Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Védőnő Szak Önértékelés a 2004. október 15-i állapotnak megfelelően I. POTENCIÁLOK

Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Védőnő Szak Önértékelés a 2004. október 15-i állapotnak megfelelően I. POTENCIÁLOK Az önértékelő jelentésben az egyes minőségértékelési szempontoknál a Debreceni Egyetem Minőségügyi Kézikönyvében megadott értékelési skálát és minősítést használjuk. Azoknál a minőségértékelési szempontoknál, amelyeknél a Kézikönyv nem tartalmaz értékelési skálát az Akkreditációs Útmutató 2. számú mellékletének függelékében (esettanulmány) ajánlott, bizonyos pontjaiban a kari sajátságokhoz adaptált értékelési skálát használjuk. A szöveges értékelés alapjául szolgáló adatokat az 1. számú melléklet tartalmazza. I.3.a. A szakra vonatkozó alapadatok i) A szak megnevezése: Védőnő Szak. ii) Szakfelelős a fenti időpontban Dr. Orosz Tóth Miklós, főiskolai tanár, az orvostudomány kandidátusa, tudományági besorolása: 3.2. Klinikai orvostudomány A 2005/2006-os tanévben szakfelelős Dr. Birinyi László egyetemi adjunktus, aki PhD minősítéssel rendelkezik, tudományági besorolása: 3.2. Klinikai orvostudomány iii) Tudományági besorolás: 3.3. Egészségtudományok. I.3.b. A képesítési követelményben rögzített kompetenciák megszerzésének biztosítása a kurzusok (tantárgyak) által A védőnő hallgatók számára előírt képesítési követelményben szereplő kompetenciák az alábbiak: Egészségfejlesztés, prevenció (Kompetencia 1.): Legyen képes - együttműködni az egészségügyi és szociális szolgáltatások rendszerének tervezésében, fejlesztésében, kivitelezésében és értékelésében, - a gondozottak (egyén, család, közösség) szükségleteinek feltárására és megállapítására, segítséget nyújtva ezen igények kielégítéséhez, - az egészségügyi és szociális problémák felismerésére, rangsorolására, lehetőség szerinti megoldására, illetve a megfelelő szakemberek ezen feladatok megoldásába történő bevonására, - a rendelkezésre álló és feltárható erőforrások gazdaságilag optimális hasznosítására, a gondozottak, illetve a közösség ellátására; - a népegészségügyi adatok kezelésére és értékelésére, illetve kutatások végzésére; - meghatározott szűrővizsgálatok, diagnosztikus eljárások elvégzésére, értékelésére és az eredmények dokumentálására, továbbá ezeknek a megfelelő továbbítására az ellátásban részt vevő szakemberek számára Nővédelem, várandós- és anyavédelem (Kompetencia 2.): - nővédelmi szűrővizsgálatok szervezésére és elvégzésére, - családtervezéssel kapcsolatos tanácsadásra, anyaságra és szülői szerepre való felkészítésre, - várandós anyák célzott gondozására, szűrővizsgálatok elvégzésére, szükség esetén szociális támogatás, anyaotthoni vagy sürgősség esetén kórházi elhelyezés kezdeményezésére, - a gyermekágyas, szoptatós anyák ápolására, gondozására és az aktuális állapotuknak és szükségleteiknek megfelelő ellenőrző vizsgálatok elvégzésére, - az anyatejes táplálás, a szoptatás módszereinek a tanítására 2005. nov. 18. 1

Gyermek- és ifjúságvédelem (Kompetencia 3.): - a koraszülöttek, újszülöttek, az egészséges és veszélyeztetett csecsemők állapotának és fejlődésének a figyelemmel kísérésére, az ezzel kapcsolatos szűrővizsgálatok végzésére, - folyamatos egyéni, igény szerint célzottan 0-16 éves gyermekek ápolására, gondozására, a nevelés, a szocializáció és az egészséges táplálás területén történő útmutatásra, illetve e területeken történő szűrővizsgálatok elvégzésére, - segítséget nyújtani magatartási zavarok, káros szokások és szenvedélyek megelőzésében, a serdülőkor problémáinak a megoldásában, illetve megfelelő szakemberhez való irányításban Komplex családgondozás (Kompetencia 4.): - családok mentálhigiénés támogatására, krízis prevencióra, - a családot érintő szociális és jogi ismeretek átadására, és e jogok érvényesítésében segítséget nyújtani, - védőoltásokkal kapcsolatos szervezési feladatok ellátására, és e területen szükséges egészségnevelési feladatoknak eleget tenni, - egyéneknek, családoknak és közösségeknek egyaránt az egészséges életmódra vonatkozó és az egészség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadni Egészségügyi gondozás (Kompetencia 5.): - az egészséges szervezet működését, a pszichoszomatikus fejlődés sajátosságait, - az egészségkárosodások etiológiai tényezőit, fontosabb morfológiai és funkcionális jellemzőit és a megelőzés lehetőségeit, - a gyakoribb betegségek diagnosztikájában használt vizsgálati módszereket és azok gyakorlati alkalmazását, különösen a nőgyógyászat, szülészet és a gyermekgyógyászat területein, - a gyakoribb betegségek korszerű kezelési módszereit, ápolási és gondozási tennivalóit; - az egészségnevelés hatékony pedagógiai módszereit és azok gyakorlati alkalmazását, - az alapvető népegészségtani ártalmak megelőzési módszereit, az alapvető fertőtlenítési eljárásokat és a fertőző betegek izolálásának a szabályait, - az aktív és passzív immunizálás lehetőségeit, valamint a védőoltásokra vonatkozó szabályokat. Magyarországon a főiskolai szintű védőnőképzés 1975-ben indult el, amely folyamathoz a nyíregyházi Egészségügyi Főiskolai Kar az 1990/1991-es tanévben csatlakozott. A képzés ekkor még három éves (6 szemeszter) volt, ami az 1993/1994-es tanévben négy éves (8 szemeszter) képzési időre módosult. Jelentős változást eredményezett a védőnők oktatásában a 2000/2001-es tanévben bevezetett kreditrendszer. A Védőnői Szolgálat az Európai Uniós tagállamokban egyedülálló; védőnőképzés, illetve a védőnői hivatás gyakorlása jelenleg csak hazánkban folyik. A szak széleskörű és korszerű egészségtudományos és társadalomtudományos alapokra épülő képzést biztosít. A hallgatók tanulmányaik során alapozó elméleti és klinikai, valamint kiegészítő klinikai tárgyak mellett társadalomismereti és közismereti tantárgyakat sajátítanak el. A leendő munkájukhoz legfontosabb ismereteket a védőnői módszertan tantárgy integrálja. Az oktatás a védőnői munkában közvetlenül hasznosítható gyakorlati ismeretek elsajátítására és készségek fejlesztésére súlypontozott. A gyakorlati foglalkozások túlnyomó része megfelelő kórházi osztályokon, valamint területeken vagy védőnői körzetekben történik, városon és falun. A védőnők főiskolai képzésben az elméleti és gyakorlati órák aránya 40-60%. A gyakorlati órák nagy részét a külső szakmai gyakorlatok adják, de jelentős a demonstrációs tantermi gyakorlatok aránya is. Főiskolánkon a Védőnő Szakon több színvonalas jól felszerelt 2005. nov. 18. 2

demonstrációs szaktanterem segíti a hallgatók felkészülését, biztosítja azon készségek és képességek elsajátítását, amelyek egy pályakezdő védőnő számára szükségesek. A korszerű védőnői munka elvégzéséhez rendkívül fontos a megfelelő informatikai és nyelvi képzés, mely lehetővé teszi a hallgató számára korszerű infrastruktúra használatát, a szakmai tájékozódást és a szakma hivatásszerű gyakorlását. 5. A kompetenciák oktatási anyagban történő teljes körű lefedésén túl a hallgató rendszerszemléletű alapozást kap az élethosszig tartó tanulás kiindulási feltételéül, vagyis tudatosan kijelölt továbbképzési területekre a hallgató a tanultak alapján zökkenőmentesen képes bekapcsolódni. Továbblépés: A tantárgyak folyamatos tartalmi fejlesztése az új tudományos kutatásoknak és a szakma elvárásainak megfelelően. 1.3.c. A szak kompetenciáinak, valamint az oktatott ismeretanyagoknak a gyakorlatban történő hasznosulása, a gyakorlat változásainak követése Végzett hallgatóink preventív szemlélettel rendelkező gyakorlati szakemberek, akik mindennapi munkájuk során ember-léptékű, segítő értékrend alapján végzett családközpontú gondozásukkal az egészség megtartását, fejlesztését szolgálják. A védőnő gondozási munkája során a szomatikus egészséggondozás mellett a családok mentálhigiénés támogatására és krízisprevencióra képes. A végzett hallgatók az egyes szakterületeken képesek a korszerű és társadalmi elvárásnak megfelelő preventív családgondozásra. Az egészségnevelés kapcsán képesek: az egészségi állapot megerősítésére és fejlesztésére az egészségért érzett felelősség kialakítására egészségvédő készségek kifejlesztésére, erősítésére egyén szocializációjának, kibontakozásának, önértékelésének, önmegvalósításának segítésére, támogatására az egészség értékként való elfogadására és elfogadtatására az egészségesebb választásokat lehetősé tevő egészségpolitika és környezet kialakítására Kurrikulumfejlesztésünknek fő célja, hogy a tudomány és a szakmai fejlődésnek megfelelően alakítsuk a hallgatók jövőbeni feladatokra való felkészítését, új szemléletek, új módszerek elsajátítását és a hagyományos módoktól eltérő alkalmazását. 4. A szak fejlesztése rendszeres oktatóközösségi tevékenység, melynek bemeneteként a szakmai fejlesztések tudatos nyomon követését, a ZVB véleményét, a tudatos és rendszeres munkaerő-piaci felmérések eredményét használjuk fel. Továbblépés: A munkáltatók véleményének folyamatos lekérdezésével a szakmai konferenciákon, fórumokon való folyamatos eszmecserékkel a munkáltatók valamint a szakmai felügyelet véleményének megismerését követően tervezzük a képzés fejlesztését. Távlati terveinkben szerepel egy szakmai testület létrehozása, mely a védőnői szakmai kollégium, a vezető védőnők, valamint a hazai védőnőképzés szakembereinek a véleménye alapján végezné el az oktatás fejlesztését. 2005. nov. 18. 3

I.3.d. A kurzusok oktatói mennyire felelnek meg a szakmai és a MAB követelményeknek? A szakfelelős a vizsgált periódusban Dr. Orosz Tóth Miklós főiskolai tanár, c. egyetemi docens volt, szülész szakorvos, aki tudományos minősítéssel rendelkezik. Minősítése, szakmai tevékenysége alapján a klinikai orvostudományokhoz nyert besorolást, de tevékenysége szorosan kötődik az egészségtudományokhoz, a védőnőképzéshez is. Nyugdíjba vonulása miatt a ciklus végén szakfelelősi tevékenységét befejezte. 2005. augusztus 15-én a szakfelelős Dr. Birinyi László, PhD fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus, aki főállásban a DE OEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján dolgozik. A 2005. szeptemberében beindult BSc képzésben az Egészségügyi gondozás és prevenció alapszak védőnő szakirányának szakirányfelelőse és egyúttal ellátja a hagyományos védőnő szak szakfelelősi funkcióját is. A BSc alapszak szakfelelőse Prof. Dr. Ádány Róza, egyetemi tanár, a DE OEC Népegészségügyi Iskola vezetője, az MTA doktora, tudományági besorolása: egészségtudományok. A szakon főállású oktatók létszáma a vizsgált periódusban 7 fő, közülük 2 fő CSc/PhD minősítéssel rendelkező főiskolai tanár, 2 fő tudományos minősítéssel nem rendelkező főiskolai adjunktus és 3 fő védőnő képesítéssel bíró főiskolai tanársegéd. 6 oktató a Dr. Orosz Tóth Miklós, majd Dr. Bolodár Alajos által vezetett Védőnői Módszertani Tanszékhez tartozott. A tanszéki struktúra átalakításával ennek a tanszéknek a funkcióját a Védőnői Módszertani és Népegészségtani Tanszék vette át, vezetője Dr. Birinyi László, PhD fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus. A tanszék oktatóinak létszáma kibővült Dr. Sárváry Attila, PhD fokozattal rendelkező főiskolai docenssel. A szakhoz rendelődött az Alkalmazott Pszichológiai Tanszék, melynek vezetője Dr. Molnár Péter, egyetemi tanár (PhD), állományába pedig 2 főiskolai docens (1 dr. univ, 1 PhD) 2 főiskolai adjunktus (1 dr. univ) és 2 főiskolai tanársegéd tartozik. Az oktatásban a Kar más szakjain dolgozó főállású oktatók, ill. további közalkalmazotti státuszban lévők, a DE OEC klinikáinak munkatársai, valamint nagy oktatási és szakmai tapasztalattal rendelkező kollégák is részt vesznek. A szak főtárgyainak tantárgyfelelősei tantárgyuk nagy tapasztalattal rendelkező oktatói, összességében megfelelnek a főtantárgyfelelősökre vonatkozó elvárásoknak. A hallgatói visszajelzések az oktatók munkáját pozitívan értékelték. 4. A szakfelelősre, a szakirány-felelősökre és a főtantárgy-felelősökre vonatkozóan a szak az elvárásokat a minimálist meghaladó mértékben teljesíti, a szakmai tárgyak tantárgyfelelősei nagy szakmai és oktatási tapasztalattal rendelkeznek, tudományos aktivitásuk megfelelő. Az alapozó tárgyak tantárgyfelelősei nagy oktatási tapasztalattal rendelkeznek, tudományos aktivitásuk megfelelő. Az oktatók képzettsége, oktatási és szakmai tapasztalata biztosítja az oktatómunka elvárt színvonalát. Az oktatói utánpótlás nevelését a szak tudatosan végzi, a munkatársak fejlődését segíti. Továbblépés: Szükséges az egyetemi oklevéllel rendelkező főállású oktatók rendszeres szakmai továbbképzése, számukra tudományos kutatási feladatok kijelölése, kongresszusi és publikációs aktivitásuk fokozása, PhD tanulmányokba való bekapcsolásuk feltételeinek megteremtése. 2005. nov. 18. 4

I.3.e. A kurzusok oktatásához szükséges infrastrukturális (technikai, laborok, eszközök, gyakorló iskolai helyek, egyéb) ellátottság Az infrastruktúra elemei közül (a hallgatói létszám emelkedéséhez mérten) jól ellátott az intézmény oktatási helyiségekkel, gyakorló helyekkel (a gyakorló helyek közül a klinikai oktatási egységek akkreditáltak, más intézeti gyakorlati terepek nem akkreditáltak, valamint nincsenek akkreditált oktatói védőnői körzetek), eszközállományunkat elegendőnek tartjuk, a könyvtári szolgáltatás a könyvállomány szempontjából fejlesztésre szorul, valamint a számítógépparkunk folyamatos fejlesztést igényel. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra: tantermek, előadótermek, laboratóriumok és eszközellátottságuk, műhelyek, gyakorlóhelyek A védőnő szak hallgatóinak felkészülését a főiskolai kar A és B előadótermek segítik, ahol az elméleti előadások folynak. A tantermek oktatástechnikailag (tévé, video, vetítővászon, írásvetítő) megfelelően felszereltek, a hallgatók kényelmét maximálisan kielégítik. A hallgatók intézményen belüli gyakorlatainak megvalósítását az alábbi laboratóriumok, szaktantermek segítik. Mikrobiológiai laboratórium: 22 férőhelyes, öltözővel, előkészítő szobával, dolgozószobával és raktárhelyiséggel ellátott. A laboratórium rendelkezik 2 db termosztáttal, 1db analóg videokamerával és monitorral ellátott mikroszkóppal, autoklávval, centrifugával, mérleggel, vízfürdővel, ph-mérővel, rázókészülékkel és steril fülkével, illetve más kisebb értékű munkához szükséges eszközzel. Morfológiai laboratórium: 30 db mikroszkóp segíti a szövettani gyakorlatok levezetését, különböző anatómiai bemutató eszközök és részletes anatómiai modellek teszik lehetővé a színvonalas anatómiai gyakorlatok megtartását. Megtalálható még a laboratóriumban 2 db nagyképernyős tévé készülék, video, és mikroszkóp color videokamera. Védőnői módszertani szaktanterem: A szaktanterem kialakításakor fő szempont volt, hogy a tantermi körülmények hasonlítsanak a védőnő fő munkaterületeihez (pl.: tanácsadó, családi otthon) és biztosítsák a hallgatók számára optimális körülményeket. A tanterem berendezése (bútorzat) és eszközökkel történő felszerelése során figyelembe vettünk minden olyan törvényi előírást, amelyek a védőnők munkáját, eszközhasználatát szabályozzák, ezáltal a hallgatóknak lehetőségük van elsajátítani azon eszközök használatát, amelyekkel későbbi munkájuk során találkoznak (pl.: audiométer, Doppler készülék, vérnyomásmérő, vércukormérő stb.). Biztosítjuk a különböző nyomtatványok megismerését, kitöltésének gyakorlását, lehetőség van oktatófilmek megtekintésére és számítógépes védőnői program használatának gyakorlására. Az elméleti ismeretek gyakorlatban történő alkalmazását segítik különböző szimulátorok, mint például a szülészeti szimulátor, a megfelelő csecsemőgondozás elsajátítását segítő babák, emlő- és here önvizsgálat elsajátítását segítő eszközök stb. Gondozási szaktanterem: vizesblokkal ellátott, a gyakorlati képzésre alkalmas eszközökkel és bútorokkal rendelkező helyiség. Fő bútorait az otthoni gyermekszoba alapberendezését adó pólyázók, kiságyak, tároló szekrények, fürdetési eszközök, mérlegasztalok és mérlegek adják. A védőnőhallgató az egészséges csecsemő gondozási szaktantermében megtanulja az újszülött fogadásának és elhelyezésének legideálisabb lehetőségeit, az alapvető gondozási műveleteket (fürdetés, pelenkázás, öltöztetés, a csecsemő fogása, tartása, testméretek ellenőrzése, stb.), valamint a szoptatást. A gyakorlati tevékenységet készség szintjén elsajátítsa. A hallgatók megismerik, megtanulják a korszerű gondozási eszközöket, felszereléseket, azok helyes használatát, a higiénés követelményeket és alkalmazzák a gondozáshoz kapcsolódó nevelési feladatokat. 2005. nov. 18. 5

Tankonyha: A szaktanterem alkalmas a hallgatói gyakorlatok csoportos megvalósítására, az egészséges ételek elkészítésére alkalmas korszerű konyhatechnikai eljárások megismertetésére. A tankonyha részei: főzőkonyha, öltöző helyiség, feketemosogató. Bútorzata: tároló szekrények, előkészítő asztalok, pultok, gáztűzhelyek, hűtőszekrény, asztalok és székek. A hallgatók megismerik a csecsemő- és gyermektáplálást, valamint a különböző életkori csoportok és speciális táplálást igénylők helyes táplálkozási normáit. Elsajátítják az étrend összeállításának követelményeit, a konyhatechnikai eljárásokat, amelyek a korszerű táplálkozás igényeinek leginkább megfelelnek. számítástechnikai, oktatástechnikai és könyvtár ellátottság, stb. Számítástechnika: Hálózati felszereltség: A főiskola optikai kábellel csatlakozik a Nyíregyházi Főiskolához, melyen keresztül az országos gerinchálózatra kapcsolódik. Ilyen módon biztosított az intézmény számára a gigabites adatátviteli sebesség. A főiskola rendelkezik 6db szerverrel, melyek a következő funkciókat látják el: Mail-szerver A főiskola levelezési szervere, melynek használatára mind az oktatók, mind a hallgatók jogosultak. Web-szerver Az oktatási intézmény webes elérését teszi lehetővé, valamint ezen a gépen üzemel a főiskola DNS szervere is. Log-szerver A nagyobb biztonság érdekében a különböző szerverek által készített logfájlok tárolása ezen, a külön erre a célra létrehozott szerveren történik Tűzfal Vírustámadások és hálózati betörések ellen nyújt védelmet, valamint lehetővé teszi az internet-hozzáférés korlátozását az intézményen belül. Ez a biztonság és a teljesítmény növelése miatt fontos. Belső Windows szerver - Ez funkcionál domain-szerverként. Ez a szerver felügyeli a hallgatói gépek használatának jogosultságát. Belső Linux szerver - Oktatási célokat szolgál szintén, amely szintén tartománykezelőként funkcionál. A hálózat megfelelő üzemeltetése érdekében az intézmény rendelkezésére áll még 9 db Cisco switch, 2 db hub és egy Cisco pix - fizikai tűzfal is. Oktatási célú felszereltség: A főiskola 5 db hallgatói gépteremmel rendelkezik. Ebből 3db 20 fős gépterem, a másik kettőt pedig 13 db gép alkotja. Mindegyik gépteremben található 1 db lézernyomtató, illetve 2 gépteremben szkenner is. A géptermekben oktatás zajlik, minden szak informatikához kapcsolódó óráját az igényeknek megfelelő géptermek valamelyikében tartják. Lehetőség van a hallgatók számára, hogy használják a géptermeket, és egyénileg gyakoroljanak bennük. A gépterem használatához érvényes felhasználói névre és jelszóra van szükség. A szak valamennyi oktatója rendelkezik az irodájában saját számítógéppel, illetve irodánként egy nyomtatóval, esetenként szkennerrel is. Szakonként különböző számú hordozható számítógép áll az oktatók rendelkezésére az általuk tartott előadások magasabb színvonalon történő megtartásának érdekében. Általános célú felszereltség: A főiskola könyvtárának olvasótermében elhelyezésre került 4 db számítógép, amelyek a hallgatók rendelkezésére állnak a könyvtár nyitvatartási ideje alatt. A leggyakoribb tevékenységek, melyekre a hallgatók ezeket a gépeket használják, a szakdolgozatírás, házi dolgozatok elkészítése, prezentációk készítése, illetve anyaggyűjtés az internetről a fent említett feladatok valamelyikéhez. Az intézményben működik egy úgynevezett Neptun-terem, amelyben a hallgatók a Neptun tanulmányi rendszerhez kapcsolódó feladataikat végezhetik el. 2005. nov. 18. 6

Oktatástechnika: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara, Oktatás Fejlesztési Csoportja 2003 óta létezik az A épület 114-es irodájában (132-es mellék). A megnövekedő hallgatói létszám és az új technológiai elvárások miatt hozta létre a Kar a csoportot. Az igények kielégítésére a csoport humánerőforrása 2 fő, végzettségük: informatikus, technikus. Mind a két fő rendelkezik alapfokú videofilm készítő, szerkesztői ismeretekkel. Az irodában található egy néma szoba, ami tiszta hangfelvételek, szakkommentátori, oktatófilmek készítésére alkalmas. A jelenlegi technológia: az irodában nagy teljesítményű számítógép (p4 3000 Mhz, 1 Gb RAM) + egy canopus DVstrom2pro márkájú digitalizáló kártyával van kibővítve, ami különböző filmhordozókat képes digitalizálni DVD, SVCD, VCD formátumba. A filmek konvertálása, editálása, vágása az Adobe Premier 6.5 szoftverrel történik. A filmek készítésére SONY profi DF-801CE DV és egy fél profi DSR-PD170P mini DV kameránk gondoskodik. Továbbá az oktatási segédanyagok, filmekhez szükséges digitális fényképek létrehozásáról egy SONY DSc-F828 profi fényképező gondoskodik. Az oktatási segédanyagok bemutatáshoz szükséges technikai hátteret tudják biztosítani, mint például diavetítők, írásvetítők, videofilm, notebook-os vetítés, terem hangosítás Az oktatási segédanyagok elkészítésében és sokszorosításában mind technikai, mind szakmai segítséget nyújtanak. Színes papíralapú oktatási anyagok nyomtatása erox DCCS 50-es fénymásolóval valósul meg. A csoport technikai háttere képes még DVD, CD, VHS, Audio kazetták sokszorosítására is. A Kar minden egyes tantermében található írásvetítő, vászon, televízió. Az 1-es számú (nagy) előadó terem hangosítása miatt a jelenleg legjobb termek közé sorolható. Könyvtár: A DE-EFK Könyvtárának gyűjtőköre a főiskolán oktatott szakok szakirodalmi igényének megfelelően van meghatározva. Téma szerint a következő tudományterületek irodalmát gyűjti a könyvtár: orvos- és egészségtudomány, pszichológia, informatika, számítástechnika, szociológia, szociális ellátás, jog, szépirodalom, nyelvkönyvek. Dokumentumtípus szerint könyvekre, folyóiratokra, szakdolgozatokra, elektronikus adathordozókra (CD, CD- ROM) videokazettákra terjed ki a gyűjtőkör. Nyelvi megoszlás szerint az állomány magyar, angol, német, latin nyelvű dokumentumokból áll. a szak elvégzéséhez szükséges idegen nyelvi követelmények teljesítésének feltételei Idegennyelvi labor nem áll rendelkezésre, de a szak elvégzéséhez szükséges idegen nyelvi követelmények teljesülnek. Tárgyi feltételek: jól felszerelt szakkönyvtár, szakkönyvek, számítógépterem, a főiskola által biztosított tantermek. Mennyiségi megítélés összességében 4. Jól ellátott: az oktatás alapelvárásainak kielégítése mellett az oktatás minősége szempontjából fontos elemek esetében választékában és mennyiségében többletlehetőségek állnak rendelkezésre. Minőségi megítélés összességében 4. Színvonalas: Minőség, állapot és összetétel szempontjából teljesíti az elvárásokat és egyes, az oktatás minősége szempontjából lényeges elemeiben az elterjedt vagy a szakmai területen alkalmazotthoz képest korszerűségében vagy egyéb jellemzőjében átlagon felüli. 2005. nov. 18. 7

Infrastrukturális elemek Értékelés infrastrukturális elemekre bontottan Nincs Mennyiségi megítélés Kevés Elegendő Jól ellátott Bőséges Elavult Minőségi megítélés Oktatási helyiségek Alapvető oktatási helyiség bútorzata A hallgatók által használt informatikai infrastruktúra szoftver elemei A hallgatók által használt informatikai infrastruktúra hardver elemei Gyakorlótermek felszereltsége Demonstrációs eszközök Alapinfrastruktúra (elektromos hálózat, világítás, gáz, víz, laborklíma) Munkavédelem és biztonságtechnikai elemek Szaki specifikumok Elfogadható Megfelelő Színvonalas Nemzetközi szintű Továbblépés: A gyakorlótermek felszereltségének bővítése. A könyvtár könyvállományának bővítése a szak szakmai profiljának megfelelően. 1.3.f. A kurzusok oktatásának eredményessége A hallgatók teljesítménye változó, az elmúlt években teljesítménycsökkenés figyelhető meg. A szigorlat tantárgyainak száma 2000-hez viszonyítva negyedére csökkent a kreditrendszer bevezetéséből adódó változások miatt. A tanulmányi átlageredmények csökkenése azzal magyarázható, hogy az egészségtudományi pályák elismertsége, népszerűsége csökken, a hallgatói anyag minősége az utóbbi években folyamatosan romlik (pl. a növekvő hallgatói létszámmal együtt jár az alacsony felvételi pontszám). Abszolút számokban nézve a vizsgaeredményeket, 2000-ben 10 tantárgy szerepelt a szigorlati tárgyak között. Összesen 471 alkalommal szigorlatoztak a hallgatók, ebből elégtelen vizsga nem volt és 297 eredmény jeles rendű lett. 2001-ben a 442 szigorlati vizsgaeredményből 1 hallgató eredménytelenül szigorlatozott, de a hallgatók eredményének több mint a fele (252) jeles rendű lett. Az elégtelen vizsgázók száma 2002-ben volt a legmagasabb (8 hallgató a 494 vizsgaeredményből). Ebben az évben a jeles vizsgázók száma is csökkent, csak 164 volt. 2003-ban 7 hallgatónak volt elégtelen eredménye a szigorlaton. 451 vizsgaeredményből 129 jeles eredmény született. 2005. nov. 18. 8

2004-ben szigorlati eredmények alakulása: 178 vizsgaeredményből 73 jeles eredmény született, és 3 hallgató nem tudta teljesíteni elsőre a szigorlati követelményeket. 3. A kompetenciákat alapvetően meghatározó tantárgyak esetében hasonló oktatási területeknek megfelelő csoportátlagok jellemzőek, melyek lényegesen nem változnak. A munkaerőpiaci visszajelzések minden vonatkozásban legalább minimális szinten elismerik az oktatás sikerességét. 1.3.g. A szak hallgatói létszámának alakulása A hallgatói létszám összességében enyhén növekvő tendenciát mutat. Az adott évfolyamra beiratkozott hallgatók száma 2000. okt. 15. 2001. okt. 15. 2002. okt. 15. 2003. okt. 15. 2004. okt. 15. I. évfolyam 59 77 53 69 72 II. évfolyam 51 57 65 55 65 III. évfolyam 49 47 53 60 55 IV. évfolyam 45 47 46 54 60 A 2000/2001-es tanévben felvett 59 fő közül 54-en szereztek diplomát, tehát a lemorzsolódás 5 fő volt. A 2001-ben felvett hallgatók közül 17-en nem fejezték be meghatározott időre tanulmányaikat. A kreditrendszerben induló hallgatók lemorzsolódásáról és ennek okairól jelenleg nem rendelkezünk kimutatással. 3. A szakra jelentkezők létszáma stagnál vagy nő. Összességében jellemző a létszámadatok stagnálása. A lemorzsolódás átlagos. 1.3.h. A szak hallgatóinak TDK, egyéni kutatási, demonstrátori tevékenységei A Védőnő Szak hallgatói a Karon folyó Tudományos Diákköri Tevékenység kezdeteitől aktívan részt vesznek a TDK munkában. A részvételi arány szakunk tekintetében évenként változó képet mutat. Szakunk vonatkozásában elmondható, hogy a hallgatók igen jó eredményekkel szerepelnek a helyi TDK Konferenciákon, helyezést érnek el és továbbjutnak az Országos TDK konferenciára. A leggyakrabban választott kutatási témák a védőnői módszertan, egészségfejlesztés, pszichológia, szülészet-nőgyógyászat és gyermekgyógyászat tárgyköréből kerülnek ki. A témavezetők zömében a főiskolai kar főállású oktatói, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Jósa András Kórház gyakorló orvosai. A 2000/2001-es tanévtől a 2004/2005-ös tanévig a helyi TDK Konferencián bemutatott pályamunkák számát és az eredményeket az alábbi táblázat mutatja: 2005. nov. 18. 9

Évek A benyújtott TDK dolgozatok száma Helyezést elért dolgozatok száma Az intézményi TDK konferenciára Az országos TDK konferenciára Az intézményi TDK konferenciára Az országos TDK konferenciára 2000/2001 2 0 1 0 2001/2002 2 0 0 0 2002/2003 1 0 1 0 2003/2004 4 0 2 0 2004/2005 7 2 2 0 Az OTDK-n kívül hallgatóink meghívást kaptak más hazai TDK rendezvényekre (pl. SE-EFK) és lehetőségük volt a határon túl is bemutatni kutatási eredményeiket az Ungvári Nemzeti Egyetemen és a Nagyváradi Partiumi Egyetemen az ott megrendezésre került TDK konferenciákon. A főiskolai kar Tudományos Diákköri Tanácsának lehetősége nyílt pályázat keretében támogatni a hallgatók kutatási tevékenységét. A Védőnő Szakról három hallgató nyújtott be pályázatot, melyet a bírálók pozitívan értékeltek, megkönnyítve így hallgatóink TDK-s tevékenységét. Elmondhatjuk, hogy a védőnő hallgatók felismerték a tudományos diákköri munkában rejlő szépségeket és egyre aktívabban veszik ki részüket hallgatói tudományos munkából. Szakunkon a demonstrátori tevékenység a 2003/2004-es tanévben kezdődött az alábbi táblázatban bemutatottak szerint. Félév Fő Évfolyam 2003/2004. I. félév 1 IV. évfolyam 1 IV. évfolyam 2003/2004. II. félév 1 III. évfolyam 1 IV. évfolyam 2004/2005. I. félév 1 IV. évfolyam 1 III. évfolyam 1 IV. évfolyam 2004/2005. II. félév 1 III. évfolyam Demonstrátoraink a Védőnői Módszertani Tanszék munkájába kapcsolódtak be, többek között a védőnői módszertan, egészségpedagógia, egészséges csecsemő gondozása nevelése táplálása tantárgyak gyakorlatainak előkészítésébe, szervezésébe és lebonyolításába. A demonstrátori pályázatot benyújtó és elnyerő hallgatók munkájukért demonstrátori ösztöndíjat kapnak. 4. A szak működésében a TDK munka, a hallgatók kutatásba és oktatásba való bevonása az országos viszonylathoz mérten átlagos, egyes területein átlag feletti és a szak tudatos tevékenysége következtében növekvő. 2005. nov. 18. 10

I.3.i. Lépések az Egészségügyi Gondozás és Prevenció alapszak (BSc) Védőnő szakirány indítására Az Európai Felsőoktatási Térség létrehozásának irányelveit, a Bolognai Folyamat elindítását a Bolognai nyilatkozat alapozta meg 1999-ben. A nyilatkozat tartalmazza új képzési rendszer bevezetését, minőségbiztosítást és az oklevelek kölcsönös elismerését, valamint kétciklusú képzés bevezetését. A szakunk 2005-ben indítja az Egészségügyi Gondozás és Prevenció alapszak Védőnő szakirányát. A védőnő szak a szakindítási kérelem kidolgozását maximális szakmai odafigyeléssel végezte, a MAB előírásainak figyelembevétele mellett. A tantárgyak, tantárgyleírások készítéséhez két fontos dolgot tartottunk követendőnek. Egyik: az alapszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírást. A másik fontos cél volt, hogy a védőnő magas szintű, egészségorientált, prevenciós, humánus szemléletű, segítő értékrend alapján végzett, családközpontú gondozás végzésére legyen képes. Magas szintű elmeléti szakember képzése is fontos szerepet kap. 2004. augusztus 31-én az Egészségügyi Gondozás és Prevenció Alapképzési (BSc) Szak Védőnő szakirány szakindítási kérelmét beadtuk. A MAB 2004/8/VIII/78. sz. határozata támogatta az Egészségügyi Gondozás és Prevenció Alapszak indítását. A 2005/2006-os tanévben Egészségügyi Gondozás és Prevenció Alapszak Védőnő szakiránnyal megkezdtük az oktatást. A Védőnő szak rendelkezésére álló humán erőforrás és a Kar/Szak infrastruktúrája a többciklusú felsőoktatási képzés keretein belül az alapképzés követelményeit teljesíteni tudja. Célunk, hogy az alapszakon végzett hallgatók MSc képzésben (mesterképzésben) is folytathassák tanulmányaikat. Terv szerint az alapszakon végzett hallgatók a Népegészségügyi Iskola mesterszakain tanulhatnak tovább. 2005. nov. 18. 11

II. MŰKÖDÉS II.1 Az intézmény (karok, szervezeti egységek) vezetőinek vezetési stílusa: II.1.a. A Védőnő Szak küldetése, jövőképe, értékrendje A Védőnő Szakra vonatkozó képesítési követelményeknek való megfelelés (36/1996 (III.5.) Korm. rend. (módosítva: 77/2002. (IV.13.) Korm. rend.) elősegítése. A minőségbiztosítás és ellenőrzés eszközeivel elősegíteni olyan preventív szakemberképzés megvalósulását, mely munkáját a legkorszerűbb tudományos eredményekre építve végzi, alkalmazkodik az európai egészségügyi ellátás rendszeréhez. A minőségbiztosítás eszközeivel az egészségügyi ellátás rendszerében a társadalmi kihívásokra gyorsan reagáló, széleskörűen konvertálható ismeretekkel rendelkező szakemberképzést valósítjuk meg, amely jelen pillanatban elsősorban a hazai munkaerőpiac támasztotta követelményeknek felel meg, de a távlatokban nemzetközi szintű munkaerőigényeknek meg tudjon felelni. A minőségbiztosítás eszközeivel részt kívánunk vállalni abban a tanítási-tanulási folyamatban, amely az oktató-hallgató személyiségét tiszteletben tartja, magas szintű szakmaiság mellett a hallgatókban olyan attitűdöket alakít ki, melyeknek eredményeként a főiskolai diplomával nem csak saját életüket tudják tudatosan irányítani, hanem alkalmassá válnak a gondozottakat és a közösségek fejlesztését irányítani, vezető személyiséggé válni munkaterületükön. A szak minőségbiztosítását, -fejlesztését, -ellenőrzését baráti együttműködő légkörben kívánjuk megoldani. Ezt mind az oktató-hallgató, mind a munkatársi viszonyban megvalósítani kívánjuk. Ennek a megvalósulását a kínálkozó lehetőségek és a jelentkező feladatok határozzák meg. Mindig a konkrét cél elérésének a legjobb módszerét szeretnénk választani, hogy az eljárások kapcsán minimálisra csökkentsük a konfliktust kiváltó helyzeteket. A szak speciális képzési célja: elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkező, felsőfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi szakemberek képzése, akik az egészségtudomány eredményei alapján, az emberi egészség megőrzésének törvényszerűségeit megismerve gondozzák a társadalom egyéneit és közösségeit, és elősegítik egészségük fejlesztésének lehetőségeit. A védőnő, mint egészségügyi szakember képessé válik: - szakirányú képességének megfelelő szakterületen önálló és felelősségteljes munkavégzésre, - a népegészségügyi állapot feltárására az életminőséget meghatározó biológiai és társadalmi feltételeknek megfelelően, - egészségügyi szükségletek kielégítését célzó meghatározott tevékenységek végzésére önállóan és szükség szerint szakmai csoportokban - önálló munkavégzésre, interperszonális kapcsolatok kialakítására és fenntartására, - az egészségügyi ellátórendszerben és közösségekben hatékony szervezésre, feladatok elvégzésére, adekvát kommunikációra és a kommunikáció megfelelő értékelésére, - kritikus gondolkodásra, - legújabb kutatási eredmények alkalmazására, - szakmai ismereteinek bővítésére, - a szakmai felkészültségének a birtokában képes egész életen át tartó tudásfejlesztésre. 2005. nov. 18. 12

4. A szakon ismert a kar küldetésnyilatkozata, minőségpolitikai irányelvei, stratégiai terve, ezek szerinti tudatos, összehangolt tervezés zajlik. Ez dokumentált és esetenkénti értékelés és visszacsatolás valósul meg. II.1.b. Az intézménnyel (vagy egységeivel) szemben támasztott jelenlegi és jövőbeli igények, elvárások ismerete A kari vezetés a szakkal szemben támasztott elvárásokat, igényeket egyeztette és egyezteti. A jogszabályok változását a Kar folyamatosan követi, és a szak dolgozóinak tájékoztatása erről rendszeresen megtörténik. Az oktatók pedagógiai továbbképzésére a kar vezetése hangsúlyt fektet. 4. A jogszabályok rendszeresen eljutnak minden érintetthez, a belső működéssel kapcsolatos szabályok teljesítése szervezeti szinten kiértékelésre kerül, és rendszeres beavatkozásra is sor kerül. A szakmai észrevételek oktatási rendszerbe építése legalább éves gyakorisággal előfordul, azok figyelembe vétele a tananyagfejlesztés során megtörténik. II.1.c. Az intézmény/egység minőségbiztosítási rendszerének szervezete Minőségfejlesztési és Minőségbiztosítási Bizottság működik a karon. Bizottsági tag a szak egyik dolgozója, a kar által előírt minőségbiztosítási feladatokat rendszeresen ellátjuk, a felmerülő problémákat, hiányosságokat javítjuk, folyamatos az oktatói munka hallgatói véleményezése, és a szak a hallgatók életút-követéses vizsgálatát is folyamatosan végzi. Tudatos tervezéssel folyamatosan javítjuk a saját fead-back rendszerünket, igyekszünk monitorozni elsősorban a képzést (pl. az órák megtartásának felügyeletét órakövetési lapok vezetésével, a gyakorlatokat óralátogatási igazolások készítésével). Éves minőségbiztosítási feladattervet a későbbiekben elkészítjük. 3. A karon a minőségbiztosítás szempontjai szerint kialakított szervezet működik. II.1.d. Az intézmény (egységei) működésének értékelése A szak zavartalan működését segíti a félévente kétszer tervezetten megtartott szaki értekezlet, ahová a nem főállású szaki oktatókat meghívjuk. Ettől függetlenül a megoldandó feladatok érdekében igény szerint szaki megbeszéléseket tartunk. Itt elsősorban az oktatást érintő, valamint szervezési kérdések kerülnek megbeszélésre, megoldásra. A szakon az előadások és a gyakorlatok megtartása folyamatos kontroll alatt áll. A szakon működik évfolyam-felelősi rendszer, mely koordinátori rendszerként működik a hallgatók és a szak dolgozói között. A hallgatók az év folyamán felmerülő egészségügyi, szociális és egyéb problémáikkal is felkereshetik a szak dolgozóit. 2005. nov. 18. 13

4. A tanszékek együttműködése tervezett, a szabályozások az integrált működést lehetővé teszik. Az együttműködés során az információk továbbadása kellő számú csatornán keresztül biztosított. II.1.e. Vezetés kapcsolatai (külső, belső) A Szak vezetése jól kiépített és folyamatos szakmai, oktatási kapcsolatot tart fent a védőnői szolgálat szakfelügyeletével és a társszakmákkal, képviseli a Szak intézményen belüli és kívüli érdekeit. Hangsúlyt fektet a Szak bekapcsolására a hazai szakmai programokba. A Szak vezetője a kari bizottságokba tagokat delegál, melyeknek munkáját folyamatosan nyomon követi. A Szak vezetésének törekvése olyan munkakörülmények kialakítása, amely biztosítja a dolgozók védelmét a pszichés ártalmak ellen, fokozzák a dolgozók megelégedettségét, és ezáltal növelik a munka hatékonyságát. 3. A szak kapcsolatrendszere hazai és külföldi viszonylatban is általános, mely rendszeres értékelés útján kerül fejlesztésre. A szervezett fórumok, testületek, belső információs rendszere tervezett, mely sikeresen működik. A munkatársak együttműködése a szakmai műhelyeken túl is rendszeresen jellemző. II.1.f. Dolgozók munkájának figyelemmel kísérése, motiváció, elismerés A Védőnő Szak és a Védőnői Módszertani Tanszék részéről a dolgozók munkájának segítése, figyelemmel kísérése, tudományos munkára való motiválás egyik legfontosabb feladat. Az oktatók életkor szerinti megoszlása fiatalabb életkor felé tolódott el (3 főiskolai tanársegéd). Fiatal, pályakezdő, tudományos munkára ambicionált oktatók nagy odafigyeléssel végzik munkájukat. A dolgozói elégedettség jó, az oktatók motiváltak és elkötelezettek. 4. A munkatársak személyes képzési tervei a minőségirányítási rendszer keretei között rendszeresen felvételre kerülnek, és szabályozott keretek között általában megvalósulnak. A teljesítmény-visszacsatolás széles körben ösztönzi a munkatársakat. Az új munkatársak kiválasztása is támogatja a szervezet fejlesztését, a tudás korszerűségének biztosítását. II.2. Az intézmény (karok, szervezeti egységek) emberi erőforrásainak tervezése, irányítása és továbbfejlesztése II.2.a. A feladatok végzéséhez szükséges személyi állomány A munkakörelemzés leggyakoribb közvetlen eredménye az írott formában megjelenő munkaköri leírás. A munkaköri leírás a szakon nem csupán formálisan tartalmazza a dolgozók kötelezettségeit és feladatait, hanem a dolgozók e szerint végzik munkájukat. A munkaköri leírás folyamatos aktualizálása megtörténik, ezzel is növelve a munka hatékonyságát. Az új 2005. nov. 18. 14

munkatársak kiválasztása tervezett folyamat, amely a szervezet stratégiai céljait kívánja megvalósítani. A szak ösztönzi és elősegíti az oktatók tudományos fokozatának megszerzését. 4. A munkatársak tevékenysége az együttműködés tapasztalatait veszi figyelembe, és tudatos eszközökön keresztül fejlődik. A hallgatók véleménye a minőségfejlesztés egyik bizonyítható bemenete, a szabályozás alapja. A munkakörök betöltésére olyan eljárás működik, mely a szervezet stratégiai terveinek megvalósítását a jogszabályban minimumként meghatározott elvárásokon túl is biztosítja. II.2.b. A dolgozók szakmai ismereteinek, szakértelmének és felkészültségének meghatározása, szinten tartása és továbbfejlesztése Az oktatók szakmai ismerete, felkészültsége és a főállású dolgozók aránya jónak mondható. 2005. július 1-től a kari struktúra változása miatt a Védőnő szakirány személyi állománya a Pszichológiai Tanszék oktatóival bővült. Ennek eredményeképpen a minősített oktatók aránya az elvártnak megfelelően alakult. A Szak főfoglalkozású alkalmazottainak tudományágak szerinti besorolása Oktató Életkor Beosztás Tudományági besorolás Hegyiné Gyulai Anikó 33 Főiskolai tanársegéd 3.3. Egészségtudományok Jávorné Erdei Renáta 29 Főiskolai tanársegéd 3.3. Egészségtudományok Dr. Kalapos István 51 Főiskolai tanár 3.1. Elméleti orvostudományok Nagy Józsefné 49 Főiskolai tanársegéd 3.3. Egészségtudományok Nagyné Rákóczi Ildikó 40 Főiskolai adjunktus 3.3. Egészségtudományok Dr. Orosz Tóth Miklós 65 Főiskolai tanár 3.2. Klinikai orvostudományok Dr.Battyányi Magdolna 39 Főiskolai adjunktus 3.2. Klinikai orvostudományok Dr. Sárváry Attila 34 Főiskolai docens 3.3. Egészségtudományok Dr. Kiss János 44 Főiskolai docens 5.5. Pszichológiai tudományok Dr. Kovács János 45 Főiskolai adjunktus 5.5. Pszichológiai tudományok Dr. Horváth Andrea 38 Főiskolai docens 5.5. Pszichológiai tudományok Zolnai Erika 37 Főiskolai adjunktus 5.5. Pszichológiai tudományok Oroszné Pál Zsuzsa 35 Főiskolai tanársegéd 5.5. Pszichológiai tudományok Rusinné Fedor Anita 30 Főiskolai tanársegéd 5.5. Pszichológiai tudományok 4. A munkatársak képzettsége és felkészültsége a jogszabályok elvárását biztonsággal teljesíti, helyenként az elvártaknál magasabb. Az új munkatársak felvétele a tudományágakon belüli és a korosztályi megoszlást folyamatosan javítja. A szak korosztály és tudásösszetétele a tudományos teljesítményeket megalapozza. A továbbképzés lehetőségeit tudatos erőforrás-elkülönítéssel teremtik meg. II.2.c. Az utánpótlás tudatos biztosítása A Védőnő Szak hangsúlyozza a kutatásnak a felsőoktatásban betöltött igen fontos szerepét. A szak főállású oktatói közül négy oktató tantárgyfelelősi feladatokat is ellát. Az 2005. nov. 18. 15

utánpótlás tervezett, de korlátozott gazdasági lehetőségek miatt sok esetben akadályokba ütközik. 3. Az utánpótlás biztosítására tudatos tevékenység folyik a problémák megjelenése esetén. Az utánpótlás biztosítás hatására az oktatói állomány szinten tartása biztosított. II.3. Erőforrások kezelése (menedzselése) II.3.a. Infrastrukturális ellátottság Az infrastrukturális ellátottság (mikrobiológiai laboratórium, morfológiai laboratórium, védőnői módszertani szaktanterem, gondozási szaktanterem, tankonyha) megfelelőek ahhoz, hogy a szak teljesíteni tudja az alapképzésben előírt követelményeket. Oktatási helyiségek magas színvonalon, jól felszereltek. Az oktatók számára az oktatás feltételei magas színvonalon biztosítottak (személyi számítógép, laptop). Korszerű gyakorlótermek állnak a hallgatók rendelkezésére. 4. Az oktatási munkát az infrastrukturális ellátás biztosítja, a fontosabb területeken korszerű feltételek adottak a működéshez. II.3.b. Az oktatás és kutatás infrastruktúrája (tudományáganként) Az oktatás és a kutatás infrastruktúrája a főiskolai kar és a hozzátartozó oktató intézményekben, városi, megyei könyvtár, orvosi könyvtárakban adva van. A főiskolai kar valamennyi számítógépén az internet, mint információforrás elérhető. A hallgatók által a szakkönyvtárak kihasználtsága jó. A szakkönyvtárunkban elérhetőek az egészségtudományi és társadalomtudományi területen megjelenő legfontosabb szakkönyvek és szakfolyóiratok. A szaktantermek, laborok, oktatótermek kihasználtsága maximális, szorosan illeszkedik az órarendi felosztáshoz. 5. Az infrastrukturális ellátás élvonalbeli kutatási tevékenységet tesz lehetővé, és ebbe a hallgatók bevonását is lehetővé teszi. II.3.c. Az információ és a tudás menedzselése A hallgatók információval való ellátottsága és az oktatók (mind főállású, mind nem főállású) közötti elektronikus levelezés is jól működik. Az elektronikus úton történő kommunikáció biztosítására adottak a lehetőségek. A szak a dolgozók képzésére történő 2005. nov. 18. 16

ráfordítást nem költségként, hanem befektetésként kezeli, bár a képzésre fordított összeg nem fedezi az igényeket. A tudás menedzselése a szak működésében prioritást élvez. 5. Az informatikai rendszer magas színvonalú, megoszlása és kihasználhatósága egyenletes. Az információmenedzselés a vezetői eszközök kiemelten támogatott eleme. II.3.d. A rendelkezésre álló személyi és infrastrukturális kapacitás kihasználtsága A szakon oktatók leterheltsége és kihasználtsága teljes mértékű. A szakon dolgozók az oktatás mellett egyéb tevékenységet is végeznek. A rendelkezésre álló infrastrukturális elemek elősegítik az oktatók tevékenységét. 5. Az oktatók, illetve az eszközök és infrastrukturális elemek terhelése összehangolható, arányos, teljesítményre ösztönző. A minőség fejlesztésére a személyi és az infrastrukturális tartalékok adnak biztosítékot. II.4. A folyamatok (oktatás-kutatás) módszeres megtervezése és menedzselése II.4.a. Az oktatás, kutatás szervezése Az intézmény életében kari szinten létrejött új szabályozási rendszerről folyamatosan kapjuk a tájékoztatást (Kari Tanácsülések jegyzőkönyvei). A kar által hozott szabályok a szakok számára jól ismertek, ezek betartása szaki, tanszéki szinten megtörténik. A kari szinten működő oktatásfejlesztési bizottságba, tanulmányi és kreditátvételi bizottságba a szak oktatókat delegál. 4. Az oktatásfejlesztésre szabályozott működés került leírásra, mely a jogszabályi minimumokon túl teret ad a nyomon követhető dokumentálásra, a kompetenciák arányos elosztására és a felülvizsgálatára is. A gyakorlatban az előírások betartása általában megvalósul. II.4.b. A folyamatok szükség szerinti továbbfejlesztése Vezető és beosztott oktatóink kutatása az eredményességet tekintve lehetne kedvezőbb is, nagyobb lehetőséget kellene találni a hallgatókkal közösen nagy volumenű kutatásokba való bekapcsolódásra. A szükséges feltételeket a kar vezetői szinten biztosítaná, ehhez a megfelelő pénzügyi finanszírozást hozzárendelné. Jövőben pályázatok útján is szeretnénk anyagi forrást biztosítani a kutatásainkhoz, amennyiben a TDK kereteibe bevonhatók a hallgatók. 2005. nov. 18. 17

4. A folyamatok időszerűségének, összhangjának és megfelelőségének értékelése tudatos, mely széleskörű, az érintettek körét jól reprezentáló mintán tájékozódik. Ennek alapján a vezetés erre kidolgozott szabályozás alapján feladatának látja a fejlesztéseket. II.4.c. Az oktatás, kutatás, valamint a szervezés szabályozottsága, szabályozás ismertsége, betartása, dokumentáltsága, a felmerülő problémák, hiányosságok kezelése Az oktatásra vonatkozó dokumentációnk megfelelő. A különböző szintű szabályozásoknak megfelelően készítjük oktatási terveinket, tanterveinket, mintatanterveinket. A tantárgyi programok és tematikák a hallgatók rendelkezésére állnak. Az órarendet a Tanulmányi Osztály az évfolyamfelelősökkel közösen készíti. Oktatásszervező nincs a szakon, ezért több feladat hárul az évfolyamfelelősökre a szak koordinálásával kapcsolatosan. Az órarendek szerinti ellenőrzés szúrópróbaszerűen szaki szinten is megtörténik. 4. Az oktatásszervezésre szabályozott működés került leírásra, mely a jogszabályi minimumokon túl teret ad a nyomon követhető dokumentálásra, a kompetenciák arányos elosztására és a felülvizsgálatára is. A gyakorlatban általában az előírások betartása megvalósul. Kutatásszervezésre belső szabályozottság nincs. II.4.d. Az elitképzés A Védőnő Szak hallgatói a karon folyó Tudományos Diákköri Tevékenység kezdeteitől aktívan részt vesznek a TDK munkában. A részvételi arány szakunk tekintetében évenként változó képet mutat. Szakunk vonatkozásában elmondható, hogy a hallgatók igen jó eredményekkel szerepelnek a helyi TDK konferenciákon, helyezést érnek el és továbbjutnak az országos TDK konferenciára. A főiskolai kar Tudományos Diákköri Tanácsának lehetősége nyílt pályázat keretében támogatni a hallgatók kutatási tevékenységét. A védőnő Szakról három hallgató nyújtott be pályázatot, melyet a bírálók pozitívan értékeltek, megkönnyítve így hallgatóink TDK-s tevékenységét. 2000-2005-ig az intézményi TDK konferenciára összesen 12 védőnő hallgató nyújtotta be dolgozatát, és 6 hallgató ért el helyezést. 4. Az elitképzés a szakon több formában is megvalósul, helyenként javuló tendencia mellett. 2005. nov. 18. 18

II.4.e. A kutatás és fejlesztés eredménye az oktatásban Az oktatók a tantárgyakhoz kapcsolódó új kutatási eredményeket az oktatásukba beépítik, lehetőséget adnak arra, hogy a hallgatók ne csak az óra keretén belül, hanem konferenciákon, tudományos szimpóziumokon és egyéb szakmai rendezvényeken való részvétel révén is megismerkedjenek a legújabb kutatási eredményekkel. 3. Az oktatási anyagok el nem hanyagolható része rendszeresen a kutatási és fejlesztési tevékenység témaköreiből bővül. Ezek a tananyagban jóváhagyott módon megjelennek. II.5. A partnerek véleménye a szervezetről és teljesítményéről II.5.a. Felhasználói partner elégedettség vizsgálat A partnerelégedettségi vizsgálat folyamatos, de nem széleskörű. A kapcsolattartás legfőbb elemei a szakmai gyakorlatok szervezése kapcsán valósulnak meg. A vezető és az oktató védőnőkkel, valamint az intézmények vezetőivel, a kórházi osztályok főorvosaival, vezetőivel, vezető szakdolgozóival az információcsere közvetlen módon valósul meg. A gyakorlóhelyek, terepgyakorlatok nagyon sok esetben úgy kerülnek kiválasztásra, hogy a hallgató szeretné ezeket a terepeket későbbiekben munkahelyéül választani. A képzéssel kapcsolatos véleményeket és segítő szándékú javaslatokat közvetve a gyakorlatról visszatért hallgatóink a Szakmai gyakorlat elemzése kapcsán elmondják. Kérdőívvel is szondáztuk a felhasználói elégedettséget. A 2004. évben a munkáltatókat kérdeztük meg a képzésünkkel kapcsolatosan, és munkáltatói részről az elégedettségi vizsgálat pozitív képet mutat. A szakmai véleményezés a vezető és oktató védőnők részéről folyamatban van, és a MAB javaslata alapján kérdőívvel a későbbiekben is megkeressük a szakmai testületeket és a dolgozó védőnőket. A hallgatók végzés utáni életpálya-vizsgálata és annak értékelése is megtörtént. A kérdőívek feldolgozását követően a személyes visszajelzések az oktatással kapcsolatosan jó eredményt mutatnak. 4. A partneri kapcsolatrendszer széles területekre terjed ki, melyet az intézmény vezetése rendszeresen értékel. Ennek eredményeit felhasználják a kapcsolatok fejlesztésére. II.5.b. A hallgatók oktatás véleményezési rendszere, eredményeinek hasznosítása A hallgatók oktatásvéleményezési rendszere a korábbi években oktató-hallgató fórumon történt. Ez a fajta véleménynyilvánítási mód több alkalommal megtörtént, de a hallgatói passzivitás miatt nem volt teljes körű. A szak elvégezte az oktatók hallgatói véleményezését önkéntes alapon, évfolyamonként, de a hallgatók itt sem nagyon éltek a lehetőséggel. Az elektronikus véleménynyilvánítási lehetőségeket nagyon kevés hallgató használta ki, éppen ezért ebből okulva elkezdtük a nyomtatott forma alkalmazását. Így talán a hallgatók nagyobb számban nyilvánítják ki a véleményüket. 2005. nov. 18. 19

4. A hallgatók véleményezése az oktatás egészére vonatkozó kérdőíves megkérdezéssel, reprezentatív minta alapján, de nem teljes körben zajlik. A minőségfejlesztés keretében a felmérések eredményei felhasználásra kerülnek. II.5.c. Dolgozói elégedettség mérése A dolgozói elégedettség mérése a szakon szóbeli visszajelzés kapcsán közvetve történik. Eddig még nem készült dolgozói elégedettségi vizsgálat sem a főállású dolgozók, sem pedig a külső oktatók körében. Célszerűnek tartanánk a fejlesztés és a minőségbiztosítás szempontjából egy elégedettségi vizsgálatot készíteni, amely konkrét kérdések kapcsán illetve egyéb pszichológiai módszerekkel vizsgálná a dolgozók elégedettségét, és segítene a véleménynyilvánítás és a javító szándékú kritika megfogalmazásában. 3. A dolgozók véleményezése részlegesen és esetileg történik. Az értékelésekre történő beavatkozás annyi, hogy az eredményeket közvetítik az érintettek felé, és a kritikus esetekre korrekciós, vagy megelőző intézkedések történnek. II.6. Az intézmény kulcsfontosságú eredményei, mutatói II.6.a. A szervezet kulcsfontosságú eredményei Évek Oklevelet szerzett hallgatók száma 2000 56 2001 44 2002 47 2003 45 2004 54 A vizsgált periódusban a szakon 246-an szereztek főiskolai oklevelet. A 2000/2001-es tanévben felvett 59 fő közül 54-en szereztek diplomát, tehát a lemorzsolódás 5 fő volt. A 2001-ben felvett hallgatók közül 17-en nem fejezték be meghatározott időre tanulmányaikat. A kreditrendszerben induló hallgatók lemorzsolódásáról és ennek okairól jelenleg nem rendelkezünk kimutatással. A hallgatók teljesítménye változó, az elmúlt években teljesítménycsökkenés figyelhető meg. 4. Az összesített létszámadatok, a lemorzsolódás, a tudományos kutatások eredményei szerinti stagnáló tendenciák legalább egyikének vonatkozásában javuló a változás trendje. 2005. nov. 18. 20