Elérhet legjobb technika a kerámiatégla és -cserép gyártásában

!" #$%&'(! )'*+, Elérhet legjobb technika a kerámiatégla és -cserép gyártásában TERVEZE T Tégla és Cserépipari Környezetvédelmi Társulás a Környezetvédelmi Alap Célelirányzat támogatásával és a Környezetgazdálkodási Intézet IPPC Osztálya szakmai segítségével Dudás Judit Magyar Téglás Szövetség és Máyer Zoltán Magyar Természetvédk Szövetsége Budapest, 2003. május

Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK...4 1.1 Bevezetés...4 1.2 A BAT alkalmazása új és meglév üzemek esetén...5 1. 3 Az engedély megszerzésére vonatkozó határidk...6 1.4 Az engedélyezés mszaki szempontjai...6 1.5 Az EKH engedélyezés hatálya alá tartozó létesítmények...7 1.6 Az ágazat fbb környezeti hatásai és szempontjai...7 1.6.1 Energiafogyasztás:...8 1.6.2 Légszennyezés:...8 1.6.3 Tájsebek:...8 1.6.4 Hulladék:...9 1.6.5 Zaj és rezgés:...9 1.6.6 Vízszennyezés:...9 1.6.7 Baleseti kockázatok...10 1.7 Gazdasági összefüggések a tégla- és cserépiparban...10 1.7.1 A hazai tégla- és cserépipar volumene, termékszerkezete és tulajdonosi struktúrája10 1.8 Földrajzi elhelyezkedés...15 1.9 Lényeges környezetvédelmi intézkedések az iparágban...15 2. ALKALMAZOTT TECHNIKÁK A MAGYAR TÉGLA- ÉS CSERÉPIPARBAN...17 2.1 A tégla- és cserépgyártás folyamatainak általános áttekintése, folyamatábrák...17 2.2 A termékek f jellemzi...20 2.3 Az alapanyag...21 2.3.1 Hazai agyagok csoportosítása, kémiai és ásványi összetétel alapján...21 2.3.2 Adalékanyagok...22 2.4 Agyagbányászat...23 2.5 Nyersanyag elkészítés...24 2.5.1 Tárolás a bekeverés és megmunkálás eltt...24 2.5.2 Nyersanyag adagolása és adalékanyagok bekeverése...25 2.5.3 Durva és finom aprítás, rlés...26 2.5.4 Tárolás...27 2.6 Formázás...27 2.7 Szárítás...29 2.7.1 A szárítók osztályozása...30 2.7.2 A kamrás szárító...31 2.7.3 A csatornaszárító...33 2.8 A termék égetése...35 2.8.1 Színterezés, mint az égetési folyamat fontos lépése...36 2.8.2 Az égetési id és hmérséklet...37 2

2.8.3 Az égetési atmoszféra....37 2.8.4 Fiziko - kémiai változások az égetés folyamán...37 2.8.5 A Hoffmann féle körkemence...38 2.8.6 Az alagútkemence...41 2.8.7 Környezetterhelések az égetés során...43 2.9 Termék csomagolása, tárolása...47 2.10 Rekultiváció és tájrendezés...48 2.10.1 A tájrendezés története...48 2.10.2 A tájrendezés célja és folyamata...49 2.10.3 A rekultiváció környezeti hatásai...50 3. AZ ALKALMAZOTT ELÉRHET LEGJOBB TECHNIKA (BAT) BEMUTATÁSA...52 3.1 BAT elvárások az agyagbányászat során...52 3.2 BAT elvárások a szárítás esetében...52 3.3 BAT elvárások az égetés során...53 3.4 BAT elvárások a tájrendezés területén...55 3. 5 Anyag-, víz és energiagazdálkodás...55 3.5.1 Anyaggazdálkodás...55 3.5.2 Vízgazdálkodás, vízminség védelem...56 3.5.3 Energiaszükséglet és energiagazdálkodás...56 3.6 Hulladékgazdálkodás...57 3.7 További csökkentési technikák...57 3.7.1 Porkibocsátás...57 3.7.2 Zaj elleni védekezés...58 4. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK LISTÁJA...59 I. MELLÉKLET: MAGYARORSZÁGI TÉGLA- ÉS CSERÉPGYÁRAK ELHELYEZKEDÉSE...61 II. MELLÉKLET: A TÉGLA- ÉS CSERÉPIPAR KÖRNYEZETI HATÁSMÁTRIXA...64 III. MELLÉKLET: HULLADÉKLISTA...67 IV. MELLÉKLET: SZÓJEGYZÉK...68 3

1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1.1 Bevezetés Az Integrált Szennyezés-megelzés és Ellenrzésrl (Integrated Pollution Prevetion and Controll) szóló, 96/61/EC sz. irányelv (IPPC Direktíva) 1999. október 30-án lépett életbe az Európai Unió tagországaiban. A magyarországi EU jogharmonizációnak és az EU követelményeknek megfelelen az IPPC irányelv a környezetvédelem általános szabályait rögzít, 1995. évi LIII. törvény módosítása és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait lefektet, 193/2001. (X.19.) Kormány rendelet megalkotása révén épült be a magyar jogrendszerbe. A Kormány rendelet 2001. októberében lépett hatályba és az összes érintett létesítményben való maradéktalan végrehajtásának határideje 2007. október 30. Az IPPC irányelv kiemelked jelentség környezetvédelmi jogszabály. Célja, a környezetre jelents hatással bíró szennyezések olyan egységes ellenrzési rendszerének megteremtése, melynek eredményeként a szennyezés a lehet legkisebb hatást gyakorolja a környezet egészére. A megelzés és kibocsátás minimalizálásának követelményeit egy integrált engedélyezési rendszer foglalja keretbe. Az IPPC új, fontos jellemzje az Elérhet Legjobb Technika (BAT: Best Available Technique) meghatározása. Ezt az elvet korábban nem alkalmazták a magyarországi környezetvédelmi szabályozásban. A BAT értelmezése a környezetvédelem általános szabályairól szóló, 1995. évi LIII. törvény. 4. -ban található (a törvényt a 2001 évi LV. törvény módosítja, mely egyes törvényeknek a környezet védelme érdekében történ, jogharmonizációs célú módosításáról szól). A BAT összefoglalva a következket jelenti: minden folyamat, úgy mint a technológiai folyamatok, tervezés, karbantartás, üzemeltetés és a tevékenység felhagyása, amelyek az adott mszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlati alkalmazásra kerülnek és amelyek a leghatékonyabbak környezet egészének magas színvonalú védelme szempontjából. Fontos megjegyezni, hogy egy adott létesítmény esetében a BAT nem szükségszeren az alkalmazható legkorszerbb, hanem gazdaságossági szempontból legésszerbb technológiát jelenti. A meghatározás figyelembe veszi, hogy a környezet védelme érdekében tett intézkedések költségei nem lehetnek irreálisan magasak. Ennek megfelelen a BAT ugyanazon ágazat létesítményeire például elírhat eltér technológiát a szennyez-anyag kibocsátás mérséklésére, amely ugyanakkor az adott létesítmény esetében a legjobb elérhet technológia. Amennyiben a BAT alkalmazásával a nemzeti vagy a nemzetközi környezetvédelmi elírások sérülnének, a BAT-nál szigorúbb intézkedések is alkalmazhatók. A 193/2001 (X. 19.) Kormány rendelet fontos eleme, a létesítmény környezeti hatásainak átfogó értelmezése. E jogszabály 2. melléklete tartalmazza azokat a feltételeket, melyek alapján az engedélyez hatóság és az engedélykér (a környezethasználó) egyaránt meg tudják határozni, hogy mi tekinthet BAT-nak. Annak érdekében, hogy az engedélyt igénylk és az engedélyez hatóság számára a BAT meghatározását megkönnyítsék, a Környezetvédelmi Minisztérium iparági útmutatók kiadása mellett döntött, melyek segítségével a BAT alkalmazásával kapcsolatos döntések meghozhatók. Ezen útmutatók a BAT meghatározásához adnak olyan információt, melyek egyaránt segítséget nyújtanak az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatásához, valamint az engedélyben meghatározott követelmények betartásához. Az útmutató célja egyben az is, hogy szakmai segítséget nyújtson az engedély kérelmezk részére az engedélykérelmi dokumentáció összeállításában, valamint az engedélyez hatóság munkatársai részére az engedélykérelem elbírálásához. Az útmutató adatokat közöl az adott ágazat jelentségérl, jellemzirl és fbb gazdasági jelzszámairól. Bemutatja a Magyarországon alkalmazott technológiákat és az 4

ágazatban alkalmazott folyamatokat jellemz, fbb szennyez forrásokat és szennyez komponenseket. Követelményeket fogalmaz meg a BAT színvonal eléréséhez a technológia egyes szakaszaira és javaslatokat ad az elírások megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekre. Az útmutatók információt nyújtanak bizonyos szennyezanyag-specifikus jogszabályokkal kapcsolatosan is, melyek meghatározzák a jelenleg érvényes kibocsátási határértékeket, és amelyek egyben az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás minimálisan szükséges feltételeit alkotják. Jelen tanulmány írásának idpontjában (2002. december. 2003. április.) még csak kezdeti állapotban van a Sevillában készül kerámiaiparról szóló BREF (BAT Referencia Dokumentum), amely tartalmazza majd a tégla- és cserépgyártásra vonatkozóan is az elérhet legjobb technika követelményeit. Az útmutató ezért szinte teljes egészében a hazai téglás ipar szakembereinek közremködésével, a hazai tapasztalatokra építve, saját munka eredményeként jött létre. 1.2 A BAT alkalmazása új és meglév üzemek esetén Új üzemek esetén a BAT meghatározásakor az ebben az útmutatóban leírt technológiák figyelembe vételével kell a legmegfelelbbet kiválasztani vagy az itt leírtaknál korszerbbet, ha ilyen az útmutató megjelenése után áll rendelkezésre. Már mköd üzemek esetén a BAT meghatározásakor nagy számú tényezt kell figyelembe venni annak eldöntésekor, melyik az a leghatékonyabb technika, amely környezet védelme szempontjából a legmegfelelbb. A cél olyan engedélyezési feltételek meghatározása, melyekkel a létesítmény a lehet legjobban megközelíti az új létesítmények létesítésekor alkalmazott követelményeket, figyelembe véve ugyanakkor a költséghatékonyságot és a megvalósíthatóságot is. Amikor a BAT elírások alkalmazhatóságát értékelik új vagy már mköd létesítmények esetében, indokolt esetben lehetség van az ettl való eltérésre akár a szigorúbb, akár a kevésbé szigorú feltételek irányába, mint ezt a jelen dokumentum is tárgyalja. A legalkalmasabb technológia függ a helyi sajátosságoktól, így a lehetséges mszaki megoldások helyi költség-haszon viszonyainak elemzése szükséges lehet a legjobb megoldás kiválasztásához. A BAT-tól való eltérést indokolhatják a szóban forgó létesítmény mszaki jellemzi, földrajzi elhelyezkedése vagy a helyi környezeti feltételek, de nem indokolhatja a vállalati jövedelmezség. A költségek csak ott vehetk helyi szinten számításba: ahol egy fejlesztés BAT költség/haszon egyensúlya csak akkor válik pozitívvá, ha az üzem megfelel része megérett az átépítésre/renoválásra. Ezek azok az esetek amikor az adott szektorban a BAT ot a helyi beruházási ciklussal összhangban lehet meghatározni; abban az esetben pedig, ha számos költségigényes fejlesztésre van szükség, egy fázisokra osztott program/fejlesztési terv is elfogadható, mindaddig, amíg végrehajtása nem igényel olyan hosszú idt, hogy az egy nem kielégíten mköd technológia támogatásává váljék. Az elírásokat új és már mköd létesítményekre egyaránt alkalmazni kell és az ezektl való eltérés új létesítményeknél kevésbé indokolható. Az új üzemeknek általában már a mködés megkezdése eltt teljesen meg kell felelniük a BAT elvárásoknak. Néhány esetben indokolt lehet az üzemmenet felülvizsgálata (auditálása), melynek alapján meghatározhatók a szükséges fejlesztések. Ilyen körülmények között a korszersítés ütemezése is, mint engedélyezési feltétel, kerül meghatározásra. Már mköd létesítmények esetén, melyek a BAT vagy a hatályos kibocsátási határértékek követelményeihez igen közeli feltételek mellett mködnek, a BAT-nál kevésbé szigorú feltételek is elfogadhatók. Ilyen esetekben aránytalanul magas költséget jelentene a régi technológia újra való cserélése a szennyezanyag kibocsátás kismérték csökkenése 5

érdekében. Ebben az esetben az engedélykérnek kell javaslatot tennie a fejlesztések ütemezésére, amely során a létesítmény a lehet legközelebb kerül a BAT elírásaihoz és amely az engedélyez hatóság által is elfogadható. 1. 3 Az engedély megszerzésére vonatkozó határidk Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás engedélyez hatósága a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelség. A határidk, melyeket a vállatok az egységes környezethasználati (IPPC) engedély megszerzésére be kell tartaniuk, illetve az abban szerepl elírásoknak meg kell felelniük, a 193/2001. (X. 19.) Kormány rendeletnek megfelelen, a következk: 1. A Kormány rendelet életbe lépésétl új beruházás nem létesíthet egységes környezethasználati engedély nélkül. Amennyiben az adott tevékenységre a jogszabály környezetvédelmi hatástanulmány készítését írja el, az engedélyezési hatóság csak a környezetvédelmi hatástanulmány jóváhagyása után indíthatja meg az engedélyezési folyamatot. 2. Már mköd létesítmények esetén az egységes környezethasználati engedély kiadását teljes kör környezetvédelmi felülvizsgálatnak kell megelznie. 3. 1999. október 30-a után kiadott környezetvédelmi engedéllyel rendelkez létesítményeknek, melyek nem tesznek eleget a Kormány rendelet elírásainak (a kiemelten kezelend létesítmények), 2003. január 3-ig kellett megfelelniük az egységes környezethasználati engedély követelményeinek. A környezetvédelmi hatóságnak ilyen létesítmények esetén 2002. június 30-ig bocsátotta ki a teljes kör környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésérl szóló határozatát. 4. 1999.október 30-a eltt kiadott engedéllyel rendelkez (mköd) létesítményeknek legkésbb hacsak a jog másképpen nem rendelkezik 2007. október 31-ig kell megfelelniük az egységes környezethasználati engedély követelményeinek. Ez esetben a környezetvédelmi hatóságnak legkésbb 2004. január 1-ig kell kibocsátania a teljes kör környezetvédelmi felülvizsgálatról szóló határozatát. Az engedélyek szükség szerint kerülnek felülvizsgálatra és módosításra. Mindazonáltal, a 193/2001 (X. 19.) Kormány rendelet bizonyos esetekben elírja az engedélyek felülvizsgálatának szükségességét. Ilyen eset például, ha a létesítmény által okozott kibocsátás olyan nagymérték, hogy a létesítményre vonatkozó érvényben lév kibocsátási határértékek felülvizsgálata, illetve módosítása válik szükségessé. Ezen kívül az engedélyez hatóság köteles az engedélyben rögzített feltételeket legalább 5 évente felülvizsgálni, valamint akkor is, ha: a kibocsátott szennyez komponensek megváltoznak, jelents változtatás történik a folyamatokban, a vonatkozó BAT jelentsen változik, a biztonságos üzemmód érdekében új módszerekre van szükség, és/vagy a létesítmény jelents környezetterhelést okoz. 1.4 Az engedélyezés mszaki szempontjai Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit a 193/2001. (X.19.) Kormány rendelet 3. Melléklete tartalmazza. A kérelmeznek adatokat kell szolgáltatnia a telephelyrl, a vállalatról, valamint a tevékenységérl, a javasolt fejlesztésekrl, az ott folyó tevékenység irányításának és ellenrzésének módszerérl, valamint a környezetre gyakorolt hatásokról is. A kérelmezk munkájának elsegítése érdekében jelen útmutató minden egyes alfejezet esetében jelzi, hogy milyen adatok szükségesek az engedélykérelem elkészítésekor. Azok a részek, melyek úgy kezddnek, 6

hogy "A kérelmez a kérelem részeként...", vonatkoznak azokra az információkra vagy leírásokra, melyek az engedély részét kell, hogy képezzék. A felsorolt adatok, valamint a környezeti hatások modellezése és a BAT elvárásoktól való eltérés indoklása kell, hogy az engedélykérelem mszaki részének alapját képezzék. 1.5 Az EKH engedélyezés hatálya alá tartozó létesítmények Jelen útmutató létesítmény alatt a 193/2001 (X.19.) Kormány rendelet definíciója és az 1. Melléklet meghatározása alapján, a következket érti: 2.. c) létesítmény: minden olyan helyhez kötött mszaki egység, ahol egy vagy több, az 1. számú mellékletben felsorolt tevékenység vagy bármely más, azzal közvetlenül együtt járó tevékenység folyik, illetleg amely mszakilag kapcsolódik az adott telephelyen folytatott tevékenységhez, és amely szennyezanyag-kibocsátással jár, vagy szennyez hatású; 3. Építanyag ipar 3.5. Kerámia termékek égetéssel történ gyártására szolgáló létesítmények, különösen csempék, téglák, tzálló téglák, káruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül, és/vagy ahol a kemence térfogata 4 m 3 és abban az árusrség a 300 kg/m 3 -t meghaladja. Jelen dokumentum a kerámia termékek gyártásán belül csak a kerámiatégla és kerámiacserép termékek gyártásának témakörével foglalkozik 1. (a tevékenység TEÁOR száma: 26.40, égetett agyag építanyag gyártása) Az IPPC engedélyezési eljárás hatálya alá es létesítmény funkciói magukba foglalják a fentiekben meghatározott f tevékenységeket, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb tevékenységeket is. E tevékenységek mszaki szempontból kapcsolódnak a f tevékenységekhez és hatással lehetnek a létesítmény szennyezanyag kibocsátása. E kapcsolódó tevékenységek az alábbiak lehetnek: nyersanyag kitermelés (agyagbányászat); nyersanyagtárolás; kibocsátás ellenrz (monitoring) és kibocsátás csökkent rendszerek; termékek csomagolása, tárolása; termelési hulladék hasznosítására szolgáló létesítmények. Mindazonáltal a környezetre kifejtett hatások szélesebb körek lehetnek, mint az adott telephelyen folytatott tevékenység hatásai. Az Útmutató és a Kormány rendelet egyaránt feladatokat fogalmaznak meg a létesítményen kívüli tevékenységekre is, mint pl. a hulladékok elhelyezésére és szennyvízkezelésre. 1.6 Az ágazat fbb környezeti hatásai és szempontjai A tégla- és cserépgyártás nagy nyersanyag és energiaigény folyamat. Az energiaigény és az ezzel együtt járó légszennyezés elssorban a szárítás és az égetés során lép fel. Az iparág szerencsésnek mondható abból a szempontból, hogy (évszázadok óta) természetes, a természetben elforduló alapanyagot használ fel: az agyagot. Azonban az agyagbányászat kizárólag külszíni fejtéssel történik, amely tájsebek kialakulását okozhatja. Az iparág három, környezetvédelmi szempontból leginkább meghatározó problémája: a nyersanyag- és az energiafelhasználás, légszennyezés és tájsebek 1 A köz- és szaknyelvben a tégla elnevezés azonos a kerámiatégla elnevezéssel, és ugyanez a helyzet a cserép, kerámiacserép esetében. A továbbiakban mi is a rövidebb tégla és cserép elnevezéseket használjuk. 7

kialakulása. Ezeken kívül jelen fejezetben szerepelnek még egyéb hatások is, azonban ezek jelentsége már jóval csekélyebb. 1.6.1 Energiafogyasztás: a tégla- és cserépgyártás energiaintenzív ipari tevékenység, mely az energiát alapanyagként használja fel. A termelési költségek 35-40%-át teszi ki az energiafelhasználás, ezen belül 70-80% a henergia felhasználás költsége. A gyártási folyamat során - az égetést megelzen - szárításra is szükség van. Ennek hmérséklete a szárítás folyamán változik 20-120 C között, mely a tégla és cserép esetében azonos, de a szárító konstrukciós kialakításától függhet. A termelési folyamat kulcsfontosságú és energiafogyasztás szempontjából is meghatározó lépése tehát az égetés, mely 800 1100 C között történik; cserépgyártásnál és márgás agyagoknál ez maximálisan 1050 C; téglagyártásnál mészszegény (alacsony karbonát-tartalmú) agyagok alkalmazása esetén 900 C maximum 1000 C. Napjainkban Magyarországon a gyárak túlnyomó többsége földgázt használ tüzelanyagként. Néhány gyár használ szenet, valamint elfordul a vegyes (szén és földgáz) vegyes tüzelés is. Az elmúlt évek mszaki fejlesztései (elssorban a fajlagos tüzelanyag felhasználás csökkentése, környezetvédelmi valamint technológiai okok miatt) majdnem mindenhol földgáztüzelésre való átállást jelentettek. Olajtüzelés 1996 óta - nincs sem a tégla, sem a cserépiparban. Néhány gyárnál azonban elfordul még kiegészít jelleggel az olajtüzelés termogenerátorok alkalmazása. A téglagyártásnál a kapacitás kb. 10%-nál használnak barna szenet tüzelésre. Cserépgyártásnál mindenhol földgáz az energiahordozó. Az energiafogyasztásnál a gázfelhasználás után meg kell említeni a villamos energia felhasználást is, mivel az agyag aprítása, formázása, az anyagmozgatás és egyéb folyamatok nagyteljesítmény villanymotorok által üzemeltetett gépekkel történnek. Az energia hatékony felhasználása nem csak a környezetre nézve, de a termelés gazdaságosságát tekintve is lényeges. Ennek következtében az elmúlt évtizedek technológiai fejlesztései az energiafelhasználás csökkentése irányában haladtak. A kérdés a 2.6, 2.7 és 3.3 fejezetekben kerül részletesen tárgyalásra. 1.6.2 Légszennyezés: a téglaiparban a légszennyezés ersen összefonódik az energiafelhasználással: a tégla vagy cserép égetéséhez szükséges tüzelanyag elégetése okozza a legjelentsebb mérték légszennyezést. Szén-dioxid (CO 2 ) elkerülhetetlenül keletkezik az égés során. A földgáz tüzelés miatt légszennyezként számolni kell még a szén-monoxid (CO) és a nitrogén-oxidok (NO x ) keletkezésével. A CO nagyobb része azonban a szerves anyagok elssorban a pórusképzk, mint papíriszap, frészpor - elégtelen égése során keletkezik az égetés els szakaszában. A nyersanyag összetételétl függen SO 2, HF, HCl, illékony és egyéb szerves vegyületek képzdésével is számolni kell. Porszennyezés szinte kizárólag az agyag bányászata, szállítása, tárolása és a technológiába való feladásakor keletkezhet, ugyanis maga a gyártástechnológia nedves folyamat. A kérdés a 3.3 és 3.7.1 fejezetekben kerül tárgyalásra. 1.6.3 Tájsebek: az alapanyagként szolgáló agyag bányászata külszíni fejtéssel történik. A használható agyagréteg felett gyakran 4-5 méter vastagságú medd található, melyet el kell távolítani. Problémát okozhat, ha az agyagréteg vastagsága csekély, ugyanis ez esetben a bányák területigénye jelents, ami a tájseb felületét növeli. (Gazdaságossági szempontból a legrosszabb még elfogadható haszonanyag medd arány 1: 3. Ennél rosszabb arányú meddlefedéssel rendelkez területeken teljesen gazdaságtalan a bányanyitás.) A bányák részben egykori mezgazdasági területeken települnek, részben természetes, természetközeli élhelyeken. A kitermelés mindkét esetben a terület eredeti funkciójának ideiglenes vagy végleges megsemmisüléséhez vezet. A tájsebek ezenkívül zavaró látványúak és a környék felszín alatti vízviszonyait is megváltoztathatják. Az élhelyek megszüntetése esetenként védend vagy védett természeti értékeket fenyeget. 8

Ugyanakkor a kialakuló bányaterület egy másfajta életteret hoz létre, melyben az eredeti felszínen megtalálható fajok helyett más, esetenként még értékesebb életközösségeknek ad helyet. A kérdés a 2.3 és 3.4 fejezetekben kerül tárgyalásra. 1.6.4 Hulladék: hulladékok csak viszonylag kis mennyiségben keletkeznek a tégla- és cserépgyártás során. A gyártási hulladék fajtája attól függ, melyik gyártási folyamatban keletkezik, és milyen technológiát alkalmaznak. A hulladékok a következképp csoportosíthatók: nyers selejt: teljes egészében visszaforgatható a termelésbe; égetett selejt: felhasználható tömedékel anyagként, salaknak, útalapnak, építanyag-összetevként, illetve egyes esetekben visszaforgatható a termelésbe; irodai, konyhai hulladék: a kommunális hulladéklerakókba szállítható, és/vagy szelektíven gyjthet csomagolás és csomagolóanyagok: részben a termel által begyjthetk, de kommunális lerakóba is szállíthatók veszélyes anyagok: a gyár gépparkjának üzemeltetésébl és karbantartásából származhatnak pl. olajok, olajos rongy, akkumulátor, stb., melyek ártalmatlanításra vagy újrahasználatra kerülnek. A kérdés a 3.6 fejezetben kerül tárgyalásra. A II. mellékletben egy gyárban és a hozzá tartozó bányában jellemzen keletkez hulladékokat soroljuk fel. 1.6.5 Zaj és rezgés: Zaj- és rezgéssel járó tevékenységek illetve források az alábbiak lehetnek: bányászat (nehéz gépek üzeme: robbanómotoros fejt, vontató és anyagmozgató gépek) tör és aprítóberendezések szállítás a gyáron kívül és belül szárító ventillátorai kemence ventillátorai anyagmozgatás a gyáron belül kompresszorok áramot vagy ht termel gázmotorok. Noha a termelés számos lépése jár együtt zajhatással, a bányák (és ezzel együtt a gyárak) elhelyezkedése is legtöbbször olyan, hogy kell távolságra helyezkednek el a lakott településektl. 1.6.6 Vízszennyezés: a téglagyártás technológiai folyamata során víz felhasználás csak a megfelel nedvességtartalom beállításához szükséges, mely késbb a szárítás és égetés során elpárolog, így a technológiából gyakorlatilag nem kerül ki szennyvíz. A technológiában felhasznált víz nagy része saját kutakból, illetve a bányák mélyén összegyl csapadék- és rétegvizekbl származik. Egyes technológiai folyamatokban szükség van htésre, melyhez zárt htrendszereket használnak. Ebben szennyvíz keletkezése csak a karbantartási idszakokban van, mennyisége nem jelents. A gépek mosásából származó szennyezett vizet a gyárak területén lév, engedélyezett olaj és/vagy hordalékfogó mtárgyon vezetik át, majd így kerül a befogadóba; a visszamaradó olajos iszap pedig elszállításra kerül. A dolgozók szociális létesítményeibl származó szennyvíz a gyárak egy részében kommunális szennyvízhálózatba, más gyárakban zárt tárolókba vezetik. A zárt tárolók szennyvizét meghatározott idnként engedélyezett lerakóra szállítják. Magyarországon átlagosan 58 dolgozója van egy-egy téglagyárnak, akik a folyamatos üzem miatt több mszakra oszlanak meg, így dolgozók miatt keletkez kommunális hulladék illetve szennyvíz mennyisége nem számottev. 9

A kérdés a 3.5.2 fejezetben kerül tárgyalásra. 1.6.7 Baleseti kockázatok Az agyagbányákban, amennyiben betartják - a bányakapitányság által is jóváhagyott bányamvelési üzemi tervekben rögzített maradó- és munkarézs szögekre vonatkozó elírásokat, akkor a bányamvelés során rézscsuszamlásból származó baleset nem fordulhat el. A bányamszaki üzemi tervben rögzített elírásokat a bányamester naponta ellenrzi, és amennyiben problémát észlel (pl. rézs repedezése, csúszásveszély) a 44/1997. IKIM rendelet elírásai szerint intézkedik. A tüzelanyagként használt földgázt nem tárolják a gyár telephelyén, ez a gyárakhoz vezetéken érkezik. Tzveszélyt okozhat a tárolt szénpor, szén és frészpor is. A frészpor esetében ennek f oka az öngyulladás. Az öngyulladás elleni védekezés legegyszerbb eszköze a megfelel tárolás biztosítása, azaz a frészport nem lehet 3 méternél vastagabb rétegben tárolni. 1.7 Gazdasági összefüggések a tégla- és cserépiparban 1.7.1 A hazai tégla- és cserépipar volumene, termékszerkezete és tulajdonosi struktúrája A magyar tégla és cserépipar gyártóinak tulajdonosi átalakulása 1989-95 között történt meg, melynek eredményeként jelenleg teljes egészében magántulajdonban van mind a tégla, mind a cserépgyártó ipar. Errl a részletes adatokat az 1.1 táblázat tartalmazza. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy tanulmányunkban a környezetbarátnak tekinthet tégla és kerámia cserép gyártás adatait közöljük, és nem foglalkozunk az építanyag gyártás közel sem elhanyagolható - egyéb szektoraival, melyek véleményünk szerint nem gyártanak környezetkímél termékeket. (Ezek: gázszilikát, beton, azbesztcement, bitumenes zsindely stb. termékek. Ezen termékek piaci részesedése falazó anyagok esetében kb. 20%, tetfed anyagok esetében kb. 60%!) TÉGLAGYÁRTÁS 2002. ÉV Összesen: MATÉSZ tag nem MATÉSZ tag Gyártók (cégek) száma 36 13 23 Gyárak száma 54 31 23 Termelt mennyiség 1.424.031 e db NF 2 1.092.581 e db 331.450 e db NF(76,7%) NF(23,3%) Tulajdonviszonyok Magyar tulajdonban 33 cég (35 gyár) Külföldi tulajdonban 3 cég (19 gyár) CSERÉPGYÁRTÁS 2002. ÉV Összesen: MATÉSZ tag nem MATÉSZ tag Gyártók (cégek) száma 4 3 1 Gyárak száma 6 5 1 Termelt mennyiség 4.383,3 e m 2 4.352,7 e m 2 30,6 e m 2 (2001. éves adat) (99,3%) (0,7%) Tulajdonviszonyok Magyar tulajdonban 2 cég (2 gyár) Külföldi tulajdonban 2 cég (4 gyár) 2 NF Normál formátum: részletes magyarázat megtalálható a szójegyzékben. 10

1.1 táblázat: A magyarországi tégla és kerámia cserép gyártás volumene és tulajdonosi szerkezete (2002. december 31.-i állapot szerint) Megjegyezzük, hogy 2003. január 1.-tl kezdden a cserépgyártás tulajdon viszonyaiban változás történt. Magyar tulajdonban 1 cég (1 gyár) maradt, az összes többi cég osztrák tulajdonban van Az adatokból látható, hogy mind a tégla, mind a cserépgyártásban jelents a külföldi tulajdonrész. A külföldi tulajdonosok kizárólag osztrák cégek, nevezetesen: téglagyártás : Wienerberger Téglaipari RT. (központ Budapest) cserépgyártás : TONDACH Magyarország RT. (központ: Csorna) és Leier Kft. (központ Gyr) Fenti gyártók a piac kb. 75%-át birtokolják tégla vonatkozásban és kb. 100%-át cserép vonatkozásában, ugyanis a külföldi tulajdonosok kevés téglagyárral rendelkeznek, de azok nagy kapacitásúak és korszerek. Ezáltal piacvezetk és a termék árát is jelentsen befolyásolják. Ennek ellenére a tégla és cserép piaci ára 40%-kal alatta van nemcsak az EU országok, de a Szlovákiában és Szlovéniában érvényes áraknak is. Ebbl következik, hogy a termék nyereségessége alacsony (annak dacára, hogy a termelékenység, energia felhasználás ersen közelíti az EU szintet), tehát, a szakma nagyon nehezen visel el (fleg a középvállalkozásnak számító magyar tulajdonú cégek) többlet terheket, melyek a környezetvédelmi követelményekbl fakadnak. A környezetvédelmi követelmények szigorodását tudomásul kell vennünk, azonban a szükséges beruházásokhoz küls forrást kell biztosítani. A magyarországi tégla- és cserépgyártás gyártási és eladási adatait a 2001-es és 2002-es évekrl az 1.2 táblázat foglalja össze. Falazótégla 2001. év 2002. év Gyártás 1.432.596 e db NF 1.424.031 e db NF Eladás 1.317.936 e db NF 1.481.774 e db NF Kerámia cserép 2001. év 2002. év Gyártás 5.000,96 e m 2 (+ 3.733.000 db idom) 4.383,3 e m 2 + 4.254.000 db idom) Eladás 4.802,33 e m 2 (+ 3.768.000 db idom) 4.577,7 e m 2 (+ 4.320.000 db idom) 1.2 táblázat: A hazai téglagyárak összesített gyártási és eladási adatai A fenti, az iparágra összesített adatok bemutatása után az 1.3 és 1.4 táblázatban az egyes vállalatok szintjére lebontva kerülnek bemutatásra a 2002-es évre vonatkozó termelési és értékesítési mennyiségek. 11

TÉGLAGYÁRTÁS (2002.) Vállalat megnevezése MTSZ tag termelt mennyiség ezer db NF értékesített mennyiség ezer db NF ALTEK Kft i 3.937 4.680 Egri Téglagyár Kft i 24.835 24.835 Északmagyar Téglaipari Rt i 35.029 35.029 Hajdú-Tégla Kft. i 15.518 19.541 Kunsági Téglaip.Kft. i 14.625 13.544 Mályi Tégla Kft. i 52.789 55.381 "Nagykanizsa Tgy."Kft i 10.909 11.045 Pannon Tégla Kft i 7.108 5.524 Pápateszéri Téglaip.Kft. i 4.569 4.366 BAUTHERM-Szentes Kft i 24.393 25.670 SZEMA-Makó Kft. i 10.459 11.533 TONDACH Magyarország Csorna Békéscsaba i i 3.478 43.114 3.415 42..899 Wienerberger Téglaipari Rt. i 841.818 880.364 Összesen (MATÉSZ tagok): 1.092.581 1.137.826 Baranya Tégla Kft. n 39.877 36.283 Berényi Tgy.Kft. n 27.285 27.574 Budai Tégla Rt n 58.500 62.700 Fehérgyarmat Gégény.Kft. n 14.157 12..900 Fertszéplaki Tgy. n 7.583 6.760 Fehérvári Téglaipari Kft. n 9.304 8.948 Hungarobrick Kft. n 1.340 1.238 IMT Fortis Kft. n 1.418 1.688 Jáber Kft. n Nem termelt, megsznt 3.240 Komjáti Kft (Tápiógyörgye) n 12.925 12.000 Leier Mátratherm Kft. n 87.500 93.400 Leier Somlótherm Kft. n 38.600 39.700 Leier Tégla Kft. n 18.300 21.700 Máza Tgy. Bt. n 6.257 5.360 Modul Rupert Kft. n 4.696 4.205 Bakony-Kerámia Kft. n 17.242 15.178 Pankaszi Tgy. Kft. n 654 268 Referencia Kft. n 3.507 3.170 Ritter és Plézer Kft. n 1.805 1.909 Sásd-Tégla Kft. n 4.632 3.695 Szilágyi Sándor vállalkozó n 2.85 2.885 Tapolcafi Téglaip.Kft. n 8.602 7.839 Tab "Kékesi -Tégla" Kft. n 1.041 870 Tisza Téglaipari Kft. n megsznt - Villánykövesd Tgy.Kft. n 423 323 Összesen (nem MATÉSZ tagok): 368.533 e db kmt = 331.450 e db NF 378.343 e db kmt = 343.948 e db NF 1.3 táblázat: a magyarországi téglaipar termelési és értékesítési adatai az iparág egyes vállalataira lebontva, a 2002-es évre vonatkozóan 12

CSERÉPGYÁRTÁS (2002.) Vállalat megnevezése MTSZ tag termelt mennyiség ezer db NF Tatai Cserépipari Rt. i 633,4 e m 2 TONDACH Magyarország RT. Csorna Békéscsaba i i + 530.000 db idom 851,1 e m 2 + 1.147.000 db idom 2.868,2 e m 2 2.577.000 db idom értékesített mennyiség ezer db NF 663,4 e m 2 + 475.000 db idom 837,1 e m 2 + 1.202.000 db idom 2.984,3 e m 2 2..643.000 db idom (importot nem tartalmaz) Egri Téglagyár Kft. i Nem termelt Nem értékesített Összesen (MATÉSZ tagok) : 4.352,7 e m 2 + 4.254.000 db idom 4.484,8 e m 2 + 4.320.000 db idom (importot nem tartalmaz Leier Mátratherm Kft n 30,6 e m 2 92,9 e m 2 Összesen (nem MATÉSZ tagok) 30,6 e m 2 92,9 e m 2 1.4 táblázat: a magyarországi cserépipar termelési és értékesítési adatai az iparág egyes vállalataira lebontva, a 2002-es évre vonatkozóan A téglagyártás speciális iparág abban a tekintetben, hogy nem jellemz rá a termék import, elssorban a magas szállítási költségek miatt. Gyakorlatilag import tégla nem érkezik Magyarországra. Eltér a helyzet a kerámia cserép termékekkel. Az elmúlt 5 év alatt jelentsen növekedett az import, ennek alapvet oka a német és osztrák recesszió a lakásépítésben és a magyar fellendülés az elmúlt évek során ebben a szektorban. Fleg a német cégek szállítanak Magyarországra kerámiacserepet, rendkívül nyomott áron a hazaihoz képest, melyet az 1.5 táblázat szemléltet. Az 1.6 táblázat pedig a Magyarországon használatos kemény tetfed anyagok különböz típusainak felhasználását mutatja abszolút módon (millió m 2 -ben) és az adott termék használati arányát a teljes felhasználáson belül. Égetett kerámia cserép 1998 1999 2000 2001 hazai gyártású (millió m 2 ) 4,843 5,37 7,263 7,045 import (millió m 2 ) 0,532 1,342 1,743 2,254 Hazai gyártásra vetített import (%) 11,0 25,0 24,0 32,0 1.5 táblázat: kerámia cserép import arányának alakulása az elmúlt években. 13

1998 1999 2000 2001 Termék neve Millió Millió Millió Millió m 2 % m 2 % m 2 % m 2 % Égetett kerámia cserép 5,37 24,7 6,71 30,8 9,00 32,2 9,29 32,8 (hazai és import együtt) Beton cserép 3,20 14,7 3,19 14,7 3,88 13,9 3,90 13,8 Bitumenes zsindely 1,00 4,6 1,19 5,5 1,55 5,5 1,50 5,3 Eternit síkpala 0,82 3,8 0,65 3,0 0,66 2.4 0,65 2,3 Lindab termékek 1,43 6,6 1,14 5,3 1,66 5,9 1,61 5,7 Fémlemezes fedések 0,16 0,7 0,45 2,1 0,15 0,5 0,30 1,1 Eternit hullámlemez 8,83 40,7 7,22 33,2 8,31 29,8 8,06 28,5 Egyéb fedanyagok becsült 0,85 4,0 1,15 5,3 2,65 9,5 2,95 10,4 értéke (sík tetk, zöld tetk stb.) Mindösszesen : 21,67 100 21,71 100 27,87 100 28,27 100 1.6 táblázat: Kemény tetfed anyagok belföldi felhasználásának összesítése, millió m 2 -ben és a teljes felhasználás százalékos megosztásában Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a tégla termékek piaci helyzete jelenleg 2002- es évben - megfelel. Remélhetleg ez a következ években sem változik, azonban ez szoros összefüggést mutat a hazai lakáspolitikával. Családi házak építésére fleg kerámia téglát használ az építtet. Ez elssorban a Magyar Téglás Szövetség, a Wienerberger Téglaipari Rt. marketing munkájának jelents eredménye. A termék versenytársa a pórusbeton, mely jelenleg elssorban irodák és ipari létesítmények építanyaga hasonlóan az EU országokban tapasztalható helyzethez. Cserép vonatkozásában a teljes hazai igényt a Tondach Magyarország RT. elégíti ki, szükség esetén importból is. Jelents piaci szerepl a BRAMAG Kft., mely betoncserepet gyárt és a hazai (import nélküli) kemény tetfed piac 50%-át birtokolja. Mivel a tégla és a cserép a lakásépítés alapvet építanyaga, ezért az iparágra nézve meghatározó jelentség a lakásépítések és az építési engedélyek számának alakulása. Ezek száma - elssorban a kormányzati intézkedések hatására - az utóbbi években erteljesen növekedett, és ez a tendencia remélhetleg folytatódni fog. A lakásépítések és kiadott engedélyek számának alakulását az 1.7 ábra szemlélteti. 14

1.8 Földrajzi elhelyezkedés A gyárak jellemzen a mellettük lév, sokszor a saját tulajdonukban lév bányákból szerzik be alapanyagukat. Az I mellékletben megtalálható térkép a magyarországi tégla- és cserépgyárakat, illetve az agyagbányákat szemlélteti. 1.9 Lényeges környezetvédelmi intézkedések az iparágban A nyomott piaci árak kényszerítették a gyártókat, hogy - az energia felhasználás csökkentése, a termékszerkezet változtatása, a termelékenység növelése, valamint a környezetvédelem céljából - jelents állóeszköz fejlesztést hajtsanak végre. Ez a folyamat a 70-es években elkezddött, a 90-es években felgyorsult. A fenti célok érdekében a cégek országos szinten az elmúlt 12 év alatt több mint 35 milliárd Ft-ot ruháztak be állóeszköz fejlesztésre. Ennek következtében a (h)energia felhasználás 15%-al csökkent (átlag 1250 kj/kg égetett árú fajlagos érték alakult ki.); a termelékenység 300%-kal növekedett és országos átlagban 500 enf tégla/f körül alakult, mely érték külföldi tulajdonú cégeknél közel kétszer ennyi. A környezetterhelés, ezen belül a légszennyezés csökkentésére, a termelési hulladék újrahasznosítására és bányarekultiváció céljára jelents összegeket fordít az iparág. Mindezek több tízmilliárd Ft kiadást jelent a gyártó cégek részére és a késbbiekben - az EU csatlakozást követen, a környezetvédelmi normák szigorodása következtében ez növekedni fog. A nyers és a szárított gyártási hulladékot lehetleg újra felhasználják a technológiában, vagy egyéb módon teszik hasznossá (pl. tenisz rlemény) Az egységrakat képzés és csomagolás bevezetésével a zaj és szállítás közben fennálló környezetterhelés csökkent jelentsen. Számottev por képzdés nem jellemz a tégla és cserépgyártásra, azonban finom rlésnél porelszívó és porleválasztó került beépítésre (a leválasztott por visszakerül a technológiába). A kitermelt agyag helyére részben városi kommunális hulladék, részben építési hulladék kerül. A fels, humuszos termtalaj a bányászat során gondos elkülönítésre kerül, a rekultiváció során visszaterítik és a táji, környezeti viszonyoknak megfelel növényzet kerül rá. Az úgynevezett alföldi bányákban a felhagyott bányakazettákban a rézsszögek 15

beállítását követ rekultivációs célú zöldövezet telepítése után a bányatavakat horgászati, haltenyésztési, szabadidpark létesítési célra hasznosítják. A kitermelt agyag révén keletkez rt tehát többféle módon kezelhetik: helyére részben városi kommunális hulladék, részben építési hulladék kerülhet, erdészeti hasznosításúvá válhat, természetvédelmi rendeletetést kaphat, sport és horgászcentrum válhat a területbl. 16

2. ALKALMAZOTT TECHNIKÁK A MAGYAR TÉGLA- ÉS CSERÉPIPARBAN 2.1 A tégla- és cserépgyártás folyamatainak általános áttekintése, folyamatábrák A tégla- és cserépipar nyersanyaga az agyag, amely nedves technológiával megmunkálás, tárolás után formázásra kerül. A formázott nyerstéglákat és cserepeket szárítás után (ez lehet szabadtéri szárítás vagy mesterséges szárító) kemencében magas hfokra hevítik, ahol az agyag kiég, ezáltal elnyeri végs alakját, szerkezetét és szilárdságát. A tégla- és cserépgyártásban kizárólag két típusú technológia ismert: a nedves és a félszáraz eljárás, melyet a formázásnál alkalmaznak. Magyarországon kizárólag a nedves eljárást alkalmazzák. A gyártási folyamat vázlatosan a következ: Nyersanyagok bányászata (kitermelés, szállítás, deponálás, tájrendezés) Nyersanyagok elkészítése Nyersanyagok adagolása Adalékanyagok bekeverése (frészpor vagy homok) Durva aprítás vagy rlés Finom aprítás vagy rlés Tárolás Formázás Téglagyártásnál: Csigapréssel extrudálás Gzfeltárás Cserépgyártásnál: préselés és esetenként felületi dekoráció Szárítás Mesterséges szárítóban (kemencébl nyert hmennyiséggel, esetleg pótftéssel) Szabadszárítással (természetes szárítás) Égetés (a nyersanyagok az égetkemencében h hatására kémiai reakcióba lépnek, így égetett kerámia tégla képzdik miközben a frészpor pórusképzdés során kiég) Késztermék (tégla vagy cserép) csomagolása, tárolása, kiszállítása Jelen útmutatóban a gyártási folyamat hasonlósága miatt nem tárgyaljuk külön a tégla illetve a cserépgyártást, hanem alapveten a téglagyártás folyamatát mutatjuk be és azokon a pontokon, ahol a cserépgyártás ettl eltér, ott ez részletesen kifejésre kerül. A tégla- és cserépgyártás folyamati közötti f különbség, hogy a cserepet tömörebbre kell égetni a vízzárás javítására és anyagát vagy felületét színezhetik is, illetve ez esetben a pórusképz adalékok használata korlátozott. A gyártási folyamatok és az útmutató késbbi részeinek könnyebb érthetsége, átláthatósága céljából a továbbiakban sematikus folyamatábrákon bemutatásra kerül a téglagyártás és a cserépgyártás egy-egy tipikusnak tekinthet folyamata. Az itt bemutatott ábrák csak mintaként szolgálnak, mert a helyi körülményektl, a gyártott terméktl, az alapanyagtól függen nem feltétlenül alkalmaznak minden lépést a tényleges gyártás során (pl. nem minden gyárban alkalmaznak féss tört), illetve egy-egy részmveletet az ábrán láthatótól eltér módokon is végezhetnek (pl. az agyag szállítása a bányából szállítószalagon vagy dózer által vontatott szkréperládákkal is történhet). 17

A TÉGLAGYÁRTÁS sematikus folyamatábrája 18

A CSERÉPGYÁRTÁS sematikus folyamatábrája 19

2.2 A termékek f jellemzi Talán nem magától értd, hogy logikailag miért e fejezet elején kerülnek röviden bemutatásra az iparág termékeinek fbb tulajdonságai (illetve egyáltalán miért foglalkozunk ezzel, hiszen az IPPC egyértelmen a gyártási folyamatokra helyezi a hangsúlyt a termékekkel nem foglalkozik). Ennek oka az, hogy a termékekkel szembeni bizonyos követelményeknek mindenképpen teljesülniük kell, még akkor is, ha a gyártási folyamat során esetleg nagyobb energiafelhasználással is érhetk el ezek a termék-paraméterek. Környezetvédelmi szempontból különösen fontos jellemz például a porozitás (és ezáltal a hszigetel képesség), valamint a fagyállóság (ezáltal a tartósság). Ezen építanyagok hosszú (50 éves vagy hosszabb) életciklusa miatt a ftés során megtakarítható energia sokszorosa annak, mint ami egy jobb minség termék gyártása alkalmával többletként jelentkezik. Ennek alapvet környezetvédelmi jelentsége van. Szilárdság: a mechanikai igénybevétellel szemben tanúsított maximális ellenálló képesség. Az építanyagok felhasználhatósága függ ettl a mutatótól, mely termékenként eltér minséget eredményez tulajdonság. Jellemz értékei 5 és 20 MPa között mozognak. Az alacsonyabb szilárdságú termékek minsége rosszabb. Porozitás: A tégla- és cseréptermékek kivétel nélkül porózusak, ennek oka az, hogy az olvadáspont jóval az égetési hmérséklet felett van. A porozitást a vízfelvev képességgel jellemzik, mely jellemzen 10 és 35 V/V% között mozog. Elssorban a vázkerámiai termékeknél, falazatok esetében lényeges a nagy porozitás, mely a hszigetelési tulajdonságokat határozza meg. A házak hszigetelésének elírásait az MSZ-04-140- 2(1991) sz. építési szabvány tartalmazza. Ennek bevezetése két lépésben történt hazánkban, 1983-ban a falazat hátbocsátási értéke k=0,8 W/m 2 K volt, melyet 1986 óta k= 0,7 W/m 2 K-ban határoztak meg. Ennek az elírásnak a szellemében mind a gyártók, mind a termelk törekedtek arra, hogy hszigetel vakolat nélkül, az egyréteg kerámia falazat kielégítse a szabványt. Ez alapveten megváltoztatta a termék összetételt, a korábban gyártott kisméret, kettsméret, vagy B30-as blokk tégláról jelenleg a gyártók 85%-a áttért 30-38 cm-es vakolat nélküli falvastagságú, függleges üregtérfogatú, jó hszigetelés: minimálisan k=0,65 W/m 2 K-t biztosító, porózus, nút-féderes termékekre. A megfelel hszigetelés akkor érhet el, ha a tégla térfogatsúlya 800 kg/m3 alatt marad. Ezek a termékek jobb hszigetelést biztosítanak. Cserép esetén a porozitás káros, ennek csökkentése engobozással, vagy tömörebbre (magasabb hfokon történ) égetéssel elérhet. Víztartó képesség: a porozitással fordított arányban álló mutató. Lényeges minségi jellemzje a cseréptermékeknek, melyeknél fontos, hogy ellenálljanak a csapadéknak. Általánosságban elmondható, hogy 950 C égetési hmérséklet mellett a 20% alatti vízfelvev képesség kerámiának jók a víztartási tulajdonságai. Cseréptermékek víztartási jellemzit javítja a szilikonos felületkezelés, mely egyben kedvezen hat a fagyállóságra és öntisztulási tulajdonságokra. Fagyállóság: a burkolótégla és a cseréptermékek esetében lényeges tulajdonság. A pórusmérettel egyenes arányban áll, általában a karbonátdús agyagokból magas hmérsékleten nagyobb pórusú kerámiatermékek készülnek, melyek fagyállósága magas. Tapasztalatok szerint a 20 MPa feletti szilárdságú termékek fagyállósága jó. A fagyállóság növekedésével növekszik a termék élettartama (50 év, vagy több). 20

2.3 Az alapanyag Az iparágban használt agyagok jelents eltérést mutatnak ásványtani és kémiai jellemziket tekintve. A kémiai összetétel a kibocsátásokat nagyban befolyásolja és meghatározza az esetlegesen szükséges emissziócsökkentési technikákat. A felhasznált agyagok üledékes eredetek, elfordulnak köztük tengeri, tavi, folyami és glaciális allúviumok. Az agyag kialakulásának körülményei meghatározzák agyagásványainak arányát, szemcseméretét és ennek folyományaként az alapanyag tulajdonságát. Az agyagképzdés nagy területi differenciát mutat, így a termék tulajdonságai és a gyártási mód telephelyenként változik. A magyar agyagok zömében fiatal, azaz harmad és negyedidszaki képzdmények, melyek megoszlása 55% holocén, 30% pliocén, 15% oligocén agyag. A f agyagkomponensek a következk: kvarc, földpát és agyagásványok, melyek a kaolionit, a montmorillonit, az illit és a vermikulit. Ezen kívül az agyag tartalmazhat más anyagokat, ásványokat is, mint pl. a pirit vagy a mész. Az agyag mineralógiai és kémiai összetétele alapveten meghatározza az agyag használhatóságát és a termék tulajdonságát. A tégla- és cserépiparban az agyaggal szembeni elsdleges követelmények a következk: maximálisan 30% CaCO 3 tartalom (kipattogzás veszélye miatt), finom szemcseeloszlás, égethetség kb. 1000 C-on, durva homok, illetve kavics mentesség, 2-3% Fe 2 O 3 -tartalom a kívánatos piros szín elérése érdekében (elssorban cserépiparban), alacsony montmorillonit tartalom a vetemedés és duzzadás elkerülése érdekében. 2.3.1 Hazai agyagok csoportosítása, kémiai és ásványi összetétel alapján A durvakerámiai építanyagok anyagtulajdonságait tehát elssorban a felhasznált agyagok kémiai és ásványi összetétele, szemszerkezete és képlékenysége határozza meg. 1. Kalcium-karbonát-mentes és mészszegény agyagok csoportja. A magyarországi agyagtelepülések oxidos és ásványi összetételének széls értékeit a 2.1 táblázat tartalmazza. a) Az agyag oxidos összetétele kiizzított állapotban, % SiO 2 60,0-75,5 Al 2 O 3 12,4 23,4 TiO 2 0,9 1,8 Fe 2 O 3 2,8 8,7 CaO 0,3 4,0 MgO 0,0 1,7 K 2 O.Na 2 O 2,0 4,5 SO 3 0,2 2,0 b) Az agyag ásványi összetétele, % Agyagásványok 24 70 Kvarc 24 52 Földpátok 5 25 Kalcit és dolomit 0 7,5 2.1 táblázat: kalcium-karbonát-mentes és mészszegény agyagok 21

1/a) csoport: sok agyagásványt tartalmazó agyagok. Szemcseösszetételükben a 10 m-nél kisebb méret alkotórészek mennyisége több mint 50%, sok esetben eléri, st meghaladja a 70%-ot; a 25 m-nél nagyobb szemcsék aránya 25%-nál kevesebb. A 10 mnél finomabb szemcsék 70%-ot meghaladó arányban agyagásványokból állnak. Nagy képlékenységek vagy képlékenyek. 1/b) csoport: kevés agyagásványt tartalmazó agyagok. Szemcseösszetételükben a 10 m-nél kisebb alkotórészek mennyisége 50%-nál kevesebb; a 25 m-nél nagyobbak aránya meghaladja a 25%-ot. A 10 m-nél kisebb frakcióban az agyagásványok mennyisége nem éri el a 705-ot. Közepes és kis képlékenységek. 2. Kalcium-karbonát tartalmú, márgás agyagok csoportja E csoport oxidos és ásványi összetételük széls értékeit a 2.2 táblázat foglalja össze. a) Az agyag oxidos összetétele kiizzított állapotban, % SiO 2 49,5 60,0 Al 2 O 3 9,1 20,1 TiO 2 0,8 3,7 Fe 2 O 3 2,8 6,9 CaO 4,1 21,8 MgO 0,5 5,3 K 2 O.Na 2 O 1,5 3,5 SO 3 0,2 2,8 b) Az agyag ásványi összetétele, % Agyagásványok 14 50 Kvarc 20 40 Földpátok 5 25 Kalcit és dolomit 7,6 36 2.2 táblázat: kalcium-karbonát tartalmú márgás agyagok 2/a) csoport: Sok agyagásványt tartalmazó agyagok. Szemcseösszetételükben a 10 m-nél kisebb szemcsék mennyisége meghaladja az 50%-ot; a 25 m-nél nagyobb szemcséké 25%-nál kevesebb. A 10 m-nél finomabb szemcséknek több, mint 70%-a agyagásványokból áll. Nagy képlékenységek, képlékenyek és közepes képlékenységek. 2/b csoport: Kevés agyagásványt tartalmazó agyagok. Szemcseösszetételükben a 10 m-nél kisebb alkotórészek aránya 50% alatt marad, a 25%-nál nagyobb méreteké több mint 25%. A 10 m-nél kisebb szemcséj frakcióban az agyagásványok mennyisége 70%- nál kevesebb. Közepes vagy kis képlékenységek. Az 1a és 2a osztályokba tartozó agyagokat a gyakorlatban kövér agyagoknak, az 1b és 2b osztályokba tartozókat sovány agyagoknak nevezik. (Az 1a osztályba tartozó agyagok példái a kszegi, békéscsabai és tiszaberceli agyagok; a 2a osztályba sorolhatók az óbudakiscelli és a mátraderecskei agyagok. Az 1b osztályba tartoznak a debreceni és zalaegerszegi agyagok, a 2b osztályba a kecskeméti és paksi agyagok.) 2.3.2 Adalékanyagok A legtöbb kerámaipari folyamatban szükség van az agyagon kívül adalékanyagokra, így a tégla- és cserépiparban is. Ezek befolyásolják, esetenként meghatározzák a késztermék tulajdonságait, mint pl. a színt, a hszigetelést, a szilárdságot. Az adalékanyagok kategóriai a következk: 22

pórusképzk (frészpor, papíriszap, szénpor, maghéj, szalmarlemény, stb.), ezek elssorban a hszigetelési tulajdonságot javítják, és egyben csökkentik is a termék súlyát, ásványi adalékanyagok (pl. homok, földpát), melyek a formázott termék túlzott zsugorodását gátolják, a szárítás érzékenységét csökkentik, esztétikai tulajdonságokat javító összetevk (pl. pigmentek - cserépgyártásnál) folyósítók és kötanyagok (pl. bentonit, borax) Az alapanyag mellett az adalékanyagok is befolyásolják a kibocsátást. Ez rendszerint negatív hatás, de esetenként lehet kedvez is. A pórusképzk és a pigmentek elégtelen égése során CO és szerves kibocsátás keletkezik, jellemzen az égetés els szakaszában. Az anyag mésztartalma kedvezen befolyásolja a kén-dioxid és hidrogén-fluorid kibocsátást. 2.4 Agyagbányászat Az agyagbányászati technológia biztosítja a tégla- és cserépgyártás részére a szükséges mennyiség, elírt összetétel, idben és térben egyenletes minség agyagkeveréket. A bányászati technológia kiválasztása a bányamvelést megelz részletes bányakutatások értékelése alapján történik. Ennek során dönt tényezk a tégla- és cserépgyártásra felhasználható agyagfajták száma, a rétegsorok egyenletessége, továbbá a domborzati viszonyok. A bányászati technológia kiválasztása egyben az alkalmazandó agyagfejtést végz gépek fajtáját is meghatározza. Az agyagbányászatban korábban alkalmazott kézi fejtés és a robbantásos agyagjövesztés elavult, régi technikák. A hegyvidékeken mköd, un. hegyi bányákban az agyagfejtéshez kanalas kotrót vagy dózerre szerelt agyagszaggatót alkalmaznak. Többféle agyagfajta esetén, szintes bányamvelésnél a kanalas kotró, homogén, egyfajta agyagelfordulásnál a dózerre szerelt agyagszaggató alkalmazása a legelterjedtebb. Az agyag szállítását az agyagdepónia irányába kanalas kotrós fejtés esetében billenplatós tehergépkocsik, agyagszaggatós fejtés esetében dózer által vontatott szkréperládák végzik. Sík vidékeken mköd, un. alföldi bányákban - ahol az agyagfajták rétegzdése horizontális és vertikális irányban is gyakran változik - az agyagfejtéshez vedersoros kotrókat, rakodógépet és hidraulikus kotrót alkalmaznak az egyenletes agyagkeverék biztosítása érdekében. A vedersoros kotróval végzett agyagfejtéshez a szállítószalagos anyagmozgatási rendszer kapcsolódik. Az agyagbányák 30%-ában vedersoros kotró üzemel szállítószalagos agyagmozgatással, 60%-ában kanalas kotró billenplatós tehergépkocsis agyagmozgatással, 10 %-ában az agyagszaggatást követen dózervontatású szkréperládák végzik az agyag szállítását. Az agyagtárolásra szolgáló un. regáldepónia kialakítását mindkét bányatípus esetén dózerrel végzik. A téglagyártó szakmai nyelv szerint regáldepóniának nevezett agyagkészlet agyagtartalékot jelent azon idszakra, amikor a bányamvelés az idjárási körülmények miatt nem végezhet; a különböz agyagok rétegvastagság arányaival biztosítja a keverékösszetétel (receptura) beállítását; az agyag átérleldését, a nedvességtartalom különbségeinek kiegyenlítdését, homogenizálását. A gyárak 90%-ában regáldepóniát készítenek. A regáldepónia elhelyezése az agyagbányában (a gyárak 30%-a), vagy a gyár területén történik (a gyárak 70%-a). Az agyagbányák távolsága a gyártól 100 méter és 6700 méter között változik, amely meghatározza az agyag szállítási igényét. Az éves agyagkitermelés széls értékei 10 000 tömör m 3 / év, illetve 100 000 tömör m 3 /év. Az agyagbányászat megelz fontos mvelete az un. lefedés, amely a tégla és cserépgyártásra nem alkalmas, az agyagmez feletti humuszos réteg és a medd 23