Településrendezési terv módosítás 2008/2009.

Településrendezési terv módosítás 2008/2009. Rövidítések magyarázata: A MÓDOSÍTÁSI ÜGYEK LEÍRÁSA Rendeltetési kategóriák (országos érvényűek) /Zárójelben a hatályos tervben szereplő, régi jelölés szerepel./ Beépített és beépítésre szánt területek: Lk: Kisvárosias lakó Lf (flk, flt, flv): Falusias lakó Vt (tv): Településközpont vegyes Gksz (kgk, kgt): Kereskedelmi szolgáltató gazdasági Gip (igk, mgk): Ipari-gazdasági Kmü: Különleges, mezőgazdasági üzemi Kre (KVt, KRt): Különleges, rendezvény és vásár Kh (KH): Különleges, hulladékkezelő Ksp (KSk, KSt): Különleges, sportterület Kst (KSzPt, KSTt): Különleges, strand és szabadidőpark Kkp: Különleges, kegyeleti park Kte (KT): Különleges, temető Ki: Különleges, idegenforgalmi Kbk: Különleges, beépített közlekedési terület. Beépítésre nem szánt területek: KÖu (kk): Közúti közlekedési- közműelhelyezési, hírközlési Zp (KP): Zöldterület, közpark Zk (KP): Zöldterület, közkert Ev (ve): Védelmi erdő Eg (ge): Gazdasági erdő Mk (MK): Kertes mezőgazdasági Má (MT, ME): Általános, tanyás mezőgazdasági V (VT): Vízgazdálkodási terület Kch (K): Különleges, CH létesítmények Kih Különleges, beép. nem szánt idegenforgalmi Településrendezési tervi munkarészek, melyeket a módosítások érinthetnek: T-1: Igazgatási terület Településszerkezeti terv T-2: Belterület és fejlesztési területe Településszerkezeti terv SZ-1: Külterület Szabályozási terv SZ-2: Belterület és fejlesztési területe Szabályozási terv HÉSZ: Helyi Építési Szabályzat rendelete 1

Településszerkezeti tervet érintő módosítások: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (Étv.)10. (4) bekezdésének megfelelően a szerkezeti tervet érintő módosításokról a képviselőtestület településfejlesztési döntést hozott, melyet a 173/2008. (XII.16.) ill. 3/2009. (II.17.) Kt. sz. határozataiban rögzített. Ügysorszám: I. Tárgy: A Felszabadulás u. 2. szám alatti háromszög alakú terület átsorolása kgt tervezett gazdasági kereskedelmiből Lf falusias lakóövezeti kategóriába. és telektulajdonosok Módosul: T-2, SZ-2 Az érintett területen lévő két telket (hrsz: 486/1, 486/3) jelenleg lakás céljára használják a tulajdonosok - egyikük néhány éve építette fel a házát -, melyek szervesen kapcsolódnak a tűlük délnyugatra fekvő, a Dózsa György utca túloldalán lévő lakóterületekhez. Az Olajos utca (hrsz: 482) elkeskenyedő vége választja le az átsorolandó területet a mellette lévő tömbtől. Ez a közterületszakasz nem lát el rendeltetésének megfelelő feladatokat, csupán egy teleknek (431/31) biztosít kizárólagos közterületi kapcsolatot, ezért átsorolását javasolja a terv. A Felszabadulás utca felőli szakasza a Gip jelű ipari övezethez tartozna, biztosítva továbbra is a közterületi kapcsolatot a 431/31 hrsz-ú telken tevékenykedő egyéni vállalkozónak, míg a Dózsa György utca felőli része lakóövezetbe integrálódna. A lakóövezetek védelme érdekében a Gip jelű ipari területen beültetési kötelezettséget javasol a terv, a helyi építési szabályzatban rögzített módon. Érdemes megemlíteni, hogy a 431/35 hrsz-on fekvő telek nem rendelkezik közvetlen közterületi kapcsolattal, a Dózsa György utcához a 431/25-ös (egyébiránt lakóövetben lévő) telken keresztül kapcsolódik. Ez utóbbi telek ipari övezetbe sorolása nem tűnik ésszerű gondolatnak, hiszen megbontaná a lakóövezet szerkezeti egységét, nem jelentene előremutató megoldást. A közterületi kapcsolatot érdemes lenne más módon megoldani, pl. a 431/30 hrsz-on fekvő telken keresztül, melyen a tulajdonos hosszú évek óta nem folytat semmilyen tevékenységet, minden bizonnyal értékesíteni kívánja az ingatlant. Természetesen ez utóbbi csupán egy feltevés, mely megnyugtató megoldást eredményezne az említett ipari- és lakóövezet jövőjét illetően. Ha azonban ennek belátható időn belül nem látják realitását az illetékesek, el kell gondolkodni a lakóterület átvágásán. Hatályos szabályozás: Javasolt szabályozás: 2

Hatályos szerkezeti terv: Javasolt szerkezet: Ügysorszám: II. Tárgy: A 405 hrsz-ú ingatlantól a 476/2 hrsz-ig terjedő, az Erdélyi és a Felszabadulás utcák mentén húzódó, jelenleg flk kialakult falusias lakóövezet átsorolása Lk kisvárosias lakóövezeti kategóriába. Módosul: T-2, SZ-2 Jelen módosítási pont több fejlesztési elképzelés együttes megoldását jelenti. Elsőként a Felszabadulás u. 28. szám alatti volt okmányiroda épületének és a Felszabadulás u. 14. szám alatti magánépületnek tervezett új rendeltetést találni a testület. Előbbiben intézmény-, utóbbiban oktatási funkciót állt szándékában elhelyezni. Ezzel párhuzamosan felmerült az Óvoda-Bölcsöde- Alkotóház (hrsz: 464-467) határolta intézménytömb átsorolása rendeltetésének megfelelő övezeti kategóriába. Első gondolatként kézenfekvőnek tűnt a Művelődési ház (hrsz: 728) és a vele szemben lévő általános iskolától (hrsz: 538) induló Vt településközpont vegyes övezet sávjának folytatása egészen a Felszabadulás utca elején található kegyeleti parkig, tekintettel az átsorolandó terület funkcióbőségére és központi elhelyezkedésére (vendéglő, kereskedelmi egységek, az alkotóház, a bölcsöde, az óvoda és a tájház is fellelhető benne). Azonban az országos jogszabályok (OTrT) nem teszik lehetővé vegyes területfelhasználási egység kijelölését a hagyományosan vidéki jellegű országos övezetben, melybe Üllés teljes belterülete is tartozik. Ennek következtében a tervezőnek találnia kellett egy olyan övezeti kategóriát, mely megfelelő beépítési paramétereket tartalmaz a tervezett és remélt fejlesztésekhez, ugyanakkor befogadja az érintett területen jelen lévő funkciók sokaságát. Az új Lk kisvárosias övezet a volt gyalogpiactól (hrsz: 405) a kegyeleti park előtti telekig (hrsz: 476/2) a főút egyik oldalán egy telekmélység szélességben húzódna. Kivétel ez alól az Óvoda-Bölcsöde-Alkotóház határolta tömb, melyhez szorosan kapcsolódik a tájház (hrsz:464) és a Felszabadulás ill. József Attila utca sarkán álló magánház (hrsz: 465), ez utóbbit az önkormányzat intézményi funkció céljára kívánja fenntartani, ezért - települési érdekből - elővásárlási joggal terhelte a szabályozási terv. Az elkerülő út gondolatának elvetése egy irányba mutat az elképzeléssel, mely szerint Üllésen mind gazdasági, mind idegenforgalmi szempontból előnyösebb a főút menti központi területek funkcióbővítése és fejlesztése, hiszen az országos jelentőségű út által generált forgalom hozzájárul a mellé települt szolgáltató és intézményfunkciók jobb kihasználásához. Kifejezetten előnyös a településnek, ha a fejlettebb, nyüzsgőbb része tárul fel elsőként akár az átmenő-, akár a célforgalom előtt. 3

Hatályos szabályozás: Javasolt szabályozás: Hatályos szerkezeti terv: Javasolt szerkezet: 4

Ügysorszám: III. Tárgy: A Dózsa György és az Erkel Ferenc utcai olajkút környékének rendezése és telektulajdonosok Módosul: T-2, SZ-2 A Dózsa György utcában Ü-3, míg az Erkel Ferenc utcában Ü-4 jelű régi olajkutak találhatók, melyek próbafúrások hagyatékai. A terület rendezése kapcsán meg kell határozni a fúráspontokat és azok védőtávolságait. A fúráspontokat a MOL Nyrt-től kapott térképről koordináta helyesen vett át a rendezési terv. A védőtávolságok meghatározása azonban nem automatikusan történik. A szénhidrogén létesítmények védőtávolságát meghatározó 6/1982. IpM rendelet ez év január 1-én hatályát vesztette, új vonatkozó jogszabály még nem született, ezért a tervező egy korábbi, a két belterületi olajkútra vonatkozó, 1988-ban a Kőolajkutató Vállalat által készített szakvélemény alapján határozta meg a védőtávolságokat a rendezési tervben. A megszüntetett rendeletben a működő vagy műszakilag le nem zárt kutak védőtávolsága a fúrásponttól számítva 50 m sugarú kör, melynek csökkentését a kút tulajdonosa kérvényezheti. Ha le van dugózva, vagyis műszakilag meg van szüntetve egy kút, akkor a Bányakapitány 10 méterre csökkenti a védőtávolságot. Ha csak a felszínen van eltömedékelve, akkor minimum 30*50 méteres területet kell védőterületként szabadon hagyni (ekkora hely szükséges az esetleges későbbi szakszerű ledugózáshoz). A védőtávolság módosítása kapcsán minden esetben a Bányakapitány, mint szakhatóság véleményét kell kérni. Az előbb említett szakvélemény szerint Dózsa György utcában a fúróberendezés megsemmisült és a talaj szabad gáztartalmára irányuló vizsgálat alapján nem láttak lehetőséget az 50 méteres védőtávolság csökkentésére. A 300/19-23 hrsz-ú ingatlanok szinte teljes egészében, míg a 300/18 hrsz-ú részben a védőzónán belül fekszenek, ezért épületet nem szabad rajtuk elhelyezni. A 300/18,19 hrsz-ú ingatlanokat az önkormányzat egy vállalkozónak értékesítette, aki tehergépjármű parkolónak használja. A hatályos tervben ZP közparkból jelen módosítás Kbk különleges beépített közlekedési célú övezetté javasolja átsorolni a kialakult új rendeltetés és a közterületi státusz elvesztése miatt. A 300/20-23 hrsz-ú ingatlanok Zk közkert övezeti besorolást kapnak (az új OTÉK szerint az 1 ha-nál kisebb zöldterületeket ezen övezetbe kell sorolni). Az Erkel Ferenc utcai olajkútra vonatkozóan rendelkezésre áll egy valamivel frissebb (1991-es) szakvélemény, mely az utca ÉNY-i vonalától 20 m, DK-i vonalától 10 méteres sávszélességet érint. A 20 méteres tilalmi sávban telekalakítás nem történhet, míg a 10 méteresben igen, de a védősáv csak előkerti funkciót tölthet be. A telekkiosztás ennek megfelelően korábban megtörtént. A hatályos tervben KP közpark besorolású a 303/17 hrsz-ú és a fölötte elhelyezkedő 3 telek (hrsz:303/14-16). Ez utóbbiak a testület indítványozása alapján Lf1 lakóövezeti besorolást kaptak, míg a 303/17 hrsz-ú ingatlan Zk közkert besorolást nyert (1 hanál kisebb zöldterületről van szó jelen esetben is). A három újonnan kialakított lakótelken 5 m-t, míg a közkerttel szemben, az utca túloldalán lévőkre 10 m előkertet javasol a terv. 5

Ügysorszám: Tárgy: IV. A Vásártér utca melletti új sportpálya területének növelése, a tervezett elkerülő út törlése és a kapcsolódó terület átfogó rendezése Módosul: T-2, SZ-2 A sportpálya bővítése és a tervezett elkerülő út megszüntetése jelentősen megváltoztatta a Felszabadulás u.-partizán u.-belterülethatár alkotta tömb rendeltetését és szerkezetét. Az 1.7 számú fejezetben ismertetett indokok alapján a testület az elkerülő út gondolatának visszavonása mellett döntött, ennek következtében az úthoz kapcsolódó véderdők és tervezett fásítások több szempontból is okafogyottá váltak. Egyrészt a megszűnő zajforrás miatt a lakott terület védelme érdekében tervezett erdők telepítése is felesleges, másrészt véderdő telepítése nem várható el magánszemélytől (közösségi érdeket képvisel) és a tervezett erdők kivétel nélkül magántelkekre lettek tervezve, így megvalósulásuk nem reális. Ha mégis erdőtelepítésre kerülne sor, annak minden költsége az önkormányzatot terhelné. A sportpálya kapcsán az önkormányzatnak határozott elképzelései vannak a telepítendő funkciókat illetően. Az eddigi ~9.000m 2 helyett ~35.000m 2 területet jelöl ki a terv a sportközpont részére, melyből ~29.000m 2 beépítésére kiviteli terv készül, a maradék ~6.000m 2 -t későbbi bővítésekre tartalékol. A tervek szerint az új sportterületen helyet kap egy könnyűatlétikai pálya, egy focipálya, teniszpályák, kispályás focipálya, extrém sportoknak egy pálya és egy játszótér. A parkolási igény telken belül lesz megoldva. A Ksp tervezett különleges sportterülettől keletre fekvő nagy beépítetlen területrészt a tervezett elkerülő út kettévágta, északon KVt tervezett vásártér, délen KRt tervezett rendezvényterület övezeteknek helyt adva. Az út tervének elvetése új gondolatoknak adott teret a terület rendeltetésére vonatkozóan. A településen számos közkert ( Zk ) található, mely az 1 hektárnál kisebb kiterjedésű zöldterületeket foglalja magába, alapvetően egy funkcióval. Ezzel szemben közparkja ( Zp ) nincsen Üllésnek (közparknak nevezzük az 1 hektárnál nagyobb, több funkciót magában foglaló zöldterületet), így érlelődött meg a gondolat a sportpálya melletti szabad terület egy részének közparkként való hasznosításához, melynek területe ~1,9 ha. A kellő létszámú parkolóhelyet (38 db) a környező utcákban javasolja biztosítani a terv. A Vásártér utca felőli kb. egyharmadnyi területrész Kre különleges rendezvényterület besorolást kapott, a vele szemközt létesítendő új gyalogpiaccal (505/10) egyetemben. A tervezett gyalogpiac telke összközműves, tehát innen ki lehet szolgálni a szomszédos terület nagyobb rendezvényeinek közműigényét is. A Vásártér utca az általános iskola tornaterme és a sportpálya telke után megtörik, melyet a tervező szélesítésre javasol (16 m-re). Utána kétfelé ágazik, a Felszabadulás utca irányába, mely szakaszt ugyancsak érdemes legalább14 méterre kiszélesíteni. A megtörés utáni utcaszakasz másik ágán 3-3 ingatlan már ki van osztva a 16,5 méter széles közterület két oldalán. A folytatásban az elkerülő út helyett lakóutca nyitását javasolja a terv, az előbbi szakasz folytatásaként, hasonló szélességben. A tervezett utca nyomvonalának kialakítását két fő tényező befolyásolta. Az első szempont egy olyan utcaszakasz kialakítása, amely alkalmazkodik a meglévő telekosztásokhoz (Felszabadulás utca mentén), a belterülethatár vonalához és lehetőséget teremt kétoldali telekfeltárásnak ez utóbbi elsősorban gazdasági szempont. A másik alakító tényező a csatorna nyomvonala, melyet az új utca mentén kell vezetni és belekötni az 560/13 hrsz-ú telektől induló gyűjtő csatornába. Így kialakult egy kissé íves lakóutca a Vásártér utca folytatásában, mely a Gorkij utcára köt ki (a középfeszültségű légvezeték nyomvonalához is igazodva), kétoldali telekfeltárással. A hatályos tervben már szereplő Jókai utca folytatását tartalmazza a terv. A Gorkij utcai kikötéstől északnyugatra fekvő, még belterületi részen gazdaságok találhatók, melyek 7

hosszútávra terveznek, fejlesztési szándékaik vannak a területen, ezért egyelőre nem lenne reális elképzelés a terület felosztása. Hatályos szabályozás: Hatályos szabályozás: Javasolt szabályozás: 8

Hatályos szerkezeti terv: Javasolt szerkezet: 9

Ügysorszám: V. Tárgy: A Székely utcai sportpálya megszüntetése, övezeti átsorolása Módosul: T-2, SZ-2 A település északi részén tervezett új sportkomplexumba kívánja a testület a régi focipályát áthelyezni, melynek eddig a Ksk jelű Székely utcai különleges sportterület övezete adott otthont. A pálya területe értékes zöldfelület, melynek megtartását szorgalmazza a testület. A focipálya vélhetően kényszermegoldásként került annak idején a jelenlegi helyére, szerkezetileg vizsgálva kissé beszorult a háztömbök közé, zsákosítva a Székely utcát. Előremutató megoldás lehet a Székely utca két szakaszának újbóli összekötése, a Wesselényi utca felőli oldalán 3 telek alakulna, a másik oldalon pedig, a focipálya fennmaradó része zöldterületként, Zk közkert övezetként funkcionálna. A mintegy 6.000m 2 nagyságú közkert számos funkciónak biztosíthat teret, legyen szó pihenésről, sportról vagy közösségi programokról. Kialakítása kapcsán érdemes egy kert- vagy tájépítész mérnök véleményét is kikérni. Lakossági észrevételnek helyt adva a földhivatali alaptérképen Székely utca 52. szám alatti ingatlan számozása 54-re változik, majd folytatólagosan a sportpályával szemben tervezett telkekig 2-vel csökken a számozás. A hivatalos alaptérkép adatait módosítani nem lehet, ezért a megváltozott értékek tervezett házszámként szerepelnek a szabályozási terven, tájékoztató jelleggel. Hatályos szabályozás: Javasolt szabályozás: Hatályos szerkezeti terv: Javasolt szerkezet: 10

VI. Tárgy: Az Erkel Ferenc utcával párhuzamosan új utcanyitás és házhelyosztás Módosul: T-2, SZ-2 A képviselőtestület lakóterület bővítést irányzott elő, amit két helyszínen kívánt megvalósítani. A Vásártér utca folytatásában ~40 db építési telek kialakítására van lehetőség, míg az Erkel Ferenc utcával párhuzamosan ~120-ra. Az Erkel Ferenc utcával párhuzamosan, a középső szakaszra készült egy geodéziai felmérés alapján javasolt telekosztás. Nagyrészt 48.3 m mély és 17.5 m utcafront szélességű telkek szerepelnek a rajzon, 18 m közterületsávval. A meglévő épületeket figyelembe vette a felmérés a javasolt telekhatárok kijelölésénél. Az önkormányzat kérése alapján mindkét irányban az előbbi telekosztáshoz igazodott a szabályozási terv. Ennek megfelelően az Erkel Ferenc utcával párhuzamosan, annak teljes hosszában 48.3 m mély és 17.5-19 m széles telkek kerültek kialakításra, 18.0 m utcaszélesség mellett. A település szabályos, négyszögletes szerkezetét örökölte az új lakóterületsáv, a keresztirányú utcák mind folytatódnak az új részen is, kivétel ez alól az Ady Endre utca, mely zsákutcaként záródik. Ennek oka, hogy a többi keresztirányú utca külterületi dűlőútként folytatódik a lakott terület elhagyását követően, míg az Ady Endre utca folytatásában ez hiányzik. Az Olajos utca túloldalán, az új utcával szemben, annak szélességével megegyező terjedelemben lakóterületsávot jelöl ki a terv, ~8 építési telekkel, az Olajos utca szélesítendő szakaszának gazdaságosabb kihasználására való tekintettel. Az új lakóterületrész Lf3 jelű falusias lakóövezetbe tartozik, melyet 800 m 2 minimális telekméret mellett, maximum 30%-ig lehet beépíteni, legfeljebb 4.5 méteres építménymagasság mellett. A szabályozási terven tervezett házszám szerepel a már kiosztott vagy hatósági engedélyt kapott telkeken, tájékoztatás végett. Hatályos szabályozás: 11

Javasolt szabályozás: Hatályos szerkezeti terv: 12

Javasolt szerkezet: VII. Tárgy: A MOL benzinkút mögötti háromszög alakú terület rendezése, jelenlegi rendeltetésének és bővítési lehetőségének felülvizsgálata Módosul: T-2, SZ-2 A képviselőtestület a Dózsa György utca Olajos utca szegedi út közrefogta, jelenleg flv tervezett lakóövezeti besorolású háromszög alakú terület szerkezetét ill. bővítési lehetőségét kérte felülvizsgálni. A terület jelenleg ún. vállalkozói lakóterületként szerepel a hatályos szabályozási tervben, mely övezetben előnyben kell részesíteni kisvállalkozások megtelepedését a lakófunkció mellett. A módosításban a tervező nem tartja indokoltnak az övezet ilyen irányú megkülönböztetését, hiszen falusias jellegű lakóövezetben a 253/1997 (XII.20.) országos településrendezési és építési követelményekről szóló (továbbiakban OTÉK) kormányrendelet lehetővé teszi a helyi lakosságot nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezését. A szegedi út mellett található egy üzemanyag töltőállomás és még a belterületen egy mgk jelű mezőgazdasági üzemi terület. A lakóövezet bővítése az eredeti elképzelések szerint keleti irányba történt volna, az Erkel Ferenc utcával párhuzamosan tervezett új utca szegedi útra történő kivezetése képezte volna a bővítés határát, melyen kétoldali telekosztás valósult volna meg. Végül is csak a jelenleg kijelölt tervezett lakóterület szerkezete szorult kisebb korrekciókra. 13

A lehetőségek vizsgálata során nem kerülhette el a figyelmet, hogy a bővítendő területen két működő gázkút található, fúráspontjaiktól számítva 50 méter sugarú védőzónát kell kijelölni, melyen belül építményt elhelyezni nem szabad. Hasonló nagyságú védőzónával rendelkeznek a benzinkút föld alatti tartályai is, mely ugyancsak csökkenti a beépíthető terület nagyságát. Probléma lett volna a szegedi útra való csatlakozás is, mert külterületen főút mentén 500 méterenként lehet csomópontot létesíteni, esetünkben viszont kisebb távolság adódott, szervizút kialakítása esetén pedig a benzinkút esne bele annak nyomvonalába. A bővítésre szánt terület nagy része külterületi fekvésű, így belátható időn belül napirendre került volna a belterületbe vonás, ami plusz költség az önkormányzatra nézve (közvilágítás, járda kialakítás, stb..). További akadályozó tényező az érintett szántók minőségi besorolása, ugyanis a földhivatali nyilvántartás szerint a bővítésre kiszemelt terület kb. fele átlagosnál jobb minőségű szántó, melyeket az 1994. évi LV. termőföldről szóló törvény alapján csak kivételesen helyhez kötött beruházás esetén - lehet beépítésre szánt területté nyilvánítani. Mindezen okok miatt a testület elállt bővítési elképzelésétől, melyben fontos szerepet játszott, hogy jelentős méretű, kedvezőbb adottságú lakóövezeteket tervez kijelölni a település más részein, két helyszínen is. A hatályos tervben szereplő tervezett lakóterületen két kisebb korrekciót javasol a terv. Az Olajos utcából induló, szegedi útra merőleges utca nyomvonalát hozzá kell igazítani a középfeszültségű elektromos légvezeték nyomvonalához, hogy a közterülethatár 5 méterre húzódjon a vezetéktől és párhuzamos legyen vele. Az utca csatlakozik a benzinkútnál induló szervizútba, mely kivezet a Dózsa György utcára. A benzinkút telkének egy részét igénybe veszi a kanyarodó közterületsáv, melynek határa tisztázatlan volt a hatályos tervben. Szabályozási vonallal (ez a vonal hivatott az új közterületek és magánterületek határvonalát képezni) lehatárolja a terv a szükséges közterületrészt. Az mgk mezőgazdasági üzemi terület övezeti besorolását Gksz gazdasági-kereskedelmibe javasolja átsorolni a tervező, az új OTÉK jelkulcs és a terület későbbi várható hasznosítási módjának okán. Hatályos szabályozás: Javasolt szabályozás: 14

Hatályos szerkezeti terv: Javasolt szerkezet: VIII. Tárgy: A Gorkij utcai temető bővítésé Módosul: T-2, SZ-2 A település Gorkij utcai temetőjében néhány éven belül elfogynak a szabad sírhelyek, ezért az önkormányzat bővítési területet kíván kijelölni. A bővítés két irányban valósulna meg, a 679/17 hrsz-ú telek már korábban önkormányzati tulajdonba került, ez idáig gazdálkodók bérelték a területét, a másik irányban pedig a 690/1, jelenleg ve véderdő övezeti besorolású telekkel bezáróan történne. A hatályos terv 20 méteres véderdősávot jelöl ki a temető köré. Az új OTÉK szabályai szerint a temető bővítési területére a telekhatártól számított 30 méteres telken belüli védőzónát kell kialakítani. A tervezett véderdősáv ennél keskenyebb és belelóg a régi temető területbe, ahol sírok sorakoznak. A felsorolt indokok alapján indítványozza a tervező a 30 méteres telken belüli védősáv kialakítását a bővítési területen. Továbbá javasolja a bővítési terület déli határát az alatta fekvő, ugyancsak önkormányzati tulajdonban lévő véderdősáv széléig kitolni, mert így az erdő alkotná a védőzónát és a temető 029 hrsz-ú út melletti szakaszát a régivel folytatólagosan temetési célra lehetne hasznosítani. A délkeleti részen kijelölt bővítési területen a jelenleg közútként funkcionáló ingatlan temetőn belüli kiszolgálóút funcióját töltené be, míg a 690/1 hrsz-on fekvő véderdő képezné a telken belüli védősávot. A két véderdő terület telken belüli védőzónává minősítése kapcsán a faállomány megmarad, annak csökkentésére nem kerül sor. 15

IX. Tárgy: Erdőterületek kijelölése a megyei- és országos területrendezési tervnek való megfeleltetés végett Módosul: T-1, SZ-1, T-2, SZ-2 A rendezési terv módosítása kapcsán biztosítani kell az összhangot a Csongrád Megyei Területrendezési Tervvel (továbbiakban: megyei terv) és az Országos Területrendezési Tervvel (továbbiakban: országos terv) való megfeleltetésre a térségi és országos övezetekre vonatkozóan, így került sor az erdőterületek felülvizsgálatára is. A megyei terv 1334,6 ha erdőt jelöl ki Üllésre, ennek az értéknek minimum a 85%-át szerepeltetni kell a települési tervben. A tervi hierarchia csúcsán az országos terv áll, melyet a megyei tervnek kell aktualizálnia, bizonyos övezeteket a saját adottságai, helyismerete alapján átrendeznie. 2008. év nyarán megváltozott az országos terv, melyet még nem tudott lekövetni a megyei, ezért némi ellentmondás lelhető fenn a kettő között. Nem lehet tudni pontosan, hogy a megyei terv miként módosítaná az országos előírásokat, azonban a hatályos országos terv szabályait is be kell tartani, ezért a tervező egy áthidaló megoldást javasol: Megyei tervi közreműködés híján az országos terv közvetlenül Üllésre kijelölt erdőterületeit vegyük figyelembe, a kötelező mértékig. A megyei tervnek az országos legalább 75%-át, a települési tervnek pedig a megyei minimum 85%-át kell figyelembe venni (Étv. előírás). Az országos terv 2155,3 ha erdőterületet jelöl ki, ennek kell vennünk először a 75%-át, majd a maradék 85%-át. Így alakul ki a településre elvárt érték, az előző gondolatmenetet követve. Tehát 2155,3 * 0,75= 1616,3 1616,3 * 0,85= 1373,8 1373,8 ha erdőterületet kell kijelölni a településen, mely érték nagyobb a hatályos megyei tervi előírásnál, ezért ezt kell figyelembe venni a tervezés során. A hatályos tervben 469,3 ha erdő szerepel, ezért a különbözettel, vagyis 904,5 ha-ral kell megnövelni a település erdőövezetbe sorolt területét. Az új erdőterületek kijelölésekor a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni a gazdálkodók érdekeit. Az erdészeti hatóság által 2008-ban elkészített körzeti erdőterv Üllésre ~1001 ha erdőterületet jelöl. Ezek az erdők többnyire már meglévő vagy telepítési engedélyt kapott erdőterületek. Túlnyomó részüket a rendezési terv is átveszi, kivéve az országos ökológiai hálózat elemeivel és a helyi védett lápréttel egybeeső részeit. Figyelembe vette a terv a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágba sorolt és a 2008-ban erdőtelepítési engedélyt kapott erdőterületeket is, melyek nem szerepelnek a körzeti erdőtervben. Ezeken felül még ~ 400 ha erdőt kell kijelölni, melyet az átlagosnál jobb minőségű szántókat, a nagyobb beépítési százalékot kapott tanyás mezőgazdasági területeket ( Má1 ) és a szőlő termőhelyi kataszteri területeket védve jelölt ki a terv. A szőlő termőhelyek felmérése több évtizede történt és a szőlőtermesztési aktivitás rohamos csökkenése miatt csak a jobb minőségű részüket hagyta a terv mezőgazdasági művelés alatt. A kataszteri területeket egyébiránt csak a hegyközség jóváhagyásával lehet szőlőművelésből kivonni, azonban a tulajdonos határozott ilyen irányú álláspontja esetén a szomszéd telektulajdonosok írásbeli hozzájárulásával a hegybíró általában hozzájárul a művelési ág megváltoztatásához. 17

Körzeti erdőterv: Átlagosnál jobb minőségű szántók: Országos ökoháló: Szőlő termőhelyi kataszter: Mindezen szempontokat figyelembe véve a településen kijelölt erdőterületek nagysága összesen: 1393,3 ha, mely az alábbi ábrán tekinthető meg. 18

Szabályozási tervet érintő módosítások: 1.1 Tárgy: A Székely, Wesselényi, Hámán Kató utcában telekszabályozás szükséges, minimálisan 550 m 2 -es teleknagyság kívánatos. és telektulajdonosok Módosul: SZ-2, HÉSZ A Székely, Wesselényi és a Hámán Kató utcai lakosok kérésére döntött az önkormányzat az érintett tömbök építési paramétereinek felülvizsgálatáról. Főként központi fekvésű, sok esetben 30-40 m széles és 1100-1400 m 2 nagyságú telkekről van szó, melyeket a tulajdonosuk meg kíván osztani, azonban a jelenleg hatályos beépítési szabályok ezt nem teszik lehetővé (min. telekszélesség: 18 m, min. telekterület: 800 m 2 ). A tömbökön belül korábban elkezdődtek a telekosztások, számos nagy kiterjedésű ingatlant osztottak meg tulajdonosaik. A beérkezett észrevételek és az utóbbi évek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy határozott igény mutatkozik a kisebb építési telkekre a település belső részein. Ennek több oka lehet, minden bizonnyal köztük van a nehéz gazdasági helyzet, de talán legfőképpen az életmódbeli változásokkal magyarázható a jelenség, ami a településközponthoz közel eső területeken hatványozottan érvényesül (pl. régen aránylag nagy területen kertészkedtek az emberek, mely megélhetési forrást is biztosított nekik, manapság sok esetben egyáltalán nincs igény kertre). A tervezési munka folyamán a telekméretek vizsgálata kiterjedt a település egészére, mert a telekmegosztás problémájára a település más részein is akad példa. A munkában segítséget jelentett az 1991-be, a Délmagyarországi Tervező Vállalat által készített rendezési terv is, mely két különböző építési övezetet határozott meg a lakóterületeken belül. Az akkori övezet lehatárolás logikája nagyrészt megegyezett a mostani vizsgálati eredményekkel, a különböző teleknagyságok területi eloszlása nem sokat változott. Ennek eredményeképp a telekosztás problémájával érintett tömbök Lf2 jelű övezetbe kerültek, mely 550 m 2 legkisebb telekméretet és min. 14 m telekszélességet enged. Telekmegosztással érintett tömb példa: 19

A fenti ábra egy kiragadott területrész telekméreteinek vizsgálatát tartalmazza. Jól látható módon az Lf1 jelű övezetben nagyrészt 800-1100 m 2 nagyságú telkek sorakoznak, míg a tervezett Lf2 övezetben számos, a korábbi telekmegosztások során kialakult, 550 m 2 -nél kisebb ill. 1100 m 2 -nél nagyobb, később megosztható telek található. 1.2 Tárgy: Az erdei iskola jelenlegi funkciójával (ifjúsági szállás) kerüljön feltüntetésre Módosul: T-1, SZ-1 A földhivatali alaptérképen általános iskolaként feltüntetett Baromjárási iskolát (hrsz: 081/18) a jelenlegi funkciójának megfelelően kívánja a testület a rendezési terven szerepeltetni. A hivatalos alaptérképen szereplő feliratot nem lehet átírni, az továbbra is általános iskolaként szerepel a terveken, azonban javasolja a tervező a jelenlegi MT mezőgazdasági övezetből, az iskola rendeltetésének inkább megfelelő Ki különleges idegenforgalmi övezetbe sorolni az iskola telkét. Így kedvezőbb beépítési paraméterei lesznek ill. a különböző pályázati források szempontjából is előnyösebb ez a besorolás. Az övezeti átsorolásról melyhez a szerkezeti terv módosítása szükséges a testület határozat formájában településfejlesztési döntést hozott. Hatályos szabályozás: Javasolt szabályozás: Hatályos szerkezeti terv: Javasolt szerkezet: 20

1.3 Tárgy: TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV RÉSZLEGES A hulladékudvar és a hozzá vezető út rendezésére megnyugtató megoldás szükséges Módosul: SZ-2 A hulladékudvar és a jelenlegi szennyvíztisztító telep a belterületi határtól északra, a Partizán utca folytatásában található, Kh különleges hulladékudvar övezeti kategóriában. Az övezeti besorolása helytálló a területnek, ellenben a hozzá vezető út vonalnak korrigálása szükséges. A Partizán utca folytatásaként az 500/5, 500/10 hrsz-ú és az 500/3 hrsz-ú telek egy része alkotják a tervezett utat a belterületen, külterületre érve a 0138/14 és a 072/21 hrsz-ú ingatlanok egy részét csatolja hozzá a szabályozás a szennyvíztisztítóhoz (072/5) tartozó út szélesítéseként. A módosításban javasolt a belterületi szakaszhoz az 500/19 hrsz-ú, közterületi státuszú ingatlant hozzácsatolni. A külterületi szakaszon a 0138/14 hrsz-ú ingatlanból kisebb részt is elegendő leszabályozni, melyet a szennyvízátemelő (hrsz: 500/4) után a szabályozási vonal határozottabb törésével oldott meg a tervező. A 20 méteres útszélesség ellenben megtartásra javasolt. Hatályos szabályozás: Javasolt szabályozás: 1.4 Tárgy: A Horgásztó mellett belvíztározó elhelyezésének lehetőségét (záportározóként) tüntesse fel a rendezési terv Módosul: T-1, SZ-1 Üllés község belterületi vizeit a Kiskunmajsa és környéke VGT kezelésében lévő Dorozsma- Halasi II. számú csatorna fogadja. A csatorna 5+040 km szelvény alatti szakaszán elöntések alakulnak ki, ezért a társulat javasolja az É-i levezető csatorna betorkolása előtt, a Horgásztó (067/121) alatt közvetlenül tározó létesítését a kezelésében álló csatorna tehermentesítése érdekében. 21

1989-ben az AGROBER tervező vállalat egy komplett kiviteli tervet készített a záportározóra vonatkozóan az említett helyszínre. Jelen módosításban javasolja a terv a tározó leendő helyének a jelenlegi ME mezőgazdaságiból V jelű vízügyi övezetbe sorolását, mely jobban kifejezi a terület tervezett rendeltetését és a későbbiekre vonatkozóan is (pl. pályázati lehetőségek kiaknázása során) előnyös lépés lenne. A jelenleg VT vízügyi területként szereplő Horgásztó önkormányzati tulajdonú ingatlanon fekvő közvetlen környezetét Kih különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi övezetbe javasolja átsorolni a terv, mely (max 2 % beépítettséggel) teret ad a későbbi turisztikai jellegű fejlesztéseknek. Ez az elképzelés egy irányba mutat a településfejlesztési koncepció egyik fő vonalával az idegenforgalom és turizmus fejlesztésével. Az övezeti átsorolások során módosul a szerkezeti terv, ezért az építési törvény (Étv.) 10. (4) bekezdése alapján a testület településfejlesztési döntést hozott az ügyekről. Hatályos szabályozás: Javasolt szabályozás: Hatályos szerkezeti terv: Javasolt szerkezet: 22

1.5 Tárgy: A jelenlegi szennyvíztisztító telep későbbi felszámolására szülessen megnyugtató megoldás Módosul: HÉSZ Üllés község Bordánnyal, Forráskúttal és Zsombóval karöltve KEOP forrásból pályázati pénzt nyert kistérségi szennyvíztisztító létesítéséhez, melynek előkészítő munkálatai elkezdődtek és várhatóan 2011-re valósulnak meg, ekkor válthatja ki a jelenlegi szennyvíztisztító berendezést (hrsz: 072/5). A telep felszámolását követően sem javasolja a Kh különleges hulladékudvar övezeti kategória megváltoztatását a terv. Célszerű eddigi rendeltetésében meghagyni a területet, hogy a későbbiekben teret adhasson hasonló funkcióknak (pl. komposztáló üzem). 1.6 Tárgy: A külterületi fekvésű, korábban engedélyt kapott sorházzal beépített ingatlanok megoszthatóak legyenek 6000 m 2 alatt is (Síposmalom). Módosul: SZ-1, HÉSZ A külterületi fekvésű ingatlanok beépítési lehetőségeit kéri felülvizsgálni a testület. A sűrűbben lakott, kedvező adottságú területeken lakossági igényekre alapozva a beépíthetőség növelését irányozza elő. Az egyik ilyen térség az ún. Síposmalom, ahol az 5408 számú országos közút mentén sűrű telekosztás alakult ki. A jelenlegi MT tanyás mezőgazdasági övezet 3%-os beépítési lehetőséget biztosít, amit kevésnek tartanak az ott lakók. A problémát nagyobb léptékben javasolja orvosolni a tervező, érdemes kitekintést tenni a település többi részére is, összehangoltan felülvizsgálni az övezeti paramétereket, hogy mindenkinek kielégítő megoldást nyújthasson a terv. A település egészére vonatkozóan nincs lehetőség a beépítési százalék országos jogszabályban foglaltaknál magasabb előírására, azonban előremutató megoldásnak látszik, ha bizonyos kedvezőbb fekvésű területeken megnöveljük a beépítési százalékot, míg más részeken kissé szigorítjuk a szabályozást így megmarad az egyensúly. Az erdőterületek kijelöléséről szóló fejezetben láthattuk, hogy a tervezett erdők markánsan a település szélső részein húzódnak, főként az északkeleti és délnyugati határszél mentén találhatók, kiegészülve a kiskunhalasi úttól északra fekvő nagyobb erdőfoltokkal. A fennmaradó területek túlnyomó részt átlagosnál jobb minőségű szántónak minősülnek, melyek alapját képezték a kedvezményezett területek kijelölésének. A helyismerettel rendelkező tanyagondnok ezen belül öt területrészt javasolt (Síposmalom, Öregsor, a belterülettől északra két, délnyugatra egy területet). Az övezetek kijelölése előtt érdemes nagyvonalakban áttekinteni az üllési tanyavilág kialakulásának néhány fontosabb szakaszát, hiszen a régen népszerű területek ismerete segítséget nyújthat a tervezés során. Tanulságos lehet a régiek települési szokásait megvizsgálni. Az ún. II. katonai felmérésből (1862-63.) kivehető, hogy az Üllés dűlő Göbölyjárási legelő határán, a karahomoki erdő felé vezető (ruzsai) úton és az Öregsor mentén találkozunk sortanyás csoportosulással. Akkoriban jellemző volt a tanyák sűrűsödése a legelők és a dűlők határában. 23

Ennek oka lehetett, hogy a szorosan egymás mellé épülő tanyák mögött viszonylag védett, jól belátható birtokok alakulhattak, előttük pedig az állatok számára létfontosságú legelő terült el. Később nagyobb birtoktestek felparcellázásával is alakultak tanyacsoportok (pl. Wolf-birtok helyén). Főként a település délnyugati felén figyelhető meg, hogy a tanyaudvaron a lakó- és gazdasági épületek L vagy U alakban helyezkedtek el, csúcsukkal északra, nyitott oldalaikkal pedig délkeleti vagy délnyugati irányba nézve. Így megvédték magukat az uralkodó északnyugati széltől és egy zárt, jól belátható, szélmentes udvart alakítottak. Az első szőlőültetvények Haleszban jelentek meg, a mai belterülettől délkeletre. Itt máig kertes mezőgazdasági művelés a jellemző. Az alábbi ábrán a település közigazgatási határán belül fekvő, ~530 db faliszámos tanyatelek eloszlása látható: 24

A különböző forrásból származó információk birtokában a módosítás három területrészt javasol a magasabb beépítési százalékkal bíró tanyás területek kijelölésére: az Öregsor mentén, a Síposmalom környezetében és a belterülettől északkeletre fekvő területen, melyek az alábbi ábrán láthatók. A piros vonallal jelzett övezetek Má1 jelet kapnak, a területükön fekvő, faliszámmal rendelkező ingatlanok beépíthetősége a jogszerűen meglévő beépítettség mértékére, vagy 5%-ra emelkedik, míg az egyéb általános mezőgazdasági területek Má2 jelű övezetbe tartoznak, melyeken lakóépületet elhelyezni minimum 1,2 ha nagyságú telken lehet. A belterülettől délkeletre és a ruzsai út mentén húzódó Mk kertes mezőgazdasági területek rendeltetése nem változik, beépíthetősége az országos szabályozással megegyező. Az övezeti paramétereket bővebben a helyi építési szabályzat javaslata tartalmazza. 25

1.7 Tárgy: A templomkanyar forgalmának rendezése és a főutca forgalomlassításának lehetősége Módosul: SZ-2 Az 5408. sz. út 31+415 szelvényében, a Felszabadulás és az Erdélyi utca találkozásánál körforgalmú csomópont kialakítását javasolja a szaktervező. A csomópont 15 méteres külső sugárral épülne, melynek kialakításához szükséges az 507-es hrsz-on lévő lakóépület és a 147-es hrsz-on fekvő templomkert egy kis részletének kisajátítása. A tervezett útburkolat szélétől minimum 5 méter széles közterületsávot javasol kijelölni a terv. A gyalogos és kerékpáros átvezetések helyét az engedélyezési tervnek kell tartalmaznia. Hatályos szabályozás: Javasolt szabályozás: A főutca forgalomlassítása közlekedéstechnikai kérdés, melyet a rendezési tervnek nincs lehetősége megoldani (léptékénél fogva), egy részletesebb léptékű terv szükséges hozzá. Elkerülő út: A településen áthaladó 5408. sz. országos közút kapacitása a 2007. évi forgalomszámlálási adatok alapján 1800 e/ó, kihasználtsága 23 %. A 2003-ban készült rendezési terv módosításában szereplő északi elkerülő út a Felszabadulás u. Ady E. utcai csomópontból indulva a Ruzsai útnál köt ki az 5408 sz. közútra, az eredeti elképzelések szerint tehermentesítve ezáltal a központi lakott területet. Az önkormányzat fejlesztési elképzelései ellentétesek az elkerülő út megépítésének lehetőségével. A nyomvonal helyére létesítik az új sportpályát, melyre kiviteli terv készült. A jelenlegi főút biztonságossá tételével (forgalomcsillapítás, körforgalom) orvosolni lehet az átmenő forgalom generálta veszélyeket, így támogatható a gondolat, mely szerint az átmenő forgalom jótékony hatásait továbbra is célszerű kihasználni. Mindezen szempontok mellett belátható időn belül anyagi fedezete sem lenne a községnek az út megépítésére. 26

Helyi építési szabályzatot érintő módosítások: 2.1 Tárgy: Bel-és külterületi ingatlanok körüli védőtávolságok vizsgálata ill. egyes allergén fafajták telepítésének korlátozási lehetőségei Módosul: HÉSZ A védőterületekkel kapcsolatban a helyi építési szabályzat tervezetének 27. -a rendelkezik. A CH-ipari védőtávolságokat frissen bekért adatok alapján (MOL, FGSZ) ábrázolja a digitális térkép. Allergizáló és vízelszívó hatásai miatt korlátozni javasolja a nemesnyár telepítését a rendezési terv, a helyi építési szabályzat tervezetének 18 (3) bekezdésében. További szabályozási elem a közkertek, közparkok országos szabvány szerinti minőségű növényanyagának előírása, a növénytelepítési távolságok meghatározása (szomszédos telekhatártól), egyéb növénytelepítési korlátozást viszont nem javasol a szaktervező. 2.2 Tárgy: A testület javasolja a tanyabeépítés szabályozását, 3000 m 2 -ig 7%-os, 6000 m 2 -ig 4%-os beépítettséget előirányozva. Módosul: SZ-2, HÉSZ A tanyabeépítések szabályainak változásáról jelen dokumentáció 1.6. pontja ad részletesebb tájékoztatást és az új HÉSZ vonatkozó szakasza rendelkezik az ügyben. 2.3 Tárgy: Külterületen a jelenlegi 30 m helyett 20 m telekszélesség kívánatos. Módosul: HÉSZ A tanyás mezőgazdasági területeken belül a lakóépület elhelyezésére szolgáló telkekre korlátozódott eddig is a szélességi minimum-érték, amelyet a módosítás 30 m-ről 20 m-re csökkent. A tervezett módosítás a helyi rendelet tervezetének 21. -ában kapott helyet. 27

2.4 Tárgy: Az I. fokú építéshatósággal egyeztetve szabályozni kell az oldalhatáron álló beépítés lehetőségét. Módosul: SZ-2, HÉSZ Az oldalhatáron ill. csurgótávolságon (1,2 m) álló beépítés lehetőségét a helyi építési szabályzat tervezetének 9. (2) bekezdése tartalmazza. Egyéb, a tervező által javasolt módosítások: 3.1 Tárgy: Kezdeményező: A tervező Módosul: T-2, SZ-2 A belterülethatár ÉNY-i szélén, a kiskunhalasi út mellett kijelölt tervezett lakóterület szerkezetének felülvizsgálata A hatályos terv a ruzsai út mögött, a kiskunhalasi út és a nagynyomású gázvezeték által határolt háromszög alakú területet lakóövezetként jelölte ki. A ruzsai úttal párhuzamosan nyit egy új utcát, melyet kétoldalról tárnak fel építési telkek, a gázvezetékig. Utána átszeli a vezetéket, egyik ága kiköt a ruzsai útra a meglévő telekosztást követően ~70 méterre, a másik pedig az MK kertes övezet felé veszi az irányt. A terv szerint az új utcát csak a gázvezetékig érdemes megépíteni, mert ezt követően mezőgazdasági övezeteket tárna fel, melynek nincs gyakorlati haszna, az önkormányzat számára viszont költséges beruházás. A vezeték miatt lakóterületi bővülés ebben az irányban nem várható, ezért az új utcát zsákosítani javasolja a tervező, a végén egy fordulóval, két oldalán pedig építési telkek kialakítását. A tervezett út további szakasza megszüntetendő. Jelen módosítási ügy érinti a szerkezeti tervet, melyről a testület településfejlesztési döntést hozott. 28

Hatályos szabályozás: Javasolt szabályozás: Hatályos szerkezeti terv: Javasolt szerkezet: 3.2 Tárgy: A mezőgazdasági majorok övezetváltása Kezdeményező: A tervező Módosul: T-1, SZ-1 Az OTÉK változása miatt az eddig mgk mezőgazdasági üzemi övezeti kategóriába tartozó majorokat Kmü különleges mezőgazdasági üzemi területfelhasználásba kell átsorolni. Az új beépítési paraméterekről a helyi rendelet tervezetének 15. (1) bekezdése rendelkezik. A módosítás a településszerkezeti terv változását vonja maga után, ezért az övezetváltásról fejlesztési döntést hozott a testület. 29

3.3 Tárgy: Természeti területek Kezdeményező: A tervező Módosul: T-1, SZ-1 A településen található védendő természeti területek megnevezése és ábrázolási módja az országos területrendezési terv (OTrT) módosulása miatt megváltozik. Az eddig természeti területek néven szereplő és ME egyéb mezőgazdasági övezetbe tartozó területek körvonalai a módosított 2003. évi XXVI. Országos Területrendzési Tervről szóló törvény adatállománya alapján kerülnek feltüntetésre. Külön kiemeli a terv az ex lege védett szikes tavat (Tes) és lápot (Tel), míg a fennmaradó elemek országos ökológiai hálózat megnevezést kapnak. A továbbiakban ezen területek nem tartoznak külön övezeti kategóriába, az Má általános mezőgazdasági övezet részét képezik. Rendeltetésüket, felhasználási lehetőségüket országos érvényű jogszabályok biztosítják, melyek bármikor megváltozhatnak, ezért nem célszerű a helyi rendeletben további előírásokat rögzíteni az érintett területekkel kapcsolatban. A helyi (még bejegyzés alatt álló) Zöldü(l)lés Egyesület javaslatára a településszerkezeti terv az általuk végzett felmérések alapján feltünteti a tervezett helyi védett természeti területek körvonalait, valamint a tervezett tanösvény és összekötő gyalogos útvonalat. A lakosság javaslata alapján a helyi építési szabályzat tervezete előírásokat tartalmaz a telepített ún. Bohn-erdő (hrsz: 041/6) és a Pihenő erdő (hrsz: 079/15,54) védelmével kapcsolatban, melyek vegyes állományú erdők maradnak, nem kerülhetnek ki az erdőművelésből és nem válthatja fel őket monokultúra. 12. (5) Az ún. Bohn-erdő (hrsz: 041/6) és a Pihenő erdő (hrsz: 079/15,54) nem vonható ki erdőművelés alól, felújítása lombos-elegyes állománnyal történjen. Ez az ügy is érinti a településszerkezeti tervet, ezért a testület fejlesztési döntést hozott a kívánt módosításról. Hatályos szerkezeti terv: Javasolt szerkezet: 30

3.4 (véleményeztetés során keletkezett ügy) Tárgy: Tervezett autómosó Kezdeményező: A tervező Módosul: T-1, SZ-1 A képviselőtestület korábbiakban javasolta a 079/51,52 hrsz-ú ingatlanok átsorolását olyan övezeti kategóriába, mely a tervezett autómosót és benzinkutat befogadja. A tervező hibájából ez az átsorolás kimaradt a véleményezési tervanyagból, ezért az említett átsorolást pótlólag tartalmazza a terv, Kbk különleges beépítésre szánt közlekedési terület övezeti besorolást javasolva a kérdéses területre. Hatályos szabályozás: Javasolt szabályozás: 31