Nemzetközi és határ menti együttmőködések támogatása Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetérıl és lehetıségeirıl, a foglalkoztatást segítı támogatásokról Az osztrák-magyar határrégió TÁMOP-1.3.1-07/1.-2008-0002 A Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként c. kiemelt projekt, 3.6 alprojekt A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Készítette: Kopint-Tárki Kutatásvezetı: Hárs Ágnes vezetı kutató Budapest, 2010. június 2
Tartalom Bevezetés... 5 1 Az osztrák-magyar határrégió területe... 6 1.1 Korábbi kapcsolatok, határon átnyúló programok... 6 1.2 A régió definiálásának a szempontjai... 11 1.3 A határ menti régió magyar oldalának a definiálása... 12 1.4 A határ menti régió osztrák oldalának definiálása... 14 2 A régió fıbb mutatói... 16 2.1 A határrégió osztrák oldalának fıbb mutatói... 17 2.2 A határrégió magyar oldalának fıbb mutatói... 18 2.3 Fıbb mutatók összehasonlítása... 20 3 A régió népességének demográfiai sajátosságai... 23 3.1 Kormegoszlás a régióban... 23 3.1.1 Népesség kormegoszlása a határrégió magyar oldalán... 24 3.1.2 Népesség kormegoszlása a határrégió osztrák oldalán... 25 3.1.3 Népesség kormegoszlása a határrégióban összehasonlítás... 27 3.2 A népesség nemzetiségi-etnikai összetétele... 29 3.2.1 Etnikai sajátosságok a határrégió osztrák oldalán... 29 3.2.2 Etnikai sajátosságok a határrégió magyar oldalán... 32 4 A határrégió fıbb gazdasági mutatói... 33 4.1 Makrogazdasági trendek NUTS 3 régiók szerint... 34 4.2 A határrégió magyar oldalának gazdasága... 37 4.3 A határrégió osztrák oldalának gazdasága... 43 4.4 A határrégió gazdasági lehetıségei és kilátásai... 46 5 A határrégió munkaerıpiaca... 47 5.1 Foglalkoztatottság a határrégióban... 47 5.2 Munkanélküliség a határrégióban... 51 5.2.1 A munkanélküliség szerkezete... 53 5.3 Munkaerı-piaci egyensúly kereslet és kínálat a határrégióban... 59 3
6 Migrációs vonzáskörzet (pool) a határrégióban... 63 6.1 Határon átnyúló munkapiac magyar munkavállalók a határrégió osztrák oldalán 64 6.1.1 A munkavállalás szerkezete a határrégióban... 64 6.1.2 A migráció forrása a határrégióban... 67 6.1.3 Munkavállalói egyezmény keretében foglalkoztatottak... 69 6.2 Határon átnyúló munkapiac osztrákok a határrégió magyar oldalán... 70 7 A határmenti régiók és a határon átnyúló munkapiacok lehetıségei... 72 7.1 Közlekedés a határrégióban... 72 7.2 A határátlépés lehetıségei a határrégióban... 73 Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke... 77 Táblázatok jegyzéke... 77 Ábrák jegyzéke... 78 Térképek jegyzéke... 79 Mellékletek... 80 1. melléklet: Az osztrák-magyar határrégió definiálása... 80 2. melléklet: A határrégió térképe NUTS besorolás szerint... 97 4
Bevezetés A határmenti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetét bemutató tanulmányok sorában a jelen tanulmány a nyugati határszakaszt körülölelı osztrák-magyar határrégiót mutatja be. Az osztrák-magyar határrégió jelentısége kitüntetett a magyarországi határrégiók sorában. A két ország viszonylag hosszú közös határszakasszal rendelkezik, összesen 356 km, a teljes magyar határ 16 százaléka. A közös határ hosszánál fontosabb a határ két oldalán elterülı régiók geopolitikai helyzete, a gazdasági különbségek és a tartós gazdasági együttmőködés és fejlıdés folyamata. Magyarország és Ausztria között a rendszerváltást megelızı idıszakban a vasfüggöny húzódott, majd az Uniós csatlakozásunkat megelızı idıszakban ez a határ volt az Európai Unió és Magyarország között az egyetlen közös határ. A politikai különbségek fontos gazdasági eltéréseket is takartak. A két ország közötti gazdasági távolság (vásárlóerı-paritáson mért eltérés) jelentıs volt, a gazdasági eltérések a határhoz közeli régiókban is megmutatkoztak, a határrégiók közötti kapcsolatok gyors fejlıdése mindkét oldalon éreztette a hatását, együttmőködési programok, határon átnyúló projektek sora eredményezte a kapcsolatok folyamatosan bıvülı, sőrő szövetét. A határrégióban a történeti, földrajzi és geopolitikai sajátosságok alapján erıs és sokirányú határon átnyúló kapcsolat fejlıdött, ami érzékelhetı hatást jelentett a határ mindkét oldalán elnyúló határrégióban, és modellként szolgált újabb határon átnyúló kapcsolatokhoz is. A tanulmány elkészítéséhez szakmai konzultáció formájában beszélgetést szerveztünk a régió mindkét oldalán érintett regionális munkaügyi szakemberekkel, a régió gazdaságát ismerı partnerekkel és a képzı központok képviselıivel. A szakmai konzultációk során a régió értelmezését egyeztettük, majd a szakmai konzultációkat követıen adatokat és információkat kértünk a régióban dolgozó munkaügyi partnerektıl. A szóbeli és a rendelkezésünkre bocsátott írásos dokumentumok és a határrégióra vonatkozó adatok mellett a tanulmány elkészítéséhez felhasználtuk korábbi kutatások eredményeit, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adattárház adatbázisát, a magyar és az osztrák statisztikai hivatal valamint az EUROSTAT on-line adatbázisát, az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) nyilvántartásait az EURES-T Pannónia honlapjáról letölhetı adatokat és egyéb elérhetı forrásokat. A határmenti régió lehatárolását követıen a régió demográfiai, gazdasági, munkaerı-piaci és migrációs sajátosságainak a részletes elemzését végeztük el, ennek a helyzetértékelésnek az összegzését mutatja be az elkészült tanulmány. 5
1 Az osztrák-magyar határrégió területe Az osztrák-magyar határrégió azonosításakor a bıség zavara okozhat gondot. A nehézség abból fakad, hogy a kialakult kötelékeket és korábbi projekteket is figyelembe véve olyan szempontok erısítik egy tágabb, messzebb nyúló régió lehatárolását, ami a határmenti és határon átnyúló kapcsolatnál nagyobb és komplexebb határrégiót jellemezhet. Az osztrákmagyar határrégió meghatározásakor a régió helyét és fejlıdését figyelembe véve a régió lehatárolásának többféle szempontja lehetséges A jelenlegi projekt a határon átnyúló munkapiacok, és együttmőködések lehetıségeit vizsgálja, és feltételezi, hogy ezek a kapcsolatok a határhoz közeli szők sávban erısek. Az osztrák-magyar határon kialakult kapcsolatok és együttmőködések rendszerébe illeszkedik a határon átnyúló munkaerı-piacok keretét definiáló határrégió. A régió kiterjedtségét tágabb, a határrégió lehetıségeit meghatározó térben helyezzük el, ezen belül lehetséges egy szőkebb magrégió lehatárolása. A tanulmány célja a határmenti régió gazdasági és munkapiaci leírása, a kilátások vizsgálata, olyan mások számára jó gyakorlatok, szakmai tapasztalatok bemutatása, melyek a határrégióban már léteznek, sikeresnek és eredményesnek bizonyultak. Az egyes határrégiókat vizsgáló tanulmányokat egységes szempontokat követve készítettük el, mindenekelıtt a régió formális határát rajzoltuk meg, majd ezt a potenciális régiólehatárolást összevetettük korábbi projektek szempontjaival és eredményeivel, ahol lehetséges volt, követtük és hasznosítottuk kategorizálásukat, figyelembe véve a régióban a kapcsolatok kialakult rendszerét, erejét és szerepét. Mindezek után az elképzeléseket a határrégió magyar és osztrák oldalán a gazdasági és munkaügyi szakemberekkel folytatott konzultációkon vitattuk meg. Az osztrák-magyar határrégió kitüntetett nyugati határhelyzetébıl fakadóan számos korábbi projekt fogalmazódott meg és mőködött eredményesen a régióban. A projektek hatással voltak késıbbi és távolabbi együttmőködésekre, és például szolgálhatnak olyan régiókban, ahol a kapcsolatok alakulása még kezdetlegesebb szakaszban tart. A régió definiálásához mindenekelıtt áttekintjük azokat a korábbi projekteket, amelyeket a vizsgálatunk számára a régió lehatárolásához, definiálásához is hasznosíthatunk. 1.1 Korábbi kapcsolatok, határon átnyúló programok Az osztrák magyar határrégióban a régió földrajzi helyzete, gazdasági pozíciója és a szomszédos régiókkal összehasonlítva komplementer helyzete számos program, projekt megfogalmazódását eredményezte. Ezek a projektek a határmenti kapcsolatok fejlıdésének 6
fontos lépései voltak, egy részük kisebb régiók, másik részük egy-egy fontos tematikus (rész)terület fejlıdésének a lehetıségét alapozta meg. A határmenti projektek részei az európai integráció programjainak a bıvülı Unió határán, így érthetıen szinte gomba módra fejlıdtek és szaporodtak az elmúlt 20 évben. Ezek az osztrák-magyar vagy több határmenti régió együttmőködést célozták, a projektek szempontjainak megfelelı területi lehatárolást követtek, sokirányú együttmőködést, és feladatot tőztek ki célul és valósítottak meg. Az egyes projektek önálló fejlıdésük ellenére egymásra épültek, egymást erısítették és hatásukra a régiós kapcsolatok gazdag láncolata alakult ki. Egy-egy új projekt vagy együttmőködési kapcsolat kezdetekor a korábbi projektek nagy segítséget jelenthetnek a továbblépéshez. Tanulmányunkban a változatos célú és tartalmú projektek közül csak a munkaerı-piaci együttmőködéseket emeljük ki, a kulturális kapcsolatok elmélyítésétıl a környezetvédelemig terjedı fontos projektek nem vagy csak közvetetten részei a határon átnyúló munkapiacoknak, s mint ilyenekkel, itt nem foglalkozunk. A projekteket meghatározták a rendelkezésre álló finanszírozási keretek, lehetıségek és célok, ezek a kapcsolatok fejlıdésének és az integrálódásnak a kívánatos irányát voltak hivatottak szolgálni. A legfontosabb finanszírozási keretet a csatlakozást megelızı idıszakban az elıcsatlakozási keret a PHARE CBC (Cross-border Cooperation - határon átnyúló együttmőködés), majd késıbb az Interreg programok biztosítottak, ezek hasznosítására az osztrák magyar határrégióban különösen jó lehetıségek kínálkoztak. A határrégiót érintı legfontosabb projekteket röviden összegezzük. EUREGIO West/Nyugat-Pannónia területe: A Nyugat-Dunántúli régió három megyéjének (Gyır-Moson-Sopron, Vas, Zala) valamint Burgenland tartományának határon átnyúló együttmőködése (a szerzıdést 1998. október 7-én Eisenstadtban írták alá). Az EUREGIO mint szervezet nem rendelkezik semmiféle hatáskörrel, feladata döntéselıkészítı és javaslatokat tehet a határmenti régió fejlıdésére. Ilyen fejlesztési stratégia kidolgozására 2004-ben került sor. Az EuRegio keretében közös gazdasági, szociális és kulturális, infrastrukturális kérdésekkel kapcsolatos projektek valósultak meg, az egyes részterületeken munkacsoportok keretében alakultak a fejlesztési projektek. Az EuRegio keretében megvalósult határon átnyúló projektek és programok EUREGIO West/Nyugat Pannónia EuRégió Foglalkoztatási Paktum 7
A paktum messze nyúló korábbi kapcsolatokra és együttmőködésekre épült. 1991 óta áll fenn a határon átnyúló foglalkoztatás-politikai együttmőködés Nyugat- Magyarország és Kelet-Ausztria között, o kezdetben a keleti országoknak nyújtott segélyprogram (Ost-Hilfe) és Ausztria Szövetségi Kancellária Hivatala, késıbb az Osztrák Köztársaság Szövetségi Munkaügyi Minisztériuma, ill. a Magyar Munkaügyi Minisztérium, majd 1995-tıl az EU Phare CBC és Interreg programjai, ill. a két állam saját nemzeti forrásai támogatták. Munkaerı-piaci és foglalkoztatáspolitikai együttmőködések folyamatos fejlıdéséhez és elmélyítéséhez az osztrák Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium, a Burgenlandi Munkaerı-piaci Szolgálat (AMS), a Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala Megyei Munkaügyi Központok között. Határmenti ingázói egyezmény Ausztria és Magyarország között (1998-ban lépett hatályba) folyamatos tapasztalatcsere, valamint know-how átadás az EuRégió munkacsoportjain belül. Határon átnyúló foglalkoztatási paktum Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala Megyei Munkaügyi Központok, Burgenland tartomány, valamint a Burgenlandi Munkaerıpiaci Szolgálat (AMS) között az EuRégión belül. (2007. június 27., Szombathelyen írták alá.) egy régió különbözı ágazati szereplıinek szerzıdésben rögzített összefogása, a foglalkoztatási struktúrák fejlesztésére. LAMO Munkaerı-piaci monitoring projekt területe: Alsó-Ausztria Csehországgal és Szlovákiával határos területei, a bécsi agglomeráció, valamint Burgenland tartomány Magyarországgal és Szlovákiával határos vidékei, s így érinti a "CENTROPE közép-európai régiót". INTERREG III A" projekt keretében A projekt célja: "Munkaerıpiaci monitoring (LAMO) - Monitoringeszköz kifejlesztése, alkalmazása és érvényesítése a munkaerıpiacon végbemenı változások rendszeres figyelemmel kísérésére az EU-bıvítés folyamán" 8
nemzeti és nemzetközi szakemberekkel közösen olyan monitoring kialakítás vizsgálatokkal, amelyek a munkaerıpiacon végbement változásokat követik, különös tekintettel a munkaerı- migrációra, illetve az ingázó migrációs potenciálra, CENTROPE Labour kísérleti projekt terület Burgenland, Pozsonyi régió, Alsó-Ausztria, Dél-Morávia, Trnava régió, Bécs, Nyugat- Dunántúli régió CENTROPE régió Ausztria, Magyarország, Csehország és Szlovákia határmenti területei Európa szívében 2003-ban született meg a megalakítási szándék INTERREG IIIA projekt keretében történt a projekt elıkészülete versenyképes, dinamikusan fejlıdı európai régiót fejlesztésére, amely kihasználja a gazdaság és politika nyújtotta lehetıségeket a régióban, valamint a nyelvi és kulturális sokszínőségét. CENTROPE kezdeményezést határon átnyúló régió és együttmőködési struktúra lehessen pozícionálni. EURES-T Pannonia partnerségi társulás terület hatásterülete Magyarországon Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala megye, Ausztriában Burgenland tartomány egésze (Eisenstadt, Mattersburg, Neusiedl, Oberpullendorf, Oberwart, Stegersbach és Jennersdorf munkaügyi körzetekkel), Alsó-Ausztria déli munkaügyi körzetei közül Baden, Berndorf, Bruck a. d. Leitha, Mödling, Neunkirchen, Schwechat, Wiener Neustadt érintett, Stájerország munkaügyi körzetei közül pedig Feldbach, Fürstenfeld és Hartberg. 2008-ban jött létre, az EURES határon átnyúló partnerség megalakításának szükségessége, az osztrák-magyar határmenti régióban megalakítandó partnerség EXPAK Osztrák-Magyar Szakértıi Akadémia területe: nincs körülírt hatásterülete A határon átnyúló a munkaerı-piaci és foglalkoztatási politika együttmőködés fejlesztését szolgáló program, információs, vita- és hálózatépítı, intézményesített, tanulási környezet. IGR Interregionális Szakszervezeti Tanács területe Burgenland-Nyugat-Dunántúl 9
A projekt eredeti célja Magyarország és Ausztria felkészítése volt Magyarország EU csatlakozására, de megmaradt az együttmőködés és koordináció a magyar és osztrák szakszervezetek között, LAGERA Labor a regionális munkaerıpiac közös fejlesztésére Terület Ausztria és Magyarország INTERREG IIIA projekt célja, hogy felkészítse az osztrák-magyar határmenti régió munkaerıpiacát, vállalkozásait és munkavállalóit a szabad munkaerı-áramlásra vonatkozó átmeneti szabályozások utáni idıszakra. Jelentıs munkaerı-piaci szereplık és érdekképviseletek vesznek részt a munkában, hogy sikerüljön felkutatni a két ország közötti szervezeti, gazdasági, szociális és hangulatbeli problémákat és megoldást találni rájuk. A számos projektcél között többek között jogi és a képzésre vonatkozó igények tisztázása, a foglalkoztatás szerkezetét érintı információk összegyőjtése, kísérleti munkaerıcsere projekt megvalósítása szerepel. A fontosabb határrégiós projekteket és azok érvényességi, illetve hatásterületét tekintettük át röviden. A projekteket és azok céljait vizsgálva azt látjuk, hogy az átfogóbb fejlesztésekre koncentráló programok érvényességi területe többségében Burgenlandig terjed, és ennek a régiónak kiemelt a fontossága a projektek zömében. A legkorábbi átfogó EUREGIO West/Nyugat-Pannónia projekt területe Burgenlandra korlátozódik, hasonlóan a nagyon sikeres IGR Interregionális Szakszervezeti Tanács tevékenysége is. A határmenti kapcsolatok meghatározó fontosságúak Burgenland és a szomszédos területek között a több határrégión átlépı interreg projektekben is. A Lamo monitoring projekt vizsgálatának a hatóköre Burgenlandra és a szomszédos határrégiókra terjed, a CENTROPE Labour kísérleti projekt ugyan túllép Burgenland területén, de a több határ együttes részére koncentráló projekt. Az EURES-T Pannonia 2008-ban létrehozott határon átnyúló partnerség területe és céljai állnak a kutatási célunkhoz legközelebb. Az EURES-T régió megvalósíthatósági tanulmány a partnerség területét a következıképpen jellemezte: Az osztrák-magyar határrégió vizsgált területének földrajzi kiterjedését, a már meglévı határon átnyúló gazdasági és szervezeti együttmőködési hálózatokat és az ingázók számát ill. szerkezetét tekintve 10
teljesíti az EURES-T partnerség megalapításának alapfeltételeit. 1 A határmenti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetérıl és lehetıségeirıl, a foglalkoztatást segítı támogatásokról szóló kutatás olyan együttmőködési lehetıségek kereteit vizsgálja, amelyek az EURES-T elveihez hasonló területi lehatárolást, határon átnyúló gazdasági, oktatási, munkapiaci kapcsolatokat ösztönöznek, segítenek. 1.2 A régió definiálásának a szempontjai A határrégiót szokásosan két értelmezés alapján definiálhatjuk, egyrészt a megfelelı NUTS 3 besorolás szerinti lehatárolással szokás definiálni, másrészt a határtól mért meghatározott távolsággal. A határrégió definiálásakor fontos szempont a határ két oldalának a kiegyensúlyozott kiterjedése, terület vagy/és népesség alapján, s természetesen egyéb, az adott határrégióban speciális szempontokat is figyelembe véve. A NUTS 3 megye régió sokszor túlságosan nagy területi egység, ami meghaladja azt a km-ben mért távolságot, ami a határrégió esetében a régiót definiálni hivatott. Nem csak a formális távolság okoz azonban a NUTS 3 megyével definiált régió esetén gyakran gondot. A határhoz közeli és a távolabbi területek közötti különbségeket összemossa és elfedi egy-egy nagyobb megye esetében a megye egészének bevonása a határrégióba. Éppen azok a sajátosságok, eltérések veszhetnek ebben az összevonásban el, amelyek a határrégió értelmét és tartalmát adhatják. A határrégió definiálása technikailag nem okoz gondot, osztrák oldalon hasonló a regionális beosztás a magyarországihoz, a határrégiót leíró megfelelı területi egység, ami a régió pontos definiálását lehetıvé teszi, a NUTS 3 régióknál kisebb egységeknek feleltethetı meg, ezek az ún. közigazgatási kerületek Ezek a területek írják le a határrégiót, viszonylag pontosan. Eszerint a régió osztrák oldalát a közigazgatási kerület-csoportokból képzıdı területekkel definiálhatjuk, ami a NUTS 3 régióknak feleltethetı meg. A régió szőken értelmezve a magyar oldalon Gyır-Moson-Sopron megyét és Vas megye egy részét öleli fel. Vas megye egy része átnyúlik a szomszédos szlovén-magyar határrégióba, azaz mindkét területre, és része a szlovén-magyar és az osztrák-magyar határrégiónak is. Ez a megközelítés konzisztens volt a projekt során követett szempontokkal, más határrégiókban a lehatárolás módjával és területével. 1 Megvalósíthatósági tanulmány egy határon átnyúló EURES-T partnerség létrehozására Kelet-Ausztria és Nyugat-Magyarország között Magyarországon Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék, tehát a Nyugat-Dunántúli régió, Ausztriában Burgenland tartomány, illetve Alsó-Ausztria és Stájerország tartományok egyes területei részérıl. Empirica Gazdasági és Társadalomkutató Intézet Kft. Sopron, 2008, 4. o. 11
A véglegesen definiált terült meghatározásakor ahogy ezt már a fentiekben említettük megvizsgáltuk és figyelembe vettük a korábbi projektek által azonosított határrégió területet. Az elızetesen a határrégió meghatározására a kutatásunkban követett szempontok alapján definiált területet szembesítettük a szakmai konzultáció során a régió szakembereivel. A szakmai konzultációt követıen elvetettük a szőkebb régió területet. A végleges határrégió a kompatibilitás és a szakmai szempontok figyelembevételével megegyezik az Eures-T Pannonia határon átnyúló partnerség területi lehatárolásával. 2 A határmenti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetét és lehetıségeit feltáró vizsgálatban követett módszer szerint a határrégió definíciójához megvizsgáljuk a kistérségek és munkaügyi kirendeltségek szerint azt a jól leírható területi egységet, amely a határrégiót körvonalazhatja. Az elızıekben már indokoltuk, hogy a többféle lehetséges megfontolás közül végül az elemzéshez megfelelı területnek és alkalmas elemzési keretnek bizonyult az EURES-T Pannonia együttmőködés területe. (Az 1. mellékletben mutatjuk meg részletesebben az elızetes elképzelések és szakmai szempontok alapján a határrégió végleges definiálásának a lépéseit.) Az EURES-T régió definíciós szempontjai megfeleltek a vizsgálatunknak, és fontosnak tőnt a kompatibilitás és az EURES-T gazdag információs forrásának a megismerése és hasznosítása. 3 Az alábbiakban bemutatjuk a határrégió két oldalának lehatárolt területeit. 1.3 A határ menti régió magyar oldalának a definiálása Az osztrák-magyar határrégió magyar oldalát az EURES-T Pannonia definíciót követve a három Nyugat-Dunántúli megye, Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala megye területe adja. A régió, a projekt lehatárolását követve, a megyék teljes területét felöleli. A három magyar megye közül Zala megye nem fekszik közvetlenül az osztrák-magyar határon, valójában a határrégióval adminisztratív egységet alkot, hogy a Nyugat-Dunántúl régióhoz 2 Ezzel a területtel lényegében egybeesik az Ausztria - Magyarország Határon Átnyúló Együttmőködési Program 2007-2013 jogosultsági határterület: Ausztriában Burgenland, Bécs, Wiener Umland-Südteil (Bécs környéke - déli terület) NUTS III térsége, Magyarországon Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék. A közvetlenül szomszédos NUTS III -egységek, Niederösterreich-Süd (Alsó-Ausztria déli terület) és Oststeiermark (Kelet-Stájerország) az 1080/2006/EK rendelet 21. paragrafusának értelmében a 20%-os rugalmassági szabályba esnek, a határhoz való földrajzi közelségük és a kétoldalú határterülethez való erıs kapcsolódásaik által http://www.nfu.hu/ausztria_magyarorszag_hataron_atnyulo_egyuttmukodesi_program 3 A kutatás elveinek a megfogalmazásakor, a régió definiálás szempontjainak a kialakításakor egy korábbi sikeres EURES-T program szolgált modellként, a Nyugat-Szlovákia és Nyugat-Magyarország határán fekvı EURES-T Danubius partnerség, ld. http://www.eures-t-danubius.eu/ A helyzetfeltáró tanulmányban is a jól mőködı EURES-T partnerségi együttmőködés megvalósíthatósági tanulmányban definiált régiólehatárolását követtük. 12
tartozik, de a határtól meglehetısen távoli terület. Elemzésünkben ezért vizsgáljuk, van-e munkapiaci relevanciája Zala megye bevonásának a határmenti régióba, illetve egy olyan megkülönböztetésnek, ami a határrégiót egy szőkebb magrégióra, illetve tágabb teljes határrégióra bontja. Ezt az elemzések alapján válaszolhatjuk meg. Elkészítettük a határrégió egy még szőkebb, a projekt egészének szellemét követı variánsát is, a határhoz közeli kistérségek alapján definiálva. (Ezt is megmutatjuk részletesen a mellékletben) Az 1. térkép összefoglalva mutatja be, milyen lehetséges területeket fed le a határrégió három variánsa. A legszőkebb Gyır-Moson-Sopron és Vas megye lehatárolt kistérségekkel leírt régiója konzisztens tehát a projektünk egészét követı definícióval. A két teljes nyugat-magyarországi határmenti megye bevonása nem jelent jelentıs változást, ez a határrégió szempontjából valójában nem jelent jelentıs növekedést. Zala megye bevonása azonban másmilyen szempontot követ, mint amit a határon átnyúló munkapiacok meghatározásában a korábbi elemzésünkkor követtünk. Az összehasonlítás és a konzisztencia érdekében a szőkebb, két megyét vizsgáló illetve három megyét, azaz a teljes Nyugat-Dunántúli régiót lefedı elemzésünkben követjük a kistérségi, illetve munkaügyi kirendeltség szintő elemzéseket. 1. térkép Az osztrák-magyar határrégió magyar oldalának három lehetséges definiálása Osztrák-magyar határrégió három változat Osztrák-magyar határrégió változatok Zala megyével kiegészítve (257) Gyır és Vas kiegészített (109) Gyır és Vas lehatárolt (251) Forrás: saját szerkesztés 13
Végül összegezve a határrégió magyar oldala az elfogadott definíció szerint a következı területet öleli fel, NUTS régiók és kistérségek illetve munkaügyi kirendeltségek szerint. 1. táblázat A határrégió magyar oldala, régiókategóriák szerint NUTS 2 NUTS 3 Kistérségek Munkaügyi kirendeltségek Nyugat-Dunántúl Gyır-Moson-Sopron Csornai Gyıri Kapuvári Mosonmagyaróvári Pannonhalmai Sopron-Fertıdi Téti Vas Celldömölki Csepregi Kıszegi Körmendi Szentgotthárdi Szombathelyi Sárvári Vasvári İriszentpéteri Zala Keszthely-Hévízi Lenti Letenyei Nagykanizsai Zalaegerszegi Zalaszentgróti 1.4 A határ menti régió osztrák oldalának definiálása Az osztrák oldalon a megfelelı területi egység lehatárolása hasonló szempontokat követett, mint a magyar oldalon. Hasonló a területi egységek struktúrája is Ausztriában, mint Magyarországon, NUTS 3 területi egységeknél kisebb kistérségi illetve munkaügyi kerületekbıl építhetı fel a határrégió területe, ami a régió pontos definiálását lehetıvé teszi. A határrégió osztrák oldalát a NUTS 3 közigazgatási kerületekkel határozzuk meg, de egyes közigazgatási kerületek a határrégióból kívül esnek. Így az osztrák oldalon nem a teljes NUTS 3 régiók írják le a határrégiót, ami összességében hat közigazgatási kerület kistérségeibıl áll össze: Nordburgenland, Mittelburgenland, Südburgenland, Wiener Umland/Südteil, Niederösterreich-Süd, Oststeiermark. 14
A régió nem fedi le az összes említett terület egészét. Munkaügyi körzetekkel definiálva a területet Ausztriában Burgenland tartomány egésze a régióba tartozik. (Eisenstadt, Mattersburg, Neusiedl, Oberpullendorf, Oberwart, Stegersbach és Jennersdorf munkaügyi körzetek). Dél-Alsó-Ausztria munkaügyi körzetei közül Baden, Berndorf, Bruck a. d. Leitha, Mödling, Neunkirchen, Schwechat, Wiener Neustadt érintett, Stájerország munkaügyi körzetei közül pedig Feldbach, Fürstenfeld és Hartberg. 2. táblázat A határrégió osztrák oldala, régiókategóriák szerint NUTS 2 NUTS 3 Munkaügyi körzetek Kistérségek Burgenland Észak-Burgenland (Nordburgenland) Eisenstadt Eisenstadt, Rust Eisenstadt vonzáskörzete Mattersburg Neusiedl Közép-Burgenland Oberpullendorf (Mittelburgenland) Dél-Burgenland (Südburgenland) Oberwart Stegersbach Güssing Alsó-Ausztria (Lower Austria) Stájerország (Styria) Dél-Alsó-Ausztria (Niederösterreich-Süd) Bécs környék dél (Wiener Umland/Südteil) Kelet-Stájeroszág (Oststeiermark) Jennersdorf Neunkrichen Bécsújhely (Wiener Neustadt-Land) Berndorf Baden Bruck/Leitha Mödling Schwechat Feldbach Fürstenfeld Hartberg Bécsújhely városa Bécsújhely pol. körzete Baden A 2. térkép az EURES-T Pannonia társulás területét mutatja, amit a vizsgálatunk során elfogadtunk és követünk, mint határrégiót. Így a térkép segítségével valójában a határrégiót mutatjuk be. A vizsgálatot nagyobb területi egységek és kistérségek, illetve munkaügyi kerületek/kirendeltségek szintjén végezzük, ami lehetıséget ad annak elemzésére, hogy a térségeken belül a nagyobb területek, így például a határtól távolabb esı Zala szerepe hogyan illeszkedik a régió egészébe, s ha nem is teszi szükségessé magrégió, illetve a tágabb 15
határrégió definiálását, de az elemzés számára fontos a megkülönböztetés. A tanulmányban egyéb adatforrások mellett felhasználjuk az EURES-T Pannonia honlapján összegyőjtött és elérhetı gazdag adatbázist (http://www.eures-pannonia.hu/?almenu=103&fomenu=no&site=103), és a honlapról letölthetı megvalósíthatósági tanulmányban szereplı adatokat és információkat is. (http://www.eures-pannonia.hu/uploads/files/100123_102850_._feasibility_study_eures-t_pannonia.pdf). 2. térkép A határrégió képe kistérségek szerint Forrás: EURES-T Pannonia honlap http://www.eures-pannonia.hu/?fomenu=73&almenu=no&site=73 2 A régió fıbb mutatói A határmenti régió sajátosságait mindenekelıtt a fıbb területi és népesség mutatók alapján mutatjuk meg, ez egyben a határ két oldalán fekvı területek összehasonlítására is megfelelı. A régió definiált területét vizsgálva megnézzük a határ két oldalán fekvı területek fıbb mutatóit, és idıbeni elmozdulásukat. A határrégió meghatározásakor fontos, hogy a régió terület, vagy/és népesség alapján kiegyensúlyozott kiterjedéső legyen, így a határrégió részletes elemzését a lehetıségek szerint összehasonlítható területekre, s mindkét oldalt jól 16
bemutató, jellemzı és összehasonlítható mutatókat vizsgálva végezzük el. A határ két oldalán népesség, terület és a régiót meghatározó további sajátos szempontok alapján leírható területek helyezkednek el. A fıbb mutatók után részletesen elemezzük a régió két oldalának demográfiai, gazdasági, munkapiaci, migrációs sajátosságait, a mobilitás és a határon átnyúló munkapiac lehetıségeit. 2.1 A határrégió osztrák oldalának fıbb mutatói Az osztrák határrégió sőrőn lakott terület, az átlagos népsőrőség 100 fı/km2 felett volt minden tartományban, de a régión belül vannak nagyon magas népsőrőségi ipari és kereskedelmi centrumok, vonzáskörzetetek, míg másutt így Burgenland mezıgazdasági területein a népsőrőségő határozottan alacsony. Összességében növekvı a régió népessége, ez a növekedés fıleg Alsó-Ausztria területén volt jelentısebb, ide tartoznak a Bécs-környéki iparosodott területek, vonzáskörzetek. 17
3. táblázat Az osztrák-magyar határrégió osztrák oldalának a fıbb mutatói NUTS régiók Terület (km 2 ) Népesség Népsőrőség (fı) (fı/ km 2 ) Népesség változása Népsőrőség változása 2001 2002 2007 2002 2007 % fı/km2 Burgenland Eisenstadt (Kismarton) 516 52256 53861 101 104 103,1 3 Mattersburg 238 37423 38358 157 161 102,5 4 (Nagymarton) Neusiedl a See 1039 51547 53037 50 51 102,9 1 (Nezsideri) Oberpullendorf 701 37728 37473 54 53 99,3 0 (Felsıpulya) Oberwart (Felsıır) 733 53111 53269 72 73 100,3 0 Stegersbach / Güssing 485 26946 26541 56 55 98,5-1 Jennersdorf 253 17929 17718 71 70 98,8-1 (Gyenesfalva) Burgenland 3965 276940 280257 70 71 101,2 1 Alsó Ausztria Baden 753 126701 133741 168 178 105,6 9 Bruck/Leitha 495 40155 41760 81 84 104,0 3 Mödling 278 106567 111726 383 402 104,8 19 Neunkirchen 1150 85858 86697 75 75 101,0 1 Wiener Neustadt 972 109982 113789 113 117 103,5 4 Bécs vonzáskörzet 485 101755 108749 210 224 106,9 14 Alsó Ausztria 3902 515263 533713 132 137 103,6 5 Stájerország Feldbach 730 67498 67626 92 93 100,2 0 Fürstenfeld 264 23007 23027 87 87 100,1 0 Hartberg 959 67835 67478 71 70 99,5 0 Stájerország 1947 158340 158131 81 81 99,9 0 Osztrák határrégió együtt 9814 950543 972101 97 99 102,3 2 Forrás: Statistik Austria, EURES-T Pannonia megvalósíthatósági tanulmány A régióban a népesség és a népsőrőség is dinamikusan növekszik, határozottan vonzó központ sajátosságait mutatja. Stájerország régióba tartozó területei közepes népességőek, itt demográfiai értelemben egyértelmően stagnálást, a népesség változatlanságát látjuk. (3. táblázat) 2.2 A határrégió magyar oldalának fıbb mutatói A határrégió magyar oldalát vizsgálva azt látjuk, hogy a régió egészében ritkásan lakott terület, különösen a déli rész, Zala megye és Vas megye egyes részei aprófalvas kis településekbıl állnak, és néhány város és környéke kivételével nagyon alacsony népsőrőségő 18
területek. Az alacsony népsőrőség mellett a népességszám is fogy ezeken a területeken. A régió északi területe, Gyır-Moson-Sopron megye sőrőbben lakott, növekvı terület, de a régió iparosodottabb centruma mellett ezek a területek is váltakoznak alacsonyabb népsőrőségő területekkel. A régió összességében nem tér el a teljes magyarországi átlagtól, a régió területeinek az átlaga is kicsit csökkenı népességet mutat. (4. táblázat) A táblázatban azt is feltüntettük, hogy a határrégió melyik kistérségei tartoznak egyben szomszédos határrégiókhoz. A határrégió definíciója során nem válogattuk le azokat a területeket, amelyek a határ mentén találhatóak, ami természetesen adódott abból a helyzetbıl. hogy a megyék szintjén definiáltuk a régiót. 19
4. táblázat Az osztrák-magyar határrégió magyar oldalának fıbb mutatói NUTS régiók Terület (km 2 ) Népesség Népsőrőség (fı) (fı/ km 2 ) Népesség változása Népsőrőség változása 2001 2001 2007 2001 2007 % fı/km2 Zala megye Lenti (szlovén ) 663 24457 22859 36,9 34,5 93,5-2,41 Zalaegerszeg 789 96916 97266 122,8 123,3 100,4 0,5 Zalaszentgrót 312 19006 18312 60,9 58,7 96,3-2,2 Zalakaros 124 12041 13282 97,4 107,5 110,3 10,0 Keszthely 349 34594 34806 99,1 99,7 100,6 0,6 Hévízi 124 13666 12473 110,2 100,6 91,3-9,6 Pacsai 279 11354 10792 40,7 38,7 95,1-2,0 Nagykanizsa (horvát) 553 71034 66968 128,5 121,1 94,3-7,4 Letenye (horvát) 389 19034 17391 48,9 44,7 91,4-4,2 Zala megye egésze 3582 302102 294149 84,3 82,1 97,4-2,2 Vas megye İriszentpéter (szlovén 305 7690 7032 25,2 23,1 91,4-2,1 Szentgotthárd (szlovén ) 233 15546 15041 66,7 64,6 96,8-2 Körmend (szlovén is) 331 22612 21992 68,3 66,4 97,3-1,9 Szombathely 646 115333 113252 178,5 175,3 98,2-3,2 Kıszeg 185 17548 18306 94,9 99 104,3 4,1 Csepregi 185 10776 10799 58,2 58,4 100,2 0,2 Vasvári 374 15858 14552 42,4 38,9 91,8-3,5 Celldömölk 474 27933 25670 58,9 54,2 91,9-4,7 Sárvár 602 38609 36918 64,1 61,3 95,6-2,8 Vas megye egésze 3335 271905 263562 81,5 79,0 96,9-2,5 Gyır-Moson-Sopron megye Gyıri (szlovák) 743 174 007 177 080 234.2 238.3 101.77 4.1 Mosonmagyaróvári (szlovák) 931 73145 74551 78.6 80.1 101.92 1.5 Pannonhalmi (szlovák) 321 17018 17002 53.0 53.0 99.91 0.0 Csorna 599 36611 35692 61 60 97.5-2 Kapuvár 363 25526 24497 70 67 96.0-3 Sopron-Fertıd 877 92918 95195 106 109 102.5 3 Gyır-Moson-Sopron megye egésze. 4208 438892 443520 104.3 105.4 101.05 1.1 Osztrák-magyar határrégió együtt 11125 1012899 1001231 91.0 90.0 98.8-1.0 Magyarország (e km2) 93027.6 10328959 10169999 111.0 109.3 98.5-1.7 Forrás: KSH 2.3 Fıbb mutatók összehasonlítása A határrégió két oldalának az összehasonlítása a fıbb mutatók alapján sokatmondó képet rajzol az osztrák-magyar határrégióról. A határon keresztül nyúló régió egész területének a térképét a két mutatót vizsgálva rajzolta meg az EURES-T Pannonia 20
megvalósíthatósági tanulmány, az újabb adatokat az EURES-T Pannonia honlapján érhetjük el, innen származnak a 3. térkép ábrái. A két térképet egymás mellé helyezve szemléletes képet mutatnak a régióról. Népsőrőség alapján a közepes és alacsony népsőrőségő területek váltakoznak a régióban, néhány magas népsőrőségő terület található a határ mindkét oldalán. Alsó-Ausztria Mödling Bécshez közeli ipari régiója különösen magas népsőrőséget mutat, de a teljes Bécs vonzáskörzet vonzereje is jelentıs. A régióban még három további jelentısebb városias, sőrő népességő terület alkot háromszöget, az osztrák oldalon, a Burgenlandi tartományhoz tatozó Nagymarton, a magyar oldalon Gyır-Moson-Sopron megyében Gyır és környéke, Vas megyében Szombathely. A határrégió déli részein Zala és Stájerország távolabbi területein találhatóak kicsit sőrőbben lakott területek, a köztes régiók azonban Burgenlandban és a magyar oldalon is ritkásan lakott terület. A népsőrőség a terület nagy részén a népesség fogyásával, eláramlásával változik, ez mindenekelıtt a magyarországi régiókra igaz, néhány Dél-Burgenlandi járásban a régió osztrák oldalán is csökken ugyan a népesség. A határrégió magyar oldalán a határ északabbra esı szakasza felé közeledve található mind több olyan területet, ahol a népesség növekedése, vagy enyhe népességfogyás a jellemzı. Növekvı terület emellett Gyır, Mosonmagyaróvár és környéke. A határrégió elsı megközelítésben karakteres képet mutat. Azzal az implicit feltételezéssel élve, hogy a prosperáló régiók fıbb demográfiai mutatói is pozitívak, a régióban dél-keletrıl észak-nyugat felé mutató dominanciát, vonzerıt láthatunk. A továbbiakban részletes mutatókkal vizsgáljuk, hogy a határrégió fıbb mutatói alapján kirajzolódó képet a demográfiai, gazdasági, munkaerı-piaci és migrációs sajátosságok megerısítik, módosítják vagy árnyalják-e? 21
3. térkép A határrégió népsőrősége és a népességszám változása a határrégióban Forrás: EURES-T Pannonia http://www.eures-pannonia.hu/index.php?lang=de&site=141 Forrás: EURES-T Pannonia megvalósíthatósági tanulmány, Empirica (2008)
3 A régió népességének demográfiai sajátosságai A határmenti régiók együttmőködését a komplementer regionális sajátosságok, a demográfiai, gazdasági és munkaerı-piaci jellemzık mindegyike, és együttese jelentıs mértékben befolyásolhatja. Ezért vizsgáljuk a munkaerı-piaci kínálatot befolyásoló legjellemzıbb demográfiai mutatókat és az azokat magyarázó tényezıket, különös tekintettel a határrégió két oldalát jellemzı és magyarázó jelenségekre, a határrégióban az együttmőködés lehetséges irányaira és területeire. 3.1 Kormegoszlás a régióban A határrégió osztrák és magyar oldalán is viszonylag homogén, idıs népesség él. A fiatal korosztályok aránya Burgenlandban lényegesen alacsonyabb, mint a régió többi részében, összességében azonban a régió osztrák oldalán valamivel magasabb a fiatalok aránya, mint a magyar oldalon. Az idısek aránya is magasabb az osztrák oldalon mint a magyaron, ez a magasabb osztrák várható életkorral függ össze, az idıskorú népesség magas arányával. Követetésképpen az aktív 15-64 évesek aránya a magyar határrégióban magasabb. Ezt illusztrálja összefoglalóan az 1. ábra. 1. ábra Korcsoportos megoszlás a határrégió két oldalán, 2009, % Teljes határrégió magy ar határrégió osztrák határrégió 0-14 évesek 15-64 évesek 65 év felettiek Zala Vas Gyır-M oson-sop ron Stájer-ország Alsó-Ausztria Burgenland 0 20 40 60 80 100 % Forrás: EURES-T Pannonia on-line adatok, saját szerkesztés
3.1.1 Népesség kormegoszlása a határrégió magyar oldalán A határrégió magyar oldalán részletesebben vizsgálva a korcsoportos megoszlásokat látjuk, hogy Gyır-Moson-Sopron megyében fiatalabb a népesség, Zala megyében lényegesen idısebb a magyar oldal átlagánál, de a határrégió egészében mégis a magyar oldalon a szélsıértékek irányába tolódó kormegoszlás esik egybe a határrégióban jellemzı átlagos értékkel. Az átlag mögött nagyon szélsıségesen elöregedett kistérségek is találhatóak, különösen a déli, szlovén és horvát határig elnyúló kistérségekben. Vizsgáljuk az életkormegoszlást jobban érzékeltetı ún. öregségi indexet, a 100 fiatalkorúra esı idıs korúk arányát is, valamint az idıskori függıségi rátát, ezt az 5. táblázat mutatja. A régióban mindenütt találunk nagyon elöregedett kistérségeket, az arány Zalában a legkedvezıtlenebb. Az idıskorúak függıségi ráta a munkavállalói korú 15-64 évesekhez viszonyítja az idıskorúak arányát. A mutató az elöregedettség mellett azt is méri, mekkora az aktív népesség nagyság az elöregedett népességen belül, és ez mennyire képes az idıs korúak eltartására biztosítási és társadalmi szempontból. Az arány Zalában a legkedvezıtlenebb, Nagykanizsa városias környezte, Zalakaros és még néhány kistérség kedvezıbb mutatói javítják az összképet. 24
5. táblázat Korcsoportos megoszlás, öregségi index és idıskori függıségi ráta a határrégió magyar oldalán, 2009 NUTS régiók népesség ebbıl összesen 0-14 15-64 65+ fı évesek, % Öregségi index % Idıskori függıségi ráta % Gyır-Moson-Sopron megye Csorna 34449 14,1 68,0 17,9 126,5 26,3 Gyıri (szlovák)r 181868 14,7 70,6 14,7 100,1 20,9 Kapuvár 23514 13,6 69,0 17,4 128,0 25,2 Mosonmagyaróvári 73829 15,4 70,2 14,4 93,5 20,5 (szlovák) Pannonhalmi 16974 14,9 68,8 16,3 109,4 23,7 (szlovák) Sopron-Fertõd 97368 14,1 69,9 16,0 113,8 22,9 Tét 19031 14,0 69,2 16,8 119,9 24,3 Gyır-Moson-Sopron 447033 14,6 70,0 15,5 106,4 22,1 Vas megye Celldömölk 25098 14,0 68,0 18,1 129,3 26,6 Csepreg 10711 13,2 68,6 18,2 137,1 26,5 Kõszeg 18303 15,1 70,2 14,7 97,1 20,9 Körmend (szlovén is) 21435 14,1 69,7 16,2 114,8 23,2 Szentgotthárd 14747 13,5 68,6 17,9 132,6 26,1 (szlovén ) Szombathely 113556 14,0 70,7 15,3 109,3 21,7 Sárvár 36309 13,3 69,3 17,5 131,7 25,2 Vasvár 14159 14,5 67,1 18,5 127,7 27,6 İriszentpéter 6632 12,3 64,5 23,2 188,1 36,0 (szlovén) Vas 260950 13,9 69,6 16,5 118,9 23,8 Zala megye Keszthely 34726 12,8 69,3 17,9 139,4 25,8 Lenti (szlovén ) 21700 11,7 67,1 21,1 180,3 31,5 Letenye (horvát) 16968 13,2 67,3 19,4 147,0 28,9 Nagykanizsa (horvát) 66174 13,1 70,5 16,4 125,1 23,2 Zalaegerszeg 96712 13,2 70,5 16,3 123,1 23,1 Zalaszentgrót 17740 13,4 67,2 19,4 144,5 28,9 Hévizi 12617 13,5 67,4 19,1 142,1 28,4 Pacsai 10610 15,1 67,0 17,8 118,1 26,6 Zalakarosi 12957 15,6 64,8 19,7 126,2 30,4 Zala 290204 13,2 69,2 17,6 132,8 25,4 Magyar határrégió 998187 14,0 69,6 16,4 116,9 23,5 Teljes határégió 1980234 14,4 68,2 17,4 121,0 25,5 Forrás: EURES-T Pannonia on-line adatok, saját számítások. 3.1.2 Népesség kormegoszlása a határrégió osztrák oldalán Az elızıekhez hasonló elemzést végeztünk a régió osztrák oldalán is. A Burgenlandban nagyon alacsony fiatal arány valójában hasonlatos a szomszédos magyar régióban jellemzı arányhoz, csak a Zalában nagyon kedvezıtlen fiatalkorú részarányt haladja 25
meg az érték Burgenlandban. A határ túloldalán minden más régióban egységesen és kiegyensúlyozottan viszonylag kedvezı a fiatalok részaránya. Az idısek magas aránya is egységes, minden régióban és kistérségben is lényegében hasonló, a magyar oldalt jellemzı szélsıséges értékek nem jellemzıek, összességében a határ magyar oldalához képest magas az idısek aránya, amit az idıs korba lépık magas aránya és a növekvı átlagéletkor együttesen magyaráz. (6. táblázat) 6. táblázat Korcsoportos megoszlás, öregségi index és idıskori függıségi ráta a határrégió osztrák oldalán, 2009 NUTS régiók népesség ebbıl összesen 0-14 15-64 65+ fı évesek, % Burgenland Eisenstadt (Kismarton) Mattersburg (Nagymarton) Neusiedl a See (Nezsideri) Oberpullendorf (Felsıpulya) Öregségi index % Idıskori függıségi ráta, % 55049 14,1 66,9 19,0 134,8 28,4 38741 14,8 66,9 18,3 124,0 27,4 51200 13,4 67,0 19,6 147,1 29,3 37504 13,1 65,6 21,4 163,4 32,6 Oberwart (Felsıır) 53516 14,0 66,8 19,2 137,7 28,8 Stegersbach / 26608 12,3 66,2 21,6 175,5 32,6 Güssing Jennersdorf 17685 12,6 66,7 20,7 164,3 31,0 (Gyenesfalva) Burgenland 280303 13,6 66,6 19,7 144,8 29,6 Alsó Ausztria Baden 111717 15,5 67,4 17,0 109,8 25,3 Berndorf 24566 15,8 66,7 17,5 110,5 26,3 Bruck/Leitha 45147 14,7 67,1 18,2 123,3 27,1 Mödling 112978 15,4 65,9 18,7 121,0 28,3 Neunkirchen 86127 14,7 65,4 19,9 135,5 30,5 Wiener Neustadt 114964 15,5 66,9 17,6 113,4 26,2 Schwechat 48670 15,1 68,1 16,8 111,0 24,7 Alsó Ausztria 544169 15,3 66,7 18,0 118,0 27,1 Stájerország Feldbach 67344 15,1 66,9 17,9 118,7 26,8 Fürstenfeld 22945 14,7 66,9 18,5 126,1 27,6 Hartberg 67286 15,1 67,8 17,1 112,6 25,1 Stájerország 157575 15,1 67,3 17,6 117,1 26,2 Osztrák határrégió 982047 14,8 66,8 18,5 124,9 27,6 Teljes határégió 1980234 14,4 68,2 17,4 121,0 25,5 Forrás: EURES-T Pannonia on-line adatok, saját számítások. Az öregségi index a korábbiak alapján, érthetı módon, Burgenlandban a legmagasabb, bár a többi osztrák területen sem alacsony. Az idıskori függıségi ráta az osztrák oldalon 26
határozottan kedvezıtlenebb, mint a magyar oldalon, és a határrégió kistérségei között nagyon eltérı helyzetőt nem is látunk. 3.1.3 Népesség kormegoszlása a határrégióban összehasonlítás A határrégió népesedését jellemzı folyamatokat a 2-4. ábrán hasonlítjuk össze. Az ábrák alapján jól körvonalazódik a határrégiót jellemzı néhány karakteres különbség. Mindenekelıtt az öregségi indexet, az idıskorúak fiatalokhoz mért arányát vizsgáljuk meg a határrégióban. Az öregségi index a határrégió átlagában kiegyensúlyozottnak mutatkozik, nincs nagy különbség az osztrák és a magyar átlagérték között. Valamelyest meghaladja a határrégió egészének az átlagát az osztrák érték és elmarad attól a magyar, átlagosan 100 fiatalkorú lakosra a régióban 120 idıskorú esik A régión belül azonban már jelentısek a különbségek, a régió legtávolabb részén elhelyezkedı Zalában több mint 130, a régi magját jelentı Burgenlandban több mint 140 idıskorú esik 100 fiatalra, ez a két terület különösen elöregedett. (2. ábra) Az idıskorúak függıségi indexe, az aktív korúakhoz mért aránya más vizsgálódási szempontból fontos, az idısek ellátása, a régió közös teherviselése és a munkapiaci összefüggések szempontjából is fontos az aktívakhoz mért idıskorú arány. Ez az érték az osztrák határrégióban határozottan magasabb, mint a magyar oldalon, az elızıleg mért öregségi arányokat kicsit szelídítve mutatja, az eltérések kisebbek, de nem változtatják meg a korábban látott képet, Burgenland és Zala legkedvezıtlenebb demográfiai helyzetét a régióban. (3. ábra) Végül a fiatalok függıségi rátáját mutatjuk meg az aktív korúak arányában, s láthatjuk, hogy az arány nagyon alacsony a magyar oldalon. Gyır-Moson-Sopron helyzete a legkedvezıbb a határmenti magyar régiók között, de még ez az arány is csak alig haladja meg a legkedvezıtlenebb arányt mutató Burgenland mutatóját. Természetesen a fenti mutatókkal jelzett kedvezıtlen demográfiai összkép a munkaerıpiacon is érezteti a hatását, erre a tanulmány késıbbi fejezetében térünk vissza. (4. ábra) 27
2. ábra Öregségi index az osztrák-magyar határrégióban, 2009, % öregségi index 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Burgenland Alsó- Ausztria Stájerország Gyır- Moson- Vas Zala osztrák határrégió magyar határrégió Teljes határrégió Forrás: EURES-T Pannonia on-line adatok, saját szerkesztés 3. ábra Idıskori függıségi ráta az osztrák-magyar határrégióban, 2009, % idıskori függıségi index 35 30 25 20 15 10 5 0 Burgenland Alsó- Ausztria Stájerország Gyır- Moson- Vas Zala osztrák határrégió magyar határrégió Teljes határrégió Forrás: EURES-T Pannonia on-line adatok, saját szerkesztés 28
4. ábra Ifjúkori függıségi ráta az osztrák-magyar határrégióban, 2009, % ifjúkori függıségi index 24 23 22 21 20 19 18 17 Burgenland Alsó- Ausztria Stájerország Gyır- Moson- Vas Zala osztrák határrégió magyar határrégió Teljes határrégió Forrás: EURES-T Pannonia on-line adatok, saját szerkesztés 3.2 A népesség nemzetiségi-etnikai összetétele A határmenti kapcsolatokban sokféle hagyomány és kötıdés segítheti és erısítheti az együttmőködések mind erısebb összekapcsolódását. Azzal a feltételezéssel élünk, hogy a határon átnyúló kapcsolatokban a nemzetiségek jelenléte, a közös nyelv járulékos ösztönzı hatást jelenthet a meglévı komplementer gazdasági és más pull hatások mellett. 3.2.1 Etnikai sajátosságok a határrégió osztrák oldalán Ausztriában magas a külföldi migráns népesség aránya, elismert kisebbségként ennél lényegesen kevesebb etnikumot tartanak azonban számon, a közös múlt alapján a szomszédos országokból Ausztriában élık, illetve a romák tartoznak az elismert kisebbségek közé. Az osztrák népszámlálás a népesség etnikai hovatartozását a szokásosan beszélt nyelvvel különbözteti meg. Eszerint a szomszédos országokból Ausztriában élık aránya messze elmarad a teljes idegen ajkú külföldi népességtıl, az osztrák népszámlás szerint mintegy 120 ezer embert érint. Etnikai vizsgálódásunk számára elsı megközelítésben ez a csoport fontos. Láthatjuk, hogy nagy a különbség a használt nyelv és ezen belül az elismert kisebbségek nyelvét beszélık között aszerint, hogy Ausztriában születtek-e, s hogy állampolgárok-e, de minden csoportban megtalálhatóak. (7. táblázat) 29
7. táblázat Etnikumok Ausztriában, 2001 Ausztriában összesen Osztrák született és Nem osztrák állampolgár osztrák állampolgár állampolgár Népesség, fı Összesen 8 032 926 7 322 000 6 913 512 710 926 Kizárólag német nyelvet beszélık 7 115 780 6 991 388 6 745 701 124 392 Elismert kisebbség nyelvét beszélık 119 667 82 504 49 321 37 163 Egyéb idegen nyelvet beszélık 797 479 248 108 118 490 549 371 Megoszlás, % Kizárólag német nyelvet beszélık 88.6 95.5 97.6 17.5 Elismert kisebbség nyelvét beszélık 1.5 1.1 0.7 5.2 Egyéb idegen nyelvet beszélık 9.9 3.4 1.7 77.3 Forrás Statistik Austria, Volkszählung 2001 Az egyes etnikumok arányát vizsgálva láthatjuk, hogy a népszámlálás szerint 2001- ben Ausztriában a legnagyobb elismert etnikumot a magyarok jelentik, létszámuk 40 ezer fı körül van. Kevesen születtek közülük Ausztriában a legnagyobb Ausztriában születet népcsoport a burgenlandi horvátok és a szlovének, de arányuk egyébként 30-40% között van a szomszédos országok nyelvét beszélı elismert etnikumok között. (8. táblázat) 30
8. táblázat Az Ausztriában elismert kisebbségek nyelvhasználat szerint Összesen Osztrák állampolgár Ausztriában született és osztrák állampolgár nem osztrák állampolgár Összes elismert nemzetiség együtt 119 667 82 504 49 321 37 163 Burgenlandi horvátok 19 412 19 374 18 943 38 Romák 6 273 4 348 1 732 1 925 Szlovákok 10 234 3 343 1 172 6 891 Szlovének 24 855 17 953 13 225 6 902 Csehek 17 742 11 035 4 137 6 707 Magyarok 40 583 25 884 9 565 14 699 Megoszlás, 100 Burgenlandi horvátok 16.2 23.5 38.4 0.1 Romák 5.2 5.3 3.5 5.2 Szlovákok 8.6 4.1 2.4 18.5 Szlovének 20.8 21.8 26.8 18.6 Csehek 14.8 13.4 8.4 18.0 Magyarok 33.9 31.4 19.4 39.6 együtt 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás Statistik Austria, Volkszählung 2001 Az Ausztriában élı magyarul beszélı népesség földrajzi elhelyezkedését vizsgálva azt látjuk, hogy az a leegyszerősítı feltételezés, hogy a magyarul beszélık Ausztriában csak a határ mentén élnek, nem igazolódik, vannak Ausztria távolabbi területein is koncentráltan élı magyar nemzetiségőek, de azt látjuk, hogy a határ mégis fontos. A magyarul beszélık, ha nem is kizárólag, de nagyon koncentráltan a határ közeli Burgenlandban és Alsó-Ausztria területén élnek, különösen koncentráltan a határmenti régió osztrák oldalának északi felében. Azt is látjuk tehát, hogy nem a teljes osztrák határ mentén élnek magyar nemzetiségőek Ausztriában, hanem egy jól azonosítható, kisebb, északi határmenti területen. Ezt különösen a határon átnyúló kapcsolatok árnyaltabb megértéséhez fontos látnunk. A magyar nemzetiségőek földrajzi elhelyezkedését a 4. térkép mutatja. 31
4. térkép Magyar anyanyelvőek Ausztriában, települések szerint, 2001 Forrás Statistik Austria, Volkszählung 2001 3.2.2 Etnikai sajátosságok a határrégió magyar oldalán A határrégió magyar oldala etnikailag viszonylag homogén terület, ahol kevés a szomszédos országhoz kötıdı erıs nagy közösség, etnikai kapcsolódás a szomszédos határrégióhoz. A régióban alacsony a kisebbségek aránya (a 2001. évi népszámlálás adatai szerint), és a roma népesség aránya sem magas, de minden kistérségben megtalálhatóak. A német kisebbség aránya is szerény, viszont számottevı arányú horvát kisebbség él a Burgenlandhoz közeli kistérségekben. Néhány kistérségekben található koncentráltabban egyegy erısebb etnikai csoport, így a Szentgotthárdi kistérségben van a régióban nagyobb arányú szlovén kisebbség, ez a magyarországi szlovének központja. Letenye kistérségben pedig magas a horvátok aránya, ez a magyarországi horvátok egyik központja (a Baranya megyében élık mellett). Ezek a kistérségek a határrégió déli illetve nyugati peremén kapcsolódnak a többi határrégiókhoz. (9. táblázat) Az osztrák-magyar határmenti kapcsolatoknak természetesen az etnikain túl és azok mellett számos más olyan erıs hálója alakult ki, ami a határmenti és a határon átnyúló gazdasági és munkapiaci együttmőködésnek alapja, motorja és fenntartó ereje lehet. 32