Marton Zsófia: Gyógynövények a lovak és kutyák étrendjében c. előadás I. rész. Marton Zsófia Mosonmagyaróvár, 2016.04.24. Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Állattudományi Intézet
13 éves korom óta ló- és kutyatartó vagyok saját lovam gyógynövényes gyógyulása után segítő szándékkal könyveket írtam, számos újságcikkek publikáltam lovas magazinokban, állatorvosoknak tartottam előadást, képzést a témában a hagyományos kínai állatorvoslást ötvözöm a nyugati (és keleti) herbákkal tanácsadás: speciális meridián kérdőív alapján (ló, kutya) állatorvosokkal együttműködök (ajánlanak, segítenek) kísérletek más állatfajokkal (bárány, kecske, sertés, tejelő marha) kutyák gyógynövényes etetésével kb. 2014 óta foglalkozok korábban EU takarmányozási referens (takarmányjog)
Ha gyógynövényt etetünk egy állattal, egyúttal a takarmány/táp és a tartási/használati mód felülbírálása is szükséges, különben nem lesz hatékony a kezelés
Természetes életmód mellett nincs Természeteshez hasonló tartásmód mellett (pl. paleolit-bio kutyatáplálás; lovak teljes értékű legelőn ridegtartása) - elvileg nincs A természettől eltérő tartás- és használati mód mellett egyértelműen - IGEN
kutyáknál a ragadozó életmód (kóbor falka) mozgás, falkahierarchia, zsákmányszerzés, élő (friss) zsákmány fogyasztása (=hús, csont, belesőségek, inak, porcok, vér), egyéb* NEM: növényi táplálékok túlsúlya az étrendben, mozgásszegény életmód, emberfalka, feldolgozott ételek, stb. lovaknál a legelő életmód folyamatos táplálkozás, elsősorban fűfélékkel, egyszerre csak kis mennyiség elfogyasztása, sok mozgás (pl. itatóhely és a legelő között) pl. rezervátumok NEM: istálló, lekerített, szűk élettér, szemes abrakféleségek, speciális testhasználat (sport), stb.
Az emberi közelség együtt jár az ősi életmód és az eredeti táplálkozási szokások elvesztésével ehhez vajon mennyire tudtak alkalmazkodni az állatok? ez még mindig vita tárgya, mit mondanak a tények?
takarmány, eledel minősége, mennyisége, tisztasága szociális környezet torzulása (dominancia, kötődés, gondozás, társas élet, ember, stb.) mozgás mennyisége, minősége pszichés stressz (pl. versenyek, bezártság, bánásmód) zajterhelés légszennyezettség (szmog, permetszerek, ammónia, cigaretta, parfüm, szennyvíztelep vagy vágóhíd közelsége) ivóvíz minősége, mennyisége napfényhiány, stb.
anatómiailag nincs számottevő változás (pl. fogazat típusa, emésztőszervi képletek mérete, belek hossza) az elmúlt évezredek alatt* Kutya: húsevő fogazat (nincs őrlőfog), nyálban nincs szénhidrátemésztő enzim, nem tud cellulózt, keményítőt emészteni, rövid bélhossz (nincs idő növényi anyagok bontására) Ló: kis gyomor (kevés fér bele, gyorsan kiürül), folyamatos hasnyál- és epeürítés, a rosthiány, vagy fehérje túletetés mérgezést okozhat
Szociális környezet: a társakkal történő együttélés a természetes rangsor szabályai szerint (biztosan van ennél jobb definíció is ) Legerősebb rangsorviták: etetésnél alakulnak ki az embertől való takarmány pszichésen is terheli az állatot
betömik a réseket a süllyedő hajóban segítik az állatot az adaptációban ( megszokja vagy elpusztul ) ellensúlyozzák a természetszerűtlen tartásból eredő káros hatásokat emésztésnél: emésztőnedv termelődést serkentenek, méreganyagok kiürülését segítik, immunrendszert erősítenek, vérkeringést javítanak, felszívódást támogatják, gyulladást csökkentik, allergiás reakciót csökkentik, simaizmok görcseit oldják (szélhajtó hatás) pszichés terhelésnél: idegrendszerre kifejtett hatás (nyugtató), id.r.-t terhelő anyagokra kifejtett hatás (méregtelenítő, metabolizmust támogató), azaz segítik az alkalmazkodást