A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA 2013. ÉVI ŐSZI HÁZI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIÁJÁNAK PROGRAMJA Dunaújváros, 2013
A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Dunaújvárosi Főiskola által elnyert, a TÁMOP4.2.2./B10/1-2010-0007, Hallgatói tudományos és szakmai műhelyek fejlesztése a Dunaújvárosi Fõiskolán című projekt pályázati támogatásból valósult meg. Kiadja: Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatal Felelős kiadó: Dr. András István, rektor Felelős szerkesztők: Dr. Zachár András főiskolai tanár Dósáné Pap Györgyi műszaki tanár Technikai szerkesztő és borítóterv: Klucsik Gábor Borító fotó: 2013 Dunaújvárosi Főiskola A DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA rektora és a Tudományos Diákköri Tanács meghívja Önt és munkatársait a 2013. november 13-án megrendezésre kerülő Házi Tudományos Diákköri Konferenciára Minden jog fenntartva. Jelen kiadványt vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon a kiadó engedélye nélkül közölni. 2013 Dunaújvárosi Főiskola TEXT Nyomdaipari Kft., Dunaújváros A kiadvány kereskedelmi forgalomba nem hozható! A kiadvány készítése során a legnagyobb gondossággal jártunk el, ám ennek ellenére hibák előfordulhatnak kiadványunkban. A hibákért és ezek következményeiért a szerkesztő, a kiadó, a Dunaújvárosi Főiskola és a TEXT Nyomdaipari Kft. felelősséget nem vállal. 3
I. SZEKCIÓ, GAZDASÁGTUDOMÁNYI Helye: F 310 Időpontja: 14:00 Elnök: Dr. habil Nagy Sándor főiskolai tanár Tagok: Lampertné dr. Akócsi Ildikó főiskolai adjunktus Piricz Noémi főiskolai adjunktus II. SZEKCIÓ, INFORMATIKA Helye: I 106 Időpontja: 14:00 Elnök: Dr. Király Zoltán főiskolai docens Tagok: Dr. Buza Antal főiskolai tanár Dr. Strauber Györgyi főiskolai tanár Farkas Adrienn Fincziczki Ádám Béla Szénási Réka Szuhánszki Ivett: Laptoppal szembeni igények felmérése a Dunaújvárosi Főiskola hallgatóinak körében (Nagy Enikő) Gyenge Alexandra Beáta: Híres hírhedt a hírből hír lett, avagy meddig hír a hír a DF-en (Dr. Varga Anita) Horváth Ádám László Tarján Dániel: Infláció (Csányi Tamás) Kiss Gyula: Multiplatformos alkalmazásfejlesztés F#-ban Németh Martin: Graphing Functions with Matlab (Dr. Nagy Bálint) Oravecz Alexander Martin Szatmári Szabolcs István Szilágyi Ákos: RFID technológia sportcélú alkalmazása (Adamcsik János) Hujber Balázs: A diák munkaerőpiac változásai a Fürge Diák Iskolaszövetkezet veszprémi kirendeltségének vonzáskörzetében (Nagy Enikő) Kovács Attila: Hallgatói vélemény felmérése a Dunaújvárosi Főiskolán folyó oktatásról (Nagy Enikő) Kovács Milán: Záhony port avagy a Dunaújvárosi főiskolán mennyire ismerik a logisztikát (Dr. Rádai Levente Dr. Varga Anita) Lábos Nikolett Gabriella: A bankok reagálása a gazdasági válságra (Csányi Tamás Horváthné Fábián Myrtill) Németh Balázs Zoltán: Biztonságtechnika fejlődése a targoncás anyagmozgatásban (Dr. Rádai Levente) Pál Petra Szanitter Alexandra: Gazdasági világválság hatása a magyar bankrendszerre (Dr. Keszi-Szeremlei Andrea) Scheirich Réka Enikő Susánszki Dóra: A magyar állampolgárok munkavállalásának és lehetőségeinek speciális esetei a 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében (Dr. Varga Anita) 4 5
III. SZEKCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ-, NEVELÉS- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI Helye: F 303 Időpontja: 14:00 Elnök: Dr. Kőkuti Tamás főiskolai docens Tagok: Dr. Gubán Gyula főiskolai tanár Dr. Kadocsa László főiskolai tanár Brunbauer Edit: Generációk közötti különbségek (Dr. Bacsa-Bán Anetta) Éhmann Sára Krisztina: A női menedzsment és egy csipetnyi egyenjogúság (Dr. Tokaji Ildikó, Szakács István) Falusi Zsolt: 45 éven felüliek munkaerő piaci helyzete (Dr. Tokaji Ildikó) Faragó Péter György: Kommunikációs akadálymentesítés a mindennapokban - Siketek és nagyothallók a médiában (bevezető előadás) (Dr. Tokaji Ildikó) Kocka Dániel: Verbális és non-verbális kommunikáció beszédünkben (Dr. Tokaji Ildikó) Koller Kata: Fiatalokat érintő gazdasági - szociális változások és problémák -A legújabb generációk hozzáállása a munkához és ennek hatásai a munkaerőpiacra (Dr. Szabó Csilla Marianna) László Linda: Egy sikeres Amway tag pályaképe (Dr. Szabó Csilla Marianna) Nagy Péter: Tanulás, koncentráció, figyelem javíts a tanulmányi eredményeden! (Dr. Szabó Csilla Marianna) Szöllőskei Balázs Váczi Tamás: A globalizálódó világ és a média (Dr. Tokaji Ildikó) Tóth Dávid: Új műfaj az új médiában: Gonzo journalism (DO-post.factory) (Szakács István) IV. SZEKCIÓ, MŰSZAKI TUDOMÁNYI Helye: M 136 Időpontja: 14:00 Elnök: Dr. Vizi Gábor főiskolai docens Tagok: Zahola Tamás főiskolai docens Bereczki Péter tudományos segédmunkatárs Agócs Mihály: Pásztázó Akusztikus Mikroszkóp ipari felhasználásának előkészítése (Dr. Pór Gábor) Árki Péter: Színréz újrakristályosodási kinetikájának vizsgálata (Dr. Hári László) Fürész Balázs Rózsahegyi Richárd: DP-acélok ellenállás ponthegesztése (Dr. Palotás Béla) Kovács Attila: Radioaktív sugárzás hatása a vasra és polimerekre (Dr. Palotás Béla Dr. Trampus Péter) Pogonyi Tibor Terényi Anna: A hegesztés és rokoneljárások fejlődésének irányai az esseni Hegesztési Világkiállítás tükrében (Dr. Palotás Béla) Prohászka Tivadar: Karbantartási stratégia fejlesztésének lehetőségei a Paksi Atomerőműben (Zahola Tamás) Schwarczenbarth Petra: A reveképződés és pácolás vizsgálata (Dr. Hári László) Szöllősi László: Ultrafinom szemcsés anyagok hegesztett kötéseinek ultrahangos vizsgálata (Dr. Pór Gábor) Takács Alex: Olvadékfémből porlasztással különféle porok előállítása (Dr. Verő Balázs) Varga Róbert: Dízelmotorok terhelésszabályozása (Woodward regulátor és terhelésszabályzó működése, beállítása) (Dr. habil. Szlivka Ferenc) Vida Andrea: Nemlineáris áram-feszültség karakterisztikájú áramköri elemek vizsgálata (Dr. Pór Gábor) Aladics Dávid János: Vibrációs és klímatesztek tervezése és kivitelezése autóipari alkatrészek élettartam vizsgálata céljából (Dr. Pór Gábor) 6 7
V. SZEKCIÓ, TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI Helye: M 40 Időpontja: 14:00 Elnök: Dr. Horváth Miklós főiskolai tanár Tagok: Dr. Kovács Imre főiskolai docens Lászlóné Kenyeres Krisztina főiskolai tanársegéd Agnieszka Smukała Bini Leite Mariana Frei Zoltán Joanna Kubczak Marta Weiss Richard Best Sovák Miklós Prohászka Tivadar: Investigation of energy producing capability of Thermo Electric Generators (Dr. Kiss Endre) Agnieszka Smukała Joanna Kubczak Marta Weiss Prohászka Tivadar Sovák Miklós: Vörösiszap hasznosítása nyersanyagkinyerés céljából (Dr. Kiss Endre Dr. Horváth Miklós) Aladics Dávid János Lakatos János: A levegő- és a talajminőség közötti összefüggések vizsgálata Dunaújvárosi helyszíneken (Pacsutáné Dr. Bíró Borbála) Bárbara Hellen De Souza Miranda: Modifications in polyvinyl chloride (PVC) and evaluation of modified polymer properties (Dr. Kovács Imre) Mach Kornél: Vörösiszap kohászati hasznosításának vizsgálata (Dr. Hári László) Sovák Miklós: Szigetelő anyagok felületkezelése hidegplazma eljárásokkal (Dr. Kiss Endre) Vida Zoltán: Emberek élnek ott, ahol a part szakad... (Horváth Csaba) Farkas Adrienn Műszaki menedzser BA, 4. évfolyam Fincziczki Ádám Béla Műszaki menedzser BA, 2. évfolyam Szénási Réka Műszaki menedzser BA, 4. évfolyam Szuhánszki Ivett Műszaki menedzser BA, 4. évfolyam Laptoppal szembeni igények felmérése a Dunaújvárosi Főiskola hallgatóinak körében Nagy Enikő, főiskolai docens Vezetés-és Vállalkozástudományi Tanszék 1. Kutatás módszertani kérdések, kutatás tervezése, 2. Piackutatás, igény felmérés a diákok körében, 3. Kapott eredmények elemzése, 4. Tapasztalatok, következtetések levonása Gyenge Alexandra Beáta Műszaki menedzser BA, 3. évfolyam Híres hírhedt a hírből hír lett, avagy meddig hír a hír a DF-en Dr. Varga Anita, főiskolai docens Vezetés-és Vállalkozástudományi Tanszék Manapság az állandóan rohanó világunkban, ahol főként a vásárlásra motiválás mozgatja a cégeket és az embereket egyaránt, fontos foglalkoznunk olyan mindennap felmerülő dolgokkal, mint a tervezett termék elavulás. Sokan nem is sejtik, hogy ez a fogalom mennyire kihat a környezetünkre és az életünkre. Nap, mint nap kerül kidobásra olyan termék melynek termék élettartama előre programozott, melyet előzőleg a vállalatok állapítanak meg. Dolgozatomban azt kívánom vizsgálni, hogy ez a tervezett termék elavulás milyen formában, és hogy van jelen az újságírás területén, de azon belül is a hírek világában. Vizsgálódásom során a Gazdálkodástudományi szakkollégium facebook csoportját is górcső alá veszem, abban a tekintetben, hogy ott miként áramlanak a hírek, milyen reakciót váltanak ki az azokat olvasókból, és hogy meddig tartja fenn az érdeklődést, valamint aktualitását. Célom az volt, hogy a dolgozatomban kifejezzem, és még inkább rámutassak arra, hogy ez a fogalom szinte minden területen megjelenik, és hogy a hírek világában még intenzívebb az avulás, mint más területen. 8 9
Horváth Ádám László Gazdálkodási és menedzsment BA, 2. évfolyam Tarján Dániel Gazdálkodási és menedzsment BA, 2. évfolyam Csányi Tamás, gazdasági tanár Infláció Közgazdaságtudományi Tanszék A pénz az árutermelés és az árucsere terméke, amely a felesleg, illetve hiány megjelenésével jött létre. A kezdeti egyszerű vagy véletlen cserét egy általános értékforma foglalta el, ahol egy sokak által keresett és elfogadott, ritka vagy értékesnek tartott termék közvetítette a cserét, azaz általános csereeszközzé vált. Az arany minden követelménynek megfelelt, ezáltal PÉNZé vált. De nem lehetett korlátlan ideig használni ezt a formát, így aranyat kiváltó eszközöket (pl.: nemesfémeket, majd papírt) hoztak forgalomba. Egyre inkább az alacsony egységű, de egészében és részegységeiben egyaránt saját belső értékkel bíró áruk kezdtek csereeszközként funkcionálni. Ám ezek a csereeszközök idővel veszítenek az általuk képviselt értékükből, így adott idő eltelte után már nem látják el feladatukat azonos mértékben. Infláció?! Ma már nem egy ismeretlen szó. Bár gazdasági fogalom, napjainkra már annyira általánossá vált, hogy beépült a köznyelvbe. Közhelyesen úgy gondolnak rá, mint egy Főgonosz. De vajon mennyit tudunk róla? Az előadásunkkal áttekintjük mi is valójában, hogyan alakulhat ki, miként hat a gazdaságra és az emberekre. Kinek lehet kedvező a magas infláció? Bemutatjuk a történelem legnagyobb inflációit és megoldásukat. Miért van infláció? Hogyan lehet megfékezni? Vajon megszüntethető-e végleg? Milyen területekkel van összefüggésben? Egyes területeken nagyon szoros összefüggés található az inflációval, ezeket részletesebben is vizsgáltuk, utánajártunk. Mint például a forint árfolyamának alakulása. Milyen hatásokat gyakorol az államadósság alakulására. A vállalatok értékét, hogy befolyásolja. A munkanélküliség és infláció kapcsolata. Hujber Balázs Műszaki menedzser BA, 3. évfolyam A diák munkaerőpiac változásai a Fürge Diák Iskolaszövetkezet veszprémi kirendeltségének vonzáskörzetében Nagy Enikő, főiskolai docens Vezetés-és Vállalkozástudományi Tanszék Intézményi kommunikátorként készített záró dolgozatom következő lépcsőfokaként tekinthetjük eme dolgozatomat. Meg kell jegyezzem, hogy csak a veszprémi iroda és a hozzá tartozó partnercégek és diákok oldalát vizsgáltam, országos szinten ez nem lett volna egyszerűen kivitelezhető. Mivel közel 7 éve vagyok tag az iskolaszövetkezetnél, abszolút átlátom a változásokat. Be szeretném mutatni a változások miben létét, okait illetve az állam, a partnercégek és a Fürge Diák Iskolaszövetkezet lépéseit az ügyben, hogy a diák munkaerőpiacon a változások mennyiben nyilvánultak meg közvetve vagy közvetetten részükről - lépéseik segítették vagy hátráltatták a piac megfelelő szinten tartását, és ezek miértjeire is keresem a választ. Interjúkkal kutatom mindhárom fél részéről (a partnercégek, az iskolaszövetkezet és a diákok) a változásokat illetve a változások megélését dolgozatom legátfogóbb eredménye érdekében. Összefoglalva egy általános képet szeretnék kapni a változásokról, a jelenlegi helyzetről és egy hozzávetőleges jövőképet a továbbiakról, illetve ezen jövőképpel és kutatásommal segítségére lenni az iskolaszövetkezetnek - már amennyire ez lehetséges. 10 11
Kovács Attila Műszaki menedzser BA, 3. évfolyam Hallgatói vélemény felmérése a Dunaújvárosi Főiskolán folyó oktatásról Nagy Enikő, főiskolai docens Vezetés-és Vállalkozástudományi Tanszék körzetet, hiszen Dunaújvárosban pakolják a pércet hajóra ami Záhonyból érkezik. Ennek a tény megállapításához egy speciálisan erre szóló kérdőívet készítek és a főiskola hallgatóit vizsgálom. Az eredményből készítek egy elemzést melyet a dolgozatomba részletesen kifejtek. A kérdőív nem mindig képes valós eredmény produkálni ezért interjút készítek a pontos eredmény eléréséhez. Ezt részletesen kielemzem és kifejtem a dolgozatomban. Végül, összegzem az eredményeket és felállítom azt tényt melyben igazolom, hogy a Dunaújvárosi főiskolán ismerik a Záhonyban történő folyamatokat. Az elmúlt években a Bologna rendszerre való átállás, a kredit és modul rendszer bevezetésének következtében megváltozott a képzés struktúrája, változtak az oktatási módszerek. A változások óta eltelt idő elég tapasztalatot jelent, így érdekes lehet annak felmérése, hogy milyennek látják az érintettek, kifejezetten a hallgatók a megváltozott oktatási rendszert. Ez késztette a felmérés elkészülését a Dunaújvárosi Főiskola hallgatóinak körében. A dolgozatban bemutatom a hipotéziseimet, a kutatás lebonyolítását majd ismertetem a kapott eredmények értékelését végül összegzem a tapasztalatokat. Kovács Milán Műszaki menedzser BA, 3. évfolyam Záhony port avagy a Dunaújvárosi Főiskolán mennyire ismerik a logisztikát Dr. Rádai Levente, főiskolai docens Dr. Varga Anita, főiskolai docens Vezetés-és Vállalkozástudományi Tanszék Lábos Nikolett Gabriella Gazdálkodási és menedzsment FOSZ, 1. évfolyam A bankok reagálása a gazdasági válságra Csányi Tamás, gazdasági tanár Horváthné Fábián Myrtill, mestertanár Közgazdaságtudományi Tanszék TDK munkám címe A bankok reagálása a gazdasági válságra. Azért ezt a témát választottam, mert napjainkban egyre jobban és személyesebben érintenek minket mind a gazdasági, mind a banki szektorban történő változások. Elsődleges célja dolgozatomnak az, hogy egy összehasonlító elemzést mutassak be az olvasónak arról, hogy milyen és mekkora költségek hárultak át az ügyfelekre a banki szférában a gazdasági válság hatására. Másodlagos célja, hogy bemutassam a gazdasági válság kialakulását, és azt, hogy az milyen következményekkel járt egyes gazdasági területen. Itt főként a nemkonvencionális eszközökre és a Bazel III. rendszerére térek ki. Záhony a Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony (100) vasútvonal célállomása. A vasútvonal kelet-nyugat tranzitútvonal része melyben hatalmas, szerepe van Záhony állomásnak mivel a határátlépése után-európaitól eltérő-szélesnyomtávolság van a sínszálak között. Ennek a nyomtávolság eltérésének az áthidalását végzik Záhony és körzetében. Dolgozatom első részében ismertetem a záhonyi átrakó körzet technikáit, valamint azt hogy milyen létesítményeket találhatunk ott. Ezeket részletezem, majd teszek egy javaslatot mit lehetne javítani, fejleszteni a közvám raktárban. A dolgozatom második felében pedig arra keresem a választ mennyire ismerik itt a főiskolán a záhonyi átrakó 12 13
Németh Balázs Zoltán Műszaki menedzser BA, 3. évfolyam Biztonságtechnika fejlődése a targoncás anyagmozgatásban Dr. Rádai Levente, főiskolai docens Vezetés-és Vállalkozástudományi Tanszék A Nemzeti Munkaügyi Hivatal felmérése szerint 2013. első félévében 969 olyan munkabaleset történt 7664 munkahelyi balesetből, ami raktározási és szállítmányozási területeket érintette. Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. Dolgozatom célja annak feltárása, hogy miért ilyen magas a logisztikai területen, azon belül is a raktári munkabalesetek száma és az összes munkahelyi balesethez viszonyított aránya. A témaválasztásom oka az, hogy magam is a raktározásban dolgozom és rendelkezem gépkezelői jogosítvánnyal, azon belül is vezetőüléses targonca kezelésére jogosító hatósági engedéllyel, így közvetlen rálátásom van ezen munkafolyamatok jellegére és baleseti kockázataira. A balesetek megelőzhetőek a megfelelő képzéssel, mely fontos része a fegyelemre való szoktatás. Ezért dolgozatomban kitérek a hazai és nemzetközi targoncaképzési gyakorlatra, kérdőíves lekérdezésre alapozva a hazai vállalatnál bekövetkező targoncás balesetek súlyosságára, és a vállalatok által a targoncás anyagmozgatás általános előírásai mellett alkalmazott technikai jellegű balesetmegelőző megoldásokra az egyszerű passzív eszközöktől az intelligens informatikai megoldásokig. Utóbbiak esetében azt is megvizsgálom, hogy miként lehet bővíteni a balesetmegelőzési funkciókat meglévő raktári informatikai megoldások felhasználásával a raktári hatékonyság egyidejű növelésével. Pál Petra Gazdálkodási és menedzsment BA, 3. évfolyam Szanitter Alexandra Gazdálkodási és menedzsment BA, 3. évfolyam Gazdasági világválság hatása a magyar bankrendszerre Dr. Keszi-Szeremlei Andrea, főiskolai tanár Vezetés-és Vállalkozástudományi Tanszék Az elmúlt egy-két évben jelentős változásokon ment át a bankadó rendszere. Dolgozatunkban szeretnénk bemutatni a bankadó rendszerében bekövetkezett változásokat, áttekintve a régi és új jogszabályokat. A dolgozatunk további részében áttekintjük, Magyarország három vezető bankjára milyen hatással van a válság és az adórendszer változása.. Vizsgálatunk kiterjed az új adónem magyar társadalomra gyakorolt pénzügyi és szociális hatásaira is. Scheirich Réka Enikő Műszaki menedzser BA, 3. évfolyam Susánszki Dóra Műszaki menedzser BA, 3. évfolyam A magyar állampolgárok munka vállalásának és lehetőségeinek speciális esetei a 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében Dr. Varga Anita, főiskolai docens Vezetés-és Vállalkozástudományi Tanszék Napjaink egyik kulcsfontosságú kérdése a 18 és 30 év közötti korosztály munkavállalási helyzete Magyarországon. Sokakban felmerül a kérdés, hogy mely országokban szeretnének elhelyezkedni: Magyarországon vagy külföldön? Kutatásunkban szeretnénk rámutatni arra a tényre, hogy növekvő arányban választják otthonokul az Európai Uniós tagállamokat a jobb megélhetés és biztosabb jövő reményében. Ez a kérdés személyesen érinti azon fiatalokat, akik a pályaválasztás küszöbén állnak, és nem rendelkeznek elegendő információval a megfontolt döntéshez. Kérdőívünk segítségével támasztjuk alá, illetve cáfoljuk meg azt a tézist, miszerint külföldön több lehetőség nyílik mind a munkavállalás, mind az oktatás sikeres lebonyolításához. A vizsgálatunk folyamán felhasznált források alapján feltérképezzük a magyar állampolgárok külföldi munkavállalási és tanulási potenciáit a 2004-es Európai Uniós csatlakozás óta eltelt időben. 14 15
Kiss Gyula Mérnökinformatikus BSc, 3. évfolyam Informatika szekció Multiplatformos alkalmazásfejlesztés F#-ban DF, Informatika Intézet Sportrendezvények támogatására, levezénylésére, nyilvántartására használható online és mobil felületen is elérhető rendszer kidolgozása, amely rendelkezik a versenyzők egyedi időmérési lehetőségével is. Az online felület lehetővé teszi, hogy a versenyző akár egy okos órával a csuklóján nyomon követhesse az aktuális kör vagy zónaidejét, így nincs szükség külön időmérő eszközre. Ezáltal lehetővé válik a hozzá tartózóknak is a pálya széléről, vagy akár otthonról az aktuális versenyállás követése táblagépen, telefonon vagy pc-n. Az időmérőt egy RF olvasó biztosítja a versenyzőkhöz rendelt RDID azonosítók segítségével. Dolgozatomban bemutatom azon módszerek egyikét, amellyel könnyen, gyorsan fejleszthetünk multiplatformos mobilalkalmazást magas szintű funkcionális programnyelv segítségével. Brunbauer Edit Kommunikáció és médiatudomány BA, 2. évfolyam Generációk közötti különbségek Németh Martin Gépészmérnöki BSc, 1. évfolyam Informatika szekció Dr. Bacsa-Bán Anetta, főiskolai docens DF, Tanárképző Központ Graphing Functions with Matlab Dr. Nagy Bálint, főiskolai docens DF, Informatikai Intézet, Matematika és Számítástudományi Tanszék In this paper, we examine how to use program Matlab to graph functions. We review the mathematical methods, tasks, known from the DF s mathematical subjects. Alternative solutions will be shown for several tasks. We are also show how to solve some applied mathematical problems. Ma már elég sokat lehet hallani a különböző generációk elnevezéseiről, úgy, mint veterán, baby boom, X, Y és Z generáció. De azt, hogy ezek az elnevezések kiket és milyen felfogást takarnak, talán már kevesebben tudják. Az ma már nyilvánvaló, hogy minden generáció között húzódik kisebb-nagyobb szakadék, amelynek nem minden esetben tudhatjuk az okát. Előadásomban - különböző forrásaim és saját tapasztalataim alapján - pontosan erre keresem a választ, a baby boom, az X, az Y és a Z generáció digitális fejlettségét, munkavállalásának hátterét, körülményeit, értékrendszerét, és az idők során megváltozott családszerkezetet vizsgálva. Empirikus vizsgálatokkal kívánom igazolni a generációk közötti különbségeket, az IKT eszközök használatában és az értékrendben. Oravecz Alexander Martin Web programozó FSZ, 3. évfolyam Szatmári Szabolcs István Web programozó FSZ, 3. évfolyam Szilágyi Ákos Web programozó FSZ, 2. évfolyam RFID technológia sportcélú alkalmazása Informatika szekció Adamcsik János, főiskolai tanársegéd DF, Informatikai Intézet, Szoftverfejlesztési és Alkalmazási Tanszék 16 17
Éhmann Sára Krisztina Kommunikáció és médiatudomány BA, 2. évfolyam A női menedzsment és egy csipetnyi egyenjogúság Dr. Tokaji Ildikó, főiskolai docens Szakács István, főiskolai adjunktus Kommunikáció-és Médiatudományi Tanszék A világ mindig is sokat fogalalkozott a nők szerepével. Mostanában azonban ez a téma százszorta fontosabb, mint máskor, hiszen manapság egy nőből lehet egy világhírű cég feje, lehetünk orvosok, tevékenykedhetünk a jog területén és számos más felelősségteljes munkakörben is jelen vagyunk. Sok helyen már elfogadott, ha egy nő többet dolgozik, ebben az esetben a férfi vezeti a háztartást és fogalalkozik a gyerekekkel, valahol viszont továbbra sem nézik el, ha egy nő a férje nélkül mutatkozik az utcán. Sztereotípiák, negatív és semleges vélemények alakulnak ki ilyen környezetben, amik azt próbálják bizonygatni, hogy egy nőnek nincs esélye a munkaerőpiacon. A kérdés tehát az: hat a negatív diszkrimináció a női munkavállalókra és a női menedzsmentre? Falusi Zsolt Televíziós műsorkészítő FOSZ, 1. évfolyam 45 éven felüliek munkaerő piaci helyzete Dr. Tokaji Ildikó, főiskolai docens Kommunikáció-és Médiatudományi Tanszék Jelen tanulmányban az idősödő munkavállalók magyarországi, helyzetét foglaltuk össze a fellelhető kutatások és szakmai eredmények felhasználásával. Különös hangsúlyt helyeztünk az idősödő munkavállalókat érintő demográfiai és munkaerőpiaci folyamatokra és arra hogy mi várható a jövőben. A tanulmány ugyancsak bemutatja az idősödő munkanélküliek reintegrációját segítő eszközöket és szolgáltatásokat, a munkahelyi esélyegyenlőség megerősítése érdekében tett lépéseket. Részletek: 1. Magyarország, 45 éven felüliek helyzete. 2. Idősebb korosztály és az elhelyezkedés. 3. Magyarország és az elöregedés. 4. Munkáltatói ráta. (2013) 5. Nyugdíjrendszer Magyarországon. 6. Munkaerőpiac jellemzői. 7. Kereslet kínálat aránya. 8. Bérkülönbségek. 9. Munkanélküliség. 10. A magyarok nem tudnak megtakarítani? (!) 11. Állásinterjú szabályai. (néhány jó tanács) 12. Illem, etikett, protokoll. Faragó Péter György Kommunikáció és médiatudomány BA, 2. évfolyam Hanák Gergely Kommunikáció és médiatudomány BA, 2. évfolyam Kommunikációs akadálymentesítés a mindennapokban - Siketek és nagyothallók a médiában (bevezető előadás) Dr. Tokaji Ildikó, főiskolai docens Kommunikáció-és Médiatudományi Tanszék Mi a különbség egy siket és egy nagyothalló között? Érdekelne az is, hogyan tanítják a jelnyelvet? És egyáltalán hogyan tudnak boldogulni a halláskárosultak a mindennapokban? Érdekes kérdések, melyek közül egy-kettő már biztosan felmerült mindannyiunkban. Dolgozatunkban egyrészt tisztázzuk a fent említett fogalmakat, valamint arra is próbáljuk megkeresni és megadni a választ, miként lehet könnyebbé, gördülékenyebbé tenni az ilyen fogyatékossággal rendelkező emberek életét, és ezt hogyan támogatják a különböző gazdasági és kulturális szereplők Magyarországon. Kitérünk arra is, miért képvisel értékes tudást a jelnyelv ismerete és használata, valamint hogyan jelenik meg ez a nyelvi kisebbség a magyar médiában. Kocka Dániel Mérnökinformatikus BSc, 4. évfolyam Pásztor Csilla Kommunikáció és média FOSZ, 1. évfolyam Verbális és non-verbális kommunikáció beszédünkben Dr. Tokaji Ildikó, főiskolai docens Kommunikáció-és Médiatudományi Tanszék Verbális és nonverbális kommunikáció beszédünkben Az emberi kommunikáció nem csak beszédből áll. Fontos a testbeszéd szerepe a társas érintkezésben. A kimondott szavaknál sokkal többet mondanak el mimikánk és testbeszédünk, mint azt gondolnánk. A kommunikáció feladata a tájékoztatás, információk cseréje és közlése nyelvi és nem nyelvi jelrendszer segítségével. 1, A kommunikáció: a közlési rendszernek alapelemei a jelek és a jelek használatának 18 19
szabályai a kommunikáció létrejöttéhez szükségünk van: adóra, vevőre, csatornára vagy közegre, információra és közös kódra a kommunikáció lehet egyirányú és kétirányú is verbális, vokális és non-verbális kommunikáció 2, Az emberi kommunikáció fajtái: verbális kommunikáció (beszéd és írás) vokális komm. ( a hang, hanglejtés beszéd közben) non-verbális komm. (testbeszéd, mimika) 3, A non-verbális kommunikáció fajtái: leggyakoribb eleme: mimika tekintet, szemkontaktus (szabályzó szerepe van) akciós komm ( a mozgás egészére kiterjed) eszköze: a tér és térhasználat zónatávolságok 4, A non-verbális kommunikáció fogalma A rejtett kommunikációs csatornákat együtt nonverbális kommunikációs módoknak nevezzük. 5, Non-verbális kommunikáció funkciói A társas helyzet kezelése Az én bemutatása Érzelmi állapotok kommunikációja Az attitűdök kommunikációja A kommunikációs szerep módosítás Koller Kata Andragógia BA,3. évfolyam Fiatalokat érintő gazdasági - szociális változások és problémák A legújabb generációk hozzáállása a munkához és ennek hatásai a munkaerőpiacra Dr. Szabó Csilla Marianna, főiskolai docens DF, Tanárképző Központ nagyobb terhet rónak a fiatalságra. Dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy hogyan éli meg mindezeket a problémákat a 16-20 év közötti korosztály, milyen jövőképet látnak maguk előtt, mennyiben más a munkához való hozzáállásuk, mint az előző generációké. Mindemellett azt is szeretném kideríteni, mi okozhatta ezt a változást, valamint hogy hogyan hatnak ezek a generációk a közeljövőben a munkáltató szervezetekre és a munkaerőpiacra, illetve milyennek látják jelenleg a szakemberek az emberi erőforrás menedzsmentet. László Linda Andragógia BA, 2. évfolyam Egy sikeres Amway tag pályaképe Dr. Szabó Csilla Marianna, főiskolai docens DF, Tanárképző Központ TDK dolgozatom címe: Egy sikeres Amway tag pályaképe. Témájának középpontjában a sikeres nő áll, aki vezetőként és speciális felnőttképzőként ér el kiemelkedő eredményeket. A sokak által elítélt amwayezést, a tagok képzését és az általa nyújtott egzisztenciális biztonságot vizsgálom. A kutatást mélyinterjúval végeztem. Az esettanulmány alanyán kívül még három érintettel készítettem interjút (lányával, felső vonalával és alsó vonalával). A kapott eredményeket a dolgozatban közlöm és részletezem. Huszonévesen az élethez való legalapvetőbb hozzáállásunk, hogy rengeteg időnk van mindenre, azonban a felnőtté válást noha az egyre inkább kitolódik - senki sem kerülheti el. Napjainkban számos fiatal éli át a beilleszkedéstől és a felnőtt élet megkezdésétől való félelmet, szorongást. Az iskolapadból történő szabadulás számukra nem más, mint rettegés az ismeretlentől. Sok 16-20 év körüli fiatal érzi úgy, hogy kezében egy olyan végzettséget tart, amelyre a munkaerőpiacnak jelenleg egyáltalán nincs szüksége. De mi történik ezután? A továbbtanulást és az ehhez évekig társuló minimális jövedelemforrást jelentő diákmunkát választják? Vagy esetleg külföldön próbálnak szerencsét? Ma Magyarországon a fiatalok többsége rendkívül fél a gyerekpozíciónak értelmezhető státuszból való kilépésétől, a munkába állástól, illetve a munkanélküliségtől. Tapasztalataim azt mutatják, hogy korosztályom tagjai - gyorsan fejlődő, on-demand generáció révén - azonnali megoldást akarnak találni jövőjük hiányosságaira, különben lelkiállapotuk szempontjából rövid idő alatt instabillá válnak. A kapuzárási pánikot kapunyitási pánik váltja fel, és a trendekhez való gyors igazodásnak kényszere, valamint a fogyasztói társadalom kihívásai mind egyre Nagy Péter Andragógia BA, 3. évfolyam Tanulás, koncentráció, figyelem javíts a tanulmányi eredményeden! Dr. Szabó Csilla Marianna, főiskolai docens DF, Tanárképző Központ Mielőtt elkezdtem írni, néhány nyújtó mozdulatot, és koncentrációs gyakorlatot végeztem, hogy sokkal könnyebben összpontosíthassak, és jöjjenek a gondolatok, amit a nagyérdeművel meg szeretnék osztani Mai, rohanó világunkban, a rengeteg impulzus, és inger sokszor, igen nehezen feldolgozható. Ezért fontos, hogy szánjunk időt a ráhangolódásra. Ha fontosabb beszélgetés előtt állunk, netán vizsgára készülünk, vagy csupán főzéshez készülődünk, fontos, hogy torpanjunk meg egy pillanatra, és tudatosítsuk magunkban tennivalónkat. 20 21
Néhány mély orron keresztül vett levegővel, és szuggesztióval ismételjük el párszor a kitűzött célt, vágyat, hogy ezzel tudatosságra sarkaljuk elménket! Amint véghezvittük, ezt a körülbelül egy perces procedúrát, máris frissebben, üdébben, ( jobb-)érzéssel vághatunk bele tennivalónkba. Legyen szó, süteménykészítésről, vagy mosogatásról, netán beadandó készítésről; de ugyanilyen pozitívan hat a sporttevékenységekre is! Dolgozatomban részletesebben foglalkozom régebbi, más hasonló jellegű koncentrációs technikával. Továbbá, már egy elkezdett kutatásnak eredményét fogom ismertetni. Általános iskolás nebulók tettek tanúbizonyságot arról, hogy az élet néhány területén előkerültek a hasznos ismeretek, és sikeresebben élték meg a pillanatot A vizsgált téma, és egyáltalán a helyes tanulási módszer, életvitel egyáltalán nem újszerű. Évtizedek óta, - sőt! - foglalkoznak ezzel tudósok, szakemberek, elhivatott tanítók. Mégis az a tapasztalat, hogy a szokásostól eltérő, és némileg innovatív tanok kevéssé lelnek megfelelő táptalajra a széles közönség száraz legelőjén. Igyekszem elkalauzolni a kedves olvasót, hogy kedvét lelje a tudatosságban. Hogy elsajátítsa a technikákat, és az részben, vagy teljesen élete részévé váljon. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy mennyire fontos odafigyelni intuíciónkra, s kezdjük el (ki)használni jobbágyféltekénket, hallgatni szívünkre, s a kimondáson kívül vizualizálni is célunkat! Szöllőskei Balázs Kommunikáció és médiatudomány BA, 2. évfolyam Váczi Tamás Kommunikáció és médiatudomány BA, 2. évfolyam A globalizálódó világ és a média Tóth Dávid Kommunikáció és médiatudomány BA, 2. évfolyam Új műfaj az új médiában: Gonzo journalism (DO-post.factory) Szakács István, főiskolai adjunktus Kommunikáció-és Médiatudományi Tanszék Napjainkban az új média már koránt sem csak a print médiumokkal küzd ádáz harcot, sőt a papíralapú médiatermékekről már szinte beszélni is teljesen felesleges. Ma az internetes kiadványok tűpontosan kaparintják meg maguknak a legnagyobb hagyományos médiának aposztrofált televízió közönségét. A (hír)tartalmak száma rohamosan eszkalálódik, mindez egyfajta információzajt eredményez, amiből kitűnni és talpon maradni korántsem olyan könnyű, mint mondjuk pár évvel ezelőtt. Magyarul olyan tartalmakat kell kreálni, amelyek életképesek, működőképesek, érdekeltek. A facebook falon (leghatékonyabb promóciós felületen) kitűnni egyetlen poszttal, ami az adott tartalomra irányul, tehát kattintásra, vagyis oldalletöltésre ösztönöz, valljuk be: kegyetlen feladatnak bizonyul tartalomgyártási oldalról. Egyre nehezebb eljutni a fogyasztóhoz. A stílus maga, prominens tényezővé vált éppen emiatt. A gonzósított tartalmak létjogosultsága itt kerül reflektorfénybe. Dr. Tokaji Ildikó, főiskolai docens Kommunikáció-és Médiatudományi Tanszék Dolgozatunkban bemutatjuk azt, hogy a globalizáció mennyire jelen van napjainkban, az folyik a csapból, az van az óriásplakátokon, az van rajtunk, az szól a rádióból, azt vetíti a televízió. Megpróbáljuk megmutatni mi van a globalizált kép mögött. A ősember barlangrajzaitól eljutunk egészen a jelen korunk kereskedelmi televíziójának hírstúdiójáig. Valamint az internet adta világpanorámáig. Megállva a fontosnak vélt állomásokon. Felvezetjük az örök harcot, a globalizáció alakít minket, vagy mi alakítjuk őt? 22 23
Agócs Mihály Gépészmérnöki BSc, 2. évfolyam Pásztázó Akusztikus Mikroszkóp ipari felhasználásának előkészítése Fürész Balázs Anyagmérnöki BSc, 4. évfolyam Rózsahegyi Richárd Gépészmérnöki BSc, 2. évfolyam DP acélok ellenállás ponthegesztése Dr. Pór Gábor, főiskolai tanár Dr. Palotás Béla, főiskolai tanár DF, Műszaki Intézet, Gépészeti Tanszék DF, Műszaki Intézet, Anyagtudományi Tanszék A pásztázó akusztikus mikroszkóp egy viszonylag új, ám igen hatékony eszköz lehet ipari feladatokban a gépek eszközök és akár tokozott elektronikák folytonossági hiányainak felderítésében is. A Dunaújvárosi Főiskola TÁMOP projektjében kiemelt szerepet kapott egy ilyen berendezés fejlesztése, aminek eredeti munkálatai ipari érdeklődésre indultak meg a MAID laboratóriumban. A téma korszerűségét és fontosságát számos cikk bizonyítja, mint például a nemrég, 2013. júliusában megjelent cikk is [1. F. Severin et al: Industrial applications of Scanning Acoustic Microscopy, ME Technical Paper Materials Evaulation, July, 2013]. Bemutatom az általunk fejlesztett rendszert és a vele elért eredményeket. Ma már automatikus üzemmódban akár 2 mm-nél kisebb anyagfolytonossági hiányokat tudunk 3D leképezni. A módszer mentes a szubjektív hibáktól. Az általunk alkalmazott eszközök egy nagyságrenddel olcsóbbak, mint a piacon ma kapható berendezések. Eredményeim bizonyítják a viszonylag olcsó megoldásokkal felépült berendezés használhatóságát. Árki Péter Anyagmérnöki BSc, 3. évfolyam Színréz újrakristályosodási kinetikájának vizsgálata Dr. Hári László, főiskolai tanár DF, Műszaki Intézet, Anyagtudományi Tanszék Különböző, izoterm körülmények között nyert színréz minták újrakristályosodását vizsgáltam. A meglevő, konverziós fok- idő adatpárok feldolgozása (vizsgálata) lehetőséget ad a kinetikai jellemzők meghatározására. A folyamat mennyiségi leírására a szakirodalomból jól ismert JMAK modellt választottam, melynek képletében szereplő sebességi állandó az Arrhenius-féle összefüggés szerint változik. Vizsgálataim során, különböző módszerrel több hőmérsékletre és széles konverziós fok tartományban is meghatároztam az Ea és az n paramétereket, mellyel rekonstruáltam az eredeti mérési eredményeket. Az átalakult hányad számítással való reprodukálása akkor volt a legsikeresebb, amikor az aktiválási energia és az n értékeit az átalakulási fok függvényében határoztam meg. A szerkezetek súlycsökkentése általános tendencia napjainkban, különösen igaz ez a gépjárműiparban. A súlycsökkentés követelménye számos új acél kifejlesztését hozta magával. Ilyen acélok a DP-acélok, a TRIP-acélok, a CP-acélok, a TWIP-acélok, a Lécesmartenzites acélok, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ezeknek az acéloknak a szilárdsága akár 1500 MPa is lehet. Az ilyen nagy szilárdság elérése, a képlékenység jelentős csökkenése nélkül, különleges gyártási technológiákat igényelnek mind az alapanyagok előállítása, mind a feldolgozásuk során. Ez jelenti ezeknek az acéloknak az ellenállás ponthegesztését is. Dolgozatunkban megvizsgáltuk egy DP700 típusú 1,6 mm vastag, horganyzott acéllemez ellenállás ponthegesztésének lehetőségeit. A DP - acélok (dual phase) két fázisú acélok, szerkezetük ferrit szövetben martenzit. A célunk az, hogy az alapanyag szilárdságának megfelelő ponthegesztett kötést kapjunk. A megfelelő hegesztési paraméterek meghatározásához először a hegesztőgépet kellett bemérni. Ez azt jelenti, hogy adott beállításnál ismerjük a paramétereket. A bemérés eredményei reprodukálhatóan lehetővé teszi a kívánt hegesztési paraméterek beállítását. Az optimálisnak tekinthető hegesztési paramétereket három paraméteres kísérlettervezéssel határoztuk meg. A Box-Willson módszer matematikai statisztikai alapokon teszi lehetővé a kísérletek megbízhatóságának ellenőrzését. Az optimálisnak tekinthető hegesztési paraméterek viszonylag kevés kísérletből határozhatók meg. Munkánk során meghatároztuk a maximális nyíró - szakítóerő értékét biztosító, optimálisnak tekinthető hegesztési paramétereket. A kapott eredmények az iparban is alkalmazhatók és a megfogalmazott megállapítások máshol is felhasználhatók. A további célunk annak vizsgálata, hogy a javasolható hegesztési paraméterekkel készített kötésekben milyen anyagszerkezeti változások jönnek létre. 24 25
Kovács Attila Anyagmérnöki BSc, 4. évfolyam Radioaktív sugárzás hatása a vasra és polimerekre Dr. Palotás Béla, főiskolai tanár DF, Műszaki Intézet, Anyagtudományi Tanszék Dr. Trampus Péter, kutatóprofesszor DF, Műszaki Intézet, Gépészeti Tanszék Dolgozatomban a radioaktív sugárzás hatásaival foglalkoztam, vizsgálatokat végeztem és már lezajlott vizsgálatok eredményeit dolgoztam fel. A dolgozat első szakaszában magáról a radioaktivitásról írok, a sugárzás fajtáiról és jellemzőiről. A későbbiekben, a már ismert hatásait mutatom be. A vizsgálataim során használt anyagok bemutatása és azok jellemzése után a vizsgálatok leírása és az eredmények vázolása következik. A vasra gyakorolt hatását, a Paksi atomerőmű által biztosított adatok alapján elemeztem és értékeltem ki. Ezekkel az adatokkal több évre visszamenőleg tudtam elemezni a vas öregedését. A radioaktív sugárzás műanyagokra kifejtett hatását kétféle polimer vizsgálatával kívántam prezentálni, teflonnal (PTFE) és polipropilénnel (PP). A mintadarabokat különböző erősségű sugárdózissal sugároztattam be, majd a kontroll, kiindulási anyagminőséggel vetettem össze, ehhez szakító-és hajlító vizsgálatot végeztem keménységet mértem. Ezen vizsgálatok eredményeivel dolgoztam, kiértékeltem és a dolgozatban részletesen ismertetem. Pogonyi Tibor Gépészmérnöki BSc, 6. évfolyam Terényi Anna Anyagmérnöki BSc, 3. évfolyam A hegesztés és rokoneljárások fejlődésének irányai az esseni Hegesztési Világkiállítás tükrében Dr. Palotás Béla, főiskolai tanár DF, Műszaki Intézet, Anyagtudományi Tanszék A Dunaújváros Főiskola Műszaki Szakkollégiuma jelentős szerepet tölt be a tehetséggondozásban. A Műszaki Szakkollégium célja, hogy a jövő mérnökei számára már a főiskolai tanulmányok ideje alatt lehetővé tegye, hogy a szakmai tanulmányok mellett magas színvonalon vezetői és modern műszaki és gyakorlati ismereteket sajátítsanak el. A Főiskola tehetséggondozó projektjének keretében sikerült eljutnunk az esseni Hegesztési Világkiállításra. A kiállításon 40 országból mintegy 1000 kiállító mutatta be termékeit. A kiállító cégek kiemelkedő eredményeket értek el a hegesztés és rokontechnológiák terén. A vásáron a forgalom volumene több mint 2 milliárd euró volt. A kereskedelmi látogatók csaknem egyharmada már a vásáron megrendelte vállalatuk számára a hegesztőgépeket, hegesztő áramforrásokat, hegesztőrobotokat, hegesztő-anyagokat, fogyóeszközöket. A kiállításon másfél napot eltöltve igyekeztünk minél több helyre eljutni. Nyitott szemmel járva igyekeztünk minél több információt gyűjteni, minél több cég bemutatójára eljutni. Elemeztük a látottakat és megpróbáltuk a szakterület fejlődésének tendenciáit megállapítani. Az előadásban szeretnénk egy áttekintést adni a látottakról fényképek, videók segítségével, illetve bemutatjuk az elemzéseink alapján előre jelezhető fejlődési tendenciákat a hegesztés és rokoneljárásai területén. Prohászka Tivadar Gépészmérnöki BSc, 4. évfolyam Karbantartási stratégia fejlesztésének lehetőségei a Paksi Atomerőműben Zahola Tamás, főiskolai docens DF, Műszaki Intézet, Gépészeti Tanszék A nukleáris iparban, így a Paksi Atomerőműben az optimális karbantartás rendkívüli szerepet kap nukleáris biztonsági szint fenntartása és a termelés biztonság szempontjából, figyelembe véve az ország energetikai helyzetét, a versenyképességét, valamint a függetlenségét a környező országoktól. A biztonság szempontjából elsődleges szerepet játszó technológiai rendszerek és berendezéseinek megbízhatósága és rendelkezésre állása elsődleges fontosságú, ezek alapvetően befolyásolják a nukleáris biztonság pillanatnyi szintjét. Jelenleg a Paksi Atomerőműben a hibáig üzemelés és a TMK stratégiáját alkalmazzák, melyet biztonsági besorolás alapján választanak ki. A technika fejlődésének köszönhetően az utóbbi évtizedekben megjelentek olyan módszerek és az ezekhez tartozó műszerezettség, mely segítségével egyre pontosabban lehet meghatározni a gépek tényleges állapotát. Mindezeket figyelembe véve felül kell vizsgálni a meglevő karbantartási stratégiákat, és szükség esetén magasabb rendelkezésre állást és megbízhatóságot biztosító módszertant kell kialakítani. A dolgozatban egy rendszeren, berendezésen keresztül vizsgálom meg, hogy milyen karbantartási stratégiára kellene továbblépni, mi lehet az optimális stratégia. Kitérek a jelenlegi stratégiákra, a diagnosztikai elemzések alkalmazhatóságának vizsgálatára, valamint a várható előnyökre. 26 27
Schwarczenbarth Petra Anyagmérnöki BSc, 3. évfolyam finomszemcsés mintán végzett méréseket ismerünk meg. Bemutatom a fent említetteket, illetve a jövőbeni célkitűzéseket is. A reveképződés és pácolás vizsgálata Dr. Hári László, főiskolai tanár DF, Műszaki Intézet, Anyagtudományi Tanszék Takács Alex Anyagmérnöki BSc, 3. évfolyam Olvadékfémből porlasztással különféle porok előállítása A laboratóriumi körülmények között - különböző hőmérséklet-idő adatpárokkal - végzett izzítási kísérletekből nyert mintákat és annak adatait használtam fel a reveképződési folyamat aktiválási energiájának kiszámítására, valamint a reveszerkezet morfológiai vizsgálatára. Ez utóbbihoz fénymikroszkópot és elektronmikroszkópot használtam. Ezt követően meleghengerléssel előállított szénacéllemezek laboratóriumi pácolását végeztem el, melyhez különböző hőmérsékletű és koncentrációjú sósavoldatot használtam. A kísérletekből a reve és az acél eltérő oldódására jellemző kinetikai következtetéseket sikerült levonni. Szöllősi László Gépészmérnöki BSc, 4. évfolyam Ultrafinom szemcsés anyagok hegesztett kötéseinek ultrahangos vizsgálata Dr. Pór Gábor, főiskolai tanár DF, Műszaki Intézet, Gépészeti Tanszék A hagyományos anyagok hegesztett kötéseinek ultrahangos vizsgálata szabványok által előírt, jól körülhatárolt feladat. A TÁMOP 4.2.2. pályázat keretein belül a Dunaújvárosi Főiskola Magyar Akusztikus és Ipari Diagnosztikai Vizsgálólaboratóriumában célul tűztük ki az ultrafinom szemcsés anyagok rezisztív hegesztési eljárással készült kötéseinek ultrahangos vizsgálatát. Legelőször, bevezetésként bemutatom az ultrahang alapjait, ezen belül is a hullámformákat, a gerjesztési módokat, a vizsgálati módszereket, az EPOCH LTC hibakereső készülék működését, tartozékait. Továbbá ismertetem a különböző szögvizsgáló, merőleges, előtétes fejeket, amivel a hegesztett kötéseket lehet vizsgálni. A készülék működése, illetve a mérési folyamat közben kapott jelek értelmezése fontos feladat. Bemutatásra kerülnek a mérési eredmények. Ennek kapcsán dörzshegesztéssel készített mintán végzett hibakeresést mutatok be, majd a ponthegesztéssel készült, már Dr. Verő Balázs, egyetemi tanár DF, Műszaki Intézet, Anyagtudományi Tanszék A porkohászat a fémporok előállítását, és ezekből a porokból alkatrészek gyártását foglalja magába. Más fémfeldolgozási eljárásokkal összehasonlítva a porkohászat viszonylag fiatal ágazat. Mint ahogy az elnevezés is utal rá, az alapanyag ebben az eljárásban por szerkezetű. A porkohászati termék előállítás három fázisból tevődik össze: 1. Porok gyártása 2. Préselés, ill. a por kompaktálása (tömörítése) 3. A préstermék szinterelése (zsugorítása) A fémporokat jelenleg többféle módszerrel állítják elő, pl. olvadék porlasztása magas nyomású közeggel, fém vegyületek redukálása szilárd vagy gáz állapotú redukáló anyaggal stb. Préselésnél a por részecskéket mechanikailag összekapcsoljuk, és a végterméket megfelelően formázzuk. A por részecskék kapcsolata azonban ebben a stádiumban gyenge. A szinterelés folyamán a por részecskék magasabb hőmérsékleten, diffúziós úton kötődnek össze, amely szilárd tömör termék létrejöttéhez vezet. Ebből a három fázisból csak az első és legfontosabb fázissal foglalkozunk, ami nélkül nincs porkohászat, ez pedig a porok előállítás vagy gyártása. Varga Róbert Gépészmérnöki BSc, 4. évfolyam Dízelmotorok terhelésszabályozása (Woodward regulátor és terhelésszabályzó működése, beállítása) Dr. Szlivka Ferenc, egyetemi tanár DF, Műszaki Intézet, Gépészeti Tanszék A dízelmotorok megjelenésével felmerült egy új probléma is, hogyan szabályozzuk ezeket a gépeket. Ez a kérdés irányítástechnikai problémának tekinthető. Az 1940-es, 50-es évek technikai színjén csak mechanikus és hidraulikus megoldások jöhettek szóba. Így készültek el az első dízelmotor regulátorok, amelyek alapja egy röpsúlyos mechanikus vagy 28 29
hidraulikus tolattyú volt. Ezek kezdetben vagy konstans töltés (teljesítmény), vagy konstans fordulatszám tartást tudtak megvalósítani. A növekvő teljesítmények és felhasználási területek miatt magasabb fokú szabályozás vált szükségessé, amiket egyre összetettebb rendszerekkel tudtak csak kivitelezni. Ezek a berendezések több hidraulikus tolattyúval és az azokat összekapcsoló bonyolult rudazatokkal már képesek voltak a dízelmotort érő terhelés szabályozására is. Ezen funkciók igen fontosak mind gépészetileg, mind gazdaságilag is, mert így az egész gépcsoport azonos teljesítményen üzemel, a környezeti zavaroktól függetlenül. Dolgozatomban a Woodward PG típusú elektrohidraulikus regulátor és terhelésszabályzó felépítését, működését, beállítását fogom ismertetni. Ezt a típust Magyarországon az M61 sorozatú dízel-villamos mozdonyokban találhatjuk meg. Ahol a fordulatszám alapjelet elektromos úton adjuk meg. Mindegyik fokozathoz tartozik egy adott fordulatszám és teljesítmény szint. A külső terhelés beállítását a fődinamó külső gerjesztésének szabályozásával a terhelésszabályzó, a dízelmotor töltését pedig az injektorok effektív löketének változtatásával a regulátor valósítja meg. Ez a típus nagy darabszámban készült, jól bevált és korszerűbb változatait a mai napig alkalmazzák különféle dízelmotorral meghajtott gépcsoportokon, ahol nem szükséges az elektromos befecskendezés használata. Vida Andrea Mérnökinformatikus BSc, 1. évfolyam Nemlineáris áram-feszültség karakterisztikájú áramköri elemek vizsgálata Dr. Pór Gábor, főiskolai tanár DF, Műszaki Intézet, Gépészeti Tanszék Feladatom az volt, hogy LabVIEW programozási nyelv, illetve NI USB-6008 hardver segítségével, olyan szoftver programot írjak, amely jelentősen megkönnyíti azon mérnökök dolgát, akik áram-feszültség összefüggéseket vizsgálnak. A munka során egyszerű LED- ellenállás áramköri hálózatban kialakuló feszültséget és áramot mértem, megjelenítettem és fájlba mentettem. Az áram számításához az ismert áramkorlátozó ellenállás értékét és a rajta eső feszültséget használtam fel, ezt is megjelenítve és fájlba mentve. Ennek a feladatnak a megoldása jó alapot adott ahhoz, hogy megismerkedjem egy grafikus programozási nyelvvel, ismereteket szerezzek mérés- és irányítástechnikai feladatok megoldásához. Aladics Dávid János Gépészmérnöki BSc, 5. évfolyam Vibrációs és klímatesztek tervezése és kivitelezése autóipari alkatrészek élettartam vizsgálata céljából Dr. Pór Gábor, főiskolai tanár DF, Műszaki Intézet, Gépészeti Tanszék Modern világunkban egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a minőségbiztosításra. Így van ez az autóiparban is, ahol a gyárak kiterjedt és folyamatosan fejlődő, szabványosított eljárásokkal igyekeznek ezeket az igényeket kielégíteni. A Dunaújvárosi Főiskola 2008 óta foglalkozik autóipari alkatrészek minőségbiztosítási folyamatainak végrehajtásával a Robert Bosch Elektronika Kft. autóalkatrész gyárával szoros együttműködésben. A szóban forgó követelmények igen széleskörűvé nőtték ki magukat az elmúlt években, említhetjük akár az IP, só-permet, por, UV, de legfőképpen a vibrációs és klíma, illetve hősokk teszteket. Jelenleg ilyen vizsgálati típusok elvégzésére alkalmas a Bosch Élettartam Kutató és Vizsgáló Laboratórium. A dolgozatban konkrét példán keresztül történik egy, a laboratóriumban végrehajtott validációs vizsgálat tervezése és kivitelezése és elemzése. Agnieszka Smukała, Bini Leite Mariana, Frei Zoltán, Joanna Kubczak Marta Weiss, Richard Best, Sovák Miklós, Prohászka Tivadar Természettudományi és Környezettudományi szekció Investigation of energy producing capability of Thermo Electric Generators Dr. Kiss Endre, főiskolai tanár DF, Műszaki Intézet, Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszék Owing to the finite supply of fossil fuels and the negative public opinion surrounding nuclear energy, alternative energy resources are the subject of considerable research on a global scale. One potentially viable and renewable alternative is the conversion of low-grade heat into electricity. Of the several processes by which heat can be directly transformed into electricity, thermoelectric generation is particularly intriguing as it offers good reliability; reduced operational noise levels; and long-term, maintenance-free operation owing to the 30 31
absence of moving parts. It even holds the possibility of enabling large-scale electric power generation. A thermoelectric converter is a solid-state heat engine in which the electron gas serves as the working fluid and converts a flow of heat into electricity. Conventional metallic thermocouples are made from metal or metal alloys. They generate small voltages, typically tens of microvolts per degree temperature difference by the Seebeck effect, when the junction is located in a hot or cold environment compared to the ambient, and generate small amounts of electrical power when connected to a resistive load. They are used extensively in the measurement of temperature or as sensors to operate control systems such as those in domestic air conditioning equipment, refrigerators and central heating units. However, probably less familiar is the use of thermocouples made from modern semiconductors whose material properties and geometry has been tailored specifically to meet the intended application requirements and possess. Evidently an increase in temperature difference provides a corresponding increase in available heat for conversion as dictated by the Carnot efficiency, so large temperature differences are desirable. As an average figure a thermocouple fabricated from thermo element materials would have an efficiency of around 20% when operated over a temperature difference of 500K. The objective of the project is to test several identical thermocouples for voltage production performance compared to temperature difference in several different testing situations. To obtain data produce results and come to conclusions of their performance and then give recommendations on further work. The continuation of the work would be to test the thermocouple in a in a controlled heated chimney to simulate flue gases heat loss in industry. Use the thermocouple with cooling fins, conductive paste and insulation to maximise performance. Agnieszka Smukała, Joanna Kubczak, Prohászka Tivadar, Sovák Miklós Természettudományi és Környezettudományi szekció Vörösiszap hasznosítása nyersanyagkinyerés céljából Dr. Kiss Endre, főiskolai tanár Dr. Horváth Miklós, főiskolai tanár DF, Műszaki Intézet, Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszék Hazánkban mintegy 50 m t vörösiszap halmozódott fel, mint a timföldgyártás mellékterméke, amelynek elhelyezése környezeti problémákat okozhat, és okozott is. Ugyanakkor ennek a hulladéknak mintegy 30-40 %-a Fe2O3 formájában jelentős mennyiségű vasat tartalmaz. A vas ezen oxidjának kinyerése 12-16 évre elegendő vasérc helyettesítő anyaggal láthatná el a hazai kohászatot, ezzel tehermentesítve a környezetet, import megtakarítást eredményezne, munkahelyeket teremtene. Ebben a dolgozatban egy olyan kutatásról számolunk be, amelynek során a vörösiszap paramágneses vasoxid tartalmát redukáltuk különböző átmérőjű széntartalmú részecskék segítségével, illetve inert atmoszférában való hevítéssel, a keletkező ferromágneses tulajdonságú termékeket mágnesesen és elektrosztatikusan szeparáltuk, és az eredményül kapott vegyületek felhasználhatóságát vizsgáljuk. A termékek mágneses tulajdonságait relatív permeabilitás mérésével elemeztük. A termék összetételét nedves eljárással és scanning elektronmikroszkóp segítségével elemeztük. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a termék vasoxid tartalmának paramágnesesről ferromágnesesre való megváltoztatása jól kézbentarthatóan megvalósítható. Aladics Dávid János Gépészmérnöki BSc, 5. évfolyam Lakatos János Gépészmérnöki BSc, 4. évfolyam Természettudományi és Környezettudományi szekció A levegő- és a talajminőség közötti összefüggések vizsgálata Dunaújvárosi helyszíneken Pacsutáné Dr. Bíró Borbála Dunaújváros levegőminőségét egy adott helyszínen rendszeresen vizsgálják. A porszennyezettség (PM10) mérése mellett, a legfontosabb szennyező gázok (NOx, SOx, CO2) mennyiségét is rendre analizálják. Ezek adatbázisát és a szennyezőkre vonatkozó szezonális, évjárati összefüggéseket korábbi TDK munkában mutattuk be. A városban nincsenek adatok a talajok minőségéről, illetve nem ismert hogy van-e összefüggés a levegő szennyezettsége és a talajtulajdonságok között még az adott egy helyszínre vonatkoztatva sem. Előzetes vizsgálatok alapján a levegő-szennyezettségre vonatkoztatva 3-3 kevésbé és jobban szennyezett városi helyszínt választottunk ki. A levegő-minőség hiányzó mikrobiológiai adatait figyelembe véve havonta monitoroztuk a levegőből kitenyészthető összes baktériumok és gombák számát szelektív táplemezeken (Nutrient, Martin agar) történő kitenyésztéssel. A kiválasztott helyszínek talajminőségét évente 1 alkalommal mintáztuk a 0-20 és a 20-40cm-es talajrétegekből a legfontosabb szervetlen és szerves szennyezőkre. Összefüggéseket kerestünk a levegő mikrobiológiai állapota, a talajminőség és a városi vizsgálati helyszínek között. A mért paraméterekben mutatkozó helyszínfüggő különbségek felhívják a figyelmet az ipari tevékenység és a közlekedési hatások figyelembevételére. Eredményeink alapján rendszeres monitorozás több helyszínen is javasolható. 32 33
Bárbara Hellen De Souza Miranda Federal Center of Techonology Education of Minas Gerais - Brasil Természettudományi és Környezettudományi szekció Modifications in polyvinyl chloride (PVC) and evaluation of modified polymer properties Dr. Kovács Imre, főiskolai docens DF, Műszaki Intézet, Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszék During the last decades the growing presence of polymers among disposed waste materials emphasize their recycling, modification or total destruction in order to decrease the environmental pollution. However, the thermal and chemical properties limit the recycling of these materials. So, some chemical modifications can be done for these purposes. Chemical modification of polymers has received greater attention as it brings specific properties to the modified material such as enhanced thermal stability, multiphase physical responses, compatibility, impact response, flexibility and regidity1. The purpose in this work was to study the chemical properties of PVC, which is the second largest manufactured resin by volume worldwide2, second only to polyethylene. The thermally induced decomposition or modification of PVC started basically, with the dechlorination process, which is a strictly surface located reaction step preserving the composition and the mass properties of the bulk material. The measurements of the material were carried out by: (a) Fourier Transform Infrared Spectroscopy (FTIR) - in both transmission and reflection modes; (b) Thermogravimetry analyze (TG) ; (c) Contact angle measures; (d) ph determination after the decomposition under water solution and (e) conductivity measures. Mach Kornél Anyagmérnöki BSc, 3. évfolyam Természettudományi és Környezettudományi szekció SiO2, Al2O3- és Na-tartalom egészít ki. A legnagyobb mennyiségben jelen levő vastartalom kinyerése termikus módszerekkel valósítható meg, melynek során nyersvas és salak keletkezik. A salak legmagasabb szintű hasznosítása akkor valósítható meg, ha bázikus redukáló típusú salakot állítunk elő a vörösiszap nem redukálódott részeiből. A dolgozat a redukáló olvasztás anyag- és energiaszükségletét mutatja be. Sovák Miklós Gépészmérnöki BSc, 4. évfolyam Természettudományi és Környezettudományi szekció Szigetelő anyagok felületkezelése hidegplazma eljárásokkal Dr. Kiss Endre, főiskolai tanár DF, Műszaki Intézet, Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszék Manapság az iparban egyre nagyobbak az elvárások és a követelmények a különböző szigetelő anyagok tulajdonságaival szemben. Sok szigetelő anyag felülete nehezen festhető és ragasztható. Az alkoholbázisú környezetszennyező festékek helyett inkább a nagyobb felületi feszültségű vízbázisú festékeket preferálják. Ezek pedig nehezebben, vagy egyáltalán nem nedvesítik a felületet. A dolgozatomban hidegplazma kisülések felhasználásával eljárásokat mutatok be, mellyel viszonylag hatékonyan lehet módosítani a szigetelő anyagok felületeinek szerkezetét, hogy ez által jobban festhető és ragasztható legyen. A dolgozatomhoz különféle szigetelő anyagokat használtam, ezek az üveg, a teflon és a plexi voltak. A villamos kisülést egy általam készített nagyfeszültségű tápegység segítségével hoztam létre. Különböző kialakítású elektróda elrendezéseket hoztam létre és ezeknek a paramétereit változtatva, illetve a kezelési feszültség függvényében rögzítettem a kapott mérési eredményeket. A kísérletek során ténylegesen javultak a különböző felületek nedvesítési tulajdonságai, ezáltal a festhetőség és a ragaszthatóság is. Vörösiszap kohászati hasznosításának vizsgálata Dr. Hári László, főiskolai tanár DF, Műszaki Intézet, Anyagtudományi Tanszék A dolgozat áttekintést ad a vörösiszap keletkezéséről, a hasznosítási szempontból fontos anyagtulajdonságokról és a lehetséges felhasználási területekről. A hazánkban tárolt 50 M tonna vörösiszap vegyi összetétele hagyományosan magas Fe2O3-tartalmú, melyet jelentős 34 35
Vida Zoltán Rudas Közgazdasági Szakközépiskola Természettudományi és Környezettudományi szekció Emberek élnek ott, ahol a part szakad... Horváth Csaba, felkészítő tanár, Rudas Közgazdasági Szakközépiskola A rokonaim és a barátaim közül többen laknak csuszamlásos területen. Foglalkoztatott, hogy mikor, hol, miért pont ott, miért így védekeznek a további partmozgások ellen a szakértők. Miután egyre több lett bennem a kérdés, elhatároztam, hogy ezekre választ is szeretnék kapni. Ezzel a dolgozatommal szeretném alátámasztani a bennem megfogalmazódott válaszokat. Pályamunkámban Dunaújváros egyik városrészével, Táborállással és Kulcs település Duna menti magas partjaival foglalkozom geomorfológiai szempontból. Célom az volt, hogy a Grass GIS földrajzi információs rendszer használatával, személyes terepbejárással, interjúkészítésekkel, az akkor készített fotókkal alátámasszam a partmenti magas falak csuszamlásos domborzatfejlődését. Dunaújváros-Táborállás és Kulcs település a Mezőföld keleti részén helyezkedik el. Az átlagosan 50-60 m magas löszfalat csak néhány helyen szakítják meg a Duna felé haladó kisebb völgyek. A dunaújvárosi kistérséget tulajdonképpen 3 különböző domborzati formatípus: a mezőföldi löszös plató, a dunai ártér, és a Duna menti magaspart alkotja. Az ilyen felszínen történő építkezés mindig nagy elővigyázatosságot követel meg. A biztonság érdekében (beépítéskor) tehát előzetes kőzetfizikai, talajmechanika és geológiai méréseket kell végezni, vagy építkezési tilalmat kell elrendelni az érintett területekre. A táborállási és a kulcsi magasparton bekövetkezett (2010-2011) csuszamlások vizsgálati eredményei egyértelműen alátámasztották, hogy a mozgások alapvetően négy természeti adottságra vezethetők vissza: a Duna eróziós hatására, a Duna felé áramló talajvíz nyomására, a rétegvíz lábmegtámasztást csökkentő, illetve a törmeléklejtőt áztató hatására. Ezek az okok mintegy természeti jelenségként a magaspart periodikus rogyását és hátravágódását okozzák. A lassú, folyamatos kúszó mozgás a magaspart hirtelen rogyását és az egész tömeg gyors előremozgását eredményezi. A természeti adottságokba kedvezőtlen beavatkozást jelentett a rendezetlen magaspart és a magaspart alatti terület beépítése, mely a talajvízszint jelentős emelkedésével járt és ez által a csúszási tendenciák felerősödtek. A mozgásokat előidéző tényezők között felsorolhatók még többek között az alábbiak: meteorológiai viszonyok, vízvezeték hálózat felderített és fel nem deríthető meghibásodásából származó beszivárgások, a csatorna, a szennyvízgyűjtők, az úszómedencék vízzáróságának hiányosságai és a talajvízviszonyok. A vizsgált terület rendezése során szükséges tehát a komplex partvédelmi rendszer kiépítése, mely az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapjának társfinanszírozásával valósul, illetve valósulhat meg a vizsgált területen. 36