A Herman OTTÓ MÚZEUM ÁSATÁSAI ÉS LELETMENTÉSEI 1985-1986 B. HELLEBRANDT MAGDOLNA-LOVÁSZ EMESE

A Herman OTTÓ MÚZEUM ÁSATÁSAI ÉS LELETMENTÉSEI 1985-1986 B. HELLEBRANDT MAGDOLNA-LOVÁSZ EMESE 1985 Bodroghalom-Medvetanya A feltárt kelta temetőtől kb. 300 méterre, de ugyanazon az összefüggő homokdombon Zsoldos János bányamester a homokkitermelés során kelta leleteket talált, melyeket átadott a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumnak. Fehér József múzeumvezető továbbította a leleteket a Herman Ottó Múzeum régészeti osztályára. Valószínű egy sír darabjai, egy urna, egy fazék, egy kard, két lándzsahegy. A leletmentéskor még egy bögrét adtak át a helyszínen, mely szintén a sír tartozéka. Boldogkőváralja-Tóhegy lába Hegedűs Lajosné, a vár gondnoka jelentette, hogy a Tóhegy lábánál új utcasor kialakítása alkalmával, alapásáskor császárkori, széles peremű, hullámvonallal díszített hombáredények töredékei kerültek elő nagy mennyiségben. A helyszínen kemence vörösre égett maradványait figyeltük meg. Lovász Emese Csobaj-Dózsa György u. 24. Egy urnát talált itt Kiss Bertalan, 1954-ben házalap ásásakor. Két edény került elő, a tál összetört. A cédula szerint hasonló urna került Szerencsre. A leletet a Tokaji Múzeumtól vettük át. HOM Ltsz,. 85. 35. 1. - Ernőd Dargai István, az emődi TÜZÉP telepvezetője értesítette a múzeumot, hogy vízderítő ásásakor cserepeket találtak. A helyszín a Budapestre vezető főút mellett van, a kapubejárattól jobbra 12 méterre. A második számú derítő, melyben a leletek voltak, 6,5 m hosszú, 3 m széles. A leletek 4 m mélységben kerültek elő, a nyirkos agyagban. Jellegzetes bronzkori, füzesabonyi kultúrába tartozó, szép, spirálbütykös fekete kerámia, és orsógomb került elő. A leletmentésen részt vett Fidrámné Abonyi Judit restaurátor. 267

Girincs-Csicsókás A kavicsbányában kotrásnál atipikus őskori cserepeket gyűjtött Pusztai Imre. B. Hellebranűt Magdolna Hidasnémeti-Borházdűlő A dombon az őskőkori telep feltárását folytatták. A leletek 10-15 cm mélységben a vörös agyagban kerültek elő. Vésők, vakarok, völgyeit és retusált pengék jellemezték a kultúrréteg régészeti anyagát. Ináncs-Dombrét Mélyszántás által erősen bolygatott középső bronzkori település leletmentését kezdtük meg a Dombréten. Az előkerült objektumok között beomlott, boltozatos kemence, két ház omladéka, illetve a hozzájuk tartozó cölöp- és karólyukak, döngölt agyagpadlórészek, hulladékgödrök szerepelnek. A leletanyagban egyaránt előfordulnak a finom kidolgozású, vékony falú, spirálbütykös edénykék és töredékeik, valamint nagyméretű tárolóedények és hordozható tűzhelyek darabjai. A település korát az eddig előkerült leletanyag alapján a füzesabonyi kultúra klasszikus és késői időszakára datáljuk. Kesznyéten-Majthényi domb A Sajó árterében levő kb. 70X80 méteres dombon 30 cm mélységig szántottak. A területen új kőkori, bükki kultúrába tartozó, finoman karcolt cseréptöredékek és rézkori vissi csoportra jellemző magas, osztott edényfül, valamint uj jbenyomásos peremtöredék, falán kis bütykökkel, cseréptöredék hálómintával, mélyített pontokkal, átfúrt lyukakkal díszített edénytöredékek, magkövek, pattintékok, kagylók, állatcsontok találhatók (1-2. kép). Kesznyéten-Fövenyeshát Tulatiszán" levő szántón (azaz a szabályozás előtt volt túl a Tiszán, de a neve megmaradt) 100 méteres körzetben nem tipikus, őskori cserepeket, köveket, obszidiánt és salakot gyűjtött Pusztai Imre. Korlát-Ravaszlyuktető A telepen a feltárás az előző évi folytatása. Több szelvényben dolgoztunk. Szilánkok, szakócatöredékek, obszidián és radiolarit töredékek, valamint magkövek kerültek elő. Nagy mennyiségű faszenet is gyűjtöttünk, s az I. és II. szelvényből földmintát vettünk, melyek természettudományos vizsgálat alapjául szolgálnak. 268

1. kép. Üjkőkori és rézkori leletek Kesznyéten-Majtényi-dombról 2. kép. Kőkalapács, ütőfelülete kopott 269

3. kép. Miskolc, Széchenyi u. 14. sz. ház udvarán kutatóárokban talált pénz, melyet III. Zsigmond lengyel király veretett a XVII. század első felében Mezőcsát-Csicske 1984 őszén leletbejelentés érkezett a HOM-ba, miszerint a Csicske-dűlőben mélyszántás közben cserepek, csontok és egy 1,5 m hosszú, ovális, orans pózban levő emberalakkal díszített kő került elő. A meginduló leletmentő ásatás 1985-ben egy XI-XII. századi, patkó alakú szentélyű kis templomot, és templom körüli temető egy részletét hozta a felszínre. A több mint 150 sír feltárása közben S-végű hajkarikák, gyöngyök, köves és fonott gyűrűk kerültek elő. A templomtól É-ra terül el a telep, melynek feltárása során tároló- és hulladékgödröket találtunk, kettőt közülük kőpakolással fedtek le. Ugyanott előkerült egy összefüggő gödörkomplexum, mely a benne levő nagy mennyiségű kerámiaanyag alapján AVK-korú lehet. Az ásatáson részt vettek: és Lovász Emese régészek, valamint Kozmáné Bányi Judit restaurátor. -Révész László-L. Wolf Mária Miskolc-Széchenyi utca 1985 szeptember-októberében az egykori villa Miskouc" helyén, ma a Szinva- Szabadság tér-széchenyi u.-szemere u. által közrefogott területen a belváros rekonstrukciós munkálataihoz kapcsolódó leletmentést végeztünk. Császárkori gödröt, házrészletet, Árpád-kori félig földbe mélyített házat találtunk, valamint XVI-XVIII. századi kőépítmények nyomait (3. kép). Révész László Nyékládháza-III. kavicsbánya Folytattuk az 1984-ben, a bánya bővítésekor nagyrészt eldózerolt, kettős rítusú temető feltárását. Szórthamvas, urnás és csontvázas sírokat tártunk fel. Edények, ún. szarmata gyöngyök (többek között egy gyöngyökkel gazdagon kivarrt ruhájú női sírból), egy szórthamvas sírból zabla és lószerszámdíszek kerültek elő. A területen több, neolitikus kerámiaanyagot tartalmazó gödröt is feltártunk. Az ásatáson részt vett Koós Judit régész. Lovász Emese 270

Radostyán Körösi András, a 21. Volán üzemvezetője értesítette a múzeumot, hogy külszíni szénfejtésnél cserepeket találtak. A helyszín Parasznya és Radostyán között van, a radostyáni templomdombbal szemben, az út másik oldalán, Parasznyáról Sajószentpéterre menve az úttól nyugatra. A leletek 1,5 m mélységben kezdődtek. Kerek égett foltokat találtak, 1,5-2 m mélységben, több volt, de csak egynél figyeltek fel a régészeti leletekre, szkréperrel dolgoztak. A cserepek késő kelták. Sajóecseg-Sajószentpéter Tóth Péter levéltáros, a két község között, enyhe dombvonulaton 1,5-2 km hoszszan szántásban több korszakból származó cserepeket gyűjtött, így neolit, rézkor, kora bronzkor, kora vaskori Kyjatice-kultúra, császárkor, középkor fordult elő. Sajóörös-Jókai u. 31. Spitzmüller László értesítette a múzeumot, hogy lakóháza északi részénél, emésztőgödör ásása közben régészeti leleteket talált. A helyszínen megállapítottuk, hogy hamvasztásos sír került elő, mélysége 93 cm, a gödör mélysége 128 cm. A sír melléklete egy korongolt, füles bögre, valamint bronz karperec. A leletek szkíta koriak. Sajópálfala Nagy Tamás (Sajópálfala, Rózsa u. 32.) építkezett az Ady E. u. 40. hrsz. 272. számú háznál és a ház alapozása mellett, kb. 1 m mélységben cserepeket találtak. Áttört csőtalpas és vékony falú bütyökdíszes kis csészetöredék, és több edényperem és faltöredéke került elő. Ónod-vár Az év nyarán a terveknek megfelelően megkezdtük a XIV-XVI. századi vár műemléki helyreállítását megelőző régészeti munkálatokat. A déli fal és a délkeleti bástya külső oldalát kutatóárok segítségével feltártuk, itt nagyrészt XVII. századi kerámiatöredékek kerültek elő. Ezen a helyen a várárkot két helyen vágtuk át, s megállapítottuk, hogy a feltöltődés mértéke változó, 0,5-3,0 m között ingadozik. A vár belső területén, a kaputól keletre nyitott szelvényünkben egy XVII. századi árkádsor maradványait találtuk, az egykori - feltehetően gerendapadlózatú - emeleti rész tűzvész során lezuhant maradványaival együtt. A feltárást 1986-ban folytatjuk. Konzultáns: Jüan A. Cabello. Az ásatáson részt vett K. Bányi Judit restaurátor (4-5. kép). Révész László Prügy A Tokaji Múzeumtól az alábbi tárgyakat vettük át: kőbalta, HOM ltsz.: 85. 36.1. Palságh Lajos ajándéka, Tokaj. Kőbalta, HOM ltsz.: 85. 37.1. vétel, Tassonyi Andrástól, Prügy, Rákóczi u. 13. Trapéz alakú kőbalta, HOM ltsz.: 85. 38. 1. Edény, HOM ltsz.: 85. 39.1. vétel. - 271

Tiszalúc A Tiszadobról Tiszalúcra vezető út mellett, a Tisza jobb partján karámot készítettek. Egy helyen, ahol a cölöpnek gödröt ástak, 60-80 cm mélyen kerültek elő a cserepek. A lelőhely a tiszai révátkelőtől Tiszalúc felé vezető út bal oldalán van. A gát után legelő következik, amelynek közepén gémeskút áll, majd egy fasor következik. Az utána következő legelős részen készült a karám. Az adatokat Siri Lajos (Tiszadob, Hunyady u. 8.) mondta el Istvánovits Eszter nyíregyházi régésznek. Az anyag egy AVK hombár töredékei. Lovász Emese Tiszatar dos-kastély domb A Tokaji Múzeumtól átvett edény (tokaji ltsz.: 71. 52. 1.) a tokaji leltárkönyvben Tiszatardos lelőhely megjelöléssel szerepel, Nyesti Lajos ajándéka, Tokaj. A benne levő cédula szerint azonban Csobajon találták. Ld. Csobaj. - Tiszatardos-Kossuth u. 70. Az ún. Kastélydomb oldalában lakók a partfalat egyenesre vágták. Kb. 2 m magas égett, kormos kultúrréteg, kagylók stb. figyelhetők meg. A leletek bronzkoriak. Tiszatardostól nyugatra a Csobaj felé vivő Sinórut bal oldalán, a Kastélydomb szomszédságában az első hosszú emelkedésen rézkori, bütyökfogós cserepeket és bronzkori, szalagfüles edénytöredékeket, valamint árkolt bütykös, füzesabonyi kultúrába sorolható kerámiatöredékeket és obszidiánt gyűjtöttünk. A leletmentésen részt vett Papp Miklós és Bencsik János. - 1986 Bodrogkeresztúr A Téglagyár mögötti területen Bencsik János terepjárás alkalmával neolit cserepeket gyűjtött, melyeket átadott a múzeumnak. A helyszíni szemle alkalmával a lelőhelyet azonosítottuk, nagy valószínűséggel erősen lekopott tetejű őskori telep van itt. A szél nagymennyiségű homokot terített szét a száraz időszakban a dombon, esős időszak után érdemes újra megtekinteni a lelőhelyet. Bükkaranyos-Földvár Csontos Miklós budapesti lakos (régebben Görömbölytapolcán élt) bronzkori cseréptöredékeket gyűjtött, melyek között jellegzetes, soványított anyagú, világosbarna cseréptöredékek is voltak, ujjbenyomásos díszítéssel. A leleteket átadta a Herman Ottó Múzeumnak. Bükkábrány Bágyi Sándor (Bükkábrány, Akácfa u. 15.) egy szép, a használat során erősen lekopott felületű csontbaltát hozott be a múzeumba. Az eszközt a katolikus temetőben találta, ahol elmondása szerint minden egyes sír kiásásakor csontok, cserepek kerültek elő. 272

Az általa hazavitt cserepek díszítettek, megállapítása szerint a bükki kultúrára jellemzőek. Bükkábrány-Külszíni fejtés A külszíni fejtést az ipari vágánnyal összekötő út építésekor a katolikus temető falu felőli dombhajlatában pincéket találtak. A munkát az Egri Közútépítő Vállalat" végzi. A pincék előkerülését Dudás Sándor községi tanácselnök jelentette. A helyszínen láttuk, hogy kb. 15 pincére bukkantak, az egyikbe be tudtam csúszni, hossza kb. 9 m, szélessége 4 m. Középen fel lehet állni, oldalfala ül. teteje íves, a márgás kemény talajba vésték, falazás nincs, vége egyenes földfal, olyan mint az avasi pincék. Az ott játszó iskolás gyerekek elbeszélése szerint barna mázas cserepeket és csontokat találtak benne. így minden jel szerint a pincék százévesek lehetnek. Egyosztásúak, barlanglakás gondolata is felvetődött, de miután belülről is láttam, ezt nem tartom valószínűnek. Mindez a katolikus temető DNy-i oldalában, az aljban volt, fentebb a rézsű kialakításakor mintegy 40 cm földréteget toltak le az eredeti felszínből, s ebben középső bronzkori, Hatvani kultúrába tartozó seprűdíszes, belül bütykös cserepeket gyűjtöttünk és állatcsontokat. A katolikus temető végénél, a református temető felé haladva szintén a letolt földben új kőkori vonaldíszes edénytöredékeket találtunk. Bükkszentlászló-Nagysánc Csontos Miklós kora vaskori cserepeket gyűjtött a területen, melyek között behúzott peremű, síkozott peremtöredék, szemcsés anyagú, széles fogóval ellátott peremtöredék, valamint ujjbenyomásos léccel díszített edénytöredék is volt. Egerlövő-Homokpart Folytattuk a homokbányászás által veszélyeztetett gepida temető feltárását. A munka gyorsítása érdekében földgéppel hordattuk le a felső, szürkésbarna réteget, 60 cm mélységben, melyben tapasztalataink szerint régészeti jelenséget amúgy sem lehetett megfigyelni. Meghatároztuk a temető Ny-i szélét. Az idei ásatási területünk DK-i szélén bukkantunk egy újabb sírcsoportra, közvetlenül mellettük az 1. számú házra. Lekerekített sarkú, téglalap alakú, félig földbe mélyített, kisméretű ház (140X260 cm). Négy sarkában egy-egy mély cölöplyuk volt. Járószintjén kézzel formált, valamint korongolt, besimított díszű edények töredékei, köztük egy vízszintes peremű agyagveder darabjai voltak. A ház területén szétdobálva juh vagy kecske, marha, ló és szárnyascsontok hevertek. A feltárt sírok, mivel a temető szélein helyezkedtek el, melléklet nélküliek, többnyire bolygatottak voltak. Egy női sírban találtunk gyöngyöket és a lábaknál egy kézzel formált, kisméretű edényt. Lovász Emese Erdőbénye Óvári József jelentette, hogy a Kalcitüzem területén a markoló cserepeket fordított ki a földből. Néhány darabot bevitt a Tokaji Múzeumba, ahonnan Bencsik János továbbította Miskolcra. A leletanyag AVK korú. 273

Felsővadász Polyák Imre főiskolai hallgató (Felsővadász, Kossuth u. 23.) jelentette, hogy a Balmáz nevű határrészen cserepeket talált. Kimentünk a helyszínre, mely a falu felé vezető műút bal oldalán, a Tsz-gépállomás mellett található, a Várdombtól Ny-ra. A tájból szemmel láthatóan jól kiemelkedő domb tetején valamiféle épület lehetett, mert a tetőn használati tárgyakat, téglatörmeléket találtunk. Régészeti leletanyagot a dombtető alatti, szélesen elnyúló teraszon gyűjtöttünk. Megtelepedésre kiválóan alkalmas hely lehetett, s feltehetően lakták is évezredeken át, ezt bizonyítják az összegyűjtött neolit, bronzkori, vaskori, népvándorlás kori és középkori cserepek. Hernádbűd-Gata Megtekintettük a bronzkori földvárat. A plató nyugati részén a bronzkori cserepek és feltört állatcsontok nagy mennyiségben kerülnek elő, elvétve a közeli limnokvarcitfeltárásokból származó tömbök is megtalálhatók. A felszínen talált egyetlen megemlítésre méltó lelet egy limnokvarcitból kialakított ütőkő volt. Bejártuk a földvár és Boldogkőújfalu közé eső területet, de leletet nem találtunk. (MTA Régészeti Intézet) Hidasnémeti II.-Omlástető A vasúti síntől nyugatra, a Borház-dűlőbe vezető út felett helyezkedik el az Omlástető. A domb északi, kis platóján, a legmagasabb pont alatt szintben kb. 1-3 méterrel, igen széles sávban nagy területen elszórtan, kb. 200 m 2 -nyi területen kerültek elő a felszínen leletek. A dombot vékonyabb-vastagabb sávban fedi az a folyami kavicsos hordalékszint, ami a Borház-dűlőben a régészeti réteg alatt mintegy 3-4 méterrel helyezkedik el. A leletek a kavicsos hordalékon fekszenek, nyilvánvalóan másodlagos helyzetben. A leletanyagban szerepel magkő, szilánkok, pengék. A nyersanyag változatos: limnokvarcit, radiolarit, obszidián stb. Elhelyezkedésében, nyersanyagában, jellegében az anyag a Hidasnémeti I.-Borház-dűlő leletanyagához kapcsolható, azaz felső paleolitikus. Ináncs-Dombrét Folytattuk az előző évben megkezdett ásatást. A feltárás során több ház maradványát bontottuk ki, a hozzájuk tartozó cölöplyukakkal, gödrökkel, tűzhelyekkel. A házakon belül többszörösen megújított, peremes tűzhelyek kerültek elő, egyikük felületén szétroppant edény töredékekkel, halsütő tállal. A leletanyagban a füzesabonyi kultúra klasszikus és késői fázisának emlékanyagát véljük fellelni, gazdagon díszített finomkerámiával, nagy mennyiségű és nagyméretű hordozható tűzhelyekkel, tárolóedények töredékeivel. Az eszközanyagból említést érdemel egy, az omladékrétegből előkerült bronztű, két csont nyílhegy és egy ún. Netznadel". A bronzkori település alatt az 1. szelvény ÉK-i falának hosszában egy bükki ház szélei rajzolódtak ki. Erősen átégett, paticsos felszínű, néhol nagyobb faszénnyomokkal. A ház nagy része a fal alá esett, így teljes kibontását nem tudtuk elvégezni. Bontás közben nagyobb obszidián darabok, állatcsont és jellegzetes bükki kerámia került felszínre. A 2. szelvényben, ugyanebben a mélységben, mindössze néhány paticsfoltót sikerült megfogni, melyek feltehetően valamelyik házhoz tartozhattak. Az ásatáson részt vett: Szathmári Ildikó (MNM) és Józsáné Homola Krisztina rajzoló (HOM). 274

Ináncs Dubabér József (Ináncs, Kossuth u. 23.) kihozott az ásatásra egy 5 cm magas, aszimmetrikus, szürkésbarna színű, profilált aljú és peremű kis edénykét. Az edényt pincéjük ásása közben találták egy másik, hasonlóval együtt, amely azonban eltört. A lelet bronzkori. Korlát III.-Ravaszlyuk alja Az 1983 óta ismert lelőhelyet 1986 őszén kétszer is bejártuk. Ennek során megállapítottuk, hogy Korlát községtől DK-re az enyhe domboldalban két sávban, Ny felé sűrűsödve kerültek elő a leletek. Az alsó, közvetlenül a falu szélső házai feletti sávban rengeteg szilánk, hulladék, elvétve cserép került elő. A 10-15 méteres sáv után kis kihagyással újabb, leletanyagban bővelkedő, 10-15 méteres kb. 100 méter hosszan húzódó sáv kezdődik. Ezen a területen kerámiát nem találtunk. Az anyag jellege annyiban változik, hogy az itt is túlnyomó többségben előforduló nyersanyagtömbök és hulladék mellett több helyi idegen nyersanyagú szilánk, (obszidián, kova) került elő. Ugyancsak ebben a sávban találtuk meg egy mammutbébi fogát. A két sáv között jelentős térszintbeli különbség nincs. Feltehető, hogy mindkét sáv keverten tartalmazza az őskor különböző szakaszaiban végzett kitermelés hulladékát (limnokvarcit). Legyesbénye-Fuló hegy Majoros Zsuzsanna (OKTH, Miskolc) geológus jelentette, hogy a Fúló hegyen levő Nagybarlangban régészeti leletek várhatók. A helyszíni kiszálláskor a barlang szájánál, a bejáratot biztosító földtöltésben, tehát másodlagos helyen cserepekét találtunk. A leletek között vonaldíszes, és sárga inkrusztált töredékek is voltak, jellegzetes újkőkori, bükki kultúrába sorolható kerámiaanyag, bronzkori edénytöredékek és középkori mázas, valamint széles szalagfüllel ellátott korongolt házikerámia részei figyelemre méltóak. A barlang viszonylag kis méretű, legszélesebb részénél 3 m, ferdén mérve, bár óriási lehullott kőtömbök vannak a bejárat jobb oldalán. A barlang mélysége kb. 2 m, fel lehet állni benne, s jobb felé egy kisebb ága van, de a továbbjutást nagyméretű behullott kőtömbök nehezítik. Az irodalom szerint dr. Petrikovics László ásatott a barlangban, az 1930-as évek elején. (Kuchta Gyula: A legyesbényei Fúló hegy barlangjai. Borsodi Földrajzi Évkönyv III-IV. 1962. irodalommal.) Mád-Kakashegy Az év októberében újabb terepbejárást végeztünk a község fölötti szőlőhegyen. Korábban innen egy bifaciálisan kidolgozott limnokvarcit hegy töredéke került elő és a helyi obszidián és kova-előfordulásokon talált anyagból őskori nyersanyagbeszerzésre utaló jeleket figyeltünk meg. Mostani bejárásunk során vöröses kovából készült levélkaparót találtunk, melyet az előlapjáról a bal széle mentén gondosan, a jobb széle mentén elnagyoltabban dolgoztak ki, a hátlapról pedig a jobb szélt vékonyították. Jellege alapján az eszköz a korábban talált töredékekkel együtt középső paleolitikusnak tűnik, megtelepedésre utaló nyomot nem találtunk. 275

4. kép. Ónod-vár bejárata és a DK-i sarokbástya 5. kép. Ónod-vár, a DK-i sarokbástya a Sajó felőli vizesárokkal 276

6. kép. A 8. kutatóárok az ónodi vár udvarán Megyaszó I. Az év szeptember-októberében két alkalommal gyűjtöttünk anyagot Megyaszótól DK-re, a Fácános felett (valószínű Hosszúhegy), egy kissé kiemelkedő domb tetején. A domb É-i oldalán viszonylag kevesebb a lelet, a kőanyag mellett elszórtan néhány jellegtelen őskori cserepet is találtunk. A legnagyobb leletsűrűség a domb tetején, illetve D-i oldalán jelentkezett. A leletanyag elsősorban magkőből (félkész-kész magkő) szilánkból állt, melyek nyersanyaga a zempléni hidrokvarcit. A típusos eszközök, melyek elsősorban a domb D-i oldalán feküdtek (itt nem találtunk cserepet) vakarok, vésők, retusált pengék. Ezek nyersanyaga változatos: zempléni hidrokvarcit, szlovák radiolarit, obszidián, bükki szarukő, kovafélék. A kb. 30X15 m-es terület leletanyaga arra utal, hogy egy felső paleolitikus késő aurignaci, kora gravetti(?) település helyezkedett el a domb tetején, melynek É-i részére az őskor későbbi szakaszában rátelepedtek (néhány obszidián töredék is erre utal). 277

Megyaszó II. 1986 szeptemberében bejártuk a Nagy-Répás árokkal szemben elterülő korábbról ismert, bejárt neolit-bronzkori telep környékét. A lelőhelytől DNy-ra, a patak oldalában limnokvarcit kibúvást találtunk. A vízmosásban gyűjtött, kimosott anyag arra utal, hogy helyi kőkitermelés vagy gyűjtés folyt. A kitermelés korát nem tudtuk megállapítani. Méra-Fő u. 761 A. A forrói tanács elnöke, Podráczky László értesítette a múzeumot, hogy Mérán, Barna László telkén cserépedényt találtak. A lelőhely a lakóház mögött 12 m-re levő emésztő. A gödörben 89 cm vastag humusz alatt hamus barna a talaj 55 cm-en, ez alatt sárga agyag van, melyet 53 cm vastagságban ástak ki. Több tűzikutya töredéket bontottunk ki. A lelőhely az ún. Puky dombon van, mely a környező sík területből kiemelkedik. Miskolc-Botond utca Ringer Árpád értesítette a múzeumot, hogy a Szentpéteri kapuban a lakótelep építkezésének egyik árkában cserepekre figyelt fel. A helyszínen láttuk, hogy a távhővezeték nyomvonalán a földfalban urnasírok vannak. Öt hamvasztásos szkíta kori temetkezési helyet bontottunk ki, a hamvak az urnában voltak, illetve közvetlenül mellette. A lelőhelyet a Botond u. 20. számú lakóház garázsához mértük be. Miskolc-Kőlyuk Lénárt László geológus a nagy barlangból kora vaskori, Kyjatice kultúrából származó cserepeket gyűjtött illetéktelen turkálások mellől. Ugyanott barlangimedve-csontok is voltak pl. állkapocs, melynek agyarát a közelmúltban törték ki. Miskolc-Száraztó-völgy Csontos Miklós nagyobb méretű vastartalmú tömböket gyűjtött a felszínen. Karcsa-Felszabadulás út Nagy Géza a múzeumnak ajándékozott egy füles, kettős kónikus korsót és edénytöredékeket, melyek pinceásáskor kerültek elő. Az anyag szkíta kori. Karos-Eperjesszög (Liba tanya) Leletmentő ásatás során a rangos honfoglalás kori temető 48 sírját tártuk fel. Feltűnő a lovas, lószerszámos temetkezések nagy száma (25 sír), a sok fegyver (hat szablya!). Legkiemelkedőbb leletek: palmettamintás tarsolylemez, két veretes tarsoly és lemezes női hajfonatkorongpár. A női sírokban gömbsorcsüngős fülbevalók, rombusz alakú ingnyakdíszek, pasztagyöngyök, köves gyűrűk és veretes lábbelik voltak. A sí- 278

rokban nagyszámú állatcsontmellékletet találtunk, a gyermeksírokban pedig agyagedényeket. A férfiak mellett a szablyákon kívül egy esetben íjtegez csontborítását, vas szalut, tegezeket, líra alakú csatokat, íjak csontborítását tártuk fel. Megtaláltuk egy esetben a fakengyel vasalását is. A lószerszámot csikó- és oldalpálcás zabiák (egy esetben aranyozott ezüst kantárveretekkel), körte alakú és vállába kovácsolt fülű kengyelek (néhány női sírban a kengyel függesztőszíjának ezüst veretei) valamint rozettás lószerszámveretek képviselik. Az eddig feltárt sírok sorokba rendeződnek és három - egymástól 10-14 méteres távolsággal elválasztott - csoportot alkotnak. Az ásatáson részt vettek: Bodnár Katalin és Lovász Emese régészek, J. Homola Krisztina rajzoló. Révész László Kesznyéten Pusztai Imre jelentette, hogy a Hernád-csatorna jobb partján, a hajdani Tiszameder mellett található Sárréti vagy Tisza-dűlő néven ismert helyen cserepek kerültek elő. A helyszínen láttuk, hogy a gát erősítésére hordott földben kerültek elő a leletek. A földhordás során csaknem teljesen elpusztítottak egy őskori települést, a dombból már csak egy kb. 100 m 2 -es terület maradt meg. A kultúrréteg jelenlegi állapotában a metszetben kb. 30-40 cm vastag. A partfalból nagy mennyiségű cseréptöredéket, csonteszközt, állatcsontot és rengeteg áglenyomatos paticsdarabot szedtünk ki. A továbbiakban földhordás nem veszélyezteti a területet, a telep megfigyeléseink szerint bronzkori. Nyékládháza-HI. kavicsbánya Folytattuk az 1984-ben előkerült kettős rítusú temető feltárását. Újabb hamvasztásos (urnás) és csontvázas sírokat találtunk, előbbieket gazdag kerámiamelléklettel. Az egyik urnasírban mesterbélyeges terra sigillata töredéket találtunk, másodlagosan égett állapotban. A sírok között kerek, ún. méhkas alakú gödröket is feltártunk. Az egyik hármas gödörcsoport egyikében kecskék vázait találtuk. Lovász Emese Ónod-vár Folytattuk az 1985-ben megkezdett feltárást. Ez évben kitisztítottuk a kétszintes, négy boltíves helyiségből álló DK-i sarokbástyát. A vár belső területét két, egymásra merőleges kutatóárokkal átvágtuk, a kutatóárkokban kirajzolódó belső, négyszög alakú építményrendszer külső falai talán a legkorábbi, XIV. századvégi vár falai lehettek, melyeket a XVI. századi átépítés során a palota építménye és gazdasági épületek főfalaként hasznosíthattak. Az előkerült leletanyag zömét továbbra is XVI-XVII. századi kerámiák és kályhacsempék alkotják. A belső építmények átlag 1,5-2,0 m vastag földtakaró alatt rejtőznek (6. kép). Révész László Ond-^Ady E. út Falussy József a szerencsi múzeum igazgatója értesítette a múzeumot, hogy Ficsor János telkén (B. 144. porta) csontváz került elő. A helyszínen láttuk, hogy Falussy József a sírt szakszerűen kibontotta, a sír mélysége 95 cm, tájolása K-Ny jobb kar a váz mellett feküdt, bal a medencére volt hajtva. Az alsó lábszárcsontok még a földfalban 279

voltak, egyébként melléklet nélküli. A sírt emésztőgödör ásásakor találták, a lakóház mögötti kertben. Répáshuta-Pongor-lyuk A község felett emelkedő Kövesvárad triász korabeli mészkőből épülő sasbérce ÉK-i oldalán, a hegy csúcsa alatt levő Pongor-lyukban történt az ásatás. A lyuk 634 m tszf.-magasságban nyílik. A szelvényekből mintát vettek, az i. szelvény profilja holocén és késő glaciális rétegsora finoman tagolt, jól értékelhető. A minták komplex geosztratigráfiai-paleoökológiai feldolgozásának megkezdésével a barlang ásatását befejezettnek tekinthetjük. A régészeti leletek késő bronzkori, kora vaskori cseréptöredékek és állatcsontok. Ringer Árpád MTA Földrajztudományi Kutató Intézet Sály-Latorvár Csontos Miklós késő bronzkori, kora vaskori, ujjbenyomásos léccel díszített edénytöredékeket, behúzott peremű tálak töredékeit adta át a múzeumnak. Sajóbábony-Méhész-dűlő A lelőhelyen régészeti ásatás és geomorfológiai szelvényezés történt, cél a lelőhely paleopedológiai-sztratigráfiai szelvényezése és korhatározása. A Méhész-dűlő régészeti leletanyagát tipológiailag a közép-európai micoquien kultúra körébe, s a Bábonyien (egy középső paleolit levéleszközös ipar a Bükk hegység területén) legidősebb fázisába soroltuk. 1983-ban ezt a legidősebb fázist R/W interglaciális idejére helyeztük. Ringer Árpád Sajómercse Terepjárást végeztünk a község D-i végénél a juhhodállyal szemközti szántóban. A Borsodbótára vezető főúttól mintegy 150 méterrel kelet felé, a szántóföld szélénél elszórtan őskori cserepeket gyűjtöttünk. Sátoraljaújhely-A Isóberecki Fidrám Tibor (Rudabányácska, Bányácska u. 20.) értesítette Fehér József múzeumvezetőn keresztül a Herman Ottó Múzeumot, hogy régészeti leleteket talált. A helyszínre Sátoraljaújhelytől Alsóberecki felé vivő úton lehet eljutni, a Bodrogon átmenő híd előtt jobbra letérünk, s 1100 métert haladunk a folyó melletti új töltésen, amely a lelőhelynél ér véget. Itt található a Tokaji Ferenc Sportegyesület" halásztanyája, mely régen Lipcsei István tanyája volt, a második világháború idején, majd a vadásztársaság fácánnevelője lett. A gát földjében a bejelentő csontokat talált, s a fent leírt épülettől ÉK-re húzódó dombon mi is gyűjtöttünk cserepeket. A dombhátat nem művelik, de fenyőt akartak ide telepíteni, és ezért fellazították a talajt, így kerültek felszínre a cserepek. Hullámvonallal díszített, korongolt, szemcsés anyagú edénytöredékek alapján a leletek népvándorlás koriak. 280

Szendrő-Garadna Poharanszki János helyi lakos két edényt ajándékozott a múzeumnak, az egyik edény nyomott gömbhasú, kannelurás díszű, a másik egy virágcserép alakú edényke. Késő bronzkoriak. Szentistván-Gödrök Bukta László mezőkövesdi középiskolai tanuló jelentette a múzeumnak, hogy Szentistván határában homokhordás közben csontvázat találtak. A helyszínen megtudtuk, hogy a találók értesítették Újlaky Dezső nyugdíjas tanárt, aki a csontvázat és a mellette levő edényt magával vitte. Később ezt átadta a múzeumnak. Az edény népvándorlás kori. Szentistván-Gödrök A homokbányászás során előkerült szarmata temető 7 sírját tártuk fel leletmentés során. A sírokból edények, gyöngyök, egy korong alakú, hatküllős fibula, bronz csüngő származik. Az ásatási területen szabálytalannak tűnő, sekély árokrendszer nyomait fedeztük fel. A betöltődött árkokban cserép- és állatcsonttöredékeket találtunk. A leletmentésen részt vett. Lovász Emese Tiszaladány A református templom jobb oldalán levő utcában, ház építése közben a telek végében falmaradványokat észleltek. A maradványok a telek végében kitermelt föld elhordása miatt jól láthatók, s a templomkert kerítése alá esnek. Valószínűleg egy korábbi, kőkerítés maradványai. A helyszíni szemlén részt vett Bencsik János. Tiszatardos-Kossuth utca Újfalusi István tokaji kőműves jelentette, hogy a tiszatardosi Áfész-bolt alapozása közben cserepeket és csontokat talált. A területet beépítették, így csak egy kb. 5 X 5 méteres részről szedhettük össze a szétdobált őskori és középkori cseréptöredékeket. A helyszíni szemlén részt vett Bencsik János. Tokaj-Lencsés-tető Bencsik Jánossal bejártuk a szőlőhegyet, ahonnan már korábban előkerült néhány edénytöredék. További cserépdarabokat szedtünk össze, jellegtelen őskoriak, lehetséges, hogy erődített telep volt a hely. 281

Trizs-Vörössár A lelőhelyet 1962-ben fedezte fel Nováki Gyula és Vastagh Gábor. Ekkor egy nagyobbacska tisztáson több kohó kürtőjét látták kirajzolódni és a gyér füvű területen több salaktöredéket gyűjtöttek. Ezek alapján kezdtünk itt ásatást, amelynek során két, domboldalba épített kohót tártunk föl, a hozzájuk tartozó munkagödrökkel együtt. Az első kohó munkagödrében megtaláltuk két korábbi, már csak töredékesen megmaradt kohó nyomát is. A kohókat a munkagödrökből előkerült cseréptöredékek alapján az Árpád-korban használták. A két ép kohót kiemeltük az ózdi Kohászati Üzemek, illetve a Dunai Vasmű számára. Révész László-L. Wolf Mária 1985-ben megvásároltuk Tóth Lajos kohómérnök Dél-Afrikában gyűjtött egyedülálló őskőkori leletegyüttesét. Ltsz.: 86.11.1-91. 282