A MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Versenyképességüket befolyásoló külső és belső tényezők feltárása, versenyképességi-index megalkotása Magyarország 2012 Kutatási zárójelentés Budapest 2012. április 12. Ez a dokumentum kizárólag a kutatásban résztvevő szervezetek számára készült.
Kiadja: Budapesti Vállalkozásfejlesztési Kutatóintézet Nonprofit Kft. (BVKI) A kutatást a BVKI támogatásával a Budapesti Corvinus Egyetem Heller Farkas Szakkollégiumának hallgatói; Horváth Imola, Kulcsár Andrea és Molnár Nóra végezték dr.béza Dániel egyetemi docens kutatásvezető irányításával. Cím: Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), Budapest, Krisztina krt. 99. Budapesti Vállalkozásfejlesztési Kutatóintézet Nonprofit Kft. (BVKI) Kutatásvezető elérhetősége e-mail: bezad22@t-online.hu mobil: +36 70 7080231 2
Tartalom 1. Bevezetés a kutatás forrásai... 4 2. Kamarai kérdőív feldolgozása... 5 2.1. Szervezeti adatok általános jellemzése... 7 2.2. A szervezetek versenyképességének jellemzése... 9 3. Opten adatbázis feldolgozása... 18 4. A kutatás megállapításai:... 25 3
1. Bevezetés a kutatás forrásai A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Kutató Nonprofit szervezete és a Heller Farkas Szakkollégium közös kutatási programot indított a mikro és kisvállalkozások versenyképességének felmérésére, a versenyképességüket befolyásoló külső és belső tényezők feltárására. A féléves kutatómunka a Budapesti Corvinus Egyetem Heller Farkas Szakkollégiumának kurzusa keretében zajlott, dr. Béza Dániel Tanár úr vezetésével. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által támogatott kutatás két részből állt: Kamarai kérdőív budapesti kamarai tagok körében a kérdőíven 15 kérdés szerepelt 98 válasz érkezett be Opten adatbázis Opten Kft től lekérdezett idősoros mérlegadatok 205 cég 164 mikrovállalkozás 41 kisvállalkozás A kérdőív felvételének módszereit, kérdéscsoportjait, eredményeit; és az OPTEN adatbázis lekérdezési szisztémáját és az adatbázisból kinyert információkat két külön fejezetben ismertetjük. A felmérés eredményeit megkapja minden válaszadó szervezet, valamint a munkánkat támogató kamarai szervezetek is. 4
2. Kamarai kérdőív A kérdőíves felmérést a budapesti kamarai tagok körében végeztük el. A kutatás folytatásának egy lehetséges iránya lehet felmérés kiterjesztése a vidéki illetve országhatáron túli kamarákra. A felmérésben való részvétel önkéntes és díjmentes volt, az adatokat bizalmasan kezeljük. A felmérés nem reprezentatív jellegű, de megvizsgáltuk, hogy a minta milyen mértékben tükrözi kkv halmaz jellemzőit. Kutatásunk benchmark jellegű volt, a későbbi lekérdezésekhez, kutatásokhoz kíván összehasonlítási alapot biztosítani, illetve képet szeretnénk adni arról, hogy a válaszadók hogyan vélekednek a cégük versenyképességéről. A kérdőíves fölmérés során választ kerestünk arra, hogy a magyar mikroés kisvállalatok versenyképességét mely külső és belső tényezők befolyásolják döntően. A kérdéseink a Porteri gyémántmodell, Némethné Gál Andrea és Szerb László által kidolgozott modellek versenyképességi faktorainak bizonyos körére irányultak. A kérdőív 15 kérdést tartalmazott, és a következő főbb részekből állt (A kérdőívet az I. számú melléklet tartalmazza): Első kérdéscsoport: a vállalkozás főbb adatai o cég neve, e-mail címe, gazdálkodási formája o 2010. évi átlagos állományi létszáma o árbevétel, és ezen belül az export bevétel aránya Második kérdéscsoport: a versenyképesség faktorai a tulajdonosok megítélése alapján 5
a versenyképesség faktorai külső tényezők belső tényezők az állam szerepe üzleti kapcsolatok tulajdonosi kvalitás alkalmazottak beszállítói kapcsolatok vevői kapcsolatok költséggazdálkodás versenytársak A további kérdéscsoportok az alábbiak voltak: a versenyképesség változásának tendenciája a cég versenyképességének záloga, jövőbeni kilátásai a cég export tevékenysége kamarai tagság megítélése A kérdőív Google Docs-sal készült, összesen 98 budapesti kamarai tag töltötte ki, amely 2,7%-os válaszadási arányt jelentett. A 98 válaszadó cég közül 2db 0 főt alkalmazott, ezeket a vállalkozásokat kiszűrtük, mert úgy gondoltuk, hogy a 0 fős vállalkozások nagy százalékban kényszervállalkozásként működik, így más a vállalkozó motiváltsága, mentalitása, s nagy mértékben torzíthatja a kis számú mintánkat. Ezek után 96 vállalattal végeztük el az elemzésünket. A megállapításainkat az általános statisztikai módszerek felhasználásával alapoztuk meg, az elemzést Excel és SPSS programcsomaggal végeztük. A továbbiakban a felmérésünkből leszűrhető legfontosabb megállapítások és következtetések olvashatók. 6
2.1. Szervezeti adatok általános jellemzése A mintánk gazdasági formák szerinti megoszlását a következő grafikonon láthatjuk: Gazdálkodási formák Bt Egyéni vállalkozó Kft KKT egyéb 4% 3% 58% 15% 20% A KSH regisztrált gazdasági szervezetek 2008-as adatbázisa szerint a vállalkozások 36%-ka társas vállalkozás, míg 64%-ka egyéni vállalkozás volt. A mi mintákban az egyéni vállalkozások alul vannak reprezentálva. Ez abból adódik, hogy a 0 főt alkalmazó vállalkozásokat kiszűrtük a mintából, mert ezek között a vállalkozások között túlnyomó többségben önfoglalkoztató egyéni vállalkozások vannak, amelyek a kutatás szempontjából zavaró elemek lennének. Ugyanezen KSH adatok szerint a társas vállalkozások közel 57%-a korlátolt felelősségű társaság volt, ez a magas arány a kutatási mintákban is megmutatkozik (58%), sőt a társas vállalkozások belül felülreprezentáltak a kft-ék (73%). Míg a betéti társaságok a magyar statisztikák alapján 42%-a a társas vállalkozásoknak, ez a gazdálkodási forma a mi mintákban alulreprezentált maradt. Ugyanis a válaszadó szervezetek csupán 15%-a (a társas vállalkozások 18%-a) volt Bt. Ezenfelül mintákban mindössze négy közkereseti társaság, és egy-egy szövetkezet, illetve Zrt volt képviselve. 7
40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% Létszám szerinti megoszlás 1 fős 2 5 fős 6 9 fős 10 vagy több fős Az ábrán látható módon létszám kategóriákat alakítottunk ki: 1 fős, 2-5 fős, 6-9 fős, 10 vagy több fős osztályközökkel. A kitöltő cégek körében is megfigyelhető a magyar vállalatokra jellemző elaprózódás, a létszám átlaga ugyanis 8,34 fő volt a mintánkban. A mintán megvizsgáltuk, a gazdasági forma és létszám kapcsolatának szorosságát,a számítások alapján csak közepesnél gyengébb pozitív irányú kapcsolat mutatható ki. Tehát a gazdasági formákhoz nem társítható egyértelműen jellemző létszám nagyság. Annyit azért meg tudunk állapítani, hogy a Kft-kre a sokasági átlagon felüli, míg a Bt-ékre az átlagon aluli létszámnagyság jellemző. A vizsgált cégek közül a legtöbbnek 5.000.000 és 49.000.000Ft közé esett a 2010-dik évi nettó árbevétele. Az ábrán látható osztályközökbe soroltuk be a vállalatokat: 0 4999 5000 49999 50000 499999 500000 vagy több Nettó árbevétel 2010 (Ezer forint) 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 8
Az egyik vállalat kiugróan magas árbevétellel rendelkezett (1.093.000 ezer Ft), ezért az átlagolás során nem vettük figyelembe ezt a vállalatot, és így az átlagos nettó árbevétel: 108.666 ezer Ft lett. Említésre méltó, hogy a medián értéke csupán 17.835 ezer Ft, tehát az átlagot jelentős mértékben felhúzza az a pár jobban teljesítő vállalat. Ezt az eredményt magyarázhatja a létszám és az árbevétel közötti erős pozitív irányú kapcsolat, tehát a vállalatoknál a nagyobb létszámmal rendelkezők magasabb árbevételt tudnak elérni. 2.2. A szervezetek versenyképességének jellemzése Kíváncsiak voltunk, hogy a vállalkozók hogyan ítélik meg cégük versenyképességének elmúlt öt éves alakulását. Versenyképesség alakulásának megítélése javult 16% stagnált(nem változott) 31% romlott 53% Sajnos megállapíthatjuk, hogy a kérdőívet kitöltők több mint fel azt mondta, hogy cége kevésbé versenyképes ma, mint öt éve volt. 31%-uk vélte úgy, hogy versenyképességük nem változott ezen öt év során, míg 16%-uk vélekedett pozitívan cége versenyképességének alakulásáról. Az elemzéseink alapján azt mondhatjuk, hogy míg a több mint 25 főt alkalmazó vállalkozás 60% mondta azt, hogy versenyképességük javult, addig a 25 főnél kevesebb főt alkalmazó vállalkozásoknak csak 10,5%-ka 9
nyilatkozott pozitívan. A felmérés azt mutatja, hogy a vállalatok mérete és versenyképességük megőrzése illetve versenyképességük javítása között pozitív korreláció van. Az elmúlt öt éves tendenciához kapcsolódóan tettünk fel további kérdéseket a vállalkozásoknak, melyek a versenyképességet befolyásoló tényezők feltérképezésére irányultak. A következő grafikonon azok a gazdasági tényezők vannak feltűntetve, melyek a vállalkozók szerint leginkább hátráltatják a versenyképességüket. Versenyképesség fejlődés gátjai A béreket terhelő magas közterhek 25,4% Az adórendszer folyamatos változása 20,7% Jogbizonytalanság A vállalkozások között meglévő bizalmatlanság Az állam és a gazdálkodó szervezetek között meglévő bizalom hiánya 11,6% 14,7% 14,2% Korrupció 8,2% Külföldi versenytársak megjelenése Beszerzési nehézségek Erősödő belföldi konkurencia Belföldi versenytársak megjelenése 2,6% 1,3% 0,9% 0,4% A KKV-k versenyképességét (negatív értelemben) legnagyobb mértékben a béreket terhelő magas közterhek befolyásolják. (25%). Közvetlenül ezután következik az adórendszer kiszámíthatatlansága (20,7%), amely közvetett módon a jogbizonytalanság magas értékében is megjelenik (14,7%). E három tényező együttesen 60,8 százalékban felelős a KKV-k versenyképtelenségéért. Ez a magas arány mindenképp elgondolkodtató. 10
Szintén kiugró értéket ad a bizalmi infrastruktúra hiánya! A vállalkozások sem egymásban sem az államban nem bíznak (14,2 % és 11,6%). Ennek a bizalomhiánynak a kompenzálása komoly pótlólagos ráfordításokat igényel a vállalatoktól. (Ügyvédek, őrzővédők, adótanácsadók, stb., kényszerű igénybevételének többletköltségei). Ezek mind rontják a cégek költséghatékonyságát, és ezen keresztül a versenyképességüket. Jellemző még a korrupció magasra értékelése (8,2%), mint a versenyképességet negatívan befolyásoló tényező. Érdekes, hogy a versenytársak megjelenését kevesen tartották cégük versenyképességére veszélyesnek, előfordulhat, hogy az elmúlt öt év során nem érzékelték konkurenseik erősödését, vagy a fokozódó versenyt éppen motiválónak tartották cégük versenyképességének növelésére. Elemzéseink során feltűnt, hogy a vállalkozások között meglévő bizalmatlanságot az alacsonyabb árbevételű cégek emelték ki jobban, addig a beszerzés nehézségei a magasabb árbevételűek körében jelent nagyobb problémát. Ellenpólusként rákérdeztünk, arra is, hogy mit tartanak a vállalkozások versenyképességük zálogának. 11
A versenyképesség záloga A vállalkozásban fölhalmozódott sokéves tapasztalat A tulajdonos elkötelezettsége és szakértelme 19,2% 22,6% Kiterjedt üzleti kapcsolatok 13,9% Az alkalmazottak szakképzettsége 10,8% Megfelelő tőkeerő Az alkalmazottak elkötelezettsége Hatékony költséggazdálkodás 8,4% 7,7% 7,7% Hatékony marketing kommunikáció Szoros együttműködés más vállalatokkal 5,2% 4,5% A tapasztalat áll az első helyen, hiszen az évek során egyre több olyan dolgot tanulhattak a vállalkozói világról, melyek segítik őket versenyképességük javításában. Illetve egyfajta biztosíték arra, hogy az évek során már sok helyzetben helytállt a vállalkozás, ugyanis a mikroés kisvállalkozások sokkal jobban ki vannak téve a külső tényezőknek, mint a nagyok, így ha életbe akarnak maradni meg kell tanulniuk ezekre gyorsan reagálni. Ez az alkalmazkodási képesség is a versenyképességük egyik feltétele. Szintén fontosnak tartják a tulajdonos szakértelmét, s elkötelezettségét, s hogy rendelkezzen kiterjedt üzleti kapcsolatokkal. Érdekes megfigyelni a versenyképesség tényezői és a létszám közötti korrelációt, a tulajdonosok elkötelezettségét inkább a kisebb létszámú vállalatok tartották versenyképességük fő forrásának, míg az alkalmazottak elkötelezettségének versenyképességre gyakorolt hatását a nagyobb létszámú vállalkozások jelezték nagyobb számban. A magasabb árbevételt 10%-kos szignifikancia szinten magyarázta az, hogyha a vállalat a versenyképessége zálogának tartotta az alkalmazottak elkötelezettségét, vagy szakértelmét. A marketinget például kevés vállalkozás emelte ki, ennek egyfajta magyarázata lehet, 12
hogy nem rendelkeznek a mikro-vagy kisvállalkozások elegendő tőkével ahhoz, hogy hatékony marketing eszközök használhassanak. Csak utolsó helyen említették a szoros együttműködést más vállalatokkal, ez azt sugallja, hogy a networking, hálozotasodás nagyon ritka hazánkban a mikro- és kisvállalkozások körében. Kutatásunk során kíváncsiak voltunk a vállalkozások egymás közötti viszonyára, üzleti kapcsolatukra. Rákérdeztünk, hogy hány versenytársa van a vállalatnak a piacon. Versenytársak száma 0 1 5 6 vagy annál több 3% 12% 85% A legtöbb cég 6 vagy annál több konkurens céggel rendelkezik, igen ritka (3%) az olyan vállalat, aki olyan tevékenységet folytat, amit senki más a piacon. A vállatok egymás közötti kapcsolatait is a versenyképesség egy fontos külső tényezőjének tekintettük, így külön megkérdeztük, hogy hány céggel áll rendszeres üzleti kapcsolatban (input oldalon: beszállítók és output oldalon: vevők) a vállalkozás. 13
Az elemzéseink alapján kimutatható, hogy az üzleti kapcsolatok száma egyértelműen pozitív hatást gyakorol az árbevételre. A kutatásunkat támogató Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarára is, mint a vállalkozások együttműködésének egyik színterére tekintettünk. Kérdőívünk egyik blokkjában a Kamarai tagsághoz kapcsolódó kérdéseket tettünk föl. 1-5-ig tartó skálán kellett értékelniük, hogy a Kamara mennyire támogatja a vállalkozások exporttevékenységét, a Kamara által szervezett programok és közvetített információk mennyire járulnak hozzá a versenyképességükhöz, ahol az 1 jelentése az egyáltalán nem, míg az 5 jelentése a nagymértékben hozzájárul. A következő kérdéseket tettük föl: Mennyire támogatja a Kamara az export tevékenységét? Mennyire segíti a Kamara által szervezett programok, kiállítások, üzleti utak az innovációt/versenyképességet? Mennyire segítik a Kamara által közvetített információk a versenyképességét? Az eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy ezekre a területekre a Kamarának a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetnie. 14
Elemzéseink során feltűnt, hogy szignifikáns eltérés mutatkozik az exportáló és a nem exportáló vállalatok eredményeiben. Az exportáló vállalatokról elmondható, hogy többségük már a kisvállalkozás kategóriába tartozik, magasabb árbevételt érnek el a nem exportálókkal szemben, emellett kiterjedtebb kapcsolati hálózattal is rendelkeznek, több beszállítóval és vevővel állnak rendszeresebb üzleti kapcsolatban. A stabilabb teljesítmény abban is megmutatkozik, hogy az exportáló vállalatok vezetői a cégük versenyképességének változását pozitívabban ítélték meg, mint a nem exportálók. Ezt támasztja alá, hogy a 20 főnél több alkalmazottal rendelkező cégek versenyképességük javulását prognosztizálták. A nagyobb méret és a jobb teljesítmény következtében az exportáló vállalatok kevesebb versenytársat is érzékelnek a piacon, mint a nem exportálók. Az exportáló és nem exportáló vállalatok teljesítménymutatóit számszerűen táblázatban foglaltuk össze. Az eredmények értelmezéséhez segédtáblázatokat készítettünk, a beszállítói és vevői kapcsolatok esetében három kategóriát alakítottunk ki, melyekhez számokat rendeltünk, hogy kvantitatív elemzéseket tudjunk végezni: Üzleti kapcsolatok száma: Tehát minél kisebb értéket kapunk átlag gyanánt, annál több üzleti kapcsolattal rendelkezik az adott vállalatcsoport. Hasonló értékelési rendszert alkalmaztunk a versenyképesség és a konkurencia mérése esetén is. 15
Versenyképesség alakulása: Konkurens vállalatok száma: Összefoglaló táblázat: Exportáló Nem exportáló Teljes vállalatok vállalatok minta létszám 13,07 6,10 7,71 árbevétel (ezer forint) 171 687,79 79 419,30 104 138,34 versenyképesség 2,07 1,55 1,63 változása beszállítói kapcsolatok 1,53 2,17 2,07 száma vevői kapcsolatok 1,27 2,02 1,91 száma versenytársak száma 1,33 1,04 1,08 A további versenyképességi tényezők: Az exportáló cégek versenyképességük szempontjából sokkal fontosabbnak tartottak a szoros együttműködést más vállalatokkal, a megfelelő tőkeerőt és a marketinget, mint a nem exportálók. Illetve az exportáló vállalatok nagyobb problémának érzékelik a jogbizonytalanságot, és a gazdálkodó szervezetek és az állam közt meglévő bizalom hiányát. 16
Ezen felül arra kértük a vállalakozókat, hogy jellemezzék elmúlt ötéves exporttevékenységüket, a következő szempontok szerint: Exporttevékenység 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% A grafikon alapján kimondhatjuk, hogy a legtöbb mikro- és kisvállalkozás nem exportál, nem tud megjelenni a nemzetközi piacokon. Ennek egyik oka lehet a kisvállalatok versenyképességi lemaradása a nagyvállalatokhoz képest, mely tovább mélyül azzal, hogy kimaradnak a nemzetközi versenyből. Hiszen a külföldi piacokon való helytállás ösztönző hatással lehet a cégek fejlesztésére, versenyképességének javítására. Az utolsó kérdésünket az ex ante szemlélet jegyében fogalmaztuk meg, azt kértük a vállalkozóktól, hogy határozzák meg azokat a főbb trendeket, amelyek hatással lehetnek cégük versenyképességére az elkövetkező 12-24 hónapban. Nagy öröm volt számunkra, hogy ugyan ez a kérdés pár mondatos kifejtős választ igényelt, a vállalkozók 68,8%-ka időt szánt ennek a kérdésnek a megválaszolására is. Ez azt sugallja számunkra, hogy a mikro- és kisvállalkozók fontosnak érzik a versenyképesség fejlesztésének területét, és erről jól kialakult véleményük is van. A jelenlegi helyzetből való kitörési pontként a következőket fogalmazták 17
meg: beruházások növekedése, alkalmazottak továbbképzése, innovációk, internetben rejlő lehetőségek további kihasználása, hatékonyabb marketing, exportösztönző politika, állami beruházások elérhetővé tétele a mikrovállalkozások számára is, együttműködések, Duna-stratégia, több pályázati forrás K+F-re stb. Többen kihangsúlyozták, hogy egy gondolkodásbeli váltásnak kéne lezajlania a társadalomban, ahhoz hogy a mikro- és kisvállalkozások versenyképességi javulni tudjon. A vevőknek például át kéne térniük egy minőségi szemléletre, persze ehhez szükséges, hogy jobb anyagi helyzetbe kerüljenek a jelenleginél, és ne csak az árakat, hanem a minőséget is figyelni tudják. Ezen kívül a tiszta versenyfeltételek megteremtését is elengedhetetlenek érzik a vállalkozók, a korrupció csökkenését, a fizetési fegyelem növekedését várják a jövőtől. Volt aki leírta, hogy Ügyfélkörünk a kis-és mikro vállalkozásokból tevődik össze, tehát jellemző egyfajta egymásra utaltság ezen vállalkozások között, ez azt jelenti, hogy versenyképességüket nem egymás rovására kell növelniük, hanem együtt. Érzik, hogy nagyon ki vannak téve a gazdasági környezetnek, az árfolyam-ingadozásnak, tehát versenyképességük alakulása nagyban függ országunk versenyképességének alakulásától. 3. Opten adatbázis 205 mikro- és kisvállalkozás 5 éves időszakra vonatkozó: 2006 és 2010 közötti mérlegadatait a Kamara támogatásával kaptuk meg az Opten Kfttől. Az adatlekérdezéskor a következő kéréseink voltak: - a vállalatok állományi létszáma 1-9 fő (mikrovállalkozás), illetve 10-49 fő(kisvállalkozás) között legyen, a 0 fős vállalkozások kiszűrése azért volt szükséges, mert ezek legtöbbje kényszervállalkozás 18
- a 150-300 db céget tartalmazó minta jól reprezentálja a sokaságot (205 db cég adatait kaptuk meg, ezek közül 164 mikrovállalkozás, 41 pedig kisvállalkozás) - Az adatbázis tartalmazza a következő 2006-2010 közötti adatokat: o Jegyzett tőke o Saját tőke o Árbevétel o Exportértékesítés nettó árbevétele o Befektetett eszközök o Mérleg szerinti eredmény o Létszám A jegyzet tőke mérlegsorból tudunk következtetni, hogy mennyire stabil tulajdonosi tőkeháttérrel rendelkezik a vállalat. Illetve a saját és jegyzett tőke arányának 1-nél nagyobb értéke tőkefelhalmozásról, 1-nél kisebb értéke tőkevesztésről ad felvilágosítást. Az árbevételek a vállalatok éves teljesítményét tükrözik, s azt is fontos megfigyelnünk, hogy ezt évről-évre milyen megbízhatóan tudják teljesíteni. Az export, mint ahogy már említettük nagy hatással lehet a versenyképességre, azonban az adatbázisban a vállalkozásoknak csak 8%-ánál szerepelt export adat, így ezekkel itt nem tudtunk számolni. (A kérdőíves fölmérésnél, amely nem ugyanezen vállalkozói körben lett kiküldve rákérdeztünk az exporttevékenységre, ott értékelhető mennyiségű adatot kaptunk.) A befektetett eszközök mérlegsor segítségével tudjuk vizsgálni, hogy a befektetett erőforrásokat milyen hatékonyan tudta felhasználni a vállalat a vizsgált időszakban illetve, hogy tudta-e a cég befektetett eszközeit növelni. Természetesen a mérleg szerinti eredményt, illetve az ezekből számítható mutatókat is nagyon fontos megvizsgálnunk a versenyképesség szempontjából. A létszámra azért voltunk kíváncsiak, hogy lássuk a méretkategóriák szerinti megoszlást, s azt hogy az 5 év 19
során, hogy változik az állományi létszám, mint a vállalatok egy fontos erőforrása. Állományi létszám megoszlása 2010 1 fős 36,6% 2 fős 20,0% 3 4 fős 5 9 fős 10 19 fő 20 49 fő 12,7% 10,7% 8,8% 11,2% A grafikonon láthatjuk az 1 fős vállalkozások dominanciáját. A robbantotttortadiagramon pedig azt láthatjuk, hogy hogyan változott a vizsgált időszak alatt az állományi létszám a 205 vállalat estén: Állományi létszám változás (2006 2010) nem változott létszám növekedés létszámcsökkentés 30% 48% 22% 20
Jegyzett tőke változás 2006 2010 10% 6% változatlan 84% tőkeemelés tőkekivonás A kördiagramról leolvashatjuk, hogy az öt év során a vállalatok 84%-a esetén a jegyzett tőke nem változott, 10%-ában tőkeemelést, míg 6%-a tőkekivonást végeztek a tulajdonosok. A létszám szerinti megoszlást tekintve azt vehetjük észre, hogy csak a 20-49 fő közötti vállalkozásoknál hajtottak végre jelentősebb tőkeemelést a öt év során. Átlagos jegyzett tőke 100 000 000 80 000 000 60 000 000 40 000 000 20 000 000 0 1 fős 2 fős 3 4 fős5 9 fős 10 19 fő 20 49 fő 2006 2010 A vállalatok egyik leglényegesebb erőforrása a sajáttőke, mely a versenyképességükre is meghatározó hatással lehet. Az öt év során történő változást láncindex számítással fogjuk szemléltetni, mely megmutatja, hogy az előző évi saját tőke hány százalékára növekedett illetve csökkent az adott évben. 21
Átlagos saját tőke alakulása 100%=előző év 183% 171% 127% 70% 2007 2008 2009 2010 Ha megfigyeljük a 2009-ig csökkenő ütemben nőt a 205 cég sajáttőkéjének átlaga, míg 2010-re már csökkenés volt megfigyelhető. 2006 és 2007 között 83%-kal, 2007 és 2008 között 71%-kal, 2008 és 2009 között 27%-kal nőt, azonban 2009 és 2010 között 30%-kal csökkent a cégek sajáttőkéje. Itt már megfigyelhetjük a válság negatív hatását a mikro-, és kisvállalatokra. A versenyképesség szempontjából szintén fontos megfigyelnünk a tőkenövekedési rátát, melyet a következőképp számolhatunk: Ennek a mutatónak 1-nél kisebb értéke tőkevesztésre, 1-nél nagyobb értéke tőkefelhalmozásra utal 2010-ben az általunk vizsgált 205 vállalat 30%-a esetén volt megfigyelhető tőkevesztés, 70%-a esetén pedig tőkefelhalmozás. 22
A következő versenyképesség szempontjából fontos teljesítménymutató az éves árbevétel. A kutatásunkban szereplő 205 cég 40,5%-ról, azt mondhatjuk, hogy az 5 év során csökkent az árbevétele, míg 59,5%- uknak növekedett. 205 cég árbevétel változása 2006 2010 csökkent növekedett 40,5% 59,5% A munkaerő-termelékenysége alapvetően hatással lehet egy cég versenyképességére, ha a cégek árbevételeit leosztjuk az állományi létszámmal megkapjuk a vállalkozás egy főre jutó árbevételét. 3000000 2000000 1000000 Egy főre jutó árbevétel változás (ezer forint) 0 1000000 2006 2007 2007 2008 2000000 3000000 A grafikonon látszik a válság okozta nagymértékű visszaesés a 205 cég esetében, az egy főre eső árbevételek 2006 és 2007 között növekedését egy jelentős csökkenés követte 2007 és 2008 között. A cégek egy része tehát az árbevétel csökkenést nem létszámleépítéssel igyekezett kompenzálni, hogy hatékonyságát megőrizze. 23
A befektetett eszközök hatékony felhasználása szintén a versenyképesség egyik záloga, melyet a következőképp tudunk mérni: Az SPSS program segítségével megállapítható volt, hogy ha egy cégnek 2009 és 2010 között növekedett a sajáttőkéje, akkor nagy valószínűséggel a 2010-es befektetett eszközök hatékonysági mutatója is növekedett. A mérleg szerinti eredmény foglalja össze a vállalkozások éves teljesítményét, így egy teljesítmény alapú versenyképességi-index megalkotásakor mindenképp figyelembe kell vennünk. A mérleg szerinti eredmény és a sajáttőke hányadosaként számolható a legfontosabb átfogó jövedelmezőségi mutató a sajáttőke-arányos nyereség (Return on Equity = ROE). Segítségével arra a kérdésre kaphatunk választ, hogy a saját tőke (alaptőke és tartalékok) az adott időszakban mekkora hozamot biztosított a tulajdonosoknak az egyéb gazdasági szereplők (hitelezők, szállítók, állam stb.) követeléseinek kielégítése után.(econom[2010]) ROE= Mérleg szerinti eredmény Saját tőke Jelen esetben a kiugró értékek miatt az átlagnál, sokkal érdekesebb a 205 cég mediánját megfigyelni, mely 4-7% közötti hozamot mutat. 205 cég saját tőkearányos nyereségének(roe) mediánja 7% 5% 6% 4% 5% 2006 2007 2008 2009 2010 24
Kutatásunk célja egy versenyképességi-index megalkotása is volt, mely egy számba sűrítve kifejezi a vállatok versenyképességét A versenyképességi-index összetevőit a fenti idősoros mérlegsoros adatokból számoltuk ki mind a 205 cégre. Az indexet részletesen - terjedelmi okok miatt a jelentésben nem tudjuk bemutatni. 4. A kutatás megállapításai Kutatásunk során célunk volt a vállalkozók személyes véleményét megismerni, arról hogy melyek azok a belső és külső hatótényezők, amelyek jelentős befolyásoló erővel vannak versenyképességükre. A kérdőívünket kitöltő 96 vállalkozó több mint fel azt mondta, hogy cége kevésbé versenyképes ma, mint öt éve volt. Míg a 25 főnél több főt alkalmazóknak 60% mondta azt, hogy versenyképességük javult, addig a 25 főnél kevesebbet alkalmazóknak csak 10,5%-ka. Általános vélekedés, hogy a béreket terhelő adók jelentik a legnagyobb terhet a mikro-és kisvállalkozásoknak, és ez sokszor vezethet ahhoz, hogy egyre kevesebb főt alkalmaznak. Kutatásunk során többször láthattuk, hogy a cégek elaprózódása negatív hatással van a versenyképességre. Az adórendszer folyamatos változása és a jogbizonytalanság egy olyan kiszámíthatatlanságot visz a rendszerbe, mely visszavetheti a vállalkozások versenyképességét. A bizonytalanságon kívül a bizalmatlanság is jellemző, nemcsak a gazdálkodó szervezetek és az állam között, hanem a vállalkozások között is, mely a válaszolok által észlelt korrupcióval is összefüggésben lehet. A legtöbb vállalkozó a vállalkozásban felhalmozott sokéves tapasztalatot tartotta a versenyképessége zálogának. Jelentős versenyképességi eltérések mutatkoztak az exportáló, és a nem exportáló vállalatok között, de a legtöbb mikor- és kisvállalkozás nem tud megjeleni a nemzetközi piacon. 25
Az Opten Kft.-től kapott idősoros adatokból megmutatkozott a válság negatív hatása a kis- és középvállalkozásokra, melynek hatására a teljesítményük nagyban visszaesett, jelentősen csökkent az árbevételük, és saját tőkéjük. Kutatásunk alapján kijelenthettük, hogy a létszám növekedésével átlagosan a versenyképessége is növekszik a vállalatoknak. Illetve láthattuk, hogy a 1-2 fős vállalkozások versenyképességi lemaradásban vannak a náluk több főt foglalkoztató cégekhez képest. Ezen kívül az is megmutatkozott, hogy általában a tőkeerősebb vállalatoknak nagyobb a versenyképességük. A nagyobb kezdeti tőkével induló vállalkozások nagyobb mértékben tudtak fejlődni, és nagyobb árbevételt tudnak elérni. Kutatásunk arra is rámutatott, hogy a válság a versenyképesebb vállalatokat kevésbé rázta meg, teljesítmény mutatóikban kisebb mértékű volatilitás volt megfigyelhető, mint a gyengébb versenyképességi-indexszel rendelkező vállalatoknál. Úgy gondoljuk, hogy felmérésünk jó kiindulási pont lehet a további kutatásokhoz. Egy lehetséges irány lehet a folytatáshoz, a kérdőív kiterjesztése a vidéki kamarákra, illetve az Opten adatbázis és a kérdőív összehangolása, mely által ugyanazon vállalatok teljesítmény mutatatóit tudnánk elemezni, mint akiktől személyes véleményt kapunk a versenyképességüket meghatározó faktorokról. Ezen kívül fontosnak tartanánk olyan területek vizsgálatát, melyet most a kutatás időkorlátai miatt nem tudtunk megtenni, ilyen lehet a vállalkozások innovációs tevékenységének, az alkalmazottak szakképzettségének és a versenyképesség kapcsolatának vizsgálata. Illetve fontosnak tartjuk, hogy a kutatások eredményeiről a mikro- és kisvállalkozások is értesüljenek, és azok tanulságait fel tudják használni a gyakorlatban. 26
Mellékletek: I.számú : Kérdőív a mikro- és kisvállalkozások versenyképességének felméréséhez Mikro- és kisvállalkozási szektor versenyképesség kutatási program A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! VÁLASZAIT BIZALMASAN KEZELJÜK, CSAK ÖSSZESÍTVE, STATISZTIKAI MÓDSZEREKKEL DOLGOZZUK FÖL! 1.A vállalkozás neve: 2. e-mail címe: 3. Gazdálkodási formája: KKT Bt Kft Egyéni vállalkozó Egyéb: 4. 2010. évi átlagos állományi létszáma (fő): 5. 2010. évi nettó árbevétele: (forint): 6. A 2010-es export értékesítés aránya a nettó árbevételből (%) 7. Összességében hogyan ítéli meg vállalkozása versenyképességének alakulását az elmúlt öt évben: romlott stagnált(nem változott) javult 8. Az alábbi tényezők közül melyek hatottak negatívan az elmúlt öt évben vállalkozása versenyképességére? Maximum három tényezőt jelölhet Jogbizonytalanság 27
Az adórendszer folyamatos változása A béreket terhelő magas közterhek Korrupció Az állam és a gazdálkodó szervezetek között meglévő bizalom hiánya A vállalkozások között meglévő bizalmatlanság (fizetési fegyelem, minőségi problémák, szállítási fegyelem, stb.) Külföldi versenytársak megjelenése Beszerzési nehézségek Egyéb: 9. Hány versenytársa van a piacon? 0 1-5 6 vagy annál több 10. Hány céggel áll rendszeres üzleti kapcsolatban? a)vevők 1-5 6-9 10 vagy annál több 11. Hány céggel áll rendszeres üzleti kapcsolatban? b) szállítok 1-5 6-9 10 vagy annál több 12. Az alábbi tényezők közül melyeket tartja versenyképessége zálogának? Maximum három tényezőt választhat. 28
Az alkalmazottak szakképzettsége Az alkalmazottak elkötelezettsége A tulajdonos elkötelezettsége és szakértelme A vállalkozásban fölhalmozódott sokéves tapasztalat Kiterjedt üzleti kapcsolatok Szoros együttműködés más vállalatokkal Hatékony költséggazdálkodás Hatékony marketing kommunikáció Megfelelő tőkeerő Egyéb: 13. Hogyan jellemezné az elmúlt öt év export tevékenységét? nem folytatok exporttevékenységet nincs kapacitásom exporttevékenységet folytatni/fenntartani jellemzően nőtt jellemzően csökkent csak környező országokba exportálok európai uniós nyugati országokba is exportálok Európai Unión kívülre is exportálok nem exportálok, de a közvetlen vevőm jellemzően exportálja a számára érétkesített termékeimet 14.Mennyire támogatja a Kamara az export tevékenységét? 1 2 3 4 5 egyáltalán nem nagy mértékben Mennyire segítik a Kamara által szervezett programok, kiállítások, üzelti utak az innovációt/versenyképességet? 1 2 3 4 5 egyáltalán nem nagy mértékben Mennyire segítik a Kamara által közvetített információk ( brosúrák stb) a versenyképességemet? 29
1 2 3 4 5 egyáltalán nem nagy mértékben 15. Kérjük határozza meg azokat a főbb trendeket amelyek hatással lehetnek cége versenyképességére az elkövetkező 12-24 hónapban! Segítségét azzal is szeretnénk megköszönni, hogy kutatásunk eredményét megküldjük Önöknek, amennyiben megadták Cégük nevét és e-mail elérhetőségét. 30