Területi államigazgatási szervek együttműködésének kezdeti tapasztalatai, különös tekintettel a hatósági tevékenységre

Előterjesztés: 2008. április 22. ülésre Területi államigazgatási szervek együttműködésének kezdeti tapasztalatai, különös tekintettel a hatósági tevékenységre Előterjesztő: Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Elemző Értékelő Bizottsága

Tartalomjegyzék 1. KÖZIGAZGATÁSI TÉR BEMUTATÁSA 3 1.1. A RÉGIÓ FŐBB JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA 3 1.1.1. A terület 3 1.1.2. A gazdaság 3 1.1.3. A lakónépesség 7 1.2. TERVEK, STRATÉGIÁK 8 2. KÖZIGAZGATÁS 11 2.1. ÖNKORMÁNYZATOK, TÁRSULÁSOK 11 2.2. TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK 12 2.2.1. Regionális reform megvalósítása 12 2.2.2. A RÁK tagjai feladat-ellátás szervezetének alakulása 14 2.2.3. Az államigazgatási hatósági tevékenység súlya, nagyságrendje a szervezet által ellátott feladatokon belül 17 2.2.4. Az államigazgatási feladatot ellátó szervek által végzett hatósági ellenőrzések száma, tapasztalatai, ellenőrzési módszerek 21 2.2.5. Az államigazgatási feladatot ellátó szerveket érintő ügyféli panaszbeadványok, közérdekű bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága 24 2.2.6. A regionális átalakulás hatása a hatósági feladatellátásra 25 3. TERÜLETI KOORDINÁCIÓ 29 4. TAPASZTALATOK 35 2

i tér 1. Közigazgatási tér bemutatása 1.1.1. A terület 1.1. A régió főbb jellemzőinek bemutatása A Közép-Dunántúl három megyét: Fejért, Komárom-Esztergomot és Veszprémet öleli fel, mint egy 11 116 km 2 nagyságú területen. A legnagyobb Veszprém, a legkisebb Komárom-Esztergom megye. Számos említésre méltó kultúrtörténeti emlék található a régióban. A Közép-Dunántúlt, - három, a magyar államiság szempontjából kiemelkedő történelmi események színhelyéül szolgáló városa: Esztergom, Székesfehérvár és Veszprém miatt - szokták királyi régiónak is nevezni. 1 E jeles történelmi helyek mellett másik jellemzője változatos természeti környezete. Érinti ezt a tájat a Kisalföld síksága, a Bakony-, a Vértes-, a Gerecseés a Pilis hegyvonulata, a Duna, a Balaton, a Velencei-, és a tatai Öreg tó. Két nemzeti parkja a Balaton felvidéki Nemzeti Park, a Duna- Ipoly Nemzeti Park, ezen túl számos védett természeti területe is van. A régió gazdag ásványkincsekben, az ország legnagyobb kiterjedésű vízkészletével rendelkezik, termőföldi adottságai jók, szőlőkultúráját hét történelmi borvidék jellemzi. Régió területe 11236, 43 km2 4612,59 4358,76 Fejér Komárom Veszprém 2265,08 1.1.2. A gazdaság A gazdasági fejlődés ütemét nagymértékben befolyásolja a közlekedési infrastruktúra, mert az új építésű vagy fejlesztett út csökkentheti a szállítási költségeket, ezzel pedig növeli a vállalkozások és háztartások termelékenységét. 1 Esztergom: 1000-ben Istvánt itt koronázták királlyá. István király uralkodásától a XIII. század elejéig itt működik az ország egyetlen pénzverdéje. Ekkor épül ki az esztergomi vár, amely 1241-ig (a tatárjárásig) királyainak székhelye, de nemcsak a magyar állam, hanem az egyház, és egyúttal Esztergom vármegye központja is. Az esztergomi érsek az István király által alapított tíz püspökség feje, és kizárólagos joga a királyok koronázása. Székesfehérvár: István emelte Fehérvárt várossá. Évente kétszer tartottak itt királyi törvénykezési napot. A magyar királyok koronázási és temetkezési helye. 43 magyar királyt koronáztak, és 15 királyt temettek Fehérváron. Veszprém Szent Mihály Székesegyházat az államalapító István királyunk bajor származású felesége, Boldog Gizella királyné emeltette. Ezt követően a mindenkori magyar királyné lett a székesegyház kegyúrnője, a várban királynéi palota épült ezért is nevezik Veszprémet a Királynék Városának 3

i tér A régióban a közlekedési infrastrukturális háttér az országosnál magasabb színvonalú. Mind közúton, mind vasúton jól megközelíthető, területét több nemzetközi közlekedési folyosó szeli át. A személygépkocsi állomány 2006. év végén megközelítette a 328 ezret. Ezer lakosra 296 személygépkocsi jutott, amely 28%-os növekedést jelent 2000-hez képest. Bár úthálózata sűrű, mely fontos ipari csomópontokat, idegenforgalmi szempontból kiemelt üdülőkörzeteket köt össze, de elsősorban a fő közlekedési utak fejlettek, a mellékutak fejlesztésre szorulnak. A régió vasúton is könnyen elérhető (Budapest Hegyeshalom, Budapest Szombathely). A korábbi katonai repülőtereken a légi közlekedés lehetősége is biztosított (Pápa, Kecskéd, Esztergom). A Duna jelentős mennyiségű ipari, továbbá nemzetközi, vízi közlekedésre is alkalmas utat biztosít (Komárom Esztergom, Fejér megye). 2007. jelentős fejlesztéseket hozott a közlekedésben: Az útépítések területén kiemelkedő feladatként jelentkezett a kormány gyorsforgalmú úthálózat fejlesztési programja keretében megvalósuló, M6 autópálya Dunaújváros és Fejér megye megyehatára közötti szakaszához kapcsolódó országos közúti csomópontok, útkorrekciók és az autópályával párhuzamos és az azt keresztező földutak engedélyezési eljárásainak lefolytatása. Megkezdődött a Székesfehérvárt nyugatról elkerülő 63. sz. főút III. IV. szakaszának építési engedélyezési eljárása és a 8. sz. főút Csór elkerülő szakasz végleges forgalomba helyezési eljárása. Befejeződött a 8. sz. főút és a 72. sz. főút keresztezésének külön-szintű csomóponttá történő átépítés engedélyezése. Kiadásra került a 62. sz. főút Perkáta elkerülő szakaszának építési engedélye (1 híddal), az Európai Uniós támogatással megvalósuló Velence vasútállomás átépítésével összefüggő közlekedési létesítmények (aluljáró, útkorrekciók, csomópontok, kerékpárutak) engedélye és a Székesfehérvár - Börgönd repülőtéri bekötőút és kapcsolódó létesítményeinek építési engedélye. Megkezdődött Veszprémben a Multifunkcionális rendezvénycsarnokhoz kapcsolódó közlekedési létesítmények építése. Jelentős feladat volt a bevásárló központok, kereskedelmi létesítmények közlekedési létesítményeinek engedélyezése: ALDI, LIDL Élelmiszer Áruház, Park Center Áruházak és SPAR áruház, Plusz Áruház, CBA Áruházak és Hofer Áruház. Forgalomba helyezték Székesfehérváron az autóbusz-állomás közlekedési létesítményeit, Tatabányán a Győri úti PLAZA Áruház és az alatta kiépített autóbusz pályaudvar közlekedési létesítményeit, valamint a tatai és sümegi TESCO Áruházak közlekedési létesítményeit. Jelentős feladat a GKM által kiírt és az EU-s pályázatokon nyert támogatásokból, a Dömös és Esztergom között, a Tát és Nyergesújfalu között, a Velence-Gárdony között, Abán a Kossuth és Fehérvári utcák mellett és Baracskán a Vasút u. mellett építendő kerékpárutak engedélyezési eljárásai, amelyek egy része jelenleg még folyamatban van. Hét szakaszra bontva került kiadásra az Ajka Kistérségi Többcélú Társulás Költségvetési Intézetének a Hanság Balaton felvidéki kerékpárút elnevezéssel futó kerékpárúti szakaszokra, valamint az Agárd - Dinnyés között két szakaszra bontva az építési engedély. 4

i tér Befejeződött a Tapolca Diszel közötti kerékpárút I. ütem kivitelezése és lefolytatásra került a forgalomba helyezési eljárás, valamint befejeződött a II. ütem engedélyezési eljárása. Kiadásra került a Pápa-Tapolcafő települések közötti kerékpárút építési engedélyének módosítása és befejeződött a Zirc Vasút u. és Alkotmány u. közötti gyalog- és kerékpárút építési engedélyezési eljárása. Folyamatban van a Várpalota kistérség déli szakasz (Berhida-Vilonya között) kerékpárút építési engedélyezési eljárása. A 6. sz. főút rehabilitációs munkáinak keretében, az elmúlt évben engedélyezett 3 db híd közül 2 db-ot helyeztek forgalomba. Az év folyamán 13 db 30m szabad nyílást meg nem haladó híd építési engedély került kiadásra és jelenleg folyamatban van 6 híd engedélyezése. A forgalomtechnikai területen a 2004-2006. évekre vonatkozó, vasúti átjárók biztonságnövelő beruházásainak a Nemzeti közlekedési Hatóság jogelődje a Közlekedési Főfelügyelet és a MÁV Rt. Vezérigazgatóság által egyeztetett a 2006. évre ütemezett félsorompós kiegészítések végrehajtása 2007. évre került elrendelésre. Ez a régióban 6 db vasúti átjárót érintett. A 2007. december 15-ei határidővel előírt feladat végrehajtása csak 1 vasúti átjárónál történt meg, a többi átjárónál a közbeszerzési eljárás elhúzódása miatt várhatóan 2008. március 31-ig kerülnek felszerelésre az előírt félsorompók. Az Európai Uniós projekt keretében megvalósuló Budapest - Murakeresztúr vasútvonal 160 km/ó sebességre történő felemelése is érintette a terület közlekedését. EU pályázat keretében 5 db vasúti átjáró építésének engedélyezése van folyamatban. A Hajmáskér - Balatonfűzfő vasútvonal átalakítását érintő vasúti átjárók biztosítási mód meghatározási eljárásainak helyszíni szemléi megtörténtek, jelenleg a hiányok pótlása van folyamatban. Befejeződött a 29. sz. Szabadbattyán - Tapolca vasútvonalon lévő vasúti átjárók időszakos felülvizsgálata, továbbá az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a nyári üdülőidény beindulása előtt lezajlott a Velencei-tavi vasúti átjárók és gyalogos vasúti átjárók felülvizsgálata, a hiányosságok megszüntetésére intézkedések történtek. Folyamatosan nő a közüzemi csatornahálózattal rendelkező települések száma, mára a lakások 72,5%-a csatlakozik a szennyvízcsatorna hálózatba (országosan 67,4%). 5

i tér Közép-Dunántúl az országos GDP 10,3%-át állította elő, amivel a második a régiók sorában. A régiós GDP-hez Fejér megye hozzájárulása a legnagyobb (39,3%). Egy főref jutó GDP éss nettó jövedelem regionális különbsk nbségei 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 GDP Nettó jöv. K.M.o. Ny.d.t. K.d.t. D.d.t. D.alf. É.M.o. É.alf Ugyanakkor Komárom-Esztergom megye az átlagosnál nagyobb mértékű gazdasági fejlődésének köszönhetően az ország második legfejlettebb megyéje, a régión belüli részaránya pedig 34,5%-ot ért el. Veszprém megye gazdaságát a stagnálás jellemzi, hozzájárulása a GDP-hez 26,2%. A régió - Nyugat-dunántúli Régió után - a harmadik, az egy főre jutó nettó jövedelem szerinti rangsorban is. Mindhárom megyében, az országos átlagnál jóval magasabb a bruttó hazai termék előállításában meghatározó súlyt képviselő ipar részaránya, ami elsősorban a gépipai multinacionális cégek jelenlétének köszönhető. A nyereség szerinti top 500- ba tartozó cégek közül a főváros, Pest, illetve Győr-Moson-Sopron megyék után Komárom Esztergom és Fejér megye következik. Ugyan ez a sorrend a megyék legnagyobb nyereségű cégei összesített adózott nyereségei szerint is (Budapest: 1532, Pest: 212, Győr Moson Sopron: 151, Komárom Esztergom: 105,3, Fejér: 98,2 milliárd forint). A nyereség g szerinti top 500-ba tartozó cégek megoszlása sa 250 200 150 100 50 0 B.pest Pest Győr Vas Zala Fejér Komárom Veszprém Somogy Tolna Baranya Bács Csongrád Békés Hajdú Jász Szabolcs Heves Borsod Nográd A Közép-dunántúli Régió 27 Ipari parkkal rendelkezik. A legtöbb (11) Komárom- Esztergom megyében van, mellette Fejér (10) és Veszprém (7) alig marad el. Az ipari parkok mellett több kiemelkedő ipari központtal is rendelkeznek. A multinacionális ipar mellett, mind a három megyére jellemző, hogy az ipari és a mezőgazdasági önálló hazai vállalkozások száma - az országos régiós rangsor 6

i tér szerint - az utolsó helyen van. Fejér, illetve Komárom Esztergom megyében az országos átlag (3,1%) alatt van a megyei kereskedelmi-, és iparkamarák taglétszám aránya, a regisztrált vállalkozások között (2-2,6%). Veszprém megye éppen eléri az átlagot. A régióban 2006-ban több mint 129 ezer gazdasági szervezetet regisztráltak, melyek hattizede egyéni vállalkozás. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma (vállalkozási aktivitás) átlagosan 108, a régión belül azonban nem egységes. Legtöbb, elsősorban kisebb vállalkozás, a legkevesebb multinacionális céggel rendelkező Veszprém megyében található. A kiemelkedő történelmi és természeti értékekre épülő turisztikai szektor a középdunántúli régió gazdaságának egyik húzóágazata. Az itt található kiemelt üdülőkörzetek Balaton, Velencei tó, Dunakanyar jelentős idegenforgalmat bonyolítanak. 2006-ban a régió kereskedelmi szálláshelyeire 737 ezer vendég ebből 214 ezer fő külföldi érkezett, és több mint 2,3 millió vendégéjszakát töltött el ott 1.1.3. A lakónépesség A Közép-Dunántúlt alkotó három megyében 2007. elején 1, 1 millióan éltek, 429 ezren Fejér, 315 ezren Komárom-Esztergom, 364 ezren Veszprém megyében. A népsűrűség (100 fő/km2) a vidéki átlagot meghaladja, ezzel a központi régió után az ország legsűrűbben lakott térsége, de megyénként jelentős eltérésekkel. A legsűrűbben lakott települései Komárom Esztergom megyének vannak. Allando nepessegg megoszlasa sa a regir giobanban (2007) 1 851 200 fof Népsűrűség 160 140 33% 28% 0% 39% Fejér Komárom Veszprém 120 100 80 60 40 20 0 Fő/km2 Fejér Komárom Veszprém A régió lakossága az országoshoz hasonlóan -, de annál kisebb mértékben fogy. 2001 óta 1,2%-kal nőtt a városok népessége, miközben a községekben élő lakosok száma 2,2%-kal csökkent. Az urbanizáltság mértéke (59,1%) azonban elmarad az országosan jellemzőtől. A népességszám változását a népmozgalmi folyamatok alakítják. Az élveszületések száma az elmúlt években emelkedett, 2006-ban 10 462 gyermek született, az élveszületési arányszám (9,4 ezrelék) azonban elmarad az országosan jellemzőtől. A halálozások száma inkább növekvő tendenciát mutat. 7

i tér 2006-ban mintegy 14 ezren hunytak el, a halálozási arányszám (12,6 ezrelék) a Nyugat-Dunántúlt követően a legkisebb. A vándormozgalom az elmúlt hat évben folyamatosan mérsékelte a népességfogyást. Megyénként azonban eltérő a letelepedési kedv. Fejér, és Komárom-Esztergom megyék jelentős vándorlási többletet realizáltak, Veszprém megyében a belföldi vándorlás népességvesztést eredményezett. A legsűrűbben lakott Komárom Esztergom megyében legtöbben a 40-50 év közötti nők, legkevesebben a 90 év feletti férfiak vannak, a legnagyobb létszámú korosztály 30-35 éves. A régió lakosságának korosztály szerinti megoszlása kedvezőnek mondható. Ennek következtében az eltartott népesség rátája (43,2%) a legkedvezőbb az országban. Az ország régiói közül a közép-dunántúli régió munkaerőpiaca a második legkedvezőbb az 58,1%-os aktivitási és 54,6%-os foglalkoztatottsági aránnyal. A munkanélküliségi ráta (6,1%) elmarad az országosan (7,5) jellemzőtől. A családok gazdasági aktivitását vizsgálva azt látjuk, hogy nagyobb részben (88%) alkalmazott, vagy nyugdíjas jövedelemből élnek. Háztartásoksok megoszlása sa gazdasági gi aktivitás s szerint a régir gióbanban 37% 1% 8% 3% 51% alkalm. nyugd. munk.nélk vállalkoz egyéb A foglalkoztatottak között a felsőfokú képesítéssel rendelkezők aránya - országos viszonylatban - alacsony kategóriába tartozik (régió: 16,2%) a veszprémi alkalmazottak a legkevésbé képzettek (15%). Az alkalmazottak többsége középiskolai végzettséggel rendelkezik. 1.2. Tervek, stratégiák Az UMFT elfogadásáról szóló 1103/2006 (X.30) számú kormányhatározat szerint a Közép-dunántúl az innovatív megoldások régiója, ahol a versenyképességének javítása érdekében a következő fejlesztések prioritásáról döntött: Elengedhetetlennek értékelte a helyi kis- és középvállalkozásokra alapozott gazdaság innováció-orientált fejlesztését. Szükségszerűnek ítélte, a turisztikai szektor szerkezetváltását. Ennek módja, hogy az a meglévő vonzerőkre, a kiemelkedő történelmi és természeti értékekre: a Balatonra, a Balaton-felvidék és a középhegységek (Bakony, Vértes, Gerecse) természeti kincseire, a történelmi városokra (kiemelten a királyi városok), a gazdag kulturális örökségre, a várakra, múzeumokra és a történelmi borvidékre épülő, innovatív turisztikai termékek 8

i tér bevezetése során, a turisztikai infrastruktúra és marketing korszerűsítésével valósuljon meg. A versenyképesség megalapozásához és fenntartásához - az oktatási rendszer korszerűsítésén túl fontosnak tartotta, a tudatos humánerőforrás- és foglalkoztatás fejlesztését, infrastrukturális hátterének megteremtését, valamint a vele kompatibilis, innovatív szociális- és egészségügyi ellátórendszer fejlesztését. A régión belüli kohézió erősítése érdekében, az alsóbbrendű közúthálózat és a közösségi közlekedési formák támogatását tartotta fontosnak. A kormány által megjelöltek mellett, a régió a lakosság életminőségét a környezetvédelmet szolgáló, helyi léptékű fejlesztések támogatásával kívánta javítani. A Kormány a Közép-dunántúli régió területi és településfejlesztési fókuszában az általa megjelölt növekedési társközpontokat (Székesfehérvár, Veszprém), a regionális decentrumokként működő megyei jogú városokat (Tatabánya, Dunaújváros), valamint az innovációra leginkább alkalmas közép városokat állította. Térségi szinten kiemelte, hogy - a szocialista iparosítás gazdasági, szociális és környezeti örökségével küzdő, - a leszakadóban lévő vagy stagnáló - egyes területeken aprófalvas településszerkezetű -, elsősorban agrárhagyományú, és - a regionális szinten kiemelt és jelentős turisztikai vagy nagy gazdasági növekedési potenciállal rendelkező térségek (Balaton-felvidék, Velencei-tó és Dunakanyar térsége, a 8-as főút térsége) fejlesztése a kiemelt feladat. A régió szerepet vállalt a régiók és ágazatok közötti koordinációban megvalósuló, országosan kiemelt Balaton-térségi és Duna-térségi fejlesztésekben is. A kormány 2007-2008 évi, központi döntése alapján eus pénzből megvalósuló jelentősebb kiemelt programok a turisztikai célpontokat erősítik: Az Esztergomi Bazilika pince rendszerének rendbetétele, A Tatai Eszterházi kastély épületének rehabilitációja, és az Öreg tó vízminőségének javítása, Királyi séta - Történelmi időutazás az ezeréves Székesfehérváron, Kolostorok és kertek a Veszprémi Vár tövében Monostori Erőd Euro - regionális Kulturális és Turisztikai Központ - Külső látogatóközpont Budapest- Kelenföld Székesfehérvár vasútvonal átépítésének I. üteme. Óbuda Esztergom Vasútvonal rekonstrukció A Regionális Fejlesztési Tanács által meghatározott operatív program 2007 2008. évi akció programja a következő prioritásokat tartalmazza: Gazdaságfejlesztés: Iparterületek létrejöttének, gazdasági együttműködésnek és tanácsadásnak a fejlesztésével 9

i tér Turizmusfejlesztés: kiemelt turisztikai területek fejlesztése (Balaton, királyvárosok) turisztikai együttműködések Fenntartható településfejlesztés: településközpontok megújítása, integrált városfejlesztési stratégiák, leromlott település részek rehabilitációja. Környezeti és közlekedési infrastruktúra fejlesztése: települési hulladékkezelés, közösségi közlekedésfejlesztés (2009-ben indul) Humán infrastruktúrafejlesztés A régiósok mellett a megyei és térségi fejlesztési tanácsok is rendelkeznek fejlesztési tervekkel, bár a megyei szint az elmúlt időszakban folyamatosan kiürült, forráselosztó szerep csökkent. Legfontosabb feladata, hogy összehangolja a kormányzat, a kistérség, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. A kistérségek területfejlesztési programokat és koncepciókat fogadnak el, melyekkel összehangolják az önkormányzatok fejlesztési elképzeléseit. Az elmúlt évben az Országgyűlés a 67/2007 (VI. 28) számú határozatával újra fogalmazta a kistérségek fejlettségének kritériumait. Az új szabályozásnak megfelelően a korábban társadalmi, gazdasági, és infrastrukturális elmaradottsága, illetve ipari szerkezetváltása okán kedvezményezett kistérség száma tizeneggyel csökkent. A régió megyéiből két kistérség érintett: a komárom- esztegom megyei Kisbéri, és eszprém megyei Tapolcai kistérség. Az új szabályozás szerint, öt csak hátrányos kistérség maradt (enyingi, sárbogárdi, abai, kisbéri, sümegi) A régió területi államigazgatási szerveinek közös feladat terve nincs. Az egyes területi szervek ágazati irányításnak megfelelő éves tervek alapján készítenek munka és ellenőrzési terveket. 10

2. Közigazgatás Az előző pontban ismertetett közigazgatási tér közügyeit, a bemutatott stratégiák és tervek végrehajtásával, az önkormányzati és államigazgatási szervek - a köztük lévő kapcsolatrendszer alapján - együtt oldják meg. Az elmúlt év (a reform folyamatok miatt) döntő mértékben az államigazgatáson belül idézett elő átfogó változásokat, ellentétben az önkormányzatokkal, ahol nem lépett túl a rendszerszerű működés keretein Közigazgatási feladatellátó helyek száma 2007 társult KT. körjegyz. p. hivatal más szerv állig.szerv 2006 0 50 100 150 200 250. Azon szervezetek, amelyek a Közép-dunántúlon jogszabályok végrehajtásával közhatalmat gyakorolnak, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el csekély kivételtől eltekintve - valamilyen nevesített kapcsolatban állnak a közigazgatási hivatallal. A helyi közügyekben eljáró önkormányzati közigazgatással ellenőrzési, az országos jelentőségű ügyekben eljáró államigazgatási szervekkel felügyeleti és koordinációs típusú kapcsolat áll fenn. A többi területi államigazgatási szerv elsősorban hatósági munkáján keresztül elsősorban az önkormányzatokkal, szakhatósági tevékenységével pedig más területi államigazgatási szervvel áll kapcsolatban. Ezeket - elsősorban az államigazgatási tevékenységre összpontosítva - tekintjük át a következő alpontokban. 2.1. Önkormányzatok, társulások A 2007 elejei közigazgatási beosztás szerint a régió területén 36 város ebből 4 megyei jogú, 365 község található. A három megye eltérő településszerkezeti sajátosságokkal bír. (3.1. sz. melléklet) A községek fele 1000 főnél kisebb lélekszámú aprófalu, amelyek háromnegyede veszprémi település. Fejér és Komárom-Esztergom megyében a nagyobb, népesebb községek dominálnak. A régió területén 91 körjegyzőség működik. A tavalyi évben a települési önkormányzatok 8 esetben hoztak létre új körjegyzőséget, 3 esetben pedig a megszüntetésről döntöttek. 11

A kistérségek száma 26, amelyből legkevesebb település (6-6) az oroszlányi és várpalotai kistérségben van, a legtöbb település pedig az aprófalvas területek egyes körzeteiben (Pápai 49, Ajkai 39) található. Legnépesebbek a megyeszékhelyek térségei, sorrendben a székesfehérvári, tatabányai és veszprémi. Az abai kistérség kivételével, valamennyinek város a központja. Önkormányzatinyzati munkahelyek hivatali forma szerint 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2006 2007 P. Hivatal Körjegyz. Társult KT. 2.2. Területi államigazgatási szervek 2.2.1. Regionális reform megvalósítása A területi államigazgatási szervek 2007. évi feladat végrehajtása a területi refom jegyében zajlott. Az államigazgatási feladatellátás tárgyalása szempontjából megkerülhetetlen ezeknek a változásoknak rövid áttekintése. A 2118/2006. (VI. 30) számú kormányhatározat, valamint a 2006. évi CIX tv. alapján, 2007. január 1-jére a területi államigazgatási szervek regionalizációjának és integrációjának jogi alapjai megteremtődtek, és a Közép-Dunántúlon is végrehajtást nyertek. A reform elsősorban strukturális változásokat hozott, a feladat- és hatáskörgyakorlás terén végrehajtott változások az ágazati specializáció támogatására születtek. Az egyes szervek szervezetében, illetékességében, hatáskörében, valamint az általuk lefolytatható eljárások típusa szempontjából is jelentős változások történtek. Az államigazgatási szervek reformját az ágazati összerendezés, és a sokszínűség jellemzi 12

Területi államigazgatási szervek száma a régir gióban (ágazati bontásban) 70-46 2007 2006 0 20 40 60 80 Eü FVM GKM IRM KVM MEH OKM ÖTM PM SZMM A három megye területén működő területi államigazgatási szervek száma 70-ről 46- ra csökkent. A csökkenés valamennyi ágazat esetén érvényesült. A területi reform megvalósítása - kormányzati irányítás hiányában ágazatonként különböző megoldásokat eredményezett. Az egyes ágazatok saját szervezetükön belül - törekedtek az egységességre, de ez az ágazatba centralizált szervek különbözősége miatt, több akadályba ütközött. Az átalakítás irányát a regionalizáció mellett, a megyei illetékesség, és az integráció jellemezte. Egy-egy ágazat, azon belül szerv esetében akár több alternatíva is megvalósításra került. Az egyes szervek illetékességi területe tekintetében továbbra is jelen van mind a (kis) térségi, a megyei, a régiós, mind az országos. A megyei csökkenést, az országos - a régiós mellett - enyhe növekedést mutat. Az országos illetékességű szervek számának növekedése mellett megvalósuló integrációk (21%), ágazati szeparációra utalnak. Területi államigazgatási szervek illetékess kességi területe ágazatok szerint Területi államigazgatási szervek működésim terület szerint 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 országos régiós megyei EüM FVM GKM IRM KVM MEH OKM ÖTM PM SZMM 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2006 2007 megyei régiós országos térségi Az ágazaton belül, több esetben főleg a funkcionális feladatoknál centralizált megoldások születtek. Ezekben a kérdésekben, csak a régiós, illetve az országos központ jogosult dönteni. A szervi önállóság megyei szinten csökkent. A szakmai feladatok tekintetében valamennyi ágazat de különösen a nagy ügyfélforgalommal rendelkezők ügyfél közeliségüket, térségi (megyei vagy város környéki) kirendeltségekkel, vagy ügyfélszolgálati irodákkal biztosítják, melyek területe nem feltétlenül egyezik meg a többcélú társulások területével. 13

A regionalizációs szervezések, a területi szervek központjai kijelölésénél, nem követték a fejlesztési régió központot. Az egyes szervek székhelyének jelenlegi képe, a korábban regionalizált, vagy más illetékességi okok alapján végrehajtott szervezésekkel együtt, országosan és regionálisan is, igen változatos képest mutat. 2.2.2. A RÁK tagjai feladat-ellátás szervezetének alakulása Az ágazatok területi feladat- és hatáskörgyakorlása szervezeti jellemzőit a Regionális államigazgatási Kollégium tagjai által adott tájékoztatók alapján mutatjuk be. Általánosságban elmondható, hogy nincs olyan ágazat, amelyik középszinten, valamennyi területi államigazgatási szervét regionális formában működteti. A legnagyobb méretű regionalitás a KVM, PM és SZMM szerveinél tapasztalható. A legkevésbé regionalizált az IRM és az FVM ágazata. A Pénzügyminisztériumi ágazatba 1. az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-Dunántúli Regionális Igazgatósága Székesfehérvár, 2. a Magyar Államkincstár Közép-Dunántúli Regionális Igazgatósága Veszprém és 3. a Vám-és Pénzügyőrség Közép-Dunántúli Regionális Parancsnoksága Székesfehérvár tartozik. Mindegyik szervezet regionális illetékességi területe Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye. A Vám-és Pénzügyőrség regionális átszervezése 2000. évben történt meg az APEH és a MÁK átszervezésére 2007. évben került sor. A szervezeti változás jelentősen csökkentette a vezetői szinteket, az irodavezetők, osztályvezetők létszámát az APEH-nál illetve a MÁK-nál. A tapasztalatok alapján a regionális átszervezés előnyeként az eljárások egységesítése, az egységes jogszabály értelmezés, az arányos feladatmegosztás megteremtése említhető. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Az ágazatban - a már korábban említett szervezeti integrációk végrehajtása mellett többségében megyei, és egy országos illetékességű szervezetek gyakorolják a hatásköröket. 1. Fejér megyeiföldhivatal, 2. Komárom- Esztergom megyei Földhivatal, 3. Veszprém megyei Földhivatal, 4. Fejér megyei mezőgazdasági szakigazgatási Hivatal 5. Komárom Esztergom megyei mezőgazdasági szakigazgatási Hivatal 6. Veszprém megyei mezőgazdasági szakigazgatási Hivata, 7. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal fejér, Komárom Esztergom, Veszprém megyei Kirendeltsége. Gazdasági és közlekedési Minisztérium 14

Fejezeti szinten a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium alá tartozó területi államigazgatási szervek a 1. Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága, 2. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Székesfehérvári Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság, 3. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitánysága Mind a három szervezet országos illetékességű, melyek regionális szervezeti egységgel képviseltetik magukat. A 2007. évi szervezeti átalakításokban a Nemzeti Közlekedési Hatóság volt érintve, mely önálló megyei szervekből egységes nemzetivé alakult át. Igazságügyi és rendészeti Minisztérium Az ágazatot a 2007. évi regionalizációs reform nem érintette. A minisztérium, a beszámolási időszakban továbbra is egy - a reform folyamatokat megelőzően alapított regionális, és kilenc megyei illetékességi területtel működő szervet tart fenn. Az első csoportba a BÁH Közép-dunántúli Igazgatósága tartozik. A második csoportba tartozók: 1. Fejér megyei Büntetés végrehajtási Intézet, 2. Komárom Esztergom megyei Büntetés végrehajtási Intézet, 3. Veszprém megyei Büntetés végrehajtási Intézet, 4. Fejér megyei igazságügyi Hivatal, 5. Komárom Esztergom megyei igazságügyi Hivatal, 6. Veszprém megyei igazságügyi Hivatal, 7. Fejér megyei rendőrkapitányság, 8. Komárom Esztergom megyei rendőrkapitányság, 9. Veszprém megyei rendőrkapitányság. Környezetvédelmi Minisztérium A minisztérium a Nemzeti parkok mellett, kétféle regionális szervvel képviselteti magát. Sajátos módon a közép- dunántúli regionális illetékességtől eltérően, Komárom Esztergom megye területén az Észak- dunántúli regionális illetékesség érvényesül. 1. Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi felügyelőség 2. Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi felügyelőség, 3. Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi igazgatóság, 4. Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi igazgatóság. Miniszterelnöki Hivatal ágazatába egy szerv tarozik a KSH, mely szintén országos illetékességgel látja el feladatait. A területi államigazgatási szervek regionalizációjának egyik első képviselője volt. Az egyes régiókban működő igazgatóságok között kompetencia alapon oszlik meg a szervezet hatásköre. 15

- A KSH Veszprémi Igazgatósága, mint regionális szervezet feladatköre 2007. február 15-től átalakult. Mint a népesség és népmozgalmi statisztika kompetenciaközpontja, országos illetékességgel látja el feladatát. Oktatási és kulturális Minisztérium Az országos illetékességgel eljáró Hivatalt 1999-ben alapította a Magyar Köztársaság Kormánya. Ettől az időtől központi szerv, mely 7 regionális igazgatóságból állt, így regionális átszervezésre nem volt szükség. A szervezeti felépítés lehetővé teszi, hogy a közoktatás országos feladatait egységes, központi irányítással, de a regionális és a helyi sajátosságok figyelembe vételével, az érintett intézményekkel napi kapcsolatban állva végezzék. Önkormányzati és területfejlesztési Minisztérium A minisztérium egy regionális és három megyei illetékességű területet tart fenn. Az elmúlt évi reform folyamatokban a közigazgatási hivatalokkal vett részt. A közigazgatási hivatalokban az ágazati profiltisztításnak köszönhetően hatáskörcsökkenést - a regionalizációnak köszönhetően elsősorban a koordináció terén feladat növekedést hajtottak végre. Ezek a következők: 1. Közép- dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal, 2. Fejér megyei katasztrófa védelmi Igazgatóság, 3. Komárom Esztergom megyei katasztrófa védelmi Igazgatóság, 4. Veszprém megyei katasztrófa védelmi Igazgatóság Egészségügyi Minisztérium ágazatába az 1. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-Dunántúli Regionális Intézete, (a továbbiakban: ÁNTSZ) 2. a Fejér Megyei Egészségbiztosítási Pénztár, 3. a Veszprém Megyei Egészségbiztosítási Pénztár és 4. a Komárom-Esztergom Megyei Egészségbiztosítási Pénztár szervei tartoznak. A vizsgált időszakban az ÁNTSZ regionális, a MEP szervei megyei illetékességgel látták el feladataikat. Az ÁNTSZ az 1991. évi XI. tv., mint ágazati jogszabály és a szolgálat szervezetéről, működéséről rendelkező 7/1991. (IV.26.) NM rendelet alapján Országos Tisztifőorvosi Hivatal Megyei (Fővárosi) Intézetek Városi Intézetek szerinti szervezeti tagolásban működött 2006. december 31-ig. A regionális átalakulást és integrációt az ÁNTSZ-ről és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII.28.) Korm. rendelet rendelte el 2007. január 1-től kezdődő hatállyal. A jogszabály értelmében a szolgálat, mint központi hivatal szervezete az alábbi: - központi irányító, koordináló szerv: OTH - az OTH közvetlen irányítása alatt működő területi szervek: regionális intézetek 16

- a szolgálat helyi szervei: a kistérségi (fővárosi, kerületi) intézetek, amelyek a regionális tiszti főorvos közvetlen irányítása alá tartoznak. A kistérségi intézet a regionális intézet jogi személyiséggel nem rendelkező, önálló feladatkörrel felruházott szervezeti egysége. A regionális átalakulás következtében megszűntek a szolgálat megyei intézetei és általános jogutódként a jogszabályban meghatározott illetékességi területtel a regionális intézetek működnek tovább. A Közép-dunántúli Regionális ÁNTSZ székhelye Veszprém lett, a Komárom-Esztergom és a Fejér Megyei Intézet 2007. január 1-től nem működik, megyei szintű kirendeltségek létrehozására nem került sor. A korábbi városi intézeteknél sor került összevonásra, 2007. január 1-től tíz kistérségi intézet működik, öt kirendeltséggel. A MEP-ek esetében a megyeszékhelyen működő pénztárak mellett a biztosítottak igényeinek jobb kielégítése érdekében találhatók olyan szervezeti egységek, kirendeltségek, kihelyezett osztályok, amelyek kisebb, térségi illetékességi területen járnak el. Szociális és Munkaügyi Minisztérium ágazatába tartozó szervek között regionális szervek a 1. Közép-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási igazgatóság) 2. Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ (a továbbiakban: munkaügyi központ) Országos szervek, de regionális illetékességű szervezeti egysége van az 1. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Közép-dunántúli Munkaügyi Felügyelőségnek (a továbbiakban: munkaügyi felügyelőség) 2. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Közép-dunántúli Munkavédelmi Felügyelőségnek (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség), 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép- dunántúli Regionális Felügyelősége. 2.2.3. Az államigazgatási hatósági tevékenység súlya, nagyságrendje a szervezet által ellátott feladatokon belül Bár a területi államigazgatási szervek tevékenységének, átlagosan alig több, mint felét adja a hatósági munka, a régió teljes közigazgatásának (önkormányzati + államigazgatási) figyelembe vételével azt látjuk, hogy az elmúlt évben hozott 4 700 812 határozat 78%-át a területi államigazgatási szervek hozták. 17

I. éss II. fokú államigazgatási hatósági döntd ntések száma éss megoszlása sa 4 700 812 határozat született 2007. évben 0% 22% önkorm állig.szerv 78% A legnagyobb arányban (összes tevékenység 80%-a), az egyik legnagyobb ügyfélforgalmat lebonyolító ágazat, a pénzügyi ágazat döntött. Emellett a viszonylag szerény ügyfélforgalommal rendelkező GKM összes tevékenységének is 80%-át a sokrétű hatósági munkája teszi ki. A másik legnagyobb ügyfélforgalmú ágazat, az SZMM többségében sajátos szerződés jellegű tevékenysége miatt kevés, tevékenységének mindössze 10%-a a hatósági munka. Vannak olyan szervezetek, ahol egyáltalán nem végeznek hatósági tevékenységet, mint például a MEH ágazatába tartozó KSH, vagy a KvVM-hez tartozó nemzeti park igazgatóságok, és a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. A területi államigazgatási szervek államigazgatási hatósági tevékenységének bemutatását, ágazati bontásban, ügyszámra, jogorvoslati arányra, az ügyintézési határidők betartására, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésére és a jogi szabályozás problémáinak, a jellemző jogszabálysértések, mulasztások, tendenciák bemutatására vonatkozó adatok elemzésével végezte el a Bizottság Elsőfokú hatósági tevékenység A hatósági statisztika adatai szerint, a területi államigazgatási szervek hatósági munkája szinte teljes egészében I. fokú, mértéktartó mennyiségű szakvéleményadást, és csekély számú II. fokú tevékenységet jelent. A 2006 és 2007 évi hatósági statisztikai adatok összehasonlítása alapján az elsőfokú hatósági ügyek intézésében ugrásszerű növekedés állt elő. A határozatok száma 1 636 961-ről 3 650 382 re nőtt. A növekmény, főleg a következő területekről származik: Igazgatási terület 2006 2007 növekmény Adó(PM) 81 466 227 242 180 % Állat-eü (FVM) 8 158 1 815 619 22 155 % Munkaügy(SZMM) 230 687 300 050 30 % A rendkívüli növekedés okai a szervezeti változásokkal csak részben magyarázhatók. A változás egyrészt a statisztikai adatkör megválasztásával, a 18

korábbi és a jelenlegi vizsgált időszak eltérő adatgyűjtésével, másrészt egyes feladatok 2007. évi felértékelésével, magyarázhatók. A vizsgált statisztikai adatsor nem tartalmazza a megyei főjegyző, a közigazgatási hivatalok és a velük egy szervezetben lévő igazgatási szervek, gyámhivatal, fogyasztóvédelem adatait, mert ezek a főjegyző kivételével - önálló fejezetekben kerülnek megtárgyalásra. A pénzügyi ágazathoz tartozó, adó igazgatási ügyek növekedésében minden bizonnyal az a körülmény játszik szerepet, hogy a 2006 évi megyei önkormányzati státuszában megszüntetett illeték hivatalok nagyszámú döntése, most az adó ügyek között jelenik meg. Az FVM ágazatához tartozó korábbi állategészségügyi állomások a mezőgazdasági szakigazgatási hivatalokba integrálódtak. A hatósági tevékenység adatgyűjtése megváltozott. A jelenlegi statisztikai adatokkal ellentétben, korábban a hatósági húsvizsgálatokat nem tartották számon. A 2007-es évben a fogyasztóvédelmi tevékenység felé fokozott kormányzati figyelem fordult. Ennek köszönhető az ezt megvalósító szervezet önálló szervezeti keretek között megszervezése is. Akciószerű ellenőrzéseiket többnyire komplex módon, más adott fogyasztási cikk tekintetében érintett szakágazattal (ÁNTSZ, Mezőgazdasági szakigazgatási Hivatal stb.) együtt hajtották végre. Sőt ezek az ágazatok így az állategészségüggyel foglakozó, élelmiszer vizsgálatot végzők is -a korábbiakhoz képest látványosan több önálló ellenőrzést is tartottak. Vélhetőleg a kormányzat által kiemelten kezelte a fekete munka felszámolása is megmutatkozik az e téren keletkező nagyobb SZMM ágazati figyelemben és ellenőrzésben, ami növekedést eredményezett a munkaügyi hatósági döntések terén. A Közigazgatási Hivatal tevékenységének meghatározó, de nem kiemelkedően nagyarányú részét képezi az első fokú hatósági munka. Általában azok a hatáskörök kerültek a hivatalokhoz, amelyek csekélyebb számban fordulnak elő, és kiemelt szakértelmet igényelnek, s ezért nem célszerű a jegyzőhöz telepítésük. Az elmúlt évi statisztikai adatok még tartalmazzák a Fogyasztóvédelmi hatóságok nagyszámú elsőfokú határozatait, de a szervezet önállóvá válásával ezek az adatokat már a SZMM ágazatához tartoznak. (ÖTM) Az elsőfokú döntések stabilitásában nincs változás: Szinte ugyan olyan arányban támadják meg fellebbezéssel az első fokú ügyeket, mint az elmúlt beszámolási időszakban. A keresettel megtámadott ügyek, és a nyertes/ vesztes perek száma, aránya is nagyjából megegyezik. A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység. Helyi szinten a hatósági munkát a jegyzők látják el. E hatáskörök jelentős részében, a közigazgatási hivatalok járnak el másodfokon. Erről a regionális Közigazgatási Hivatal beszámolójában részletes elemzés született (ÖTM). Az egyéb, más területi államigazgatási szervek hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozóan a következő megállapításokat tehetjük. A jegyzői hatáskörgyakorláson túl vannak helyi elsőfokon és megyei másodfokon eljáró szervek (földhivatalok), ezen túl 2006. évben volt néhány sajátos fórumrendszeri megoldás (az igazgatóságok elsőfokon, a szerv vezetője, másodfokon jár el (MEP)). 19

A másodfokú eljárásban csak néhány ágazat érintett. Ezek a következők: PM adóigazgatás, vám és jövedéki eljárás, EüM ágazat egészségügyi igazgatás, SZMM nyugdíjbiztosítási igazgatás, IRM igazságügyi igazgatás, FVM ingatlan nyilvántartás, fölművelés ügy, állat-egészségügy, növényegészség ügy. EüM. - Az ÁNTSZ regionális szerve a változás bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott bírság sérelmezése, működési engedély kérelmek elbírálása miatt járt el másod fokon, a MEP megyei szerveihez, az általuk felügyelt társadalombiztosítási kifizető helyek által megállapított pénzbeli ellátások miatt érkeztek fellebbezések SZMM. A régió központ hivatal II fokú hatáskört gyakorol a kirendeltségek vonatkozásában. A nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál az elsőfokú döntések ellen benyújtott fellebbezések aránya 4.7%, a fellebbezések döntő többsége nyugellátási ügyekben keletkezett, amelyben az ügyfelek a rokkantság mértékét vitatták (orvosszakértői döntésen alapul). A munkaügyi központ másodfokú hatósági tevékenységével kapcsolatosan elmondható, hogy az ügyfelek a fellebbezésükben az ellátások megállapításának összegszerűségét, azok folyósításának, megszüntetésének szabályszerűségét, továbbá a nyilvántartásból való törlések jogosságát vitatták. Az elsőfokú döntések ellen benyújtott fellebbezések aránya 2007. évben a 0,1%-ot sem érte el (SZMM). Másodfokú államigazgatási hatósági tevékenységet a rendőrfőkapitányságok is folytattak. Az. I. fokú döntések viszonylag stabilak, pl. Veszprém megyében az I fokú döntések 10%-ában került sor azok megváltoztatására. (IRM). A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok korábbi II. fokú hatáskörei a szervezeti integrációt követően a budapesti központba kerültek. A földhivatalok II. fokú döntései is csökkenő tendenciát mutatnak. (FVM) A szakhatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban) A szakhatósági eljárások száma, bár jóval kevesebb, mint az I. fokú tevékenység, de a két vizsgált év összehasonlításában a 2007. évben jóval több eljárásra került sor, mint az előző évben. Mintegy 16 000 szakvéleménnyel több került kiadásra. Ebben az EüM ágazathoz tartozó ÁNTSZ szakvélemények emelkednek ki. Közel kétszer annyi szakvéleményt adtak ki, mint az elmúlt évben (növekmény: 14 227) A Pénzügyi, a MEH, OKM, SZMM ágazatok kivételével valamennyi ágazatban van egy-egy szerv, amelyik szakhatósági tevékenységet végez. Az egészségügyi ágazat keretében mind a két szervtípus ellát szakhatósági feladatokat, de az ÁNTSZ régóta (építésügyek, sürgősségi ellátást végző gépjármű, szociális jellegű tevékenységek), a MEP-ek 2006. évtől, az új közgyógyellátás szabályait követően. Az FVM ágazatán belül a földhivatalok szakhatósági feladatai szigorodtak. Építésügyekben és földvédelmi ügyekben született a legtöbb vélemény. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok az integrációt követően szakhatósági tevékenységüket megtartották. A KVM ágazatában a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnél a kérelemre indult eljárások jelentős részét teszik ki a szakhatósági állásfoglalások. 20