, hogy Borsod és Szabolcs megyékből 2-3 százalékkal csökkent az idelátogató turisták aránya. A Békés megyeieknél csak a Gyulán alvókat vettük figyelembe. A megkérdezett vendégek 58 településről érkeztek. 7

Jó küldőhelyek : Tököl, Érd, Szigetszentmiklós, Pilisvörösvár, Kecskémét, Szombathely, Hódmezővásárhely, Szentes, Szeged, Csongrád, Székesfehérvár, Nyíregyháza, Pécs, Debrecen, Gyöngyös. Budapestről érkezők aránya nyáron 33,8 %, ősszel 22,5 %! Küldési hely - külföldiek 80 fő Ország fő Ország fő Románia 40 Olaszország 2 Németország 15 Hollandia 2 Szerbia 8 Lengyelország 2 Ausztria 4 Spanyolország 2 Szlovákia 4 Oroszország 1 A legtöbb vendéget küldő országok 60,0% 50,0% 50,0% 40,0% 38,0% 30,0% 20,0% 10,0% 20,0% 18,7% 14,6% 10,0% 0,0% Románia Németország Szerbia Nyári vendégek Őszi vendégek 8

A Romániából érkezett turisták száma (aránya) tovább emelkedett - a 2006-os téli felméréskor a jelenlétük csak 20 % volt. A szomszédos vendégek 18 településről érkeztek, többen Arad, Nagybánya, Nagyszalonta, Csíkszereda, Temesvár, Déva, Kolozsvár, Nagyvárad helységekből. A német vendégek száma (aránya) sajnos tovább csökkent. A 2006-os téli felméréskor még 25 % volt. Fő küldő területek: Bayern, Baden- Württenberg tartományok. A szerbek többségében a Vajdaságból jöttek (Pancsova, Torda, Becse). 2006-ban az arányuk még 22,8 % volt, most 10 %. Az osztrákok Burgerlandból érkeztek. Figyelemreméltó, hogy a felmérés idején a testvérvárosokból is üdültek itt vendégek (Csíkszereda, Budrió, Ditzingen és Nagybánya). Ebben az időben a volt testvérvárosunkból, Rybnikből is pihentek Gyulán lengyel bányászok. 9

IV. A MEGKÉRDEZETT VENDÉGEK TÁRSADALMI STÁTUSZA ÉS EGYÉB JELLEMZŐI A belföldi vendégek nemek szerinti megoszlása Nő 53,5% Férfi 46,5% A külföldi vendégek nemek szerinti megoszlása Nő 51,3% Férfi 48,7% A női vendégek a nyári felméréshez viszonyítva néhány százalékkal többen üdültek Gyulán. 10

A belföldi vendégek kor szerinti megoszlása 65 év feletti 7,5% 18-30 év 13,0% 51-65 év 41,0% 31-50 év 38,5% A külföldi vendégek kor szerinti megoszlása 65 év feletti 8,7% 18-30 év 12,6% 51-65 év 27,5% 31-50 év 51,2% A vendégek átlagéletkora: belföldiek: 46 év (nyáron 42 év); külföldiek: 49 év (nyáron 48 év). Októberben, novemberben több 18 év alatti, egynapos diákcsoporttal találkoztunk, akik múzeumot látogattak, és sétát tettek a városban (Szeged, Debrecen, Kecskemét, Orosháza, Szarvas, Békés, Budapest). 11

Az itt alvó 18 30 év közötti fiatalok száma (aránya) csökkent: 2006. tél 2008. nyár 2008. ősz Belföldiek 14,5 % 15,2 % 13,0 % Külföldiek 25,0 % 18,7 % 12,6 % Ősszel 5-6 százalékkal kisebb a Gyulán üdülő 65 év felettiek aránya. Örvendetes, hogy e kellemes őszi napokat kihasználva az előző évekhez képest több egynapos nyugdíjas csoport látogatott el a városba. Felsőfokú 39,5% A belföldi vendégek iskolai végzettsége Alapfokú 8,0% Szakmunkásképző 11% Középfokú 41,5% A külföldi vendégek iskolai végzettsége Felsőfokú 46,0% Alapfokú 0,0% Szakmunkásképző 11% Középfokú 42,8% A nyári adatokhoz képest 6 %-kal nőtt a felsőfokú végzettségűek aránya. 12

A belföldi vendégek foglalkozás szerinti megoszlása 35,0 31,0 % 30,0 25,5 % 25,0 20,0 15,0 16,5 % 13,0 % 10,0 5,0 2,0 % 5,0 % 7,0 % 0,0 Szellemi Fizikai Háztartásbeli Tanuló Nyugdíjas Vállalkozó Egyéb tevékenység munka A külföldi vendégek foglalkozás szerinti megoszlása 50,0 46,2 % 45,0 40,0 35,0 30,0 26,4 % 25,0 20,0 15,0 16,2 % 11,2 % 10,0 5,0 0,0 % 0,0 % 0,0 % 0,0 Szellemi Fizikai HáztartásbeliTanuló Nyugdíjas Vállalkozó Egyéb tevékenység munka A nyáron mért adatokhoz képest a belföldi nyugdíjasok aránya 5,6 %-kal nőtt, a külföldieké 5,8 %-kal csökkent. 13

A holtszezonban a belföldiek esetében néhány százalékkal több a vállalkozó és a nyugdíjas, viszont kevesebb az értelmiségi és a tanuló. A külföldieknél ősszel 12,8 %-kal magasabb az értelmiségiek aránya. A vállalkozók többsége Budapestről és Romániából érkezett. Kivel jött üdülni? 60,00% 50,00% 59,0% 48,8% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 2,0% 8,8% 22,0% 15,0% 12,5% 27,4% 2,0% 0,0% 2,5% 0,0% 0,00% Egyedül Házastárssal, élettárssal Szülők /nagyszülők/ gyermekekkel Barátokkal, munkatársakkal Szervezett csoporttal Egyéb válasz Belföldiek Külföldiek A gyerekekkel üdülők száma (aránya) őszre több, mint felére csökkent (iskolai elfoglaltság, korlátozott fürdési, szórakozási lehetőségek, a szállások kevésbé alkalmasak a gyermekek fogadására). A házastárssal érkező belföldi turisták aránya a nyaralókhoz viszonyítva 34 %-ról 59 %-ra emelkedett. Szembetűnő, hogy októberben-novemberben viszonylag sokan barátokkal érkeztek. Szervezett külföldi turistacsoporttal nem találkoztunk. 14

Hányadik alkalommal üdült Gyulán? Gyulán először üdülő vendégek 40,0% 35,0% 30,0% 36,0% 38% 25,0% 20,0% 28,2% 27,5% Belföldiek Külföldiek 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% Nyári vendég Őszi vendég Visszatérő vendégek: Belföldiek Külföldiek 2-5 éve 26,0 % 38,5 % 6-10 éve 10,0 % 18,7 % 11-20 éve 8,5 % 11,3 % 20 év felett 17,5 % 4,0 % Az új vendégek zöme a Dunántúlról jött (értelmiségiek, vállalkozók). A Romániából érkezett turisták 40 %-a először üdül Gyulán (Arad, Nagyvárad, Temesvár, Kolozsvár, Déva). A törzsvendégek budapesti nyugdíjasok, üdülő-résztulajdonosok és német vendégek. Üdülési csekkel is fizetők: 2008. nyarán 38,4 %, 2008. őszén 26 % (zömében nyugdíjasok, alkalmazottak). 15

V. A VENDÉGEK SZÁLLÁSHELYE, TARTÓZKODÁSI IDEJE, KÖLTÉSI SZÁNDÉKA Szálláshelyek 50,0% 50,0% 45,0% 40,0% 35,0% 35,5% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% Panzió, apartman 12,5% 22,5% Magán szálláshely 8,7% 6,0% 5,0% 4,0% 24,0% 11,3% 11,5% 0,0% 2,5% 0,0% 4,0% 2,5% Rokon Ismerős Hotel Hőforrás Kemping Egyéb hely Belföldi vendég Külföldi vendég Egyéb szálláshely: kollégium, vendégház, vállalati vendégszoba. A válaszokból arra következtethetünk, hogy a külföldi turisták októbernovember hónapban nagyobb arányban szálltak meg a panziókban (nyáron 39 %, ősszel 50 %). Az első alkalommal Gyulán üdülő vendégek az Erkel Hotelt és az új panziókat részesítették előnyben. Kedvező tapasztalat, hogy a szállodák forgalma a hosszú hétvégeken fellendült. A válaszolók 90 %-a elégedett volt a szálláshelyével. A vendégek a fürdőhöz közel esőket részesítették előnyben. A visszatérő vendégek a megszokott, családias hangulatú, barátságos, közepes árfekvésű szállásokat vették igénybe. 16

A vendégek tartózkodási ideje (átlag vendégéjszakák) Belföldi vendégek: 5,46 (nyáron 6,64) A megkérdezettek 33,5 %-a 2-3- napot tartózkodott Gyulán. A gyógykezelést igénylők 6-7 napot maradtak. Gyulán első alkalommal üdülő turisták: 5,2 napot töltöttek el. Tíz-tizennégy napot töltött el a Hőforrásban, rokonoknál, ismerősöknél lakó nyugdíjasok egyharmada. Külföldi vendégek: 6,27 (nyáron 10,8) Románok 5,2, németek 8,5, szerbek 10,5 nap. Megjegyzés: A szomszédos Romániából érkezett turisták egyharmada a hétvégeken többször átjött Gyulára pihenni, fürödni, szórakozni és vásárolni. Költési szándék Az interjúalanyok csak 36 %-a válaszolt erre a kérdésre, ezért az adatokat óvatosan kell kezelni. Átlag költési szándék Belföldi turisták: 8.500 Ft/fő/nap (nyáron 9.500-10.000 Ft/fő/nap) Külföldi turisták: 9.000 Ft/fő/nap (nyáron 9.500-9.800 Ft/fő/nap) Az átlagnál többet szándékoztak költeni a magyar, román vállalkozók, kevesebbet az üdülési csekkel fizetők, gyermekes családok, Hőforrásban alvók, rokonoknál megszállók és a német nyugdíjasok. 17

VI. A VENDÉGEK ELÉGEDETTSÉGI SZINTJE A VÁROS KÖZLEKEDÉSI, KÖZBIZTONSÁGI VISZONYAIVAL, A KERESKEDELEM-VENDÉGLÁTÁS SZÍNVONALÁVAL Mennyire elégedett a város közlekedési viszonyaival? Vélemény Belföldiek Külföldiek Elégedett 76,0 % 67,5 % Részben elégedett 22,5 % 25,0 % Nem elégedett 1,5 % Nem válaszolt 7,5 % A "részben elégedettek", "nem elégedettek" szerint: - a központban a zsúfoltság miatt nagy a balesetveszély az autósoknak, kerékpárosoknak, gyalogosoknak egyaránt; - egyes közlekedési táblák kevésbé láthatók; - a Kecskeméttől Békéscsabáig tartó útszakasz megkeseríti a messziről jött turisták életét; - a vonat - helyi buszjárat nincs összehangolva; - rosszak a kerékpárutak. A turisták közlekedési eszköze: Belföldiek Külföldiek Személygépkocsi 75,0 % 92,0 % Vasút 18,8 % 6 % Autóbusz 7 % 2,0 % 18

Mennyire elégedett a város közbiztonságával? Vélemény Belföldiek Külföldiek Elégedett 95,0 % 91,2 % Részben elégedett 4,0 % 1,3 % Nem elégedett 1,0 % Nem válaszolt 7,5 % Általános vélemény: Gyula csendes, nyugodt, biztonságos város. Nem véletlen, hogy október 23. környékén Budapestről sokan a városba jöttek pihenni. A kevésbé elégedettek nem kívánták indokolni véleményüket. A kereskedelem-vendéglátás megítélése Vélemény Belföldiek Külföldiek Megfelelő 88,5 % 76,2 % Részben megfelelő 11,5 % 18,7 % Nem megfelelő 0 % 0 % Nem válaszolt 5,1 % Többségi vélekedés, tapasztalat, hogy Gyulán az utóbbi időben sokat fejlődött az élelmiszerkereskedelem hálózata (áruházak). A "részben megfelelő" választ adók hiába keresték a gyorséttermet, a cigányzenés kisvendéglőt. Néhányan ősszel is panaszkodtak az egyes felszolgálók vendégtaszító, figyelmetlen magatartására. 19

VII. A VENDÉGEK KULTURÁLIS-RENDEZVÉNY AKTIVITÁSA A rendezvényeken való megjelenés A megkérdezett belföldi vendégek mintegy 18-20 %-a, a külföldiek 8-10 %-a részt vett valamilyen őszi rendezvényen. A Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft programjain, a Gyulai Várszínház kamara-előadásain, az '56-os ünnepségeken, az Erkel-bálon, képzőművészeti kiállítások megnyitóin és a Csabai Kolbászfesztiválon. A rendezvénylátogatás aktivitását nagyban befolyásolta a gyógyturisták kora, egészségi állapota, a rövid tartózkodási idő és az, hogy az adott üdülési napokon volt-e számukra valamilyen vonzó program. A rendezvényekkel kapcsolatos információk forrásai: Rendezvénynaptár, Internet, plakátok, szórólapok, helyi TV, újság, Tourinform Iroda, ismerős, rokon, szállásadó. A kulturális intézmények látogatása Az értékelésnél összevontuk a "látogatta" és a "tervezi látogatni" válaszokat. Az ősszel Gyulára látogató turisták elsősorban fürödni akartak. Nem szívesen mozdultak ki a kellemes termálvízből. Ennek ellenére egy részük rászánta magát egy-egy múzeum látogatására. Tíz-tizenöt százalékuk több intézményt is felkeresett. Az érdeklődők elsősorban fővárosiak, értelmiségiek, nyugdíjasok. A külföldiek közül jobbára a fiatal szellemi foglalkozásúak voltak aktívabbak. 20

Látogatott intézmény Belföldiek külföldiek Vármúzeum 38,0 % 25,0 % Erkel-emlékház 25,0 % 18,0 % Ladics-polgárház 14,0 % 12,0 % Kohán képtár 12,0 % 10,0 % Dürer-terem 8,0 % 6,0 % Tanyamúzeum 14,0 % 10,0 % gyulavári Wenckheim- 12,0 % 8,0 % Almássy kastély A fenti intézményeken kívül a turisták látogatták még: - 100 éves Cukrászdát; - Városi Képtárt; - Mogyoróssy könyvtárt; - Postagalériát; - Körös-Art-Galériát; - Rádiómúzemot. A közép- és az idősebb korosztályból többen ellátogattak a temetőkbe és a templomokba is. 21

VIII. VISSZATÉRÉSI SZÁNDÉK Visszatérési szándék 76,5% 80,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 21,5% 18,7% 2,0% 1,3% Igen Még nem tudja Nem tér vissza Belföldi vendég Külföldi vendég A 2006. telén megkérdezett belföldi turisták 74,5 %-a, a külföldiek 67,5 %- a nyilatkozott akkor úgy, hogy vissza akar térni Gyulára. Most kedvezőbb a kép. A 2008-as "őszi" külföldi vendégekben erősebb a visszatérési hajlandóság, mint nyáron volt (augusztusban 67 %, októberben 80 %!). A visszatérésben bizonytalan a megkérdezettek mintegy 20 %-a. A bizonytalanság okai: - kedvezőtlenek a közlekedési viszonyok; - nem tudják, hogy az anyagi helyzetük, egészségi állapotuk hogyan alakul; - szeretnének új tájakat, más embereket megismerni; - a gyerekek, fiatalok nagyobb, érdekesebb élményfürdőkbe vágynak; - lehet, hogy külföldre mennek üdülni. A biztos visszatérők a Pest megyei törzsvendégek és a román turisták. 22

IX. A GYULAI VÁRFÜRDŐRŐL... A Gyulai Várfürdő látogatottságának gyakorisága (Belföldi vendégek) 17,0% 3,0% 80,0% Rendszeresen, naponta Ritkán, néhány alkalommal Nem látogatja A Gyulai Várfürdő látogatottságának gyakorisága (Külföldi vendégek) 16,2% 3,8% 80,0% Rendszeresen, naponta Ritkán, néhány alkalommal Nem látogatja A Gyulán tartózkodó, megkérdezett vendégek 80 %-a rendszeresen (minden nap) kijárt a fürdőbe. 23

Ritkán, néha látogatta, mert: - a Csabai Kolbászfesztiválra jött; - túrázik is; - vadászni jár; - csak néhány napot tartózkodik Gyulán; - jövedelméhez képest túl drága a belépőjegy; - egészségi állapota nem engedi; - konferencián vesz részt. Nem látogatja, mert: - beteg, mozgássérült; - más programja volt (kirándul, múzeumot látogat, vásárol, a Csabai Kolbászfesztiválra jött); - nem szeret fürödni. Információs forrás a Várfürdőről: - Internet 41 %(!); - ismerős, rokon 38 %; - törzsvendég, saját tapasztalat 20 %; - utazási irodák 17 %; - Tourinform iroda 15 %; - kiadványok 16 %; - utazási kiállítások 15 %; - TV, rádió, sajtó 15 %; - orvos ajánlotta 12 %; - egyéb 8 %. 24

Mennyire elégedett a Várfürdő fejlesztésével? Mennyire elégedett a Várfürdő fejlesztésével, a környezettel és a szolgáltatások színvonalával? Értékítélet az iskolai osztályzatokhoz hasonlóan 1-től 5-ig Belföldi vendégek 4,38 Külföldi vendégek 4,5 4,3 4,35 4,4 4,45 4,5 4,55 A Várfürdőt kitűnőre értékelte a megkérdezett belföldiek 48,5 %-a, a külföldiek 55,8 %-a. Ők elsősorban az évek óta visszajáró magyar törzsvendégek, valamint a románok. Sokan közülük 3-4 havonta rendszeresen megfordulnak Gyulán. A megkérdezett belföldi vendégek 10,6 %-a, a külföldiek 5,8 %-a közepest adott a Várfürdőre. E csoportba tartoznak azok, akik első alkalommal jártak Gyulán, fiatalabbak, gyerekekkel Dunántúlról jöttek. Ők az interjúk során Zalakaroshoz, Hévízhez, Sárvárhoz mérték a Várfürdőt. Véleményüket az is befolyásolhatta, hogy sohasem látták, tapasztalták nyáron a parkfürdő szépségét. 25

Menyire elégedett a Várfürdő alkalmazottainak vendégfogadó magatartásával? Értékítélet az iskolai osztályzatokhoz hasonlóan 1-től 5-ig Belföldi vendégek 4,5 Külföldi vendégek 4,36 4,25 4,3 4,35 4,4 4,45 4,5 4,55 A vendégekkel való bánásmódot (figyelem, segítőkészség, tisztelet, szakértelem, nyelvtudás stb.) kitűnőre értékelte a belföldiek 60 %-a, a külföldiek 59,7 %-a. Közepesre osztályozta a belföldiek 6,6 %-a, a külföldiek 13 %-a. Az osztályzáskor az új vendégek, vállalkozók és a német vendégek voltak szigorúbbak. A vendégeknek mi tetszett a Várfürdőben: (domináns vélemények) - a csend, nyugalom és a családias légkör; - a Lovarda hangulata; - érezhettük a víz gyógyító, megújító hatását; - a termálvíz gyógyír a betegségünkre; - a szakszerű gyógykezelés; - a beutaló orvosomnak igaza volt - a gyulai víz valóban hatásos; 26

- a higiénia, a tiszta környezet; - a fedett kijáró megépítése a külső medencéhez; - az Internet-lehetőség biztosítása; - a gyermek-játszósarok; - a pillangómedencében együtt fürödhetett a család; - a fedett sportuszoda; - az alkalmazottak többségének kulturált, segítőkész magatartása. Kedvelt medencék: Belföldiek /%/ Külföldiek /%/ Gyógyvizes úszómedence 30 32 Nagy gyógymedence 31 28 Kis gyógymedence 28 25 Pillangó 26 18 Polip 22 20 Külső árnyékolt gyógymedence 20 19 Wellness 16 18 Sportuszoda 17 12 Tanmedence 6 4 Szórványos panaszok, egyedi, kritikus megjegyzések: - a konkurens termálfürdők gyorsabban fejlődnek; - a fedett kis termálmedencék hétvégén zsúfoltak (október 23.); - erős klórszagok éreztünk; - a Wellness sötét, barátságtalan; - az öltözőszekrények szűkek, különösen akkor, ha a külső ruhatár nem működik; - a külső medencéhez vezető átjáró végén kevés a fogas; - az orvosom hiába írta fel a masszázst, nem tudtam igénybe venni, csalódottan távoztam; 27

- lehetnének kedvesebbek a fürdő alkalmazottai (téli bejárat); - egy nyolcvan éves, rokkant, idős embernek miért nem hiszik el, hogy nyugdíjas (a személyazonossági igazolványt azért nem vitte magával, mert félt, hogy ellopják); - a kisnyugdíjasoknak, nagycsaládosoknak drága a belépőjegy - ha olcsóbb lenne, többször eljönnénk; - a fiatalok számára ősszel nem vonzó a fürdő - hiányoznak az élményelemek (valamikor a fiatalok társas tere volt a gyulai fürdő). Javaslatok: - nagyobb, barátságosabb, világosabb, több élményt adó Wellness-t; - a fedett melegvizes medencéket bővítsék; - több figyelmet a fiatal generációra, ősszel, télen is biztosítsák a gyermekek, fiatalok fürdési lehetőségét (fedett családi medence); - bővítsék az öltözőket, főleg a szekrényeket; - a kulturáltabb, több nyelvet beszélő alkalmazottak vonzóbbá tehetnék a Várfürdőt; - hosszú hétvégén növeljék a masszőrök számát; - vezessék be az időarányos beléptető rendszert; - hirdessenek kedvezményes akciókat a "holtszezonban"; - az Akácos utca felől nyissanak új bejáratot. 28

A VENDÉGEK VÉLEMÉNYE, JAVASLATA 29

A közvélemény-kutatás során elhangzott vélemények, javaslatok: - Gyula egyre szebb, a belvárosi új sétány, a szökőkutak gyönyörűek; - rendezett, tiszta, virágos város; - vonzó, csendes, szép kis alföldi város, a szívünk mindig ide húz; - Gyula neve ma már összefonódott a turizmussal; - a Dél-alföld egyik legfrekventáltabb turisztikai célterülete Gyula; - a település minden évszakban más és más arcát mutatja meg; - a város ősszel is szép, a hangulatos parkokban, az Élővíz-csatorna mentén sokat sétáltunk; - Gyula valóban a kultúra városa, a Vár, a sok múzeum, a változatos kulturális programok, a szép szobrok ezt bizonyítják; - a Vármúzeum nagyon érdekes, a bástyáról a panoráma gyönyörű; - a Várból élményekben gazdagon távoztunk; - sokunk számára Gyula városa egészében vonzó: a termálgyógyvízkincs, maga a város történelmi, természeti környezetével, a hagyománytisztelő kultúrájával; - a városkörnyéki szinte érintetlen tájat, az erdőket, folyókat csak most fedeztük fel - felejthetetlen élményekkel térhetünk haza; - az itt lakó emberek többsége barátságos, vendégszerető; - fejlődött a vendéglátói kultúra, sok szép új panzió épült, a kis éttermekben jóízű, magyaros ételeket fogyaszthattunk; - elfogadható árakkal találkoztunk; - elégedettek vagyunk az ár-értékarányokkal; - örülünk, hogy meglátogattuk Gyulát, az itt-tartózkodásunk alatt nagyon jól éreztük magunkat ez a város megérdemelné a nagyobb központi támogatást; 30

- a város vezetése dicséretet érdemel, munkálkodjanak tovább ilyen eredményesen a település szépítésén. - A legnagyobb probléma Gyula megközelítése ha nem épül meg a gyorsforgalmi út, akkor a turizmus erősen visszaeshet; - többször találkoztunk nyelvi nehézségekkel (vendéglő, Várfürdő); - ősszel, főleg este, kihaltnak tűnik a város; - most, hogy lehullottak a levelek, előtűnnek a leromlott házak, a csúnya homlokzatok; - a kerékpárutak biciklizésre szinte teljesen alkalmatlanok; - a kultúra városához nem illenek a gazos, elhanyagolt porták, az ízléstelen reklámok, az igénytelen üzleti portálok, a sötétbe burkolódzó utcák. Javaslatok: - a várost tegyék vonzóvá a fiatalok számára is (pörgősebb turisztikai attrakciók, modernebb programok, élményszerzési lehetőségek); - a fürdő arculatának megújítása, a diákturizmus feltételeinek megteremtése; - fordítsanak több figyelmet a gyermekes családokra; - a kiadványok, propaganda anyagok tükrözzék jobban az egységes, komplex kínálatot, a turisztikában érdekeltek összehangolt akaratát; - a Rendezvénynaptár, a szálláshelyek kiadványa jelenjen meg időben, és azok jussanak el az ország minden részébe; - a városképet rontó üres, gazos telkeket építsék be, a leromlott épületeket hozassák helyre; - a kihalt, elpusztult növényeket, fákat pótolják; - az idegenforgalmi bevételekből fordítsanak többet az utak, járdák kerékpárutak felújítására; 31

- határozottabban szorgalmazzák a 44-es gyorsforgalmi út megépítését - mert, ettől függ a város jövője; - a vasút és a helyi buszközlekedést próbálják jobban összehangolni; - a vendégek a "holtszezonban" is igénylik a kulturális programokat, csak azokat a szálláshelyeken és a fürdőben is jobban kellene propagálni; - több fizetőképes, 40-60 éves kül- és belföldi vendég részéről felvetődött az igény, az intimebb gyógyászat irányába is (a megkérdezettek 12 %-a); szívesen üdülnének, pihennének, regenerálódnának kisebb szállodákban, panziókban, ahol helyben megkaphatnák a kezeléseket (pl. iszappakolás, szénsavas- és súlyfürdő, gyógymasszázs, pezsgőkád, galvánkezelés, rövidhullámkezelés, magnetoterápia, szauna, sóbarlang, gyógyteakúra, szervezett, aktív turizmus stb.); - a színvonalas, példamutató turisztikai szolgáltatókat évente jutalmazzák egy társadalmi bizottság döntése alapján helyi "Turisztikai Minőségi Díj"-jal. 32

ÖSSZEFOGLALÁS - A FELMÉRÉS NÉHÁNY TANULSÁGA A termálszezon jól indult, ez köszönhető a város, a Várfürdő jó hírének, a sokszínű, hatékony marketingnek, a nyárias ősznek, a hosszú hétvégéknek, az eddig fel nem használt üdülési csekkeknek és a jó programoknak. A Gyulára ősszel érkező vendégek "becsült" aránya: belföldiek 82 % külföldiek 18 %. Fő küldő területek: a Közép-Dunavidék és Románia. E felmérés is megerősíti, hogy Gyula fő vonzereje a Várfürdő, ez az őszi, téli hónapokban különösen jellemző. Sokan most is ragaszkodnak a megszokott Lovardához, a barátságos, családias hangulathoz. Ugyanakkor néhány vendég azt is megfogalmazta, hogy kedvelt fürdőjük viszonylagos lemaradásban van a többi, országosan ismert termálfürdőhöz képes. A fiatal generáció tagjai (beleértve a kisgyermekes családokat is) ősszel nem találták meg a koruknak, igényüknek megfelelő turisztikai attrakciókat. A Várfürdőben elengedhetetlen az új élményelemek beépítése, de csak úgy, hogy maradjon meg a parkfürdő-jelleg. A valós igények felmérése, a pénzügyi kondíciók biztosítása, a jogi feltételek megteremtése után megindulhatna a Világfürdő és a Termálprojekt mielőbbi megvalósítása - ez fontos háttere a minőségi turizmusnak. Ha Gyula erősíteni kívánja piaci pozícióit, akkor tovább kell folytatni a belvárosi rekonstrukciót, beleértve a Körös-parti sétány kialakítását is. Sürgető a meglévő szállodák korszerűsítése, valamint az Almássy kastély és a volt I. Számú Általános Iskola turisztikai célú hasznosítása. 33

A gépkocsival érkező vendégek kritizálták a belvárosi közlekedési viszonyokat, ezért a megoldandó feladatok közül kiemelten kellene kezelni a forgalom ésszerűsítését. A kerékpárút-hálózat fejlesztését, felújítását a gyulaiak és a turisták egyaránt sürgetik. A felmérés egyik fontos tanulsága, hogy még mindig nem fordítanak kellő figyelmet a vendégek megtartására lásd a visszatérésben bizonytalanok magas aránya. Fontos lenne a törzsvendégek nyilvántartása, nagyobb megbecsülése (kedvezmények). Kulcskérdés a budapesti és a német vendégszám csökkenésének megállítása. A kemény piaci versenyben ma már elfogadható a frekventáltabb turisztikai desztinációkban tartózkodó vendégek "átcsábítása". Gyula élhetne jobban ezzel a lehetőséggel is (plusz szolgáltatások, vonzóbb programok, akciók, kedvezmények stb.). A gyakorlat bizonyítja, hogy mennyire fontos a térségben való gondolkodás, cselekvés. Lemérhettük, hogy a Csabai Kolbászfesztivál vonzereje növelte a Várfürdő és a gyulai szálláshelyek forgalmát is. Nyáron a város mediterrán hangulatával, virágos, parkos környezetével, a szökőkutakkal a turisták számára nagyon vonzó. De ősszel, lombhullás után előtűnnek a városkép " sebei". Gyula kellően még mindig nem használja ki egyedi arculatát, történelmi hátterét, kulturális örökségét, testvérvárosi kapcsolatait, a több nemzetiségű jellegét, a Körösök vidékét, a sportmúltat - a sportlétesítmények adta lehetőségeket. Már a nyári vélemény-kutatás felhívta a figyelmet arra, hogy a turizmus egyes szereplőinek felkészültsége, viselkedési attitűdje nem segíti elő a minőségi turizmus fejlődését. 34

A felmérés azt is jelzi, hogy a turisztikai ágazat szereplői között a harmonikus együttműködés még sok esetben hiányzik (marketing, panaszok kezelése, programajánlás stb.). A válaszokból arra következtethetünk, hogy a turisták egy része igazán nem érezte, nem tapasztalta a helyiek vendégszeretetét. A vendégek szívesen válaszoltak a feltett kérdésekre. Jónéven vették, hogy elmondhatták véleményüket, üzenhettek a döntéshozók és a szolgáltatók felé. A turisták, de a helyi lakosok is igénylik, hogy az idegenforgalmi-kutatás adatait tegyék közkinccsé. Érdekli őket, hogy az illetékesek, az érintettek milyen intézkedéseket hoznak a felvetett igények, problémák megoldására. A közvélemény-kutatás akkor érte el elsődleges célját, ha a turisztikai célú tervek, programok kidolgozásánál, megvalósításánál figyelembe veszik a vendégek értékítéletét és javaslatait is. Gyula, 2008. november hó ART COPY STUDIÓ GIMMICK KFT BUDAPEST Szaktanácsadó: Dr. Szigeti Zoltán szociológus 35

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető...1 A közvélemény-kutatás módszere...1 I. Vonzerőleltár...3 II. Az üdüléssel kapcsolatos információk forrásai...4 III. Küldési hely...6 IV. A megkérdezett vendégek társadalmi státusza és egyéb jellemzői...10 V. A vendégek szálláshelye, tartózkodási ideje, költési szándéka...16 VI. A vendégek elégedettségi szintje a város közlekedési, közbiztonsági viszonyaival, a kereskedelem-vendéglátás színvonalával...18 VII. A vendégek kulturális-rendezvény aktivitása...20 VIII. Visszatérési szándék...22 IX. A Gyulai Várfürdőről...23 A vendégek véleménye, javaslata...29 36